A KID egy szerződéskötés előtti tájékoztató dokumentum és nem a konkrét szerződést mutatja be. Éppen a bemutatás minta-jellege teszi lehetővé a különböző termékek összehasonlítását. Ugyanakkor a konkrét szerződés több vonatkozásban is eltérhet ettől a mintától. Ilyen lehet többek között az ügyfél által választott befizetési összeg (biztosítási díj), a biztosítási tartalom és a futamidő.

A KID szerződéskötés előtti tájékoztatás, nem a konkrét szerződés adatait tartalmazza, segít ugyanakkor a befektetési döntés meghozatalában.

Egyelőre nem lehet minden ilyen terméket összehasonlítani a KID dokumentummal, mivel a befektetési alapkezelő szektor 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt Befektetői Információk) alkalmazza. A fogyasztók az alapkezelők termékeivel leggyakrabban a befektetési jegyeknél találkoznak.

Első ránézésre nem tűnik jelentősnek a KID és a KIID különbsége, az elnevezésben is csak egy betű az eltérés. Alaposabban megnézve azonban látszik, hogy a KIID a befektetési eszköz múltbeli teljesítményét mutatja be, míg a KID a jövőbeli feltételezett teljesítmény-forgatókönyveket. A költségek bemutatása is részletesebb a KID esetében, és a költségmutató tartalma sem pontosan ugyanaz a két dokumentumban. A KID-et eredetileg az alapkezelők KIID-je inspirálta, ugyanakkor azt meghaladva, a KID tartalma bővebb és részletesebb lett, mint a mintául szolgáló dokumentumé.

Ahogy korábban jeleztük, a KID egységes alkalmazására valamennyi szektor vonatkozásában 2020-tól kerül sor.

A KID és a KIID dokumentum nem hasonlítható össze egy az egyben. A pénzügyi szolgáltatók 2020-tól alkalmazzák egységesen a KID-et.

Bizonyos termékek esetében találkozni lehet azzal a figyelmeztetéssel, hogy a termék összetett, és annak megértése nehéz lehet. Az európai jogszabály szerint a figyelmeztetés alkalmazásakor azt kell mérlegelnie a szolgáltatónak, hogy a termék lejáratakor kifizetendő összeg előre ismert-e, illetve az hogyan viszonyul a tartam során befizetett pénzekhez. Szempont továbbá, hogy a termék költségprofilját egyoldalúan módosíthatja-e a szolgáltató, illetve, van-e olyan szerződési feltétel, ami nehézzé teszi a termék sajátosságainak megértését.

Fontos ugyanakkor, hogy különbséget tegyünk azon esetek között, amikor bonyolult a termék, és amikor a termék mögött egy bonyolult befektetési konstrukció áll. A klasszikus életbiztosítások esetében például az ügyfél előre tudja, hogy biztosítói garanciával mennyi kifizetésre számíthat a lejáratkor és nem kell azzal foglalkoznia, hogy a biztosító ezt a kifizetést milyen befektetési technikákkal oldja meg.

Vannak ugyanakkor olyan termékek, ahol szükség van bizonyos szintű befektetési ismeretre az ügyfél részéről is, mert a termék hozamkilátásai olyan mögöttes eszközöktől függnek, melyek piaci értéke erősen ingadozó vagy más további befektetési eszközökhöz kötött. Ilyen termékeket csak akkor célszerű választani a fogyasztónak, ha érti az ezekben foglalt kockázatot. A következőként bemutatott kockázati mutató ezen termékek azonosításában segíthet.

A kockázatokat bemutató részben jelzésre kerül az is, ha a termék beépített garanciával rendelkezik. Amennyiben ezt a termék indokolja, akkor külön figyelemfelhívás történik az árfolyamkockázatra is, ami akkor merülhet fel, ha a kifizetés pénzneme eltér a befektetés pénznemétől. Ilyenek például az euróban vagy más devizában nyilvántartott szerződések.

