Kár esetén sokba kerülhet az alulbiztosítottság


Kár esetén sokba kerülhet az alulbiztosítottság

2021.01.14.

Az alulbiztosítottság jelenti a vagyonbiztosítások legnagyobb kockázatát. Márpedig mind a vállalkozói, mind a lakásbiztosítási szerződések esetében gyakran fordul elő, hogy a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A lakás- és társasház biztosításoknál szerződéskötéskor a biztosítók rendszerint felajánlják azt a minimális biztosítási összeget (négyzetméter árat), amit, ha az ügyfél elfogad, legtöbbször mentesül az alulbiztosítottság következményei alól. Vállalati biztosításoknál azonban nincs ilyen lehetőség, mert az épületek, valamint az ingóságok tekintetében sem homogén a biztosított állomány. Pedig nagyon jelentős értékekről van szó: jóllehet a vállalati vagyonbiztosítások száma a lakossági vagyonbiztosításoknak alig hat százalékát érik el, de az előbbiből származó díjbevételek megközelítik az utóbbinak a felét.

 

Az alulbiztosítás következménye az ún. pro rata (aránylagos) kártérítés, amikor a biztosított (károsult) a keletkezett kárnak csak egy részét kapja meg a biztosítótól. Például tegyük fel, hogy a biztosított épület tényleges értéke 150.000.000 Ft, ám a megkötött vagyonbiztosításban a biztosítási összege csak 75.000.000 Ft. Ez esetben teljes kár esetén a biztosító legfeljebb ezt az összeget fogja kifizetni a károsult részére, és részkár esetén is mindig a kárösszeg 50 %-át. Azaz a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen mértékben a vagyontárgy tényleges értékét biztosították, hiszen a társaság a vagyontárgynak csak egy része után szedett biztosítási díjat. (A biztosítási összeg a kár esetén fizethető legmagasabb szerződés szerinti összeg, a vagyontárgy tényleges értéke pedig az az összeg, amelyre a biztosításnak szólnia kell. A teljes körű kártérítéshez fontos tehát, hogy ez a két dolog egyezzen.)

 

A vagyontárgyak értékével, biztosítási összegével ráadásul nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni, hanem érdemes időt szentelni a folyamatos felülvizsgálatra, a biztosítási összegek aktualizálására. Ennek elmaradása kellemetlen következményekkel járhat: sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti meg, mert a szerződés nem követte pl. az ingatlan bővítését vagy az ingóságok körének bővülését.

 

A helyes biztosítási összegnek, azaz a vagyontárgyak tényleges értékének a megállapításához többféle értékelési mód is használható. E tekintetben is jó tanácsokkal szolgál a MABISZ Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottságának a tájékoztatója (https://mabisz.hu/karmegelozes-kockazatkezeles/), amely a vállalati, közép- és kisvállalkozói szféra szereplői részére tartalmaz hasznos ismereteket az alulbiztosítás témájában. (Fontos azonban megjegyezni, hogy a tájékoztató csak általánosan foglalkozik a témakörrel. Az egyes társaságok biztosítási feltételei a jogszabály által meghatározott körben eltérhetnek. Bármely konkrét kérdésben teljes eligazítást csak az adott biztosítónál érvényesen megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.)

A tájékoztatóban összegyűjtött biztosítási ismeretek alkalmazása mindenesetre fontos lehet a közbeszerzési pályázatok biztosításra vonatkozó részeinek kiírásakor is. Segíthet ugyanis abban, hogy a projekthez leginkább illeszkedő biztosítás megkötését írják elő. 

A gyorsjelentésben jelzett összeg ötszörösét is elérhetik a horvát földrengések okozta hazai károk


A gyorsjelentésben jelzett összeg ötszörösét is elérhetik a horvát földrengések okozta hazai károk

2021.01.05.

A december végi horvátországi földrengések magyarországi károsultjai közül sokan csak az újévben fordultak biztosítóikhoz. A kárösszeg így sokszorosan meghaladja a gyorsjelentésben feltételezettet s a kifizetések átlaga is magasabb lehet, mint egy-egy szélsőséges időjárási időszakot követően, állapítja meg a MABISZ közleménye.

A december 28-29-i horvátországi rengéseket követő első két napban a biztosítókhoz több mint ötszáz bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok a százmillió forintot meghaladó kifizetéssel számoltak. Ugyanakkor több, nagyobb ügyfélállománnyal rendelkező társaság is kihangsúlyozta, hogy további bejelentésekre számít. (A szerződések rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre – jellemzően 3-5 nap.) Feltehetőleg az év vége és a hosszú hétvége miatt az újév első napjaira valóban megsokszorozódtak a tavalyi számok: közel háromezer bejelentés nyomán a becsült kárösszeg megközelíti az ötszáz millió forintot. Ez az összeg önmagában nem számít kirívónak, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár több milliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítói kasszákat, az egy bejelentésre jutó kb kétszázezer forint azonban viszonylag magasnak számít. Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar.

A társaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket, van olyan biztosító, amelyik a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárták az eljárást. Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy az elmúlt évben – részben a járványveszély miatti kihívásra válaszul – a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is. Egyes biztosítóknál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Amennyiben viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, akkor csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el (mint például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítása, a vízvezetékek lezárása, stb), és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Az összesített és már feldolgozott adatok alapján a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranyából, Somogyból és Zalából jelentették. A kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.  

 

Valamennyi hazai lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Százmilliós magyarországi kár a horvát földrengések nyomán


Százmilliós magyarországi kár a horvát földrengések nyomán

2020.12.31.

A decemberi 28-29-i horvátországi földrengések Magyarországon is okoztak anyagi károkat. Két nap alatt több száz bejelentés érkezett a biztosítókhoz, amelyek arra számítanak, hogy az elkövetkező napokban ezek száma még nőni fog, állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

A hét eleji horvátországi rengések közül alapvetően a keddi, 6.5-ös erősségű földmozgás nyomán keletkeztek anyagi károk magyar területen is, elsősorban a Dunántúl déli részén. A biztosítókhoz szerda estig több mint ötszáz bejelentés érkezett főként Baranya, Somogy, Zala, Tolna megyéből, de kisebb mértékben Budapestről, Veszprém, Fejér megyéből is. A károk összesített nagysága előreláthatólag meghaladja a százmillió forintot. A jellemző bejelentések: levált a vakolat, repedések keletkeztek a fő- és melléképület falán, a födémen, az ablaküveg megrepedt vagy betört, súlyosabb esetekben megdőlt a kémény vagy éppen burkolatok repedtek meg.

 

Több társaság is jelezte, hogy az adatok nem véglegesek, további bejelentésekre számítanak. A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek az okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. (A szerződések is rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre – jellemzően 3-5 nap.) Az idei évben a veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt a kárbejelentések területén, sőt már a kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás. Minderről a honlapok részletesen tájékoztatják az érdeklődőket. Több társaság a távoli kárfelvétel választását javasolja az ügyfeleinek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Egyesek már bevezették, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. A személyes kárszemléig, amennyiben az mégis szükségessé válik, csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

 

A mostani bejelentések nyomán kifizetendő kárösszegek egyébként nem számítanak kirívónak, egy-egy nagyobb nyári vihar ugyanis akár több milliárdos nagyságrendben is megterheli a biztosítói kasszákat. Mindenki, aki rendelkezik lakásbiztosítással, számíthat az okozott károk megtérítésére, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

 

Kockázati életbiztosítások: a COVID nem kizáró ok


Kockázati életbiztosítások: a COVID nem kizáró ok

2020.12.14.

A közösségi médiában elterjedt hírek ellenére a biztosítótársaságok jellemzően kifizetik a koronavírus fertőzésben elhunytak életbiztosítását. Sőt, a járványhelyzet idején az ügyfelek szempontjából kedvezően változtatott a szerződéses feltételeken több biztosító is, állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A hazai életbiztosítási piac szinte teljes egészét lefedő tizenegy MABISZ-tag társaság kockázati életbiztosításaiban nem tartozik a kizárások közé a koronavírus fertőzés. (A kockázati életbiztosításoknál a biztosító kizárólag a biztosítási esemény – haláleset – bekövetkeztekor szolgáltat). Van olyan biztosító, amelynek a szerződési feltételei eleve nem tartalmaznak járványhelyzetre vonatkozó kizárásokat. Mások úgy értelmezik, hogy azért nem kizáró ok náluk a koronavírus, mivel nem minősül sem heveny fertőző betegségnek, sem kritikus betegségnek. És van olyan biztosító is, amelyik külön felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi években értékesített kockázati életbiztosításuk szerződéses feltételei szerint kizárt eseménynek minősülhetne a koronavírus-járvány. Ugyanakkor leszögezik: úgy döntöttek, hogy a jelen helyzetben a koronavírussal kapcsolatos biztosítási eseményekre is minden egyéni és csoportos kockázati életbiztosítás esetén szolgáltatnak. Egy másik társaság pedig úgy fogalmaz: a jelen helyzetben a koronavírussal kapcsolatos és a feltételek alapján kizárt biztosítási események esetében is igyekeznek a legnagyobb méltányossággal és körültekintéssel eljárni.

