Biztonság Hete: kétmillió megtekintés a You Tube-on


Biztonság Hete: kétmillió megtekintés a You Tube-on

2020.09.21.

A fiatalok rendkívül nyitottak, megértik a járványhelyzetben hozott intézkedések jelentőségét, és ezáltal a maguk és mások biztonságát is védik – összegezte az elmúlt időszak tapasztalatait Müller Cecília országos tisztifőorvos a Biztonság Hete You Tube csatornáján. Az idén már negyedik alkalommal megrendezett – és a szeptember 20-i biztosítási világnappal keretezett – témahét videó filmjeit eddig már több, mint kétmillióan tekintették meg, áll a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) közleményében.

Másképp éljük az életünket, mint a járvány előtt. A fiatalok esetében a legfontosabb az, hogy próbáljanak meg egymás iránt, és főképp a családtagjaik iránt nagyobb felelősséget viselni, szögezte le Müller Cecília a Biztonság Hetén megfogalmazott videó üzeneteiben. ( https://www.youtube.com/watch?v=_WFp4DD59nQ&t=19s https://www.youtube.com/watch?v=O6FV7-hMirI). Az országos tisztifőorvos a témahét alkalmából megköszönte a pedagógusoknak, hogy az iskolakezdés óta eltelt időszak alatt is már próbálnak egy automatizmust kialakítani a gyerekek körében a rendszeres kézmosás és fertőtlenítés tekintetében. Bízik abban, hogy a meghozott intézkedések betartása esetén normális tanév tud lezajlani. „Szeretnénk elkerülni, hogy felesleges aggodalmat keltsünk, ugyanakkor nagyon figyeljünk oda ezekre a szabályokra, hogy valóban biztonságos maradjon a környezetünk”, hívta fel a témahét elsődleges célcsoportjának, az iskolás fiataloknak a figyelmét Müller Cecília.

A MABISZ és az ORFK-OBB négy éve indította el a Biztonság Hetét, amelynek keretében szeptember közepén látványos, országos rendezvénysorozattal próbálták a gyerekek érdeklődését felkelteni a biztonság, a balesetmegelőzés lehetőségei iránt. Az egyes helyszíneken az elmúlt három év alatt mintegy ötvenezer gyereket sikerült megmozgatni, és az egyre bővülő számú (már 27) partnerszervezettel közösen a biztonság különböző aspektusaival kapcsolatban érzékenyíteni. Idén szeptember 14-19 között volt meghirdetve a témahét, amelyhez a MABISZ szempontjából szervesen illeszkedett a 20-i Biztosítási Világnap. A Biztonság Hetén – a járványhelyzet miatt – főként az online térre korlátozódott az aktivitás, de Győrben például a megyei rendőr-főkapitányság a város főterén megrázó üzenettel figyelmeztetett minden közlekedésben résztvevőt a figyelmetlenség, a nem megfelelően megválasztott közúti magatartás kockázataira. (A város főterén 55 arc nélküli sziluettet állítottak fel a megyében közlekedési balesetben elhunytak emlékére.) Kalocsán pedig, szintén a helyi rendőrkapitányság meghívására, a gyógypedagógia iskola 1-2 osztályosai ismerkedtek a gyalogátkelőhely szabályos használatával, hogy csak kettőt említsünk a héthez kötőtő szerteágazó helyi kezdeményezésekből.

 

A témahét egyéb üzeneteivel, projektjeivel, pedig a szervezők és a partnerszervezetek a Biztonság Hete már több kétmilliós látogatottságú You Tube csatornáján jelentkeztek. (https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A/videos) Az érdeklődők itt például információkat kaphatnak a füstérzékelők használatának a fontosságáról, vagy arról, hogyan válasszunk megfelelő kerékpáros sisakot, virtuális plakátkiállítást tekinthetnek meg a közlekedésbiztonság témájában, megismerkedhetnek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt országos kortárs felkészítő táborával, a mentőkutyák munkájával, a szelektív hulladékgyűjtés előnyeivel, de akár meghallgathatják a kukásautó versét is. Aki végignézi ezeket a rövid filmeket, abban tudatosulhat, hogy a biztonságunknak milyen szerteágazó összetevői vannak a mindennapi életünkben, és milyen sokan dolgoznak annak megőrzése érdekében.  (További részletek a https://mabisz.hu/rendezvenyek/ oldalon). Ezt a célt szolgálja az ORFK-OBB legújabb kreatív műsora is, a KRESZ FM 19.75, mely a Facebook csatornán keresztül hetente újabb résszel tárja fel a közlekedésbiztonság széles spektrumát. A laza hangvételű riportok a közlekedés prevenciós kommunikációs lehetőségeit bővítették.

