A mabisz.hu oldalon már olvasható a 2021-re vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat, amely tételeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük. Még mindig több tízezer ilyen jármű lehet a közutakon, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően e hét első feléig kellett megkapniuk az érintett ügyfeleknek biztosító társaságaiktól a jövő év január elsejétől alkalmazandó díjtarifákat. (A mostani kampány a mintegy 5,3 millió kgfb-szerződésből még mindig több mint 1,1 milliót érint, közülük 636 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsiét.) A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk a társaságuknál, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

 

A 12 piaci szereplő közül 11 biztosító új díjat alkalmaz a jövő év elejétől, miközben a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is sok, közel százféle kedvezményt lehet igénybe venni. Ezek mindegyike már kalkulálható a szövetség honlapján (mabisz.hu) megtalálható MABISZ Díjnavigátoron. A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják, illetve hogy az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

 

A kedvezményrendszerről általánosságban elmondható, hogy a partnerkedvezmények bővültek, s az egyszerűsítés felé mentek el. A díjkalkulációban számít, hogy rendelkezünk-e tömegközlekedési bérlettel, vagy éppen hogy az évszaknak megfelelő gumit használunk-e. Kedvezményt biztosít az e-kommunikáció választása, ha a gépjármű-tulajdonos a korábbi, papír alapú kapcsolattartás helyett az e-mailen, Interneten keresztüli kommunikációt részesíti előnyben. Több biztosítónál kedvezményben részesülnek azok, akik a csekkes díjfizetés helyett a banki átutalás vagy csoportos beszedés lehetőségével kívánnak élni. Kedvezményes díjat kaphatnak az éves díjfizetést választó gépjármű-tulajdonosok is azokkal szemben, akik a negyedéves vagy havi díjfizetés lehetőségét részesítik előnyben. Továbbra is fellehető a díjkedvezmények körében a nyugdíjas-kedvezmény, a közszolgálati dolgozók, illetve az egyházi alkalmazottak kedvezménye. Természetesen változatlanul megmaradt a bonus-malus rendszer is – a mostani váltásban érdekelt autósoknak mintegy hetven százaléka B10 kategóriában van. A kármentességi kedvezmény is továbbél, tehát jellemzően a károkozói pótdíj a mostani tarifahirdetések alapján is megmaradt, de a szorzók változhattak.

 

Mivel a károkozók aránya éves szinten mindössze 4-5% körül mozog, az ügyfelek 95%-át nem érinti ez a kérdés. A Századvég októberi ezer fős felmérése alapján a kgfb-index értéke 80,3, magasabb, mint a teljes biztosítási elégedettségi index értéke (78,9 pont) a 100 fokú skálán, ami nagymértékű elégedettségről tanúskodik a biztosítottak részéről. A megkérdezettek körében gépjármű káreseményről az elmúlt 5 évben az autósok 23 százaléka számolt be. A káresemény során károsultként jelenlevő válaszadók 73,4 százaléka volt elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, míg károkozóként 70 százalékuk nyilatkozott hasonló módon a saját biztosítójával kapcsolatban.

 

Azokat, akik nem rendelkeznek a kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, a pénteken közzétett, 2021-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázat jobb belátásra késztetheti. E szerint személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – 840-5210 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a  4260 forintot is elérheti naponta.

 

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők. Ezért a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül időben vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.

 

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek. Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, akkor 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer gépjármű (kb. 1,7 százalék) nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

 

Azon károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak, a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról végzik. Felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a kárbejelentést a MABISZ felé kell megtenni, a kárrendezést pedig a káriratok alapján a MABISZ vagy az időközben azonosított felelősségbiztosító folytatja le, a szövetség pedig az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Tavaly a MABISZ Ügyfélszolgálatához 620, idén október végéig 340 biztosítással nem rendelkező károkozó ügyében érkezett megkeresés.

A járvány minden biztosító számára rendkívüli helyzetet teremtett, bár a szektort eddig kevésbé érintette. A GDP-alakulása kis késéssel, de a biztosítók életbe is be fog gyűrűzni, ennek hatása várhatóan a jövő évben fog jelentkezni. A biztosítókba vetett bizalom idén is tovább erősödött – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége sajtótájékoztatóján.

A biztosítási termékek közül az utasbiztosítási piacot érintette leginkább a járvány, lényegében megszűntette. Harmadik negyedéves adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de 70-80%-nál kisebb csökkenésre nem számítunk – mondta Pandurics Anett MABISZ elnök.

 

A kötelező biztosításokra elsősorban a kárgyakoriságon keresztül hatott: a második negyedévben 12%-kal jobb volt a kárráfordítás, de a nyár folyamán ez visszatért a válság előtti szintekre, hiszen a korábban tömegközlekedéssel közlekedők is autóba ültek.

 

Az életbiztosításoknál a második negyedévben növekedés volt megfigyelhető, köszönhetően az online kötésnek. Nagyon tudatosak az ügyfelek: egyelőre nincs drámai pénzkivonás a biztosításokból, sőt jól alakulnak a számok. Erre magyarázatot adhat a rendkívül magas készpénztartás, hiszen így elsőre ahhoz nyúlnak az emberek. Bőven lenne még hova fejlődni élet-, illetve nyugdíjbiztosítások tekintetében, hiszen számos felmérés alapján elég komoly a lemaradásunk Európán belül a nyugdíjmegtakarítások terén.