 

Több biztosító ráadásul még kedvezően módosított is az új szerződéseknél az egyes életbiztosítási, valamint baleset- és betegségbiztosítási termékeknél érvényes várakozási, kockázatkizárási időn. Az egyik 30 napra csökkentette az egyébként 6 hónapos várakozási időt a COVID-19 betegséggel összefüggő, bármely okú halálszolgáltatás esetében. Egy másiknál pozitív teszttel igazolt, COVID-19 megbetegedésből eredő kórházi kezelés esetén két hétre rövidítették le a kockázatkizárási időt több konstrukciónál is. Sőt, olyan társaság is van, amelynél az életbiztosítások esetén nincs várakozási idő, s a megkötött szerződések akár az első díj befizetésének másnapjától fedezetet kínálnak. Megjelentek új fedezetek is a járvány hatására, például egyes társaságok egy alkalommal vállalják az elvégzett COVID-19 szűrővizsgálat költségének megtérítését (15.000 Ft összegig), mások kórházi napi térítést nyújtanak, vagy a keresőképtelenség esetére szóló új táppénz fedezetet vezettek be.

 

A MABISZ ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségbiztosításokban már lehetnek lényeges eltérések az egyes társaságok termékei között, előfordulhat, hogy a szerződési feltételek nem terjednek ki a koronavírussal kapcsolatos ellátásokra. Egyes biztosítók portfóliójában megtalálhatók olyan szerződések, amelyek feltételeiben a világjárványokkal összefüggő biztosítási események kizárásra kerültek és olyanok is, amelyek alapján ilyen esetekben is szolgáltatnak. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy amennyiben valaki COVID fertőzés miatt szorul kórházi ellátásra, akkor alapesetben az egészségügyi szabályozások miatt kizárólag állami, erre kijelölt ellátó helyeken kerülhet sor a gyógykezelésre. Természetesen a magánbiztosítások mind előtte, mind utána segítenek, illetve 24 órás orvosi információs vonalakkal is rendelkezésre állnak. Ezért ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen esetekben fizet vagy nyújt szolgáltatást a szerződésünk, tájékozódjunk a pontos feltételekről a biztosítónknál.

 

Azért is érdemes konzultálni biztosítási szakemberekkel, mert a megkötött szerződésekben az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke nem ideális, jelentős az alulbiztosítottság. Mind élet-, mind baleset-, mind betegségbiztosítás esetén célszerű lenne növelni a biztosítási védelem szintjét, annak érdekében, hogy a társaságok hathatós segítséget tudjanak nyújtani a biztosítási esemény (haláleset, baleset, illetve betegség) bekövetkezése esetén. Pl.: egy haláleset esetén egy család általában három év alatt tudja teljes mértékben újrarendezni anyagi viszonyait, így célszerű lehet a biztosított három éves jövedelmének megfelelő, vagy annál is magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani. Mindegyik termékkör esetében indokolt a biztosítási védelem növelése, illetve kiterjesztése, ezáltal a baleseti, betegségi, haláleseti kockázatokkal kapcsolatos védekezés erősítése.

Nyugdíjbiztosítás: tavaly már 13 milliárd forint felett járt az adóvisszaigénylés


Nyugdíjbiztosítás: tavaly már 13 milliárd forint felett járt az adóvisszaigénylés

2020.12.03.

Egyre többen és egyre nagyobb értékben veszik igénybe a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adókedvezményt. Míg 2015-ben alig több mint 90 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, addig tavaly már közel 290 ezren. A törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, maradt tehát még néhány hét a keretek kihasználására – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Hazánkban 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, azóta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti, hiszen az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét.

 

Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.

A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a 2019-es adóévre vonatkozóan több, mint 287 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, 13 milliárd forintot meghaladó összegben. Ez fejenként átlag 46 ezer forint feletti adókedvezményt jelent. Az adóhatóság adatai szerint évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő.

 

Nyugdíjbiztosítások esetén kétféle díjfizetési típus létezik: a rendszeres díjfizetésű és egyszeri díjas biztosítások. Utóbbi azok számára előnyös, akik nem szeretnek rendszeres díjfizetési kötelezettséget vállalni, ugyanakkor egyszeri, nagyobb összeget félre tudnak tenni nyugdíjcélra. Fontos, hogy ebben az esetben egyszeri adójóváírás igényelhető. Az egyszeri díj mellett ugyanakkor lehetőség van eseti díjak befizetésére is, amelyekre ugyancsak adójóváírást lehet igénybe venni.

