A kockázati mutatót azzal a feltételezéssel állapítják meg, hogy a szerződő a terméket az ajánlott tartási idő végéig megtartja. Szükségszerűen nem tudja a mutató figyelembe venni azt, ha a terméket futamidő közben visszavásárolják. Az ajánlott futamidő megtartása minden esetben jelentőséggel bír, de az különösen fontos lehet a kockázatosabb befektetési eszközök esetében, ahol a hozamelvárások csak a megfelelő időtávon tudnak realizálódni.

A KID kockázati mutató nem veszi figyelembe, ha a terméket a futamidő közben visszavásárolják.

Fontos tudni, hogy a teljesítmény-forgatókönyvek számítása az európai jogszabály szigorúan kötött képletei szerint történik, ahol a jövőbeli feltételezett hozamkilátások a múltbeli teljesítményeken alapulnak. Vannak ugyanakkor olyan befektetési eszközök a hazai piacon, ahol az elmúlt évek magas tényhozamai reálisan nem várhatóak el a jövőbeli hozamoktól. A kötött számítási metódus ugyanakkor nem teszi lehetővé a biztosítók számára, hogy ezt a körülményt figyelembe vegyék a KID-ben. A biztosítók ezért annyit tehetnek, hogy erre a körülményre külön is felhívják az ügyfelek figyelmét.

A múltbeli teljesítmények alapján számolt jövőbeli hozam-forgatókönyvek bizonyos befektetési eszközök esetében túlzott várakozásokat kelthetnek.

A befektetéssel kombinált biztosítási termékek jellemzően tartalmaznak egy beépített biztosítási elemet, ami lehet életbiztosítás, baleset- vagy egészségbiztosítás. Ez a biztosítási fedezet igény szerint tovább bővíthető a konkrét szerződésben.

A KID biztosítási forgatókönyve a kötelezően beépített biztosítási fedezet kifizetését mutatja be arra az esetre, ha a biztosítási esemény a szerződés futamideje alatt bekövetkezik. A biztosító elkülönített módon a „Felhalmozott biztosítási díj” sorban feltünteti a biztosítási fedezet ellenértékét a biztosítási díjon belül. Ennek a díjnak a hozamra gyakorolt hatását pedig a „Milyen termékről van szó” fejezetben lehet megtalálni.

A termék várható költségeit két táblázat mutatja be. Az első táblázat a költségek időbeli alakulását mutatja az ajánlott tartási időre és két további időpontra, az ajánlott tartási idő felére és egy évre. Ez utóbbiak azért fontosak, mert arról tájékoztatnak, hogy mivel kell számolnia az ügyfélnek, ha az ajánlott tartási időnél korábban szeretné visszavásárolni a szerződését.

A költségek a szemléletesség kedvéért kétféle módon is szerepelnek. Az egyik változat költségek kumulált összegként történő bemutatása a már megismert három időpontra. Vagyis azt lehet megtudni, hogy a bemutatott időpontig összesen mennyi költséget von el a biztosító. Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy az itt feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek levonásra, tehát azokat nem a befizetett díjakkal kell összevetni.

A másik típusú bemutatás százalékos formában, hozamveszteségként történik a RIY (Reduction in Yield) mutató segítségével. Vagyis azt tudjuk meg, hogy mennyivel lesz alacsonyabb a várható hozam a felmerült költségek miatt. Ez a megközelítés már ismerős a magyar fogyasztók számára a TKM számításból. A KID hozamveszteség mutató (RIY mutató) sokban hasonlít a magyar TKM mutatóhoz, a kettő azonban nem teljesen egyforma. A különböző tartalomra történő RIY bemutatás jó illusztrálja azt, hogy a szerződést érdemes a futamidő végéig megtartani, mivel a biztosítási termékek költségstruktúrája jellemzően úgy van megalkotva, hogy az a futamidő elején relatíve magasabb elvonásokat eredményez.

A KID-ben feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek elvonásra.

A termék várható költségeit két táblázat mutatja be. Az első táblázat a költségek időbeli alakulását mutatja az ajánlott tartási időre és két további időpontra, az ajánlott tartási idő felére és egy évre. Ez utóbbiak azért fontosak, mert arról tájékoztatnak, hogy mivel kell számolnia az ügyfélnek, ha az ajánlott tartási időnél korábban szeretné visszavásárolni a szerződését.

A költségek a szemléletesség kedvéért kétféle módon is szerepelnek. Az egyik változat költségek kumulált összegként történő bemutatása a már megismert három időpontra. Vagyis azt lehet megtudni, hogy a bemutatott időpontig összesen mennyi költséget von el a biztosító. Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy az itt feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek levonásra, tehát azokat nem a befizetett díjakkal kell összevetni.

A másik típusú bemutatás százalékos formában, hozamveszteségként történik a RIY (Reduction in Yield) mutató segítségével. Vagyis azt tudjuk meg, hogy mennyivel lesz alacsonyabb a várható hozam a felmerült költségek miatt. Ez a megközelítés már ismerős a magyar fogyasztók számára a TKM számításból. A KID hozamveszteség mutató (RIY mutató) sokban hasonlít a magyar TKM mutatóhoz, a kettő azonban nem teljesen egyforma. A különböző tartalomra történő RIY bemutatás jó illusztrálja azt, hogy a szerződést érdemes a futamidő végéig megtartani, mivel a biztosítási termékek költségstruktúrája jellemzően úgy van megalkotva, hogy az a futamidő elején relatíve magasabb elvonásokat eredményez.

A KID-ben feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek elvonásra.

