Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását


Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását

Minimum kártérítési limit és fedezeti kör bevezetését javasolja a MABISZ

2010.10.25.

Minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező felelősségbiztosítást kötni – ezt indítványozza a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az ajkai vörösiszap katasztrófa következményeit összegző jelentésében a kormánynak. A szakmai szervezet szerint a felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőrizniük kell, és a minimum limitek mellett minimális fedezeti kört is szükséges meghatározni. Ezzel párhuzamosan javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez.

Molnos Dániel főtitkár szerint a magyar jogi szabályozás a felelősségbiztosítások esetében jelenleg nem egységes és nem átfogó. Kötelező jelleggel törvény írja elő felelősségbiztosítást, a részlet-szabályokat viszont már miniszteri rendeletekben határozzák meg. Ez okozza az egységes szabályozás hiányát, hiszen minden minisztérium a saját belátása szerint alakítja ki a rendelet formáját és tartalmát. További probléma, hogy a hatóságok jellemzően csak a tevékenységi engedély kiadásakor ellenőrzik a felelősségbiztosítás meglétét, a későbbiek során már nem, így számos esetben hiába kötelezi törvény a felelősségbiztosítás megkötését, a vállalkozások minden hátrányos következmény nélkül tudnak ennek hiányában is működni.

A főtitkár rámutatott: általános jelenség, hogy a törvényben csak azt rögzítik, hogy a tevékenység végzéséhez kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezni, de a minimum kártérítési limitet nem, vagy nagyon alacsony összegben határozzák meg. Így például a klasszikus felelősségbiztosítások közül a környezetszennyezési felelősségbiztosítások mellett nincs minimum limit az általános felelősségbiztosításnál, a munkáltatói felelősségbiztosításoknál, a szolgáltatás felelősségbiztosításnál és a termék felelősségbiztosításnál. A kötelező szakmai felelősségbiztosításoknál nincs alsó limit meghatározva egyebek között az egészségügyi szolgáltatóknál, a személy- és vagyonvédőknél valamint a magánnyomozóknál, a lőteret üzemeltetőknél, az orvostudományi kutatást végzőknél és a vadászati tevékenységénél. Nem kötelező a felelősségbiztosítást kötni és nincs is kártérítési limit sem például a belföldi árufuvarozóknak, a nemzetközi közúti árufuvarozóknak, a szállítmányozóknak és a vízi járművet üzemeltetőknek.

A MABISZ szerint a tevékenységenként eltérő szabályozást elsősorban a szakmai szervezetek (kamarák, egyesületek, szövetségek) érdekérvényesítő tevékenysége határozza meg. Érvelésük szerint a magas kártérítési limit magas díjat eredményez, amely az egyes vállalkozások számára komoly piacra lépési akadályt jelenthet, illetve a már működő vállalkozások számára pénzügyi nehézségeket okozhat. Az alacsony összegű kötelező felelősségbiztosítások esetén a biztosítottak, bár tudatában vannak annak, hogy az alacsony kártérítési limit adott esetben nem lesz elegendő egy esetleges kárigény rendezésére, mégsem kötnek magasabb összegre biztosítást.

Molnos Dániel bejelentette, hogy a MABISZ a kötelező felelősségbiztosítások egységes szabályozása érdekében haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a jogalkotókkal, hogy előzetes szakmai egyeztetéseket folytassanak a felelősségbiztosítási követelményrendszerek jogszabályi hátterének kialakításáról. Indítványozzák majd, hogy minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező a felelősségbiztosítás megléte, továbbá legyen kötelező minimális kártérítési limit és minimális fedezeti kör meghatározva, hogy az egyes biztosítók termékei összehasonlíthatóak legyenek. A felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőriznie kell. Ezzel párhuzamosan azt javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez. A biztosítók számára azt ajánlja a MABISZ, hogy a kiemelt ügyfelek felelősségbiztosításainál vezessék be, illetve alkalmazzák a helyszíni kockázatfelmérést a kártérítési limitek meghatározásához – fejezte be a főtitkár.

MABISZ: Figyelmesen válasszunk úticélt az üdüléshez!


MABISZ: Figyelmesen válasszunk úticélt az üdüléshez!

2011.02.14.