 

A rendszeres díjas nyugdíjbiztosítási termékek esetén viszonylag kis összegekkel havi, negyedéves, féléves vagy akár éves befizetésekkel, lépésről lépésre gyarapítható a nyugdíjmegtakarítás. Ebben az esetben is lehetőség van eseti befizetésekre, amelyek után az adókedvezmény szintén igénybe vehető.

 

Akkor sem kell aggódni, vagy a szerződést megszűnteti, ha átmeneti pénzügyi probléma miatt a szerződő nem tudja fizetni a rendszeres díjakat, a hazai biztosítók ugyanis a tartam alatt lehetőséget nyújtanak akár szüneteltetésre, vagy díjcsökkentésre is.

 

Az idei harmadik negyedéves adatok alapján a folyamatos díjas szerződések száma már átlépte a 375 ezret. Az egyes szerződésekre jutó éves befizetések összege, vagyis az átlagdíj is évek óta növekszik, 2019 év végén a folyamatos díjas nyugdíjbiztosítási szerződések esetében 254 ezer forint volt. Ez az összeg átlagosan közel 51 ezer forintos adójóváírásra jogosít, vagyis bőven van még lehetőség a maximális adójóváírásra jogosító befizetések eléréséhez.

Kreatív ötletek a jövő biztosítási szakembereitől


Kreatív ötletek a jövő biztosítási szakembereitől

2020.11.28.

Esettanulmány versenyekkel próbálja fejleszteni a MABISZ a fiatal nemzedékek biztosítási ismereteit.

Fiataloknak szánt, olcsó készülékbiztosításokkal gyűjtenének ügyfeleket. Terméket fejlesztenének az internetes zaklatásra. Kizárólag digitálisan értékesítenének. Applikációk kidolgozásával követnék a Lemonade modellt. Crowdsourcing-gal gyűjtenének ötleteket az ügyfelektől. A bevételek öt százalékát jótékony célokra fordítva hangsúlyoznák a társadalmi felelősségvállalás fontosságát – néhány ötlet az idei Biztosítsd Be Magad! esettanulmány verseny csapataitól. A MABISZ által meghirdetett és a Case Solvers problémamegoldó képzésekkel foglalkozó cég szervezésében már negyedik éve lebonyolított verseny résztvevőinek idén egy fiktív nemzetközi társaság, az Alfa Biztosító magyarországi piacra lépését kellett megterveznie. A biztosítási szakemberekből álló zsűri arra volt kíváncsi, hogy a rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzésével milyen stratégiával, termékkörrel, tervekkel, mekkora szeletet tudnának kihasítani a hazai biztosítási „tortából”.

 

A MABISZ évek óta foglalkozik a fiatalabb nemzedékek pénzügyi tudatosságának, biztosítási alapismereteinek a fejlesztésével. A szövetség közel két évvel korábbi, fókuszcsoportos kutatása is megerősítette ugyanis azokat a feltételezéseket, hogy a biztosítási szektor és tevékenysége kevéssé ismert a fiatalok előtt. Ugyanez volt a helyzet a termékismerettel is. Spontán módon csak az utasbiztosítás (mint balesetbiztosítás), a gépjármű biztosítás (casco) és a „háztartási biztosítás” (betörés elleni fedezet említésével) merült fel.

 

A kutatási eredmények alapján a MABISZ egy ún. Fiatal Generációs Stratégia kidolgozását és végrehajtását határozta el, törekedve a fiatalok minőségi és hiteles információkkal való ellátására, élményszerűen és kritikus gondolkodásukat fejlesztő megoldásokkal, de játékos formában. A megkezdett munka egyfajta visszaigazolása az idén ősszel már negyedik alkalommal meghirdetett Biztosítsd Be Magad! esettanulmány verseny, amelyre idén először nemcsak egyetemista, de (ugyancsak három fős) középiskolás csapatok is nevezhettek. Az érdeklődésre jellemző, hogy a felhívások több mint százezer főt értek el, harmincegy intézményből jelentkeztek csapatok. Nemcsak a fővárosból és vidéki oktatási intézményekből, de a határon túlról, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Csíkszeredáról, Székelyudvarhelyről is voltak érdeklődők. Sőt, az egyetemista kategóriában egy Corvinus – Babes-Bolyai vegyes csapat, a Strategy&Beyond végzett az első helyen. A középiskolások közül a fővárosi Eötvös József Gimnázium fiataljai, a Frankok vehették át a legjobbaknak járó elektromos rollereket. (A második helyezettek mindkét kategóriában fejenként egy-egy SUP-ot, a harmadik helyezettek drónokat kaptak.)

