MABISZ STRATÉGIA 2026
JAVASLAT A KOCKÁZATI ÉLET-
, BALESET-
, BETEGSÉGBIZTOSÍTÁSOK, ILLETVE EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK ADÓJOGI SZABÁLYANAK MÓDOSÍTÁSÁRA, VALAMINT A SZOLGÁLTATÁSFI NANSZÍROZÓ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEINEK JAVÍTÁSÁRA
Nem hangsúlyozható eléggé annak fontossága – társadalmi és egyéni dimenzióban egyaránt -, hogy MINÉL TÖBBEN RENDELKEZZENEK OLYAN MAGÁNBIZTOSÍTÁSI FEDEZETTEL, AMI KRITIKUS ÉLETHELYZETEKBEN – HALÁL, BALESET, BETEGSÉG – NYÚJT ANYAGI SEGÍTSÉGET A CSALÁDOKNAK. Ilyen biztosítások a kockázati élet-, baleset-, betegségbiztosítások, illetve egészségbiztosítások. Az elmúlt időszak kétségtelen eredményei ellenére ezen biztosítások elterjedtsége Magyarországon továbbra is rendkívül alacsonynak mondható, akár a kívánatos arányhoz, akár pedig az átlagos európai lefedettséghez képest tekintjük. A MABISZ tagbiztosítói a kérdést tanulmányozva két olyan szabályozási pontot azonosítottak, ahol előrelépést lehetne elérni a kérdéses termékkör szélesebb körben történő értékesíthetősége érdekében.
A munkáltató által fizetett kockázati biztosítási díj meghatározott összeghatárig való adó- és járulékmentessége, más szóval az azonos célt szolgáló ügyfél fizetések azonos adójogi elbírálása.
Egészségpénztárból fizetett egyéni kockázati biztosítási díj esetén a biztosító szolgáltatását ne kelljen az egészségpénztáron keresztül fizetni.
AZ ALÁBBIAKBAN BEMUTATJUK A KÉT PONT KAPCSÁN KONKRÉT MÓDOSÍTÓ JAVASLATAINKAT ABBAN A REMÉNYBEN, HOGY AZOK A JOGALKOTÓNÁL NYITOTTSÁGRA TALÁLNAK.
1
HAZÁNKBAN JELENLEG RENDKÍVÜL ALACSONYNAK MONDHATÓ A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM SZINTJE.
Magyarországon a halálestre szóló kockázati életbiztosítások száma (2024-ben 742.205 szerződés) a lakosság számához képes igen alacsony.
Az átlagos biztosítottsági szint ugyancsak alacsonynak mondható, tekintettel arra, hogy a sokéves tartalmat alapján a családfő munkából való kiesése, halála esetén a családnak átlagosan két-három évre van szüksége ahhoz, hogy anyagilag ismét talpra tudjon állni.
A MAGYAR TÁRSADALOM AZONBAN A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÁSOK SZEMPONTJÁBÓL NEM RENDELKEZIK MEGFELELŐ VÉDELEMMEL (sem más célú, ilyen esetben felhasználható, több éves tartalékkal.) A fentiekből következő fontos célkitűzés, hogy a családok – és kiemelten a kereső családtagok – kockázati biztosítottsága a mostani alacsony, szakértői becslés szerint átlagosan kb. 3 millió forint körüli haláleseti biztosítási összegekhez képest érdemben növekedjen.
A módosító javaslat a háztartások és a családok alacsony biztosítottságára és az öngondoskodás szintjének szükséges emelésére tekintettel a kockázati élet-, baleset- és betegségbiztosításokra, illetve egészségbiztosításokra vonatkozóan 2019. előtt hatályban volt rendelkezések ismételt hatályba léptetését célozza, garanciális jellegű kisebb pontosítással, a termékkör szűkítésével. Eszerint javasolt ISMÉTELTEN LEHETŐVÉ TENNI, HOGY A MAGÁNSZEMÉLY ÁLTAL FIZETETT MAGÁNSZEMÉLY KOCKÁZATI BIZTOSÍTÁSOK MEGHATÁROZOTT ÖSSZEGHATÁRIG ADÓMENTESEK LEGYENEK.
A javaslat szerint az érintett biztosítási körbe azonban kizárólag azok az ún. tisztán kockázati biztosítások tartoznának bele, amelyek sem lej árati szolgáltatással, sem visszavásárlási értékkel nem rendelkeznek. Ebben a körben a biztosító szolgáltatására kizárólag a magánszemély biztosított – okirattal igazolt – halála, balesete vagy betegsége esetén kerülhet sor, egyéb esetben a szerződésből való pénzkivonásra nincs lehetőség.
A javaslat a biztosítási díj korlátozott adómentességére vonatkozóan a korábban ismert szabályt javasolja ismételten hatályba léptetni: az adómentes vázolásai díjú szerződés alapján nyújtott jövedelempótló baleset-, betegségbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások a javaslatban meghatározott összeghatár felett adókötelesek lennének (a szolgáltatás adókötelezetségét kiváltó napi összeghatárra az időközben bekövetkezett pénzromlás mértékének megfelelő kisebb emelés javasolt).
2
A módosító javaslat az Öpt tv. módosításával tényleges, közérdeket szolgáló tartalommal tölti meg a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás egészségpénztári számláról történő biztosítási díjfizetésére vonatkozó szabályt. Az Öpt tv. szóban forgó rendelkezése hatályba lépése óta nem tudott megtelni tartalommal, azon oknál fogva, hogy a törvény a biztosításból származó mindennemű biztosítói kifizetést az egészségpénztári számlára rendelt utalni. A gyakorlatban és célja szerint a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás alapján a biztosító a biztosított egészségügyi ellátásával kapcsolatban, a felmerülő egészségügyi ellátás, szolgáltatás költségét fizeti meg a szolgáltatónak. A biztosító csak akkor köteles teljesíteni, ha a biztosítási esemény, a biztosított bármilyen eredetű megbetegedése bekövetkezik, beleértve az orvosi protokoll szerinti prevenciót is, illetve azt az esetet is, amikor a biztosító – magánjogi megállapodás keretében egészségügyi szolgáltatókkal szerződve – nem pénzben teljesít, hanem megszervezi a biztosított betegútját, gyógyítását.
Amennyiben a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás tartalmaz olyan kifizetést, amely a biztosítási esemény (pl. lábtörés, kórház ápolás) kapcsán a biztosítottat/kedvezményezettet illeti meg, úgy az ilyen pénzbeli biztosítói teljesítést a pénztárba kell utalni azzal, hogy természetesen az ilyen összegek a biztosított/kedvezményezett a törvény javasolt rendelkezése alapján közvetlen fogyasztásra nem/továbbra sem használhatja fel. Kivételként szerepel az az eset, ha a magánszemély biztosított pénztártag az egészségügyi szolgáltatónál az ellátás költségét előfinanszírozta és az ellátási költséget a biztosító utólag megtéríti a magánszemély biztosított pénztártag részére.
Pénztár
→
Biztosító
→
Ügyfél
A szövegpontosítással egyértelműen szétválik a biztosítótól a pénztártag vagy a pénztár által vásárolt biztosítás törvényi kezelése attól az esettől, amikor a pénztár a belső szabályzatai és a rá vonatkozó törvényi rendelkezések szerint saját maga – biztosító közbeiktatása nélkül – szervezi meg tagja számára a prevenciót, a betegútat, a gyógyítási szolgáltatásokat.