Utazás előtt érdemes informálódni, s megnézni, hogy a célország nem szerepel-e az utazásra nem javasolt országok listáján a Külügyminisztérium honlapján. A veszélyeztetett kategóriába sorolt térségekben az infrastruktúra esetleges összeomlásakor még egy banális egészségügyi probléma is igen nehéz helyzetbe hozhatja az oda utazót – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Egyiptomban zajló események miatt a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma az afrikai országot „az utazásra nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatokat rejtő utazási célországok és térségek” kategóriájába sorolta át. A veszélyeztetett területekre történő utazás közvetlen veszélyt jelenthet az oda utazóra. Emellett több tekintetben is közvetett veszélynek is ki vannak téve az odautazók – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az infrastruktúra – a közlekedés, az egészségügyi ellátás, a telefonösszeköttetés stb. – összeomlásával, a gyógyszerekhez való hozzájutás ellehetetlenülésével a biztosítók nem tudják ellátni az assistance szolgáltatás vállalásából fakadó feladataikat. Az extrém körülmények igen gyakran lehetetlenné teszik magát a segítségnyújtást – az assistance szolgáltatást – akár egy olyan banális egészségügyi probléma jelentkezésekor is, mint egy elcsúszás miatti bokaficam.

A szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy az állampolgárok különös körültekintéssel készüljenek fel utazásaikra, tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot az utazás idején, illetve lehetőség szerint, a körülmények javulásáig halasszák utazásukat későbbre. Ezt járványveszély, háborús, illetve polgárháborús fenyegetettség, terrorista támadások veszélye, bizonytalan belpolitikai helyzet vagy más rendkívüli körülmény indokolhatja.

Az utasbiztosítások mindegyike tartalmaz assistance-szolgáltatást is, melynek lényege, hogy baj esetén az ügyfél a nap 24 órájában segítséget kaphat – magyar nyelven. Ez a segítség rosszullét, baleset esetén a megfelelő orvosi segítség helyszínre küldésétől a gépkocsi elromlása esetén a legközelebbi szerviz címének megadásáig vagy ellopott iratok esetén a szükséges tennivalók, telefonszámok közvetítéséig bármi lehet.

Ha bankkártyánkhoz kapcsolódó utasbiztosítással rendelkezünk, érdemes utazás előtt ellenőrizni az egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódó limiteket. A bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítások nagyobbik része alacsonyabb biztosítási limitet tartalmaz, esetleg csak Európán belüli utazásra szól a kockázatvállalás stb. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) éppen ezért azt javasolja, hogy a kiutazás előtt mindenki alaposan tanulmányozza át utasbiztosítása szerződési feltételeit is, s mindenképpen fogadja meg a Külügyminisztérium ajánlásait.

Rövid külföldi kiruccanáskor is ajánlatos utasbiztosítást kötni


Rövid külföldi kiruccanáskor is ajánlatos utasbiztosítást kötni

2011.06.23.

Idén várhatóan rövidebb, de inkább több, két-három napos útra indulnak a pihenni vágyó magyar családok. Még az ilyen rövid külföldi nyaralás előtt is érdemes azonban biztosítást kötni, mivel biztosítás nélkül egy váratlan betegség vagy baleset miatti kórházi kezelés akár több millió forintjába is kerülhet az érintetteknek – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

„Ezen a nyáron várhatóan lerövidülnek a külföldi nyaralások, a pihenni vágyók többsége több, két-három napos kiruccanásra indul majd” – ad rövid előrejelzést az idei nyár várható tendenciáiról Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

2011 elején a célországi politikai helyzet bizonytalanságai miatt esett vissza a magyarok által oly kedvelt tunéziai és egyiptomi társas utak száma, a helyzet normalizálódásával azonban visszatérnek a magyarországi turisták ezekre a kedvelt helyszínekre, ahol a biztosítók ismét teljes körű egészségügyi szolgáltatást garantálnak az ügyfeleknek. „Az egzotikus utakra, Európán kívüli célországokba az emberek döntően szervezett módon, utazási irodával mennek, és az utazási iroda ajánlja, illetve fölhivja a figyelmet az utasbiztositás megkötésére. Sőt, az irodában szakemberek ülnek, és olyan típusú, illetve limittel rendelkező biztosítást javasolnak, amely az adott úti célnak megfelel és az ottani, speciális kockázatok lefedésére alkalmas limiteket tartalmazza.

