A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) módosítása következtében 2012. január 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség gépjárműveire (honvédségi járművekre) nem terjed ki a felelősségbiztosítási kötelezettség. 2012. január 1-jétől a honvédségi gépjárművek által okozott károkért nem biztosító, hanem a Honvédelmi Minisztérium áll helyt. Bővebb információk az alábbi tájékoztatóban találhatóak.

A Gfbt. értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csak a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A jogszabály azonban nem részletezi, hogy pontosan mi tartozik ebbe a körbe. Erre vonatkozóan a bíróságok ítélkezési gyakorlata alakítja a biztosítótársaságok kárrendezési gyakorlatát. Általában elmondható, hogy a parkoló gépjármű által okozott károk nem térülnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére, mivel ezeket nem tekintik üzemeltetés során keletkezett kárnak, éppen a veszélyes üzem lényegét adó járó motor hiánya miatt.

Ez nem jelenti azt, hogy a vétlen károsult kára ne térülhetne meg valamilyen módon. Amennyiben ugyanis a gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának, vezetőjének felelőssége bebizonyosodik (pl. nem rögzítette az elvárható módon a gépjárművet, nem kellő gondossággal járt el az ajtó kinyitása során), akkor az általános felelősségi szabályok alapján követelhető tőle a kár megtérítése, végső esetben jogi úton.

A helyszínen kitöltésre kerülő Európai Baleseti Bejelentőn a szerződő adatainál a tulajdonos/üzembentartó nevét, címét, elérhetőségét fel kell tüntetni. A megadott adatok valódiságát a forgalmi engedély alapján tanácsos ellenőrizni.

Amennyiben a MABISZ E-kárbejelentő alkalmazása valamilyen okból nem használható, és sem baleseti bejelentő, sem olyan papírlap nem áll rendelkezésre, amelyen a részesek adatai, a káresemény bekövetkezésének körülményei rögzíthetők, tanácsos a helyszínre rendőrt hívni.

Amennyiben a károsult gépjármű lízingelt vagy banki hitellel terhelt, a károsultnak a káreseményről – a szerződésben meghatározott feltételektől függően – tájékoztatnia kell az érintett hitelintézetet. A jármű üzembentartója részére történő kárkifizetéshez minden esetben szükséges a tulajdonos jogi személy meghatalmazása, kivéve, ha a lízingcég egy bizonyos kárösszeg alatt eltekint az eseti meghatalmazástól. Erről, valamint a kárrendezéshez szükséges egyéb dokumentumokról az adott cég ügyfélszolgálatán érdemes érdeklődni.

Ha a lízingelt jármű totálkárt szenvedett, a bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján a lízinggel vagy bankhitellel kapcsolatos esetleges további költségeket, árfolyamkockázatokat a biztosító nem köteles viselni, ugyanis a károkozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe azért, mert a károsult a járművét nem készpénzért, hanem hitelre vagy egyéb konstrukció segítségével vásárolta, és így adott esetben a valós értékénél többet kell érte fizetnie.

Az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány egy olyan, Európa-szerte használt szabványosított dokumentum, amely a majdani kárrendezés elősegítését szolgálja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Gfbt. szerint a biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani. (Amint az a nyomtatványon is olvasható, a baleseti bejelentő kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését.)

Amennyiben közlekedési baleset történik és a részes felek a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben egyetértenek, továbbá egyéb ok (pl. személyi sérülés) miatt sem szükséges rendőrt hívni, akkor elegendő, ha a részesek kitöltik az Európai Baleseti Bejelentőt. Ez a nyomtatvány európai szabvány szerint készül, ezért minden nyelven azonos tartalmú és a felek adatainak és a baleset mechanizmusának rögzítésére szolgál. Célszerű ezért egy példányt mindig a gépjárműben tartani.

FONTOS INFORMÁCIÓ: 2019 januárjától a MABISZ E-kárbejelentő alkalmazása segítségével, a papír alapú megoldáshoz képest jóval egyszerűbben és gyorsabban is bejelenthető a káresemény.

Azokban az esetekben, amelyekben az E-kárbejelentő alkalmazás valamilyen okból nem alkalmazható, a papír alapú kék-sárga nyomtatvány továbbra is használható.

A Gfbt. szerint a károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a károkozó biztosítójának. Amennyiben a károsult rendelkezik casco biztosítással, úgy casco biztosítóját felkeresheti kárainak felmérése érdekében. Ha a károkozó gépjármű biztosítója nem ismert, akkor erről – írásos kérelemre – a MABISZ, mint Információs Központ ad tájékoztatást.

A törvény szerint a biztosított (azaz a károkozó) köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. A biztosítatlan károkozó a Kártalanítási Számla kezelőjének (MABISZ ESZE) köteles bejelenteni a káreseményt.

Igen, a demó verzió az alkalmazás honlapjáról már elérhető, használatával az alkalmazás funkciói egyszerűen és biztonságosan, kötelezettségvállalás nélkül kipróbálhatók.

Az E-kárbejelentő alkalmazás letölthető Android és iOS verzióban az alkalmazás honlapjáról, de az alkalmazás a mobiltelefon böngészőjén (ún. reszponzív felületen) keresztül is használható. Utóbbi funkció szintén a az alkalmazás honlapján

A fejlesztők megpróbálták a modern technika adta lehetőségeket teljes mértékig kihasználni, ha azonban az alkalmazás mégsem érhető el, a hagyományos kárbejelentési csatornák használhatók. Amennyiben sem baleseti bejelentő, sem olyan papírlap nem áll rendelkezésre, amelyen a részesek adatai, a káresemény bekövetkezésének körülményei rögzíthetők, tanácsos a helyszínre rendőrt hívni.