Lassan emelkedik a casco szerződések száma


Lassan emelkedik a casco szerződések száma

2018.12.11.

Az elmúlt hetek hektikusan változó hőmérséklete után az előrejelzések szerint tartósan beköszönt a téli időszak. Az ilyen időjárási viszonyok között emelkedő balesetszám emlékeztetheti az autósokat arra, hogy gépjárművük téli felkészítésén túl a kiterjesztett biztosítást is érdemes megkötni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)

 

Mikor a hőmérséklet tartósan 7 Celsius-fok alá süllyed, különösen megnő a gumiszerelők forgalma, hiszen az autósok jelentős részének csak ekkor jut eszébe, hogy lecserélje a nyári gumikat. Sokan úgy érzik, ezzel le is tudták a felkészülést a tél kihívásaira. Decemberben pedig sok autós kap emlékeztetőt a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos egyéb teendőire és lehetőségeire: a kampányidőszakban az előzetes becslések szerint több mint nyolcvanezren mondták fel kötelező biztosításukat, és január 1-ig kötik meg velük választott társaságaik az új szerződésüket. Jellemzően az idősebb gépjárművek tulajdonosainak illetve üzembentartóinak maradt még meg a január elsejei évfordulós szerződésük. Számukra azért is különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése, mivel a gépjármű korának előrehaladtával exponenciálisan csökken az igényük a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítás megkötésére.

 

Az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt a magyar utakon futó személyautók száma, ami az idei első félévben elérte a 3,58 millió darabot a KSH adatai szerint. (Az összes, segédmotoros kerékpárok nélkül számított gépjárműállomány már 5,2 milliónál tart.) Az idei év első hét hónapjában 28 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, s az új autó eladások emelkedésének köszönhetően nőtt a casco szerződések száma is, ám a gépjárműpark növekedésétől elmaradó ütemben.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2018 első félévében 906 280 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez több, mint 53 ezerrel haladja meg a tavalyi év ugyanezen időszaki adatát, azonban a forgalomban lévő gépjárműveknek még mindig csak az ötödét-hatodát fedi le. Hazánkban ugyanis az öreg autók tömeges importja miatt 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (ez a KSH adatai szerint június végén 14,2 év volt), és ez sem kedvez a kiterjesztett vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának.  

 

Pedig tavaly a társaságok átlagosan több mint háromszázezer forintot fizettek ki egy-egy casco-szerződés alapján bejelentett kárra. Ehhez érdemes viszonyítani az éves szinten átlag kilencvenezer forint körüli díjat.

 

A casco-szerződések közvetve arra is késztethetnek, hogy jobban odafigyeljünk személyes biztonságunkra, mivel a biztosító akár elő is írhatja a téli gumi használatát bizonyos időszakokban. Magyarországon egyébként jelenleg nem kötelező a téli gumi használata, ám mind a közlekedés biztonságért felelős szervek, mind a biztosítók, és az abroncsgyártók is ajánlásokat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A balesetek száma ugyanis az enyhébb téli időszakokban megemelkedik, amiben a nem megfelelő gumihasználat is közrejátszik. Évtizedes tapasztalat, hogy a kemény és csapadékos téli hónapokban, amikor az átlagos haladási sebesség lassabb, inkább a koccanásos balesetek száma nő, míg enyhe időjárás esetén a következmények súlyosabbak. Általánosan igaz viszont, hogy a nyári gumik egyszerűen nem alkalmasak azokra a körülményekre, amelyek a téli időjárásra jellemzőek, 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban a havazás mellett gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok, amelyek az eltérő tapadású csúszásgátló anyagokra is jól reagálnak.

 

Egy új téli gumi profilmélysége 8-10 mm-közötti, ami használat során csökken. A 2013-as 72/2013. (XII. 2.) NFM rendeletben pontosították, hogy mi számít téli guminak, kimondva, hogy a bordázat mélységének meg kell haladnia a 4 mm-t. A felszerelt guminak pedig meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak.

