Totálkárról egyrészt akkor beszélünk, ha az autót azért nem érdemes megjavítani, mert a javítás többe kerülne, mint a jármű balesetkori forgalmi értékének a maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összege (ez az ún. gazdasági totálkár), valamint ha a jármű oly mértékben sérült, hogy az műszakilag javíthatatlan (ún. műszaki totálkár).

Totálkár esetében tehát a kárszámítás nem a javítás költségein alapul, hanem a jármű káridőponti értékéből vonják le az értékesíthető roncs becsült értékét, és a kettő különbsége lesz a kártérítés összege.

A tulajdonos döntése szerint a totálkárt szenvedett gépjármű is megjavíttatható, de ilyenkor a javítás költségei a károkozóra, illetve biztosítójára nem terhelhetők tovább.

A biztosítókat jogszabály (1999. évi VXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról, 33. §, 2) b/. bekezdés) egyetlen esetben kötelezi a közlekedési hatóság értesítésére a totálkárossá nyilvánított gépjárművekről, nevezetesen, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítélik meg, hogy a gépjármű üzemeltetése műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető. Ez a gyakorlatban lényegében csak a teljes mértékben roncsolt vagy elégett gépjárműveket érinti, vagy az olyan motorkerékpárt, amelynek a váza cserére szorul. Az ilyen esetet egyébként a tulajdonosnak is kötelessége a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak bejelenteni.

A súlyosan sérült, és az előző bekezdés alapján bejelentett gépjárművek további kezelését a hulladékká vált gépjárművekről kiadott 267/2004 (IX.23.) Korm. rendelet szabályozza.

Az avulás a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.

Amennyiben javítás esetén a károsult gépjárműbe a régebbi helyett új alkatrész kerül beépítésre, a kárszakértő a gépjármű korának megfelelően azt „avultatja”, azaz annak árából levonást eszközöl, tekintettel arra, hogy a kár rendezése során nem az újkori, hanem a balesetet közvetlenül megelőző állapotot kell helyreállítani.

Ebben az esetben Ön csak akkor tanulmányozza a biztosítók 2018. január 1-től érvényes tarifáit, ha az Ön biztosítási időszakának kezdete 2018. március elsejére esik, vagy annál korábbi dátumú. Ebben az esetben megnézheti, hogy lesz-e kedvezőbb ajánlat az Ön számára a következő biztosítási időszakra Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról valamelyik másik biztosítónál, és ha úgy dönt, akkor már tehet ajánlatot a kiválasztott biztosítónak.

Ha az Ön szerződésének biztosítási évfordulója 2018. március 2-re vagy azt követő időpontra esik, akkor nincs értelme a mostani tarifák tanulmányozásának, ugyanis ezek a tarifák az Ön évfordulójáig még megváltozhatnak. Ebben az esetben nincs értelme ajánlatot tennie valamely másik biztosítónak, ugyanis a biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen.

Szerződését érvényesen csak az Ön szerződésének konkrét évfordulójára tudja majd felmondani az évforduló előtt legkésőbb 30 nappal beérkezően, a korábbi időpontra vonatkozó felmondása érvénytelen lesz. A biztosítási időszak alatt az adott gépjárműre az üzembentartó más biztosítóval nem köthet szerződést, az így megkötött (rákötött) szerződés érvénytelen!

A felmondás konkrét lebonyolításával kapcsolatban javasoljuk, hogy vegye figyelembe értelemszerűen a december 31-i évfordulójú ügyfeleknek javasolt tudnivalókat is.

A biztosítási kötelezettség azt jelenti, hogy minden magyar gépjármű üzembentartója köteles gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, és az után a díjat megfizetni. A biztosítási kötelezettség tehát az üzembentartót terheli, a gépjármű forgalomba helyezésétől kezdve annak forgalomból való kivonásáig.

Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása (leggyakrabban egyszerű adásvétel) miatt kerül sor, az új üzembentartó a tulajdonjog átszállását követően, az adásvételi szerződés aláírásának napjától köteles a kötelező felelősségbiztosítást haladéktalanul megkötni.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást csak gépjárművekre lehet kötni. A vonatkozó jogszabály (Gfbt.) szerint gépjárműnek a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár minősül.