Terméktől függően előfordulhat, hogy az első éves RIY értéknél nagyon magas szám, akár 100% vagy afeletti érték is szerepelhet, ami a hozamveszteség mutató logikája szerint azt sugallja, mintha az ügyfél az első év után semmit nem kapna vissza a befizetéséből.

Ahogy azt korábban jeleztük a teljesítmény-forgatókönyveknél, a KID módszertanát szigorúan köti az európai szabályozás. A megadott képletbe a termék paramétereit beírva előfordulhat az, hogy az első éves RIY érték magasabb lesz, mit 80%. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a befektetéssel kombinált életbiztosítások első éves visszavásárlási értékének minimumát Magyarországon törvény szabályozza, ami nem lehet kevesebb, mint a befizetett díj 20%-a. Az első évnél feltüntetett, esetlegesen ennél magasabb RIY érték kizárólag az előírt számítási módszer sajátosságaiból fakad, és nem érinti ezt a biztosítói – jogszabályon alapuló – kötelezettséget. A biztosítók erre a körülményre külön is felhívják az ügyfelek figyelmét.

Az első éves biztosítói kifizetés minimum értékét Magyarországon törvény szabályozza, ami nem lehet kevesebb, mint a befizetett díj 20%-a, abban az esetben is, ha 80%-nál magasabb a kiszámított RIY érték.

Magyarországon 2010 óta alkalmazzuk a TKM mutatót, ami hozamveszteségként mutatja be a befektetéssel kombinált életbiztosítások költségét. Most hasonló logikával kerül bevezetésre az európai költségmutató a KID dokumentumban. A két mutató, habár sokban hasonlít egymásra, nem teljesen egyforma. Annak érdekében, hogy a két költségmutató értékei minél közelebb kerüljenek egymáshoz, a magyarországi biztosítók igyekeznek a RIY számításhoz alkalmazott paramétereket minél közelebb hozni a TKM rendszerhez ott, ahol ezt a rugalmasságot az európai módszertan megengedi. Ilyen például a javasolt tartási idő vagy az ügyfél belépéskori életkora. Az európai módszertan ugyanakkor a legtöbb vonatkozásban nem enged meg rugalmasságot a számításban, ezért a RIY és a TKM számítás az esetek többségében nem pontosan ugyanazt az eredményt fogja adni.

Az MNB által elvárt maximum értékek továbbra is a TKM értékhez kötődnek, mely értékről az ügyfelek az eddigi gyakorlatnak megfelelően a biztosítók, a MABISZ és az MNB honlapján tájékozódhatnak. Az ügyfelek az ajánlati szakaszban mindkét értékről tájékoztatást kapnak.

Az ügyfelek két, százalékban kifejezett költségmutatóval is fognak találkozni a biztosítások esetében. A RIY és a TKM nagyon hasonlítanak egymásra, de azok nem teljesen azonos költségmutatók.

Anélkül hogy túlságosan technikai részletekbe bocsátkoznánk, röviden bemutatjuk, hogy milyen érdemi számítási különbségek vannak a két mutató között.

• A költségmutató számításakor a biztosító feltételezi, hogy a befektetési eszközökön a futamidő során hozam keletkezik. A RIY mutató esetében ez a jövőbeli hozamfeltételezés a múltbeli hozamokon alapul, míg a TKM számításnál a figyelembe vett hozamot az MNB rendelet egységesen rögzíti (azt az EIOPA által közzétett kockázatmentes hozamgörbéhez köti). Az egységes paraméterezés miatt a TKM módszertan jobb összehasonlíthatóságot biztosít.

• Mindkét költségmutatónál három kiemelt tartamra történik a bemutatás. A TKM esetében a tartamos biztosításoknál ezek az ún. lejárati tartamok, tehát azzal a feltételezéssel él a biztosító, hogy az ügyfél az adott időpontig megtartja a szerződését, azt nem vásárolta vissza. Amennyiben egy kiemelt tartamra nem elérhető lejárattal az adott termék, akkor a biztosító arra a tartamra nem mutat be TKM értéket. A teljes életre szóló biztosítások esetében ugyanakkor a bemutatott tartamoknál a biztosító visszavásárlási értékkel számolja a TKM-et, feltételezve, hogy abban az időpontban az ügyfél a szerződést visszavásárolja.

  A RIY mutató esetében csak a javasolt tartási időnél él azzal a feltételezéssel a biztosító, hogy az ügyfél a lejárati idő végéig megtartja a terméket. A köztes tartamoknál a RIY költségmutató mindkét terméktípus esetében (tartamos és teljes életre szóló) egyaránt az ún. visszavásárlási értékkel kerül kiszámításra.

A költségek megtalálhatóak a KID egy másik táblázatában is, mely a különböző költségtípusok hozamra gyakorolt hatását mutatja be a RIY mutató segítségével az ajánlott tartási idő végén. A költségeket a szerint bontják fel, hogy azok a szerződés mely időszakában, illetve milyen címen merülhetnek fel. Főszabályként az itt feltüntetett RIY részösszegek együtt kiadják az előző táblázat harmadik oszlopában szereplő összesített RIY értéket.

Megismerhető továbbá a biztosítási fedezet ellenértékéül szolgáló kockázati díjrész hatása is a befektetetési eredményre, de nem ebből a táblázatból, hanem a „Milyen termékről van szó” fejezetből.

Itt alapvetően a unit linked típusú biztosításokról van szó, ahol az ügyfél nagy rugalmassággal választhatja meg, hogy a rendelkezésre álló befektetési eszközökből (eszközalapok, befektetési jegyek) milyen kombinációt állít össze a saját maga számára. Erről a termékcsoportról bővebben is tájékozódhat a MABISZ „Unit-linked 1×1” ismertetőjéből.