Gyakori kérdések – Hol történik a szemle?


Hol történik a szemle?

A kár bejelentésekor meg kell adni azt a helyet, ahol a kiérkező kárszakértő megtekintheti (megszemlézheti) a kárt szenvedett járművet. Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) a gépjármű kárfelmérése megtörténhet.

Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található. Ha a jármű időközben szervizbe került, akkor szükséges a szerviz címének és elérhetőségének megadása.

Gyakori kérdések – Hol, mikor és hogyan köteles a károkozó / károsult bejelenteni a káreseményt?


Hol, mikor és hogyan köteles a károkozó / károsult bejelenteni a káreseményt?

A Gfbt. szerint a károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a károkozó biztosítójának. Amennyiben a károsult rendelkezik casco biztosítással, úgy casco biztosítóját felkeresheti kárainak felmérése érdekében. Ha a károkozó gépjármű biztosítója nem ismert, akkor erről – írásos kérelemre – a MABISZ, mint Információs Központ ad tájékoztatást.

A törvény szerint a biztosított (azaz a károkozó) köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. A biztosítatlan károkozó a Kártalanítási Számla kezelőjének (MABISZ ESZE) köteles bejelenteni a káreseményt.

Gyakori kérdések – Mire jó a felelősségbiztosítás?


Mire jó a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás feladata, hogy abban az esetben, ha Ön vagy a cége kárt okoz másnak, az okozott kárt megtérítse, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A felelősségbiztosítás fontos feladata ezen felül, hogy segítséget nyújtson az Önnel vagy cégével szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A felelősségbiztosítás vonatkozhat a Magyarországon, illetve külföldön okozott károkra is.

Gyakori kérdések – Milyen kockázatokra lehet felelősségbiztosítást kötni?


Milyen kockázatokra lehet felelősségbiztosítást kötni?

A biztosítási piacon széleskörű termékek érhetőek el, azonban az alábbi lényeges fedezeteket mindenképpen érdemes lefedni:

Általános felelősségbiztosítás – Harmadik személyeknek okozott kár, akikkel nem vagyunk szerződéses kapcsolatban. Itt alapvetően az ingatlan (iroda, gyár) üzemeltetésével összefüggő károkat térítik a biztosítók. (A cég ügyfele elcsúszik a folyosón.)

Munkáltatói felelősségbiztosítás – Munkáltatóként a munkavállalókat ért munkabaleset esetén, a biztosítottal szemben érvényesített igényekre vonatkozik. (Munkavállaló a munkahelyen balesetet szenved.)

Szolgáltatói felelősségbiztosítás – Amennyiben szolgáltatást nyújtunk a működésünk során, akkor a munka során a megrendelőnek okozott károkat téríti meg a biztosító. (Munkavégzés során betörik a megrendelő ablaka.)

Termékfelelősség biztosítás – A biztosított által gyártott termékkel okozott károkra vonatkozik. (A gyártott termék a használat során összetörik és megrongál más gépeket, illetve a gyártott élelmiszer ételmérgezést okoz.)

Szakmai felelősségbiztosítás – A biztosított szakmájára vonatkozó előírások megszegéséből eredő károk (például: orvosi műhiba; adótanácsadó hibás adóbevallást készít)

Gyakori kérdések – Miért kössek felelősségbiztosítást, hiszen én sosem okoztam kárt?


Miért kössek felelősségbiztosítást, hiszen én sosem okoztam kárt?

Kétfajta ügyfél létezik, aki már okozott és aki még nem okozott kárt.

Minden cégnek a működésében benne van, hogy a legkisebb hiba is okozhat komoly kárt. Elég egy rosszul lerakott lábtörlőben elbotló ügyfélre, vagy egy számítógépes kábelben eleső munkatársra gondolni.

Gyakori kérdések – Mekkora biztosítási összegre kössek felelősségbiztosítást?


Mekkora biztosítási összegre kössek felelősségbiztosítást?

Egy komolyabb személysérülés esetén a bírói gyakorlat alapján 20-30 millió forintos kártérítést is meg kell fizetni, de ha a bérelt ingatlanban miattunk keletkezik kár (például: csőtörés), az is elérheti a 10 millió forintot. Külföldön okozott károk esetén a 100-200 millió forintos kártérítések sem ritkák.