„A biztosítatlanság és az abból eredő kockázat inkább akkor jelentkezik, amikor egyéni utakra indul a lakosság” – számol be tapasztalatairól a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A tapasztalatok szerint a vékonyabb pénztárcával rendelkező, rövidebb utakra induló családok elsősorban a szomszédos országokat veszik célba. Különösen kedveltté vált a horvát tengerpart, ahová autópályán már néhány óra alatt el lehet jutni. Sokan úgy gondolkodnak, hogy néhány száz kilométeres távolságról, ha bármi baj történne, haza lehet jutni, így nem szükséges biztosítást kötniük.

„Sajnos számos eset mutatja, hogy ez tévedés. A közelmúltban az egyik biztosító ügyfelével egy mindössze egy napos bécsi bevásárló úton esett meg egy azonnali kórházi kezelést igénylő, súlyos rosszullét. Egy másik, de koránt sem egyedi példa, hogy hosszú hétvégére, a horvát tengerpartra utazó ügyfeleknél, búvárkodás után, egy rosszul sikerült merülést követően úgynevezett „keszonos mentést” kell alkalmazni (a beteget fokozatosan csökkenő nyomású kapszulákba helyezik annak érdekében, hogy a hirtelen nyomáscsökkenés miatt ne szenvedjen maradandó károsodást). Egy ilyen mentés több százezer forintra rúg – cáfolja a fenti vélekedés helyességét Horváth Péter.

Legtöbb társaságnál találhatók valóban alacsony összegű, kedvezményes ajánlatok, amelyek akár rövid, akár hosszabb tartamú utazás esetén igénybe vehetőek. Ennek ellenére a becslések szerint a külföldre látogató turisták többsége nem köt utasbiztosítást. Évek óta változatlan, hogy a kiutazók mindössze harmada rendelkezik utasbiztosítási védelemmel.

A MABISZ tagbiztosítói közül 2010-ben tíz társaság foglalkozott utasbiztosítással, az összesített piaci díjbevétel tavaly kissé meghaladta a 8,9 milliárd forintot. Utasbiztosítást ma már számos csatornán keresztül lehet kötni, s bár az értékesítési csatornák körében az online kötések területén emelkedés figyelhető meg, ma is „hagyományos” csatornákon keresztül kötik az utasbiztosítások több mint 95 százalékát.

2010-ben 16,9 millióan látogattak külföldre, többségük – mintegy 10,8 millióan – egynapos, elsősorban bevásárlási célú útra indult. A külföldre látogatók száma a statisztikai adatok szerint 2009-hez képest mintegy 4 százalékkal csökkent, de ezen belül a többnapos kiutazások száma magasabb, 7 százalékos visszaesést mutat. A több napra külföldre utazók száma 5,5 millióra mérséklődött, közülük a turisztikai illetve üzleti motivációjú és az utasbiztosítás igazi rétegét jelentő utasok száma 4,6 millió volt.

MABISZ: síeléshez nem elég az EEK


MABISZ: síeléshez nem elég az EEK

A forint árfolyamváltozására az utasbiztosítás kiválasztásakor is figyelni kell

2012.01.12.

Az Európai Egészségkártya (EEK) többnyire nem nyújt megfelelő megoldást a turistabalesetek esetében, a síelni indulóknak ezért javasolt utasbiztosítást is kötniük – hívja fel a rá figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Januárban és februárban több tízezer magyar látogatja a környező országok sípályáit, és sokan abban a biztos tudatban siklanak a lejtőkön, hogy az Európai Egészségkártya kiváltásával teljes védelmet élveznek. „Fontos tisztában lenni azzal, hogy az EEK birtokában csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben az igénybe vett ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Síeléshez érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amelynek része a felelősségbiztosítás. A sípályán történt balesetek okozói ugyanis ugyanúgy kötelesek helytállni az általuk okozott kárért – például kötelesek megtéríteni a vétlen sérült jövedelem-kiesését is -, mint a közúti baleseteknél. „Egyik ügyfelünk tavaly egy osztrák sípályán ütközött egy német síelővel, s mivel nem ismerte el vétkességét, bírósági per lett a vége. A bíróság végül 6500 eurónyi kártérítés, illetve perköltség megfizetésére kötelezte a magyar síelőt” – emlékszik vissza egy közelmúltban történt esetre a bizottság elnöke. Tapasztalata szerint az ilyen típusú kártérítési perek egyre gyakoribbak az európai országokban, ezért növekszik a felelősségbiztosítási védelem jelentősége.

