Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a szerződés megszűnését követő két éven belül, a megszűnést követő naptól ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető.

A szerződés besorolása egy osztályt emelkedik, ha a szerződés a vonatkozó biztosítási időszakban legalább kilenc hónapig folyamatosan hatályos és a teljes időszakban kármentes volt.

A balesetek számától és a gépjármű kategóriájától függően az alábbi táblázatokban feltüntetett mértékben változik a bonus-malus besorolás:

Személygépjárművek esetén:

Autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén:

A biztosító társaságok a kármentes járművezetést a bónuszfokozat növekedésének megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazzák. Az ún. bonus-malus besorolás minden biztosítónál befolyásolja a biztosítási díjat. Ha károkozás történik, a kedvezmény elveszhet, a szerződés bónuszfokozata csökken.

A 21/2011. NGM rendelet alapján a bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra kiterjedő több osztályból álló rendszer. A bonus-malus rendszer egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából a kármentes időszak, illetve az okozott – a biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó – károk számának alapján a bonus-malus osztály a kötelező felelősségbiztosításról valamelyikéhez hozzárendeli (besorolja).

A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő/ üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjárművét ki vezette.

Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan a nyomozó hatóságnál büntető feljelentés tételére kerül sor, úgy a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

A rendszerbe újonnan belépő üzembentartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

A 21/2011. NGM rendelet szerint a biztosító az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő két éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díj-nemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni.

Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól két éven belül az adott üzembentartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

Egy biztosítási szerződéssel megszerzett bónuszfokozat a szerződés hatálya alatt az üzembentartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.

Évekre visszamenőleg – attól függ, hány évre kéri a külföldi biztosító az új szerződés bónuszfokozatának a megállapításánál – be kell gyűjteni a kártörténeti igazolásokat, melyeket azok a biztosító társaságok adhatnak ki, akik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését tartották nyilván, és csak arra az időszakra, amíg kötelező biztosítási szerződéssel rendelkezett az adott biztosító társaságnál.

A tanulóbiztosítások sajátos elemét jelenti az állam által megkötött – a szülőknek, családoknak – ingyenes gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás. Az ún. általános gyermek-, és ifjúsági balesetbiztosítás több szempontból csak korlátozott védelmet jelent (a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgár 3-18 éves korú tanulók baleseti halálra, baleseti rokkantságra, és csonttörésre vonatkozó biztosítását írja elő, viszonylag alacsony biztosítási összegek meghatározásával).

Egy kórházi tartózkodással, műtéttel járó csonttöréses balesetnél már százezer forintos nagyságrendű lehet a külön megkötött balesetbiztosítási szolgáltatás hozzáadott értéke az állam által megkötött tanuló balesetbiztosításhoz képest.

Az állami tanulóbiztosításra vonatkozó kormányrendelet elérhető az alábbi linken: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300119.kor#lbj1id3cd7

Mindenképp érdemes tehát megfontolni átfogó, adott esetben a család minden tagjára kiterjedő biztosítási védelem igénylését (pl. baleseti műtéti térítésre, baleseti kórházi napi térítésre, égési sérülésre, baleseti költségtérítésre vonatkozóan).

Kétféle utas létezik biztosítási szempontból. Van, aki köt utasbiztosítást (a rendelkezésre álló becslések szerint az összes utazó kevesebb, mint fele), és van, aki nem. Fontos tudnunk, hogy nemcsak távoli, egzotikus úti célok esetén, de akár egy olaszországi, horvátországi vagy belföldi út esetén is igen hasznos lehet a biztosítás, mivel minden utazás egyúttal kockázatokkal is jár. Az utasbiztosításokra vonatkozó tudnivalókról tájékozódjon a MABISZ hivatalos oldalán: https://mabisz.hu/utasbiztositasok/

Nagyon fontos ismerni és megfelelően alkalmazni az elsősegélynyújtás szabályait. A helyzetnek és a sérülésnek megfelelően gondoskodni kell a felkészült egészségügyi szakember általi ellátásról. A sérültek gyógyulását nagyban segíti, a rehabilitációs időszakot lerövidíti a szakszerű orvosi ellátást követő utókezelés, a speciális igények, szükségletek szerint (pl.: gyógytorna, fizikoterápia stb.).

Fontos, hogy a biztosítási eseménynek minősülő baleset kapcsán tartsuk be a biztosítási szerződésben meghatározott feltételeket (biztosítási esemény biztosítónak való bejelentése, a szükséges felvilágosítások megadása stb.). Munkabaleset esetén külön figyelmet kell fordítani a jogszabályok szerinti bejelentésekre.

Balesetbiztosításnál nincs jogszabályban rögzített felső összeghatár (ún. túlbiztosítási tilalom) az igényelt biztosítási védelem szintjére, a biztosító szolgáltatásának nagyságára (biztosítási összeg) vonatkozóan az ügyfél és a biztosító megállapodása irányadó, és több biztosítási szerződés is érvényesen megköthető ugyanarra a személyre.

A szerződéskötéskor, az igényelt biztosítási összeg meghatározásakor célszerű figyelemmel lenni a biztosított jövedelmére, az eltartottak számára, a várható egészségügyi költségekre. Baleseti halálra vonatkozó fedezettel a biztosított – akár százmillió forintot is meghaladó biztosítási összeg igénylésével – gondoskodhat a hátrahagyott hozzátartozókról – ilyen esetben azonban célszerű kockázati életbiztosítási védelmet is vásárolni.

A szerződés megkötése előtt lényeges felmérni a tényleges körülményeket, pontosítani a biztosítási igényeket, hogy valóban a számunkra megfelelő biztosítási védelmet kaphassuk meg. Ebben érdemes professzionális biztosításközvetítők szolgáltatását igénybe venni, és/vagy a biztosítók honlapján, call centerén keresztül tájékozódni.