 

Nyomós érv lehet az autók téli műszaki felkészítésére, hogy a biztosító bizonyos esetekben behajthatja a kifizetett kártérítést. A minimum profilmélységet el nem érő, sérült vagy szakadt abroncsokkal összefüggésbe hozható balesetek esetén a biztosító a károsultnak kifizeti ugyan a kártérítést, de annak összegét később a károkozótól visszakövetelheti.

Dok2

A biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó fokmérője


A biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó fokmérője

2018.11.27.

Tízből három magyar takarít meg rendszeresen a havi jövedelméből, de ugyanennyien vannak azok is, akik nem rendelkeznek megtakarítással. Ami a jövőről való gondoskodást illeti, a lakosság közel fele az állami nyugdíjban bízik, közel egyharmaduk azonban már nyugdíjcélú pénzügyi termékből szándékozik biztosítani nyugdíjas éveit – derül ki a Századvég Alapítványnak a Magyar Biztosítók Szövetsége megbízásából készített kutatásából.

 

A magyar lakosság 33 százaléka rendszeresen, 34 százaléka esetenként, 33 százaléka azonban egyáltalán nem tesz félre rendszeres jövedelméből – derül ki abból az 1100 fős reprezentatív kutatásból, amit a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a MABISZ megbízásából készített a lakosság pénzügyi tudatosságáról. A megtakarítási rendszeresség kérdésében egyszerre van jelen a megtakarítási képesség és a hajlandóság. A magukat jó anyagi helyzetűnek meghatározók körében is csupán 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya, ami azt mutatja, hogy nemcsak az anyagi helyzettől, hanem egyéb kapcsolódó attitűdöktől is erősen függ a pénzügyi magatartás.

 

Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők körében a folyószámla (41 százalék) és a készpénz (37 százalék) szerepelt a legmagasabb említési aránnyal. A felsorolt lekötött, kamatozó megtakarítási formákat 8 és 24 százalék közötti arányban említették a válaszadók. A magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodó lekötött eszközök használói jellemzően azok, akik közép- és hosszú távú megtakarítási időpreferenciával rendelkeznek, rendszeresen takarítanak meg, életkor szempontjából pedig a 40 év feletti generációk felülreprezentáltak. Ezzel szemben a készpénz, mint legkevésbé tudatos megtakarítási forma említése a 18–29 évesek, az eseti és az 1 évnél rövidebb időre megtakarítók esetében volt átlagon felüli. Szoros összefüggés van a megtakarítási eszközök terén látható tudatosság és a háztartás biztosítottsága között. A kamatozó eszközöket preferáló válaszadóknál átlagon felüli volt a biztosítások száma. Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők több mint kétharmada (67 százaléka) 5 éves megtakarítási időtávon belül gondolkodik. A megtakarítások időtartamát tekintve elmondható, hogy minél több a biztosítás a háztartásban, jellemzően annál hosszabb időre tesznek félre az emberek.

 

A felmérés szerint a magyarok közel fele (48 százalék) az államtól várja a jövedelmét nyugdíjas éveire vonatkozóan. Az állami nyugdíjat megjelölők esetében a legfeljebb eseti megtakarítással és az alacsony pénzügyi tájékozottsággal rendelkezők voltak felülreprezentáltak. A nyugdíjcélú pénzügyi termék (30 százalékos említés), valamint az egyéb megtakarítás (26 százalékos említés) már magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodik. A nyugdíjas korban végzett további munkát a válaszadók 27, a családi gondoskodást pedig 14 százaléka jelölte meg. A pénzügyi döntések meghozatalakor a legtöbben korábbi tapasztalataikra (40 százalék) vagy a család, barátok véleményére (38 százalék) támaszkodnak. A 18–39 évesek, az aktívan dolgozók, a diplomások és a fővárosiak körében többen hoznak meg pénzügyi ismereteikre, képzettségükre támaszkodva döntéseket. Tanácsadó segítségét mindössze 3 százalék veszi igénybe.