 

A biztosítók közül 11-en hirdettek új kgfb-tarifát január 1-jével. Évek óta egyre kevesebb autós – idén a magántulajdonban lévő személygépkocsik 17-18%-a – érintett az év végi kampányban. Mivel a meghirdetett tarifák igen komplexek, érdemes a MABISZ Díjnavigátor segítségével összehasonlítani azokat, amely eszköz a mai naptól már a 2021-es aktuális tarifákkal frissült.

 

Rengeteg félrevezető információ jelent meg az MNB elvárásaival kapcsolatban, emelte ki a MABISZ elnöke. Valójában a felügyelet azt fogalmazta meg, hogy a biztosítók megalapozott adatokkal támasszák alá tarifáikat, ami egy jogos elvárás. A károkozói pótdíj megszűntetéséről nincs szó, csak a túlzott, kiárazó tarifákat fogja vizsgálni az MNB. Mivel a károsultak aránya mindössze 4-5% körül mozog, az ügyfelek 95%-át nem is érinti ez a kérdés. A károkozói pótdíj a mostani tarifahirdetések alapján megmaradt, de mérséklődött.

 

A MABISZ megbízásából, a Századvég Alapítvány által végezett felmérés eredményei szerint a biztosítók megítélése évek óta szinte töretlenül javul: a teljes piac elégedettségének mértékét tükröző Biztosítási Bizalmi Index (BIBIX) a tavalyi 51,9-es értékről idén októberre 55,8 értékre emelkedett– foglalta össze Pillók Péter, Századvég piac és közvéleménykutatási igazgatója. A különböző biztosítástípusokkal kapcsolatos elégedettséget tekintve jelenleg az egészségbiztosítások állnak az első helyen, ezzel a legelégedettebbek a válaszadók (81,4 pont), ezt követi a balesetbiztosítás és a lakásbiztosítás 80,8, illetve 80,6 pontos indexértékkel. Legalacsonyabb az elégedettségi szint az utasbiztosítással rendelkezők körében, ennek értéke 78,4 pont a 100 fokú skálán. Az előző évhez képest a CASCO-val való elégedettség nőtt a leginkább (4,6 pontos növekedés).

A biztosítástípusok közül változatlanul a lakásbiztosítás a legelterjedtebb, lakását a magyar felnőtt lakosság 73,9 százaléka biztosította, míg KGFB-je 70,7 százalékuknak, életbiztosítása 50,8, balesetbiztosítása pedig 46,6 százalékuknak van. Az előző évben tapasztalt enyhe növekedés után most enyhe csökkenés látható a lakosság biztosításokkal való ellátottsága terén. A legnagyobb visszaesés a balesetbiztosítások kapcsán tapasztalható, ez esetben 10,2 százalékponttal csökkent a biztosítással rendelkezők aránya 2019-hez képest. A demográfiai összefüggéseket tekintve többféle biztosítással rendelkeznek a 40-59 évesek, a magasabban kvalifikáltak, a Nyugat-Magyarországon élők, és a jobb anyagi helyzetűek.

 

A gépjárműbiztosítással rendelkezők 80,2 százaléka elégedett a biztosító eljárásával, a kapcsolattartás módjával és minőségével pedig 83,3 százalék. Gépjármű-káreseményről az elmúlt 5 évben az autósok 23 százaléka számolt be. A káresemény során károsultként jelen levő válaszadók 73,4 százaléka volt elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, míg károkozóként 70 százalékuk nyilatkozott hasonló módon saját biztosítójával kapcsolatban.

 

A nem gépjármű célú, egyéb biztosítások esetén is változatlanul magas az elégedettség: a szerződéssel kapcsolatban adott tájékoztatással a válaszadók 81,4, a kapcsolattartással pedig 83,7 százaléka elégedett. Egyéb biztosításhoz köthető káreseményről a válaszadók harmada számolt be, közülük 80 százalék elégedett volt a szolgáltatással.

 

A járványhelyzet a lakosság 43,9 százalékát motiválta arra, hogy áttérjen az online ügyintézési és szerződéskötési módokra (bármilyen ügyben), míg kifejezetten a biztosítással rendelkezők körében a biztosítási ügyintézés kapcsán ez az arány 34,9 százalék. A biztosítottak harmada tehát a járvány hatására nagyobb hajlandóságot mutat az online biztosítási ügyintézésre, mint korábban.

A bizonytalanságok kora felértékelheti a kockázatok szétterítését, mondja Bod Péter Ákos a Biztosítás és Kockázat folyóirat novemberi számában. A volt jegybankelnök, egyetemi tanár szerint ebben az új korszakban minden tényezőnek, ami a bizonytalanságot kockázattá transzformálja, a társadalmi hasznossága és súlya nőni fog.

A digitalizáció egyre inkább meghatározó elemévé válik az életünknek. Így azok a szakmai tevékenységek, amelyek a bizonytalanságokat képesek már kalibrálható nem-tudássá, vagyis kockázatokká alakítani, nagyon fontosak, és mint ilyenek, sikeresek is lesznek, állapítja meg Bod Péter Ákos a Biztosítás és Kockázat legfrissebb számában. Ez a helyzet tehát felértékeli például a biztosítást is, mint emberi tevékenységet. „A 2020-tól megnyíló korszaknak – mert ez korszak lesz, itt lezárult valami – a központi szava a bizonytalanság”, ami pillanatnyilag a recesszió lefutása körüli találgatásokban is lemérhető éppúgy, mint a viselkedési minták tartós változásaiból, amelyeknek a következményeit nem tudjuk levezetni az eddigi trendekből. „Azt hiszem, ilyen méretű bizonytalanság békeidőben még nem leselkedett az emberiségre,” teszi hozzá a volt jegybankelnök.

