Egyelőre nem lehet minden ilyen terméket összehasonlítani a KID dokumentummal, mivel a befektetési alapkezelő szektor 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt Befektetői Információk) alkalmazza. A fogyasztók az alapkezelők termékeivel leggyakrabban a befektetési jegyeknél találkoznak.

Első ránézésre nem tűnik jelentősnek a KID és a KIID különbsége, az elnevezésben is csak egy betű az eltérés. Alaposabban megnézve azonban látszik, hogy a KIID a befektetési eszköz múltbeli teljesítményét mutatja be, míg a KID a jövőbeli feltételezett teljesítmény-forgatókönyveket. A költségek bemutatása is részletesebb a KID esetében, és a költségmutató tartalma sem pontosan ugyanaz a két dokumentumban. A KID-et eredetileg az alapkezelők KIID-je inspirálta, ugyanakkor azt meghaladva, a KID tartalma bővebb és részletesebb lett, mint a mintául szolgáló dokumentumé.

Ahogy korábban jeleztük, a KID egységes alkalmazására valamennyi szektor vonatkozásában 2020-tól kerül sor.

A KID és a KIID dokumentum nem hasonlítható össze egy az egyben. A pénzügyi szolgáltatók 2020-tól alkalmazzák egységesen a KID-et.

A KID dokumentum alkalmazását egy európai uniós szabályozás teszi kötelezővé minden olyan lakossági befektetési termék esetében, ahol a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. Ezekben az esetekben a termék befektetési hozama jellemző módon a mögöttes, becsomagolt befektetési eszközöktől függ, ezért különösen fontos, hogy a fogyasztó megértse a mögöttes eszközben foglalt kockázatokat és költségeket. Tipikusan ilyen becsomagolt termékek a biztosítási unit linked termékek (befektetési egységekhez kötött életbiztosítások) és a befektetési jegyek.

Az európai jogszabály ebbe a kategóriába sorolja a klasszikus életbiztosítási termékeket is, ahol a biztosító a szerződéskötéskor meghatározza a lejáratkor garantált kifizetést, ami az elért többlethozamból származó jóváírással még növekedhet a lejáratkor.

Az összehasonlíthatóságot a KID egységesen alkalmazandó szerkezete biztosítja, hogy minden terméknél ugyanolyan struktúrában mutatják be a szolgáltatók a kockázatot, a teljesítmény-forgatókönyveket és a költségeket.

Szintén az összehasonlíthatóságot célozza, hogy minden terméknél ugyanakkora befektetési összeget vesznek figyelembe: egyszeri díjas szerződések esetében ez 3.000.000 Ft, rendszeres díjas szerződések esetében pedig évi 300.000 Ft. Ott ahol euróban denominált a szerződés, a biztosító 10.000 €, illetve 1.000 € összeget alkalmaz.

A MABISZ tagbiztosítók azzal is segíteni szeretnék a termékek összehasonlítását, hogy az ajánlott tartási időt is egységesen mutatják be. Rendszeres díjas szerződések esetében ez 20 év, egyszeri díjas szerződéseknél pedig 10 év, ami már ismerős lehet a TKM rendszerből. A biztosítók ezzel a figyelmet is fel szeretnék hívni arra, hogy a biztosítások jellemzően hosszú távú szerződések, az ügyfél tehát akkor járhat a legjobban, ha azt a lejárati idő végéig megtartja.

A KID összehasonlíthatóságát biztosítja az egységesen alkalmazott javasolt tartási idő.

A KID egy szerződéskötés előtti tájékoztató dokumentum és nem a konkrét szerződést mutatja be. Éppen a bemutatás minta-jellege teszi lehetővé a különböző termékek összehasonlítását. Ugyanakkor a konkrét szerződés több vonatkozásban is eltérhet ettől a mintától. Ilyen lehet többek között az ügyfél által választott befizetési összeg (biztosítási díj), a biztosítási tartalom és a futamidő.

A KID szerződéskötés előtti tájékoztatás, nem a konkrét szerződés adatait tartalmazza, segít ugyanakkor a befektetési döntés meghozatalában.

Az Európai Egészségügyi Kártya nem feltétlenül elég felmerülő költségei megtérítésére.

Az EEK kártya számos esetben csak korlátozottan használható, csak a helyi TB-vel szerződött szolgáltatók fogadják el, nem biztosít teljes ellátást és teljes költségmentességet a felmerülő költségekkel szemben.

Az EEK kártya segítségével a magyar utazó ahhoz a szolgáltatáshoz juthat hozzá ingyenesen, amelyet az adott uniós tagállam a saját olyan állampolgárának biztosít, aki nem rendelkezik magán egészségbiztosítással.

Bizonyos költségeket és szolgáltatásokat nem fed le az EEK kártya. Ezek közül a legfontosabbak, amelyeket tehát saját költségén kellene megtérítenie, ha nincs biztosítása:

