Stratégia

MABISZ STRATÉGIA 2026
A MABISZ stratégia alapvetései
icon
A biztosítási piacot
Magyarországon erős verseny jellemzi
icon
A biztosítók sok területen más szektorok képviselőivel versenyeznek
icon
A biztosítókkal szemben
magas a társadalmi bizalom
icon
A magyar biztosítási szektort
kettősség jellemzi a
lefedettség terén
icon
A biztosítók ügyfélkapcsolataiban két fő kihívással küzdenek:
-alacsony frekvenciájú interakció az ügyfelekkel,
-a közvetlen ügyfélkapcsolat korlátossága
icon
A protection gap kialakulásának megakadályozása a lakásbiztosítási szegmensben
  • Magas színvonalú fedezet: Európa egyik legszélesebb fedezete, Európa egyik legalacsonyabb díjáért cserébe: a magyar lakásbiztosítások nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő minőséget képviselnek, magas védelmet nyújtva az ügyfelek számára
  • Széles körű lefedettség: A piac magas penetrációval és széles ügyfélkörrel rendelkezik – különösen a lakásbiztosítások tekintetében
  • Javuló ár-érték arány: Az ügyfelek szemszögéből folyamatosan javul a biztosítási termékek ár-érték aránya, ami növeli az elégedettséget és a bizalmat
Célok
  • A protection gap elkerülése: az árverseny ne üresítse ki a biztosítási fedezetet, ne alakuljon ki protection gap a szegmensben. A verseny ne csak az árakról, hanem a szolgáltatási színvonalról és a fedezetek minőségéről is szóljon.
icon
A kockázati életbiztosítások relevanciájának növelése
  • Kettős cél: (1) Lakossági / ügyfél és (2) döntéshozói edukáció
  • A kockázati életbiztosítások (személybiztosítások) becsatornázása az állami szociálpolitikai programokba, amelyeknél a hitel fontos szerepet kap
Hosszútávú célok
  • A kockázati életbiztosítások elterjedtségének növelése – az átlagos biztosítási összegek növelése a tényleges biztosítási védelem kiszélesítése érdekében
  • Felzárkózás Nyugat-Európához a penetráció tekintetében.
icon
A magánegészségügy fejlődésének kulcsa: az egészségbiztosítások erősítése
  • Nincs modern magánegészségügy biztosítás nélkül
  • A biztosítók fontos szerepet játszanak:
    • a magánegészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének bővítésében
    • az ügyfél- és beteg érdekek képviseletében
    • a magánegészségügyi szolgáltatások minőségbiztosításában és
    • a gazdaság kifehérítésében
Célok
  • Olyan szabályozói környezet kialakítása, ahol a biztosítók a jelenleginél nagyobb, aktívabb szerepet tudnak játszani a magyar magánegészségügyben.
  • Biztosítások révén az ügyfelek számára szélesebb körben váljon elérhetővé magasabb színvonalú magánegészségügyi ellátás
  • A biztosítási szektor aktívan járuljon hozzá a magyar lakosság egészségének javításához
icon
Adózás
  • Szektor szinten a biztosítási pótadó összege jelentősen meghaladja a nyereség összegét. 2024-ben a biztosítási szektor adózott eredményénének közel 450%-át tették ki az ágazatra kivetett különadók (281 mrd Ft)
  • A biztosítási szektor nyeresége az extraprofit adó bevezetését követően jelentősen csökkent, míg a szektor gazdasági nyeresége negatívba is fordult – a jelenlegi megtérülési szintek az MNB által javasolt sávot sem érik el
  • A biztosítási pótadó bevetése a szektor nyereségességét jelentősen csökkentette. 2024 év végére a szektor nyeresége a 2021-esnek nominálisan 58%-t, reálértéken a 42%-át teszi csak ki
chart
  • Európában csak Magyarországon van biztosítási extraprofit-adó, míg több környező országban (pl. CZ, PL) a biztosítók teljesen mentesülnek a díjbevétel-alapú adóktól
  • A magas adóterhelés ellenére a biztosítási szektor egyéb társadalompolitikai célok megvalósításában is aktív szerepet vállal (pl. lakásbiztosítási árstop, Babaváró kölcsön káralap)
Cél
  • A 2025-ös könnyítést követően, 2027-től a szektort terhelő extraprofitadó kivezetése
icon
Szabályozás és Digitalizáció
  • A digitalizáció és az AI lehetőséget ad a biztosítók számára az ügyfélélmény javítására, közvetlen ügyfélkapcsolat kiépítésére
Célok
  • A MABISZ célja, hogy a biztosítókat érintő szabályozás egyszerűsödjön, adjon teret a versenynek, ösztönözze az innovációt
  • A digitális ökoszisztéma fejlesztése érdekében a biztosítók számára minél szélesebb körben kell valós idejű hozzáférést biztosítani adatbázisokhoz, hogy az ügyféladatok automatikusan, digitálisan kerüljenek feldolgozásra
  • A szabályozásnak engednie kell a mesterséges intelligencia használatát és segítenie kell a szektor digitális transzformációját