Maga a válság azért is roppant érdekes, mert bár valóban példa nélküli szinkronitással állt be a világban, ám mégsem szimmetrikus, mert a társadalmak különböző szituációban élik meg azt. Így például Amerika kapcsán egyre óvatosabban kell kezelnünk azokat a korábbi képzeteinket, hogy az ottani munkaerőpiac nagyon dinamikus, és ha fel is fut gyorsan a munkanélküliség, de az álláskeresők heteken belül el tudnak helyezkedni. „Ha nincs meg az IT-képesség, a digitalizáltság magas foka, a szélessáv – és ne gondoljuk, hogy ez Amerikában mindenhol megvan – máris nehézkesebbé válnak a folyamatok… Mind kevésbé gondolom, hogy az amerikai gazdaság a világgazdaság lokomotívja lehet.” De az sem biztos, hogy a helyét majd Kína veszi át, mivel a közepes fejlettség csapdája jellemző az ázsiai óriásra, továbbá „régi tapasztalat, hogy ha egy hosszú-hosszú töretlen növekedési szakasz után bármi törés jön, ott olyan feszültségek tudnak keletkezni, amelyeknek a társadalmi mozgásformáit nem tudjuk előre jelezni.” Bod Péter Ákos ezért azt gondolja, hogy az elkövetkezőkben nem az említett két nagy ország fogja magával húzni a többit, hanem a régióknak a jelentősége nő meg még inkább. „Még egy nagy országon belül is lesznek olyan területek, amelyek prosperálnak, és lesznek olyanok, amelyek nem tudnak bekapcsolódni ezekbe az új játékszabályok szerint működő gazdaságokba.”

Ezek a folyamatok pedig fel fogják erősíteni a valutarégióknak a fontosságát, amiből adódóan a dollár részaránya a világgazdaságban idővel süllyedni fog. És bár hangsúlyozza: „az egész történetben olyan sok „ha” van, hogy mindez nem előrejelzés, hanem szcenárió-képzés”, de úgy véli, hogy a 2020-as évek elején fokozatosan vagy hirtelen, de be kell következnie egy normalizálódásnak. Vagyis „a kamatok fel, a tőzsdeindexek le. Mert most fordítva van.”

A Biztosítás és Kockázatban továbbá életút interjú is olvasható dr. Kepecs Gáborral, aki a magyarországi Aegon biztosító elődjének volt az első számú vezetője, később pedig az Aegon N.V. igazgatósági tagjaként, a kelet-közép-európai régiójának vezetőjeként széles rálátása volt az európai és magyarországi biztosítási folyamatokra. A folyóiratban egyebek mellett részletes elemzés hasonlítja össze a cseh és a magyar élettartam kockázatokat, szó van az idősödés fogalmának egy lehetséges átdefiniálásáról, egy, a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos európai felmérésről, valamint a COVID-19 járvány tavasszal és nyáron tapasztalt hatásairól a hazai biztosítási piacra.

A mabisz.hu oldalán napokon belül frissülő Díjnavigátoron minden érdekelt összehasonlíthatja valamennyi piaci szereplő aktuális kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) ajánlatát. A novemberi kampányidőszakban még mindig több mint 1,1 millió gépjármű üzembentartó érintett, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

A biztosítók idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulós szerződésekre vonatkozó kgfb díjaikat. Az érdekelt ügyfeleknek erről az értesítést 50 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően kell megkapniuk a biztosítójuktól. A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

 

Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződéseknél már nem a naptári év kezdete, hanem a gépjármű megvásárlásának napja számít évfordulónak. Így a novemberi kampányidőszakban már arányaiban egyre kevesebb, de még így is 1 100 650 gépjármű üzembentartó érintett, akik január 1-i évfordulós szerződéssel rendelkeznek. Ez a közel öt és félmillió kgfb-szerződésnek a 20,03 százalékát teszi ki, ezen belül is a magánszemélyek tulajdonában lévő személygépkocsik 17,90 százalékát, több mint hatszázharminchat ezret. (Tavaly még kilencvenezerrel többen voltak ez utóbbi kategóriában.)

 

A tavalyi kampány során az érintettek közül 141 836 gépjármű szerződése szűnt meg különböző okok miatt (szemben a megelőző évi több mint százharmincötezerrel). A társaságok ezen belül hatvannégyezer magánszemély által üzemben tartott személyautó szerződését törölték tavaly év végével, (tavalyelőtt hatvannyolcezren voltak), az elmúlt évek tendenciája alapján nagyjából tehát minden tízedik érintett vált biztosítót.

