Gyakori kérdések – Mi a teendő, ha Magyarországon kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?


Mi a teendő, ha Magyarországon kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?

Amennyiben Magyarországon magyar gépjárműben külföldi forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt) a részes felek az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány kitöltésével kölcsönösen közlik egymással adataikat és rögzítik a baleset körülményeit, a felelősség kérdését. Továbbá az E-kárbejelentő alkalmazás is alkalmas külföldi gépjárművek adatainak rögzítésére is, ebben az esetben biztosítóként a “külföldi biztosító” opciót kell kiválasztani. A beküldést követően a további teendőkről és a kárredezésben illetékes szervezetről a MABISZ által üzemeltetett Információs Központ tájékoztatja a károsultat.

Ilyen esetben kártérítési igényünket a külföldi gépjármű felelősségbiztosítójának magyar képviselőjével, az úgynevezett levelezőpartnerrel (levelező) szemben érvényesíthetjük. Amennyiben a levelező ismert, a kárbejelentést célszerű ennél a társaságnál megtenni. Ha a levelező nem ismert, annak adatairól a MABISZ honlapján tájékozódhatunk. Ez utóbbi esetben, figyelemmel a Gfbt. által előírt 30 napos kárbejelentési határidőre, a károk felmérése érdekében a Nemzeti Irodához fordulhat.

Gyakori kérdések – Mi a teendő, ha külföldön kárt okozunk?


Mi a teendő, ha külföldön kárt okozunk?

Ha külföldön kárt okozunk, és az ellenérdekű féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben sikerült megegyezni, valamint egyéb ok miatt sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni), a baleset másik részesével a fentiekben leírt módon kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” formulát), nem megfeledkezve annak aláírásáról sem.

A Gfbt. rendelkezései szerint a balesetet követően, annak bekövetkezését a hazaérkezés napjától számított 5 napon belül a saját felelősségbiztosítónknál be kell jelenteni. A biztosított saját érdekében le kell írni a baleset körülményeit, meg kell adni a biztosító által kért adatokat, majd át kell adni az addig keletkezett iratokat (Európai Baleseti Bejelentő, esetleg rendőrségi jelentés).

Gyakori kérdések – Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy magyar rendszámú gépjármű?


Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy magyar rendszámú gépjármű?

Amennyiben külföldön magyar forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt magyar gépjárműnek, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni) a részes felek az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány kitöltésével kölcsönösen közlik egymással adataikat és rögzítik a baleset körülményeit, a felelősség kérdését. Továbbá 2019 januárjától a MABISZ E-kárbejelentő alkalmazása segítségével, a papír alapú megoldáshoz képest jóval egyszerűbben és gyorsabban is bejelenthető a káresemény.

A balesetben vétlen fél kártérítési igényével közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójához fordulhat. Amennyiben a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója nem ismert, a kárt saját felelősségbiztosítójánál kell bejelentenie.

A Gfbt. szerint a károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

A vétkes fél köteles a károkozást a saját felelősségbiztosítója felé – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül írásban bejelenteni.

Figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben a nemzetközi magánjog általános szabályainak értelmében a kár rendezése a magyar jogszabályok szerint történik.

Gyakori kérdések – Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?


Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?

Ha külföldön kárt szenvedünk, és az ellenérdekű féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben sikerült megegyezni, valamint egyéb ok miatt sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni), a baleset másik részesével a fentiekben leírt módon kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” formulát), nem megfeledkezve annak aláírásáról sem.

A magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére.

Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi ún. kárrendezési megbízottjához. A magyarországi kárrendezési megbízott feladatát valamely magyar biztosító társaság vagy kárrendezési iroda látja el, így a kár érvényesítése során nem merülhetnek fel nyelvi problémák. A kárrendezési megbízott feladata a károsult igényének beterjesztése külföldi partneréhez és a partner jóváhagyásával az igény rendezése. Javasoljuk, hogy amennyiben a károsult igényét kárrendezési megbízotton keresztül szeretné érvényesíteni, a hazaérkezést követően igényét a kárrendezési megbízottnál, ha ez nem ismert, akkor valamelyik magyar biztosítónál (esetleg saját felelősségbiztosítójánál) haladéktalanul jelentse be. A kárrendezési megbízott személyéről a MABISZ által működtetett Információs Központ tud felvilágosítást adni.

