A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák II.


A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák II.

Értéktárolók

Bejárati ajtók

Értéktároló fajta MABISZ besorolási fokozat Kockázatvállalási értékhatár
lemezszekrény A – AA 0,5 – 1 MFt
biztonsági szekrény S1 – S2 1,5 – 2,5 MFt
bútorszéf, fali- és padlószéf B – D 2 – 5 MFt
páncélszekrény E – O 8 – 800 MFt
értéktároló helyiség O1 – S 500 MFt – egyedi elbírálás

Értéktárolók biztosítók számára ajánlott értékhatárai Érvényes: 2015. február 28-ig

Elektronikai jelzőrendszerek

Elektronikai (behatolás)jelzőrendszerek alkotóelemei

MABISZ kategória Követelmények
Minimális elektronikai jelzőrendszer eleme Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei, C. pont I. fejezet
Részleges elektronikai jelzőrendszer eleme
Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer eleme

Beléptető rendszerek

MABISZ kategória Követelmények
Alacsony biztonsági szintű beléptető rendszer Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei, C. pont II. fejezet
Közepes biztonsági szintű beléptető rendszer
Magas biztonsági szintű beléptető rendszer

Biztonsági felügyeleti rendszerek

MABISZ kategória Követelmények
Magas biztonsági szintű felügyeleti rendszer Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei, C. pont III. fejezet
Megfelelő biztonsági szintű felügyeleti rendszer
Videó megfigyelő rendszerek

A Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei C. pont IV. fejezetben meghatározott követelményeknek eleget tevő videotechnikai eszközök a „MABISZ által ajánlott” besorolást kapják. Ezen belül további kategorizálás nincs.

A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák I.


A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák I.

Mechanikai-fizikai védelem

Bejárati ajtók

MABISZ kategória áthatolási, áttörési ellenállás MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány
a teljeskörű mechanikai védelem eleme 3 perces 2. osztály
III. kategória 5 perces 3. osztály
II. kategória 10 perces 4. osztály
I. kategória 15 perces 5. osztály
kiemelt kategória 20 perces 6. osztály

Biztonsági ablakok

A biztonsági ablak kategóriába sorolás feltételei:

  • legalább P4A (A3) fokozatú üvegezéssel az MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány 2., vagy 3. osztálya
  • többpontos, 700 KN statikus nyomóerőnek ellenálló zárás
  • a kilincsszerkezet belülről zárható
  • a tok- és keretszerkezet egyenértékű az üvegszerkezet ellenálló képességével

Fix portálelemek, függönyfalak

a fix portálelemek követelményei megegyeznek az ablakokra előírt követelményekkel azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó (nyitó) szerkezet nem kerül beépítésre

Zárszerkezetek, hevederzár-keresztpántok, hengerzárbetétek – MSZ EN 1303 szerinti 1 – 5 fokozat, Fix és mobil rácsok

  • Teljeskörű mechanikai – fizikai védelem eleme – minimum 3 percig ellenáll az egyszerű, kézi szerszámokkal végrehajtott támadásnak
  • Részleges mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés
  • Minimális mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés
Biztonsági üvegek, üvegszerkezetek, fóliák

Dobásálló üveg, üvegszerkezet

vizsgálati módszer:

  • 4,11 ± 0,06 kg tömegű acélgolyó próbatest szabadeséssel ráejtve a 900×1100 mm méretű próbadarabra

  • a próbatest nem eshet át az üvegfelületen.

    MABISZ kategória ellenálló képesség (a próbatestet az üvegre ejtve) MSZ EN 356:2000 szabvány szerint DIN 52290 szabvány szerint
    P1A 1500±50 mm magasról 3 alkalommal P1A nincs megfelelője
    P2A 3000±50 mm magasról 3 alkalommal P2A A1
    P3A 6000±50 mm magasról 3 alkalommal P3A A2
    P4A 9000±50 mm magasról 3 alkalommal P4A A3
    P5A 9000±50 mm magasról 3-3 alkalommal, egy háromszög 3 csúcsát képező alakzatban P5A nincs megfelelője

Biztonsági ablakok

A biztonsági ablak kategóriába sorolás feltételei:

  • legalább P4A (A3) fokozatú üvegezéssel az MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány 2., vagy 3. osztálya
  • többpontos, 700 KN statikus nyomóerőnek ellenálló zárás
  • a kilincsszerkezet belülről zárható
  • a tok- és keretszerkezet egyenértékű az üvegszerkezet ellenálló képességével