 

A MABISZ idén, a You Tube csatornán megfogalmazott üzenetei mellett a 9-14 éves korosztálynak szóló képregény sorozatának legújabb részével (https://mabisz.hu/oktatasi-segedletek) is készült a témahétre. Az idei Biztonság Hete középpontjába az ittas vezetést állították a szervezők, miután az elmúlt évek kedvező tendenciáit követően az év első nyolc hónapjában e tekintetben 16,3 százalékos növekedés volt tapasztalható az összes közúti baleseten  belül, az elmúlt év azonos időszakához képest. A legfrissebb képregény így a fiatalok buli utáni ittas vezetésének a kockázataira hívja fel a figyelmet. A MABISZ másik, a témahéten elindított projektje a biztosítási ismeretek mellett az önismeretet is fejleszti. A főként a középiskolásoknak szánt Biztonság Kerék – Forgasd ki a jövőd! online társasjátékot (www.biztonsagkerek.hu) végigjátszva értékes nyeremények nyerhetők. A témahéthez kapcsolódva jelentette be a MABISZ a https://ekarbejelento.hu oldalról ingyenesen letölthető baleset bejelentő applikációjának, az E-kárbejelentőnek az újabb fejlesztéseit. Ezek alapvető célja, hogy könnyítsék a károk bejelentését (bővítve a bejelenthető káresetek típuslistáját) és pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók a könnyebb kárrendezéshez.

 

A témahetet a vasárnapi Biztosítási Világnap keretezte, amely az osztrák biztosítók kezdeményezésére jött létre, s amely a szektornak a mindennapjainkban és a gazdasági életben betöltött súlyára, szerepére hívja fel a figyelmet.

Az ittas vezetés veszélyeire hívja fel a figyelmet az idei Biztonság Hete


Az ittas vezetés veszélyeire hívja fel a figyelmet az idei Biztonság Hete

2020.09.14.

Európában a közúti balesetek mintegy negyedét okozza az alkoholfogyasztás. Hazánkban ez az arány jóval alacsonyabb, azonban még mindig sok az ittasan okozott baleset, ráadásul több évnyi javulást követően az idei év első nyolc hónapjában romlott a helyzet. A ma kezdődő és idén az online térben zajló Biztonság Hetének, a MABISZ és az ORFK-OBB közös kezdeményezésének is a központi témája az ittas vezetés veszélye.

Az ittas vezetők egyértelműen felülreprezentáltak a közúti közlekedési balesetekben. Sajnos az európai országok közül szinte egyik sem teszteli szisztematikusan az összes, balesetben érintett úthasználót alkohol miatt. Ezért az alkohol okozta balesetekről a legtöbb európai ország hivatalos statisztikája nem számol be. Ugyanakkor egy Hollandiában végzett véletlenszerű mintavétel alapján a kórházba került, súlyosan sérült sofőrök 25 százalékának volt a vérében alkohol. A hollandiai kutatások alapján az Európai Bizottság úgy becsüli, az éves uniós közlekedési halálesetek körülbelül 25 százaléka az alkoholnak tulajdonítható. Ebbe nemcsak az ittas vezető, de az ittas gyalogos és kerékpáros által okozott halálos balesetek is beletartoznak.

 

Magyarországon a rendőrségi statisztikák szerint az ittasan okozott személysérüléses balesetek száma 2015 és 2019 között 11,4 százalékkal csökkent. Ugyanezen időszak alatt az ittasan okozott balesetek aránya szintén csökkent: 9,6%-ról 8,4százalékra. A személygépkocsi vezetők az ilyen balesetek 53-55 százalékáért felelősek, a kerékpárosok 20-24 százalékért, a segédmotoros kerékpárosok aránya évről-évre 8-10 százalék között mozog. A gyalogosok által ittasan okozott balesetek aránya éves szinten úgy 3 százalék.

 

A halálos kimenetelű balesetek aránya is csökkent az elmúlt öt évben az ittasan okozott baleseteken belül: a 2015-ös 4,5 százalékról 2019-re 3,3 százalékra. Tavaly összesen 1394 ittasan okozott baleset volt, ebből 47 halálos kimenetelű. Idén azonban a korábbi évek javuló tendenciája nem folytatódott. A koronavírus-járvány okozta gépjárműforgalom mérséklődésével arányosan csökkent a közúti közlekedési balesetek száma, ugyanakkor az ittas állapotban okozott balesetek száma lényegében nem változott (899 volt szemben a tavalyi 925-tel). Ám arányait tekintve így 16,3 százalékos növekedés volt tapasztalható az elmúlt év azonos időszakához képest.