Amennyiben a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben a károsult igényét közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben érvényesítheti. Ha a károkozó gépjármű szokásos telephelye nem az Európai Unió valamely tagállamában és nem is a baleset helye szerinti országban volt, a károsult választhat, hogy igényének rendezését közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójától, vagy – ha a károkozó gépjármű szokásos telephelye a Zöldkártya Rendszer valamely tagállamában volt – annak a baleset helye szerinti képviselőjétől (úgynevezett „levelezőpartner”) kéri.

Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.

Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszeren kívül következik be, a kártérítés érvényesítés közvetlenül a károkozóval szemben történhet.

Gyakori kérdések – Mire kell ügyelni az Európai Baleseti Bejelentő kitöltésekor?


Mire kell ügyelni az Európai Baleseti Bejelentő kitöltésekor?

Akár a papír alapú, akár az elektronikus nyomtatványt értelemszerűen kell kitölteni, lehetőség szerint minden abban kérdezett adatra vonatkozóan. Elengedhetetlenül fontos a baleset pontos idejének (év, hónap, nap, óra, perc) és pontos helyének rögzítése.

Minden esetben szerepelniük kell a következő adatoknak is:

  • részes gépjárművek üzembentartóinak adatai
  • részes gépjárművek forgalmi rendszámai és típusai
  • gépjárművezetők adatai
  • felelősségbiztosítási adatok
  • részesek aláírása

A nyomtatványon erre a célra szolgáló 13. pont alatt a baleset körülményeit vázlatszerűen, de egyértelműen le kell rajzolni, oly módon, hogy a részes gépjárművek az „A” és „B” oszlopokban szereplők adatokhoz minden kétséget kizáróan kapcsolhatóak legyenek. A rajz alapján esetleg mégis előforduló félreértések megelőzése érdekében a 12. pontban szereplő lehetőségek közül – két egymást keresztező, egyenes vonallal (+/x jellel) – a megfelelő gépjárműhöz tartozót meg kell jelölni. A jelzésnek tehát közvetlenül a mellette szereplő oszlop adatai szerinti gépjárműre és nem a másik részes félre kell vonatkozniuk.

Megkönnyítheti a felelősség igazolását és ezzel a kárrendezési eljárást, amennyiben az esetleges független szemtanú(k) adatai (név, cím, esetleg telefonszám) az 5. pontban feltüntetésre kerülnek. Nem minősül függetlennek a tanú, ha valamelyik balesetben részes gépjármű utasa, a részes felekkel rokoni vagy egyéb olyan jellegű kapcsolatban áll, mely alapján a felelősség megállapításához érdeke fűződik.)

Amennyiben a baleset valamelyik részese járműszerelvény volt, ügyelni kell arra, hogy a bejelentő lapon mind a vontató, mind a vontatmány adatai szerepeljenek.

A papír alapú nyomtatvány eredeti és másolati példánya a kitöltést követően szétválasztható, így a baleset mindkét részese azonos módon kitöltött példánnyal rendelkezhet. Az aláírást és szétválasztást követően a nyomtatvány tartalmán változtatni nem szabad. Több részes esetén több, adott esetben különböző nyelvű Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány (vagy elektronikus kárbejelentő) is kitölthető.

Gyakori kérdések – Mi a teendő, ha valaki közlekedési baleset részesévé válik?


Mi a teendő, ha valaki közlekedési baleset részesévé válik?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.) szerint a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a gépjárművezető személy illetve a gépjármű adatait, beleértve a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó egyéb információkat, mely alapján értelemszerűen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” űrlapot) függetlenül attól, hogy a résztvevők a felelősség kérdésében meg tudnak-e egyezni. Továbbá 2019 januárjától a MABISZ E-kárbejelentő alkalmazása segítségével, a papír alapú megoldáshoz képest jóval egyszerűbben és gyorsabban is bejelenthető a káresemény.

A károsult a kártérítési igényét a károkozó felelősségbiztosítójához nyújthatja be. Ha az nem ismert, a lentebb leírtaknak megfelelően kell eljárni.

Amennyiben a részes felek között a felelősség kérdése vitatott, rendőrségi intézkedést kell kérni. Az eljáró rendőrnek lehetősége van hivatalos formában igazolni a szükséges adatokat, a baleset bekövetkezésének körülményeire, valamint a felelősség kérdésére vonatkozó nyilatkozatokat. Ez esetben a károkozás ténye és a balesetért való felelősség kérdése a rendőrség által kiadott rendőri határozattal, jegyzőkönyvvel, igazolással vagy vádindítvánnyal az esetek döntő részében a biztosító illetve a MABISZ számára megállapíthatóvá válik.

Gyakori kérdések – Mi a teendő, ha pótkocsi okoz kárt vagy csak a pótkocsi adatai ismertek?


