Biztonságtechnikai fogalomtár


Biztonságtechnikai fogalomtár

(Az egyes fogalmak pontos meghatározása biztosítótársaságonként eltérő lehet, vitás kérdésekben mindig az adott biztosítási szerződés biztosítási feltételeiben megfogalmazottak a mérvadók!)

Biztosítási események

A biztosítási szerződésben rögzített olyan jövőbeli, károsító események, (tűz, szélvihar, betörés, stb.) amelyeknek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár az ügyfélnek. Meghatározásuk általában magába foglalja a károsító esemény fogalmát, azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén az esemény biztosítási eseménynek minősül, valamint a kizárásokat. (Az esemény bekövetkezésével ill. körülményeivel kapcsolatban a szerződőt/biztosítottat bizonyítási kötelezettség terheli.)

  • betöréses lopás: olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelynek során az elkövető egy lezárt heIyiségbe jogtalanul, bizonyos akadályok erőszakos módon történő leküzdésével („dolog elleni erőszak”) hatol be vagyontárgyak eltulajdonítása céljából. Betöréses Iopásnak minősül az is, ha a behatolás nem erőszakkal, hanem álkulccsal, vagy más, a zár nyitására alkalmas idegen eszközzel történik, vagy eredeti, illetve arról másolt kulccsal, amelyhez egy másik helyiségbe történt erőszakos behatolás vagy rablás útján jutott hozzá az elkövető.

    A zárnyitó eszközök általában utólag kimutatható (roncsolódást) sérülési nyomokat okoznak. Amennyiben ezt szabad szemmel nem lehet egyértelműen megállapítani, a biztosítók független, igazságügyi zárszakértő szakvéleménye alapján fogadják, vagy utasítják el a behatolást biztosítási eseményként.

    Betöréses lopásnak tekintjük az értéktárolók illetéktelen felnyitását vagy a helyszínről történő elszállítását is, valamint kirakat feltörését, akkor is, ha abba behatolás nem történik, csak kézzel, vagy eszközzel való benyúlás. Nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek a nem épületbe, de mégis zárt helyre, például bekerített udvarba, parkba, gépkocsiba, vasúti fülkébe, konténerbe vagy lakókocsiba, sátorba történő behatolás, mivel ezek nem tartoznak a lezárt helyiség fogalmába.

    lezárt helyiség: a talajhoz szilárdan kötődő épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér (épület, építmény), amelynek határoló szerkezetei (falak, tető, padozat és nyílászárók), az arra jogosulatlan személyek illetéktelen behatolásától egy elvárható szinten megvédenek.

    (az egyes biztosítási feltételek szűkíthetik, vagy tágabb értelmezést engedhetnek az “elvárható szint” fogalomnak, pl.: 3 mm vastag üveg, 1 mm -nél vékonyabb fém lemez, 40 mm -nél vékonyabb fatábla stb. alkalmazása esetében a helyiséget lezártnak tekintik, vagy nem tekintik lezártnak)

  • rablás: az az esemény, amikor a tettes a vagyontárgya(ka)t úgy tulajdonítja el jogtalanul, hogy a biztosítottal (alkalmazottjával, megbízottjával) szemben erőszakot, vagy élet-, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. („személy elleni erőszak”) Rablás biztosítási esemény az is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása érdekében alkalmazza az erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.

Nyílászárók
  • ajtók: a betörők számára a fő támadási pont, mert gyakran könnyen és gyorsan feltörhetők, a behatolás kevés zajjal jár. Lehetővé teszi a gyors menekülést és az eltulajdonított értékek egyszerűen elszállíthatók az ajtón keresztül. A behatolás után becsukott ajtó nem feltűnő.

    kiemelés elleni védelem: az ajtólapnak a forgópántokról (az ajtólapot az ajtó tokhoz rögzítő fémszerkezet) – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba beforduló (minimum 2 db) csapokkal – ez egyúttal az ajtólap beszakítását is akadályozza – vagy a forgópántok fölé a tokba csavarozott, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

    reteszhúzás elleni védelem: (kétszárnyú bejárati ajtók esetében) akkor megfelelő, ha:

    • a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenő karos szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve;
    • a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyakran „gyűszűs” tolózárral vannak az ajtótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomása nem lehetséges, vagy annak benyomhatósága esetén a tolózár fel-le mozgatás ellen védett;
    • a tolózár akkor védett, ha a mozgatható elemeket másik – az ajtószárny nyitása nélkül – hozzá nem férhető elemmel rögzítik, vagy elfedik, így megakadályozva a mozgatást

    gyűszűs tolózár: a nem nyíló szárny rögzítését végző, függőleges irányban felfelé, és lefelé egy bemélyedésbe helyezett ujjal mozgatható reteszvas.

