Az alulbiztosítottság jelenti a vagyonbiztosítások legnagyobb kockázatát. Márpedig mind a vállalkozói, mind a lakásbiztosítási szerződések esetében gyakran fordul elő, hogy a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A lakás- és társasház biztosításoknál szerződéskötéskor a biztosítók rendszerint felajánlják azt a minimális biztosítási összeget (négyzetméter árat), amit, ha az ügyfél elfogad, legtöbbször mentesül az alulbiztosítottság következményei alól. Vállalati biztosításoknál azonban nincs ilyen lehetőség, mert az épületek, valamint az ingóságok tekintetében sem homogén a biztosított állomány. Pedig nagyon jelentős értékekről van szó: jóllehet a vállalati vagyonbiztosítások száma a lakossági vagyonbiztosításoknak alig hat százalékát érik el, de az előbbiből származó díjbevételek megközelítik az utóbbinak a felét.

Az alulbiztosítás következménye az ún. pro rata (aránylagos) kártérítés, amikor a biztosított (károsult) a keletkezett kárnak csak egy részét kapja meg a biztosítótól. Például tegyük fel, hogy a biztosított épület tényleges értéke 150.000.000 Ft, ám a megkötött vagyonbiztosításban a biztosítási összege csak 75.000.000 Ft. Ez esetben teljes kár esetén a biztosító legfeljebb ezt az összeget fogja kifizetni a károsult részére, és részkár esetén is mindig a kárösszeg 50 %-át. Azaz a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen mértékben a vagyontárgy tényleges értékét biztosították, hiszen a társaság a vagyontárgynak csak egy része után szedett biztosítási díjat. (A biztosítási összeg a kár esetén fizethető legmagasabb szerződés szerinti összeg, a vagyontárgy tényleges értéke pedig az az összeg, amelyre a biztosításnak szólnia kell. A teljes körű kártérítéshez fontos tehát, hogy ez a két dolog egyezzen.)

A vagyontárgyak értékével, biztosítási összegével ráadásul nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni, hanem érdemes időt szentelni a folyamatos felülvizsgálatra, a biztosítási összegek aktualizálására. Ennek elmaradása kellemetlen következményekkel járhat: sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti meg, mert a szerződés nem követte pl. az ingatlan bővítését vagy az ingóságok körének bővülését.

A helyes biztosítási összegnek, azaz a vagyontárgyak tényleges értékének a megállapításához többféle értékelési mód is használható. E tekintetben is jó tanácsokkal szolgál a MABISZ Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottságának a tájékoztatója (https://mabisz.hu/karmegelozes-kockazatkezeles/), amely a vállalati, közép- és kisvállalkozói szféra szereplői részére tartalmaz hasznos ismereteket az alulbiztosítás témájában. (Fontos azonban megjegyezni, hogy a tájékoztató csak általánosan foglalkozik a témakörrel. Az egyes társaságok biztosítási feltételei a jogszabály által meghatározott körben eltérhetnek. Bármely konkrét kérdésben teljes eligazítást csak az adott biztosítónál érvényesen megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.)

A tájékoztatóban összegyűjtött biztosítási ismeretek alkalmazása mindenesetre fontos lehet a közbeszerzési pályázatok biztosításra vonatkozó részeinek kiírásakor is. Segíthet ugyanis abban, hogy a projekthez leginkább illeszkedő biztosítás megkötését írják elő. 

A december végi horvátországi földrengések magyarországi károsultjai közül sokan csak az újévben fordultak biztosítóikhoz. A kárösszeg így sokszorosan meghaladja a gyorsjelentésben feltételezettet s a kifizetések átlaga is magasabb lehet, mint egy-egy szélsőséges időjárási időszakot követően, állapítja meg a MABISZ közleménye.

A december 28-29-i horvátországi rengéseket követő első két napban a biztosítókhoz több mint ötszáz bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok a százmillió forintot meghaladó kifizetéssel számoltak. Ugyanakkor több, nagyobb ügyfélállománnyal rendelkező társaság is kihangsúlyozta, hogy további bejelentésekre számít. (A szerződések rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre – jellemzően 3-5 nap.) Feltehetőleg az év vége és a hosszú hétvége miatt az újév első napjaira valóban megsokszorozódtak a tavalyi számok: közel háromezer bejelentés nyomán a becsült kárösszeg megközelíti az ötszáz millió forintot. Ez az összeg önmagában nem számít kirívónak, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár több milliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítói kasszákat, az egy bejelentésre jutó kb kétszázezer forint azonban viszonylag magasnak számít. Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar.

A társaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket, van olyan biztosító, amelyik a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárták az eljárást. Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy az elmúlt évben – részben a járványveszély miatti kihívásra válaszul – a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is. Egyes biztosítóknál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Amennyiben viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, akkor csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el (mint például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítása, a vízvezetékek lezárása, stb), és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Az összesített és már feldolgozott adatok alapján a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranyából, Somogyból és Zalából jelentették. A kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.  

Valamennyi hazai lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

A Biztosítsd Be Magad! esettanulmány verseny szervezője a Case Solvers, amely maga is fiatalokból álló, és a fiatalok sokoldalú, megoldás-orientált képzése terén elkötelezett szervezet.

