A bérgépjármű a jelenlegi kártérítési és bírósági gyakorlat szerint nem jár automatikusan. A biztosító társaságok a bérautó használatának indokoltságát mindig egyedileg vizsgálják. Jellemző módon a munkavégzéshez, illetőleg a gépjármű feltétlenül szükséges mértékű használatához kapcsolódó igényt tekintik indokoltnak az optimális javítási idő tartamára.

Az indokoltság vizsgálatakor a biztosítók szem előtt tartják a károsultat terhelő kárenyhítési kötelezettséget is, vagyis azt, hogy a polgári jog előírása szerint a károsult köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár csökkentése érdekében (pl. ha teheti, a javítás idejére tömegközlekedési eszközt vesz igénybe).

Haladéktalanul értesítse a mentőket (104) és a rendőrséget (107), nyújtson elsősegélyt a sérültnek a mentők telefonos útmutatását követve.

Ha Ön a sérült, várja meg a mentőket a helyszínen, hogy szakszerű orvosi ellátásban részesíthessék.

Amennyiben a helyszínen nem, de később szokatlan tüneteket észlel, vagy panaszai, fájdalmai vannak, haladéktalanul forduljon orvoshoz. Ez nemcsak egészségi állapota miatt, de a későbbi esetleges kárigény-érvényesítés szempontjából is fontos.

Fontos, hogy a sérült minden iratot, számlát őrizzen meg, amely az ellátásával, kezelésével, a felmerülő többletköltségekkel kapcsolatos.

Az ilyen, ún. dologi károk esetén a következő szempontokra érdemes figyelemmel lenni:

Amennyiben a tárgyak tulajdonosa a sérült gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója, a kárbejelentés során a kárbejelentőlapon való felsorolással, de legkésőbb a gépjármű szakértői kárfelvétele során jelezze a tárgyak sérülését, és a szemlét végző szakértőnek mutassa is be a sérült tárgyakat. Amennyiben a vásárlásról számlával rendelkezik, azt is mutassa be vagy csatolja a kárbejelentéshez.

Ha a tárgyak tulajdonosa nem azonos a sérült gépjármű tulajdonosával vagy üzembentartójával, igényét önálló kárbejelentés során a biztosítónál rendszeresített kárbejelentőlapon vagy igénybejelentő levélben felsorolással jelentse be, és sérült állapotukban őrizze meg azokat.

A károsultat a kárigényét elbíráló biztosító társaság fogja értesíteni dologi károk szemléjéről, ahol a szemlét végző kárszakértőnek a sérült tárgyakat be kell mutatnia.

Amennyiben a károsult a sérült tárgyak vásárlásáról számlával rendelkezik, azt is mutassa be a szakértőnek vagy küldje meg kárbejelentésével együtt.

A balesettel összefüggésben elveszett/eltűnt tárgyak esetén a hiány észlelésével egyidejűleg, haladéktalanul rendőrségi bejelentést kell tenni.

A kőfelverődésből származó szélvédőkárok – a bizonyítási nehézségek miatt – a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás legproblémásabb esetei közé tartoznak. Nem véletlen, hogy van olyan biztosító társaság, amelyik a kötelező felelősségbiztosítás mellé választható elemként kínálja a kiegészítő szélvédő biztosítást.

Ilyen esetekben az a gyakori probléma, hogy annak a gépjárműnek a vezetője, amelyik az úton lévő kavicsot felveri, a legtöbb esetben észre sem veszi a felverődést.

Amennyiben a biztosító a kárigény elbírálása során nem látja megalapozottnak a felelősség kérdését, végső soron a bíróságnak van joga kimondani, hogy adott körülmények között fennáll-e a biztosító kártérítési kötelezettsége vagy sem.

Amennyiben a károsultnak van casco biztosítása, az ügy gyorsítása érdekében célszerű kárának rendezését annak terhére kérni.

Totálkár esetében a biztosító – általában különféle szoftveres kalkulációk és piaci árajánlatok, hirdetések segítségével – megállapítja a jármű balesetkori forgalmi értékét valamint a roncs értékét, és a kettő különbözetét fizeti ki a károsultnak. A roncs a jármű tulajdonosáé marad, így a biztosító nem kötelezhető a roncs átvételére. Amennyiben a károsult bizonyíthatóan nem tudja értékesíteni a roncsot a biztosító által kalkulált áron, a károsult kezdeményezheti a biztosítónál a roncs értékének a módosítását. Hogy mi számít „bizonyítható” módnak, ezt az adott biztosítóval kell tisztázni. Van például olyan biztosító, amely kapcsolatot tart fenn olyan vállalkozással, ahol a roncs jármű a biztosító által számított értéken értékesíthető, de van olyan is, amely három használt gépjármű értékesítéssel foglalkozó cégtől beszerzett árajánlatot kér annak bizonyítására, hogy a roncs a biztosító által számított értéken nem értékesíthető.