Fix portálelemek, függönyfalak

a fix portálelemek követelményei megegyeznek az ablakokra előírt követelményekkel azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó (nyitó) szerkezet nem kerül beépítésre

Zárszerkezetek, hevederzár-keresztpántok, hengerzárbetétek – MSZ EN 1303 szerinti 1 – 5 fokozat, Fix és mobil rácsok

  • Teljeskörű mechanikai – fizikai védelem eleme – minimum 3 percig ellenáll az egyszerű, kézi szerszámokkal végrehajtott támadásnak

  • Részleges mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés

  • Minimális mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés

Áttörésbiztos üveg, üvegszerkezet

vizsgálati módszer:

  • 2,0 ± 0,1 kg tömegű fejsze

  • 400×400 mm nagyságú nyílás teljes kivágásához (a kivágott darabnak ki kell esnie) szükséges fejszecsapások száma:

    MABISZ kategória ellenálló képesség MSZ EN 356:2000 szabvány szerint DIN 52290 szabvány szerint
    P6B 30-50 fejszecsapás P1A B1
    P7B 51-70 fejszecsapás P2A B2
    P8B =>70 fejszecsapás P3A B3

Átlövésgátló üveg, üvegszerkezet

vizsgálati módszer:

  • szabványban meghatározott fegyverek és lövedékek

  • 5, ill. 10 m távolságból 3 alkalommal kell lőni az 500×500 mm méretű próbadarabra

  • a lövedék nem hatolhat át az üvegszerkezeten

  • szilánkleválással roncsolt szerkezetek ″S″ (személyvédelemre nem alkalmas), a szilánkleválás nélküliek ″NS″ (személyvédelemre alkalmas) kiegészítő jelzéssel

    MABISZ kategória (lövedéknek)ellenálló képesség MSZ EN 356:2000 szabvány szerint DIN 52290 szabvány szerint
    BR1S, BR1NS 0,22 LR BR1S, BR1NS nincs megfelelője
    BR2S, BR2NS 9 mm Luger BR2S, BR2NS C1SA, C1SF
    BR3S, BR3NS 0,357 Magnum BR3S, BR3NS C2SA, C2SF
    BR4S, BR4NS 0,44 Magnum R4S, BR4NS C3SA, C3SF
    BR5S, BR5NS 5,56 x 45 BR5S, BR5NS nincs megfelelője
    BR6S, BR6NS 7,62×51- lágy ólommag BR6S, BR6NS C4SA, C4SF
    BR7S, BR7NS 7,62×51- kemény acélmag BR7S, BR7NS C5SA, C5SF

Biztonsági fóliák

A Termék-megfelelőségi ajánlás alapja a (DIN 52337), vagy MSZ EN 12600 szabványnak megfelelő, érvényességi határidővel ellátott vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek alapján a honosítás történik. A MABISZ VKB a biztonsági fóliák tekintetében roncsolásos vizsgálatot nem végez.

Ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák II. (értéktárolók, elektronikai jelzőrendszerek, video megfigyelő rendszerek)

Vissza a Biztonságtechnika főoldalra

Biztonságtechnikai fogalomtár


Biztonságtechnikai fogalomtár

(Az egyes fogalmak pontos meghatározása biztosítótársaságonként eltérő lehet, vitás kérdésekben mindig az adott biztosítási szerződés biztosítási feltételeiben megfogalmazottak a mérvadók!)

Biztosítási események

A biztosítási szerződésben rögzített olyan jövőbeli, károsító események, (tűz, szélvihar, betörés, stb.) amelyeknek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár az ügyfélnek. Meghatározásuk általában magába foglalja a károsító esemény fogalmát, azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén az esemény biztosítási eseménynek minősül, valamint a kizárásokat. (Az esemény bekövetkezésével ill. körülményeivel kapcsolatban a szerződőt/biztosítottat bizonyítási kötelezettség terheli.)

  • betöréses lopás: olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelynek során az elkövető egy lezárt heIyiségbe jogtalanul, bizonyos akadályok erőszakos módon történő leküzdésével („dolog elleni erőszak”) hatol be vagyontárgyak eltulajdonítása céljából. Betöréses Iopásnak minősül az is, ha a behatolás nem erőszakkal, hanem álkulccsal, vagy más, a zár nyitására alkalmas idegen eszközzel történik, vagy eredeti, illetve arról másolt kulccsal, amelyhez egy másik helyiségbe történt erőszakos behatolás vagy rablás útján jutott hozzá az elkövető.