 

Tekintettel arra, hogy a magyar gépjárműpark átlagéletkora meghaladja a tizennégy évet, nem meglepő, hogy azért még mindig viszonylag sok tulajdonos, illetve üzemben tartó „ragadt bent” a kampányidőszakban, jellemzően tíz évnél idősebb járgányával. Mivel ebben a körben többnyire magas bónusz fokozattal rendelkeznek (mintegy háromnegyedük B10 besorolású), így éves átlagdíjuk jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak. A biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben. Mindennek ellenére célszerű jóval a biztosítás megkötése előtt összehasonlítani a kapott ajánlatot a versenytársakéval, hiszen a társaságok rengeteg, (évek óta közel 100-féle) kedvezmény lehetőségét vonultatják fel a tarifálásukban. Ezek mindegyike szerepel majd a mabisz.hu oldalon található, s az aktuális ajánlatokkal napokon belül frissülő Díjnavigátorban. A szövetség 2010 óta működteti ezen szolgáltatását, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják, illetve hogy az alkalmazás kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál. Az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

 

A díjakat a gépjármű-biztosításban érintett 13 társaság a saját üzleti stratégiájával összhangban kalkulálja ki, kárhányaduk (díjbefizetések és kárkifizetések aránya) valamint a piaci tendenciák – mint például a folyamatosan növekvő forgalomból következő baleseti statisztikák, a szervízdíjak és autó alkatrészárak alakulása – figyelembe vételével. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kgfb díjak az elmúlt évek növekedése ellenére is még mindig a legolcsóbbak közé tartoznak Európában. Az európai éves átlagdíj a biztosítók nemzetközi szervezetének, az Insurance Europe-nak a legutóbbi összegzése szerint 230 euró környékén áll.

A fiatalok rendkívül nyitottak, megértik a járványhelyzetben hozott intézkedések jelentőségét, és ezáltal a maguk és mások biztonságát is védik – összegezte az elmúlt időszak tapasztalatait Müller Cecília országos tisztifőorvos a Biztonság Hete You Tube csatornáján. Az idén már negyedik alkalommal megrendezett – és a szeptember 20-i biztosítási világnappal keretezett – témahét videó filmjeit eddig már több, mint kétmillióan tekintették meg, áll a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) közleményében.

Másképp éljük az életünket, mint a járvány előtt. A fiatalok esetében a legfontosabb az, hogy próbáljanak meg egymás iránt, és főképp a családtagjaik iránt nagyobb felelősséget viselni, szögezte le Müller Cecília a Biztonság Hetén megfogalmazott videó üzeneteiben. ( https://www.youtube.com/watch?v=_WFp4DD59nQ&t=19s https://www.youtube.com/watch?v=O6FV7-hMirI). Az országos tisztifőorvos a témahét alkalmából megköszönte a pedagógusoknak, hogy az iskolakezdés óta eltelt időszak alatt is már próbálnak egy automatizmust kialakítani a gyerekek körében a rendszeres kézmosás és fertőtlenítés tekintetében. Bízik abban, hogy a meghozott intézkedések betartása esetén normális tanév tud lezajlani. „Szeretnénk elkerülni, hogy felesleges aggodalmat keltsünk, ugyanakkor nagyon figyeljünk oda ezekre a szabályokra, hogy valóban biztonságos maradjon a környezetünk”, hívta fel a témahét elsődleges célcsoportjának, az iskolás fiataloknak a figyelmét Müller Cecília.

A MABISZ és az ORFK-OBB négy éve indította el a Biztonság Hetét, amelynek keretében szeptember közepén látványos, országos rendezvénysorozattal próbálták a gyerekek érdeklődését felkelteni a biztonság, a balesetmegelőzés lehetőségei iránt. Az egyes helyszíneken az elmúlt három év alatt mintegy ötvenezer gyereket sikerült megmozgatni, és az egyre bővülő számú (már 27) partnerszervezettel közösen a biztonság különböző aspektusaival kapcsolatban érzékenyíteni. Idén szeptember 14-19 között volt meghirdetve a témahét, amelyhez a MABISZ szempontjából szervesen illeszkedett a 20-i Biztosítási Világnap. A Biztonság Hetén – a járványhelyzet miatt – főként az online térre korlátozódott az aktivitás, de Győrben például a megyei rendőr-főkapitányság a város főterén megrázó üzenettel figyelmeztetett minden közlekedésben résztvevőt a figyelmetlenség, a nem megfelelően megválasztott közúti magatartás kockázataira. (A város főterén 55 arc nélküli sziluettet állítottak fel a megyében közlekedési balesetben elhunytak emlékére.) Kalocsán pedig, szintén a helyi rendőrkapitányság meghívására, a gyógypedagógia iskola 1-2 osztályosai ismerkedtek a gyalogátkelőhely szabályos használatával, hogy csak kettőt említsünk a héthez kötőtő szerteágazó helyi kezdeményezésekből.

 

A témahét egyéb üzeneteivel, projektjeivel, pedig a szervezők és a partnerszervezetek a Biztonság Hete már több kétmilliós látogatottságú You Tube csatornáján jelentkeztek. (https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A/videos) Az érdeklődők itt például információkat kaphatnak a füstérzékelők használatának a fontosságáról, vagy arról, hogyan válasszunk megfelelő kerékpáros sisakot, virtuális plakátkiállítást tekinthetnek meg a közlekedésbiztonság témájában, megismerkedhetnek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt országos kortárs felkészítő táborával, a mentőkutyák munkájával, a szelektív hulladékgyűjtés előnyeivel, de akár meghallgathatják a kukásautó versét is. Aki végignézi ezeket a rövid filmeket, abban tudatosulhat, hogy a biztonságunknak milyen szerteágazó összetevői vannak a mindennapi életünkben, és milyen sokan dolgoznak annak megőrzése érdekében.  (További részletek a https://mabisz.hu/rendezvenyek/ oldalon). Ezt a célt szolgálja az ORFK-OBB legújabb kreatív műsora is, a KRESZ FM 19.75, mely a Facebook csatornán keresztül hetente újabb résszel tárja fel a közlekedésbiztonság széles spektrumát. A laza hangvételű riportok a közlekedés prevenciós kommunikációs lehetőségeit bővítették.