  • ablakok: az ilyen behatolásra azokban az ingatlanokban van nagy esély, ahol a járószinttől mérve viszonylag alacsony a párkánymagasság. Ezeket az ablakokat az előírásoknak megfelelő rácsokkal, vagy más, azzal egyenértékűnek tekintett műszaki megoldásokkal lehet védettebbé tenni.

  • rácsok:

    • anyaga 12 mm átmérőjű köracél, vagy azzal megegyező keresztmetszetű más profil acél rúd;
    • a rács kiosztása maximum 100 x 300 mm lehet a teljes felületen;
    • csomópontjai hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak lehetnek

    A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel szükséges a falhoz rögzíteni. Hagyományos, 38 cm-es téglafal esetén a rögzítéshez használt falazó körmök minimális beépítési mélysége 150 mm. A biztosítók általában az alábbi megoldásokat is elfogadhatónak tartják a rács kiváltására:

    • legalább A3 kategóriába ajánlott, áttörés gátló üveg, a támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében legalább az üvegszerkezet ellenálló-képességével egyenértékű tok és keretszerkezettel
    • legalább a „részleges mechanikai védelem eleme” ajánlással rendelkező üvegezés mögött elhelyezett, leereszthető, (mobil) zárható rács – elektronikai jelzőrendszerrel kombinálva
    • A1 kategóriájú dobásálló üvegek, ill. a MABISZ által ajánlott biztonsági fóliák, távfelügyeleti elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazásával, amennyiben az üveg támadása esetén riasztójelzés generálódik.
  • biztonsági fóliák: szerepe a betörés folyamatának késleltetése, arra nem alkalmasak, hogy megakadályozzák az ingatlanba való behatolást. Támadás esetén az üvegtáblát egyben tartja, az nem hullik szilánkjaira, a behatolási nyílás kibontásához további idő szükséges. Csak a megfelelő képesítéssel rendelkező szakember által telepített fólia fogadható el vagyonvédelmi eszközként, aminek tényét a MABISZ ajánláson található telepítési nyilatkozat igazolja. Ez tartalmazza többek között a gyártás és a telepítés dátumát, a fóliatekercs gyári azonosító számát. A MABISZ ajánlás a gyártástól számított egy éven belül telepített fóliákra érvényes és azokra is csak 5 év időtartamig. Az idők folyamán ugyanis a fóliák anyaga az állandó hő, fény és UV sugárzás következtében átalakul és elveszti eredeti mechanikai tulajdonságait.

    FIGYELEM! A biztosítók a biztonsági fóliát önmagában NEM fogadják el a rács helyettesítésére!

Zárak
  • biztonsági zár: biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár betéttel, vagy minimum 6 rotoros mágneszár betéttel ellátott zárszerkezet, az egy-, ill. két oldalon fogazott kulcsos – legalább 6 lamellás zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et. Egyes biztosítótársaságok a MABISZ által a teljeskörű mechanikai védelem elemeként besorolt biztonsági lakatszerkezet – (lakat és a vele egy Ajánláson besorolt lakatpánt) – is elfogadják biztonsági zárként – korlátozott alkalmazási területtel.

    FIGYELEM! – az ELZETT 700 típusú (nagyon elterjedt és olcsó) kéttollú zárak nem biztonsági zárak, mivel a kulcsok variációs lehetősége messze elmarad az elvárt 10.000 db-tól!

  • hengerzár betét (cilinderzár): Magyarországon legelterjedtebbek a szabványos Euro-profilú hengerzár betétek, amelyek igen változatos minőségi és biztonsági igényeket elégítenek ki. Készülnek kétoldalas, egyoldalas és forgató gombos kivitelben. (a belső oldalon forgatógombos zárbetét kitekintő ablakos, vagy üvegezett ajtókon nem alkalmazható!) Nagy előnyük, hogy egy kulcs elvesztésekor nem kell az egész zárszerkezetet kicserélni, csak a hengerzár betétet. Ez egy csavarral történik, percek alatt bárki számára megoldható.

    • letörés elleni védelem: a hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtólap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
    • fúrás elleni védelem: a zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrásvédett, ha legfeljebb 500 W teljesítményű fúrógéppel, HSS („gyorsacél”) anyagú fúrószárral, végzett roncsolásos támadás legalább 3 percen belül nem teszi lehetővé a nyitást.
  • lamellás zár: (lemezes-, általában kéttollú kulcsos zár) a minőségi zárszerkezetek biztonságosabbak lehetnek az átlagos hengerzár betétes záraknál, de több kényelmetlen tulajdonságuk is van. A kulcs nagyobb, nehezebb, elvesztése esetén az egész zárat cserélni kell, ellentétben a cilinder betétes zárakkal. Ezzel szemben nem veszélyezteti az eléggé elterjedt hengerzár törés módszere, és a zár finomnyitása is nehezebb, nagyobb szakértelmet igényel.