    A zárnyitó eszközök általában utólag kimutatható (roncsolódást) sérülési nyomokat okoznak. Amennyiben ezt szabad szemmel nem lehet egyértelműen megállapítani, a biztosítók független, igazságügyi zárszakértő szakvéleménye alapján fogadják, vagy utasítják el a behatolást biztosítási eseményként.

    Betöréses lopásnak tekintjük az értéktárolók illetéktelen felnyitását vagy a helyszínről történő elszállítását is, valamint kirakat feltörését, akkor is, ha abba behatolás nem történik, csak kézzel, vagy eszközzel való benyúlás. Nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek a nem épületbe, de mégis zárt helyre, például bekerített udvarba, parkba, gépkocsiba, vasúti fülkébe, konténerbe vagy lakókocsiba, sátorba történő behatolás, mivel ezek nem tartoznak a lezárt helyiség fogalmába.

    lezárt helyiség: a talajhoz szilárdan kötődő épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér (épület, építmény), amelynek határoló szerkezetei (falak, tető, padozat és nyílászárók), az arra jogosulatlan személyek illetéktelen behatolásától egy elvárható szinten megvédenek.

    (az egyes biztosítási feltételek szűkíthetik, vagy tágabb értelmezést engedhetnek az “elvárható szint” fogalomnak, pl.: 3 mm vastag üveg, 1 mm -nél vékonyabb fém lemez, 40 mm -nél vékonyabb fatábla stb. alkalmazása esetében a helyiséget lezártnak tekintik, vagy nem tekintik lezártnak)

  • rablás: az az esemény, amikor a tettes a vagyontárgya(ka)t úgy tulajdonítja el jogtalanul, hogy a biztosítottal (alkalmazottjával, megbízottjával) szemben erőszakot, vagy élet-, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. („személy elleni erőszak”) Rablás biztosítási esemény az is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása érdekében alkalmazza az erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.

Nyílászárók
  • ajtók: a betörők számára a fő támadási pont, mert gyakran könnyen és gyorsan feltörhetők, a behatolás kevés zajjal jár. Lehetővé teszi a gyors menekülést és az eltulajdonított értékek egyszerűen elszállíthatók az ajtón keresztül. A behatolás után becsukott ajtó nem feltűnő.

    kiemelés elleni védelem: az ajtólapnak a forgópántokról (az ajtólapot az ajtó tokhoz rögzítő fémszerkezet) – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba beforduló (minimum 2 db) csapokkal – ez egyúttal az ajtólap beszakítását is akadályozza – vagy a forgópántok fölé a tokba csavarozott, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

    reteszhúzás elleni védelem: (kétszárnyú bejárati ajtók esetében) akkor megfelelő, ha:

    • a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenő karos szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve;
    • a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyakran „gyűszűs” tolózárral vannak az ajtótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomása nem lehetséges, vagy annak benyomhatósága esetén a tolózár fel-le mozgatás ellen védett;
    • a tolózár akkor védett, ha a mozgatható elemeket másik – az ajtószárny nyitása nélkül – hozzá nem férhető elemmel rögzítik, vagy elfedik, így megakadályozva a mozgatást

    gyűszűs tolózár: a nem nyíló szárny rögzítését végző, függőleges irányban felfelé, és lefelé egy bemélyedésbe helyezett ujjal mozgatható reteszvas.

  • ablakok: az ilyen behatolásra azokban az ingatlanokban van nagy esély, ahol a járószinttől mérve viszonylag alacsony a párkánymagasság. Ezeket az ablakokat az előírásoknak megfelelő rácsokkal, vagy más, azzal egyenértékűnek tekintett műszaki megoldásokkal lehet védettebbé tenni.

  • rácsok:

    • anyaga 12 mm átmérőjű köracél, vagy azzal megegyező keresztmetszetű más profil acél rúd;
    • a rács kiosztása maximum 100 x 300 mm lehet a teljes felületen;
    • csomópontjai hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak lehetnek

    A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel szükséges a falhoz rögzíteni. Hagyományos, 38 cm-es téglafal esetén a rögzítéshez használt falazó körmök minimális beépítési mélysége 150 mm. A biztosítók általában az alábbi megoldásokat is elfogadhatónak tartják a rács kiváltására:

