Évkönyvek


Évkönyvek

Információs Központ


Információs Központ

Annak érdekében, hogy a Gépjármű-biztosítási Irányelv szerinti, magyar károsult által külföldön elszenvedett károk esetén a károsultnak lehetősége legyen hazájában, anyanyelvén kártérítést követelni, valamennyi tagállam köteles létrehozni információs központokat.

Az információs központok felelősek:

  • a gépjárművek forgalmi rendszámát és felelősségbiztosítási adatait tartalmazó nyilvántartások vezetéséért,
  • ezen adatok gyűjtésének és továbbításának összehangolásáért,
  • azon személyek tájékoztatásáért, akik az említett adatok megismerésére jogosultak.

Hazánkban az Információs Központ feladatait a MABISZ látja el.

Az Információs Központ gépjárművel okozott káresemény esetén tájékoztatást ad a károsult részére a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójáról, külföldi gépjármű esetén annak magyarországi képviselőjéről (levelező, kárrendezési megbízott). Ezt az adatot a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokra tekintettel kizárólag írásbeli kérelemre, kizárólag konkrét káresemény kapcsán áll módunkban kiadni az arra jogosult személy részére, amennyiben a megkereső az adatok megszerzéséhez fűződő jogos igényét adatokkal és bizonylatokkal igazolta.

Hét évvel ezelőtt kezdte meg működését a MABISZ ügyfélszolgálata


Hét évvel ezelőtt kezdte meg működését a MABISZ ügyfélszolgálata

2017.09.01.

Több mint 165 ezren keresték fel a MABISZ fogyasztóvédelmi célú, hiteles információk közvetítésére létrehozott ügyfélszolgálatát. A valóban impozáns adatok azt mutatják, hogy helyes döntés volt a szervezet létrehozása, az intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket és beteljesítette az elvárásokat – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára a MABISZ Ügyfélszolgálat megalapításának hetedik évfordulóján.

A szövetség 2010. szeptember 1-jétől működteti az ügyfelek minél teljesebb körű informálását és hiteles tájékoztatását célul kitűző intézményét. Ez idő alatt 165 096 ügyfélmegkeresést regisztrált a szervezet.

„A MABISZ Ügyfélszolgálat életre hívásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a nemzetgazdaság olyan alapvető fontosságú területéről, mint a biztosítási szektor, megfelelő információkhoz jusson a lakosság és a vállalkozói szektor. Célunk már az intézmény létrehozásakor az volt, hogy segítsük az ügyfeleket a tájékozódásban, az információszerzésben és az esetleges vitás kérdések megoldásában. Az adatok azt mutatják, hogy jó volt az elgondolás, s sikeres a megvalósítás” – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

Az adatokból kitűnik, hogy a megkeresések száma a teljes éveket tekintve stabilan meghaladja az évi 20 ezret, s lakosság bizalommal fordul a szövetség ügyfélszolgálatához.

A leggyakrabban telefonon keresztül keresik fel az ügyfélszolgálatot, a 2010-es indulás óta összesen 141 261-szer tárcsázták az ügyfélszolgálat számát.

A MABISZ Ügyfélszolgálat 2010-es megalapításával jelentős fogyasztóvédelmi feladatot vállalt fel. A szövetség olyan fogyasztóvédelemmel kapcsolatos eszközeinek sorába illeszkedik, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak (kgfb) hiteles összehasonlítását nyújtó MABISZ Díjnavigátor, a hosszú távú megtakarításokra szolgáló élet- és nyugdíjbiztosítások megbízható összehasonlítását célzó Teljes Költség Mutató (TKM) kifejlesztése és működtetése, illetve a lakásbiztosításokkal kapcsolatos döntések meghozatalában segítséget nyújtó Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetése.

„A MABISZ Ügyfélszolgálat kiemelkedő sikere a szövetség más, fogyasztóvédelmi eszközei, valamint a korábbinál aktívabb, nyíltabb kommunikációt folytató, edukációs feladatokat is felvállaló szervezet sikere is egyben” – jelentette ki Molnos Dániel.

Megjelent a Magyar Biztosítók Évkönyve 2017


Megjelent a Magyar Biztosítók Évkönyve 2017

2017.08.31.

