A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák II.


A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák II.

Értéktárolók

Bejárati ajtók

Értéktároló fajta MABISZ besorolási fokozat Kockázatvállalási értékhatár
lemezszekrény A – AA 0,5 – 1 MFt
biztonsági szekrény S1 – S2 1,5 – 2,5 MFt
bútorszéf, fali- és padlószéf B – D 2 – 5 MFt
páncélszekrény E – O 8 – 800 MFt
értéktároló helyiség O1 – S 500 MFt – egyedi elbírálás

Értéktárolók biztosítók számára ajánlott értékhatárai Érvényes: 2015. február 28-ig

Elektronikai jelzőrendszerek

Elektronikai (behatolás)jelzőrendszerek alkotóelemei

MABISZ kategória Követelmények
Minimális elektronikai jelzőrendszer eleme Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei, C. pont I. fejezet
Részleges elektronikai jelzőrendszer eleme
Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer eleme

Beléptető rendszerek

MABISZ kategória Követelmények
Alacsony biztonsági szintű beléptető rendszer Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei, C. pont II. fejezet
Közepes biztonsági szintű beléptető rendszer
Magas biztonsági szintű beléptető rendszer

Biztonsági felügyeleti rendszerek

MABISZ kategória Követelmények
Magas biztonsági szintű felügyeleti rendszer Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei, C. pont III. fejezet
Megfelelő biztonsági szintű felügyeleti rendszer
Videó megfigyelő rendszerek

A Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei C. pont IV. fejezetben meghatározott követelményeknek eleget tevő videotechnikai eszközök a „MABISZ által ajánlott” besorolást kapják. Ezen belül további kategorizálás nincs.

A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák I.


A MABISZ VKB által ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák I.

Mechanikai-fizikai védelem

Bejárati ajtók

MABISZ kategória áthatolási, áttörési ellenállás MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány
a teljeskörű mechanikai védelem eleme 3 perces 2. osztály
III. kategória 5 perces 3. osztály
II. kategória 10 perces 4. osztály
I. kategória 15 perces 5. osztály
kiemelt kategória 20 perces 6. osztály

Biztonsági ablakok

A biztonsági ablak kategóriába sorolás feltételei:

  • legalább P4A (A3) fokozatú üvegezéssel az MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány 2., vagy 3. osztálya
  • többpontos, 700 KN statikus nyomóerőnek ellenálló zárás
  • a kilincsszerkezet belülről zárható
  • a tok- és keretszerkezet egyenértékű az üvegszerkezet ellenálló képességével

Fix portálelemek, függönyfalak

a fix portálelemek követelményei megegyeznek az ablakokra előírt követelményekkel azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó (nyitó) szerkezet nem kerül beépítésre

Zárszerkezetek, hevederzár-keresztpántok, hengerzárbetétek – MSZ EN 1303 szerinti 1 – 5 fokozat, Fix és mobil rácsok

  • Teljeskörű mechanikai – fizikai védelem eleme – minimum 3 percig ellenáll az egyszerű, kézi szerszámokkal végrehajtott támadásnak
  • Részleges mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés
  • Minimális mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés
Biztonsági üvegek, üvegszerkezetek, fóliák

Dobásálló üveg, üvegszerkezet

vizsgálati módszer:

  • 4,11 ± 0,06 kg tömegű acélgolyó próbatest szabadeséssel ráejtve a 900×1100 mm méretű próbadarabra

  • a próbatest nem eshet át az üvegfelületen.

    MABISZ kategória ellenálló képesség (a próbatestet az üvegre ejtve) MSZ EN 356:2000 szabvány szerint DIN 52290 szabvány szerint
    P1A 1500±50 mm magasról 3 alkalommal P1A nincs megfelelője
    P2A 3000±50 mm magasról 3 alkalommal P2A A1
    P3A 6000±50 mm magasról 3 alkalommal P3A A2
    P4A 9000±50 mm magasról 3 alkalommal P4A A3
    P5A 9000±50 mm magasról 3-3 alkalommal, egy háromszög 3 csúcsát képező alakzatban P5A nincs megfelelője

Biztonsági ablakok

A biztonsági ablak kategóriába sorolás feltételei:

  • legalább P4A (A3) fokozatú üvegezéssel az MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány 2., vagy 3. osztálya
  • többpontos, 700 KN statikus nyomóerőnek ellenálló zárás
  • a kilincsszerkezet belülről zárható
  • a tok- és keretszerkezet egyenértékű az üvegszerkezet ellenálló képességével

Fix portálelemek, függönyfalak

a fix portálelemek követelményei megegyeznek az ablakokra előírt követelményekkel azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó (nyitó) szerkezet nem kerül beépítésre

Zárszerkezetek, hevederzár-keresztpántok, hengerzárbetétek – MSZ EN 1303 szerinti 1 – 5 fokozat, Fix és mobil rácsok

  • Teljeskörű mechanikai – fizikai védelem eleme – minimum 3 percig ellenáll az egyszerű, kézi szerszámokkal végrehajtott támadásnak

  • Részleges mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés

  • Minimális mechanikai – fizikai védelem eleme – nincs időnorma, csak technikai specifikációknak megfelelés

Áttörésbiztos üveg, üvegszerkezet

vizsgálati módszer:

  • 2,0 ± 0,1 kg tömegű fejsze

  • 400×400 mm nagyságú nyílás teljes kivágásához (a kivágott darabnak ki kell esnie) szükséges fejszecsapások száma:

    MABISZ kategória ellenálló képesség MSZ EN 356:2000 szabvány szerint DIN 52290 szabvány szerint
    P6B 30-50 fejszecsapás P1A B1
    P7B 51-70 fejszecsapás P2A B2
    P8B =>70 fejszecsapás P3A B3

Átlövésgátló üveg, üvegszerkezet

vizsgálati módszer:

  • szabványban meghatározott fegyverek és lövedékek

  • 5, ill. 10 m távolságból 3 alkalommal kell lőni az 500×500 mm méretű próbadarabra

  • a lövedék nem hatolhat át az üvegszerkezeten

  • szilánkleválással roncsolt szerkezetek ″S″ (személyvédelemre nem alkalmas), a szilánkleválás nélküliek ″NS″ (személyvédelemre alkalmas) kiegészítő jelzéssel

    MABISZ kategória (lövedéknek)ellenálló képesség MSZ EN 356:2000 szabvány szerint DIN 52290 szabvány szerint
    BR1S, BR1NS 0,22 LR BR1S, BR1NS nincs megfelelője
    BR2S, BR2NS 9 mm Luger BR2S, BR2NS C1SA, C1SF
    BR3S, BR3NS 0,357 Magnum BR3S, BR3NS C2SA, C2SF
    BR4S, BR4NS 0,44 Magnum R4S, BR4NS C3SA, C3SF
    BR5S, BR5NS 5,56 x 45 BR5S, BR5NS nincs megfelelője
    BR6S, BR6NS 7,62×51- lágy ólommag BR6S, BR6NS C4SA, C4SF
    BR7S, BR7NS 7,62×51- kemény acélmag BR7S, BR7NS C5SA, C5SF

Biztonsági fóliák

A Termék-megfelelőségi ajánlás alapja a (DIN 52337), vagy MSZ EN 12600 szabványnak megfelelő, érvényességi határidővel ellátott vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek alapján a honosítás történik. A MABISZ VKB a biztonsági fóliák tekintetében roncsolásos vizsgálatot nem végez.