    • legalább A3 kategóriába ajánlott, áttörés gátló üveg, a támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében legalább az üvegszerkezet ellenálló-képességével egyenértékű tok és keretszerkezettel
    • legalább a „részleges mechanikai védelem eleme” ajánlással rendelkező üvegezés mögött elhelyezett, leereszthető, (mobil) zárható rács – elektronikai jelzőrendszerrel kombinálva
    • A1 kategóriájú dobásálló üvegek, ill. a MABISZ által ajánlott biztonsági fóliák, távfelügyeleti elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazásával, amennyiben az üveg támadása esetén riasztójelzés generálódik.
  • biztonsági fóliák: szerepe a betörés folyamatának késleltetése, arra nem alkalmasak, hogy megakadályozzák az ingatlanba való behatolást. Támadás esetén az üvegtáblát egyben tartja, az nem hullik szilánkjaira, a behatolási nyílás kibontásához további idő szükséges. Csak a megfelelő képesítéssel rendelkező szakember által telepített fólia fogadható el vagyonvédelmi eszközként, aminek tényét a MABISZ ajánláson található telepítési nyilatkozat igazolja. Ez tartalmazza többek között a gyártás és a telepítés dátumát, a fóliatekercs gyári azonosító számát. A MABISZ ajánlás a gyártástól számított egy éven belül telepített fóliákra érvényes és azokra is csak 5 év időtartamig. Az idők folyamán ugyanis a fóliák anyaga az állandó hő, fény és UV sugárzás következtében átalakul és elveszti eredeti mechanikai tulajdonságait.

    FIGYELEM! A biztosítók a biztonsági fóliát önmagában NEM fogadják el a rács helyettesítésére!

Zárak
  • biztonsági zár: biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár betéttel, vagy minimum 6 rotoros mágneszár betéttel ellátott zárszerkezet, az egy-, ill. két oldalon fogazott kulcsos – legalább 6 lamellás zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et. Egyes biztosítótársaságok a MABISZ által a teljeskörű mechanikai védelem elemeként besorolt biztonsági lakatszerkezet – (lakat és a vele egy Ajánláson besorolt lakatpánt) – is elfogadják biztonsági zárként – korlátozott alkalmazási területtel.

    FIGYELEM! – az ELZETT 700 típusú (nagyon elterjedt és olcsó) kéttollú zárak nem biztonsági zárak, mivel a kulcsok variációs lehetősége messze elmarad az elvárt 10.000 db-tól!

  • hengerzár betét (cilinderzár): Magyarországon legelterjedtebbek a szabványos Euro-profilú hengerzár betétek, amelyek igen változatos minőségi és biztonsági igényeket elégítenek ki. Készülnek kétoldalas, egyoldalas és forgató gombos kivitelben. (a belső oldalon forgatógombos zárbetét kitekintő ablakos, vagy üvegezett ajtókon nem alkalmazható!) Nagy előnyük, hogy egy kulcs elvesztésekor nem kell az egész zárszerkezetet kicserélni, csak a hengerzár betétet. Ez egy csavarral történik, percek alatt bárki számára megoldható.

    • letörés elleni védelem: a hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtólap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
    • fúrás elleni védelem: a zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrásvédett, ha legfeljebb 500 W teljesítményű fúrógéppel, HSS („gyorsacél”) anyagú fúrószárral, végzett roncsolásos támadás legalább 3 percen belül nem teszi lehetővé a nyitást.
  • lamellás zár: (lemezes-, általában kéttollú kulcsos zár) a minőségi zárszerkezetek biztonságosabbak lehetnek az átlagos hengerzár betétes záraknál, de több kényelmetlen tulajdonságuk is van. A kulcs nagyobb, nehezebb, elvesztése esetén az egész zárat cserélni kell, ellentétben a cilinder betétes zárakkal. Ezzel szemben nem veszélyezteti az eléggé elterjedt hengerzár törés módszere, és a zár finomnyitása is nehezebb, nagyobb szakértelmet igényel.

  • záráspontosság: (valójában inkább „pontatlanság” vagy „csukódási hézag”) az ajtó csukott állapotában az ajtólap éle és az ajtótok belső oldala között mm-ben mért távolság. Minél jobb (kisebb mértékű) a záráspontosság, annál inkább megnehezíti, hogy az ajtólapot kívülről be-, vagy kifeszítsék.

    (Az ajtólap be-, vagy kifeszítéskor az ajtótok pántoldala irányába mozdul el, itt csökken a hézag, de a zároldalon ugyanannyival megnő. A reteszelési mélység ennyivel lecsökken, reteszvas ezáltal kifordulhat, vagy kipattanhat a fogadó vasalatból.)