A magyar fuvarozási vállalkozások minden adminisztratív korlátozás ellenére teret nyernek a nyugat-európai piacokon. Ennek bizonyítéka a hazai szállítmánybiztosítási piac stabil növekedése is, derül ki egyebek mellett a hazai biztosítók 2017-es évkönyvéből, amelyet most tett közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A május végéig leadott társasági mérlegek adataiból elkészült az egyik első részletes ágazati elemzés. Az ebből kirajzolódó tendenciák érdekes részletekkel gazdagítják az elmúlt évnek nemcsak a biztosítási, de szélesebb kitekintésben a gazdasági és társadalmi folyamatait is. Így például abban, hogy a szállítmánybiztosítási szerződések száma tavaly több, mint 80 százalékkal megugrott és a díjbevételek is stabilan növekedtek, fontos szerepe van a magyar fuvarozási vállalkozások térnyerésének a nyugat-európai piacokon. Bár az ottani fuvarozók a saját kormányaiknál igyekeznek elérni a piacukat védő jogi korlátok bevezetését a közép-európai versenytársaikkal szemben, ám ezek a törekvések a tényleges üzleti volumenben még nem érzékelhetőek. A közép- és kelet-európai fuvarozók tevékenységét azonban megnehezítik a tőlük megkövetelt biztosítási fedezetek is. Egyre speciálisabb igények merülnek fel, s az ezekre való reagálás a biztosítók számára is külön feladatot jelent.

A változatlanul erős díjverseny ellenére a biztosítók igyekeznek a növekvő kockázattal arányos díjakat elérni. Ezek növelése annál is indokoltabb, mivel 2016-ban bizonyos kárkategóriában 60 %-os növekedést is érzékeltek egyes biztosítók. Nagymértékben nőttek a közlekedési balesetekhez kapcsolódó árukárok. Ez beleillik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál is tapasztalt kár darabszám-növekedés tendenciájába, derül ki az évkönyvből. De míg ott ez főként a személygépkocsi állomány több mint százezres bővülésének valamint a csökkenő üzemanyagárak következtében megnövekedett gépjárműhasználatnak volt a sajnálatos velejárója, addig a szállítmányozási területen a károk számának növekedésében szerepet játszott például az Európát érintő menekültválság is. A menekültek nagyon gyakran használják „közlekedési eszközként” a teherszállító járművek rakterét. Különösen az élelmiszerszállítmányoknál fordul elő – a szigorú élelmiszerhigiéniai előírások miatt, – hogy a címzett visszautasítja a teljes szállítmányt, függetlenül a tényleges károkozás mértékétől. Ez a szállítmányozó és fuvarozó cégeket is új kihívások elé állítja, és ennek a kártípusnak a kezelése egyre komolyabb problémát jelent a biztosítóknak is. A kockázat növekedése még inkább indokolttá teszi, hogy a biztosítók megalapozottan, az ügyfél és fuvarozó tevékenységének minél jobb megismerése után vállalják a kockázatot.

Az évkönyvből megtudható az is, hogy az ágazatban a tavalyi, több mint öt százalékos növekedéssel a 920 milliárd forintot megközelítő díjbevétel már majdnem elérte a válság előtti, 2007-es szintet. Az életbiztosítási szerződések száma 5 százalékkal csökkent az előző évihez képest, a nem életbiztosítási szerződéseké viszont összességében 1,7 százalékkal emelkedett. Az életbiztosítási bevétel szerényebb mértékben, a nem életbiztosításoké viszont jelentősen növekedett 2015-höz képest, így a teljes díjbevételen belül már kisebb az előbbi aránya. (Az előző évi 51,3 százalékról 49,6 százalékra csökkent.)

Az évkönyv megjelenésének pillanatában a hazai piacon 24 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaságnak volt tevékenységi engedélye, közülük 21 tagja a szövetségnek, míg a 19 biztosító egyesület közül egy, a 17 EU tagállami fióktelepi biztosító közül öt. Négy társaság piaci részesedése haladja meg a tíz százalékot, így együtt közel a piac felét fedik le.

Részletes elemzések és táblázatok a mabisz.hu-n olvashatók.

Több mint 150 ezren fordultak már a MABISZ ügyfélszolgálatához


Több mint 150 ezren fordultak már a MABISZ ügyfélszolgálatához

2017.06.16.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálatához 2016 negyedik negyedévével bezárólag már 149 922 megkeresés érkezett. Továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos kérdések a leggyakoribbak, és a tavalyi évben is a telefonos megkeresések domináltak.

Az idei évben már 6000-nél is több alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát, így működése hetedik évében már a 150 ezret is meghaladja a megkeresések száma. De a tavalyi év is mérföldkőnek számít a szolgáltatás életében: kevés híján 30 ezer befutó kérdést kezelt az ügyfélszolgálat, ami 6,5 ezerrel haladja meg az előző öt év átlagát.

