Ebben az esetben a biztosító saját kalkulációja alapján meghatározza a kártérítési összeg nagyságát és azt felajánlja a károsult részére. Ebben az esetben a biztosító számla nélkül is megtéríti az általa kalkulált nettó javítási költséget.
Akár a papír alapú, akár az elektronikus nyomtatványt értelemszerűen kell kitölteni, lehetőség szerint minden abban kérdezett adatra vonatkozóan. Elengedhetetlenül fontos a baleset pontos idejének (év, hónap, nap, óra, perc) és pontos helyének rögzítése.
Minden esetben szerepelniük kell a következő adatoknak is:
A nyomtatványon erre a célra szolgáló 13. pont alatt a baleset körülményeit vázlatszerűen, de egyértelműen le kell rajzolni, oly módon, hogy a részes gépjárművek az „A” és „B” oszlopokban szereplők adatokhoz minden kétséget kizáróan kapcsolhatóak legyenek. A rajz alapján esetleg mégis előforduló félreértések megelőzése érdekében a 12. pontban szereplő lehetőségek közül – két egymást keresztező, egyenes vonallal (+/x jellel) – a megfelelő gépjárműhöz tartozót meg kell jelölni. A jelzésnek tehát közvetlenül a mellette szereplő oszlop adatai szerinti gépjárműre és nem a másik részes félre kell vonatkozniuk.
Megkönnyítheti a felelősség igazolását és ezzel a kárrendezési eljárást, amennyiben az esetleges független szemtanú(k) adatai (név, cím, esetleg telefonszám) az 5. pontban feltüntetésre kerülnek. Nem minősül függetlennek a tanú, ha valamelyik balesetben részes gépjármű utasa, a részes felekkel rokoni vagy egyéb olyan jellegű kapcsolatban áll, mely alapján a felelősség megállapításához érdeke fűződik.)
Amennyiben a baleset valamelyik részese járműszerelvény volt, ügyelni kell arra, hogy a bejelentő lapon mind a vontató, mind a vontatmány adatai szerepeljenek.
A papír alapú nyomtatvány eredeti és másolati példánya a kitöltést követően szétválasztható, így a baleset mindkét részese azonos módon kitöltött példánnyal rendelkezhet. Az aláírást és szétválasztást követően a nyomtatvány tartalmán változtatni nem szabad. Több részes esetén több, adott esetben különböző nyelvű Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány (vagy elektronikus kárbejelentő) is kitölthető.
A Gfbt. szerint a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
Amennyiben a biztosító a károsult kárát megtéríti, az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
A biztosító vagy a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
A kárt szenvedett gépjármű azonosításához mindenképpen szükséges a gépjármű forgalmi engedélye. A gépjárművön található sérülések felméréséhez szükség van a baleset helyszínén okozóval közösen kitöltött baleseti bejelentő lapra (kék-sárga), vagy rendőrségi igazolásra.
A kárrendezés meggyorsítása érdekében célszerű előkészíteni a jármű törzskönyvét (vagy annak másolatát) és a járművet a baleset pillanatában vezető személy jogosítványát (vagy annak másolatát).
A szemlére kiérkező szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján. Megvizsgálja a gépjármű alvázszámát, feljegyzi a gépjármű felszereltségét.
Ezek után rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. A kárszakértő feladata eldönteni, mely sérülések tartoznak az adott káreseményhez illetve mely korábbi sérülések nem hozhatók azzal összefüggésbe.
A szemle során a kárszakértő kitölti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a gépjármű adatait, felszereltségét, futásteljesítményét illetve a gépjárművön található sérüléseket. A kárfelvételi jegyzőkönyv egy másolati példánya az ügyfelet illeti.
A bérgépjármű a jelenlegi kártérítési és bírósági gyakorlat szerint nem jár automatikusan. A biztosító társaságok a bérautó használatának indokoltságát mindig egyedileg vizsgálják. Jellemző módon a munkavégzéshez, illetőleg a gépjármű feltétlenül szükséges mértékű használatához kapcsolódó igényt tekintik indokoltnak az optimális javítási idő tartamára.
Az indokoltság vizsgálatakor a biztosítók szem előtt tartják a károsultat terhelő kárenyhítési kötelezettséget is, vagyis azt, hogy a polgári jog előírása szerint a károsult köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár csökkentése érdekében (pl. ha teheti, a javítás idejére tömegközlekedési eszközt vesz igénybe).
Haladéktalanul értesítse a mentőket (104) és a rendőrséget (107), nyújtson elsősegélyt a sérültnek a mentők telefonos útmutatását követve.
Ha Ön a sérült, várja meg a mentőket a helyszínen, hogy szakszerű orvosi ellátásban részesíthessék.
Amennyiben a helyszínen nem, de később szokatlan tüneteket észlel, vagy panaszai, fájdalmai vannak, haladéktalanul forduljon orvoshoz. Ez nemcsak egészségi állapota miatt, de a későbbi esetleges kárigény-érvényesítés szempontjából is fontos.
Fontos, hogy a sérült minden iratot, számlát őrizzen meg, amely az ellátásával, kezelésével, a felmerülő többletköltségekkel kapcsolatos.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.) szerint a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a gépjárművezető személy illetve a gépjármű adatait, beleértve a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó egyéb információkat, mely alapján értelemszerűen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” űrlapot) függetlenül attól, hogy a résztvevők a felelősség kérdésében meg tudnak-e egyezni. Továbbá 2019 januárjától a MABISZ E-kárbejelentő alkalmazása segítségével, a papír alapú megoldáshoz képest jóval egyszerűbben és gyorsabban is bejelenthető a káresemény.
A károsult a kártérítési igényét a károkozó felelősségbiztosítójához nyújthatja be. Ha az nem ismert, a lentebb leírtaknak megfelelően kell eljárni.
Amennyiben a részes felek között a felelősség kérdése vitatott, rendőrségi intézkedést kell kérni. Az eljáró rendőrnek lehetősége van hivatalos formában igazolni a szükséges adatokat, a baleset bekövetkezésének körülményeire, valamint a felelősség kérdésére vonatkozó nyilatkozatokat. Ez esetben a károkozás ténye és a balesetért való felelősség kérdése a rendőrség által kiadott rendőri határozattal, jegyzőkönyvvel, igazolással vagy vádindítvánnyal az esetek döntő részében a biztosító illetve a MABISZ számára megállapíthatóvá válik.