A magyar jogi szabályozásban a vontató, illetve pótkocsi kötelező gépjármű felelősségbiztosításának terhére történő kárrendezésre vonatkozóan kifejezett rendelkezés nem található. Ezen kérdést többnyire a bírói gyakorlat válaszolja meg.

A vontató gépjármű elsődleges felelőssége a KRESZ fogalom meghatározásából logikai úton levezethető.

„Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció.”

A gépjárművel összekapcsolt pótkocsi – közlekedés közben – egységet alkotó veszélyes üzemnek minősül, ezért a gépes jármű üzembentartója/vezetője tekinthető felelősnek a szerelvény működése során bekövetkezett kárért akkor is, ha azt ténylegesen a pótkocsival való érintkezés okozta. A vontató üzembentartója/vezetője felelős a szerelvény megfelelő összekapcsolásáért és a szállított áru rögzítéséért is, így az ezek nem megfelelő elvégzéséből eredő károk is a vontató felelősségbiztosításának terhére térülnek.

A pótkocsira (vontatmányra) kötött gépjármű felelősségbiztosítás csak másodlagos jelleggel nyújt fedezetet azon esetekben, ha a baleset kizárólag a pótkocsi üzemkörében következett be (pl. leesik a vontatmány pótkereke és az okoz kárt). A pótkocsi felelősségbiztosítása alapján kell rendezni a kárt, ha annak szakértő által bizonyított műszaki meghibásodása, vagy a pótkocsi kapcsolószerkezetének – ugyancsak bizonyított – anyagfáradása, rejtett hibája, tehát ún. üzemkörön belüli rendellenesség miatt következett be a gépes járműről levált vontatmány által okozott baleset.

Ha a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója nem ismert, a Magyar Biztosítók Szövetsége tájékoztatást nyújt az okozó felelősségbiztosításáról. Ezt a tájékoztatást Szövetségünk az adatvédelmi szabályokra való tekintettel kizárólag írásbeli kérelemre adja meg. A megkeresésnek tartalmaznia kell:

• a baleset helyét és idejét,
• a károkozó gépjármű rendszámát, honosságát, típusát, tulajdonosának nevét,
• a károsult gépjármű rendszámát.

A károkozó felelősségbiztosítójáról kizárólag konkrét káresemény kapcsán, az arra jogosult személy részére lehet tájékoztatást adni. A jogosult személyek körébe tartozik a károsult, annak ügyvédje vagy más meghatalmazottja, valamint a károsult biztosítója.

A Magyar Biztosítók Szövetségének weboldalán a kárbejelentés elektronikus úton is kezdeményezhető. Mivel így a kárbejelentés folyamata jóval egyszerűbb, ezért mindenképpen ajánlott a bejelentést ezen az úton megtenni.

A biztosítási kötelezettség csak gépjárművekre vonatkozik. A vonatkozó jogszabály (Gfbt.) szerint gépjárműnek a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár minősül. Amennyiben a kárt nem gépjármű okozza, és az okozó semmiféle olyan biztosítással nem rendelkezik, mely az adott kárügyben fedezetet biztosítana (pl. lakásbiztosításhoz tartozó vagy egyéb felelősségbiztosítás), a károsult közvetlenül az okozótól követelhet kártérítést. Amennyiben az okozó nem hajlandó önként megtéríteni az okozott kárt, a károsult polgári peres útra terelheti az ügyet. Ehhez a lépéshez a károsultnak ajánlott felvenni a kapcsolatot jogi képviselővel. A károk felmérése érdekében a károsult független kárszakértő irodához fordulhat.

A törvény értelmében a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, ami a gépjármű közúti forgalomban való részvétele nélkül, munkagépként való használata során keletkezett. Munkavégzés közben okozott kárra például a vállalkozói felelősségbiztosítás nyújthat fedezetet.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) módosítása következtében 2012. január 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség gépjárműveire (honvédségi járművekre) nem terjed ki a felelősségbiztosítási kötelezettség. 2012. január 1-jétől a honvédségi gépjárművek által okozott károkért nem biztosító, hanem a Honvédelmi Minisztérium áll helyt. Bővebb információk az alábbi tájékoztatóban találhatóak.

A Gfbt. értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csak a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A jogszabály azonban nem részletezi, hogy pontosan mi tartozik ebbe a körbe. Erre vonatkozóan a bíróságok ítélkezési gyakorlata alakítja a biztosítótársaságok kárrendezési gyakorlatát. Általában elmondható, hogy a parkoló gépjármű által okozott károk nem térülnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére, mivel ezeket nem tekintik üzemeltetés során keletkezett kárnak, éppen a veszélyes üzem lényegét adó járó motor hiánya miatt.

Ez nem jelenti azt, hogy a vétlen károsult kára ne térülhetne meg valamilyen módon. Amennyiben ugyanis a gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának, vezetőjének felelőssége bebizonyosodik (pl. nem rögzítette az elvárható módon a gépjárművet, nem kellő gondossággal járt el az ajtó kinyitása során), akkor az általános felelősségi szabályok alapján követelhető tőle a kár megtérítése, végső esetben jogi úton.

A helyszínen kitöltésre kerülő Európai Baleseti Bejelentőn a szerződő adatainál a tulajdonos/üzembentartó nevét, címét, elérhetőségét fel kell tüntetni. A megadott adatok valódiságát a forgalmi engedély alapján tanácsos ellenőrizni.

Amennyiben a MABISZ E-kárbejelentő alkalmazása valamilyen okból nem használható, és sem baleseti bejelentő, sem olyan papírlap nem áll rendelkezésre, amelyen a részesek adatai, a káresemény bekövetkezésének körülményei rögzíthetők, tanácsos a helyszínre rendőrt hívni.