 

A MABISZ és az ORFK-OBB ezért is állította az idei Biztonság Hete középpontjába az ittas vezetés témáját. Négy éve a biztosítói szövetség megkereste az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságát azzal a kezdeményezéssel, hogy hozzák létre közösen a Biztonság Hetét, ahol közös akciókkal hívják fel a gyerekek figyelmét a biztonságra, a balesetmegelőzés lehetőségére és fontosságára. Ebből nőtte ki magát a látványos, országos rendezvénysorozat, amelynek a helyszínein az elmúlt három év alatt mintegy ötvenezer gyereket sikerült megmozgatni és az együttműködőkkel a biztonság különböző aspektusaival kapcsolatban érzékenyíteni. Idén azonban szeptember 14-19 között – a járványhelyzet miatt – az online térben próbálják eljuttatni a szervezők üzeneteiket a fiatalokhoz. A cél évek óta változatlan: a mindennapok biztonságának erősítése, a közlekedési balesetek és egyéb sérülések megelőzése. A programokhoz az évek során 27 partnerszervezet csatlakozott, hogy a biztonságot a lehető legszélesebb értelemben kezelve hívják fel a figyelmet többek között az élelmiszerbiztonságra, a biztonságos hulladékkezelésre, az erdőtüzek megelőzésére, az árvizek elleni védekezésre, a vagyonbiztonságra vagy éppen a munkahelyi balesetek megelőzésére (részletek a https://mabisz.hu/rendezvenyek/ oldalon).

 

A MABISZ idén, a helyzethez alkalmazkodva, több projekttel készült erre a hétre. A 9-14 éves korosztálynak szól a szövetség képregény sorozatának legújabb része (https://mabisz.hu/oktatasi-segedletek), amely a fiatalok buli utáni ittas vezetésének a kockázataira hívja fel a figyelmet. A biztosítási ismeretek mellett az önismeretet is fejleszti a főként a középiskolásoknak szánt Biztonság Kerék – Forgasd ki a jövőd! online társasjáték (www.biztonsagkerek.hu), amelyet végigjátszva értékes nyeremények nyerhetők. A témahéthez kapcsolódva jelentette be a MABISZ az https://ekarbejelento.hu/#/landing oldalról ingyenesen letölthető baleset bejelentő applikációjának, az E-kárbejelentőnek az újabb fejlesztéseit. Ezek alapvető célja, hogy könnyítsék a károk bejelentését (bővítve a bejelenthető káresetek típuslistáját) és pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók a könnyebb kárrendezéshez.

 

A témahét üzenetei, a projektek, a partnerszervezetek témába vágó videói megtekinthetők a Biztonság Hete You Tube csatornán, (https://www.youtube.com/c/Biztons%C3%A1gHete/videos?view=0&sort=p&flow=grid), amelyet az elmúlt három évben már több mint másfél millióan néztek meg.

Az utasbiztosítási feltételek alkalmazkodnak a változó körülményekhez


Az utasbiztosítási feltételek alkalmazkodnak a változó körülményekhez

2020.09.08.

A múlt héten változások történtek a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” listáján. Az utasbiztosítással foglalkozó társaságok igyekeznek összhangba hozni szerződéses feltételeiket az aktuális helyzettel.

Az elmúlt héten a Külgazdasági és Külügyminisztérium a nem javasolt térségek közül – ahol azt megelőzően a világ valamennyi országa szerepelt – 42 országot átsorolt a fokozottan veszélyes kategóriába. Ugyanakkor ezen országok esetében is csak azokra vonatkozik ez a megjelölés, akik a jogszabály szerint is megtehetik a kiutazást (például bírósági ügyintézés, halaszthatatlan üzleti tevékenység vagy családi esemény, fuvarozói tevékenység, tanulmány folytatása stb. miatt utaznak külföldre), az „egyéb” céllal útnak indulókra továbbra is a nem javasolt kategória vonatkozik.

 

Az utasbiztosítások szempontjából ez azért fontos, mert alapesetben amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely a beutazás napján – COVID-19 fenyegetettség miatt – szerepel a minisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigényekre. Amennyiben pedig nem koronavírussal, hanem egyéb biztosítási eseménnyel kapcsolatban merül fel kárigénye az utasnak (pl.: baleseti sérülés, poggyászkár, stb.), egyes biztosítók vállalják a szolgáltatást, mások viszont nem.

 

A társaságok igyekeznek szerződéses feltételeiket összhangba hozni az új helyzettel, ezt a feladatot azonban mindenki saját hatáskörben kezeli. Így előfordulhat, hogy az Európai Unió országaiba történő utazásokra a MABISZ egyes tagjai akár a COVID 19-re is vállalják az utasbiztosítási fedezetet, függetlenül az I. kategóriába sorolás tényétől. A biztosítók azonban – saját üzletpolitikájuknak valamint a piacot jellemző versenyhelyzetnek megfelelően – eltérő szolgáltatásokat nyújthatnak, és eltérő biztosítási összegeket (szolgáltatási limitet) alkalmazhatnak, így mindig érdemes az esetleges utazás előtt több biztosító ajánlatát összehasonlítani, vagy szakértőhöz fordulni. Amennyiben céges kiküldetésről, üzleti útról van szó, akkor a biztosított a munkáltatójánál érdeklődjön arról, hogy a munkáltató vállalati utasbiztosítása miként rendelkezik erről a kérdésről, mivel egyes vállalati utasbiztosítások az egyéni utasbiztosításoktól eltérően rendelkezhetnek a területi hatály kérdésében. Amennyiben pedig bankkártyához tartozó utasbiztosítással utazik külföldre, úgy hasonlóan javasoljuk, hogy tájékozódjon bankjánál a területi hatályról és a járványra vonatkozó szolgáltatásokról még az utazás előtt.