 

„Nagyon innovatív, kreatív megoldásokat kaptunk a különböző csapatoktól, mindegyikük szakmailag megalapozott volt és hozta azt a frissességet, fiatalos szemléletet, megközelítést, aminek a behozatala, megjelenítése ennek a versenynek a célja volt” – értékelt az online döntőt követően Erdős Mihály. A MABISZ elnökhelyettese, az egyetemista kategória zsűri elnöke kiemelte azt is, hogy találkozott olyan megoldásokkal is, amelyek továbbgondolásra érdemesek. A győztesek prezentációi megtekinthetőek a mabisz.hu oldalon, a Biztosítsd Be Magad! menüpont alatt, az online döntőről készült rövid összefoglaló pedig a You Tube-on, ezen a linken érhető el.  

Az adventi gyakori lakástüzek fő okozója a gondatlanság


Az adventi gyakori lakástüzek fő okozója a gondatlanság

2020.11.27.

A vasárnap kezdődő adventi időszakban és karácsony közeledtével megnő a tűzesetek száma. Idén, amikor a veszélyhelyzet miatt a szokásosnál is többet tartózkodunk otthon, különösen érdemes betartani néhány alapszabályt, hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A korábbi évek tapasztalatai alapján a november végétől az év utolsó napjáig tartó időszakban jegyzik fel az otthonokban keletkező tűzeseteknek kb. a hatodát, vagyis az éves átlag kétszeresét. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint ősszel és télen átlagosan negyvenöt percenként gyullad ki egy lakás, naponta két-három lakás válik lakhatatlanná a tűz miatt, kétnaponta meghal valaki lakástűzben. Idén már 5950 lakástűz volt, 482 ember szenvedett füstmérgezést, 86-an pedig életüket vesztették.

 

Az évtized első nyolc évében több mint ötvenezer tűzeset után közel negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, és az azóta eltelt időszakban sem javult a helyzet – tavaly januárban például több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként. (Az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái némileg eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat azonban a társaságok segítségére. A magyarországi lakóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.)

 

Ezeknek a tüzeknek csak az elenyésző részét (úgy minden harmincadikat) okozzák gondatlanul elhelyezett karácsonyfák vagy gyúlékony adventi koszorúk. A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk! Gyakori volt az is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. A legtöbb esetben azonban a konyhából indul ki a lakástűz. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat. Karácsonyi időszakban nem árt gondolni arra sem, hogy egy-egy fali csatlakozóra ne kössünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést hosszabbítók és elosztók segítségével, mert különben könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. 

 

A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni.

 

A legfontosabb tudnivalókat aprólékosan és pontosan összeszedte a MABISZ-szal közösen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A három szervezet már több ajánlást adott ki ebben a témakörben, ezek a https://mabisz.hu/karmegelozes-kockazatkezeles/ oldalon is olvashatóak. A jó tanácsok és a villamos árammal kapcsolatos alapismeretek mellett az ajánlások részletesen kitérnek arra is, hogy ha már a baj bekövetkezett, pontosan milyen esetekben és hogyan segíthet a balesetbiztosítás.  Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a tűz,- valamint az elemi károkra valamennyi hazai lakásbiztosítási termék fedezetet nyújt. A szerződéses támasz kiterjedhet a baleset miatti anyagi kiadások fedezésére, pótolhatja a jövedelemkiesést, de az asszisztencia szolgáltatást választva a pénzügyi szolgáltatáson túli, kézzelfogható segítséget is kaphatunk a biztosítótól. Az asszisztencia keretében a biztosító arra vállalkozik, hogy a szerződésben felsorolt szolgáltatásokat megszervezi, az ellátások költsége azonban jellemzően a biztosítottat terheli, (feltéve, hogy nem lehet valamely biztosítási összeg terhére elszámolni).

 

Megjelentek a jövő évben érvényes fedezetlenségi díjak


Megjelentek a jövő évben érvényes fedezetlenségi díjak

2020.11.14.