• önrészek (járóbeteg-ellátás esetén az orvosi vizitdíjak, fekvőbeteg-ellátásnál a kórházi napi díjak összege, amely országonként eltérő lehet),
• helikopteres mentés költsége (pl. egy síbaleset esetén),
• búvárkodás kapcsán felmerülő keszonkezelés költsége (pl. egy horvátországi nyaralás kapcsán),
• bármely olyan orvos/egészségügyi szolgáltató általi ellátás költsége, aki/amely nincs szerződésben az állami egészségbiztosítással – pl. egy görögországi nem „zöldkeresztes” orvos általi ellátás költsége,
• bármely tagállamban felírt gyógyszer ára; a gyógyszerekre általánosan igaz, hogy azt csupán felírja a külföldön felkeresett orvos és a gyógyszert a betegnek kell a saját költségén kiváltania
• gyógyászati segédeszközök költsége (pl. térdrögzítő, mankó),
• a beteg hazaszállításának költségei (az EEK kártya nem fedezi pl. a mentővel, vagy mentő repülőgéppel történő hazaszállítást)
• a hozzátartozók többletköltségei (pl. megváltozott hazautazási időpont miatt felmerülő utazási költségek, extra szállásköltség, telefon-költség),
• autós utazásnál, ha a sérült nem tudja hazavezetni az autót, akkor sofőr-küldés költsége,
• továbbá az EEK kártya az utasbiztosításokkal szemben nem tartalmaz poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási, valamint asszisztencia szolgáltatásokat sem.

Bár az utasbiztosítások részét képező balesetbiztosítási fedezet jellemzően belföldre és külföldre is szól, az utasbiztosítások – mint sajátos termékek – nem csupán balesetbiztosítási védelmet tartalmaznak. A legfontosabb szolgáltatás a 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálat által koordinált sürgősségi orvosi ellátás, kórházi ápolás költségeinek fedezése. Ezen túlmenően a választott terméktől függően különböző összeghatárig betegségbiztosítási fedezetet (pl. a kórházi ápolási költségek megtérítésére), poggyászbiztosítási fedezetet (pl. poggyászkésedelemre vagy elveszett okmányok pótlására), illetve felelősségbiztosítási és jogvédelmi fedezeteket, valamint egyéb asszisztencia szolgáltatást is magukban foglalhatnak.

A legfontosabb természetesen, hogy baleset vagy betegség esetén azonnal vegye fel a kapcsolatot a biztosítóval (hiszen a biztosító csak ekkor tud segíteni Önnek) – a kapcsolatfelvételre megjelölt telefonszámon, ahol a biztosítótársaság 0-24 órában elérhető asszisztenciája várja a hívását. Egyúttal felhívjuk figyelmét, hogy mindig figyeljen arra, hogy a biztosítási szerződésben rögzített határidőket és dokumentációs követelményeket minden esetben tartsa be, mert a szerződésben írt kötelezettségek be nem tartása a biztosító mentesüléséhez vezethet.

A bejelentés alapján a biztosító azonnal megteszi a szükséges lépéseket – és így tudja az Ön helyzetének, egészségügyi problémájának megfelelő, ellenőrzött szakorvosok segítését megszervezni. Ennek különös jelentősége van főként Európán kívüli országokban, pl. Egyiptomban, hogy az Ön biztosítója ilyen esetben is az egészségi állapotának megfelelő ellátást tudja megszervezni, képzett orvosokkal, tiszta, megfelelően felszerelt rendelőkben.

Fontos tudnia, hogy a szolgáltatásnyújtást megelőzően a biztosító mindig végez ún. fedezetellenőrzést, vagyis ellenőrzi, hogy az adott eseményre kiterjed-e a biztosítás, illetve a díjak rendben befizetésre kerültek-e.

A kizárás azt jelenti, hogy a biztosító bizonyos kockázatokra, mivel azok jelentős kockázatnövelő tényezők, egyáltalán nem nyújt fedezetet. Ilyen kizárások lehetnek pl. az extrém sportokkal, háborús, vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos események, veszélyes földrajzi területek stb.

A biztosító mentesülése esetén, habár a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító mégsem köteles szolgáltatni. A mentesülésre okot adó körülmények a biztosított magatartásához kötődnek. Ide tartozhat pl. a biztosított jogellenes és szándékos vagy jogellenes és súlyosan gondatlan magatartása miatt bekövetkező esemény.

Minden korra érvényes volt, és érvényes is marad, hogy az utazás veszélyeket rejt magában, illetve felmerülhetnek speciális kockázatok, amelyeket indulás előtt azonosítani, mérlegelni, és lehetőség szerint kezelni szükséges. Napjainkban különösen fontos számba venni a biztonsággal, terrorizmussal kapcsolatos kockázatokat.

Utazásunk megtervezésekor legyünk figyelemmel arra, hogy a célország szerepel-e az illetékes konzuli szolgálat által nem ajánlott úticélok között, és erről a tényleges kiutazás előtt újra győződjünk meg. Fontos tudni, hogy bár a terrorizmussal kapcsolatos biztosítási eseményeket a biztosítótársaságok általában kizárják kockázatviselési körből (mivel pontosan fel nem mérhető nagyságú kockázatot jelentenek és mert az utazások számához képest szerencsére nagyon ritka események), a biztosítók többsége azonban a vétlen utast – aki kiutazáskor nem egy a konzuli szolgálat által nem javasolt országba utazik és merénylet elszenvedője lesz – ellátja, számára szolgáltatást teljesít.

A biztosítási védelem pontos tartalmáról (lefedett országok és események) minden esetben tájékozódjon kiutazása előtt!

A biztosítási védelem igénylése ma már jellemzően igen egyszerűen, interneten, okos telefonon vagy akár bankjegy automatán (ATM) keresztül is lebonyolítható, a díjfizetést is beleértve néhány perc alatt elvégezhető. Természetesen a biztosítások elérhetőek a hagyományos csatornákon, a biztosító irodájában, közvetítőjénél, utazási irodákban is. Fontos azonban, hogy még az utazás megkezdése előtt gondoskodjunk a biztosításról, mivel a magyar határ átlépése utáni igénylés alapján a biztosító nem teljesít kifizetést.