 

Az utasbiztosítási piac 2019-ben közel 18 mrd forint díjbevétellel és 1,25 millió szerződéssel zárt, 21%-os díjbevétel emelkedéssel az előző évhez képest. A Covid-19 járvány – remélhetőleg csak átmenetileg – megtörte az elmúlt évek pozitív trendjét, mivel az egyik legérintettebb szektor kétségkívül az utazási és idegenforgalmi piac. Az utasbiztosítások idei második negyedéves díjbevétele az egy évvel korábbi 3,5 milliárd forintról 756 millió forintra olvadt. Az elmúlt 15 évben megduplázódott a biztosítók összesített utasbiztosítási díjelőírása és nőtt a terméket kínáló biztosítók száma is. Mostanra 9 MABISZ tagbiztosító műveli ezt az üzletágat, de amennyiben a teljes piacot nézzük, akkor 14 társaság verseng az ügyfelekért. A biztosítók rugalmasan igazodnak a kihívásokhoz a fedezet bővítésével, mindazonáltal az utasbiztosítások piaca szükségszerűen együtt mozog a globális turizmus alakulásával.

Újabb fejlesztések gyorsítják az E-kárbejelentő használatát


Újabb fejlesztések gyorsítják az E-kárbejelentő használatát

2020.09.04.

Újabb funkciókkal bővült az E-kárbejelentő, amely a járványügyi intézkedések közepette egyre népszerűbb, a távolságtartást segítő alkalmazássá növi ki magát.

Az új fejlesztéseknek köszönhetően tovább bővültek az E-kárbejelentő szolgáltatásai. (Az applikáció a MABISZ által 2019 elején elindított, a három legnagyobb alkalmazás boltból – Play áruház, Apple Store, Huawei AppGalery – is ingyenesen letölthető autós kényelmi szolgáltatás, amely a közúti baleseteknél akár a helyszíni bejelentést is lehetővé teszi. A https://ekar.hu/ oldalon pedig oktató videót és egyéb hasznos információkat is találunk az alkalmazás használatáról.)

 

Mostantól az E-kárbejelentőn a címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) Bővült a beküldhető képek száma, továbbá a baleset résztvevői grafikusan és szövegesen is kiválaszthatják a járművek sérült elemeit, és megadhatják a sérülések jellegét. Pontosabban rögzíthetik a baleset körülményeit a bővített baleseti szituációs lista használatával. Ezek a fejlesztések tovább gyorsítják a károsultak és a biztosítók egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb együttműködését , valamint az akár kontaktmentes, biztonságos, digitális kárbejelentést.

 

A fejlesztések alapvető célja, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók. Ezáltal a kárrendezés és a kifizetés ideje csökken. Az alkalmazás gyorsabb kitöltését segíti a biztosítók által ügyfeleiknek kiküldött, közel 1 millió QR kód is, melyek segítségével könnyen beolvashatóak a jármű biztosítási adatai.

 

A 2019. januári megjelenés óta az alkalmazás már eddig is több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással. Értesíteni tudja a tulajdonost vagy üzembentartót a balesetről (pl. ha az autót más vezette), meg lehet adni a becsült kárértéket. Beépült egy CASCO-kárbejelentési funkció is.

 

Az eltelt hónapokban a  COVID19 vírussal járó érintésmentes kapcsolattartás kényszere is elősegítette, hogy a balesetben résztvevők egyre nagyobb része a „kék-sárga” nyomtatvány helyett ezt a – minden biztosító által elfogadott és támogatott – új digitalizált kárbejelentési csatornát használja. A kárbejelentések számát összehasonlítva, idén a tavalyi év hasonló időszakához képest az első három hónapban10 százalékkal, a járványügyi korlátozások bevezetését követően 20 százalékkal, augusztus hónapban 30 százalékkal növekedett az E-kárbejelentő használata. Az alkalmazást a megjelenése óta több, mint 300 ezren töltötték le, idén pedig már közel 5000 (indulása óta tizenkétezer) kárbejelentés érkezett az E-kárbejelentőn keresztül a biztosító társaságokhoz.

 

A használattal kapcsolatos visszajelzéseket a fejlesztők folyamatosan feldolgozzák, és beépítik az E-kárbejelentő rendszerébe. Mindezek az apró lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt. A felhasználók jelentős része nagy megelégedettséggel használta az alkalmazást, és 82 százalékuk ajánlaná a barátainak is.

Válságállóak a hazai biztosítók: sikeres volt az online átállás


Válságállóak a hazai biztosítók: sikeres volt az online átállás

2020.09.04.

