Nem kizárólagos, sőt nem is elsődleges kérdés az igényeinknek megfelelő biztosítás díjának nagysága, hiszen ha megtörténik a baj, akkor a biztosító szolgáltatása a díjnál nagyságrendekkel magasabb összegű kárunkat fedezheti, vagy az általunk okozott tetemes kár megfizetése alól mentesíthet minket. Emellett azonban tudható az is, hogy a biztosítás díja az utazás teljes költségének jellemzően csak töredékét teszi ki, egy napi középszintű fedezet díja kb. egy habos kávé ára.

Itt alapvetően a unit linked típusú biztosításokról van szó, ahol az ügyfél nagy rugalmassággal választhatja meg, hogy a rendelkezésre álló befektetési eszközökből (eszközalapok, befektetési jegyek) milyen kombinációt állít össze a saját maga számára. Erről a termékcsoportról bővebben is tájékozódhat a MABISZ „Unit-linked 1×1” ismertetőjéből.

• Olvassa át a szerződés részletes feltételeit, tájékozódjon a biztosítók honlapján!
• Kérdezzen bátran a biztosításközvetítőtől, a biztosító ügyfélszolgálatától, az utazási irodától!
• A honlapunkon olvasható információk mellett keresse fel a Felügyelet honlapját is!

A unit-linked termék által biztosított rugalmasság komoly kihívást jelent a biztosítók számára a szerződéskötés előtti KID tájékoztatásnál, amikor még nem tudható, hogy az ügyfél milyen kombinációban választ a befektetési lehetőségekből. Az európai szabályozás éppen ezért szabad kezet ad a biztosítóknak abban a vonatkozásban, hogy a két rendelkezésre álló lehetőség közül melyiket választják: a hibrid vagy generikus KID bemutatást. Nézzük, melyik mit jelent.

A unit-linked termékekhez tartozó mögöttes befektetési lehetőség bemutatására több lehetőséget is felkínál a KID szabályozás.

Ennél a megoldásnál a biztosító a KID-ben a választható eszközalapokat összesítetten, sávos módon mutatja be a kockázati mutatónál, a teljesítmény-forgatókönyveknél és a költségeknél, úgy, ahogy azt egyébként az ügyfelek a TKM-nél már megszokhatták.

Az egyes mögöttes eszközökhöz tartozó konkrét értékek is megismerhetőek természetesen, de itt ismét két lehetőséget ajánl fel az európai jogszabály. A biztosítók tovább utalhatnak – amennyiben befektetési alap áll az eszközalap mögött – a befektetési alapkezelők KIID dokumentumára, vagy külön dokumentumban mutatják be a termékhez elérhető eszközalapokra vonatkozó speciális információkat, az egyes eszközalapokhoz tartozó értékeket.

Ebben az esetben a biztosító a unit-linked termék mögött elérhető minden egyes eszközalapra egy különálló KID dokumentumot állít elő, ahol az adott eszközalaphoz tartozó információkat lehet megtalálni. A biztosító mindazon unit linked termékhez elkészíti az adott eszközalap-specifikus KID-et, ahány unit linked termékhez elérhető az eszközalap. Ez a megoldás egyértelműen eligazít, hátránya viszont, hogy megsokszorozza a tájékoztató anyagokat, mivel az általános, nem eszközalap-specifikus részeket is meg kell ismételni minden egyes KID verzióban.

A KID dokumentum alkalmazását egy európai uniós szabályozás teszi kötelezővé minden olyan lakossági befektetési termék esetében, ahol a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. Ezekben az esetekben a termék befektetési hozama jellemző módon a mögöttes, becsomagolt befektetési eszközöktől függ, ezért különösen fontos, hogy a fogyasztó megértse a mögöttes eszközben foglalt kockázatokat és költségeket. Tipikusan ilyen becsomagolt termékek a biztosítási unit linked termékek (befektetési egységekhez kötött életbiztosítások) és a befektetési jegyek.

Az európai jogszabály ebbe a kategóriába sorolja a klasszikus életbiztosítási termékeket is, ahol a biztosító a szerződéskötéskor meghatározza a lejáratkor garantált kifizetést, ami az elért többlethozamból származó jóváírással még növekedhet a lejáratkor.