A mabisz.hu oldalon már olvasható a 2021-re vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat, amely tételeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük. Még mindig több tízezer ilyen jármű lehet a közutakon, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően e hét első feléig kellett megkapniuk az érintett ügyfeleknek biztosító társaságaiktól a jövő év január elsejétől alkalmazandó díjtarifákat. (A mostani kampány a mintegy 5,3 millió kgfb-szerződésből még mindig több mint 1,1 milliót érint, közülük 636 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsiét.) A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk a társaságuknál, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

 

A 12 piaci szereplő közül 11 biztosító új díjat alkalmaz a jövő év elejétől, miközben a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is sok, közel százféle kedvezményt lehet igénybe venni. Ezek mindegyike már kalkulálható a szövetség honlapján (mabisz.hu) megtalálható MABISZ Díjnavigátoron. A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják, illetve hogy az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

 

A kedvezményrendszerről általánosságban elmondható, hogy a partnerkedvezmények bővültek, s az egyszerűsítés felé mentek el. A díjkalkulációban számít, hogy rendelkezünk-e tömegközlekedési bérlettel, vagy éppen hogy az évszaknak megfelelő gumit használunk-e. Kedvezményt biztosít az e-kommunikáció választása, ha a gépjármű-tulajdonos a korábbi, papír alapú kapcsolattartás helyett az e-mailen, Interneten keresztüli kommunikációt részesíti előnyben. Több biztosítónál kedvezményben részesülnek azok, akik a csekkes díjfizetés helyett a banki átutalás vagy csoportos beszedés lehetőségével kívánnak élni. Kedvezményes díjat kaphatnak az éves díjfizetést választó gépjármű-tulajdonosok is azokkal szemben, akik a negyedéves vagy havi díjfizetés lehetőségét részesítik előnyben. Továbbra is fellehető a díjkedvezmények körében a nyugdíjas-kedvezmény, a közszolgálati dolgozók, illetve az egyházi alkalmazottak kedvezménye. Természetesen változatlanul megmaradt a bonus-malus rendszer is – a mostani váltásban érdekelt autósoknak mintegy hetven százaléka B10 kategóriában van. A kármentességi kedvezmény is továbbél, tehát jellemzően a károkozói pótdíj a mostani tarifahirdetések alapján is megmaradt, de a szorzók változhattak.

 

Mivel a károkozók aránya éves szinten mindössze 4-5% körül mozog, az ügyfelek 95%-át nem érinti ez a kérdés. A Századvég októberi ezer fős felmérése alapján a kgfb-index értéke 80,3, magasabb, mint a teljes biztosítási elégedettségi index értéke (78,9 pont) a 100 fokú skálán, ami nagymértékű elégedettségről tanúskodik a biztosítottak részéről. A megkérdezettek körében gépjármű káreseményről az elmúlt 5 évben az autósok 23 százaléka számolt be. A káresemény során károsultként jelenlevő válaszadók 73,4 százaléka volt elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, míg károkozóként 70 százalékuk nyilatkozott hasonló módon a saját biztosítójával kapcsolatban.

 

Azokat, akik nem rendelkeznek a kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, a pénteken közzétett, 2021-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázat jobb belátásra késztetheti. E szerint személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – 840-5210 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a  4260 forintot is elérheti naponta.

 

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők. Ezért a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül időben vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.

 

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek. Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, akkor 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer gépjármű (kb. 1,7 százalék) nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

 

Azon károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak, a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról végzik. Felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a kárbejelentést a MABISZ felé kell megtenni, a kárrendezést pedig a káriratok alapján a MABISZ vagy az időközben azonosított felelősségbiztosító folytatja le, a szövetség pedig az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Tavaly a MABISZ Ügyfélszolgálatához 620, idén október végéig 340 biztosítással nem rendelkező károkozó ügyében érkezett megkeresés.

Jövőre gyűrűzhet be a járvány hatása a biztosítási piacra


Jövőre gyűrűzhet be a járvány hatása a biztosítási piacra

2020.11.06.

A járvány minden biztosító számára rendkívüli helyzetet teremtett, bár a szektort eddig kevésbé érintette. A GDP-alakulása kis késéssel, de a biztosítók életbe is be fog gyűrűzni, ennek hatása várhatóan a jövő évben fog jelentkezni. A biztosítókba vetett bizalom idén is tovább erősödött – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége sajtótájékoztatóján.

A biztosítási termékek közül az utasbiztosítási piacot érintette leginkább a járvány, lényegében megszűntette. Harmadik negyedéves adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de 70-80%-nál kisebb csökkenésre nem számítunk – mondta Pandurics Anett MABISZ elnök.

 

A kötelező biztosításokra elsősorban a kárgyakoriságon keresztül hatott: a második negyedévben 12%-kal jobb volt a kárráfordítás, de a nyár folyamán ez visszatért a válság előtti szintekre, hiszen a korábban tömegközlekedéssel közlekedők is autóba ültek.