Ajánlott biztonságtechnikai besorolási kategóriák II. (értéktárolók, elektronikai jelzőrendszerek, video megfigyelő rendszerek)

Vissza a Biztonságtechnika főoldalra

Gyakran Ismételt Kérdések az európai KID kapcsán


Gyakran Ismételt Kérdések az európai KID kapcsán

A jövőben újabb betűszóval kell megismerkedni a hazai fogyasztóknak, amikor befektetési terméket kívánnak vásárolni. Az európai pénzügyi szolgáltatók főszabályként 2018. januárjától alkalmazzák az egységes szerkezetű Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentumot, a KID-et az ún. becsomagolt lakossági befektetési termékre. A Magyar Biztosítók Szövetségének tagbiztosítói ezzel az útmutatóval is szeretnék segíteni az ügyfeleket a KID értelmezésében.

Milyen termékek esetében keressük a KID-et?

A KID dokumentum alkalmazását egy európai uniós szabályozás teszi kötelezővé minden olyan lakossági befektetési termék esetében, ahol a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. Ezekben az esetekben a termék befektetési hozama jellemző módon a mögöttes, becsomagolt befektetési eszközöktől függ, ezért különösen fontos, hogy a fogyasztó megértse a mögöttes eszközben foglalt kockázatokat és költségeket. Tipikusan ilyen becsomagolt termékek a biztosítási unit linked termékek (befektetési egységekhez kötött életbiztosítások) és a befektetési jegyek.

Az európai jogszabály ebbe a kategóriába sorolja a klasszikus életbiztosítási termékeket is, ahol a biztosító a szerződéskötéskor meghatározza a lejáratkor garantált kifizetést, ami az elért többlethozamból származó jóváírással még növekedhet a lejáratkor.

Milyen célt szolgál a KID?

A KID azzal a céllal készül, hogy egyszerű és áttekinthető tájékoztatást nyújtson a becsomagolt lakossági befektetési termékekről. A KID-et az értékesítési szakaszban, a szerződéskötés előtt kell átadni, és a dokumentum a fogyasztó döntéshozatalát segíti azzal, hogy rövid és áttekinthető módon mutatja be a termék legfontosabb tulajdonságait.

A KID tehát használható az adott termékkel kapcsolatos tájékozódáshoz, de az egységes szerkezet módot nyújt arra is, hogy a különböző befektetési termékeket összehasonlítsuk.

Az ügyfélnek az adott termék kockázatait, hozamkilátásait és költségeit egyszerre kell mérlegelnie, mielőtt meghozza befektetési döntését. A KID ebben azzal segít, hogy ezeket a sokszor bonyolult összefüggéseket egyszerűbb nyelvre fordítja le.

A KID lehetővé teszi az egyes termékekről való tájékozódást, de módot ad a különböző termékek összehasonlítására is.

Mi biztosítja az összehasonlíthatóságot?

Az összehasonlíthatóságot a KID egységesen alkalmazandó szerkezete biztosítja, hogy minden terméknél ugyanolyan struktúrában mutatják be a szolgáltatók a kockázatot, a teljesítmény-forgatókönyveket és a költségeket.

Szintén az összehasonlíthatóságot célozza, hogy minden terméknél ugyanakkora befektetési összeget vesznek figyelembe: egyszeri díjas szerződések esetében ez 3.000.000 Ft, rendszeres díjas szerződések esetében pedig évi 300.000 Ft. Ott ahol euróban denominált a szerződés, a biztosító 10.000 €, illetve 1.000 € összeget alkalmaz.

A MABISZ tagbiztosítók azzal is segíteni szeretnék a termékek összehasonlítását, hogy az ajánlott tartási időt is egységesen mutatják be. Rendszeres díjas szerződések esetében ez 20 év, egyszeri díjas szerződéseknél pedig 10 év, ami már ismerős lehet a TKM rendszerből. A biztosítók ezzel a figyelmet is fel szeretnék hívni arra, hogy a biztosítások jellemzően hosszú távú szerződések, az ügyfél tehát akkor járhat a legjobban, ha azt a lejárati idő végéig megtartja.

A KID összehasonlíthatóságát biztosítja az egységesen alkalmazott javasolt tartási idő.

Mi a KID és az egyedi szerződés kapcsolata?

A KID egy szerződéskötés előtti tájékoztató dokumentum és nem a konkrét szerződést mutatja be. Éppen a bemutatás minta-jellege teszi lehetővé a különböző termékek összehasonlítását. Ugyanakkor a konkrét szerződés több vonatkozásban is eltérhet ettől a mintától. Ilyen lehet többek között az ügyfél által választott befizetési összeg (biztosítási díj), a biztosítási tartalom és a futamidő.

A KID szerződéskötés előtti tájékoztatás, nem a konkrét szerződés adatait tartalmazza, segít ugyanakkor a befektetési döntés meghozatalában.

Minden becsomagolt befektetési terméket össze tudok hasonlítani a KID dokumentummal?

Egyelőre nem lehet minden ilyen terméket összehasonlítani a KID dokumentummal, mivel a befektetési alapkezelő szektor 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt Befektetői Információk) alkalmazza. A fogyasztók az alapkezelők termékeivel leggyakrabban a befektetési jegyeknél találkoznak.

Első ránézésre nem tűnik jelentősnek a KID és a KIID különbsége, az elnevezésben is csak egy betű az eltérés. Alaposabban megnézve azonban látszik, hogy a KIID a befektetési eszköz múltbeli teljesítményét mutatja be, míg a KID a jövőbeli feltételezett teljesítmény-forgatókönyveket. A költségek bemutatása is részletesebb a KID esetében, és a költségmutató tartalma sem pontosan ugyanaz a két dokumentumban. A KID-et eredetileg az alapkezelők KIID-je inspirálta, ugyanakkor azt meghaladva, a KID tartalma bővebb és részletesebb lett, mint a mintául szolgáló dokumentumé.

Ahogy korábban jeleztük, a KID egységes alkalmazására valamennyi szektor vonatkozásában 2020-tól kerül sor.

A KID és a KIID dokumentum nem hasonlítható össze egy az egyben. A pénzügyi szolgáltatók 2020-tól alkalmazzák egységesen a KID-et.

Mit jelent a termék összetettségére történő figyelmeztetés?

Bizonyos termékek esetében találkozni lehet azzal a figyelmeztetéssel, hogy a termék összetett, és annak megértése nehéz lehet. Az európai jogszabály szerint a figyelmeztetés alkalmazásakor azt kell mérlegelnie a szolgáltatónak, hogy a termék lejáratakor kifizetendő összeg előre ismert-e, illetve az hogyan viszonyul a tartam során befizetett pénzekhez. Szempont továbbá, hogy a termék költségprofilját egyoldalúan módosíthatja-e a szolgáltató, illetve, van-e olyan szerződési feltétel, ami nehézzé teszi a termék sajátosságainak megértését.