A sípályákon gyakori az alkoholfogyasztás, ami jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. „A biztosító csak abban az esetben térít, ha a biztosított véralkoholszintje 0,8 ezrelék alatt van” – hívja fel a figyelmet egy fontos körülményre a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A módozat kiválasztásánál a legfontosabb, hogy mindig szem előtt tartsuk az úti cél, a tevékenységet, amelyet végezni szeretnénk, illetve a célország egészségügyi ellátásának árszínvonalát. A külföldi szolgáltatók ugyanis keményen behajtják az igénybe vett orvosi ellátás költségeit, ha a biztosítás nem nyújt rá fedezetet. Szintén a közelmúltban történt eset, hogy egy amerikai turistaút során történt baleset elszenvedője túl alacsony limittel kötötte meg biztosítását – ami nem fedezte kórházi kezelésének teljes költségét -, ezért az amerikai kórház elárvereztette az „adós” magyarországi házát.

Horváth Péter szerint a limit meghatározásánál fontos figyelembe venni a forint árfolyamát is. A betegség- és balesetbiztosítási szolgáltatások számlái ugyanis euróban vagy dollárban keletkeznek, a biztosítók ajánlatainak többségében pedig forintban szerepel a kifizethető maximális összeg. „A forint jelenlegi árfolyama miatt a biztosítás kiválasztásánál ajánlatos figyelembe venni, hogy a forintban meghatározott összeg ma valójában mintegy 15 százalékkal kisebb, mint korábban” – hívja fel a figyelmet még egy lényeges körülményre Horváth Péter.

A többség utasbiztosítás nélkül indul útnak


A többség utasbiztosítás nélkül indul útnak

Egynapos kiutazásra a hazai lakosság nem köt biztosítást

2012.05.02.

Bár az utasbiztosítások tavalyi díjbevétele 6,3 százalékos növekedést mutat, a változás azonban nemigen jelenti a lakosság öngondoskodási hajlamának javulását. Továbbra is csupán a külföldre utazók harmada köt elindulás előtt utasbiztosítást. A kiutazások kétharmadát adó, egynapos utak kockázatait pedig nagyon ritkán fedezik biztosítással – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A szövetség adatai szerint az utasbiztosítások díjbevétele 2011-ben érte el ismét a három évvel korábbi szintet. Ugyanakkor a KSH adatai szerint a külföldre látogatók száma tavaly 3,4 százalékkal nőtt, így, a 3,9 százalékos, tavalyi inflációt is figyelembe véve, lényegében szinten maradtak az utasbiztosítási díjbevételek.

Forrás: MABISZ

„Beszédesen szomorú tény, hogy a magyar turistákat ért legsúlyosabb tavalyi buszbalesetben érintett utasok többségének, közel 30 embernek nem volt utasbiztosítása, köztük a tíz elhunyt egyikének sem” – emlékeztet rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Holott egy átlagos utazás költségét alig egy százalékkal növeli csak meg ez a tétel, miközben még az egyszerűbb módozatok is több millió forintos limittel fedezik a leggyakrabban előforduló betegségi és baleseti kockázatokat.”

Forrás: MABISZ

A kiutazások kétharmadát évek óta az egynapos utak teszik ki, ugyanakkor általános tapasztalat, hogy utasbiztosítást az esetek zömében csak többnapos útra kötnek. Ebben szerepe lehet annak is, hogy hosszabb időre általában szervezetten utaznak az emberek, és az utazási irodákban tájékoztatást kapnak a biztosítás szükségességéről.

„Nem szabad figyelmen kívül hagyni az egynapos utak veszélyeit. Egy bevásárló úton vagy a határ menti rokonlátogatás során semmivel sem kisebb a balesetek, rosszullétek esélye, mint egy több napos utazás során” – figyelmeztet Horváth Péter.

Utasbiztosítás: mire elég a bankkártyával járó fedezet?


Utasbiztosítás: mire elég a bankkártyával járó fedezet?

2012.06.25.

Külföldi nyaralás előtt mindenképpen kössünk utasbiztosítást, s abban az esetben, ha bankkártyánk mellé kötöttünk vagy ajándékba kaptunk bankunktól biztosítást, ellenőrizzük, hogy az milyen fedezetet nyújt – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A dombornyomott kártyák mellé a szolgáltatók általában – automatikusan vagy választható módon – utasbiztosítási szolgáltatást is felajánlanak. A nyaralási szezon kezdetén menetrendszerűen felmerül a kérdés: vajon mire elég az így megszerzett biztosítási fedezet?