A pótszemle során a kárszakértő az alap-kárfelvételkor nem látható, nem rögzített sérüléseket azonosítja és dokumentálja. Minden olyan esetben szükséges pótszemlét kérni a kárt rendező biztosító társaságtól, mikor olyan sérüléssel találkozunk, amely kapcsolatba hozható az adott káreseménnyel, de az nem szerepel az alap-kárfelvételi jegyzőkönyvben.

Ha a károkozó biztosítatlan vagy ismeretlen gépjármű volt, személyi sérülésével összefüggő kárigényét a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységénél jelentheti be írásban – postai úton (1381 Budapest 62., Pf. 1297.) vagy e-mailben (kar@mabisz.hu).

Kárbejelentését követően kollégáink tájékoztatni fogják az igénye elbírálásához szükséges dokumentumok, igazolások köréről.

Ezek becsatolását követően az ismeretlen vagy biztosítatlan gépjármű felelősségének akár részbeni igazolása, megállapítása esetén orvos szakértőnknek a sérülés súlyosságától, a gyógyulási folyamat alakulásától függő időpontban elvégzett orvosi dokumentáción vagy akár személyes vizsgálaton alapuló véleményének figyelembevételével kezdődhet meg a kárrendezés. Hosszabb Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról keresőképtelenség esetén a táppénzes, illetve orvosi iratok folyamatos becsatolása esetén többször is sor kerülhet kártérítés elszámolására.

A kifizetéseket bankszámlára vagy lakcímre történő átutalással teljesítjük, és az utalásról minden esetben elszámoló levelet küldünk.

A kárigény érvényesítésénél kérjük, az alábbiakra is legyen figyelemmel:

A balesettel kapcsolatban felmerülő költségeit, kiadásait írja össze, jogcím szerint részletezze, megjelölve az igényelt összegeket is. Ha bizonylattal, számlával rendelkezik, kérjük, őrizze meg és a kárigénnyel együtt nyújtsa be.

Az igény elbírálásánál nagyon fontos a baleseti sérüléssel összefüggő orvosi dokumentáció, ezért kérjük, valamennyi orvosi iratát, beleértve a kontroll vizsgálatok eredményét is, gyűjtse össze és csatolja kárigényéhez.

A kárigények megtérítésére csak az ismeretlen vagy biztosítatlan gépjármű felelősségének akár részbeni igazolása, megállapítása esetén van lehetőség. Ezért a hatósági, rendőrségi, akár büntető eljárásban keletkezett iratok megismerésére, vitás esetben akár a műszaki szakértői vélemény beszerzésére is szükség van/lehet a kárigény elbírálásához.

Ha bármilyen, a kárigényét megalapozó sérülésével összefüggően, akár a büntető eljárás során, akár esetleg a maradandó egészségkárosodást okozó súlyos személyi sérülés esetén egyéb, például társadalombiztosítási jellegű igények (rokkantnyugdíj, baleseti járadék stb.) elbírálásához orvosszakértői vizsgálaton vesz részt, az ott készült szakvéleményt is csatolja kárigényéhez.

Számlás kárrendezés esetén a biztosító a benyújtott javítási számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget. Ehhez figyelembe veszi a kárfelvételi jegyzőkönyvben (esetleg pótszemle-jegyzőkönyvben) valamint a kárrendezés során keletkezett dokumentumokban foglaltakat.

A számlából levonásra kerülhet az avulás-értékemelkedés értéke, valamint a munkadíj különbözet.

A javítás megkezdésével mindenképpen meg kell várni a kárfelvételt, ellenkező esetben nem állapítható meg a balesettel összefüggésben keletkezett sérülések nagysága, így a kár mértéke pontosan nem megállapítható. Kivételt képez a további állagromlás elkerülése (betört oldalüveg, nem zárható ajtó) érdekében végzett gyors javítás, amikor nincs lehetőség zárt helyen történő tárolásra.

A jármű szemléjekor a gépjármű tulajdonosának vagy üzembentartójának, vagy egy általuk meghatalmazott személynek kell jelen lenni.