Fontos ugyanakkor, hogy különbséget tegyünk azon esetek között, amikor bonyolult a termék, és amikor a termék mögött egy bonyolult befektetési konstrukció áll. A klasszikus életbiztosítások esetében például az ügyfél előre tudja, hogy biztosítói garanciával mennyi kifizetésre számíthat a lejáratkor és nem kell azzal foglalkoznia, hogy a biztosító ezt a kifizetést milyen befektetési technikákkal oldja meg.

Vannak ugyanakkor olyan termékek, ahol szükség van bizonyos szintű befektetési ismeretre az ügyfél részéről is, mert a termék hozamkilátásai olyan mögöttes eszközöktől függnek, melyek piaci értéke erősen ingadozó vagy más további befektetési eszközökhöz kötött. Ilyen termékeket csak akkor célszerű választani a fogyasztónak, ha érti az ezekben foglalt kockázatot. A következőként bemutatott kockázati mutató ezen termékek azonosításában segíthet.

Miben segíti a döntést a kockázati mutató?

A kockázati mutató két olyan összetett tényezőt gyúr össze egyetlen, könnyen értelmezhető számba, ami befolyásolja, hogy az adott termék milyen pénzügyi kockázatot hordoz az ügyfél számára. Az egyik elem a mögöttes befektetési eszköz piaci kockázata, vagyis az, hogy az adott befektetési eszköz piaci árfolyama folyamatosan változhat. Vannak olyan pénzügyi eszközök, ahol a lehetséges változás nagyobb mértékű, kevésbé kiszámítható, ezek tekinthetők a kockázatosabb befektetési eszközöknek. A másik figyelembe vett tényező a befektetési eszközt kibocsátó intézmény hitelkockázata, ha a nála lévő ügyfélpénzeket nem tudná kifizetni az ügyfeleknek. A biztosítók hitelkockázati besorolásánál az európai szabályozás figyelembe veszi, hogy a biztosítók működését és tőkekövetelményeit szabályozó Szolvencia II rendszer más pénzügyi szolgáltatókhoz képest is megerősítettebb módon garantálja az ügyfélpénzek biztonságát.

A fent leírt bonyolult összefüggések tehát egyetlen mutatóban olvadnak össze, és a fogyasztó egy 7 fokozatú kockázati skálán látja elhelyezve a terméket. Az 1-es kategória a legalacsonyabb, a 7-es pedig a legmagasabb kockázati besorolást jelenti. A számok értékelésénél célszerű figyelni arra, hogy többnyire a magasabb kockázatú termékek hozamkilátása is magasabb és fordítva. A biztonság jellemző módon alacsonyabb hozamkilátással társul.

Mit nem mutat a kockázati mutató?

A kockázati mutatót azzal a feltételezéssel állapítják meg, hogy a szerződő a terméket az ajánlott tartási idő végéig megtartja. Szükségszerűen nem tudja a mutató figyelembe venni azt, ha a terméket futamidő közben visszavásárolják. Az ajánlott futamidő megtartása minden esetben jelentőséggel bír, de az különösen fontos lehet a kockázatosabb befektetési eszközök esetében, ahol a hozamelvárások csak a megfelelő időtávon tudnak realizálódni.

A KID kockázati mutató nem veszi figyelembe, ha a terméket a futamidő közben visszavásárolják.

Mit jelent a likviditási kockázatra történő figyelmeztetés?

Bizonyos eszközök esetében találkozni lehet a likviditási kockázatra történő figyelmeztetéssel is. Ez a biztosítások esetében nem azt jelenti, hogy a szerződő nem juthat hozzá a pénzéhez a futamidő lejárata előtt, hanem azt, hogy a korai visszavásárlás nem célszerű, mivel a már befizetett díjak egy részét az ügyfél ebben az esetben nem kapja vissza.

Milyen egyéb tudnivalók vannak a kockázatok kapcsán?

A kockázatokat bemutató részben jelzésre kerül az is, ha a termék beépített garanciával rendelkezik. Amennyiben ezt a termék indokolja, akkor külön figyelemfelhívás történik az árfolyamkockázatra is, ami akkor merülhet fel, ha a kifizetés pénzneme eltér a befektetés pénznemétől. Ilyenek például az euróban vagy más devizában nyilvántartott szerződések.

Mit mutatnak a teljesítmény-forgatókönyvek?

Ez a fejezet abban segít tájékozódni, hogy az adott befektetéssel kapcsolatban milyen hozamok várhatóak. A minél pontosabb kép érdekében négy különböző forgatókönyvet is bemutat a KID: kedvező, mérsékelt és kedvezőtlen, a negyedik, stresszforgatókönyv pedig azt illusztrálja, hogy mire lehet számítani szélsőséges piaci körülmények esetén.

A forgatókönyvek három időpontra mutatnak értékeket: a javasolt tartási időre, annak felére és az első évre, mindezt annak érdekében, hogy a fogyasztó érdemben fel tudja mérni a korábbi visszavásárlás lehetséges hozamkövetkezményeit. Van, akinek az összegszerű és van, akinek a százalékos bemutatás a szemléletesebb, ezért a termék várható teljesítménye kétféle módon is illusztrálásra kerül: egy konkrét összegként, amit az adott időpontban kifizetnek és éves átlagos hozamként. Valamennyi esetben a költségekkel csökkentett kifizetéseket tünteti fel a KID.

Itt ismét felidézzük azt, hogy a kockázat és a hozamkilátás jellemző módon egyenesen arányos egymással, továbbá bizonyos eszközök esetében a hozamvárakozások csak megfelelően hosszú távon tudnak realizálódni.

A KID teljesítmény-forgatókönyvek a költségekkel csökkentett kifizetéseket mutatják.

Mire kell figyelni a teljesítmény-forgatókönyveknél?

Fontos tudni, hogy a teljesítmény-forgatókönyvek számítása az európai jogszabály szigorúan kötött képletei szerint történik, ahol a jövőbeli feltételezett hozamkilátások a múltbeli teljesítményeken alapulnak. Vannak ugyanakkor olyan befektetési eszközök a hazai piacon, ahol az elmúlt évek magas tényhozamai reálisan nem várhatóak el a jövőbeli hozamoktól. A kötött számítási metódus ugyanakkor nem teszi lehetővé a biztosítók számára, hogy ezt a körülményt figyelembe vegyék a KID-ben. A biztosítók ezért annyit tehetnek, hogy erre a körülményre külön is felhívják az ügyfelek figyelmét.

A múltbeli teljesítmények alapján számolt jövőbeli hozam-forgatókönyvek bizonyos befektetési eszközök esetében túlzott várakozásokat kelthetnek.

Mit mutat a biztosítási forgatókönyv?