„Az adatok híven jelzik, hogy milyen fontos szerepet tölt be a fogyasztóvédelemben a MABISZ ügyfélszolgálati csatornája. Az ügyfélszolgálat a várakozásokon felül betölti azt a szerepet, amelyet 2010 őszi létrehozásakor elvártunk az új intézménytől. S ennek is része lehet abban, hogy a közvélemény-kutatások szerint a biztosítók megítélése a lakosság körében évről évre javul” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségnek főtitkára.

Az eddigi évek tapasztalatainak megfelelően ezúttal is a kgfb volt a legtöbb kérdést felvető téma.

Az ügyfélmegkereséek módjában nincs változás. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a telefont preferálja a legtöbb információt kérő, 2016-ban 24 759 kérdés érkezett ezen a csatornán. E-emailes megkereséssel 2572 esetben éltek az ügyfelek.

Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát


Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát

2016.09.15.

2010. szeptember 1-je óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetségének fogyasztóvédelmi és tájékoztatási feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, amelyet a nyitás óta összesen 141 247 alkalommal kerestek fel az ügyfelek. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan a legtöbben 2016-ban is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra vonatkozó, az ügyintézés és kárrendezés folyamatával, illetve a fedezetlenségi díjjal kapcsolatos kérdésekkel fordultak a MABISZ Ügyfélszolgálathoz.

Az Astra Biztosító miatt kiemelkedően sok volt az ügyfélszolgálati megkeresés: a kgfb szerződésekre vonatkozó információkérések több mint felét a román biztosító csődjével, illetve felszámolásával kapcsolatos kérdések generálták.

A telefonos megkeresések száma minden évben jelentősen meghaladja a személyes, illetve az írásos (e-mail, posta, fax) kapcsolatfelvételek számát. A 2016-os év első nyolc hónapjában – a január elejétől augusztus végéig tartó időszakban – összesen 20 636-an keresték fel a MABISZ Ügyfélszolgálatát, ebből 17 225-en telefonon, 2532-en írásban és 879-en személyesen.

„Az a tény, hogy 2010 szeptemberétől napjainkig összesen 141 247 alkalommal keresték fel az ügyfelek a MABISZ Ügyfélszolgálatot, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hozott létre a szövetség hat évvel ezelőtt” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A MABISZ folyamatosan megjelenő, tájékoztató jellegű anyagai, közleményei, valamint edukációs tevékenysége mellett igen fontos szerepet kap az információk közvetítésében az ügyfélszolgálat. A megkeresések növekvő száma mutatja, hogy jó döntés volt hat évvel ezelőtt elindítani ügyfélszolgálatunkat, ezzel is segítve az ügyfelek gyors és szakszerű tájékoztatását, illetve az esetleg felmerülő ügyfélpanaszok megnyugtató rendezését” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma


MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma

2015.07.28.

2015 első félévében az ügyfelek közel 12 000 alkalommal keresték meg a fogyasztóvédelmi és edukációs feladatokat ellátó MABISZ Ügyfélszolgálatot. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kötődő kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat kedden.

Az idei évben, január és június között összesen 11 597 megkeresés érkezett a MABISZ ügyfélszolgálatára, ami 1570 megkereséssel haladja meg az előző év hasonló időszakában mért adatokat. Az érdeklődők jelentős része – akárcsak az előző években – továbbra is telefonon keresztül kéri az ügyfélszolgálat segítségét.

A fogadott megkeresések száma

Kiemelt helyen szerepelnek a kgfb-ügyek, a szerződéseket, a kárrendezést érintő kérdések, s 2014-hez hasonlóan az idei első félévben is sokan érdeklődtek a bónusz fokozatok átvezethetőségével kapcsolatosan is.

A fogadott megkeresések jellege

„Közel öt évvel ezelőtt azzal a céllal hoztuk létre a MABISZ ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek számára gyors és pontos információt tudjunk nyújtani a biztosítási szerződéseket, lehetőségeket érintő, általános kérdésekben. Ez a törekvés szervesen illeszkedik ahhoz az edukációs és fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelyet a szövetség több más területen is folytat. Ennek szellemében hoztuk létre a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), illetve a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjak hiteles összehasonlítását nyújtó MABISZ Díjnavigátort. A fogyasztóvédelmi és edukációs feladatok kiemelt kezelése nemcsak a hazai, hanem az Európai Uniós iránnyal is összhangban van” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását


Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását

Minimum kártérítési limit és fedezeti kör bevezetését javasolja a MABISZ

2010.10.25.

Minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező felelősségbiztosítást kötni – ezt indítványozza a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az ajkai vörösiszap katasztrófa következményeit összegző jelentésében a kormánynak. A szakmai szervezet szerint a felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőrizniük kell, és a minimum limitek mellett minimális fedezeti kört is szükséges meghatározni. Ezzel párhuzamosan javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez.