 

Minden második megtakarítással rendelkező (51 százalék) veszi figyelembe, hogy jár-e állami támogatás az adott pénzügyi termékhez. Jellemzően a rendszeres megtakarítással rendelkezők (60 százalék), valamint a közép- és hosszú távra megtakarítók (58–61 százalék) számára fontos az állami támogatás, mint termékelőny. Egy megkötött banki vagy biztosítási szolgáltatást követően az ügyfelek csupán 7–12 százaléka figyeli rendszeresen a konkurens szolgáltatók ajánlatait, további egyharmaduk alkalmanként végez összehasonlítást. Az ügyfelek kevesebb mint ötöde (15–18 százalék) váltott szolgáltatót 5 éven belül, így összességében elmondható, hogy egy termék vagy szolgáltatás melletti döntés után az ügyfelek többsége hűséges marad az adott bankhoz vagy biztosítóhoz.

 

A lakosság döntő többsége fontosnak tartja, hogy biztosítással rendelkezzen: élete, egészsége biztosítását 61 százalék, vagyontárgyai biztosítását 53 százalék tartja kiemelten fontosnak. Élete első (nem kötelező) biztosítását a megkérdezettek 47 százaléka még 25 éves kora előtt megkötötte, mindössze 14 százalék mondta azt, hogy még soha nem kötött biztosítást. A lakosság biztosítási ismereteit tekintve az elmúlt években nem történt jelentős változás: a megkérdezettek átlagosan négyféle biztosítást tudnak spontán módon felsorolni, a legismertebb biztosítástípusok továbbra is a lakás-, az élet- és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Módszertan

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány a MABISZ megbízásából telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2018 májusában, amelynek során 1100 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. A minta a fő szocio-demográfiai dimenziók mentén reprezentálja a felnőtt magyar lakosságot. A hibahatár plusz-mínusz 3,1 százalékpont.

 

Hamarosan elfelejthetjük a kék-sárga kárbejelentőt!



Hamarosan elfelejthetjük a kék-sárga kárbejelentőt!

2018.11.22.

A biztosítók túlnyomó többségben papír formátumban fogadják a gépjármű kárbejelentéseket a károsultaktól. Jelenleg egyetlen egységes offline csatorna létezik erre, az úgynevezett kék-sárga nyomtatvány. Ezen változtathat a Magyar Biztosítók Szövetségének új alkalmazása, melynek segítségével januártól egyszerűen, gyorsan és szakszerűen elintézhető lesz a kárbejelentés – hangzott el a MABISZ kilencedik alkalommal megrendezett biztosításszakmai konferenciáján.

A MABISZ évtizedek óta elkötelezett a pénzügyi tudatosság erősítése iránt, amiben a digitalizációnak is jelentős szerep jutott – emelte ki a csütörtöki konferencián Pandurics Anett, a MABISZ elnöke. A TKM, a Díjnavigátor valamint a szövetségnek a mai nappal megújult honlapja is azt mutatják, hogy a digitalizáció évtizedek óta jelen van a szektorban, csak korábban az online összehasonlítást nem hívtuk insurtech-megoldásnak – emlékeztetett rá Pandurics Anett.

Új fejezetet jelent ebben a folyamatban a MABISZ januárban induló E-kárbejelentő applikációja. Az alkalmazáson a szövetség a gépjármű piacon érintett tagbiztosítóival közösen azon dolgozik, hogy az eddigi papíralapú nyomtatvány, a „kék-sárga” néven ismert baleseti bejelentő mellett lehetőség legyen az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézésre. Az új digitális megoldás összhangban áll az MNB biztosítókra vonatkozó 10 éves jövőképével is, utalt rá Pandurics Anett, aki szerint bár egyes biztosítók már most is lehetőséget adnak ügyfeleiknek digitális kárbejelentő csatorna igénybevételére, ezek azonban nem egységesek.