A biztosítók a koronavírus járványt követően is válságállónak bizonyultak csakúgy, mint 2008-at követően. Az új értékesítések a második negyedévben is jól alakultak, köszönhetően az online értékesítésre történő sikeres átállásnak. Ezzel együtt is idén csak legfeljebb stagnálásra számít a szektor – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke, a szervezet pénteki sajtótájékoztóján.

A Magyar Biztosítók Évkönyve számaiból is kiderül, hogy tavaly rekord évet zártak a hazai biztosítók. A napokban jelent meg az MNB második negyedéves statisztikai sora, ami igazolja, hogy a biztosítók megint csak válságállónak bizonyultak, csakúgy mint a 2008-as válságot követően. A rendszeres díjú biztosításoknál nem történt tömeges felmondás az ügyfelek részéről, és az új értékesítések is jól alakultak, köszönhetően annak, hogy a biztosítók sikeresen átálltak az online, illetve hibrid értékesítésre – mondta Pandurics Anett.

Az utasbiztosítási piac nem meglepő módon összeomlott, ami a hagyományosnak erősnek számító harmadik negyedévben is várhatóan így lesz. Az egészség- és betegségbiztosításoknál tapasztalható második negyedéves visszaesés nagyrészt az utasbiztosítás visszaesésével magyarázható. Ebből komolyabb következtetést azonban nem érdemes levonni, hiszen néhány hónap meglehetősen rövid időszak biztosítási szempontból.

Az idei év viharos év volt, ami a kárkifizetéseken is látszik. A második negyedéves kötelező kárstatisztikák Pandurics Anett szerint kicsit megtévesztőek. Az első hullámnál a kárgyakoriság ugyan lecsökkent, azonban az elmúlt hónapokban jelentős romlás következett be. Ennek hatása csak késéssel fog megjelenni a kárstatisztikákban.

A korábbi rekord számok egy időre biztosan eltűnnek, jó esetben stagnálással zárhatják az idei évet a biztosítók. Ami a járvány termékekre gyakorolt hatását illeti, az elsősoban a kiegészítő biztosításokban és fedezetmódosításokban érhető tetten. Egyes utasbiztosítóknál megjelent már a karanténbiztosítás is, a változó helyzetre tehát meglehetősen dinamikusan reagáltak a biztosítók.

 

Biztonság Hete: idén online

A Biztonság Hete idén a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva az online térben kerül megrendezésre szeptember 14-19 között. Az esemény a rendőrség számára is nagyon fontos, hiszen egyszerűbb a baleseteket megelőzni, mint a következményeivel foglalkozni – mondta Oberling József rendőrezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője.

Magyarországon évente körülbelül 600 ember hal meg közlekedési balesetben és több ezren sérülnek meg. A közlekedés okozta nemzetgazdasági károk évente 600 milliárd forintra rúgnak, amibe a meghalt és megsérült emberek által el nem végzett munka is beletartozik. Ebből is látszik, hogy érdemes közlkedésbiztonságra költeni.

Hazánkban az elmúlt tíz évben soha nem volt olyan jó a közlekedésbiztonság helyzet, mint idén, amit a karantén okozta forgalomcsökkenés is magyaráz, ugyanakkor július-augusztus hónapokban is folytatódott a tendencia. Augusztus hónap végéig 262 halálos baleset történt, ami a tavalyi év azonos időszakában még 358 volt.

Az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő baleset-megelőzései és biztosítási témahét hivatalos dátuma szeptember 14-19., központi témája az ittas vezetés, illetve ennek elkerülése – mondta Farkas Ramón, a MABISZ ágazatvezetője.

A rendezvény célja, hogy egy hétre ráirányítsa a figyelmet a széles értelemben vett biztonságra, segítse a közlekedésbiztonsági célok elérését. Országosan 27 szervezet vesz részt a programokban. A rendezvényen résztvevő diákok száma évről évére nő, a videómegtekintések száma is meghaladta a 700 ezret.

Idén az esemény alatt jelenik meg a MABISZ képregény sorozatának 7. része, ami szintén az ittasvezetés témáját járja körbe, emellett egy online játékkal is igyekszik ráirányítani a fiatalok figyelmét a szövetség a biztonság, illetve kockázatok témájára. (A képregények és a Biztonság Hetéhez kapcsolódó Biztonság kerék játék – Forgasd ki a jövőd! játék a https://mabisz.hu/oktatasi-segedletek/ oldalon érhetők el.)

 

Biztosítás és adózás

Hiánypótló könyv jelent meg a biztosításokkal kapcsolatos adózási kérdésekről. József-Polonyi Gábor adószakértő Biztosítás és adózás című könyvének minden biztosításpiaci szakember polcán ott a helye. A könyv a biztosításokkal kapcsolatos társadalmi viszonyokat ragadja meg, és a biztosítási ügyletek adóügyi következtményeit mutatja be. „Ha azokat a társadalmi viszonyokat nem értjük, amit adóztatni szeretnék, akkor nem születhet hatékony adórendszer” – véli József-Polonyi Gábor, aki szerint könyve hasznos lehet a törvényhozóknak, de az üzletkötőnek, biztosítási szakértőknek, az ügyfeleknek, a hatóságoknak, a tanácsadó cégeknek is.

