MABISZ STRATÉGIA 2026
Magán egészségbiztosítás
Széles körben közismertek a trendek, amelyek EURÓPA-SZERTE EGYRE NAGYOBB NYOMÁS ALÁ HELYEZIK A TÁRSADALMI ELOSZTÓ RENDSZEREKET (öregedő társadalom, orvostudomány innovációja, az új technológiák alkalmazásával együtt járó költségrobbannás). Ez arra készteti az országokat, hogy újragondolják az egészségügyi rendszerek jövőjét is, keresve azokat a megoldásokat, amelyek hosszú távon fenntarthatóvá teszik a terület finanszírozását úgy, hogy ne kelljen szükségszerűen vállalni az ellátások jelentős minőségromlásának áldozatát.
A kontinensen jelenleg alkalmazott megoldások változatosak a gazdasági, kulturális és történelmi eltérések okán, közös ugyanakkor bennük, hogy az öngondoskodás bázisán kitöltik a tényleges fogyasztó igények és az állami ellátások ismert korlátai között meglévő rést.
Egy-egy ország esetében fontos jellemző az egy főre jutó egészségügyi célú kiadások mértéke. Míg 2022-ben az EU27 átlaga e mutató kapcsán (vásárlóerő-paritáson számolva) 3.685 euró/fő, Ausztriában 4.751 euró/fő volt, addig Magyarország esetében ez a szám 1.867 euró/fő volt, s hazánk ebben az összehasonlításban a teljes Unión belül is csak a huszonnegyedik volt.
Miközben a legtöbb európai országban az állami finanszírozás továbbra is meghatározó, a (többek között a pandémia kapcsán is tapasztalt) növekvő ügyfélelvárásra tekintettel egyre fontosabb, hogy legyenek a privát biztosítókon keresztül elérhető magánszolgáltatási megoldások is. A legelterjedtebb változat az önkéntességen alapuló modell, ami szerződéses alapon nyújt biztosítási fedezetet, és melynek különböző verziói ismertek.
Az állami elláson túlnyúló, vagy azt kiegészítő fedezet (pl. kötelező hozzájárulás térítése, választás lehetősége különböző eljárások között, vagy a közszolgáltatásból kizárt ellátások fedezete). Példa erre Dánia, Franciaország, Olaszország és Szlovénia.
Alternatív (duplikált) fedezet, ami a közszolgáltatással párhuzamosan történik és többnyire egy magánintézményben való ellátást jelent (ld. Nagy-Britannia, Spanyolország és Portugália).
Helyettesítő-jellegű fedezet, amikor a magánbiztosítások kiváltják az állami ellátást (pl. Németország, illetve bizonyos körben Spanyolország és
Az európai példák is bizonyítják, hogy több úton is el lehet indulni, nem létezik az egyetlen tökéletes megoldás. A szinergiák megtalálásához azonban SZÜKSÉGES FELTÉTEL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS A MAGÁNBIZTOSÍTÁSI RENDSZER KÖZTI „SZEREPOSZTÁS”, EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLÓDÁS FELTÉTELEINEK EGYÉRTELMŰSÍTÉSE. Pl. mind Csehországban, mind Szlovákiában széles körű, de meghatározott a járadékfizetés alapján nyújtott szolgáltatási csomag terjedelme. A MABISZ tagbiztosítói az állami és a magánbiztosítási rendszer egymást segítő összehangolásában szeretnének együtt gondolkodni a döntéshozókkal, egészségügyi szolgáltatókkal és más érdekeltekkel.
Alapvetés, hogy A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ ÉLETMINŐSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYET TERHELŐ KIADÁSOK NAGYSÁGA MELLETT HATÁSSAL VAN AZ ORSZÁG GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYÉRE IS.
A magyar lakosság egészségi állapota nem megfelelő (elmarad a nyugat-európai szinttől), ez a tény pedig versenyképességi hátrányt is jelent. Ismertek mind az állami, mind a magán ellátórendszerek korlátai, ugyanakkor a lakosság egyre gyorsabban, szélesebb körben és magasabb színvonalon várja el az ellátásokat, amit e rendszerek – elsősorban finanszírozási okokból – nem tudnak, nem tudhatnak teljeskörűen kielégíteni.
Ismert körülmény, hogy a magán egészségbiztosítások szerepe és ismertsége, ha lassan is, de növekedést mutat. A HAZÁNKBAN ALACSONY ÉS ELÉGTELEN ÉLET-, EGÉSZSÉG- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZATI VÉDELMI SZINTRE TEKINTETTEL HIÁNYPÓTLÓ VOLT A KOCKÁZATI SZEMÉLYBIZTOSÍTÁSOK 2012-TŐL 2018-IG LÉTEZETT ADÓMENTESSÉGE, ADÓÖSZTÖNZŐJE, ami egyértelműen segítő eszköze társadalmi szinten a családokat fenyegető kockázatok kezelésének (vö.: a magán egészségbiztosítások és önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel Romániában létező adóösztönzővel).
Az összes egészségügyi célú kiadáson belül a magánegészségbiztosítások díján felüli magánkiadások hányada hazánkban igen magas (a kb. 15%-os EU-átlagértékhez képest kb. 26%). Ezen belül is célszerű a magánköltéseket minél nagyobb arányban az ellenőrizhető módon működő és bizonyítottan mérhető egészségnyereséggel járó egészségügyi szolgáltatókhoz, látnató és tervezhető forrásként becsatornázni.
VIZSGÁLANDÓ MEGKÖZELÍTÉSEK A MAGÁNBIZTOSÍTÁSOK ELŐNYEINEK KIHASZNÁLÁSÁRA
1. vállalati modell
2. kiegészítő biztosítások
3. vegyes finanszírozás
A három eltérő megközelítés mutat különbségeket, de ugyanakkor bármely esetben az a cél, hogy a magán egészségbiztosításban rejlő potenciál nagyobb mértékben kerüljön kihasználásra annak érdekében, hogy adott szintű állami szerepvállalás mellett, azt kiegészítve minél jobb egészségügyi ellátások elérése váljon lehetővé széles tömegek számára. Ugyancsak közös mindhárom megoldásban, hogy a rendszer bevezetése esetén is mindenki változatlanul fizeti az egészségügyi célra is fordítandó közterheket, azaz mindenki TB biztosított is marad.