 

Az életbiztosításoknál a második negyedévben növekedés volt megfigyelhető, köszönhetően az online kötésnek. Nagyon tudatosak az ügyfelek: egyelőre nincs drámai pénzkivonás a biztosításokból, sőt jól alakulnak a számok. Erre magyarázatot adhat a rendkívül magas készpénztartás, hiszen így elsőre ahhoz nyúlnak az emberek. Bőven lenne még hova fejlődni élet-, illetve nyugdíjbiztosítások tekintetében, hiszen számos felmérés alapján elég komoly a lemaradásunk Európán belül a nyugdíjmegtakarítások terén.

 

A biztosítók közül 11-en hirdettek új kgfb-tarifát január 1-jével. Évek óta egyre kevesebb autós – idén a magántulajdonban lévő személygépkocsik 17-18%-a – érintett az év végi kampányban. Mivel a meghirdetett tarifák igen komplexek, érdemes a MABISZ Díjnavigátor segítségével összehasonlítani azokat, amely eszköz a mai naptól már a 2021-es aktuális tarifákkal frissült.

 

Rengeteg félrevezető információ jelent meg az MNB elvárásaival kapcsolatban, emelte ki a MABISZ elnöke. Valójában a felügyelet azt fogalmazta meg, hogy a biztosítók megalapozott adatokkal támasszák alá tarifáikat, ami egy jogos elvárás. A károkozói pótdíj megszűntetéséről nincs szó, csak a túlzott, kiárazó tarifákat fogja vizsgálni az MNB. Mivel a károsultak aránya mindössze 4-5% körül mozog, az ügyfelek 95%-át nem is érinti ez a kérdés. A károkozói pótdíj a mostani tarifahirdetések alapján megmaradt, de mérséklődött.

 

A MABISZ megbízásából, a Századvég Alapítvány által végezett felmérés eredményei szerint a biztosítók megítélése évek óta szinte töretlenül javul: a teljes piac elégedettségének mértékét tükröző Biztosítási Bizalmi Index (BIBIX) a tavalyi 51,9-es értékről idén októberre 55,8 értékre emelkedett– foglalta össze Pillók Péter, Századvég piac és közvéleménykutatási igazgatója. A különböző biztosítástípusokkal kapcsolatos elégedettséget tekintve jelenleg az egészségbiztosítások állnak az első helyen, ezzel a legelégedettebbek a válaszadók (81,4 pont), ezt követi a balesetbiztosítás és a lakásbiztosítás 80,8, illetve 80,6 pontos indexértékkel. Legalacsonyabb az elégedettségi szint az utasbiztosítással rendelkezők körében, ennek értéke 78,4 pont a 100 fokú skálán. Az előző évhez képest a CASCO-val való elégedettség nőtt a leginkább (4,6 pontos növekedés).

A biztosítástípusok közül változatlanul a lakásbiztosítás a legelterjedtebb, lakását a magyar felnőtt lakosság 73,9 százaléka biztosította, míg KGFB-je 70,7 százalékuknak, életbiztosítása 50,8, balesetbiztosítása pedig 46,6 százalékuknak van. Az előző évben tapasztalt enyhe növekedés után most enyhe csökkenés látható a lakosság biztosításokkal való ellátottsága terén. A legnagyobb visszaesés a balesetbiztosítások kapcsán tapasztalható, ez esetben 10,2 százalékponttal csökkent a biztosítással rendelkezők aránya 2019-hez képest. A demográfiai összefüggéseket tekintve többféle biztosítással rendelkeznek a 40-59 évesek, a magasabban kvalifikáltak, a Nyugat-Magyarországon élők, és a jobb anyagi helyzetűek.

 

A gépjárműbiztosítással rendelkezők 80,2 százaléka elégedett a biztosító eljárásával, a kapcsolattartás módjával és minőségével pedig 83,3 százalék. Gépjármű-káreseményről az elmúlt 5 évben az autósok 23 százaléka számolt be. A káresemény során károsultként jelen levő válaszadók 73,4 százaléka volt elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, míg károkozóként 70 százalékuk nyilatkozott hasonló módon saját biztosítójával kapcsolatban.

 

A nem gépjármű célú, egyéb biztosítások esetén is változatlanul magas az elégedettség: a szerződéssel kapcsolatban adott tájékoztatással a válaszadók 81,4, a kapcsolattartással pedig 83,7 százaléka elégedett. Egyéb biztosításhoz köthető káreseményről a válaszadók harmada számolt be, közülük 80 százalék elégedett volt a szolgáltatással.

 

A járványhelyzet a lakosság 43,9 százalékát motiválta arra, hogy áttérjen az online ügyintézési és szerződéskötési módokra (bármilyen ügyben), míg kifejezetten a biztosítással rendelkezők körében a biztosítási ügyintézés kapcsán ez az arány 34,9 százalék. A biztosítottak harmada tehát a járvány hatására nagyobb hajlandóságot mutat az online biztosítási ügyintézésre, mint korábban.