A forgalomban lévő gépjárművek száma hazánkban a 2000-es évek óta folyamatosan, 2013 óta pedig gyorsulva növekszik. A közúti balesetek száma a megnövekedett közúti forgalom nyomán 2013 óta enyhén emelkedik, ami a biztosítókhoz bejelentett kgfb-károk számában, és az egy kárra jutó kárfelhasználásban is megfigyelhető – ismertette a MABISZ elnöke. A januárban induló online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz majd lehetővé a károsultaknak. Az alkalmazás egy könnyen használható szerkesztő modult is tartalmaz, melynek segítségével a felhasználók könnyen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása és a lokáció GPS-es meghatározása szintén hozzájárul a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

A bejelentés során a rendszer e-mailben is küld egy értesítést minden érintettnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentőt. Az érintett biztosítók ezután belső folyamataiknak megfelelően felveszik a kapcsolatot a bejelentőkkel, illetve tájékoztatják az ügyfelet, hogy megérkezett a bejelentés.

Az ügyfelek, különösen a fiatalabb generáció részéről is elvárás, hogy a biztosítók digitalizáljanak. Egy idei, 8000 fős globális felmérés szerint a 18-34 évesek mintegy 62%-a kifejezetten örülne, ha személyre szabottabb szolgáltatást és árazást nyújtanának a biztosítók, amihez közösségi médiában is használt adataikat, illetve IoT adataikat is rendelkezésre bocsátanák.

Mint a konferencián elhangzott, a szövetség 2014 óta aktív edukációs kampányt folytat a nyugdíj-, élet-, otthon-, és balesetbiztosítások területén, 2016-ban integrált kampányt indított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére, továbbá folyamatosan aktualizált fogyasztóvédelmi tartalmakat tesz közzé honlapján. Évek óta fontos feladatának tekinti a MABISZ a fiatalok bevonását, elérését, valamint a biztosítás népszerűsítését is. Ezt a célt szolgálja a 2017-ben először megrendezett Biztonság Hete programsorozat, ami különböző helyszíneken egységes tematika alapján, játékos formában igyekszik közelebb hozni az iskolás korosztályokhoz a biztonság témáját.

A MABISZ a Századvéggel közösen dolgozta ki idén a Biztosítási Bizalmi Indexet (BIBIX), amely a lakosság biztosítókba vetett bizalmát és a szolgáltatásaikkal kapcsolatos elégedettségét vizsgálja, kérdőíves kutatás alapján. Az index értéke a 2015-ös 44,6-ról idén 52,4-re emelkedett.

Határbiztosítás


Határbiztosítás

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának (vezetőjének) Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a gépjármű felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak. A biztosítási fedezet meglétét nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylattal (Zöldkártya), vagy meghatározott országok esetében a gépjármű forgalmi rendszámával és a gépjárműre külön elhelyezett országjellel igazolja.

Amennyiben a külföldi jármű üzembentartója (vezetője) nem tudja a biztosítási fedezet meglétét a fenti módok valamelyikén igazolni, határbiztosítási szerződés megkötésére kötelezett. A határbiztosítási szerződés megkötésére a határvámhivatalokban és az Allianz Hungária Biztosító Rt. kijelölt fiókjaiban van lehetőség. Az így kötött határbiztosítás az Európai Gazdasági Térség és Svájc egész területére érvényes. A biztosítás egy alkalommal egy hónap időtartamra köthető, mely indokolt esetben meghosszabbítható. A szerződéskötéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat az AHB Rt., míg a kárrendezést az ESZE (2013. december 31-ig MABISZ GKI) végzi.

Ha egy káreseményt követően a külföldi autós a gépjármű felelősségbiztosítási fedezet meglétét határbiztosítási kötvénnyel vagy zöldkártyával igazolja, pontosan ki kell tölteni az ehhez csatolt Baleseti bejelentő nyomtatványt és mindkét fél általi aláírása után ennek eredeti és a kötvény vagy zöldkártya másolati példánya átadásával kell kárbejelentést tenni a károsult saját felelősségbiztosítójánál. A biztosító szakértője a sérült gépjárművet vagy egyéb vagyontárgyat megszemlézi, kárfelvételi jegyzőkönyvet és kárszámítást készít, majd a káriratokat az ESZE Nemzeti Irodájához továbbítja kárrendezés céljából.