Öt éve nem volt ilyen drága viharszezonja a biztosítóknak


Öt éve nem volt ilyen drága viharszezonja a biztosítóknak

2020.09.02.

Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1 – augusztus 31 közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit idén fognak előreláthatólag, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

A múlt évinél kevesebb lakossági bejelentés nyomán az akkorinál több mint másfélszer nagyobb összeget fizettek már ki vagy fizethetnek még valószínűsíthetően ki a biztosítók az idén május elseje és augusztus 31 közötti viharkárokra. A társaságokhoz ebben a periódusban közel nyolcvanötezer (tavaly kilencvenhatezer) bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. A 2019-es évben a négy hónap alatt ezek nyomán a lakásbiztosítási szerződésekre 4,1 milliárdot fizettek ki a biztosítók, idén előreláthatólag 6,6 milliárdot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások, valamint a hét eleji károk sem.)

 

A tavalyihoz képest jelentősen nagyobb összeg ugyanakkor hosszabb távon nem számít kirívónak. A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, majd csendesebb évek következtek: utoljára 2015-ben „került többe” a társaságoknak a viharszezon, mint az idei. 2010-től kezdődően összesen egyébként az egymillió háromszázezret meghaladó lakossági bejelentésre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

 

Idén a legtöbb bejelentés a június 12-14-i, július 24-25-i, augusztus 17-18-i viharokat követően érkezett, de felzárkózott hozzájuk a február 4-5-i, „szezonon kívüli” vihar is. A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.  

 

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti: 2019 végén a 34 milliárd forintot is meghaladta a számla. Idén az első nyolc hónap összesen húszezer bejelentése nyomán 2,1 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok.

 

Ebből közel kétmilliárd forintot tesznek ki  a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, s az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Már hétmilliárd forint biztosítási díjtámogatásra számíthatnak a gazdák


Már hétmilliárd forint biztosítási díjtámogatásra számíthatnak a gazdák

2020.08.13.

Az eddigi ötmilliárd forintról hétmilliárdra nőtt idén a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás mértéke, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A palyazat.gov.hu oldalon a napokban tették közzé, és ezzel hivatalossá vált, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” című felhívás. Ennek értelmében a mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott éves keretösszeg ettől az évtől kezdődően öt milliárd forintról hét milliárdra emelkedett. Mindez a támogatási intenzitás növekedését eredményezheti, és jobban kihasználhatóvá válik az az ugyancsak az idei évtől érvényes kedvező lehetőség, hogy a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség korábbi 65%-a helyett már annak 70%- ára nőtt.

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. A gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának az idei évtől már legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják.

Az elmúlt években bővült a biztosítható kockázatok köre, illetve módosultak a biztosítható növények, ennek is köszönhető, hogy évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya, valamint a termelők összetettebb („A” csomagbiztosítás) biztosítási módozatokat választanak. 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, idén már előreláthatólag eléri a 13 milliárd forintot is. Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak, három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). (Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra idén április 6. és május 15. között pályázhattak a gazdálkodók, ezt követően, a június 9-ig benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékos csökkentéssel jár.)

A termelőknek a támogatás igényléséhez meg kellett kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést. Biztosítási díjtámogatás pedig csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható. Az egységes kárenyhítő alapból csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak. A biztosítás hiányában nem kifizethető összeg 2018-ban közel 3 milliárd forintra rúgott (a MÁK- és NÉBIH adatai alapján).

A MABISZ adatai szerint ugyanakkor 2019-ben a társaságok részéről 38 százalékkal több kár került kifizetésre a díjtámogatott és az egyéb biztosítási szerződések alapján, mint 2018-ban, összesen 7,5 mrd Ft. Növénybiztosítási kockázati körben jelenleg is a jégkár jelenti a termelők számára a legnagyobb veszélyt, ezt követi a vihar, valamint a tavaszi fagy kockázatok.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az idei kötési szezonra a koronavírus nem gyakorolt negatív hatást, a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja előreláthatólag meghaladhatja a tavalyit. Az idei év szeszélyes időjárása azonban a káradatokban már jelentkezik. 2020. március-június időszakban a károk száma meghaladja az 5 ezret, a várható kárérték 4 mrd forintot tesz ki.

Az idei viharszezon a tavalyinál jóval többe fog kerülni a biztosítóknak


Az idei viharszezon a tavalyinál jóval többe fog kerülni a biztosítóknak

2020.07.31.

