A biztosítási kötelezettség azt jelenti, hogy minden magyar gépjármű üzembentartója köteles gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, és az után a díjat megfizetni. A biztosítási kötelezettség tehát az üzembentartót terheli, a gépjármű forgalomba helyezésétől kezdve annak forgalomból való kivonásáig.

Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása (leggyakrabban egyszerű adásvétel) miatt kerül sor, az új üzembentartó a tulajdonjog átszállását követően, az adásvételi szerződés aláírásának napjától köteles a kötelező felelősségbiztosítást haladéktalanul megkötni.

A biztosítási szerződésben a biztosító a biztosítási díj ellenében vállalja, hogy a szerződésben meghatározott kockázatok bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtja, a biztosított pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díját a biztosítónak határidőre megfizeti. A biztosítási díj a biztosítót a biztosítási időszak kezdőnapján megilleti, azonban a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében erről a jogszabály eltérően rendelkezhet.

A Gfbt. szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót, aki a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, valamint a díjfizetést illetően a szerződő felek a Gfbt-ben meghatározottaktól eltérhetnek.

A szerződéskötéssel kapcsolatos konkrét kérdések megválaszolása, illetve a megkötött biztosítással kapcsolatos ügyintézés is az adott biztosító feladata.

A MABISZ Díjnavigátor nem alkalmas a fennálló biztosítási szerződések felmondásának kezelésére, azt Önnek kell intézni. A felmondás során követendő eljárásban segítséget nyújt a MABISZ honlapján található tájékoztató, az ugyanott elérhető felmondási formanyomtatvány, illetőleg a biztosítók elérhetőségei, ahová a felmondási nyomtatványt el kell juttatnia.

A kínálat áttekintésére és a döntésre egy hónap áll rendelkezésére. A fizetendő díjáról a Felügyelet (www.mnb.hu), a MABISZ (www.mabisz.hu) és az egyes biztosítók honlapjain tájékozódhat és összehasonlíthatja a többi biztosító díjaival.

Ha a mérlegelés alapján úgy dönt, hogy továbbra is a jelenlegi biztosítóját választja, akkor nincs teendő!

Ha viszont úgy dönt, hogy biztosítót vált, jelenlegi szerződését írásban fel kell mondania, úgy, hogy az legkésőbb 2018. december 1-jén éjfélig a jelenlegi biztosítójához beérkezzék.

A felmondólevél elküldésekor kérjük, vegye figyelembe a postai átfutási időt, továbbá azt a tényt, hogy a küldemény esetleg nem érkezik meg a címzetthez. Ugyanilyen probléma adódhat a faxon elküldött felmondások esetében is. Javasoljuk, hogy felmondását időben feladott ajánlott levélként küldje el.

Amennyiben döntése elhúzódik és csak a hónap végére érlelődik meg az elhatározása, akkor célszerű a felmondó levelet személyesen eljuttatni az érintett biztosító legközelebbi egységéhez, és dokumentáltatni annak átvételét.

Amennyiben Ön nem, vagy nem a fentieknek megfelelően mondja fel biztosítását, akkor a „régi” szerződés hatályos marad a következő évre is, és a más biztosítónál újonnan „megkötött” (rákötött) biztosítás érvénytelen lesz.

Ha az ily módon folyamatos kgfb szerződésének 2019. január 1-jén esedékes díját nem fizeti be, akkor az esedékességtől számított türelmi idő (60 nap) elteltével szerződése díjnemfizetés miatt fog megszűnni, viszont az év hátralévő részére is az előző (a jelenlegi) biztosítónál kell új szerződést kötnie.

Amennyiben ezt az új szerződést nem köti meg, akkor számolnia kell a biztosítatlanság következményeivel, vagyis azzal, hogy az Ön által okozott esetleges károkat a MABISZ a károsultnak megfizeti, de azt Öntől visszaköveteli.

Ne feledje tehát: ha a felmondás nem volt szabályos, az új, kiválasztott biztosítóval kötött szerződése nem lesz érvényes!

A biztosítási szerződés évfordulója előtt célszerű megismerni a biztosítónak azt a tarifáját, ami az Ön szerződésére fog vonatkozni. A biztosító a tarifát annak alkalmazása/hatályba lépése előtt 60 nappal korábban hirdeti meg. 

Szerződését érvényesen csak az Ön szerződésének konkrét évfordulójára tudja majd felmondani az évforduló előtt legkésőbb 30 nappal beérkezően, a korábbi időpontra vonatkozó felmondása érvénytelen lesz. A biztosítási időszak alatt az adott gépjárműre az üzembentartó más biztosítóval nem köthet szerződést, az így megkötött (rákötött) szerződés érvénytelen!

A felmondás konkrét lebonyolításával kapcsolatban javasoljuk, hogy vegye figyelembe értelemszerűen a december 31-i évfordulójú ügyfeleknek javasolt tudnivalókat is.

A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) szerint a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll. Így az érvényes biztosítás hiánya a hatályos szabálysértési törvény szerint mostantól a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötés elmulasztásának másik szankciója a fedezetlenségi díj, melyet a biztosítatlan időszak után kell megfizetnie.