A harmadik országbeli telephelyű (nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállama, vagy Svájc hatóságai által regisztrált) gépjármű üzembentartója/vezetője a Magyarország területére történő belépésekor és Magyarország területén közlekedésekor a gépjármű felelősségbiztosítási fedezetének meglétét a nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylattal (Zöldkártya) igazolhatja. Ha a jármű olyan harmadik országból érkezik, amelynek nemzeti irodájával a MABISZ megállapodást kötött, akkor a Magyarországon megkívánt felelősségbiztosítási fedezet meglétét a telephely szerinti állam hatóságai által kiadott érvényes forgalmirendszám és az attól külön elhelyezett ország jel tanúsítja.

Ennek megfelelően Magyarországra történő belépéskor csak olyan gépjárműre váltható határbiztosítás, amelynek telephelye a Zöldkártya Rendszeren kívüli ország, amennyiben nem rendelkezik más országban váltott, Magyarország területére érvényes zöldkártyával.

Ha a fedezetet a fenti módon nem igazolták, a harmadik országbeli üzembentartónak/vezetőnek az országba való belépéskor, illetve korábbi határbiztosítása vagy a Zöldkártyája lejáratakor az országban való tartózkodás teljes időtartamára, határozott időtartamú ún. határbiztosítási szerződést kell kötnie. A határbiztosítási szerződés területi hatálya Magyarország területén kívül kiterjed az Európai Gazdasági Térség valamennyi tagállama és Svájc területére.

A határbiztosítás aktuális díjai a következők:

Járműkategória Havidíj
Személygépkocsi 90 000 Ft
Motorkerékpár 35 000 Ft
Autóbusz 150 000 Ft
Tehergépkocsi 170 000 Ft
Vontató 170 000 Ft
Mezőgazdasági vontató 50 000 Ft
Pótkocsi 50 000 Ft
Segédmotor-kerékpár 3 500 Ft
Személygépkocsi utánfutó, lakókocsi 2 000 Ft
Motorkerékpár utánfutó 2 000 Ft

Közbeszerzési Konferencia


A közbeszerzés és a biztosítás kérdései – konferencia
2018. november 7.

2019. évi fedezetlenségi díjak


A 2019. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2019. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2019. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők:

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 460
38-50 kW 560
51-70 kW 620
71-100 kW 720
101-180 kW 940
181- kW 1030
Motorkerékpár
1-12 kW 80
13-35 kW 130
36-70 kW 240
71- kW 360
Autóbusz
10-19 férőhely 690
20-42 férőhely 1580
43-79 férőhely 1770
80- férőhely 3710
Trolibusz 1850
Tehergépkocsi
0-3500 kg 770
3501-12000 kg 1470
12001- kg 3460
Vontató 3820
Mezőgazdasági vontató 180
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 170
751-10000 kg össztömeg 180
10001- kg össztömeg 1280
Lassú jármű 180
Munkagép 180
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 170

A biztosító felszámolása esetén a 2009. évi LXII. törvény 36. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott esetre a felszámolás kezdő időpontjának napjára és az azt követő 60. nap végéig felmerült fedezetlenségi díj 0 Ft/nap.

2018. évi fedezetlenségi díjak

2017. évi fedezetlenségi díjak

2016. évi fedezetlenségi díjak

2015. évi fedezetlenségi díjak

2014. évi fedezetlenségi díjak

2013. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

TKM


TKM Mutató az ügyfelek érdekében

Átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá válnak a biztosítók unit-linked életbiztosítási termékei.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bevonásával és támogatásával összeállította TKM (Teljes Költségmutató) szabályzatát a biztosítási piac iránti fogyasztói bizalom erősítése és fenntartása céljából. Az egységes mutató a befektetési egységekhez kötött, ún. unit-linked típusú élet- és nyugdíjbiztosítások költség szempontú összehasonlítását segíti elő.

Oldalunkon összefoglalva megtalálja a TKM-mel kapcsolatos anyagunkat:

TKM Mutatók – 2018. november 27.