  • záráspontosság: (valójában inkább „pontatlanság” vagy „csukódási hézag”) az ajtó csukott állapotában az ajtólap éle és az ajtótok belső oldala között mm-ben mért távolság. Minél jobb (kisebb mértékű) a záráspontosság, annál inkább megnehezíti, hogy az ajtólapot kívülről be-, vagy kifeszítsék.

    (Az ajtólap be-, vagy kifeszítéskor az ajtótok pántoldala irányába mozdul el, itt csökken a hézag, de a zároldalon ugyanannyival megnő. A reteszelési mélység ennyivel lecsökken, reteszvas ezáltal kifordulhat, vagy kipattanhat a fogadó vasalatból.)

  • reteszelési mélység (zárásmélység): a zárszerkezet teljesen zárt állapotában a zárnyelvnek a fogadó elembe (ajtótokba, ellenlemezbe) való hasznos benyúlása (a zárnyelv ajtóélből kiálló hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).

  • többpontos zárás: többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól legalább 30 cm-es távolságban helyezkednek el. Közvetlenül a zárszerkezetből kinyúló 2-3-4-5 hengeres rúdból álló reteszvasak csak 1 zárási pontnak feleltethetők meg. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló, kis, hengeres csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeket nem igazán a behatolás megakadályozása, hanem a tökéletes légzárás, illetve a fából készült ajtólapok deformálódásának megakadályozása érdekében alkalmazzák.

    (Léteznek MABISZ által ajánlott hasonló, több csapos zárszerkezetek, (+1 zárnyelvvel) de azok csapjai nem egyszerű henger alakúak, hanem peremes „gombafejű v. „kalapos” csapok amelyeket tengely irányban nem lehet kimozdítani a fogadó elemből. Ezeket természetesen a biztosítók is elfogadják több pontos zárásnak.)

  • megerősített ellenlemez: a zárnyelvet, reteszvasat fogadó vasalatot a nem fémből készült ajtótokhoz két irányból minél hosszabb facsavarokkal kell rögzíteni. Jelentősen megnöveli a kiszakítással szemben tanúsított ellenállást, ha az ellenlemez az ajtótokon 45°-os szögben átmenő hosszú csavarokkal és dübellel a falhoz is rögzítve van. Az ilyen kialakítású biztonsági vasalat lemezvastagsága legalább 2 mm legyen.

Elektronikai jelzőrendszer (behatolásjelző rendszer)

Feladata a védett területre történő behatolás érzékelése, jelzése és naplózása. A rendszer alapvetően a jelzőközpontból, a kezelő tasztatúrából, különféle célú érzékelőkből, hang-fény jelző eszközökből és a helyi kommunikációs hálózat elemeiből épül fel. Ez gyakran kiegészül a távfelügyeleti központokba történő átjelzésére szolgáló kommunikátor egységgel.

  • felületvédelem (héjvédelem): a védett térnek a külvilággal határos felületeinek felügyelete. Egyik célja az előjelzés, vagyis a rendszer, már a védett térbe való illetéktelen behatolás első szakaszában (ajtó, ablak felfeszítése, üveg betörése, fal bontása) jelzést generál. A másik, hogy lehetővé tegye az otthon tartózkodó tulajdonosok szabad beltéri mozgását riasztás jelzés generálása nélkül. Leggyakrabban alkalmazott eszközei a nyitásérzékelők és az üvegtörés érzékelők.

    • teljeskörű a felületvédelem, ha a rendszer felügyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörű mechanikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítő falazatokat, födémeket, padozatokat
    • megfelelőnek minősül a felületvédelem az összes nyílászáró és portál felügyelete esetén
  • térvédelem: a védett objektum belső területein történő illetéktelen mozgásokat detektálja. Eszközei a különféle fizikai elvek alapján működő mozgásérzékelők.