 

A MABISZ idén, a You Tube csatornán megfogalmazott üzenetei mellett a 9-14 éves korosztálynak szóló képregény sorozatának legújabb részével (https://mabisz.hu/oktatasi-segedletek) is készült a témahétre. Az idei Biztonság Hete középpontjába az ittas vezetést állították a szervezők, miután az elmúlt évek kedvező tendenciáit követően az év első nyolc hónapjában e tekintetben 16,3 százalékos növekedés volt tapasztalható az összes közúti baleseten  belül, az elmúlt év azonos időszakához képest. A legfrissebb képregény így a fiatalok buli utáni ittas vezetésének a kockázataira hívja fel a figyelmet. A MABISZ másik, a témahéten elindított projektje a biztosítási ismeretek mellett az önismeretet is fejleszti. A főként a középiskolásoknak szánt Biztonság Kerék – Forgasd ki a jövőd! online társasjátékot (www.biztonsagkerek.hu) végigjátszva értékes nyeremények nyerhetők. A témahéthez kapcsolódva jelentette be a MABISZ a https://ekarbejelento.hu oldalról ingyenesen letölthető baleset bejelentő applikációjának, az E-kárbejelentőnek az újabb fejlesztéseit. Ezek alapvető célja, hogy könnyítsék a károk bejelentését (bővítve a bejelenthető káresetek típuslistáját) és pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók a könnyebb kárrendezéshez.

 

A témahetet a vasárnapi Biztosítási Világnap keretezte, amely az osztrák biztosítók kezdeményezésére jött létre, s amely a szektornak a mindennapjainkban és a gazdasági életben betöltött súlyára, szerepére hívja fel a figyelmet.

Európában a közúti balesetek mintegy negyedét okozza az alkoholfogyasztás. Hazánkban ez az arány jóval alacsonyabb, azonban még mindig sok az ittasan okozott baleset, ráadásul több évnyi javulást követően az idei év első nyolc hónapjában romlott a helyzet. A ma kezdődő és idén az online térben zajló Biztonság Hetének, a MABISZ és az ORFK-OBB közös kezdeményezésének is a központi témája az ittas vezetés veszélye.

Az ittas vezetők egyértelműen felülreprezentáltak a közúti közlekedési balesetekben. Sajnos az európai országok közül szinte egyik sem teszteli szisztematikusan az összes, balesetben érintett úthasználót alkohol miatt. Ezért az alkohol okozta balesetekről a legtöbb európai ország hivatalos statisztikája nem számol be. Ugyanakkor egy Hollandiában végzett véletlenszerű mintavétel alapján a kórházba került, súlyosan sérült sofőrök 25 százalékának volt a vérében alkohol. A hollandiai kutatások alapján az Európai Bizottság úgy becsüli, az éves uniós közlekedési halálesetek körülbelül 25 százaléka az alkoholnak tulajdonítható. Ebbe nemcsak az ittas vezető, de az ittas gyalogos és kerékpáros által okozott halálos balesetek is beletartoznak.

 

Magyarországon a rendőrségi statisztikák szerint az ittasan okozott személysérüléses balesetek száma 2015 és 2019 között 11,4 százalékkal csökkent. Ugyanezen időszak alatt az ittasan okozott balesetek aránya szintén csökkent: 9,6%-ról 8,4százalékra. A személygépkocsi vezetők az ilyen balesetek 53-55 százalékáért felelősek, a kerékpárosok 20-24 százalékért, a segédmotoros kerékpárosok aránya évről-évre 8-10 százalék között mozog. A gyalogosok által ittasan okozott balesetek aránya éves szinten úgy 3 százalék.

 

A halálos kimenetelű balesetek aránya is csökkent az elmúlt öt évben az ittasan okozott baleseteken belül: a 2015-ös 4,5 százalékról 2019-re 3,3 százalékra. Tavaly összesen 1394 ittasan okozott baleset volt, ebből 47 halálos kimenetelű. Idén azonban a korábbi évek javuló tendenciája nem folytatódott. A koronavírus-járvány okozta gépjárműforgalom mérséklődésével arányosan csökkent a közúti közlekedési balesetek száma, ugyanakkor az ittas állapotban okozott balesetek száma lényegében nem változott (899 volt szemben a tavalyi 925-tel). Ám arányait tekintve így 16,3 százalékos növekedés volt tapasztalható az elmúlt év azonos időszakához képest.