Biztosítótársaságok TKM Mutatói

Csatlakozó biztosítótársaságok

TKM Kérdések és Válaszok

TKM Szabályzat

Unit-linked 1×1

TKM Sajtótájékoztató – 2009. november 24.

TKM Sajtóközlemény

Beszámolók


Beszámolók

Sajtóközlemény – 2010

Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe (2010.12.22.)

2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat, ami rendkívüli módon megnöveli a lakosság öngondoskodásának jelentőségét. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a piac és az állam együttműködését szorgalmazza…

Bővebben

Lemaradásban a hazai öngondoskodás (2010.12.16.)

Súlyos lemaradásban van az öngondoskodási célú megtakarítási piac Magyarországon. Annak ellenére, hogy az öregedő kontinensen létfontosságú az öngondoskodás, 2009-ben mindössze 202 dollárnak megfelelő összeget költöttünk élet- és nyugdíjbiztosításra, ami kevesebb, mint…

Bővebben

A lakásbiztosítás nemcsak a tulajdonost védi (2010.12.08.)

Sok téli baleset és kellemetlenség elkerülhető lenne, ha az ingatlantulajdonosok elővigyázatosabbak lennének és kiegészítő felelősségbiztosítást is kötnének – állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Bár 2010-ben a szélsőséges időjárás hatására kissé emelkedett a…

Bővebben

Utasbiztosítás nélkül eladósodhatunk (2010.12.03.)

Egy helikopteres mentés akár több százezer forintba is kerülhet az Európai Unió területén, a legtöbb kórházban pedig jelentős önrészt kell fizetni, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben ezeknek a baleseteknek a költségeit nem fedezi az Európai Egészség Kártya. A Magyar…

Bővebben

Szélesedő kínálat a casco-piacon (2010.11.19.)

Minden eddiginél több casco-konstrukcióval jelentkeztek az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban a biztosítók, van olyan cég, amely már egy éttermi vacsora áráért kínál éves biztosítási védelmet. A Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára szerint az éles…

Bővebben

A biztosítási piac még nem heverte ki a válságot (2010.11.12.)

A biztosítási szerződések száma közel 465 ezer darabbal csökkent az elmúlt évben, miközben, főként a viharos időjárás következtében, a nem életbiztosítási szerződések káraira 60,9 milliárd forinttal magasabb összeget fizettek ki a társaságok, mint az előző évben – …

Bővebben

MABISZ Díjnavigátor: minden KGFB-ajánlat hitelesen egy helyen (2010.11.12.)

Teljes körűen mutatja be az elérhető kötelező felelősségbiztosítási tarifákat a Magyar Biztosítók Szövetségének újonnan indult Díjnavigátora. A Díjnavigátor a biztosítók online ajánlatait is tartalmazza. A MABISZ Díjnavigátor egy olyan vadonatúj, fogyasztóbarát internetes…

Bővebben

Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását (2010.10.25.)

Minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező felelősségbiztosítást kötni – ezt indítványozza a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az ajkai vörösiszap katasztrófa következményeit összegző jelentésében a kormánynak. A szakmai szervezet…

Bővebben

A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma (2010.09.09.)

2010. június végére az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a szerződések száma azonban ugyanebben az időszakban több mint 233 ezer darabbal lett kevesebb. Csökkent a nem életbiztosításokból származó díjbevétel és a szélsőséges…

Bővebben

Tájékoztató a 2010. május-júniusi vihar- és árvízkárokról (2010.08.31.)

Bővebben

Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz (2010.06.23.)

A biztosító társaságokhoz hétfő délig több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett, ezek becsült értéke meghaladja a 24 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb…

Bővebben

Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz (2010.06.16.)

A magyarországi biztosítókhoz az elmúlt másfél hónapban közel 150 ezer kárbejelentés érkezett, a teljes kár értéke a biztosító társaságok kedd esti, előzetes becslése alapján akár a 30 milliárd forintot is elérheti. „A május 11-12-i viharokkal kezdődő extrém időjárás…

Bővebben

Új kihívások előtt a biztosítók: megújul a MABISZ (2010.06.16.)

