Az ilyen, ún. dologi károk esetén a következő szempontokra érdemes figyelemmel lenni:

Amennyiben a tárgyak tulajdonosa a sérült gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója, a kárbejelentés során a kárbejelentőlapon való felsorolással, de legkésőbb a gépjármű szakértői kárfelvétele során jelezze a tárgyak sérülését, és a szemlét végző szakértőnek mutassa is be a sérült tárgyakat. Amennyiben a vásárlásról számlával rendelkezik, azt is mutassa be vagy csatolja a kárbejelentéshez.

Ha a tárgyak tulajdonosa nem azonos a sérült gépjármű tulajdonosával vagy üzembentartójával, igényét önálló kárbejelentés során a biztosítónál rendszeresített kárbejelentőlapon vagy igénybejelentő levélben felsorolással jelentse be, és sérült állapotukban őrizze meg azokat.

A károsultat a kárigényét elbíráló biztosító társaság fogja értesíteni dologi károk szemléjéről, ahol a szemlét végző kárszakértőnek a sérült tárgyakat be kell mutatnia.

Amennyiben a károsult a sérült tárgyak vásárlásáról számlával rendelkezik, azt is mutassa be a szakértőnek vagy küldje meg kárbejelentésével együtt.

A balesettel összefüggésben elveszett/eltűnt tárgyak esetén a hiány észlelésével egyidejűleg, haladéktalanul rendőrségi bejelentést kell tenni.

Ha a károkozó biztosítatlan vagy ismeretlen gépjármű volt, személyi sérülésével összefüggő kárigényét a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységénél jelentheti be írásban – postai úton (1381 Budapest 62., Pf. 1297.) vagy e-mailben (kar@mabisz.hu).

Kárbejelentését követően kollégáink tájékoztatni fogják az igénye elbírálásához szükséges dokumentumok, igazolások köréről.

Ezek becsatolását követően az ismeretlen vagy biztosítatlan gépjármű felelősségének akár részbeni igazolása, megállapítása esetén orvos szakértőnknek a sérülés súlyosságától, a gyógyulási folyamat alakulásától függő időpontban elvégzett orvosi dokumentáción vagy akár személyes vizsgálaton alapuló véleményének figyelembevételével kezdődhet meg a kárrendezés. Hosszabb Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról keresőképtelenség esetén a táppénzes, illetve orvosi iratok folyamatos becsatolása esetén többször is sor kerülhet kártérítés elszámolására.

A kifizetéseket bankszámlára vagy lakcímre történő átutalással teljesítjük, és az utalásról minden esetben elszámoló levelet küldünk.

A kárigény érvényesítésénél kérjük, az alábbiakra is legyen figyelemmel:

A balesettel kapcsolatban felmerülő költségeit, kiadásait írja össze, jogcím szerint részletezze, megjelölve az igényelt összegeket is. Ha bizonylattal, számlával rendelkezik, kérjük, őrizze meg és a kárigénnyel együtt nyújtsa be.

Az igény elbírálásánál nagyon fontos a baleseti sérüléssel összefüggő orvosi dokumentáció, ezért kérjük, valamennyi orvosi iratát, beleértve a kontroll vizsgálatok eredményét is, gyűjtse össze és csatolja kárigényéhez.

A kárigények megtérítésére csak az ismeretlen vagy biztosítatlan gépjármű felelősségének akár részbeni igazolása, megállapítása esetén van lehetőség. Ezért a hatósági, rendőrségi, akár büntető eljárásban keletkezett iratok megismerésére, vitás esetben akár a műszaki szakértői vélemény beszerzésére is szükség van/lehet a kárigény elbírálásához.

Ha bármilyen, a kárigényét megalapozó sérülésével összefüggően, akár a büntető eljárás során, akár esetleg a maradandó egészségkárosodást okozó súlyos személyi sérülés esetén egyéb, például társadalombiztosítási jellegű igények (rokkantnyugdíj, baleseti járadék stb.) elbírálásához orvosszakértői vizsgálaton vesz részt, az ott készült szakvéleményt is csatolja kárigényéhez.