Mi a teendő, ha pótkocsi okoz kárt vagy csak a pótkocsi adatai ismertek?

A magyar jogi szabályozásban a vontató, illetve pótkocsi kötelező gépjármű felelősségbiztosításának terhére történő kárrendezésre vonatkozóan kifejezett rendelkezés nem található. Ezen kérdést többnyire a bírói gyakorlat válaszolja meg.

A vontató gépjármű elsődleges felelőssége a KRESZ fogalom meghatározásából logikai úton levezethető.

„Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció.”

A gépjárművel összekapcsolt pótkocsi – közlekedés közben – egységet alkotó veszélyes üzemnek minősül, ezért a gépes jármű üzembentartója/vezetője tekinthető felelősnek a szerelvény működése során bekövetkezett kárért akkor is, ha azt ténylegesen a pótkocsival való érintkezés okozta. A vontató üzembentartója/vezetője felelős a szerelvény megfelelő összekapcsolásáért és a szállított áru rögzítéséért is, így az ezek nem megfelelő elvégzéséből eredő károk is a vontató felelősségbiztosításának terhére térülnek.

A pótkocsira (vontatmányra) kötött gépjármű felelősségbiztosítás csak másodlagos jelleggel nyújt fedezetet azon esetekben, ha a baleset kizárólag a pótkocsi üzemkörében következett be (pl. leesik a vontatmány pótkereke és az okoz kárt). A pótkocsi felelősségbiztosítása alapján kell rendezni a kárt, ha annak szakértő által bizonyított műszaki meghibásodása, vagy a pótkocsi kapcsolószerkezetének – ugyancsak bizonyított – anyagfáradása, rejtett hibája, tehát ún. üzemkörön belüli rendellenesség miatt következett be a gépes járműről levált vontatmány által okozott baleset.

Gyakori kérdések – Mi a teendő, ha nem ismert a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója?


Mi a teendő, ha nem ismert a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója?

Ha a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója nem ismert, a Magyar Biztosítók Szövetsége tájékoztatást nyújt az okozó felelősségbiztosításáról. Ezt a tájékoztatást Szövetségünk az adatvédelmi szabályokra való tekintettel kizárólag írásbeli kérelemre adja meg. A megkeresésnek tartalmaznia kell:

  • a baleset helyét és idejét,
  • a károkozó gépjármű rendszámát, honosságát, típusát, tulajdonosának nevét,
  • a károsult gépjármű rendszámát.

A károkozó felelősségbiztosítójáról kizárólag konkrét káresemény kapcsán, az arra jogosult személy részére lehet tájékoztatást adni. A jogosult személyek körébe tartozik a károsult, annak ügyvédje vagy más meghatalmazottja, valamint a károsult biztosítója.

A Magyar Biztosítók Szövetségének weboldalán a kárbejelentés elektronikus úton is kezdeményezhető. Mivel így a kárbejelentés folyamata jóval egyszerűbb, ezért mindenképpen ajánlott a bejelentést ezen az úton megtenni.

Gyakori kérdések – Mi a teendő, ha nem gépjármű (hanem pl. kerékpáros, gyalogos, lovaskocsi, elektromos roller) okozott kárt?


Mi a teendő, ha nem gépjármű (hanem pl. kerékpáros, gyalogos, lovaskocsi, elektromos roller) okozott kárt?

A biztosítási kötelezettség csak gépjárművekre vonatkozik. A vonatkozó jogszabály (Gfbt.) szerint gépjárműnek a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár minősül. Amennyiben a kárt nem gépjármű okozza, és az okozó semmiféle olyan biztosítással nem rendelkezik, mely az adott kárügyben fedezetet biztosítana (pl. lakásbiztosításhoz tartozó vagy egyéb felelősségbiztosítás), a károsult közvetlenül az okozótól követelhet kártérítést. Amennyiben az okozó nem hajlandó önként megtéríteni az okozott kárt, a károsult polgári peres útra terelheti az ügyet. Ehhez a lépéshez a károsultnak ajánlott felvenni a kapcsolatot jogi képviselővel. A károk felmérése érdekében a károsult független kárszakértő irodához fordulhat.

Gyakori kérdések – Mi a teendő, ha munkagéppel történt a károkozás?


Mi a teendő, ha munkagéppel történt a károkozás?

A törvény értelmében a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, ami a gépjármű közúti forgalomban való részvétele nélkül, munkagépként való használata során keletkezett. Munkavégzés közben okozott kárra például a vállalkozói felelősségbiztosítás nyújthat fedezetet.