A harmadik, legsúlyosabb következmény azonban akkor éri az üzembentartót, ha a biztosítatlan járművével kárt okoz. Ebben az esetben ugyanis a károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője (a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége) téríti meg. A 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 36.§ bekezdése szerint a Kártalanítási Számla kezelője a biztosítatlan károkozó gépjármű üzembentartójától követelheti a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítását és költségét. Szükség esetén a Kártalanítási Számla kezelője bírósági úton szerez érvényt követelésének.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

A díjnemfizetés miatt az adott biztosítónál megszűnt és a törvény értelmében ugyanazon biztosítási időszakban az adott biztosítónál újrakötött szerződések esetében az évforduló marad az eredeti szerződés szerinti évforduló. Csak abban az esetben változik meg az új szerződés évfordulója, ha az újbóli kötésre az eredeti biztosítási időszak lejártát követően kerül sor.

A fedezetlenségi díjra vonatkozó rendelkezéseket a 2009. évi LXII. törvény 3.§. (7) pont, 5.§, 9. 22.§ tartalmazza. A fedezetlenségi díjat (ami nem „MABISZ-díj”, ez az elnevezés helytelen!) a gépjármű üzembentartójának kell megfizetnie a biztosítási kötelezettség díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, vagyis arra az időszakra, mikor a gépjármű nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.

A fedezetlenségi díj befizetése semmilyen szolgáltatásra nem jogosít, ez az utólagosan befizetett összeg a fedezetlenség, a biztosítatlanság szankciójának tekinthető, ami a biztosítási szerződés mielőbbi megkötésére ösztönzi az üzembentartókat.

A fedezetlenségi díj összegét az a biztosító társaság állapítja meg és szedi be, melynél az üzembentartó szerződéskötés céljából megjelent. Vagyis a fedezetlenségi díj megállapítása és beszedése tekintetében kizárólag a biztosítók illetékesek, ezzel kapcsolatban a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységének semmiféle teendője nincs.

Az üzembentartó a fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt egy összegben, 30 napon belül köteles megfizetni.

A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítási szerződést a biztosítási évfordulóra a felek bármelyike, tehát mind a biztosított, mind a biztosító indokolás nélkül írásban felmondhatja, oly módon, hogy a felmondásnak a címzetthez a szerződés megszűnését megelőző 30. nap éjfélig be kell érkeznie.

A határidőt követően, a későn beérkező felmondást az érintett fél már nem köteles elfogadni. Ennek megfelelően, célszerű a felmondó levelet postai úton ajánlott levél formájában vagy faxon elküldeni a biztosítónak, de még biztosabb a társaság irodájában személyesen átadni és átvetetni.

A biztosítási időszakon belül a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

A szerződés érdekmúlással szűnik meg:

• a gépjármű forgalomból történő kivonásával,
• az üzembentartó változása esetén,
• szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
• tulajdonjog átszállása esetén, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.

Az ügyfélnek lehetősége van a kötelező felelősségbiztosítását szüneteltetni. Ehhez elengedhetetlenül fontos a gépjármű forgalomból történő kivonása, melyet az illetékes okmányirodában kell kezdeményezni.

A biztosító kockázatviselése a jármű nyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében akkor szünetel, ha az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került. A biztosítót ajánlott az ideiglenes kivonás tényéről haladéktalanul értesíteni (a forgalmi engedély vagy az okmányiroda igazolásának bemutatásával).

A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. A hat hónapos időtartam elteltével a gépjármű automatikusan visszahelyeződik a forgalomba és biztosítási kötelezettség alá esik.

Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

A jármű nyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

2009. évi LXII. tv. 4. § (6) bekezdése értelmében az üzembentartó halála esetén a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartotta. Ez a biztosítás azonban a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésének napjától megszűnik, mivel a gépkocsi tulajdonjoga az örökösre szállt, s ebből adódóan a biztosító a részükre befizetett többletdíjat visszafizeti.

Az Európai Unió 2021. november 24-én fogadta el a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló Irányelv módosítását, amely miatt bővül a gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett gépjárművek köre.

Egyes, jellemzően mikromobilitási eszközök esetében a gépjármű nettó tömege, illetve tervezési sebessége dönti el, hogy szükséges-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni az adott járműre. Felhívjuk a figyelmet, hogy minden üzemben tartó saját felelőssége, hogy ellenőrizze gépjárműve nettó tömegét, illetve tervezési sebességét!

Az ábra tájékoztató jellegű, ezáltal nem helyettesíti, nem egészíti ki és nem írja felül a hatályos jogszabályok rendelkezéseit. Erre figyelemmel a MABISZ kizárja a felelősségét az ábrára alapított igények vonatkozásában.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerint olyan gépjármű esetében, amit nem vettek hatósági nyilvántartásba, a mindenkori használó is üzemben tartónak minősül, ezért használat előtt mindenképpen győződjön meg arról, hogy a járműnek van-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása!

Ha nincs, kössön rá biztosítást, vagy ne használja a járművet!

20240506 Tájékoztató anyag a MID hatálya alá eső járművekről