 

A MABISZ és az ORFK-OBB ezért is állította az idei Biztonság Hete középpontjába az ittas vezetés témáját. Négy éve a biztosítói szövetség megkereste az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságát azzal a kezdeményezéssel, hogy hozzák létre közösen a Biztonság Hetét, ahol közös akciókkal hívják fel a gyerekek figyelmét a biztonságra, a balesetmegelőzés lehetőségére és fontosságára. Ebből nőtte ki magát a látványos, országos rendezvénysorozat, amelynek a helyszínein az elmúlt három év alatt mintegy ötvenezer gyereket sikerült megmozgatni és az együttműködőkkel a biztonság különböző aspektusaival kapcsolatban érzékenyíteni. Idén azonban szeptember 14-19 között – a járványhelyzet miatt – az online térben próbálják eljuttatni a szervezők üzeneteiket a fiatalokhoz. A cél évek óta változatlan: a mindennapok biztonságának erősítése, a közlekedési balesetek és egyéb sérülések megelőzése. A programokhoz az évek során 27 partnerszervezet csatlakozott, hogy a biztonságot a lehető legszélesebb értelemben kezelve hívják fel a figyelmet többek között az élelmiszerbiztonságra, a biztonságos hulladékkezelésre, az erdőtüzek megelőzésére, az árvizek elleni védekezésre, a vagyonbiztonságra vagy éppen a munkahelyi balesetek megelőzésére (részletek a https://mabisz.hu/rendezvenyek/ oldalon).

 

A MABISZ idén, a helyzethez alkalmazkodva, több projekttel készült erre a hétre. A 9-14 éves korosztálynak szól a szövetség képregény sorozatának legújabb része (https://mabisz.hu/oktatasi-segedletek), amely a fiatalok buli utáni ittas vezetésének a kockázataira hívja fel a figyelmet. A biztosítási ismeretek mellett az önismeretet is fejleszti a főként a középiskolásoknak szánt Biztonság Kerék – Forgasd ki a jövőd! online társasjáték (www.biztonsagkerek.hu), amelyet végigjátszva értékes nyeremények nyerhetők. A témahéthez kapcsolódva jelentette be a MABISZ az https://ekarbejelento.hu/#/landing oldalról ingyenesen letölthető baleset bejelentő applikációjának, az E-kárbejelentőnek az újabb fejlesztéseit. Ezek alapvető célja, hogy könnyítsék a károk bejelentését (bővítve a bejelenthető káresetek típuslistáját) és pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók a könnyebb kárrendezéshez.

 

A témahét üzenetei, a projektek, a partnerszervezetek témába vágó videói megtekinthetők a Biztonság Hete You Tube csatornán, (https://www.youtube.com/c/Biztons%C3%A1gHete/videos?view=0&sort=p&flow=grid), amelyet az elmúlt három évben már több mint másfél millióan néztek meg.

A múlt héten változások történtek a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” listáján. Az utasbiztosítással foglalkozó társaságok igyekeznek összhangba hozni szerződéses feltételeiket az aktuális helyzettel.

Az elmúlt héten a Külgazdasági és Külügyminisztérium a nem javasolt térségek közül – ahol azt megelőzően a világ valamennyi országa szerepelt – 42 országot átsorolt a fokozottan veszélyes kategóriába. Ugyanakkor ezen országok esetében is csak azokra vonatkozik ez a megjelölés, akik a jogszabály szerint is megtehetik a kiutazást (például bírósági ügyintézés, halaszthatatlan üzleti tevékenység vagy családi esemény, fuvarozói tevékenység, tanulmány folytatása stb. miatt utaznak külföldre), az „egyéb” céllal útnak indulókra továbbra is a nem javasolt kategória vonatkozik.

 

Az utasbiztosítások szempontjából ez azért fontos, mert alapesetben amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely a beutazás napján – COVID-19 fenyegetettség miatt – szerepel a minisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigényekre. Amennyiben pedig nem koronavírussal, hanem egyéb biztosítási eseménnyel kapcsolatban merül fel kárigénye az utasnak (pl.: baleseti sérülés, poggyászkár, stb.), egyes biztosítók vállalják a szolgáltatást, mások viszont nem.

 

A társaságok igyekeznek szerződéses feltételeiket összhangba hozni az új helyzettel, ezt a feladatot azonban mindenki saját hatáskörben kezeli. Így előfordulhat, hogy az Európai Unió országaiba történő utazásokra a MABISZ egyes tagjai akár a COVID 19-re is vállalják az utasbiztosítási fedezetet, függetlenül az I. kategóriába sorolás tényétől. A biztosítók azonban – saját üzletpolitikájuknak valamint a piacot jellemző versenyhelyzetnek megfelelően – eltérő szolgáltatásokat nyújthatnak, és eltérő biztosítási összegeket (szolgáltatási limitet) alkalmazhatnak, így mindig érdemes az esetleges utazás előtt több biztosító ajánlatát összehasonlítani, vagy szakértőhöz fordulni. Amennyiben céges kiküldetésről, üzleti útról van szó, akkor a biztosított a munkáltatójánál érdeklődjön arról, hogy a munkáltató vállalati utasbiztosítása miként rendelkezik erről a kérdésről, mivel egyes vállalati utasbiztosítások az egyéni utasbiztosításoktól eltérően rendelkezhetnek a területi hatály kérdésében. Amennyiben pedig bankkártyához tartozó utasbiztosítással utazik külföldre, úgy hasonlóan javasoljuk, hogy tájékozódjon bankjánál a területi hatályról és a járványra vonatkozó szolgáltatásokról még az utazás előtt.