A befektetéssel kombinált biztosítási termékek jellemzően tartalmaznak egy beépített biztosítási elemet, ami lehet életbiztosítás, baleset- vagy egészségbiztosítás. Ez a biztosítási fedezet igény szerint tovább bővíthető a konkrét szerződésben.

A KID biztosítási forgatókönyve a kötelezően beépített biztosítási fedezet kifizetését mutatja be arra az esetre, ha a biztosítási esemény a szerződés futamideje alatt bekövetkezik. A biztosító elkülönített módon a „Felhalmozott biztosítási díj” sorban feltünteti a biztosítási fedezet ellenértékét a biztosítási díjon belül. Ennek a díjnak a hozamra gyakorolt hatását pedig a „Milyen termékről van szó” fejezetben lehet megtalálni.

Hogyan kell értelmezni a költségek időbeli alakulását mutató táblázatot?

A termék várható költségeit két táblázat mutatja be. Az első táblázat a költségek időbeli alakulását mutatja az ajánlott tartási időre és két további időpontra, az ajánlott tartási idő felére és egy évre. Ez utóbbiak azért fontosak, mert arról tájékoztatnak, hogy mivel kell számolnia az ügyfélnek, ha az ajánlott tartási időnél korábban szeretné visszavásárolni a szerződését.

A költségek a szemléletesség kedvéért kétféle módon is szerepelnek. Az egyik változat költségek kumulált összegként történő bemutatása a már megismert három időpontra. Vagyis azt lehet megtudni, hogy a bemutatott időpontig összesen mennyi költséget von el a biztosító. Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy az itt feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek levonásra, tehát azokat nem a befizetett díjakkal kell összevetni.

A másik típusú bemutatás százalékos formában, hozamveszteségként történik a RIY (Reduction in Yield) mutató segítségével. Vagyis azt tudjuk meg, hogy mennyivel lesz alacsonyabb a várható hozam a felmerült költségek miatt. Ez a megközelítés már ismerős a magyar fogyasztók számára a TKM számításból. A KID hozamveszteség mutató (RIY mutató) sokban hasonlít a magyar TKM mutatóhoz, a kettő azonban nem teljesen egyforma. A különböző tartalomra történő RIY bemutatás jó illusztrálja azt, hogy a szerződést érdemes a futamidő végéig megtartani, mivel a biztosítási termékek költségstruktúrája jellemzően úgy van megalkotva, hogy az a futamidő elején relatíve magasabb elvonásokat eredményez.

A KID-ben feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek elvonásra.

Hogyan kell értelmezni az első éves RIY mutatót?

Terméktől függően előfordulhat, hogy az első éves RIY értéknél nagyon magas szám, akár 100% vagy afeletti érték is szerepelhet, ami a hozamveszteség mutató logikája szerint azt sugallja, mintha az ügyfél az első év után semmit nem kapna vissza a befizetéséből.

Ahogy azt korábban jeleztük a teljesítmény-forgatókönyveknél, a KID módszertanát szigorúan köti az európai szabályozás. A megadott képletbe a termék paramétereit beírva előfordulhat az, hogy az első éves RIY érték magasabb lesz, mit 80%. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a befektetéssel kombinált életbiztosítások első éves visszavásárlási értékének minimumát Magyarországon törvény szabályozza, ami nem lehet kevesebb, mint a befizetett díj 20%-a. Az első évnél feltüntetett, esetlegesen ennél magasabb RIY érték kizárólag az előírt számítási módszer sajátosságaiból fakad, és nem érinti ezt a biztosítói – jogszabályon alapuló – kötelezettséget. A biztosítók erre a körülményre külön is felhívják az ügyfelek figyelmét.

Az első éves biztosítói kifizetés minimum értékét Magyarországon törvény szabályozza, ami nem lehet kevesebb, mint a befizetett díj 20%-a, abban az esetben is, ha 80%-nál magasabb a kiszámított RIY érték.

Mi a TKM és a RIY viszonya?

Magyarországon 2010 óta alkalmazzuk a TKM mutatót, ami hozamveszteségként mutatja be a befektetéssel kombinált életbiztosítások költségét. Most hasonló logikával kerül bevezetésre az európai költségmutató a KID dokumentumban. A két mutató, habár sokban hasonlít egymásra, nem teljesen egyforma. Annak érdekében, hogy a két költségmutató értékei minél közelebb kerüljenek egymáshoz, a magyarországi biztosítók igyekeznek a RIY számításhoz alkalmazott paramétereket minél közelebb hozni a TKM rendszerhez ott, ahol ezt a rugalmasságot az európai módszertan megengedi. Ilyen például a javasolt tartási idő vagy az ügyfél belépéskori életkora. Az európai módszertan ugyanakkor a legtöbb vonatkozásban nem enged meg rugalmasságot a számításban, ezért a RIY és a TKM számítás az esetek többségében nem pontosan ugyanazt az eredményt fogja adni.

Az MNB által elvárt maximum értékek továbbra is a TKM értékhez kötődnek, mely értékről az ügyfelek az eddigi gyakorlatnak megfelelően a biztosítók, a MABISZ és az MNB honlapján tájékozódhatnak. Az ügyfelek az ajánlati szakaszban mindkét értékről tájékoztatást kapnak.

Az ügyfelek két, százalékban kifejezett költségmutatóval is fognak találkozni a biztosítások esetében. A RIY és a TKM nagyon hasonlítanak egymásra, de azok nem teljesen azonos költségmutatók.

Miben különbözik a TKM és RIY mutató számítása?

Anélkül hogy túlságosan technikai részletekbe bocsátkoznánk, röviden bemutatjuk, hogy milyen érdemi számítási különbségek vannak a két mutató között.

  • A költségmutató számításakor a biztosító feltételezi, hogy a befektetési eszközökön a futamidő során hozam keletkezik. A RIY mutató esetében ez a jövőbeli hozamfeltételezés a múltbeli hozamokon alapul, míg a TKM számításnál a figyelembe vett hozamot az MNB rendelet egységesen rögzíti (azt az EIOPA által közzétett kockázatmentes hozamgörbéhez köti). Az egységes paraméterezés miatt a TKM módszertan jobb összehasonlíthatóságot biztosít.
  • Mindkét költségmutatónál három kiemelt tartamra történik a bemutatás. A TKM esetében a tartamos biztosításoknál ezek az ún. lejárati tartamok, tehát azzal a feltételezéssel él a biztosító, hogy az ügyfél az adott időpontig megtartja a szerződését, azt nem vásárolta vissza. Amennyiben egy kiemelt tartamra nem elérhető lejárattal az adott termék, akkor a biztosító arra a tartamra nem mutat be TKM értéket. A teljes életre szóló biztosítások esetében ugyanakkor a bemutatott tartamoknál a biztosító visszavásárlási értékkel számolja a TKM-et, feltételezve, hogy abban az időpontban az ügyfél a szerződést visszavásárolja.