    • teljeskörű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer felügyeli az objektum teljes belső terét, jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást.
    • csapdaszerű a térvédelem, ha a jelzőrendszer az objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt fontosságú tér-részek megközelítési útvonalait felügyeli.
  • távfelügyeleti központ: a helyi jelzőközpontokból beérkező jelzések napi 24 órás, folyamatos felügyeletét és a jelzésfeldolgozást végző diszpécser központ. Az ügyfelek (és a biztosítók) számára fontos, hogy rendelkezzen saját kivonuló szolgálattal, megfelelő számú járőrrel és gépjárművel. A megrendelő és a vagyonvédelmi vállalkozás közötti jogviszonyt a szolgáltatási szerződés írja le. Ennek a megrendelő és biztosítója szempontjából lényeges eleme, hogy nem megfelelő szolgáltatás esetén a szolgáltató, illetve annak felelősségbiztosítója milyen mértékben áll helyt a keletkezett kárért. Kivonuló szolgálat esetében döntő paraméter a riasztás jelzés vételétől számított, szerződésben garantált helyszínre érkezési idő.

Értéktárolók

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely:

  • szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;
  • a lemezek együttes vastagsága minimum minimum 2 mm;
  • az értéktároló szekrények működtetése kéttollú kulcsos, vagy háromtárcsás számkombinációs zárral, illetve elektronikus kódzárral (opcionálisan: kéttollú kulcsos vésznyitási lehetőséggel) történhet;
  • hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezet nem minősül értéktároló zárnak;
  • az alkalmazott, a MABISZ vagy más külföldi vizsgálóintézetek által nem minősített (ajánlott) zárszerkezet variációszáma nem lehet kevesebb 10.000-nél
  • kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;
  • az értéktároló fajtájtól és tömegétől függően, a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelő módon épületszerkezeti tartóelemhez, “Telepítői nyilatkozattal” is dokumentálva, arra jogosult telepítő által rögzített

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy munkaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Az értéktárolókra meghatározott valamennyi kritériumnak meg nem felelő fémszekrények vagy egyéb tárolóeszközök a bennük biztosítható összeg szempontjából bútornak minősülnek.

Értéktárolók fajtái:

  • lemezszekrény (A – AA kategória)
  • biztonsági szekrény (S1 – S2 kategória)
  • bútorszéf, faliszéf (B – D kategória)
  • páncélszekrény (E – O kategória)

Az értéktárolókra meghatározott legalacsonyabb besorolási kategória (A) bármely kritériumnak meg nem felelő fémszekrények, vagy egyéb tárolóeszközök nem minősülhetnek értéktárolónak, a bennük biztosítható összeg szempontjából a biztosítók maximálisan a bútorban való tárolásnak megfelelő összeget térítik.

  • értéktárolók rögzítése: a biztosítói kockázatviselés szükséges feltétele, minimum 5.000 N (páncélszekrények esetén 10.000 N) feszítő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő) épületszerkezeti tartóelemhez (padozat, vagy fő, teherviselő fal). A fali- illetve padlószéfeket falba, illetve padozatba betonozva kell beépíteni a besorolási kategóriájuknak megfelelő módon.
  • értéktároló elektronikai jelzőrendszerbe bekötése: „A”-tól „G” besorolási fokozatig az alap kockázatvállalási összeghatár a kétszeresére emelkedik (opcionális). A bekötést távfelügyeleti rendszerbe kell eszközölni, az értéktárolóra telepített nyitásérzékelők és testhang-érzékelők alkalmazásával. Az „I” kategóriájú páncélszekrényektől az elektronikai jelzőrendszerbe bekötés kötelező, besorolásuk csak azzal érvényes.

Több mint 20 ezer kárt okozott a június eleji viharsorozat


Több mint 20 ezer kárt okozott a június eleji viharsorozat

2011.06.17.

2011. június 1. és június 15-e között több mint 20 500 kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz, a károk becsült értéke meghaladja az 1,7 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

„A június eleji viharok súlyos károkat okoztak szerte az országban, bár a tapasztalatok szerint a május-júliusi viharszezonban ez korántsem szokatlan” – összegezte az elmúlt két hét kártapasztalatait Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A biztosítók a kártérítések nagyobbik részét már kifizették a károsultaknak, így napról napra fogy „a még folyamatban lévő ügyek” száma. Nem volt fennakadás a kárfelméréseket illetően, így a biztosítók többsége egyelőre még nem kényszerült arra, hogy kárfelmérők nagyobb létszámú csoportjait kelljen átirányítania az érintett területekre.

„A június eleji viharok súlyos károkat okoztak szerte az országban, bár a tapasztalatok szerint a május-júliusi viharszezonban ez korántsem szokatlan” – összegezte az elmúlt két hét kártapasztalatait Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A biztosítók a kártérítések nagyobbik részét már kifizették a károsultaknak, így napról napra fogy „a még folyamatban lévő ügyek” száma. Nem volt fennakadás a kárfelméréseket illetően, így a biztosítók többsége egyelőre még nem kényszerült arra, hogy kárfelmérők nagyobb létszámú csoportjait kelljen átirányítania az érintett területekre.