A kockázati mutató két olyan összetett tényezőt gyúr össze egyetlen, könnyen értelmezhető számba, ami befolyásolja, hogy az adott termék milyen pénzügyi kockázatot hordoz az ügyfél számára. Az egyik elem a mögöttes befektetési eszköz piaci kockázata, vagyis az, hogy az adott befektetési eszköz piaci árfolyama folyamatosan változhat. Vannak olyan pénzügyi eszközök, ahol a lehetséges változás nagyobb mértékű, kevésbé kiszámítható, ezek tekinthetők a kockázatosabb befektetési eszközöknek. A másik figyelembe vett tényező a befektetési eszközt kibocsátó intézmény hitelkockázata, ha a nála lévő ügyfélpénzeket nem tudná kifizetni az ügyfeleknek. A biztosítók hitelkockázati besorolásánál az európai szabályozás figyelembe veszi, hogy a biztosítók működését és tőkekövetelményeit szabályozó Szolvencia II rendszer más pénzügyi szolgáltatókhoz képest is megerősítettebb módon garantálja az ügyfélpénzek biztonságát.

A fent leírt bonyolult összefüggések tehát egyetlen mutatóban olvadnak össze, és a fogyasztó egy 7 fokozatú kockázati skálán látja elhelyezve a terméket. Az 1-es kategória a legalacsonyabb, a 7-es pedig a legmagasabb kockázati besorolást jelenti. A számok értékelésénél célszerű figyelni arra, hogy többnyire a magasabb kockázatú termékek hozamkilátása is magasabb és fordítva. A biztonság jellemző módon alacsonyabb hozamkilátással társul.

A kockázati mutatót azzal a feltételezéssel állapítják meg, hogy a szerződő a terméket az ajánlott tartási idő végéig megtartja. Szükségszerűen nem tudja a mutató figyelembe venni azt, ha a terméket futamidő közben visszavásárolják. Az ajánlott futamidő megtartása minden esetben jelentőséggel bír, de az különösen fontos lehet a kockázatosabb befektetési eszközök esetében, ahol a hozamelvárások csak a megfelelő időtávon tudnak realizálódni.

A KID kockázati mutató nem veszi figyelembe, ha a terméket a futamidő közben visszavásárolják.

Bizonyos eszközök esetében találkozni lehet a likviditási kockázatra történő figyelmeztetéssel is. Ez a biztosítások esetében nem azt jelenti, hogy a szerződő nem juthat hozzá a pénzéhez a futamidő lejárata előtt, hanem azt, hogy a korai visszavásárlás nem célszerű, mivel a már befizetett díjak egy részét az ügyfél ebben az esetben nem kapja vissza.

Bizonyos eszközök esetében találkozni lehet a likviditási kockázatra történő figyelmeztetéssel is. Ez a biztosítások esetében nem azt jelenti, hogy a szerződő nem juthat hozzá a pénzéhez a futamidő lejárata előtt, hanem azt, hogy a korai visszavásárlás nem célszerű, mivel a már befizetett díjak egy részét az ügyfél ebben az esetben nem kapja vissza.

A kockázatokat bemutató részben jelzésre kerül az is, ha a termék beépített garanciával rendelkezik. Amennyiben ezt a termék indokolja, akkor külön figyelemfelhívás történik az árfolyamkockázatra is, ami akkor merülhet fel, ha a kifizetés pénzneme eltér a befektetés pénznemétől. Ilyenek például az euróban vagy más devizában nyilvántartott szerződések.

Ez a fejezet abban segít tájékozódni, hogy az adott befektetéssel kapcsolatban milyen hozamok várhatóak. A minél pontosabb kép érdekében négy különböző forgatókönyvet is bemutat a KID: kedvező, mérsékelt és kedvezőtlen, a negyedik, stresszforgatókönyv pedig azt illusztrálja, hogy mire lehet számítani szélsőséges piaci körülmények esetén.

A forgatókönyvek három időpontra mutatnak értékeket: a javasolt tartási időre, annak felére és az első évre, mindezt annak érdekében, hogy a fogyasztó érdemben fel tudja mérni a korábbi visszavásárlás lehetséges hozamkövetkezményeit. Van, akinek az összegszerű és van, akinek a százalékos bemutatás a szemléletesebb, ezért a termék várható teljesítménye kétféle módon is illusztrálásra kerül: egy konkrét összegként, amit az adott időpontban kifizetnek és éves átlagos hozamként. Valamennyi esetben a költségekkel csökkentett kifizetéseket tünteti fel a KID.

Itt ismét felidézzük azt, hogy a kockázat és a hozamkilátás jellemző módon egyenesen arányos egymással, továbbá bizonyos eszközök esetében a hozamvárakozások csak megfelelően hosszú távon tudnak realizálódni.

A KID teljesítmény-forgatókönyvek a költségekkel csökkentett kifizetéseket mutatják.