    A RIY mutató esetében csak a javasolt tartási időnél él azzal a feltételezéssel a biztosító, hogy az ügyfél a lejárati idő végéig megtartja a terméket. A köztes tartamoknál a RIY költségmutató mindkét terméktípus esetében (tartamos és teljes életre szóló) egyaránt az ún. visszavásárlási értékkel kerül kiszámításra.

Hogyan kell értelmezni a költségek összetételét mutató táblázatot?

A költségek megtalálhatóak a KID egy másik táblázatában is, mely a különböző költségtípusok hozamra gyakorolt hatását mutatja be a RIY mutató segítségével az ajánlott tartási idő végén. A költségeket a szerint bontják fel, hogy azok a szerződés mely időszakában, illetve milyen címen merülhetnek fel. Főszabályként az itt feltüntetett RIY részösszegek együtt kiadják az előző táblázat harmadik oszlopában szereplő összesített RIY értéket.

Megismerhető továbbá a biztosítási fedezet ellenértékéül szolgáló kockázati díjrész hatása is a befektetetési eredményre, de nem ebből a táblázatból, hanem a „Milyen termékről van szó” fejezetből.

Melyek ezek a termékek?

Itt alapvetően a unit linked típusú biztosításokról van szó, ahol az ügyfél nagy rugalmassággal választhatja meg, hogy a rendelkezésre álló befektetési eszközökből (eszközalapok, befektetési jegyek) milyen kombinációt állít össze a saját maga számára. Erről a termékcsoportról bővebben is tájékozódhat a MABISZ „Unit-linked 1×1” ismertetőjéből.

Milyen sajátosságai vannak a unit-linked termékek KID-ben történő bemutatásának?

A unit-linked termék által biztosított rugalmasság komoly kihívást jelent a biztosítók számára a szerződéskötés előtti KID tájékoztatásnál, amikor még nem tudható, hogy az ügyfél milyen kombinációban választ a befektetési lehetőségekből. Az európai szabályozás éppen ezért szabad kezet ad a biztosítóknak abban a vonatkozásban, hogy a két rendelkezésre álló lehetőség közül melyiket választják: a hibrid vagy generikus KID bemutatást. Nézzük, melyik mit jelent.

A unit-linked termékekhez tartozó mögöttes befektetési lehetőség bemutatására több lehetőséget is felkínál a KID szabályozás.

Mit kell tudni a hibrid KID-ről?

Ebben az esetben a biztosító a unit-linked termék mögött elérhető minden egyes eszközalapra egy különálló KID dokumentumot állít elő, ahol az adott eszközalaphoz tartozó információkat lehet megtalálni. A biztosító mindazon unit linked termékhez elkészíti az adott eszközalap-specifikus KID-et, ahány unit linked termékhez elérhető az eszközalap. Ez a megoldás egyértelműen eligazít, hátránya viszont, hogy megsokszorozza a tájékoztató anyagokat, mivel az általános, nem eszközalap-specifikus részeket is meg kell ismételni minden egyes KID verzióban.

Mit kell tudni a generikus KID-ről?

Ennél a megoldásnál a biztosító a KID-ben a választható eszközalapokat összesítetten, sávos módon mutatja be a kockázati mutatónál, a teljesítmény-forgatókönyveknél és a költségeknél, úgy, ahogy azt egyébként az ügyfelek a TKM-nél már megszokhatták.

Az egyes mögöttes eszközökhöz tartozó konkrét értékek is megismerhetőek természetesen, de itt ismét két lehetőséget ajánl fel az európai jogszabály. A biztosítók tovább utalhatnak – amennyiben befektetési alap áll az eszközalap mögött – a befektetési alapkezelők KIID dokumentumára, vagy külön dokumentumban mutatják be a termékhez elérhető eszközalapokra vonatkozó speciális információkat, az egyes eszközalapokhoz tartozó értékeket.

Nyugdíjbiztosítás


Nyugdíjbiztosítás

Az öngondoskodás fontos

Manapság egyre inkább előtérbe kerül az öngondoskodás fontossága. Amíg napjainkban minden negyedik, addig 2050-re már várhatóan minden második aktív korú keresőre (15-64 év) jut majd egy 65 évnél idősebb ember. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tehát nemcsak átalakításra, de kiegészítésre is szorul, ezért az állam ösztönzi és támogatja az öngondoskodást. Honlapunkon összegyűjtöttük a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalókat, hogy Ön könnyebben tájékozódhasson a különböző biztosítók konkrét ajánlatai között.

Mit jelent pontosan az adójóváírás a nyugdíjbiztosításoknál?

A 2014. január 1-je után kötött nyugdíjbiztosítások éves díjának 20 százaléka, de legfeljebb évi 130 ezer forint visszaigényelhető az szja-ból. Az adójóváírás összege azonban más nyugdíjcélú megtakarításokkal kombinálva – akár a 280 ezer forintot is elérheti. Lényeges, hogy a kedvezmény csak a törvényi feltételeknek megfelelő életbiztosításokra, az úgynevezett nyugdíjbiztosításokra vonatkozik!

A vonatkozó szja-szabályozásról itt talál pontos tájékoztatást

Miért lehet jó eszköz a nyugdíjbiztosítás nyugdíjcélú megtakarításként?
Egyben biztosítás is

A nyugdíjbiztosítások nemcsak megtakarítást jelentenek, hanem biztosítási védelmet is.
Az élet-, baleset-, egészségbiztosítási védelem szintje és tartalma általában rugalmasan alakítható ki a szerződésen belül.

Szakértői segítség

A nyugdíjbiztosítás felkínálja a szakértő közvetítő támogatását a szerződéskötés előtt és a teljes tartam során. Ez abban nyújt segítséget, hogy az igényeinek, élethelyzetének és kockázatvállaló képességének leginkább megfelelő terméket választhassa ki.

Rendszeres megtakarítás

A biztosítás rendszeres megtakarításra ösztönöz. Ezzel a leghatékonyabban képes elősegíteni a nyugdíjcélú tőkefelhalmozás sikerét, azaz a zavartalan nyugdíjas évek anyagi biztonságát. A legtöbb biztosítás ugyanakkor lehetőséget nyújt a rendszeres díjfizetés mellett az eseti befizetésekre is, ezzel tovább gyarapítva a megtakarítását.

Megtakaríthat másnak is

Gyakran éppen a jövedelemadóval nem rendelkezők szorulnak rá a leginkább az öngondoskodásra. A biztosítás lehetőséget nyújt arra is, hogy Ön akár egy családtagja nyugdíjára tehessen félre.

Garantált szolgáltatás lehetősége

A hagyományos életbiztosítás az egyetlen olyan megtakarítási forma, ahol a pénzügyi szolgáltató évtizedekre előre az ügyfél által előre meghatározható lejárati biztosítási összeget ígér, és ez az ígéret szigorú szolvenciaszabályozással alátámasztott, azaz garantálja a szolgáltató fizetőképességét.