A júniusi ötmilliárd forintot követően a júliusi időjárási anomáliák legalább két és fél milliárd forinttal terhelték meg a biztosítók büdzséit, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Júliusban jelentős tételekkel növekedtek tovább az idei biztosítói kárkifizetések. A lakásbiztosításokkal foglalkozó MABISZ-tagok által péntek délig a szövetséghez beküldött adatok alapján az ezen hónap mintegy húszezer kárbejelentése nyomán kifizetendő összegek megközelíthetik a két és fél milliárd forintot. (A gyorsjelentésben már benne vannak a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatok is, amelyek jelen állás szerint mintegy negyedével járultak hozzá az összkárokhoz. Júniusban az ötmilliárdból mintegy kétmilliárdot tettek ki.)

 

Pontosabb adatokat majd csak augusztus végét követően lehet mondani, amikor a biztosítói szövetség számba veszi – az elmúlt tíz évhez hasonlóan – a május 1 és augusztus 31-e közötti időszak, a „viharszezon” károkozásai nyomán tett lakásbiztosítási bejelentéseket és a ténylegesen kifizetett összegeket. De annyi már most is megállapítható, hogy a kárkifizetések meg fogják haladják az elmúlt két évét (ami tavaly 4,1 előtte 3,1 milliárd forint volt). Tíz év alatt a viharszezon időszakában, összesen egy és negyedmillió kárbejelentést regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A kirívónak számító 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, az azt követő esztendőkben évente átlag százezer bejelentésre 6-8 milliárd forintot.

 

Júliusban is – az előző hónaphoz hasonlóan – a főbb károkozóknak a jégverés, a vihar, a villámcsapás valamint a villámcsapás másodlagos hatása, a felhőszakadás, a beázás, árvíz, a szolgáltatás kimaradása számítottak. Az időjárási anomáliák nyomán szinte az ország egész területéről, kiemelten Budapestről, Győrből, Debrecenből, Pécsről, Dunaújvárosból, Nyíregyházáról, Karcagról, Miskolcról, Nagykanizsáról, illetve Zala, Somogy, Bács, Baranya, Szabolcs, Békés, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyékből érkeztek bejelentések.

 

Az adatokból az látszik, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések szempontjából az elmúlt hétvégi zalai és somogyi katasztrófák anyagi következményei – a híradókban látott borzalmas pusztítás ellenére – sem számítanak kiemelkedőnek. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a vihar és a felhőszakadás, illetve az ezek nyomán keletkező villámárvizek drámai mértékben elsősorban kisebb lélekszámú településekre sújtottak le. Másrészt a 73-74 százalékos biztosítottság csak az országos átlagot jelenti, ettől az egyes régiókon, településeken belül lényeges eltérések lehetnek. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

 

Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

 

A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.  

Fekete-fehér alapszínnel bocsátják ki a jövőben a zöldkártyát


Fekete-fehér alapszínnel bocsátják ki a jövőben a zöldkártyát

2020.07.25.

Pénteken hatályba lépett az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely a jövőben lehetővé teszi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) meglétét igazoló zöldkártya fekete-fehér alapon történő kibocsátását, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A Magyarországon megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kiterjed az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére, valamint Svájcra és azon további országokra, amelyekkel erről kétoldalú megállapodás született. Ennek keretében egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját. Azokba az országokba viszont, amelyek csak a Zöldkártya Rendszerben vesznek részt, a rendszámegyezményben viszont nem, a biztosító által kibocsátott, s a fedezet meglétét igazoló zöldkártya szükséges a határátlépéshez. A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell ezzel rendelkezniük. Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a honlapján rendszeresen tájékoztatást ad. (https://mabisz.hu/nemzeti-iroda/)

 

A hagyományos, papír alapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével már eddig is több biztosító élt, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében nemzetközi megállapodás született, hogy az egyes, ehhez csatlakozó tagállamok, illetve biztosítóik a jövőben fekete-fehér alapon bocsássák ki a fedezetigazolást.

 

Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, és még aznap hatályba is lépett az a pénzügyminisztériumi módosító rendelet, amely erre Magyarországon is lehetőséget biztosít. Ennek nyomán a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda péntektől mindegyik, a kgfb-vel foglalkozó biztosító számára engedélyezi a fekete-fehér alapszínű zöldkártyák kibocsátását. Ezen tagjaival egyeztetve ugyanakkor a járványhelyzet és a nyári szabadságolások miatti munkaszervezési nehézségekre való tekintettel átmeneti időszakot biztosít az átállásra. Szeptember 30-ig így zöld alapszínű zöldkártyák kibocsátására is marad lehetőség mind papír alapon, mind elektronikus úton. Október elsejétől viszont már csak fekete-fehér zöldkártyák adhatók ki. A digitalizáció további erősödése, az elektronikus kapcsolattartás az ügyfelekkel a járványveszély idején különösen fontos mindenki számára. Kedvező szolgáltatás az is, hogy több biztosítónál az elektronikus igénylésnek köszönhetően akár hétvégén vagy az utazás megkezdése után is beszerezhető a zöldkártya, amely fekete-fehér formátumban már könnyen nyomtatható lesz.