A bizonytalanságok korában felértékelődnek a biztosítások


A bizonytalanságok korában felértékelődnek a biztosítások

2020.11.04.

A bizonytalanságok kora felértékelheti a kockázatok szétterítését, mondja Bod Péter Ákos a Biztosítás és Kockázat folyóirat novemberi számában. A volt jegybankelnök, egyetemi tanár szerint ebben az új korszakban minden tényezőnek, ami a bizonytalanságot kockázattá transzformálja, a társadalmi hasznossága és súlya nőni fog.

A digitalizáció egyre inkább meghatározó elemévé válik az életünknek. Így azok a szakmai tevékenységek, amelyek a bizonytalanságokat képesek már kalibrálható nem-tudássá, vagyis kockázatokká alakítani, nagyon fontosak, és mint ilyenek, sikeresek is lesznek, állapítja meg Bod Péter Ákos a Biztosítás és Kockázat legfrissebb számában. Ez a helyzet tehát felértékeli például a biztosítást is, mint emberi tevékenységet. „A 2020-tól megnyíló korszaknak – mert ez korszak lesz, itt lezárult valami – a központi szava a bizonytalanság”, ami pillanatnyilag a recesszió lefutása körüli találgatásokban is lemérhető éppúgy, mint a viselkedési minták tartós változásaiból, amelyeknek a következményeit nem tudjuk levezetni az eddigi trendekből. „Azt hiszem, ilyen méretű bizonytalanság békeidőben még nem leselkedett az emberiségre,” teszi hozzá a volt jegybankelnök.

Maga a válság azért is roppant érdekes, mert bár valóban példa nélküli szinkronitással állt be a világban, ám mégsem szimmetrikus, mert a társadalmak különböző szituációban élik meg azt. Így például Amerika kapcsán egyre óvatosabban kell kezelnünk azokat a korábbi képzeteinket, hogy az ottani munkaerőpiac nagyon dinamikus, és ha fel is fut gyorsan a munkanélküliség, de az álláskeresők heteken belül el tudnak helyezkedni. „Ha nincs meg az IT-képesség, a digitalizáltság magas foka, a szélessáv – és ne gondoljuk, hogy ez Amerikában mindenhol megvan – máris nehézkesebbé válnak a folyamatok… Mind kevésbé gondolom, hogy az amerikai gazdaság a világgazdaság lokomotívja lehet.” De az sem biztos, hogy a helyét majd Kína veszi át, mivel a közepes fejlettség csapdája jellemző az ázsiai óriásra, továbbá „régi tapasztalat, hogy ha egy hosszú-hosszú töretlen növekedési szakasz után bármi törés jön, ott olyan feszültségek tudnak keletkezni, amelyeknek a társadalmi mozgásformáit nem tudjuk előre jelezni.” Bod Péter Ákos ezért azt gondolja, hogy az elkövetkezőkben nem az említett két nagy ország fogja magával húzni a többit, hanem a régióknak a jelentősége nő meg még inkább. „Még egy nagy országon belül is lesznek olyan területek, amelyek prosperálnak, és lesznek olyanok, amelyek nem tudnak bekapcsolódni ezekbe az új játékszabályok szerint működő gazdaságokba.”

Ezek a folyamatok pedig fel fogják erősíteni a valutarégióknak a fontosságát, amiből adódóan a dollár részaránya a világgazdaságban idővel süllyedni fog. És bár hangsúlyozza: „az egész történetben olyan sok „ha” van, hogy mindez nem előrejelzés, hanem szcenárió-képzés”, de úgy véli, hogy a 2020-as évek elején fokozatosan vagy hirtelen, de be kell következnie egy normalizálódásnak. Vagyis „a kamatok fel, a tőzsdeindexek le. Mert most fordítva van.”

A Biztosítás és Kockázatban továbbá életút interjú is olvasható dr. Kepecs Gáborral, aki a magyarországi Aegon biztosító elődjének volt az első számú vezetője, később pedig az Aegon N.V. igazgatósági tagjaként, a kelet-közép-európai régiójának vezetőjeként széles rálátása volt az európai és magyarországi biztosítási folyamatokra. A folyóiratban egyebek mellett részletes elemzés hasonlítja össze a cseh és a magyar élettartam kockázatokat, szó van az idősödés fogalmának egy lehetséges átdefiniálásáról, egy, a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos európai felmérésről, valamint a COVID-19 járvány tavasszal és nyáron tapasztalt hatásairól a hazai biztosítási piacra.