Az elmúlt két hétben a legtöbb kárt a villámcsapások és a viharok okozták. Az összes kárbejelentés több mint 40 százalékát a villámcsapások miatti bejelentések tették ki, a viharok további 33 százalékot. További 10 százalék a jégverések számlájára írható, míg a felhőszakadás és egyéb károk miatt 17 százaléknyi bejelentés történt.

„Mindössze egy-két nagyobb, az egész ingatlant lakhatatlanná tévő káreseményről kaptunk bejelentést, ezek szerencsére az elenyésző kisebbséget jelentik. A károk többsége kisebb, 85-100 ezer forint összegű kár” – mutatott rá Gorda Zsolt.

A területi megoszlást illetően Békés, Borsod, Pest és Heves megyéből érkezett a legtöbb bejelentés, az érintett városokat illetően pedig Budapest, Gyöngyös és Miskolc városát, illetve környékét érte a legtöbb kár.

Egy évvel korábban, 2010 nyarán a magyarországi biztosító társaságok, minden addigi „kártérítési rekordot” megdöntve, 25 milliárd forintot fizettek ki a tavaszi-nyári viharos-árvizes időjárás okozta károkra. A bejelentések száma a MABISZ összesítése szerint akkor meghaladta a 260 ezret.

A hazai lakásbiztosítási piacot 2010-ben 14 biztosító alkotta, 2011-ben két újabb szereplő lépett be a piacra és idén újabb társaság belépése várható.

A társaságoknál a 4,3 millió ingatlanból több mint 3,1 millióra kötöttek biztosítást, így a hazai lakásbiztosítási penetráció meghaladja a 72 százalékot. „Ez az arány európai viszonylatban sem rossz, bár van olyan ország Európában, ahol a lakások-ingatlanok közel 100 százalékára kötöttek biztosítást” – emlékeztet rá Gorda Zsolt.

Nyári viharok: közel egymillió kárt fizettek ki a biztosítók az elmúlt években


Nyári viharok: közel egymillió kárt fizettek ki a biztosítók az elmúlt években

2017.07.24.

2010 és 2017 között, a május-augusztusi időszakokban csaknem egymillió kárt térítettek a biztosító társaságok. A kifizetett károk összege meghaladja a 73 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szövetség adatait.

A 2017. július 10-12-i viharokat követően közel 7000 esetet regisztráltak a biztosítók. A két héttel ezelőtti viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg a fővárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében. Különösen a Balaton déli partja volt érintett, s sokan csak napokkal később fedezték fel, hogy nyaralójuk károsodott. Több társaságnál is arról számoltak be, hogy átcsoportosították kárfelmérőiket a különösen érintett területekre, a szakemberek a kárszemléket elvégezték, s már a vihar másnapján megkezdődtek a kárkifizetések.

Magyarországon a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos káresemény a nyári, május-augusztusi hónapokban történik. A biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben a periódusában összesen 988 599 kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. A nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de e téren igen nagy a szórás: sok a kis összegű, úgynevezett „bagatellkár”, de előfordulnak 10 milliós nagyságrendű káresetek is.

A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.

A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, de a kockázatvállalás köréhez képest különösen nyomottak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz


Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz

2010.06.16.

A magyarországi biztosítókhoz az elmúlt másfél hónapban közel 150 ezer kárbejelentés érkezett, a teljes kár értéke a biztosító társaságok kedd esti, előzetes becslése alapján akár a 30 milliárd forintot is elérheti.

„A május 11-12-i viharokkal kezdődő extrém időjárás sorozat az eddigi legnagyobb károkat okozta a biztosított ingatlanokban” – mondja Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbizottságának elnöke. A biztosítókhoz eddig összesen 148 347 esetet jelentettek be és a kárszakértők felmérése alapján a társaságok hétfő délig 18,3 milliárd forintot fizettek ki, illetve helyeztek tartalékba. „Sajnos a bejelentések száma és a kárösszeg is folyamatosan emelkedik, így a teljes kárösszeg akár a 30 milliárd forintot is elérheti, és még csak most kezdődik a nyári viharszezon” – teszi hozzá Szabó Zoltán.

A káresetek 96 százaléka, közel 143 ezer káresemény a lakossági ingatlanokban keletkezett, 3 százaléka, közel 5 ezer bejelentés a nagy ipari létesítményeket, illetve a mezőgazdaságot érintı káresemény, kevesebb, mint 1 százalék, 835 eset pedig a gépjármű üzletágat érinti.

A társaságok a rendkívüli helyzetre tekintettel már a május közepi viharok idején rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe. Átcsoportosították kárszakértıiket azokra a területekre, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a kárfelmérés és a helyreállítás. Az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitvatartással üzemelnek, a call-centerek ügyfélszolgálati munkatársai emelt létszámmal fogadják a hívásokat. A világhálón keresztül éjjelnappal bejelenthetık a károk.