Személyre szabható

A biztosítás nyújtja legrugalmasabban a személyre szabott mix összeállításának lehetőségét az alábbiak szerint:​​​​​​​

  • biztosítási védelem rugalmas alakítása
  • rendszeres díjfizetés mellett lehetőség az eseti vagy egyösszegű befizetésekre is
  • tanácsadás igénybevétele
  • szerződésgondozás
  • integrált járadékszolgáltatás lehetősége
  • továbbá unit-linked típusú biztosítások esetében a befektetési aktivitás és kockázatvállalás egyénileg alakítható, melyhez a biztosító befektetési döntést segítő eszközöket kínál
Életjáradék-fizetés

Lehetőség van arra, hogy Ön rendszeres életjáradékot vegyen fel a szolgáltatási szakaszban.

A nyugdíjbiztosítások típusai

Ahhoz, hogy megtalálja az Önnek legmegfelelőbb megoldást, elsősorban azt kell mérlegelnie, hogy milyen befektetési kockázatot tud vállalni és milyen hozamelvárásai vannak. Befektetési hüvelykujj-szabály, hogy a magasabb kockázat többnyire magasabb hozamkilátással kecsegtet, míg az alacsonyabb kockázatú befektetések kiszámíthatóbb, de jellemzően alacsonyabb hozamot biztosítanak.

Klasszikus életbiztosítás

Az életbiztosítás egy előre meghatározott összegre szól, így Ön pontosan tudhatja, hogy minimálisan mennyi pénzzel kalkulálhat a biztosítás lejártakor.

Unit-linked biztosítás

A unit-linked biztosítás befektetéshez kötött biztosítási termék, melynél Ön viseli a befektetési kockázatot. A befektetés tetszés szerint összeállítható és később megváltoztatható (akár eseti befizetésre is lehetőség van), ugyanakkor a nagyobb rugalmasság több felelősséggel is jár.

Bővebben

Melyiket válasszuk?

Mielőtt nyugdíjbiztosítást választana, gondolja végig az igényeit!

  • Kiszámítható hozammal számolna, vagy igényt tart a magasabb hozamkilátásokra?
  • Akár befektetési kockázatot is vállalna?
  • Igényli, hogy az eltérő hozamkilátású és kockázatú befektetési lehetőségek széles köréből választhasson?
  • Szeretné aktívan kezelni befektetéseit, és saját maga befolyásolni a nyereség mértékét?
A Felmerülő költségekről

A nyugdíjbiztosítások esetében Teljes Költségmutatóval (TKM) számolunk, amely a legtranszparensebb, legátfogóbb mutató. Előnye, hogy egyetlen szám segítségével fejezi ki az adott biztosítás költségeit, ezért egy egyszerűen értelmezhető, ügyfélbarát költségmutató.

Bővebben

Hogyan érhetőek el a nyugdíjbiztosítások?

Az egyes termékekre vonatkozó általános tájékozatás a biztosítótársaságok honlapján is elérhető, de kérheti biztosításközvetítő segítségét is, aki személyre szabottan, az Ön igényeit figyelembe véve adja meg a szükséges tájékoztatást.

Mi minősül aszálynak?


Mi minősül aszálynak?

2017.08.02.

Miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A fogalom törvényi definíciója idén nyáron ugyan megváltozott, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt évek legnagyobb hőhulláma vonul át felettünk, tájékoztatnak a híradások. Az időjárás a szántóföldi növényeinket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat. Június 15-én ugyanis hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, s az egyik legjelentősebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik. A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert. Június közepe óta viszont a törvény szerint az is aszálynak minősül, ha az összcsapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot. Káreseményhez e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat adataival szükséges alátámasztani. Így biztosítási szempontból az idei év átmenetinek minősül, mivel különböző aszály meghatározások vonatkoznak a kárenyhítési rendszer két pillérére, az állami kárenyhítési rendszerre, (MKR I. pillér) valamint a díjtámogatott növénybiztosításokra (MKR. II. pillér). A MABISZ felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik. A 2017. június 15-e előtt létrejött növénybiztosítási szerződésekre minden esetben a szerződéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.

Mivel pedig az egyre népszerűbb díjtámogatott növénybiztosításokat csak május 31-ig lehetett megkötni, így idén azoknál a harminc napon át tíz millimétert el nem érő összcsapadék esetén állapítható meg az aszálykár. A klímaváltozásnak kitett legfőbb szántóföldi növényekinket (kukorica, napraforgó, búza, rozs stb.) egyébként ezen belül is csak az „A” díjtámogatott konstrukcióban lehet aszály ellen biztosítani. A kockázat növekedését a gazdálkodók is érzik, mivel egyre többen választják ezt a biztosítási csomagot: a szerződések száma idén több mint 60 százalékkal, az éves állománydíjuk pedig 53 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest.

MABISZ: sokat ér a helyes kötvényszám


MABISZ: sokat ér a helyes kötvényszám

Minden hetedik autós pontatlan adatokat szolgáltat biztosítóváltáskor

2011.01.26.

Évente közel félmillió autóst kénytelenek hátrányosabb bónuszkategóriába sorolni a biztosítók, mivel az ügyfelek pontatlanul adták meg korábbi kötelező gépjármű–felelősségi (kgfb) biztosításuk kötvényszámát. Sokan nem tudják, hogy a pontos besoroláshoz az ügyfél és a régi biztosító neve, valamint a rendszám mellett erre az adatra is szükség van.

Évek óta tapasztalat, hogy biztosítóváltáskor a „kötelezőt” váltó autósok mintegy 15 százaléka nem szolgáltat pontos adatot. Az egyik leggyakoribb probléma, hogy az ügyfelek nem adják meg vagy pontatlanul küldik meg biztosítójuknak a korábbi kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk kötvényszámát. „Ha biztosító nem tudja egyértelműen beazonosítani a korábbi szerződést, akkor nem tudja lekérni a helyes bónus/malus besorolást, így kénytelen az autóst a legmagasabb díjat fizető, M4 kategóriába sorolni” – hívta fel a figyelmet Molnos Dániel, Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Hozzátette, hogy mivel ezt a folyamatot törvény szabályozza, a biztosító nem gyakorolhat méltányosságot. Természetesen ha a biztosítóhoz eljut a pontos kötvényszám, akkor a díjkülönbözetet visszatérítik. Különösen azoknál azonban átmeneti problémát jelenthet a díjak megugrása, akik magasabb bónusfokozattal rendelkeztek, hiszen ilyenkor nagyobb mértékben nő meg a fizetendő összeg. Ilyen esetekben akár az is előfordulhat, hogy – fedezet hiányában – díjelégtelenség miatt megszünik a szerződés.

A MABISZ főtitkára szerint ilyen esetekben is létezik megoldás arra, hogy a helyes összeget fizethessük be. Ha az ügyfél az „új” biztosítójától olyan értesítést kap, hogy az nem tudja beszerezni a bónus-malus besorolást igazoló kártörténeti igazolást, akkor akár egy régi csekket előkeresve vagy a korábbi kötvény alapján call centeren vagy faxon keresztül, emailben vagy levélben küldje el az új, választott biztosítójának korábbi biztosítója nevét és a helyes kötvényszámot. Ha pedig „régi” biztosítónktól megkapjuk a kártörténeti igazolást, akkor faxon, mailben, levélben vagy személyesen juttassuk el az „új” biztosítónkhoz. „Ezek az adatok azért nagyon fontosak, mert az új, választott biztosító csak akkor tud a helyes összegről csekket küldeni, ha birtokában van a kártörténeti igazolás” – teszi hozzá Molnos Dániel.