A MABISZ által 2017 óta meghirdetett verseny résztvevőinek egy fiktív biztosító társaság különböző preojektjeit kell megoldani. A biztosítási szakemberekből álló zsűri arra kíváncsi, hogy a rendelkezésre álló adatok elemzésével milyen stratégiával, termékkörrel, tervekkel tudnak reagálni a felvetett problémákra. A 2020-as évben először nemcsak egyetemista, de (ugyancsak három fős) középiskolás csapatok is nevezhettek. Az érdeklődésre jellemző, hogy a felhívások évente több mint százezer főt érnek el több tucat intézményben. Nemcsak a fővárosból és vidéki oktatási intézményekből jelentkeznek a résztvevő csapatok, de a határon túlról, pl. Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Csíkszeredáról, Székelyudvarhelyről is. Az éppen aktuális legutóbbi versenyről a https://mabisz.hu/esettanulmany-verseny/ oldalon lehet többet olvasni.

Facebook oldal Instagram oldal

A MABISZ oktatási szakértői és együttműködő partnerei kidolgozták a téma interaktív és csoportos feldolgozását segítő oktatási segédanyag-ot, amely a NAT szerinti, 15-18 éves célcsoportot célozza meg. Az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) által jóváhagyott tananyagtartalom alapján készült gyakorlatias, interaktív segédanyag önállóan, személyes szakértői jelenlét nélkül is feldolgozható minden osztályban és csoportban.

E mellett a MABISZ a Case Solvers problémamegoldó képzésekkel foglalkozó cég közreműködésével 2020 óta szervez biztosítói órákat magyar tannyelvű középiskolákban. Az interaktív foglalkozások 45 percet vesznek igénybe, és offline vagy online formátumban is megtarthatók. Az órák célja, hogy a fiatalokat pénzügyi tudatosságra ösztönözzük, ennek megvalósításában pedig a Case Solvers fiatal szakértő kollégái segítenek. Az elmúlt időszakban már több, mint 40 középiskolában, 90-nél is több órát tartottunk, valamint az elért diákok száma meghaladja a 2700-at. A visszajelzések alapján a résztvevők 97%-a kifejezetten elégedett volt az órákkal, sok új információval gazdagodtak, és szívesen vennének még részt hasonló órákon. Folyamatosan frissülő térképünkön megtekinthető, hogy mely iskolákban mennyi órát sikerült már megtartani.

A mintaórák megtartása iránt érdeklődő iskolák, tanárok a következő e-mail címen vehetik fel a kapcsolatot az óraadókkal, illetve kaphatnak bővebb tájékoztatást.

E-mail írása

A 2020-as Biztonság Hete rendezvények a járványveszély miatt az online térben zajlanak. A helyzethez alkalmazkodva a MABISZ elkészítette a tavalyi helyszíneken az érintett 9-14 éves korosztály körében már nagy sikert aratott Biztonság Kerék online változatát, a Biztonság Kerék – Forgasd ki a jövőt! társasjátékot, amely a https://biztonsagkerek.hu menüpont alatt érhető el.

A biztosítások oktatása a 2013-ban hatályba lépett Nemzeti Alaptanterv szerint az Általános életvitel és technika c. tantárgy részévé vált. Az oktatást a MABISZ különböző eszközökkel segíti.

A fiatalabb korosztályt célozza meg a biztosításokról játékos formában szóló, érzékenyítő képregény-sorozat, amely az alapvető biztosítási, baleset-megelőzési ismeretek 9-14 éves korosztály számára való átadását hivatott megkönnyíteni.

A decemberi 28-29-i horvátországi földrengések Magyarországon is okoztak anyagi károkat. Két nap alatt több száz bejelentés érkezett a biztosítókhoz, amelyek arra számítanak, hogy az elkövetkező napokban ezek száma még nőni fog, állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

A hét eleji horvátországi rengések közül alapvetően a keddi, 6.5-ös erősségű földmozgás nyomán keletkeztek anyagi károk magyar területen is, elsősorban a Dunántúl déli részén. A biztosítókhoz szerda estig több mint ötszáz bejelentés érkezett főként Baranya, Somogy, Zala, Tolna megyéből, de kisebb mértékben Budapestről, Veszprém, Fejér megyéből is. A károk összesített nagysága előreláthatólag meghaladja a százmillió forintot. A jellemző bejelentések: levált a vakolat, repedések keletkeztek a fő- és melléképület falán, a födémen, az ablaküveg megrepedt vagy betört, súlyosabb esetekben megdőlt a kémény vagy éppen burkolatok repedtek meg.

Több társaság is jelezte, hogy az adatok nem véglegesek, további bejelentésekre számítanak. A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek az okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. (A szerződések is rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre – jellemzően 3-5 nap.) Az idei évben a veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt a kárbejelentések területén, sőt már a kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás. Minderről a honlapok részletesen tájékoztatják az érdeklődőket. Több társaság a távoli kárfelvétel választását javasolja az ügyfeleinek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Egyesek már bevezették, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. A személyes kárszemléig, amennyiben az mégis szükségessé válik, csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A mostani bejelentések nyomán kifizetendő kárösszegek egyébként nem számítanak kirívónak, egy-egy nagyobb nyári vihar ugyanis akár több milliárdos nagyságrendben is megterheli a biztosítói kasszákat. Mindenki, aki rendelkezik lakásbiztosítással, számíthat az okozott károk megtérítésére, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.