A 300W teljesítményt el nem érő elektromos roller és elektromos kerékpár a jelenleg hatályos szabályozás szerint nem minősül gépjárműnek, így biztosítás sem köthető rá. Ilyen járművek használata esetén javasolt olyan lakásbiztosításhoz tartozó vagy egyéb felelősségbiztosítást kötni, amely fedezetet nyújt a gépjárműnek nem minősülő járművekkel okozott károkra is.

A biztosítási szerződésben a biztosító a biztosítási díj ellenében vállalja, hogy a szerződésben meghatározott kockázatok bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtja, a biztosított pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díját a biztosítónak határidőre megfizeti. A biztosítási díj a biztosítót a biztosítási időszak kezdőnapján megilleti, azonban a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében erről a jogszabály eltérően rendelkezhet.

A Gfbt. szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót, aki a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, valamint a díjfizetést illetően a szerződő felek a Gfbt-ben meghatározottaktól eltérhetnek.

A szerződéskötéssel kapcsolatos konkrét kérdések megválaszolása, illetve a megkötött biztosítással kapcsolatos ügyintézés is az adott biztosító feladata.

A MABISZ Díjnavigátor nem alkalmas a fennálló biztosítási szerződések felmondásának kezelésére, azt Önnek kell intézni. A felmondás során követendő eljárásban segítséget nyújt a MABISZ honlapján található tájékoztató, az ugyanott elérhető felmondási formanyomtatvány, illetőleg a biztosítók elérhetőségei, ahová a felmondási nyomtatványt el kell juttatnia.

A kínálat áttekintésére és a döntésre egy hónap áll rendelkezésére. A fizetendő díjáról a Felügyelet (www.mnb.hu), a MABISZ (www.mabisz.hu) és az egyes biztosítók honlapjain tájékozódhat és összehasonlíthatja a többi biztosító díjaival.

Ha a mérlegelés alapján úgy dönt, hogy továbbra is a jelenlegi biztosítóját választja, akkor nincs teendő!

Ha viszont úgy dönt, hogy biztosítót vált, jelenlegi szerződését írásban fel kell mondania, úgy, hogy az legkésőbb 2017. december 1-jén éjfélig a jelenlegi biztosítójához beérkezzék.

A felmondólevél elküldésekor kérjük, vegye figyelembe a postai átfutási időt, továbbá azt a tényt, hogy a küldemény esetleg nem érkezik meg a címzetthez. Ugyanilyen probléma adódhat a faxon elküldött felmondások esetében is. Javasoljuk, hogy felmondását időben feladott ajánlott levélként küldje el.

Amennyiben döntése elhúzódik és csak a hónap végére érlelődik meg az elhatározása, akkor célszerű a felmondó levelet személyesen eljuttatni az érintett biztosító legközelebbi egységéhez, és dokumentáltatni annak átvételét.

Amennyiben Ön nem, vagy nem a fentieknek megfelelően mondja fel biztosítását, akkor a „régi” szerződés hatályos marad a következő évre is, és a más biztosítónál újonnan „megkötött” (rákötött) biztosítás érvénytelen lesz.

Ha az ily módon folyamatos gfb szerződésének 2018. január 1-jén esedékes díját nem fizeti be, akkor az esedékességtől számított türelmi idő (60 nap) elteltével szerződése díjnemfizetés miatt fog megszűnni, viszont az év hátralévő részére is az előző (a jelenlegi) biztosítónál kell új szerződést kötnie.

Amennyiben ezt az új szerződést nem köti meg, akkor számolnia kell a biztosítatlanság következményeivel, vagyis azzal, hogy az Ön által okozott esetleges károkat a MABISZ a károsultnak megfizeti, de azt Öntől visszaköveteli.

Ne feledje tehát: ha a felmondás nem volt szabályos, az új, kiválasztott biztosítóval kötött szerződése nem lesz érvényes!

A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) szerint a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási fedezet fennáll. Így az érvényes biztosítás hiánya a hatályos szabálysértési törvény szerint mostantól a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötés elmulasztásának másik szankciója a fedezetlenségi díj, melyet a biztosítatlan időszak után kell megfizetnie.

A harmadik, legsúlyosabb következmény azonban akkor éri az üzembentartót, ha a biztosítatlan járművével kárt okoz. Ebben az esetben ugyanis a károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője (a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége) téríti meg. A 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 36.§ bekezdése szerint a Kártalanítási Számla kezelője a biztosítatlan károkozó gépjármű üzembentartójától követelheti a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes 1ráfordítását és költségét. Szükség esetén a Kártalanítási Számla kezelője bírósági úton szerez érvényt követelésének.