A BOMA-rendszer (Bónus-Malus) létrehozását a jogszabályalkotó azért írta elő, hogy az ügyfeleknek ne kelljen a papír alapú kártörténeti igazolásokat az egyik biztosítótól a másikhoz átvinniük, hanem a biztosítók elektronikus módon át tudják adni egymásnak az információt. A BOMA-rendszer 2007 óta működik, és évente mintegy másfél millió gépjármű-üzembentartó kártörténeti besorolásának ellenőrzése történik meg a rendszer segítségével. A negyedik kampányát „élő” rendszerből történő helyes információ kinyeréséhez azonban az ügyfél és a régi biztosító neve, valamint a rendszám mellett szükség van a helyesen megadott korábbi kötvényszámra is.

Díjnavigátor: egy valóban hiteles eszköz


Díjnavigátor: egy valóban hiteles eszköz

Az üzleti érdektől mentes kalkulátor célja a hiteles tájékoztatás

2011.11.09.

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének Díjnavigátora, amely az összes kgfb-díjat az összes elérhető kedvezménnyel, üzleti érdekektől mentesen tartalmazza – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A Díjnavigátor mind a 15 – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) – piaci szereplő díját tartalmazza, s egyedi a piacon abban a tekintetben, hogy ezeket a tarifákat maguk a biztosítók is hitelesnek ismerik el. „Ez utóbbi körülmény nagyon fontos szövetségünk számára. A versenyfutás az idővel téves eredményt hozhat és hoz is a kgfb-díjak kalkulálása során. A szövetség ezért is ragaszkodik hozzá, hogy minden biztosító minden kedvezménye szerepeljen a tarifarendszerben és a végeredményt maguk a biztosítók is jóváhagyják” – húzza alá a Díjnavigátor hitelességének jelentőségét a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak összehasonlítására szolgáló Díjnavigátor 2010-ben debütált. 2011-ben is jelentős fejlesztések történtek, de ezek már arra szolgáltak, hogy minél könnyebben kezelhetővé, minél inkább felhasználó- és fogyasztóbaráttá váljék az eszköz. „A szövetség számára az utóbbiak kiemelt jelentőségűek, ugyanúgy, mint az objektivitás és a hitelesség, ami mindezt megalapozza” – jelentette ki Molnos Dániel. Ennek köszönhető, hogy a megbízható, szakmailag ellenőrzött információk között – annak ellenére, hogy a Díjnavigátor online eszköz – a kalkulátor feltünteti az Interneten nem elérhető konstrukciókat is, amennyiben azok kedvezőbb feltételekkel köthetők, mint a netes konstrukciók.

„A 2011-es kampány, ha lehet, még a korábbinál még erősebb versenyt és emellett további díjmérséklődést hozott” – összegzi a 2011-es kgfb-kampány eddigi tapasztalatait Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. Bár arról, hogy valójában mekkora a díjak csökkenése és mekkora lesz „az átlagos” díjmérséklődés, felelősséggel még nem lehet nyilatkozni – teszi hozzá.

Az már látszik, hogy technológiai irányváltás következett be a kgfb-piacon. A biztosítók többsége komoly díjkedvezményt ad, ha az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra áll át. A „papírmentesség”, az, hogy a biztosítónak nem kell kinyomtatnia/kipostáznia/adminisztrálnia az ügyfélértesítőket, jelentős költségmegtakarítást eredményez a biztosítóknál. „Ezt a költségmegtakarítást tudjuk továbbadni ügyfeleinknek, akik így élvezhetik az online kötés egyszerűségét, kényelmét és gyorsaságát” – foglalja össze az idei kampány egyik fontos tapasztalatát Szombat Tamás.

A díjak hiteles összehasonlítását biztosító eszköz, a Díjnavigátor a fogyasztói érdekeket messzemenően szem előtt tartja. Mint ilyen, követi az Európai Unió hasonló törekvéseit, és 2010-ben kivívta az Európa legnagyobb biztosítási piacait képviselő szövetségek, a német, illetve a francia elismerését. A német és a francia szövetség elismerése a magyarországi biztosítási szakma önszabályozását is díjazta, valamint azt, hogy a Díjnavigátor üzleti érdekektől mentes, teljes körű összehasonlításra képes. S mint ilyen, valóban a transzparenciát és az ügyfelek elfogulatlan tájékoztatását szolgálja.

A szakmai szövetség által kifejlesztett internetes eszköz idén megújult, látványosabb kezelőfelülettel és átfogó kitöltési segédlettel várja az ügyfeleket a www.dijnavigator.hu oldalon. Az eszközt a szakmai szövetség üzemelteti, így teljes mértékben megbízható, szakmailag ellenőrzött és megalapozott információkat szolgáltat.

Érdemes ellenőrizni a Díjnavigátorral is a kgfb-díjakat


Érdemes ellenőrizni a Díjnavigátorral is a kgfb-díjakat

2011.11.29.

Az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány vége felé is előfordul pontatlanság az összehasonlító portálok ajánlatait böngészve, a váltani szándékozóknak így érdemes ellenőrizniük díjukat a MABISZ Díjnavigátorán is – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A baleseti adó bevezetése ellenére is érdemes alaposan megfontolni egy esetleges biztosítóváltást. Az ügyfelek ugyanis ezzel a lépéssel – akaratukon kívül – a már korábban megszerzett keresztkedvezményeikről is lemondhatnak. Azaz, egy olcsóbb kgfb drágább lakás- vagy casco-biztosítást eredményezhet, így összességében az éves biztosításra kifizetett összeg akár magasabb is lehet. Aki mégis váltani szeretne, az a jelenleg érvényben lévő kgfb-szerződését december 1-jéig tudja felmondani, új szerződését pedig december 31-ig tudja megkötni. Fontos tudni, hogy ez csak azokra vonatkozik, akiknek szerződéses évfordulója január 1-je. Azok a gépjármű-tulajdonosoknak, akiknek szerződéses évfordulója az év más napjára esik, azok az évforduló előtti 30. napig tudják biztosításukat felmondani.

Mivel a biztosítók által nyújtott kedvezményeket az online kalkulátorok csak korlátozottan tartalmazzák, ezért érdemes mindenkinek ellenőriznie ezeket a kalkulációkat a MABISZ által üzemeltetett Díjnavigátor segítségével (www.dijnavigator.hu). A próbaszámítások még a kampány utolsó hetében is azt valószínűsítik, hogy bizonyos esetekben eltérések lehetnek a kalkulátorok által számított díjak és a MABISZ Díjnavigátor által bemutatott biztosítói díjak között.