Molnos Dániel főtitkár szerint a magyar jogi szabályozás a felelősségbiztosítások esetében jelenleg nem egységes és nem átfogó. Kötelező jelleggel törvény írja elő felelősségbiztosítást, a részlet-szabályokat viszont már miniszteri rendeletekben határozzák meg. Ez okozza az egységes szabályozás hiányát, hiszen minden minisztérium a saját belátása szerint alakítja ki a rendelet formáját és tartalmát. További probléma, hogy a hatóságok jellemzően csak a tevékenységi engedély kiadásakor ellenőrzik a felelősségbiztosítás meglétét, a későbbiek során már nem, így számos esetben hiába kötelezi törvény a felelősségbiztosítás megkötését, a vállalkozások minden hátrányos következmény nélkül tudnak ennek hiányában is működni.

A főtitkár rámutatott: általános jelenség, hogy a törvényben csak azt rögzítik, hogy a tevékenység végzéséhez kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezni, de a minimum kártérítési limitet nem, vagy nagyon alacsony összegben határozzák meg. Így például a klasszikus felelősségbiztosítások közül a környezetszennyezési felelősségbiztosítások mellett nincs minimum limit az általános felelősségbiztosításnál, a munkáltatói felelősségbiztosításoknál, a szolgáltatás felelősségbiztosításnál és a termék felelősségbiztosításnál. A kötelező szakmai felelősségbiztosításoknál nincs alsó limit meghatározva egyebek között az egészségügyi szolgáltatóknál, a személy- és vagyonvédőknél valamint a magánnyomozóknál, a lőteret üzemeltetőknél, az orvostudományi kutatást végzőknél és a vadászati tevékenységénél. Nem kötelező a felelősségbiztosítást kötni és nincs is kártérítési limit sem például a belföldi árufuvarozóknak, a nemzetközi közúti árufuvarozóknak, a szállítmányozóknak és a vízi járművet üzemeltetőknek.

A MABISZ szerint a tevékenységenként eltérő szabályozást elsősorban a szakmai szervezetek (kamarák, egyesületek, szövetségek) érdekérvényesítő tevékenysége határozza meg. Érvelésük szerint a magas kártérítési limit magas díjat eredményez, amely az egyes vállalkozások számára komoly piacra lépési akadályt jelenthet, illetve a már működő vállalkozások számára pénzügyi nehézségeket okozhat. Az alacsony összegű kötelező felelősségbiztosítások esetén a biztosítottak, bár tudatában vannak annak, hogy az alacsony kártérítési limit adott esetben nem lesz elegendő egy esetleges kárigény rendezésére, mégsem kötnek magasabb összegre biztosítást.

Molnos Dániel bejelentette, hogy a MABISZ a kötelező felelősségbiztosítások egységes szabályozása érdekében haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a jogalkotókkal, hogy előzetes szakmai egyeztetéseket folytassanak a felelősségbiztosítási követelményrendszerek jogszabályi hátterének kialakításáról. Indítványozzák majd, hogy minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező a felelősségbiztosítás megléte, továbbá legyen kötelező minimális kártérítési limit és minimális fedezeti kör meghatározva, hogy az egyes biztosítók termékei összehasonlíthatóak legyenek. A felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőriznie kell. Ezzel párhuzamosan azt javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez. A biztosítók számára azt ajánlja a MABISZ, hogy a kiemelt ügyfelek felelősségbiztosításainál vezessék be, illetve alkalmazzák a helyszíni kockázatfelmérést a kártérítési limitek meghatározásához – fejezte be a főtitkár.

MABISZ Díjnavigátor: minden KGFB-ajánlat hitelesen egy helyen


MABISZ Díjnavigátor: minden KGFB-ajánlat hitelesen egy helyen

2010.11.12.

Teljes körűen mutatja be az elérhető kötelező felelősségbiztosítási tarifákat a Magyar Biztosítók Szövetségének újonnan indult Díjnavigátora. A Díjnavigátor a biztosítók online ajánlatait is tartalmazza.

A MABISZ Díjnavigátor egy olyan vadonatúj, fogyasztóbarát internetes eszköz, melynek segítségével az autósok egyszerű és átlátható módon össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait. „A MABISZ a Díjnavigátorral segíteni szeretne az autósoknak abban, hogy a teljes kínálat alapján, megalapozott döntést tudjanak hozni, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítót váltanak” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

„A Díjnavigátor a fogyasztók kezében egy új eszköz, valójában egy ’új piactér’, ahol az összes piaci szereplő kgfb-díjajánlata közvetlenül kiszámolható és megbízható módon összehasonlítható, s mint ilyen, elősegíti a fogyasztók érdekeit biztosító transzparenciát” – tette hozzá Megyeri Gábor, a MABISZ Gépjárműtagozatának elnöke. A Díjnavigátorban megjelenő díjak hitelességét maguk a biztosítók garantálják és ez az eszköz minden esetben lehetővé teszi a piacon elérhető legalacsonyabb díj megtalálását.

A rendszerben önkéntesen részt vehet minden, Magyarország területén kgfb-terméket kínáló biztosító, és már induláskor valamennyi biztosító ajánlata elérhető. A Díjnavigátor sajátossága abból is adódik, hogy a MABISZ biztosításközvetítői tevékenységet nem végez. Az ügyfél – miután döntött – a Díjnavigátorról közvetlenül és egyszerűen átlinkelhet választott biztosítója honlapjára, ahol szerződést köthet, illetve a további részletek felől tájékozódhat. Fontos, hogy biztosítóváltás esetén az üzembentartó gondoskodjon „régi” biztosítása felmondásáról is az új megkötése mellett. A www.mabisz.hu címen elérhető Díjnavigátor az ügyintézéshez szükséges minden tájékoztatást megbízható módon tartalmaz.

MABISZ: nem lesz kötelezőváltási rekord


MABISZ: nem lesz kötelezőváltási rekord

30-50 százalékkal kevesebb váltás a kampány felénél

2011.11.17.

Idén jelentősen elmaradhat a korábbi becslésektől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltók száma – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes összesítése. A szövetség szerint már olyan keveset lehet spórolni a váltások túlnyomó részénél, hogy az ügyfelek inkább maradnak jelenlegi biztosítójuknál.

Az előző évek hasonló időszakában tapasztaltakkal szemben idén „nagy a csend” a kgfb-kampány körül: a MABISZ szerint mind az érdeklődés, mind pedig a kötésszám jócskán alatta maradhat az előrejelzéseknek és a várakozásoknak. „A kampány felénél járva egyes társaságoknál 30-50 százalékos visszaesés is látszik a tavalyi értékekhez képest, bár a hónap végén még lehetnek meglepetések. Lehetséges, hogy az ügyfelek csak óvatosabbak és még kivárnak” – vélekedik Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

Az elnök szerint a kampány első felénél járva úgy tűnik, mintha az ügyfeleket már nem motiválnák a további váltások, mivel a megtakarítható összeg nagysága a folyamatos díjcsökkenés eredményeként egyre kisebb. A 2010-es kampányban a kgfb olyan díjszintet ért el, hogy alig egy tankolás árából fedezhetjük az egész éves kgfb-díjat, így az ügyfelek már nemigen keresnek másik biztosítót.

„Örömmel tapasztaljuk azt is, hogy az ügyfelek általában elégedettek a biztosítójuk szolgáltatásával, s ezért nem gondolkodnak váltáson” – jelzi az elnök. Inkább egyedi és szélsőséges példa, ami az egyik tagbiztosító ügyfélszolgálatánál fordult elő, hogy az egyik gépjármű-tulajdonos 220 forintos negyedéves díjkülönbségnél is a biztosítóváltás mellett döntött.

Az előrejelzésekkel ellentétben, az eddigi adatok szerint nem bővült tovább az online piac. Új, idei jelenség viszont, hogy idén már a biztosítók többsége honorálja kedvezményekkel az elektronikus kapcsolattartást az ügyfelekkel. „Emellett rohamosan terjed a kgfb-piacon az éves díjfizetés, ami egyszerűbb és költséghatékonyabb mind a biztosító, mind pedig ügyfelek számára” – számol be egy új jelenségről Szombat Tamás.

A biztosítót váltóknak azt ajánlja az elnök, hogy az online kalkulátorok eredményét mindig ellenőrizzék a szövetség által működtetett Díjnavigátoron, hiszen jelenleg ez az egyetlen eszköz a piacon, amely az összes biztosító társaság minden ajánlatát és az összes elérhető kedvezményt is tartalmazza. „A Díjnavigátor üzleti érdekektől mentesen működik, és teljes mértékben megbízható, a biztosítók által ellenőrzött és jóváhagyott információkat szolgáltat. Annak ellenére, hogy a Díjnavigátor online eszköz, feltünteti az Interneten nem elérhető ajánlatokat is, amennyiben azok kedvezőbb feltételekkel köthetőek” – mutat rá a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.