Magyarországon 2010 óta alkalmazzuk a TKM mutatót, ami hozamveszteségként mutatja be a befektetéssel kombinált életbiztosítások költségét. Most hasonló logikával kerül bevezetésre az európai költségmutató a KID dokumentumban. A két mutató, habár sokban hasonlít egymásra, nem teljesen egyforma. Annak érdekében, hogy a két költségmutató értékei minél közelebb kerüljenek egymáshoz, a magyarországi biztosítók igyekeznek a RIY számításhoz alkalmazott paramétereket minél közelebb hozni a TKM rendszerhez ott, ahol ezt a rugalmasságot az európai módszertan megengedi. Ilyen például a javasolt tartási idő vagy az ügyfél belépéskori életkora. Az európai módszertan ugyanakkor a legtöbb vonatkozásban nem enged meg rugalmasságot a számításban, ezért a RIY és a TKM számítás az esetek többségében nem pontosan ugyanazt az eredményt fogja adni.

Az MNB által elvárt maximum értékek továbbra is a TKM értékhez kötődnek, mely értékről az ügyfelek az eddigi gyakorlatnak megfelelően a biztosítók, a MABISZ és az MNB honlapján tájékozódhatnak. Az ügyfelek az ajánlati szakaszban mindkét értékről tájékoztatást kapnak.

Az ügyfelek két, százalékban kifejezett költségmutatóval is fognak találkozni a biztosítások esetében. A RIY és a TKM nagyon hasonlítanak egymásra, de azok nem teljesen azonos költségmutatók.

A KID egy szerződéskötés előtti tájékoztató dokumentum és nem a konkrét szerződést mutatja be. Éppen a bemutatás minta-jellege teszi lehetővé a különböző termékek összehasonlítását. Ugyanakkor a konkrét szerződés több vonatkozásban is eltérhet ettől a mintától. Ilyen lehet többek között az ügyfél által választott befizetési összeg (biztosítási díj), a biztosítási tartalom és a futamidő.

A KID szerződéskötés előtti tájékoztatás, nem a konkrét szerződés adatait tartalmazza, segít ugyanakkor a befektetési döntés meghozatalában.

Itt alapvetően a unit linked típusú biztosításokról van szó, ahol az ügyfél nagy rugalmassággal választhatja meg, hogy a rendelkezésre álló befektetési eszközökből (eszközalapok, befektetési jegyek) milyen kombinációt állít össze a saját maga számára. Erről a termékcsoportról bővebben is tájékozódhat a MABISZ „Unit-linked 1×1” ismertetőjéből.

Terméktől függően előfordulhat, hogy az első éves RIY értéknél nagyon magas szám, akár 100% vagy afeletti érték is szerepelhet, ami a hozamveszteség mutató logikája szerint azt sugallja, mintha az ügyfél az első év után semmit nem kapna vissza a befizetéséből.

Ahogy azt korábban jeleztük a teljesítmény-forgatókönyveknél, a KID módszertanát szigorúan köti az európai szabályozás. A megadott képletbe a termék paramétereit beírva előfordulhat az, hogy az első éves RIY érték magasabb lesz, mit 80%. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a befektetéssel kombinált életbiztosítások első éves visszavásárlási értékének minimumát Magyarországon törvény szabályozza, ami nem lehet kevesebb, mint a befizetett díj 20%-a. Az első évnél feltüntetett, esetlegesen ennél magasabb RIY érték kizárólag az előírt számítási módszer sajátosságaiból fakad, és nem érinti ezt a biztosítói – jogszabályon alapuló – kötelezettséget. A biztosítók erre a körülményre külön is felhívják az ügyfelek figyelmét.

Az első éves biztosítói kifizetés minimum értékét Magyarországon törvény szabályozza, ami nem lehet kevesebb, mint a befizetett díj 20%-a, abban az esetben is, ha 80%-nál magasabb a kiszámított RIY érték.