Az ügyintézés gyorsítása érdekében mindenkit kérnek, hogy a károsult nevét, címét és lehetőleg mobil elérhetőségét, valamint a biztosítási kötvényszámát a kárügyintézés mielőbbi megkezdése érdekében a bejelentéskor közöljék. Gyakran előfordul, hogy az ügyfelek a rendkívüli körülmények miatt nem tudnak utánanézni a kötvényszámnak, ezekben az esetekben a biztosítók a név és a cím alapján előkeresik rendszereikből a szükséges adatokat. A biztosítók a kárbejelentést követően azonnal elindítják a kárelőleg kifizetését és amennyiben szükségessé vált az ingatlanból való kiköltözés, annak költségét is állják. A károk elhárításával nem kell megvárni a biztosító szakemberét vagy a kárbejelentést, azt azonnal meg lehet kezdeni. Ajánlatos – akár mobiltelefonnal – lefényképezni a kárt és eltenni a károkat bizonyító törmelékeket – tette hozzá Szabó Zoltán.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel bizonyos, a szerződési feltételekből kizárt kártípusokat is megtérítenek méltányosságból. Részben vagy egészében megtérítik a vakolatokban, szigetelésben vagy az ingatlanok redőnyszerkezeteiben keletkezett károkat is.

A mintegy négy millió hazai ingatlan mindössze 72 százalékára kötöttek biztosítást tulajdonosaik – a társaságok 2,88 millió darab lakásbiztosítást kezelnek -, ami annyit jelent, hogy Magyarországon több mint 1,12 millió ingatlantulajdonos, ha kár éri, nem jut kártérítéshez. „A helyzet különösen riasztó annak fényében, hogy az elmúlt másfél évben a piac zsugorodásának lehettünk tanúi. A lakásbiztosítások darabszáma csökkent, 2010. június közepén csaknem 40 ezer darabbal kevesebb lakásbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, mint 2008 végén. Pedig egy, a mostanihoz hasonló súlyos időjárási helyzet sok családot kilátástalan élethelyzetbe sodorhat” – hangsúlyozta Szabó Zoltán.

Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz


Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

2010.06.23.

A biztosító társaságokhoz hétfő délig több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett, ezek becsült értéke meghaladja a 24 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.

Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb káresemény-sorozata az elmúlt egy hét alatt több mint 42 ezer újabb kárbejelentést generált, ami összbiztosítói szinten közel 6 milliárd forinttal növelte meg a kifizetendő kártérítés összegét. A biztosítók különösen aggasztónak tartják, hogy a „szokásos” nyári viharszezon még csak most kezdődik. „Amennyiben folytatódik a mostanihoz hasonló, kedvezőtlen időjárás, összbiztosítói szinten a károk összege meghaladhatja a múlt heti előzetes, 30 milliárd forintos becslést” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A bejelentések túlnyomó többsége továbbra is a vihar okozta károkkal kapcsolatos: az elmúlt hét nap alatt mintegy 40 ezerrel, 138 ezerről 178 ezerre nőtt a vihar okozta kár-darabszám. Az elmúlt másfél hónap viharai a szakértők előzetes felmérése szerint közel 18 milliárd forint kárt okoztak. Az árvíz miatti bejelentések száma is több mint 2 ezerrel, 10,6 ezerről 12,8 ezerre nőtt az elmúlt héten, a becsült kárérték ugyanezen idő alatt 4,8 milliárdról közel 6,1 milliárd forintra emelkedett.

A bejelentések zömét továbbra is a lakosságot, illetve a kis és közepes vállalkozásokat érintő ingatlankár teszi ki, a 190 ezer bejelentésből 183 ezer a lakosságtól, illetve a kkv-szegmenstől érkezett. A becsült kárérték hétfő délben megközelítette a 19 milliárd forintot.

A biztosított ipari létesítmények, illetve a mezőgazdasági károk száma elérte a 6 ezret, a kárérték pedig meghaladta a 4,6 milliárd forintot. Több mint 1100 gépjárműkárt regisztráltak a társaságok, ezek értéke megközelíti a 480 millió forintot.