  • reteszelési mélység (zárásmélység): a zárszerkezet teljesen zárt állapotában a zárnyelvnek a fogadó elembe (ajtótokba, ellenlemezbe) való hasznos benyúlása (a zárnyelv ajtóélből kiálló hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).

  • többpontos zárás: többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól legalább 30 cm-es távolságban helyezkednek el. Közvetlenül a zárszerkezetből kinyúló 2-3-4-5 hengeres rúdból álló reteszvasak csak 1 zárási pontnak feleltethetők meg. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló, kis, hengeres csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeket nem igazán a behatolás megakadályozása, hanem a tökéletes légzárás, illetve a fából készült ajtólapok deformálódásának megakadályozása érdekében alkalmazzák.

    (Léteznek MABISZ által ajánlott hasonló, több csapos zárszerkezetek, (+1 zárnyelvvel) de azok csapjai nem egyszerű henger alakúak, hanem peremes „gombafejű v. „kalapos” csapok amelyeket tengely irányban nem lehet kimozdítani a fogadó elemből. Ezeket természetesen a biztosítók is elfogadják több pontos zárásnak.)

  • megerősített ellenlemez: a zárnyelvet, reteszvasat fogadó vasalatot a nem fémből készült ajtótokhoz két irányból minél hosszabb facsavarokkal kell rögzíteni. Jelentősen megnöveli a kiszakítással szemben tanúsított ellenállást, ha az ellenlemez az ajtótokon 45°-os szögben átmenő hosszú csavarokkal és dübellel a falhoz is rögzítve van. Az ilyen kialakítású biztonsági vasalat lemezvastagsága legalább 2 mm legyen.

Elektronikai jelzőrendszer (behatolásjelző rendszer)

Feladata a védett területre történő behatolás érzékelése, jelzése és naplózása. A rendszer alapvetően a jelzőközpontból, a kezelő tasztatúrából, különféle célú érzékelőkből, hang-fény jelző eszközökből és a helyi kommunikációs hálózat elemeiből épül fel. Ez gyakran kiegészül a távfelügyeleti központokba történő átjelzésére szolgáló kommunikátor egységgel.

  • felületvédelem (héjvédelem): a védett térnek a külvilággal határos felületeinek felügyelete. Egyik célja az előjelzés, vagyis a rendszer, már a védett térbe való illetéktelen behatolás első szakaszában (ajtó, ablak felfeszítése, üveg betörése, fal bontása) jelzést generál. A másik, hogy lehetővé tegye az otthon tartózkodó tulajdonosok szabad beltéri mozgását riasztás jelzés generálása nélkül. Leggyakrabban alkalmazott eszközei a nyitásérzékelők és az üvegtörés érzékelők.

    • teljeskörű a felületvédelem, ha a rendszer felügyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörű mechanikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítő falazatokat, födémeket, padozatokat
    • megfelelőnek minősül a felületvédelem az összes nyílászáró és portál felügyelete esetén
  • térvédelem: a védett objektum belső területein történő illetéktelen mozgásokat detektálja. Eszközei a különféle fizikai elvek alapján működő mozgásérzékelők.

    • teljeskörű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer felügyeli az objektum teljes belső terét, jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást.
    • csapdaszerű a térvédelem, ha a jelzőrendszer az objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt fontosságú tér-részek megközelítési útvonalait felügyeli.
  • távfelügyeleti központ: a helyi jelzőközpontokból beérkező jelzések napi 24 órás, folyamatos felügyeletét és a jelzésfeldolgozást végző diszpécser központ. Az ügyfelek (és a biztosítók) számára fontos, hogy rendelkezzen saját kivonuló szolgálattal, megfelelő számú járőrrel és gépjárművel. A megrendelő és a vagyonvédelmi vállalkozás közötti jogviszonyt a szolgáltatási szerződés írja le. Ennek a megrendelő és biztosítója szempontjából lényeges eleme, hogy nem megfelelő szolgáltatás esetén a szolgáltató, illetve annak felelősségbiztosítója milyen mértékben áll helyt a keletkezett kárért. Kivonuló szolgálat esetében döntő paraméter a riasztás jelzés vételétől számított, szerződésben garantált helyszínre érkezési idő.

