Csütörtökön jár le a 2020. évi jövedelmek bevallásának határideje. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek is eddig kell kérvényezniük a 2020-as befizetéseik után járó 20%-os adójóváírást. Különböző okok miatt ezt minden évben több tízezren mulasztják el, figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A MABISZ adatai szerint tavaly év végéig több mint 380 ezren kötöttek nyugdíjbiztosítási szerződést, a szerződésállomány így 11 százalékkal haladta meg az előző évit. A termék népszerűsége annak is köszönhető, hogy 2014. január 1-től az szja-törvény 44/C paragrafusa értelmében a nyugdíjbiztosításokba befizetett éves díj után évi maximum 130 ezer forintig 20 százalék adójóváírás vehető igénybe. A maximális, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer forintot kellene befizetni, amit a szerződések átlagdíja még messze nem ér el, bár évről évre emelkedik.

 

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke egy múlt heti rendezvényen úgy becsülte, hogy adókedvezményt idén várhatóan 330 ezer ember vehet majd igénybe. A korábbi évek tapasztalatai alapján ugyanis ilyen arányban élnek az ügyfelek a nyugdíjbiztosításokba fizetett éves díj után járó adójóváírás lehetőségével. Vagy azért, mert valamilyen ok miatt nem tudnak visszaigényelni az szja-jukból, vagy egyszerűen elfelejtik ezt megtenni. Márpedig a visszatérítés nem jár automatikusan, azt igényelni kell – erre most már csak két nap maradt.

 

A NAV által elkészített adóbevallási tervezetet az ügyfélkapun keresztül, az eSZJA portálon lehet megtekinteni, itt lehet visszaigényelni a nyugdíjbiztosítás után járó szja-t is. (Ügyfélkapu hiányában a 19SZJA kódszámú adóbevallási dokumentumot kell kitölteni – a NAV ajánlása szerint az Általános nyomtatványkitöltő, ÁNYK programmal). Az adójóváírás igénylését a biztosító által minden évben megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Ez az igazolás tartalmazza többek között a szerződésszámot, a tárgyévben befizetett összeget, valamint a biztosító és a szerződő adatait, és azt a biztosítói számlaszámot (kötvényszámot) is, ahova a NAV az adójóváírást utalja. A megfelelő összeget a biztosító jóváírja a biztosított nyugdíjbiztosítási szerződésén.

 

Az adóbevallások megfelelő sorait mindenkinek érdemes ellenőrizni – különösen azoknak, akik más típusú nyugdíj megtakarításukhoz kapcsolódó rendelkezési lehetőségükkel is élni kívánnak, és az összesen legfeljebb 280 ezer forintot fel akarják osztani ezek között. A jóváírt összeg a NAV-hoz beérkezett hibátlan adóbevallás időpontjától számított 30 naptári nap múlva, várhatóan 2021 nyarán jelenik majd meg a nyugdíjbiztosítási számlán.

 

A MABISZ, illetve az MNB tavalyi negyedik negyedéves adataiból kiolvasható, hogy 2020-ban a lakosság megtakarítási hajlandósága nőtt. (Következménye ez részben a járványhelyzet miatti nagyobb bizonytalanságnak, kevesebb pénzköltési lehetőségnek is.) Ez a tendencia ugyanakkor a személyes értékesítési lehetőségek korlátozottsága ellenére is segítette az életbiztosítási piacot – a nyugdíjbiztosítások mellett elsősorban a befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítások terén. Az életbiztosítási tartalékok tavalyi növekedése (7 százalék) még mindig elmaradt a lakosság nettó pénzügyi vagyonáétól (9 százalék). Az életbiztosítás tartalékok aránya a vagyonból 2019-ig csökkent, azóta enyhe emelkedésnek indult, de még mindig csak alig több, mint három százalék.

Az elmúlt évben a MABISZ tagjainak a díjbevétele 4,8 százalékkal haladta meg a 2019-est a végleges tekinthető negyedik negyedéves adatok alapján.

 

2020-ban a MABISZ tagjainak díjbevétele elérte az 1242 milliárd forintot. A végleges adat valamelyest meghaladja a gyorsjelentésekét (1204 mrd). Ez 4,8 százalékkal magasabb, mint amennyi az előző évi volt, derül ki a szövetség összesített adataiból. A számok kis mértékben eltérnek az MNB statisztikáitól, mivel utóbbi nem veszi figyelembe a fióktelepek eredményeit. Másfelől viszont nem mindegyik biztosító tagja a szövetségnek. A MABISZ-nak jelenleg 22 tagja van. Közülük 17 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság, kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, és három fióktelep szervezeti formában működik.

 

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a KPMG csütörtöki biztosítási webináriumán az eredményeket úgy értékelte, hogy a szektor a tavalyi járványveszély idején is felkészültnek, felelősnek és válságállónak bizonyult. Ismét a nem-élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagyobb ütemben, 5,2 százalékkal magasabban zárva, mint 2019-ben (683,6 milliárd forint volt tavaly). Az élet üzletág négy százalékkal nőtt (556,7 mrd forint), köszönhetően a befektetéshez kötött, valamint a nyugdíjbiztosítások erős növekedésének. A szerződések darabszáma ugyan nem emelkedett, viszont nőtt az egy szerződésre jutó díjbevétel. A kedvező tendenciáknak köszönhetően a magyar lakosság nettó pénzügyi vagyonán belül az életbiztosítás tartalékok 2019-ig csökkenő aránya enyhe emelkedésnek indult.

A nem élet üzletágon belül az utasbiztosítások piaca gyakorlatilag összeomlott, díjbevétele 59%-kal esett vissza. A nemélet-piac növekedése utasbiztosítások nélkül 6,8% volt. Szinte minden más nemélet-termékcsoport növekedni tudott. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac ugyan több, mint hét százalékkal nőtt, de az eredménykimutatást még tavaly is korrigálta a kgfb-díjbevételi statisztikákba beépülő biztosítási adó áthúzódó hatása. Mint Pandurics Anett megemlítette, ezt kiszűrve kb. három százalékos lett volna a növekedés.

 

Az öt legnagyobb biztosító piaci koncentrációja (58,6 százalék) kis mértékben csökkent az előző évhez képest (60,1 százalék). A sorrend nem változott, továbbra is az Allianz piaci részesedése a legmagasabb (15,6 százalék), őket követi a Generali csoport (14,7 százalék), majd az Aegon (11,1 százalék). Rajtuk kívül még a Groupamának van tíz százalék feletti piaci részesedése (10,1 százalék). Mint a MABISZ elnöke megjegyezte, a koncentráció közepes, a magyar biztosítási piacon erős a verseny.