„Az utazók többsége nincsen tisztában azzal, hogy milyen fedezetet is nyújt számára a bankkártya mellé kapott biztosítás” – figyelmeztet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A bankkártyákhoz járó biztosítások rövid, néhány napos, kis távolságra, valamely szomszédos országba történő külföldi kiruccanások esetén megfelelő védelmet nyújtanak, ugyanakkor megfelelő kiegészítő biztosítással kombinálva hosszabb nyaralás esetén is hatékonyan járulhatnak hozzá a gondtalan nyaraláshoz.

Annak eldöntésére, hogy vajon elegendő-e a bankkártyához kapcsolódó biztosítási fedezet, több szempontot is ajánlatos figyelembe venni. Elsősorban azt érdemes megnézni, hogy mely országokra terjed ki a biztosítási fedezet. A bankkártyákhoz kínálnak csak Európára, de a világ más országaira is kiterjedő utasbiztosításokat is.

A másik – igen fontos! – szempont, hogy milyen összegig téríti meg a biztosító a baleset vagy betegség esetén igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. Köztudott, hogy külföldi utazáskor a legnagyobb kockázat, ha egészségügyi ellátásra szorulunk. A legnagyobb költségtételt ugyanis ez jelenti, már egy néhány napos kórházi kezelés valamely európai országban több millió forintba is belekerülhet. „Európán kívül, de különösen az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Izraelben igen magas az egészségügyi szolgáltatások ára. Ha ezekre a helyekre utazunk, ajánlatos a legmagasabb kategóriájú – limit nélküli vagy 50-70 millió forintos szolgáltatást nyújtó – biztosítást kötnünk” – teszi hozzá a MABISZ szakembere. A közelmúltban a hazai médiában is megjelent egy híradás arról az esetről, amikor egy Európán kívüli országból addig nem engedtek haza egy turistát, ameddig – baráti segítséggel – össze nem tudta gyűjteni a kórházi számla kifizetésére elegendő összeget.

A bankkártya mellé kapott biztosításunk ellenőrzésekor fontos szempont lehet, hogy tervezünk-e sporttevékenységet végezni nyaraláskor. Ha igen, ellenőrizzük, hogy a bankkártyánk mellé kapott biztosítás vonatkozik-e erre a tevékenységre, s ha nem, szükség van kiegészítő biztosításra.

Fontos szempont, hogy milyen időtartamra szól az utasbiztosítási fedezet. Előfordulhat, hogy a bankkártyához tartozó utasbiztosítás csak limitált, legfeljebb 2-3 hetes külföldi tartózkodás esetén térít.

Érdemes ellenőriznünk a poggyászbiztosítási fedezet mértékét. Amennyiben több értékes elektronikai eszközt – laptopot, kamerát, okos telefont – is magunkkal viszünk az útra, szinte biztosan szükségünk lesz kiegészítő poggyászbiztosításra is.

Kevesen tudják ugyanakkor, hogy ha kötünk utasbiztosítást, de rendelkezünk bankkártya mellé kapott biztosítással is, bizonyos szolgáltatási fedezetek összeadódnak. Amennyiben a bankkártyánkhoz például 5 millió forintos egészségügyi és 150 ezer forintos poggyászkár-fedezet tartozik, s e mellé kötünk egy 10 millió forintos egészségügyi és 250 ezer forintos poggyászbiztosítási fedezetet nyújtó utasbiztosítást, akkor összesen 15 millió forintos egészségügyi és legfeljebb 400 ezer forintos poggyászkár-térítésre számíthatunk.

Életre szóló adóssággal is járhat az utasbiztosítás hiánya


Életre szóló adóssággal is járhat az utasbiztosítás hiánya

2012.12.13.

Évről évre egyre többen döntenek úgy, hogy az év végi ünnepeket külföldön töltik. Akár síelésre, akár egzotikus nyaralásra készülnek a kiutazók, kiemelten fontos, hogy a repülőjegy lefoglalása, illetve a szállás kiválasztása mellett kellő gondot fordítsanak a megfelelő utasbiztosítás megkötésére is – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kétszázezer forintos ambuláns ellátás, több milliós kórházi számla, millió forintos helikopteres mentés vagy akár milliós nagyságrendű összegbe kerülő hazaszállítás – utasbiztosítás nélkül ilyen költségek terhelhetik egy-egy rosszul sikerült síelés vagy egzotikus nyaralás résztvevőjét. Bár ezek a kockázatok ma már sokak számára ismertek, ennek ellenére a kiutazók közül sokan mégsem kötnek utasbiztosítást.