A költségek megtalálhatóak a KID egy másik táblázatában is, mely a különböző költségtípusok hozamra gyakorolt hatását mutatja be a RIY mutató segítségével az ajánlott tartási idő végén. A költségeket a szerint bontják fel, hogy azok a szerződés mely időszakában, illetve milyen címen merülhetnek fel. Főszabályként az itt feltüntetett RIY részösszegek együtt kiadják az előző táblázat harmadik oszlopában szereplő összesített RIY értéket.

Megismerhető továbbá a biztosítási fedezet ellenértékéül szolgáló kockázati díjrész hatása is a befektetetési eredményre, de nem ebből a táblázatból, hanem a „Milyen termékről van szó” fejezetből.

A termék várható költségeit két táblázat mutatja be. Az első táblázat a költségek időbeli alakulását mutatja az ajánlott tartási időre és két további időpontra, az ajánlott tartási idő felére és egy évre. Ez utóbbiak azért fontosak, mert arról tájékoztatnak, hogy mivel kell számolnia az ügyfélnek, ha az ajánlott tartási időnél korábban szeretné visszavásárolni a szerződését.

A költségek a szemléletesség kedvéért kétféle módon is szerepelnek. Az egyik változat költségek kumulált összegként történő bemutatása a már megismert három időpontra. Vagyis azt lehet megtudni, hogy a bemutatott időpontig összesen mennyi költséget von el a biztosító. Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy az itt feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek levonásra, tehát azokat nem a befizetett díjakkal kell összevetni.

A másik típusú bemutatás százalékos formában, hozamveszteségként történik a RIY (Reduction in Yield) mutató segítségével. Vagyis azt tudjuk meg, hogy mennyivel lesz alacsonyabb a várható hozam a felmerült költségek miatt. Ez a megközelítés már ismerős a magyar fogyasztók számára a TKM számításból. A KID hozamveszteség mutató (RIY mutató) sokban hasonlít a magyar TKM mutatóhoz, a kettő azonban nem teljesen egyforma. A különböző tartalomra történő RIY bemutatás jó illusztrálja azt, hogy a szerződést érdemes a futamidő végéig megtartani, mivel a biztosítási termékek költségstruktúrája jellemzően úgy van megalkotva, hogy az a futamidő elején relatíve magasabb elvonásokat eredményez.

A KID-ben feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek elvonásra.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díj-nemfizetés miatt következett be.

A díjnemfizetés miatt az adott biztosítónál megszűnt és a törvény értelmében ugyanazon biztosítási időszakban az adott biztosítónál újrakötött szerződések esetében az évforduló marad az eredeti szerződés szerinti évforduló. Csak abban az esetben változik meg az új szerződés évfordulója, ha az újbóli kötésre az eredeti biztosítási időszak lejártát követően kerül sor.

A biztosítási szerződésben a biztosító a biztosítási díj ellenében vállalja, hogy a szerződésben meghatározott kockázatok bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtja, a biztosított pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díját a biztosítónak határidőre megfizeti. A biztosítási díj a biztosítót a biztosítási időszak kezdőnapján megilleti, azonban a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében erről a jogszabály eltérően rendelkezhet.

A Gfbt. szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót, aki a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, valamint a díjfizetést illetően a szerződő felek a Gfbt-ben meghatározottaktól eltérhetnek.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást csak gépjárművekre lehet kötni. A vonatkozó jogszabály (Gfbt.) szerint gépjárműnek a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár minősül.

A 300W teljesítményt el nem érő elektromos roller és elektromos kerékpár a jelenleg hatályos szabályozás szerint nem minősül gépjárműnek, így biztosítás sem köthető rá. Ilyen járművek használata esetén javasolt olyan lakásbiztosításhoz tartozó vagy egyéb felelősségbiztosítást kötni, amely fedezetet nyújt a gépjárműnek nem minősülő járművekkel okozott károkra is.

A szerződés érdekmúlással szűnik meg:

• a gépjármű forgalomból történő kivonásával,
• az üzembentartó változása esetén,
• szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
• tulajdonjog átszállása esetén, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.