 

Az utasbiztosítási piac 2019-ben közel 18 mrd forint díjbevétellel és 1,25 millió szerződéssel zárt, 21%-os díjbevétel emelkedéssel az előző évhez képest. A Covid-19 járvány – remélhetőleg csak átmenetileg – megtörte az elmúlt évek pozitív trendjét, mivel az egyik legérintettebb szektor kétségkívül az utazási és idegenforgalmi piac. Az utasbiztosítások idei második negyedéves díjbevétele az egy évvel korábbi 3,5 milliárd forintról 756 millió forintra olvadt. Az elmúlt 15 évben megduplázódott a biztosítók összesített utasbiztosítási díjelőírása és nőtt a terméket kínáló biztosítók száma is. Mostanra 9 MABISZ tagbiztosító műveli ezt az üzletágat, de amennyiben a teljes piacot nézzük, akkor 14 társaság verseng az ügyfelekért. A biztosítók rugalmasan igazodnak a kihívásokhoz a fedezet bővítésével, mindazonáltal az utasbiztosítások piaca szükségszerűen együtt mozog a globális turizmus alakulásával.

Újabb funkciókkal bővült az E-kárbejelentő, amely a járványügyi intézkedések közepette egyre népszerűbb, a távolságtartást segítő alkalmazássá növi ki magát.

Az új fejlesztéseknek köszönhetően tovább bővültek az E-kárbejelentő szolgáltatásai. (Az applikáció a MABISZ által 2019 elején elindított, a három legnagyobb alkalmazás boltból – Play áruház, Apple Store, Huawei AppGalery – is ingyenesen letölthető autós kényelmi szolgáltatás, amely a közúti baleseteknél akár a helyszíni bejelentést is lehetővé teszi. A https://ekar.hu/ oldalon pedig oktató videót és egyéb hasznos információkat is találunk az alkalmazás használatáról.)

 

Mostantól az E-kárbejelentőn a címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) Bővült a beküldhető képek száma, továbbá a baleset résztvevői grafikusan és szövegesen is kiválaszthatják a járművek sérült elemeit, és megadhatják a sérülések jellegét. Pontosabban rögzíthetik a baleset körülményeit a bővített baleseti szituációs lista használatával. Ezek a fejlesztések tovább gyorsítják a károsultak és a biztosítók egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb együttműködését , valamint az akár kontaktmentes, biztonságos, digitális kárbejelentést.

 

A fejlesztések alapvető célja, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók. Ezáltal a kárrendezés és a kifizetés ideje csökken. Az alkalmazás gyorsabb kitöltését segíti a biztosítók által ügyfeleiknek kiküldött, közel 1 millió QR kód is, melyek segítségével könnyen beolvashatóak a jármű biztosítási adatai.

 

A 2019. januári megjelenés óta az alkalmazás már eddig is több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással. Értesíteni tudja a tulajdonost vagy üzembentartót a balesetről (pl. ha az autót más vezette), meg lehet adni a becsült kárértéket. Beépült egy CASCO-kárbejelentési funkció is.

 

Az eltelt hónapokban a  COVID19 vírussal járó érintésmentes kapcsolattartás kényszere is elősegítette, hogy a balesetben résztvevők egyre nagyobb része a „kék-sárga” nyomtatvány helyett ezt a – minden biztosító által elfogadott és támogatott – új digitalizált kárbejelentési csatornát használja. A kárbejelentések számát összehasonlítva, idén a tavalyi év hasonló időszakához képest az első három hónapban10 százalékkal, a járványügyi korlátozások bevezetését követően 20 százalékkal, augusztus hónapban 30 százalékkal növekedett az E-kárbejelentő használata. Az alkalmazást a megjelenése óta több, mint 300 ezren töltötték le, idén pedig már közel 5000 (indulása óta tizenkétezer) kárbejelentés érkezett az E-kárbejelentőn keresztül a biztosító társaságokhoz.

 

A használattal kapcsolatos visszajelzéseket a fejlesztők folyamatosan feldolgozzák, és beépítik az E-kárbejelentő rendszerébe. Mindezek az apró lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt. A felhasználók jelentős része nagy megelégedettséggel használta az alkalmazást, és 82 százalékuk ajánlaná a barátainak is.

A biztosítók a koronavírus járványt követően is válságállónak bizonyultak csakúgy, mint 2008-at követően. Az új értékesítések a második negyedévben is jól alakultak, köszönhetően az online értékesítésre történő sikeres átállásnak. Ezzel együtt is idén csak legfeljebb stagnálásra számít a szektor – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke, a szervezet pénteki sajtótájékoztóján.

A Magyar Biztosítók Évkönyve számaiból is kiderül, hogy tavaly rekord évet zártak a hazai biztosítók. A napokban jelent meg az MNB második negyedéves statisztikai sora, ami igazolja, hogy a biztosítók megint csak válságállónak bizonyultak, csakúgy mint a 2008-as válságot követően. A rendszeres díjú biztosításoknál nem történt tömeges felmondás az ügyfelek részéről, és az új értékesítések is jól alakultak, köszönhetően annak, hogy a biztosítók sikeresen átálltak az online, illetve hibrid értékesítésre – mondta Pandurics Anett.

Az utasbiztosítási piac nem meglepő módon összeomlott, ami a hagyományosnak erősnek számító harmadik negyedévben is várhatóan így lesz. Az egészség- és betegségbiztosításoknál tapasztalható második negyedéves visszaesés nagyrészt az utasbiztosítás visszaesésével magyarázható. Ebből komolyabb következtetést azonban nem érdemes levonni, hiszen néhány hónap meglehetősen rövid időszak biztosítási szempontból.