„Az évnek ebben az időszakában sokan kelnek útra sportolni. A tapasztalatok szerint tévedés azt gondolni, hogy egy 300-400 kilométernyire fekvő alsó-ausztriai síparadicsomból sérülés esetén is minden körülmények között haza lehet jutni – figyelmeztet Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. – Gyakoriak ugyanis az olyan sérülések, amelyek lehetetlenné teszik a személygépkocsival történő hazaszállítást, illetve a síbalesetek többségénél hegyi mentők közreműködésére vagy helikopteres mentésre is szükség van. Egy helikopteres mentés 2 ezer-3 ezer euróba is belekerülhet, amit – ha nincs érvényes biztosításunk – nekünk magunknak kell kifizetnünk.”

Egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor a sípályán balesetet okozón a vétlen károsult érvényesíti az okozott kárt. Ez lehet a munkából történő kiesés miatti vagy akár maradandó egészségkárosodás miatti kártérítés. Ezért kiemelten fontos, hogy utasbiztosításunk feltétlenül tartalmazzon felelősségbiztosítást is, hiszen károkozóként e fedezet nélkül több milliós kártérítésre is kötelezhetik a károkozót.

A hideg hónapokban a másik kedvelt úti cél az egzotikus nyaralás Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, a Dominikai Köztársaságban vagy Dél-Amerikában. A távoli, egzotikus nyaralást választóknak elsősorban arra kell odafigyelniük, hogy ezekben az országokban az európai vendéget az európai színvonalú, jól felszerelt kórházakban látják el, aminek tetemes költségét – ha nincs biztosításunk – saját magunknak kell állnunk.

„Távoli célpont esetén a hazaszállítás költséglimitjére is érdemes odafigyelni – magyarázza Horváth Péter. – Ha ugyanis például Thaiföldről kell egy begipszelt lábú betegnek hazautaznia, az utat vagy három további ülés lefoglalásával, vagy business osztályon kell megtennie. Thaiföldről a jegy ára business osztályon legalább 650 ezer forintnál kezdődik.”

A tudatosság láthatóan javul, mivel egyre többen rendelkeznek Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EEK), ami azonban – az Európai Unión belül – az utasbiztosításhoz képest csak korlátozott fedezetet képes nyújtani. Betegség vagy baleseti ellátás esetén önrészt kell fizetnünk és a hazaszállítás költségének megtérítésére sem számíthatunk. S nem utolsósorban nem áll rendelkezésünkre a baj esetén különösen fontos, éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű asszisztencia szolgáltatás sem.

Kölcsönös érdek a kárelhárítás és a kármegelőzés


Kölcsönös érdek a kárelhárítás és a kármegelőzés

2013.02.14.

A jövőben szoros együttműködést alakít ki az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége (ÖTOSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) annak érdekében, hogy a tűzkárok megelőzése, illetve elhárítása minél hatékonyabban valósuljon meg – az erről szóló megállapodást a napokban írta alá Balog László, az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke és Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A tűzvédelem és a tűzoltói beavatkozást igénylő kárelhárítás mielőbbi megkezdése és szakszerű végrehajtása a biztosítótársaságok számára is alapvető érdek. Ezáltal biztosítható az emberi élet védelme, illetve hogy a tűz következtében a lehető legkisebb kár keletkezzen a vagyontárgyakban.

Az önkéntes tűzoltóságok szerepe, tevékenységük kiemelkedően eredményes lehet a kárelhárításban, ha megfelelő képzettség, technika és korszerű riasztási rendszer párosul az állami és össztársadalmi akarattal. A MABISZ és az ÖTOSZ az együttműködési megállapodás alapján vállalják, hogy tagjaik tevékenységének jogi, szabályozási és működési környezete, annak fejlesztése érdekében együttműködnek az érdekazonosságokon alapuló ügyekben, illetve más, jogalkotási területeken.

A szervezetek vállalják továbbá, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást az őket érintő kérdésekben, legyen szó jogszabályváltozásokról vagy egyéb, közös szakmai állásfoglalást érintő kérdésekről. „A két szervezet közötti párbeszéd kiemelt jelentőségű a tekintetben, hogy közös szakmai álláspontot tudjunk kialakítani tűzvédelmi, illetve kárelhárítási kérdésekben, hiszen ez kölcsönös érdeke mind a lakosságnak, mind a tűzoltóknak, mind pedig a biztosítóknak” – emelte ki Molnos Dániel.