Az árvíz a biztosított vagyontárgyakban a legnagyobb pusztítást Felsőzsolcán végezte – itt több mint ezer bejelentés érkezett a lakosságtól -, a károk értéke pedig meghaladja az 1,8 milliárd forintot. Az árvíz által leginkább sújtott települések sorába Boldva, Edelény, Felsőzsolca, Galvács, Ónod és Sajóecseg mellé feliratkozott Sátoraljaújhely, Szendrő és Szikszó is. Az utóbbi három településről több mint 200 millió forintnyi kárt jelentettek be a biztosító társaságokhoz.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel továbbra is érvényben tartják a május közepén életbe léptetett rendkívüli intézkedéseket. A kárszakértőket azokra a területekre csoportosítják át, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitva tartással üzemelnek, a telefonos ügyfélszolgálat munkatársai pedig emelt létszámmal és hosszabb munkaidőben fogadják a hívásokat. Mindezek ellenére a biztosítók az ügyfelek türelmét kérik, hiszen a hetek óta tartó rendkívüli időjárás következtében folyamatosan naponta több ezer bejelentés érkezik hozzájuk.

Heti viharmérleg: a bejelentések száma meghaladhatja a 10 ezret


Heti viharmérleg: a bejelentések száma meghaladhatja a 10 ezret

2016.07.15.

A hét közepén jégesővel, helyenként 100-120 kilométer/órás széllökésekkel érkezett meg Magyarországra a hidegfront. A 2016. július 12-14-i viharokat követő kárbejelentések száma a becslések szerint meghaladhatja a 10 ezret, a kárérték pedig elérheti az egy milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a legfrissebb becslést pénteken.

A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a biztosító társaságokhoz, több cég is arról számolt be, hogy hétvégi munkavégzést rendelt el, illetve átcsoportosította kárfelmérőit az érintett területekre annak érdekében, hogy minél előbb rendezni tudja a károkat.

A kánikulát követő jégeső és a hatalmas széllökésekkel érkező viharok az előzetes becslések szerint több mint 10 ezer esetben okoztak károkat a biztosított lakossági ingatlanokban, ezek kárértéke elérheti az egy milliárd forintot. A legtöbb bejelentés Vas megyéből, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyéből, illetve a Balaton környékéről érkezett. Kiemelkedően sok kárt jeleztek Szombathelyről, Pécsről, Kőszeg, Baja és Kiskunhalas környékéről, de a viharos időjárás több száz hazai települést érintett.

Igen sok kárt okozott a lehulló, helyenként dió nagyságú jég: van olyan biztosító társaság, ahol a károk 90 százalékát jégverés miatt jelentették. A jégverés a tetőkben, a redőnyökben, a vakolatban okozott kárt. Sok helyen, mivel a tetők sérültek meg a lehulló jégdarabok miatt, az azt követő heves esőzések következtében beázás is történt.

Számottevő károkat okozott a villámlás, azon belül is elsősorban a villámcsapás okozta másodlagos – indukciós – hatás.

A MABISZ adatai szerint a 2015-ben az összes, több mint 710 ezer kárbejelentés közül csaknem minden hatodik káresemény a nagy erejű nyári viharokhoz volt köthető.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer káresemény történt május elseje és augusztus vége között a biztosított lakossági ingatlanokban. A nyári viharok miatt éves átlagban közel 7,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosító társaságok.

Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege


Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege

2016.06.13.

Az országszerte pusztító viharok 2016. májusában közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat hétfőn.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.

2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1, 47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.

Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot.

Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.

Keddi vihar: több mint 4 ezer kárbejelentés


Keddi vihar: több mint 4 ezer kárbejelentés

2016.05.27.

A hét eleji viharral kezdetét vette a nyári, viharos időszak: a kedd délutáni viharos időjárást követően több mint 4 ezer bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. Az év május-augusztus közötti periódusában történik a legtöbb kár az ingatlanokban: 2010 és 2015 között, a május-augusztusi hónapokban több mint 885 ezer kárt rendeztek a hazai biztosító társaságok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az adatokat pénteken.

Az országot május 24-én elérő vihar elsősorban Budapesten és környékén, Pest megyében, a Dunántúlon – elsősorban a Dél-Dunántúlon -, Bács-Kiskun megye területein, Jászberény, Hatvan és Szolnok környékén okozott jelentősebb károkat.

A legtöbb bejelentés a vihar, illetve a beázások miatt történt, de az erős villámtevékenység miatt gyakoriak a villámcsapások okozta elsődleges, illetve másodlagos károk, valamint a jégverés okozta sérülések is. Több helyről jelentettek az erős, hirtelen széllökések következtében kidőlő fák miatti rongálódásokat az ingatlanokban. A több mint 4 ezer, eddig bejelentett kár becsült értéke 400 millió forint.

A biztosítók adatai szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka Magyarországon a május elejétől augusztus végéig tartó időszak. Jellemzően ilyenkor fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményről történik bejelentés, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen időszakában több mint 122 ezer bejelentés történt.