A KID azzal a céllal készül, hogy egyszerű és áttekinthető tájékoztatást nyújtson a becsomagolt lakossági befektetési termékekről. A KID-et az értékesítési szakaszban, a szerződéskötés előtt kell átadni, és a dokumentum a fogyasztó döntéshozatalát segíti azzal, hogy rövid és áttekinthető módon mutatja be a termék legfontosabb tulajdonságait.

A KID tehát használható az adott termékkel kapcsolatos tájékozódáshoz, de az egységes szerkezet módot nyújt arra is, hogy a különböző befektetési termékeket összehasonlítsuk.

Az ügyfélnek az adott termék kockázatait, hozamkilátásait és költségeit egyszerre kell mérlegelnie, mielőtt meghozza befektetési döntését. A KID ebben azzal segít, hogy ezeket a sokszor bonyolult összefüggéseket egyszerűbb nyelvre fordítja le.

A KID lehetővé teszi az egyes termékekről való tájékozódást, de módot ad a különböző termékek összehasonlítására is.

Az összehasonlíthatóságot a KID egységesen alkalmazandó szerkezete biztosítja, hogy minden terméknél ugyanolyan struktúrában mutatják be a szolgáltatók a kockázatot, a teljesítmény-forgatókönyveket és a költségeket.

Szintén az összehasonlíthatóságot célozza, hogy minden terméknél ugyanakkora befektetési összeget vesznek figyelembe: egyszeri díjas szerződések esetében ez 3.000.000 Ft, rendszeres díjas szerződések esetében pedig évi 300.000 Ft. Ott ahol euróban denominált a szerződés, a biztosító 10.000 €, illetve 1.000 € összeget alkalmaz.

A MABISZ tagbiztosítók azzal is segíteni szeretnék a termékek összehasonlítását, hogy az ajánlott tartási időt is egységesen mutatják be. Rendszeres díjas szerződések esetében ez 20 év, egyszeri díjas szerződéseknél pedig 10 év, ami már ismerős lehet a TKM rendszerből. A biztosítók ezzel a figyelmet is fel szeretnék hívni arra, hogy a biztosítások jellemzően hosszú távú szerződések, az ügyfél tehát akkor járhat a legjobban, ha azt a lejárati idő végéig megtartja.

A KID összehasonlíthatóságát biztosítja az egységesen alkalmazott javasolt tartási idő.

A kockázati mutató két olyan összetett tényezőt gyúr össze egyetlen, könnyen értelmezhető számba, ami befolyásolja, hogy az adott termék milyen pénzügyi kockázatot hordoz az ügyfél számára. Az egyik elem a mögöttes befektetési eszköz piaci kockázata, vagyis az, hogy az adott befektetési eszköz piaci árfolyama folyamatosan változhat. Vannak olyan pénzügyi eszközök, ahol a lehetséges változás nagyobb mértékű, kevésbé kiszámítható, ezek tekinthetők a kockázatosabb befektetési eszközöknek. A másik figyelembe vett tényező a befektetési eszközt kibocsátó intézmény hitelkockázata, ha a nála lévő ügyfélpénzeket nem tudná kifizetni az ügyfeleknek. A biztosítók hitelkockázati besorolásánál az európai szabályozás figyelembe veszi, hogy a biztosítók működését és tőkekövetelményeit szabályozó Szolvencia II rendszer más pénzügyi szolgáltatókhoz képest is megerősítettebb módon garantálja az ügyfélpénzek biztonságát.

A fent leírt bonyolult összefüggések tehát egyetlen mutatóban olvadnak össze, és a fogyasztó egy 7 fokozatú kockázati skálán látja elhelyezve a terméket. Az 1-es kategória a legalacsonyabb, a 7-es pedig a legmagasabb kockázati besorolást jelenti. A számok értékelésénél célszerű figyelni arra, hogy többnyire a magasabb kockázatú termékek hozamkilátása is magasabb és fordítva. A biztonság jellemző módon alacsonyabb hozamkilátással társul.