Az idei év viharos év volt, ami a kárkifizetéseken is látszik. A második negyedéves kötelező kárstatisztikák Pandurics Anett szerint kicsit megtévesztőek. Az első hullámnál a kárgyakoriság ugyan lecsökkent, azonban az elmúlt hónapokban jelentős romlás következett be. Ennek hatása csak késéssel fog megjelenni a kárstatisztikákban.

A korábbi rekord számok egy időre biztosan eltűnnek, jó esetben stagnálással zárhatják az idei évet a biztosítók. Ami a járvány termékekre gyakorolt hatását illeti, az elsősoban a kiegészítő biztosításokban és fedezetmódosításokban érhető tetten. Egyes utasbiztosítóknál megjelent már a karanténbiztosítás is, a változó helyzetre tehát meglehetősen dinamikusan reagáltak a biztosítók.

 

Biztonság Hete: idén online

A Biztonság Hete idén a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva az online térben kerül megrendezésre szeptember 14-19 között. Az esemény a rendőrség számára is nagyon fontos, hiszen egyszerűbb a baleseteket megelőzni, mint a következményeivel foglalkozni – mondta Oberling József rendőrezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője.

Magyarországon évente körülbelül 600 ember hal meg közlekedési balesetben és több ezren sérülnek meg. A közlekedés okozta nemzetgazdasági károk évente 600 milliárd forintra rúgnak, amibe a meghalt és megsérült emberek által el nem végzett munka is beletartozik. Ebből is látszik, hogy érdemes közlkedésbiztonságra költeni.

Hazánkban az elmúlt tíz évben soha nem volt olyan jó a közlekedésbiztonság helyzet, mint idén, amit a karantén okozta forgalomcsökkenés is magyaráz, ugyanakkor július-augusztus hónapokban is folytatódott a tendencia. Augusztus hónap végéig 262 halálos baleset történt, ami a tavalyi év azonos időszakában még 358 volt.

Az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő baleset-megelőzései és biztosítási témahét hivatalos dátuma szeptember 14-19., központi témája az ittas vezetés, illetve ennek elkerülése – mondta Farkas Ramón, a MABISZ ágazatvezetője.

A rendezvény célja, hogy egy hétre ráirányítsa a figyelmet a széles értelemben vett biztonságra, segítse a közlekedésbiztonsági célok elérését. Országosan 27 szervezet vesz részt a programokban. A rendezvényen résztvevő diákok száma évről évére nő, a videómegtekintések száma is meghaladta a 700 ezret.

Idén az esemény alatt jelenik meg a MABISZ képregény sorozatának 7. része, ami szintén az ittasvezetés témáját járja körbe, emellett egy online játékkal is igyekszik ráirányítani a fiatalok figyelmét a szövetség a biztonság, illetve kockázatok témájára. (A képregények és a Biztonság Hetéhez kapcsolódó Biztonság kerék játék – Forgasd ki a jövőd! játék a https://mabisz.hu/oktatasi-segedletek/ oldalon érhetők el.)

 

Biztosítás és adózás

Hiánypótló könyv jelent meg a biztosításokkal kapcsolatos adózási kérdésekről. József-Polonyi Gábor adószakértő Biztosítás és adózás című könyvének minden biztosításpiaci szakember polcán ott a helye. A könyv a biztosításokkal kapcsolatos társadalmi viszonyokat ragadja meg, és a biztosítási ügyletek adóügyi következtményeit mutatja be. „Ha azokat a társadalmi viszonyokat nem értjük, amit adóztatni szeretnék, akkor nem születhet hatékony adórendszer” – véli József-Polonyi Gábor, aki szerint könyve hasznos lehet a törvényhozóknak, de az üzletkötőnek, biztosítási szakértőknek, az ügyfeleknek, a hatóságoknak, a tanácsadó cégeknek is.

Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1 – augusztus 31 közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit idén fognak előreláthatólag, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

A múlt évinél kevesebb lakossági bejelentés nyomán az akkorinál több mint másfélszer nagyobb összeget fizettek már ki vagy fizethetnek még valószínűsíthetően ki a biztosítók az idén május elseje és augusztus 31 közötti viharkárokra. A társaságokhoz ebben a periódusban közel nyolcvanötezer (tavaly kilencvenhatezer) bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. A 2019-es évben a négy hónap alatt ezek nyomán a lakásbiztosítási szerződésekre 4,1 milliárdot fizettek ki a biztosítók, idén előreláthatólag 6,6 milliárdot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások, valamint a hét eleji károk sem.)

 

A tavalyihoz képest jelentősen nagyobb összeg ugyanakkor hosszabb távon nem számít kirívónak. A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, majd csendesebb évek következtek: utoljára 2015-ben „került többe” a társaságoknak a viharszezon, mint az idei. 2010-től kezdődően összesen egyébként az egymillió háromszázezret meghaladó lakossági bejelentésre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

 

Idén a legtöbb bejelentés a június 12-14-i, július 24-25-i, augusztus 17-18-i viharokat követően érkezett, de felzárkózott hozzájuk a február 4-5-i, „szezonon kívüli” vihar is. A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.  

 

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti: 2019 végén a 34 milliárd forintot is meghaladta a számla. Idén az első nyolc hónap összesen húszezer bejelentése nyomán 2,1 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok.

 

Ebből közel kétmilliárd forintot tesznek ki  a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, s az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.