2010 és 2015 között a május-augusztusi időszakokban összesen 885 ezer, lakossági ingatlanokban esett kárt rendeztek a biztosítók, a kifizetés értéke megközelítette a 67 milliárd forintot.

Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár


Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár

2011.08.16.

Idén egyetlen hónapban, júliusban 52 300 időjárás okozta kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz. A legtöbb káresemény a viharok, illetve a villámcsapások miatt következett be – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az egyik legviharosabb nyári hónap, a július idén sem volt eseménytelen: pontosan 52 303 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a becsült kárérték megközelíti a 4,6 milliárd forintot.

Kimagaslóan sok bejelentés történt a vihar által a tetőszerkezetekben, vakolatban keletkezett károk miatt, de sok volt a fakidőlés miatti káresemény is. Az összes regisztrált eset több mint feléért – 52,6 százalékáért – a viharok a felelősek, ezek kárértéke több mint 2 milliárd forintra tehető.

Igen sok kárt okoztak az elmúlt hónapban a villámcsapások is, az összes kár közel 28 százalékát, több mint 14 800 esetet ezekkel kapcsolatosan jelentett be a lakosság. Az utóbbin belül kiemelkedően magas volt a villámcsapások ún. indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatása miatti esemény, ami elsősorban a műszaki berendezéseket tette tönkre. A villámcsapással kapcsolatos káresemények 63 százalékáért – több mint 9300 esetért – az utóbbi jelenség a felelős. „A villámhárító megvédi ugyan az épületet a direkt villámcsapás következményeitől, de az elektromos hálózaton keresztül terjedő túlfeszültségtől nem. A villámcsapások okozta túlfeszültségből keletkező károkat úgy kerülhetjük el a legegyszerűbben, ha vihar esetén legalább a nagyobb értékű és érzékenyebb elektromos készülékeket, műszaki berendezéseket – laptop, plazma-tv, számítógép – áramtalanítjuk” – hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. További lehetőség a védekezésre a kereskedelmi forgalomban is kapható ún. villámvédő elosztó vagy az elektromos hálózat túlfeszültség elleni védelme. Azért is ajánlatos betartanunk ezeket az óvintézkedéseket, mivel egy pillanat alatt igen nagy kár történhet, akár a lakásban található összes érzékenyebb, jellemzően kis feszültséggel működő műszaki cikk tönkremehet. Csak a júliusi villámcsapások okozta indukciós hatások következtében keletkezett kárösszeg 800 millió forintra becsülhető.

Ami az időjárás okozta káresemények területi megoszlását illeti, jól látszik, hogy a viharok leginkább Pest és Hajdú-Bihar megyében pusztítottak. Az előbbi megyéből több mint 7600, az utóbbiból közel 6200 bejelentés érkezett. Elég nagy különbség mutatkozik az ország keleti és nyugati fele között: a nyugati megyékből, Zalából és Fejér megyéből érkezett legkevesebb bejelentés, 583, illetve 716.

Az időbeli megoszlás is meglehetősen koncentráltnak mondható, három nap alatt, a július 18-21-e közötti időszakban az országon végigsöprő viharok következtében több mint 12 ezer bejelentés érkezett a cégekhez és ezek kárértéke megközelíti az 1,4 milliárd forintot.

„A biztosítók folyamatosan végzik a kárfelméréseket – még most is sok ügy van folyamatban -, de a kárrendezés az esetek nagy részénél már megtörtént” – összegzi a kárrendezéssel kapcsolatos információkat Gorda Zsolt. Az összeg és a darabszám szerencsére eltörpül a tavaly nyári időjárás okozta károk mellett, amikor a biztosítók a vihar- és árvízkárokra közel 25 milliárd forintot fizettek ki és a károk darabszáma meghaladta a 260 ezret.

A hazai lakásbiztosítási piacon 15 biztosító társaság több tucat termékkel van jelen. A Magyarország területén nyilvántartott 4,3 millió lakóingatlanból 3,1 millióra kötöttek biztosítást, a 72-73 százalékos lefedettség pedig európai mércével is viszonylag jónak számít. „Örvendetes jelenség, hogy tapasztalataink szerint, ha lassan is, de növekszik a biztosítással védett ingatlanok száma Magyarországon. 2010-ben mintegy 30 ezer darabos növekedést láttunk, ami arra utal, hogy a hazai lakosság egyre felelősségteljesebben gondolkodik. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a tavalyi év katasztrófakárai is segítettek rádöbbenteni a lakosságot arra, hogy legalább a legfontosabb értékeit mindenképpen biztosítania kell” – tette hozzá a MABISZ Lakásbiztosítási bizottságának elnöke.

2011 július havi kárbejelentések: