Biztonságtechnikai fogalomtár


Biztonságtechnikai fogalomtár

(Az egyes fogalmak pontos meghatározása biztosítótársaságonként eltérő lehet, vitás kérdésekben mindig az adott biztosítási szerződés biztosítási feltételeiben megfogalmazottak a mérvadók!)

Biztosítási események

A biztosítási szerződésben rögzített olyan jövőbeli, károsító események, (tűz, szélvihar, betörés, stb.) amelyeknek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár az ügyfélnek. Meghatározásuk általában magába foglalja a károsító esemény fogalmát, azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén az esemény biztosítási eseménynek minősül, valamint a kizárásokat. (Az esemény bekövetkezésével ill. körülményeivel kapcsolatban a szerződőt/biztosítottat bizonyítási kötelezettség terheli.)

  • betöréses lopás: olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelynek során az elkövető egy lezárt heIyiségbe jogtalanul, bizonyos akadályok erőszakos módon történő leküzdésével („dolog elleni erőszak”) hatol be vagyontárgyak eltulajdonítása céljából. Betöréses Iopásnak minősül az is, ha a behatolás nem erőszakkal, hanem álkulccsal, vagy más, a zár nyitására alkalmas idegen eszközzel történik, vagy eredeti, illetve arról másolt kulccsal, amelyhez egy másik helyiségbe történt erőszakos behatolás vagy rablás útján jutott hozzá az elkövető.

    A zárnyitó eszközök általában utólag kimutatható (roncsolódást) sérülési nyomokat okoznak. Amennyiben ezt szabad szemmel nem lehet egyértelműen megállapítani, a biztosítók független, igazságügyi zárszakértő szakvéleménye alapján fogadják, vagy utasítják el a behatolást biztosítási eseményként.

    Betöréses lopásnak tekintjük az értéktárolók illetéktelen felnyitását vagy a helyszínről történő elszállítását is, valamint kirakat feltörését, akkor is, ha abba behatolás nem történik, csak kézzel, vagy eszközzel való benyúlás. Nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek a nem épületbe, de mégis zárt helyre, például bekerített udvarba, parkba, gépkocsiba, vasúti fülkébe, konténerbe vagy lakókocsiba, sátorba történő behatolás, mivel ezek nem tartoznak a lezárt helyiség fogalmába.

    lezárt helyiség: a talajhoz szilárdan kötődő épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér (épület, építmény), amelynek határoló szerkezetei (falak, tető, padozat és nyílászárók), az arra jogosulatlan személyek illetéktelen behatolásától egy elvárható szinten megvédenek.

    (az egyes biztosítási feltételek szűkíthetik, vagy tágabb értelmezést engedhetnek az “elvárható szint” fogalomnak, pl.: 3 mm vastag üveg, 1 mm -nél vékonyabb fém lemez, 40 mm -nél vékonyabb fatábla stb. alkalmazása esetében a helyiséget lezártnak tekintik, vagy nem tekintik lezártnak)

  • rablás: az az esemény, amikor a tettes a vagyontárgya(ka)t úgy tulajdonítja el jogtalanul, hogy a biztosítottal (alkalmazottjával, megbízottjával) szemben erőszakot, vagy élet-, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. („személy elleni erőszak”) Rablás biztosítási esemény az is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása érdekében alkalmazza az erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.

Nyílászárók
  • ajtók: a betörők számára a fő támadási pont, mert gyakran könnyen és gyorsan feltörhetők, a behatolás kevés zajjal jár. Lehetővé teszi a gyors menekülést és az eltulajdonított értékek egyszerűen elszállíthatók az ajtón keresztül. A behatolás után becsukott ajtó nem feltűnő.

    kiemelés elleni védelem: az ajtólapnak a forgópántokról (az ajtólapot az ajtó tokhoz rögzítő fémszerkezet) – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba beforduló (minimum 2 db) csapokkal – ez egyúttal az ajtólap beszakítását is akadályozza – vagy a forgópántok fölé a tokba csavarozott, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

    reteszhúzás elleni védelem: (kétszárnyú bejárati ajtók esetében) akkor megfelelő, ha:

    • a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenő karos szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve;
    • a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyakran „gyűszűs” tolózárral vannak az ajtótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomása nem lehetséges, vagy annak benyomhatósága esetén a tolózár fel-le mozgatás ellen védett;
    • a tolózár akkor védett, ha a mozgatható elemeket másik – az ajtószárny nyitása nélkül – hozzá nem férhető elemmel rögzítik, vagy elfedik, így megakadályozva a mozgatást

    gyűszűs tolózár: a nem nyíló szárny rögzítését végző, függőleges irányban felfelé, és lefelé egy bemélyedésbe helyezett ujjal mozgatható reteszvas.