Gyermekbalesetek a szünidőben: a biztosítások széles körben fedezik az anyagi következményeket


Gyermekbalesetek a szünidőben: a biztosítások széles körben fedezik az anyagi következményeket

2020.07.15.

A nyári szünidőben otthon és a táborokban is megnő az esély a gyermekbalesetekre, de a közúti gyermekbalesetek harmada is a nyári vakáció alatt, júliusban és augusztusban történik. Hazánkban az állam az alapvető ellátást biztosítja az ilyen balesetek esetén, azonban a piacon elérhető gyermekbiztosítási termékek az államinál nagyobb kockázati kört fednek le és nagyobb összegű kárkifizetést tesznek lehetővé – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Az elmúlt évek statisztikái szerint évente 100–135 gyerek hal meg baleset következtében, és átlagosan félmillióra tehető azoknak a száma, akiket kórházban látnak el balesetből eredő sérülés miatt. Tekintettel a mintegy 2 millió 18 év alatti gyermekre ez azt jelenti, hogy négy évente minden gyermek valamilyen sérülés miatt orvoshoz kerül. Az évente közel 1500 közlekedési balesetet szenvedő tizennégy év alatti gyermek jelentős részével a nyári szünetben történik meg a baj, a statisztikák szerint elsősorban a 3-6 és a 10-14 éves korosztály a leginkább veszélyeztetett. A fiúk kicsi korban kétszer, serdülőkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok. A nem egyszer tragédiába torkolló esetek a közlekedési balesetek mellett a legtöbbször fulladás, égési sérülések, a magasból történő leesés vagy éppen mérgezés következményei.

 

Egy súlyosabb baleset, bonyolultabb műtét vagy tartós egészségkárosodás nem csak fizikailag és érzelmileg jelent terhet, de anyagilag is. Egy-egy sérülés esetenként akár százezres költséggel is járhat, a szülőknek ilyenkor betegszabadságot is ki kell venni. Biztosítással ugyan nem tudjuk megelőzni a bajt, bekövetkezése esetén mégis számos kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Ha lehet, akkor nyáron a balesetbiztosítások szerepe még jobban felértékelődik, hiszen az óvodák és iskolák bezárásával a gyerekek még több időt töltenek szabadidős sporttevékenységgel, vízpartokon.

 

Immár 17 éve, az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. (VIII. 14.) kormányrendelet alapján minden 3 és 18 év közötti gyermeknek alanyi jogon jár állami balesetbiztosítás, amely otthon, az óvodában, az iskolában történt, utazás során bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet az év minden napján. A szolgáltatások köre és a fedezeti szint azonban limitált. Igénybe vételének lehetőségeiről a https://mabisz.hu/altalanos-gyermek-es-balesetbiztositas/ oldalon lehet bővebben tájékozódni.

 

Az állami balesetbiztosítás mellett több biztosító kínál akár már néhány ezer forintos éves díjért az államinál nagyságrendekkel magasabb biztosítási összeget tartalmazó termékeket. Ezek a biztosítások nemcsak a gyermek 18 éves koráig nyújtanak szolgáltatást, hanem az egyetemi tanulmányok végéig, 23-25 éves korig is kiterjeszthetők. A biztosítók kínálatában többféle csomag is megtalálható, melyek alapján eldönthetjük, hogy magasabb, vagy alacsonyabb biztosítási összeget szeretnénk választani. Számos biztosító ad kedvezményt arra az esetre, ha a család több tagjára kötnénk balesetbiztosítást.

 

A biztosítók jellemzően nem csak egyszeri kifizetéssel állnak ügyfeleik mögött, az anyagi fedezeten túl egyedi asszisztencia szolgáltatásokkal is segítik a gyermekek még gyorsabb felépülését. Ilyen például a szakorvosi vizit vagy második orvosi szakvélemény megszervezése, huzamosabb kórházi vagy otthoni ápolás esetére tanulástámogatási szolgáltatásként akár a különórák megtérítése. Mivel a gyerekek nem csak magukban, de másokban is kárt tehetnek, érdemes ezekre az esetekre kiegészítő felelősségbiztosítást is kötni, amely akár több százezer forintig megtéríti a másoknak, vagy másokban okozott károkat. A kínálatban olyan ajánlatot is találunk, hogy a károkkal komolyabban érintett szünidei időszakban akár kétszeres díjat fizessen a szerződésünk, hiszen az iskolaszünet idején nehezebb megoldani a gyermek felügyeletét, illetve az többletköltséggel jár.

 

Fontos tudni, hogy balesetbiztosítások esetén nincs várakozási idő, a biztosító kockázatviselése már a szerződés létrejötte utáni naptól érvényes. A szerződések többsége 1 éves határozott időtartamra köthető, de elérhető már olyan termék is, melyet egy hónapra is meg lehet kötni.