A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

• kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás, és a kárt összegszerűen megállapította, vagy
• indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

A biztosító vagy a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

A Gfbt. szerint a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

• a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
• a károkozó gépjárműben keletkezett;
• a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
• sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
• a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
• a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
• álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
• üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
• gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
• környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
• a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
• háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

A jármű szemléjekor a gépjármű tulajdonosának vagy üzembentartójának, vagy egy általuk meghatalmazott személynek kell jelen lenni.

A szemlére kiérkező szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján. Megvizsgálja a gépjármű alvázszámát, feljegyzi a gépjármű felszereltségét.

Ezek után rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. A kárszakértő feladata eldönteni, mely sérülések tartoznak az adott káreseményhez illetve mely korábbi sérülések nem hozhatók azzal összefüggésbe.

A szemle során a kárszakértő kitölti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a gépjármű adatait, felszereltségét, futásteljesítményét illetve a gépjárművön található sérüléseket. A kárfelvételi jegyzőkönyv egy másolati példánya az ügyfelet illeti.

A kár bejelentésekor meg kell adni azt a helyet, ahol a kiérkező kárszakértő megtekintheti (megszemlézheti) a kárt szenvedett járművet. Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) a gépjármű kárfelmérése megtörténhet.

Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található. Ha a jármű időközben szervizbe került, akkor szükséges a szerviz címének és elérhetőségének megadása.

A kárt szenvedett gépjármű azonosításához mindenképpen szükséges a gépjármű forgalmi engedélye. A gépjárművön található sérülések felméréséhez szükség van a baleset helyszínén okozóval közösen kitöltött baleseti bejelentő lapra (kék-sárga), vagy rendőrségi igazolásra.

A kárrendezés meggyorsítása érdekében célszerű előkészíteni a jármű törzskönyvét (vagy annak másolatát) és a járművet a baleset pillanatában vezető személy jogosítványát (vagy annak másolatát).

A kőfelverődésből származó szélvédőkárok – a bizonyítási nehézségek miatt – a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás legproblémásabb esetei közé tartoznak. Nem véletlen, hogy van olyan biztosító társaság, amelyik a kötelező felelősségbiztosítás mellé választható elemként kínálja a kiegészítő szélvédő biztosítást.

Ilyen esetekben az a gyakori probléma, hogy annak a gépjárműnek a vezetője, amelyik az úton lévő kavicsot felveri, a legtöbb esetben észre sem veszi a felverődést.

Amennyiben a biztosító a kárigény elbírálása során nem látja megalapozottnak a felelősség kérdését, végső soron a bíróságnak van joga kimondani, hogy adott körülmények között fennáll-e a biztosító kártérítési kötelezettsége vagy sem.

Amennyiben a károsultnak van casco biztosítása, az ügy gyorsítása érdekében célszerű kárának rendezését annak terhére kérni.

Totálkár esetében a biztosító – általában különféle szoftveres kalkulációk és piaci árajánlatok, hirdetések segítségével – megállapítja a jármű balesetkori forgalmi értékét valamint a roncs értékét, és a kettő különbözetét fizeti ki a károsultnak. A roncs a jármű tulajdonosáé marad, így a biztosító nem kötelezhető a roncs átvételére. Amennyiben a károsult bizonyíthatóan nem tudja értékesíteni a roncsot a biztosító által kalkulált áron, a károsult kezdeményezheti a biztosítónál a roncs értékének a módosítását. Hogy mi számít „bizonyítható” módnak, ezt az adott biztosítóval kell tisztázni. Van például olyan biztosító, amely kapcsolatot tart fenn olyan vállalkozással, ahol a roncs jármű a biztosító által számított értéken értékesíthető, de van olyan is, amely három használt gépjármű értékesítéssel foglalkozó cégtől beszerzett árajánlatot kér annak bizonyítására, hogy a roncs a biztosító által számított értéken nem értékesíthető.