  • ablakok: az ilyen behatolásra azokban az ingatlanokban van nagy esély, ahol a járószinttől mérve viszonylag alacsony a párkánymagasság. Ezeket az ablakokat az előírásoknak megfelelő rácsokkal, vagy más, azzal egyenértékűnek tekintett műszaki megoldásokkal lehet védettebbé tenni.

  • rácsok:

    • anyaga 12 mm átmérőjű köracél, vagy azzal megegyező keresztmetszetű más profil acél rúd;
    • a rács kiosztása maximum 100 x 300 mm lehet a teljes felületen;
    • csomópontjai hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak lehetnek

    A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel szükséges a falhoz rögzíteni. Hagyományos, 38 cm-es téglafal esetén a rögzítéshez használt falazó körmök minimális beépítési mélysége 150 mm. A biztosítók általában az alábbi megoldásokat is elfogadhatónak tartják a rács kiváltására:

    • legalább A3 kategóriába ajánlott, áttörés gátló üveg, a támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében legalább az üvegszerkezet ellenálló-képességével egyenértékű tok és keretszerkezettel
    • legalább a „részleges mechanikai védelem eleme” ajánlással rendelkező üvegezés mögött elhelyezett, leereszthető, (mobil) zárható rács – elektronikai jelzőrendszerrel kombinálva
    • A1 kategóriájú dobásálló üvegek, ill. a MABISZ által ajánlott biztonsági fóliák, távfelügyeleti elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazásával, amennyiben az üveg támadása esetén riasztójelzés generálódik.
  • biztonsági fóliák: szerepe a betörés folyamatának késleltetése, arra nem alkalmasak, hogy megakadályozzák az ingatlanba való behatolást. Támadás esetén az üvegtáblát egyben tartja, az nem hullik szilánkjaira, a behatolási nyílás kibontásához további idő szükséges. Csak a megfelelő képesítéssel rendelkező szakember által telepített fólia fogadható el vagyonvédelmi eszközként, aminek tényét a MABISZ ajánláson található telepítési nyilatkozat igazolja. Ez tartalmazza többek között a gyártás és a telepítés dátumát, a fóliatekercs gyári azonosító számát. A MABISZ ajánlás a gyártástól számított egy éven belül telepített fóliákra érvényes és azokra is csak 5 év időtartamig. Az idők folyamán ugyanis a fóliák anyaga az állandó hő, fény és UV sugárzás következtében átalakul és elveszti eredeti mechanikai tulajdonságait.

    FIGYELEM! A biztosítók a biztonsági fóliát önmagában NEM fogadják el a rács helyettesítésére!

Zárak
  • biztonsági zár: biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár betéttel, vagy minimum 6 rotoros mágneszár betéttel ellátott zárszerkezet, az egy-, ill. két oldalon fogazott kulcsos – legalább 6 lamellás zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et. Egyes biztosítótársaságok a MABISZ által a teljeskörű mechanikai védelem elemeként besorolt biztonsági lakatszerkezet – (lakat és a vele egy Ajánláson besorolt lakatpánt) – is elfogadják biztonsági zárként – korlátozott alkalmazási területtel.

    FIGYELEM! – az ELZETT 700 típusú (nagyon elterjedt és olcsó) kéttollú zárak nem biztonsági zárak, mivel a kulcsok variációs lehetősége messze elmarad az elvárt 10.000 db-tól!

  • hengerzár betét (cilinderzár): Magyarországon legelterjedtebbek a szabványos Euro-profilú hengerzár betétek, amelyek igen változatos minőségi és biztonsági igényeket elégítenek ki. Készülnek kétoldalas, egyoldalas és forgató gombos kivitelben. (a belső oldalon forgatógombos zárbetét kitekintő ablakos, vagy üvegezett ajtókon nem alkalmazható!) Nagy előnyük, hogy egy kulcs elvesztésekor nem kell az egész zárszerkezetet kicserélni, csak a hengerzár betétet. Ez egy csavarral történik, percek alatt bárki számára megoldható.

    • letörés elleni védelem: a hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtólap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
    • fúrás elleni védelem: a zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrásvédett, ha legfeljebb 500 W teljesítményű fúrógéppel, HSS („gyorsacél”) anyagú fúrószárral, végzett roncsolásos támadás legalább 3 percen belül nem teszi lehetővé a nyitást.
  • lamellás zár: (lemezes-, általában kéttollú kulcsos zár) a minőségi zárszerkezetek biztonságosabbak lehetnek az átlagos hengerzár betétes záraknál, de több kényelmetlen tulajdonságuk is van. A kulcs nagyobb, nehezebb, elvesztése esetén az egész zárat cserélni kell, ellentétben a cilinder betétes zárakkal. Ezzel szemben nem veszélyezteti az eléggé elterjedt hengerzár törés módszere, és a zár finomnyitása is nehezebb, nagyobb szakértelmet igényel.

  • záráspontosság: (valójában inkább „pontatlanság” vagy „csukódási hézag”) az ajtó csukott állapotában az ajtólap éle és az ajtótok belső oldala között mm-ben mért távolság. Minél jobb (kisebb mértékű) a záráspontosság, annál inkább megnehezíti, hogy az ajtólapot kívülről be-, vagy kifeszítsék.

    (Az ajtólap be-, vagy kifeszítéskor az ajtótok pántoldala irányába mozdul el, itt csökken a hézag, de a zároldalon ugyanannyival megnő. A reteszelési mélység ennyivel lecsökken, reteszvas ezáltal kifordulhat, vagy kipattanhat a fogadó vasalatból.)

  • reteszelési mélység (zárásmélység): a zárszerkezet teljesen zárt állapotában a zárnyelvnek a fogadó elembe (ajtótokba, ellenlemezbe) való hasznos benyúlása (a zárnyelv ajtóélből kiálló hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).

  • többpontos zárás: többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól legalább 30 cm-es távolságban helyezkednek el. Közvetlenül a zárszerkezetből kinyúló 2-3-4-5 hengeres rúdból álló reteszvasak csak 1 zárási pontnak feleltethetők meg. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló, kis, hengeres csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeket nem igazán a behatolás megakadályozása, hanem a tökéletes légzárás, illetve a fából készült ajtólapok deformálódásának megakadályozása érdekében alkalmazzák.

    (Léteznek MABISZ által ajánlott hasonló, több csapos zárszerkezetek, (+1 zárnyelvvel) de azok csapjai nem egyszerű henger alakúak, hanem peremes „gombafejű v. „kalapos” csapok amelyeket tengely irányban nem lehet kimozdítani a fogadó elemből. Ezeket természetesen a biztosítók is elfogadják több pontos zárásnak.)

  • megerősített ellenlemez: a zárnyelvet, reteszvasat fogadó vasalatot a nem fémből készült ajtótokhoz két irányból minél hosszabb facsavarokkal kell rögzíteni. Jelentősen megnöveli a kiszakítással szemben tanúsított ellenállást, ha az ellenlemez az ajtótokon 45°-os szögben átmenő hosszú csavarokkal és dübellel a falhoz is rögzítve van. Az ilyen kialakítású biztonsági vasalat lemezvastagsága legalább 2 mm legyen.

Elektronikai jelzőrendszer (behatolásjelző rendszer)

Feladata a védett területre történő behatolás érzékelése, jelzése és naplózása. A rendszer alapvetően a jelzőközpontból, a kezelő tasztatúrából, különféle célú érzékelőkből, hang-fény jelző eszközökből és a helyi kommunikációs hálózat elemeiből épül fel. Ez gyakran kiegészül a távfelügyeleti központokba történő átjelzésére szolgáló kommunikátor egységgel.

  • felületvédelem (héjvédelem): a védett térnek a külvilággal határos felületeinek felügyelete. Egyik célja az előjelzés, vagyis a rendszer, már a védett térbe való illetéktelen behatolás első szakaszában (ajtó, ablak felfeszítése, üveg betörése, fal bontása) jelzést generál. A másik, hogy lehetővé tegye az otthon tartózkodó tulajdonosok szabad beltéri mozgását riasztás jelzés generálása nélkül. Leggyakrabban alkalmazott eszközei a nyitásérzékelők és az üvegtörés érzékelők.

    • teljeskörű a felületvédelem, ha a rendszer felügyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörű mechanikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítő falazatokat, födémeket, padozatokat
    • megfelelőnek minősül a felületvédelem az összes nyílászáró és portál felügyelete esetén
  • térvédelem: a védett objektum belső területein történő illetéktelen mozgásokat detektálja. Eszközei a különféle fizikai elvek alapján működő mozgásérzékelők.

    • teljeskörű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer felügyeli az objektum teljes belső terét, jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást.
    • csapdaszerű a térvédelem, ha a jelzőrendszer az objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt fontosságú tér-részek megközelítési útvonalait felügyeli.
  • távfelügyeleti központ: a helyi jelzőközpontokból beérkező jelzések napi 24 órás, folyamatos felügyeletét és a jelzésfeldolgozást végző diszpécser központ. Az ügyfelek (és a biztosítók) számára fontos, hogy rendelkezzen saját kivonuló szolgálattal, megfelelő számú járőrrel és gépjárművel. A megrendelő és a vagyonvédelmi vállalkozás közötti jogviszonyt a szolgáltatási szerződés írja le. Ennek a megrendelő és biztosítója szempontjából lényeges eleme, hogy nem megfelelő szolgáltatás esetén a szolgáltató, illetve annak felelősségbiztosítója milyen mértékben áll helyt a keletkezett kárért. Kivonuló szolgálat esetében döntő paraméter a riasztás jelzés vételétől számított, szerződésben garantált helyszínre érkezési idő.

Értéktárolók

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely:

  • szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;
  • a lemezek együttes vastagsága minimum minimum 2 mm;
  • az értéktároló szekrények működtetése kéttollú kulcsos, vagy háromtárcsás számkombinációs zárral, illetve elektronikus kódzárral (opcionálisan: kéttollú kulcsos vésznyitási lehetőséggel) történhet;
  • hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezet nem minősül értéktároló zárnak;
  • az alkalmazott, a MABISZ vagy más külföldi vizsgálóintézetek által nem minősített (ajánlott) zárszerkezet variációszáma nem lehet kevesebb 10.000-nél
  • kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;
  • az értéktároló fajtájtól és tömegétől függően, a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelő módon épületszerkezeti tartóelemhez, “Telepítői nyilatkozattal” is dokumentálva, arra jogosult telepítő által rögzített

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy munkaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Az értéktárolókra meghatározott valamennyi kritériumnak meg nem felelő fémszekrények vagy egyéb tárolóeszközök a bennük biztosítható összeg szempontjából bútornak minősülnek.

Értéktárolók fajtái:

  • lemezszekrény (A – AA kategória)
  • biztonsági szekrény (S1 – S2 kategória)
  • bútorszéf, faliszéf (B – D kategória)
  • páncélszekrény (E – O kategória)

Az értéktárolókra meghatározott legalacsonyabb besorolási kategória (A) bármely kritériumnak meg nem felelő fémszekrények, vagy egyéb tárolóeszközök nem minősülhetnek értéktárolónak, a bennük biztosítható összeg szempontjából a biztosítók maximálisan a bútorban való tárolásnak megfelelő összeget térítik.

  • értéktárolók rögzítése: a biztosítói kockázatviselés szükséges feltétele, minimum 5.000 N (páncélszekrények esetén 10.000 N) feszítő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő) épületszerkezeti tartóelemhez (padozat, vagy fő, teherviselő fal). A fali- illetve padlószéfeket falba, illetve padozatba betonozva kell beépíteni a besorolási kategóriájuknak megfelelő módon.
  • értéktároló elektronikai jelzőrendszerbe bekötése: „A”-tól „G” besorolási fokozatig az alap kockázatvállalási összeghatár a kétszeresére emelkedik (opcionális). A bekötést távfelügyeleti rendszerbe kell eszközölni, az értéktárolóra telepített nyitásérzékelők és testhang-érzékelők alkalmazásával. Az „I” kategóriájú páncélszekrényektől az elektronikai jelzőrendszerbe bekötés kötelező, besorolásuk csak azzal érvényes.
Lassan emelkedik a casco szerződések száma Lassan emelkedik a casco szerződések száma 2018.12.11. Az elmúlt hetek hektikusan változó hőmérséklete után az előre...
A biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó... A biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó fokmérője 2018.11.27. Tízből három magyar takarít meg rendszerese...
A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai bes... A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák I. Mechanikai-fizikai védelem ...