A magyar jogi szabályozásban a vontató, illetve pótkocsi kötelező gépjármű felelősségbiztosításának terhére történő kárrendezésre vonatkozóan kifejezett rendelkezés nem található. Ezen kérdést többnyire a bírói gyakorlat válaszolja meg.

A vontató gépjármű elsődleges felelőssége a KRESZ fogalom meghatározásából logikai úton levezethető.

„Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció.”

A gépjárművel összekapcsolt pótkocsi – közlekedés közben – egységet alkotó veszélyes üzemnek minősül, ezért a gépes jármű üzembentartója/vezetője tekinthető felelősnek a szerelvény működése során bekövetkezett kárért akkor is, ha azt ténylegesen a pótkocsival való érintkezés okozta. A vontató üzembentartója/vezetője felelős a szerelvény megfelelő összekapcsolásáért és a szállított áru rögzítéséért is, így az ezek nem megfelelő elvégzéséből eredő károk is a vontató felelősségbiztosításának terhére térülnek.

A pótkocsira (vontatmányra) kötött gépjármű felelősségbiztosítás csak másodlagos jelleggel nyújt fedezetet azon esetekben, ha a baleset kizárólag a pótkocsi üzemkörében következett be (pl. leesik a vontatmány pótkereke és az okoz kárt). A pótkocsi felelősségbiztosítása alapján kell rendezni a kárt, ha annak szakértő által bizonyított műszaki meghibásodása, vagy a pótkocsi kapcsolószerkezetének – ugyancsak bizonyított – anyagfáradása, rejtett hibája, tehát ún. üzemkörön belüli rendellenesség miatt következett be a gépes járműről levált vontatmány által okozott baleset.