A Magyar Biztosítók Szövetsége nyitott, offenzív, a nemzetközi szervezetekhez szorosan kapcsolódó szervezet lesz, szakmai kompetencia központokkal és fogyasztóvédelmi feladatokkal. A pénzügyi válság és az elmúlt hetek katasztrófakárai rávilágítottak arra, hogy a…

Bővebben

Új kihívások előtt a biztosítók: megújul a MABISZ


Új kihívások előtt a biztosítók: megújul a MABISZ

2010.06.16.

A Magyar Biztosítók Szövetsége nyitott, offenzív, a nemzetközi szervezetekhez szorosan kapcsolódó szervezet lesz, szakmai kompetencia központokkal és fogyasztóvédelmi feladatokkal.

A pénzügyi válság és az elmúlt hetek katasztrófakárai rávilágítottak arra, hogy a biztosítás egy jól kialakított szabályozórendszer keretei között képes arra, hogy állami feladatokat is átvállaljon.

A biztosítók kedd este már több mint 30 milliárd forintra becsülték azt a kárt, amit az elmúlt másfél hónap extrém időjárása okozott a lakóingatlanokban, az ipari létesítményekben, a mezőgazdaságban és a gépjárművekben. Arról egyelőre még becsült adataink sincsenek, hogy mekkora összeget emészt majd fel a költségvetésből a biztosítással nem rendelkező károsultak alapvető életfeltételeinek biztosítása. Minimális összegért, két-három doboz cigaretta árának megfelelő havidíjért ez a kockázat „delegálható” lenne az üzleti szférába, tehermentesítve az állami költségvetést.

„A biztosítás nemzetgazdasági szerepe folyamatosan növekszik, társadalmi súlyára és fontosságára a közeli hetek súlyos időjárási eseményei is felhívták a figyelmet” – jelentette ki Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szektor a legnehezebb körülmények, a pénzügyi válság közepette is stabil tudott maradni és nem szorult állami segítségre, sem most, sem pedig az újkori biztosítástörténet elmúlt két évtizedében. A szektor mindvégig „házon belül” tudta kezelni az üzleti kockázatokat.

„A biztosítási szakmában egyre nagyobb szerepet kap az önszabályozás, ezzel pedig a MABISZ, mint az állami szabályozó és a piaci szereplők közötti „közvetítő”. Ebben a tekintetben a biztosítók már komoly áttörést tudtak elérni az elmúlt hónapokban a Teljes Költség Mutató (TKM) megalkotásával” – tette hozzá a MABISZ elnöke.

„A rendkívüli események rávilágítottak arra, hogy ideje kibővítenünk az öngondoskodás fogalmát, amit eddig elsősorban az életbiztosításokkal és saját időskori ellátásunkkal összefüggésben használtunk. A klímaváltozás és az egyre gyakoribbá váló természeti csapások, a szélsőséges időjárás okozta árvizek, a felhőszakadások súlyos következményei megmutatták, hogy a lakásunkról, a vagyontárgyaink biztonságáról magunknak kell gondoskodnunk”.–jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A biztosítás egyedi a pénzügyi intézmények között abban a tekintetben, hogy a kockázatok porlasztásával képes újjáéleszteni és fenntartani a társadalom regenerálódó képességét. „A biztosítás a szolidaritás gondolatával jött létre: ha a csoport – a veszélyközösség – valamely tagját kár éri, a többi tag befizetéséből kártalanítják. A szolidaritásalapú szerveződés ma is igaz, annak ellenére, hogy nagyra nőtt intézmények a művelők” – tette hozzá Molnos.

„Az új MABISZ felállításánál már gondoltunk Magyarország jövő évben esedékes soros Európai Uniós elnökségére is. Célunk, hogy kiemelt hangsúlyt helyezzünk a nemzetközi kapcsolatokra, és az Európai Biztosítók Szövetségén (CEA) keresztül arra, hogy a hazai és a régiós biztosítók egyre erősebben hallassák hangjukat az európai törvényhozásban”- húzta alá Molnos Dániel.