A megállapodás kapcsán Balog László elnök az időfaktor szerepére külön is felhívta a figyelmet. A mielőbbi kiérkezés a helyszínre kulcsfontosságú a tűzesetek elhárításában, illetve a károk minimalizálásában, ebben az önkéntes tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mivel lokális elhelyezkedésük és helyismeretük miatt sok esetben jóval korábban a helyszínre tudnak érni, mint a távolabbról kivonuló állami tűzoltók. „Az irányadó jogszabály csak arra vonatkozóan tartalmaz utasítást, hogy az állami tűzoltóknak a bejelentést követő 2 percen belül el kell indulniuk a helyszínre, azt azonban már nem írja elő, hogy mennyi időn belül kell odaérkezniük.” – hangsúlyozta Balog László. „A legfontosabb tényező ezekben az esetekben az idő, ebben pedig az önkéntes tűzoltóságok, szervezetek országos lefedettségük miatt, különösen fontos szerepet töltenek be.” – tette hozzá.

„Nem véletlen, hogy az önkéntes tűzoltóságok szerepe és elfogadottsága Európa-szerte közismert, így például Ausztriában és Németországban a tűzoltóságok mintegy 90 százaléka önkéntes, helyi szervezet. Ugyanígy Lengyelország vagy Horvátország is követendő példa lehet arra, hogy a helyi, és épp ezért igen hatékonyan működő önkéntes tűzoltóságok milyen jelentős szerepet játszhatnak a károk minimalizálásában” – emelte ki Molnos Dániel.

A magyarországi önkéntes tűzoltósági rendszerben az utánpótlás biztosítására is kiemelt figyelmet fordít a szakma. Már 10-12 éves kortól heti rendszerességgel képzik a fiatalokat, akik nyári táborok során is az elméleti tudás mellett a gyakorlati szaktudást is el tudják sajátítani. „Utánpótlás-képző programunk keretében 18 éves korára önkéntes tűzoltó lehet az a fiatal, aki már gyermekkorában megkezdi a felkészülést, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mindezt a tudást az is kamatoztathatja a civil életben, aki végül úgy dönt, nem csatlakozik az önkéntes tűzoltósághoz.” – hangsúlyozta Balog László.

Összefog a biztonságosabb közlekedésért a HTA és a MABISZ


Összefog a biztonságosabb közlekedésért a HTA és a MABISZ

2013.10.15.

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A két szervezet célja, hogy összefogásuk eredményeként biztonságosabbá váljon a hazai közúti közlekedés. „Mindkét szövetség számára kiemelten fontos a baleset-megelőzés, ezért is döntöttünk úgy, hogy a jövőben támogatjuk a biztosítók biztonságos közlekedést erősítő oktatási és ismeretterjesztő tevékenységét” – hangsúlyozta Rábai Dániel, a HTA elnöke az együttműködés kapcsán.

Közös érdek hozta össze a Magyar Gumiabroncs Szövetséget és a Magyar Biztosítók Szövetségét: mindketten elkötelezettek a biztonságosabb közlekedés, valamint a megfelelő közlekedésbiztonsági és technikai tudásátadás iránt. „Nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni a baleset-megelőzésre, ezért a biztosítók kármegelőzéssel és kárrendezéssel kapcsolatos ismeretterjesztő és oktatási tevékenységét kívánjuk erősíteni” – emelte ki a Morenth Péter, a HTA ügyvezető elnöke.

A MABISZ főtitkára, Molnos Dániel úgy véli, a megállapodás egy rendkívül fontos lépés a biztonságosabb közúti közlekedés tudatossá tétele felé. Kiemelte: a két szövetség közös erővel az eddigieknél hatékonyabban érheti el a lakosságot, közös akcióik révén pedig a korábbinál szélesebb körű ismeretterjesztő és figyelemfelhívó tevékenységet folytathatnak.

Főleg a defenzív vezetés, a tudatos járművezetői magatartás, a megfelelő gumiabroncs-választás, a nem megfelelő abroncshasználat esetleges következményei, valamint az egyéb, a vezetéshez és a közlekedésbiztonsághoz tartozó kérdések kerülnek majd elő a közös munka során. „Nagy várakozással tekintünk az együttműködés elé, és örülünk, hogy a MABISZ számít a közlekedésbiztonság terén megszerzett tapasztalatainkra, tudásunkra” – tette hozzá Morenth Péter.