Értéktárolók

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely:

  • szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;
  • a lemezek együttes vastagsága minimum minimum 2 mm;
  • az értéktároló szekrények működtetése kéttollú kulcsos, vagy háromtárcsás számkombinációs zárral, illetve elektronikus kódzárral (opcionálisan: kéttollú kulcsos vésznyitási lehetőséggel) történhet;
  • hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezet nem minősül értéktároló zárnak;
  • az alkalmazott, a MABISZ vagy más külföldi vizsgálóintézetek által nem minősített (ajánlott) zárszerkezet variációszáma nem lehet kevesebb 10.000-nél
  • kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;
  • az értéktároló fajtájtól és tömegétől függően, a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelő módon épületszerkezeti tartóelemhez, „Telepítői nyilatkozattal” is dokumentálva, arra jogosult telepítő által rögzített

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy munkaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Az értéktárolókra meghatározott valamennyi kritériumnak meg nem felelő fémszekrények vagy egyéb tárolóeszközök a bennük biztosítható összeg szempontjából bútornak minősülnek.

Értéktárolók fajtái:

  • lemezszekrény (A – AA kategória)
  • biztonsági szekrény (S1 – S2 kategória)
  • bútorszéf, faliszéf (B – D kategória)
  • páncélszekrény (E – O kategória)

Az értéktárolókra meghatározott legalacsonyabb besorolási kategória (A) bármely kritériumnak meg nem felelő fémszekrények, vagy egyéb tárolóeszközök nem minősülhetnek értéktárolónak, a bennük biztosítható összeg szempontjából a biztosítók maximálisan a bútorban való tárolásnak megfelelő összeget térítik.

  • értéktárolók rögzítése: a biztosítói kockázatviselés szükséges feltétele, minimum 5.000 N (páncélszekrények esetén 10.000 N) feszítő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő) épületszerkezeti tartóelemhez (padozat, vagy fő, teherviselő fal). A fali- illetve padlószéfeket falba, illetve padozatba betonozva kell beépíteni a besorolási kategóriájuknak megfelelő módon.
  • értéktároló elektronikai jelzőrendszerbe bekötése: „A”-tól „G” besorolási fokozatig az alap kockázatvállalási összeghatár a kétszeresére emelkedik (opcionális). A bekötést távfelügyeleti rendszerbe kell eszközölni, az értéktárolóra telepített nyitásérzékelők és testhang-érzékelők alkalmazásával. Az „I” kategóriájú páncélszekrényektől az elektronikai jelzőrendszerbe bekötés kötelező, besorolásuk csak azzal érvényes.

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

1033 Budapest, Flórián tér 1.

csatlakozás időpontja: 2013.09.20.

száma: 3D201310

bevezetés időpontja: 2013.10.01

módosítva: a Pannónia 3D Lakásbiztosítás (száma: NL3011) szerint, mely 2014.03.15-től köthető. Ezen időponttól az azonos nevű, 3D201210 számú biztosítás (azaz jelen termék) már nem köthető.

száma: NL3011

bevezetés időpontja: 2014.03.15.

módosítva: nincs

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – Pannónia Általános Biztosító Zrt.


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

Pannónia Általános Biztosító Zrt.

1133 Budapest, Váci út 76.

csatlakozás időpontja: 2013.05.28.

száma: VL 10066

bevezetés időpontja: 2014.03.15.

módosítva: MKB Családi Otthonbiztosítás (száma VL 10068) szerint, mely 2015. 07. 04-től köthető.

száma: VL 10068

bevezetés időpontja: 2015.07.04.

meléklet: melléklet: NL 10001/4 Ügyféltájékoztató

módosítva: 2016. 01.01.től módosult az ügyféltájékoztató (NL 10001/5) valamint az adatkezelésre vonatkozó különös szerződési feltételek (VL 10070)

száma: VL 10068

bevezetés időpontja: 2015.07.04.

meléklet: melléklet: Az adatkezelésre vonatkozó különös szerződési feltételek (VL 10070)

módosítva: 2016. 01.01.től módosult az ügyféltájékoztató (NL 10001/5) valamint az adatkezelésre vonatkozó különös szerződési feltételek (VL 10070)

száma: ÁSZF 600 (NL10001/7; VL 10075, VL 10072)

bevezetés időpontja: 2017.03.24.

megjegyzés: Biztosító névváltozása

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zrt.


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zrt.

1211 Budapest, Szállító u. 4.

csatlakozás időpontja: 2013.05.14.

száma: –

bevezetés időpontja: 2014.03.15.

módosítva: Panoráma Családi Otthonbiztosítás, mely 2015. 08.01-től köthető.

száma: –

bevezetés időpontja: 2015.08.01.

módosítva: Panoráma Családi Otthonbiztosítás, mely 2017. 10.01-től köthető

száma: –

bevezetés időpontja: 2017.10.01.

módosítva: nincs