A Díjnavigátor pontos adatokat tartalmaz, előnye, hogy az összes biztosító összes kedvezményét hitelesen, a biztosítók által ellenőrzött és jóváhagyott módon tartalmazza, beleértve a nem online köthető megoldásokat is. A szövetség kalkulátora 70 különböző kedvezményt sorol fel, amely garantálja, hogy a kalkulációt végző ügyfelek a lehető legkedvezőbb díjú biztosítást tudják közvetlenül a biztosító webszerveréről kiválasztani.

A Parlament által megszavazott baleseti adót – amely a kgfb-díj 30 százaléka – a gépjármű-tulajdonosoknak az általuk fizetett díjrészletekkel együtt kell megfizetniük. Az október végén meghirdetett díjak nem tartalmazzák a baleseti adót.

Összehasonlíthatóbbá válnak a biztosítók lakásbiztosítási termékei


Összehasonlíthatóbbá válnak a biztosítók lakásbiztosítási termékei

Újabb fontos lépés a biztosítói önszabályozás területén

2013.04.18.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezésére a Magyar Biztosítók Szövetsége elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát. A termékvázlathoz önkéntesen csatlakozó biztosítók vállalják, hogy új termékeiket ennek megfelelően alakítják majd ki.

A biztosítók elkötelezettek abban, hogy a biztosítási termékek kiválasztása és megvásárlása során a fogyasztók hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik a megalapozott fogyasztói döntések meghozatalát. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, melyhez minden biztosító önkéntesen csatlakozhat.

„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a biztosítási szakma jelentős fogyasztóvédelmi lépésének tartja és üdvözli a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetését. Fontos fejlemény, hogy máris számos biztosító kötelezte el magát annak alkalmazása mellett. A PSZÁF szerint a jövőben egyéb biztosítások esetében is célszerű lenne hasonló termékvázlatokat, illetve akár minimum és standard termék(csomagokat) is kialakítani. Ehhez a pontos leírást, a teljes körűséget és a betartásra vonatkozó átláthatóságot tekintve például szolgálhat a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat, illetve a MABISZ korábbi TKM Chartája is” – jelentette ki Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.

A Standard Lakásbiztosítási Termékvázlat egységes szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. A termékvázlat alkalmazása azt jelenti, hogy az új lakásbiztosítási termék szerkezete megfelel a standard termékvázlatnak, vagyis az abban foglalt elemeket tartalmazza és azok sorrendje is azonos.

Ugyanakkor a biztosítók a termékek feltételeit saját hatáskörben alakítják ki. Az egységes szerkezet nem versenykorlátozó hatású, nem jár negatív következményekkel a termékminőségre, a termékválasztékra vagy a biztosítói innovációra. A lakásbiztosítási terméket kereső ügyfél a termékvázlat segítségével jobban eligazodik a termékfeltételekben, hiszen például az egyes biztosítási események meghatározását ugyanabban a szerkezetben és helyen találja meg.

A biztosítási szakma a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetésének és alkalmazásának feltételeit az önszabályozás keretein belül dolgozta ki. Bevezetése a magyar piacon, de Európában is úttörő, ezáltal is támogatva azt a törekvést, hogy a magyar lakosság megfontolt döntést tudjon hozni, ha biztosítást köt.

„A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásával az új lakásbiztosítási termékek átláthatóbbá tételét, a lakásbiztosítási termékek könnyebb összehasonlíthatóságát, az információk hozzáférésének megkönnyítését, a fogyasztói döntések támogatását tűzték ki célul a biztosítók. A szabályzathoz csatlakozó társaságok kiemelt célja az ügyfélközpontú működés további erősítése.” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzata, illetve a csatlakozó biztosítók listája megtalálható a MABISZ honlapján (www.mabisz.hu), ami folyamatosan bővül azoknak a termékeknek a feltételeivel, amelyek már a standard termékvázlat alapján készültek.

A lakásbiztosítás egyike a legszélesebb körben kötött lakossági biztosításoknak: több mint 3 millió szerződés alkotja a piacot. A KSH adatai szerint 4,3 millió lakóingatlan található Magyarországon, így a penetráció (a biztosítással történő lefedettség) meghaladja a 70 %-ot.

Kevesebben kötnek lakásbiztosítást


Kevesebben kötnek lakásbiztosítást

66 ezer szerződés tűnt el a piacról

2013.06.10.

A mai, súlyos árvízhelyzetben kiemelt figyelmet érdemel a lakásbiztosítási piac. Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a válság elérte ezt a szegmenst is: az elmúlt két év alatt 66 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) lakásbiztosításokkal foglalkozó sajtórendezvényén.

A hazai lakásbiztosítási piacot alkotó 16 biztosító üzletági bevétele 2012-ben meghaladta a 101 milliárd forintot. A termékpaletta folyamatosan bővül: 85-féle lakásbiztosítási termék van jelen, közülük 38-féle jelenleg is köthető.

Miközben 2002 és 2010 között 17 százalékkal, 2,622 millióról 3,078 millióra nőtt a lakásbiztosítások száma, az elmúlt két évben sajnálatos módon lassú lemorzsolódás indult meg a szerződésszámot illetően. Két év alatt – 2010 és 2012 között – 66 ezer lakásbiztosítási szerződés „tűnt el” a piacról. Az eddigi csúcsot – amikor a legtöbb lakóingatlan rendelkezett biztosítással – a 2010-ben mért 3,078 millió szerződés jelentette, ami 2011-ben 3,051 millióra, 2012 végére pedig 3,012 millióra csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy a pénzügyi válság szemmel láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosítás díján is kénytelen spórolni. Ugyanakkor a lakásbiztosítások átlagdíja az elmúlt években reálértéken nemigen változott: a 2012-es éves átlagdíj mértéke alig haladta meg 29 000 forintot.

„A zsugorodó piacméret mellett a növekvő versenyből adódó átlagdíj-csökkenés is kihívást jelent a piaci szereplők számára – hangsúlyozta Gorda Zsolt, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. – A jövedelmezőséget emellett jelentősen rontja az a tény is, hogy elsősorban a változékonyabbra forduló időjárás miatt 2005 óta érezhetően nő a kárgyakoriság.”

A biztosítási önszabályozás területén tett fontos lépésként a MABISZ az idén márciusban elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, amelyhez a mai napig már 14 biztosító csatlakozott. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében bevezetett, Európában is úttörőnek számító termékvázlat meghatározott szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. Ezzel alapvetően segíti az összehasonlíthatóságot mind a díjak, mind pedig a szolgáltatások tekintetében, támogatva az ügyfeleket abban, hogy a jövőben még inkább megalapozott döntéseket tudjanak hozni a lakásbiztosítási termék kiválasztásakor.

Az elmúlt egy év során a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottsága összeállította a Lakásbiztosítási útmutatót, melynek célja a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak, tudnivalók megismertetése. A MABISZ kiemelt feladatának tekinti a fogyasztóvédelmi szempontból is nélkülözhetetlen korrekt tájékoztatást. Az útmutató elérhető valamennyi tagbiztosító lakáspiaci termékeket bemutató internetes oldalán, illetve a szövetség honlapján is.