A jövőben több közös közlekedésbiztonsági kampányt is szervez a HTA és a MABISZ, amelyek segítségével arra hívják fel a lakosság figyelmét, hogyan lehet megelőzni a különböző közlekedési káreseményeket. Az együttműködés részeként megosztják egymással a másik fél tevékenységéhez is kapcsolódó szakmai állásfoglalásaikat, valamint az általuk tartott konferenciákon, jelentősebb szakmai értekezleteken kölcsönösen biztosítják egymás szakértőinek látogatói, előadói részvételét.

Kapcsolat:

Morenth Péter

Magyar Gumiabroncs Szövetség

ügyvezető elnök

morenth@hta.org.hu

tel.: +361 7896970

www.hta.org.hu

Gilyén Ágnes

Magyar Biztosítók Szövetsége

kommunikációs főosztályvezető

agnes.gilyen@mabisz.hu

Mobil: +3620/465-18-98

Mobil: +3630/586-98-28

www.mabisz.hu

Vagyonvédelem: érdemes MABISZ-ajánlással ellátott vagyonvédelmi eszközöket használni


Vagyonvédelem: érdemes MABISZ-ajánlással ellátott vagyonvédelmi eszközöket használni

2013.12.16.

Az ünnepi készülődés időszakában különösen kitett a betöréses lopás kockázatának a lakóingatlan, hiszen ezekben a hetekben a legtöbben a szokottnál kevesebbet tartózkodnak otthon. Érdemes tudni, hogy jóval nagyobb biztonságban tudhatjuk értékeinket, ha MABISZ-ajánlással ellátott védelmi eszközzel rendelkezünk, ugyanakkor nemcsak ebben az időszakban jelenthetnek nagyobb biztonságot a MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással rendelkező bejárati ajtók és zárszerkezetek.

Az ünnepek előtti sürgés-forgás idején, vagy akár az ünnepek alatt, a munkaszüneti napokat kihasználva egy rövidebb utazás idején könnyű célpontot jelenthetnek a betörők számára a magára hagyott ingatlanok. Ezért kiemelten fontos, hogy megfelelő fedezettel ellátott lakásbiztosítási védelemmel rendelkezzünk.

Korántsem mindegy azonban, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan.Fontos iránymutatója a különféle védelmi eszközöknek és rendszereknek a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása, amely segítségül szolgálhat a választásban.

Mindez azt jelenti, hogy jóllehet a biztosítók csak minimális mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítási szerződések létrejöttekor, azonban magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak. A rendszer több mint két évtizedes sikeres működése nem véletlen, a vagyonvédelmi szempontok szerint vizsgált védelmi eszközök megléte ugyanis a gyakorlatban fontos szerepet játszik. Az elmúlt években az ajánlás szerepe fokozódott, mivel sok ismeretlen eredetű, olcsóbb kategóriás termék jelent meg a piacon, amely nem felel meg a biztonsági követelményeknek.

A MABISZ termék-megfelelőségi ajánlásához szükséges vizsgálat önkéntes alapon működik, az igény a gyártók részéről érkezik arra, hogy terméküket ellássák ezzel az ajánlással. Ezt követően a MABISZ szakértő partnere célzott vizsgálatnak veti alá a terméket (például bejárati ajtót, biztonsági üvegszerkezetet és fóliát, zárszerkezetet, értéktárolót, rácsot stb.), ha pedig a szerkezet megfelel a szigorú követelményeknek és minőségi előírásoknak, megkapja a MABISZ-ajánlást. Akár valamivel magasabb ár mellett is érdemes mérlegelni, hogy a minősített terméket választja-e a tulajdonos, vagy a sok esetben olcsóbb, de valószínűleg kisebb biztonságot nyújtó alternatívát. (A biztosítástechnikai eszközökről, illetve a minősítésről a MABISZ honlapján is lehet tájékozódni.)

A lakásépítés visszaesésével az elmúlt években jelentősen csökkent a vizsgálatra benyújtott eszközök száma is. 2012-ben 1060 eszköz kapta meg az ajánlást, négy berendezés nem felelt meg a követelményeknek. 2013-ban mintegy 1100 eszközt vizsgáltak meg, közülük három nem kapta meg a minősítést. Idén a vizsgált eszközök között legnagyobb arányban az értéktárolók – bútorszéfek, illetve páncélszekrények -, valamint a lakásriasztók szerepeltek, ez a két terméktípus tette ki az összes vizsgálat 35 százalékát.