A biztosító társaságok a kármentes járművezetést a bónuszfokozat növekedésének megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazzák. Az ún. bonus-malus besorolás minden biztosítónál befolyásolja a biztosítási díjat. Ha károkozás történik, a kedvezmény elveszhet, a szerződés bónuszfokozata csökken.

A 21/2011. NGM rendelet alapján a bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra kiterjedő több osztályból álló rendszer. A bonus-malus rendszer egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából a kármentes időszak, illetve az okozott – a biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó – károk számának alapján a bonus-malus osztály a kötelező felelősségbiztosításról valamelyikéhez hozzárendeli (besorolja).

A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő/ üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjárművét ki vezette.

Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan a nyomozó hatóságnál büntető feljelentés tételére kerül sor, úgy a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

A rendszerbe újonnan belépő üzembentartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.