Nyolc év alatt negyvenmilliárdot fizettek ki a biztosítók tűzkárokra


Nyolc év alatt negyvenmilliárdot fizettek ki a biztosítók tűzkárokra

2019.02.15.

Tűzhelyen felejtett olaj, bedugva hagyott vasaló, nem megfelelően karbantartott fűtőberendezés, dohányzás az ágyban – ilyen és hasonló okok állnak a januári több mint hétszázötven lakástűz hátterében. Nyolc év alatt a hazai biztosítók közel negyven milliárd forint kártérítést fizettek ki tűzesetek után – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint idén januárban több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz Magyarországon. Huszonnégy eset áldozatot is követelt. Sajnálatos módon ezek az elriasztó számok sem jelentenek kirívó adatokat az elmúlt évek viszonylatában. Az utóbbi hat esztendőben ugyanis évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tűz. Általában pedig az év eleji, téli hónapok okoznak kiemelten sok munkát a tűzoltóknak. „A tűzvizsgálati eljárások tapasztalataiból megállapítható, hogy az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is” – állapítja meg Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő.

 

A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk! Gyakori volt is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. A megelőzés érdekében mindig tartsunk megfelelő távolságot a fűtőberendezés és az éghető anyag között. Csak megfelelő tüzelőanyaggal fűtsünk! A háztartási hulladékot ne égessük el a kályhában! – hívja fel a figyelmet a katasztrófavédelem.

 

A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti.

 

A háztartásokban egyre több nagy fogyasztású eszköz van, ami az elektromos rendszer túlterheléséhez vezethet. Ez az elektromos hálózat megfelelő karbantartásával előzhető meg. A villamos eredetű tüzek kockázata is csökkenthető. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös ajánlása szerint (amely a mabisz.hu oldalon is olvasható,) a villamoshálózatok megtervezését, illetve kivitelezését érdemes minden esetben szakemberekre bízni, továbbá új készülékek beépítésekor is ajánlatos szakember tanácsát kikérni. Fontos az elektronikai eszközök rendeltetésszerű használata. Az éghető anyagok és a villamos készülékek, szerkezetek között be kell tartani az előírt legkisebb távolságot, gondoskodni kell a működés közben termelődő hő elvezetéséről. Alapszabály, hogy soha ne csatlakoztassunk nagyszámú készüléket egyetlen fali csatlakozó aljzatra elosztók közbeiktatásával, mert ez túlterheléséhez, végeredményében pedig tűzhöz vezethet. Elektromos tüzet se oltsunk vízzel! Javasolt olyan tűzoltó készülékeket vásárolni, amelyek oltóanyaga alkalmasak erre a célra is, ilyen például a porral oltó tűzoltó készülék.

 

Az évtized nyolc évében, 210-2017 között (a 2018-as adatok még nem állnak rendelkezésre) több mint ötvenezer tűzesetben a károkra megközelítően negyven milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosítók. Ebből egyedül 2012-ben, amikor a tüzek száma és a kárösszeg is kirívóan magas volt, mintegy tízmilliárd forint volt a biztosítói kárkifizetés – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés. Azonban a biztosítási esemény meghatározása, a tűzesetek után nyújtandó biztosítási szolgáltatás és a biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárások biztosítónként és akár termékenként eltérőek lehetnek. Megfelelő szolgáltatást csak abban az esetben tud nyújtani a biztosító, ha a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyunkat megfelelő értéken vonjuk be a fedezetbe.

 

Az MNB statisztikái szerint 2018 harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, aminek döntő része lakásbiztosítás volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban a lakások száma összesen 4 439 959 darab volt, vagyis a lakások több mint 70 százaléka volt biztosított. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy több, mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káresemény bekövetkeztekor. A meglévő lakásbiztosítások esetében is probléma lehet, ha az ügyfelek nem aktualizálják azokat, így baj esetén azzal szembesülnek, hogy a károknak csak egy töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.

A munkaadók továbbra sem mondanak le a kockázati biztosításokról


A munkaadók továbbra sem mondanak le a kockázati biztosításokról

2019.01.30.

Az év eleji adóváltozások ellenére a munkáltatók közel negyede szerepeltetni kívánja a fix juttatásai között a kockázati biztosítást, hívja fel a figyelmet a MABISZ közleménye.

 

Az adótörvény nyári változásai nyomán lényegesen átalakult a tavaly még meghatározott összeghatárig adómentesen juttatható kockázati biztosítások szabályozása. Ugyanakkor egy átmeneti ideig (ez év végéig) a még tavaly megkötött kockázati biztosításokra továbbra is kedvező szabályokkal fizethető a biztosítási díj. Vagyis 2019-ben is teljesen adómentesen és a munkáltató társaság érdekében felmerült költségként elszámolva juttatható a kockázati élet-, baleset- és betegségbiztosítás a munkavállalók számára. Sőt, a Pénzügyminisztérium tavaly decemberi szakmai álláspontja szerint csoportos biztosítások esetében az idei létszámmozgás nem befolyásolja az átmeneti szabály alkalmazhatóságát. Tehát a 2019-ben a csoportba kerülő magánszemélyekre jutó esedékes díjra is még a tavalyi szabályok vonatkozhatnak. (A részletes állásfoglalás alapján a biztosítótársaságok minden, a termékkörrel kapcsolatos kérdésre választ tudnak adni az érdeklődő cégeknek.)

 

Talán ezeknek a könnyítéseknek is köszönhető, hogy a jelek szerint a munkaadók továbbra is számolnak béren kívüli juttatásaikban a kockázati biztosításokkal. Legalábbis ez derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja friss felméréséből, amelyet a Cafeteria TREND Magazin támogatásával készítettek. Az elmúlt három évhez hasonlóan idén is megvizsgálták, hogy miként alakul a munkáltatók juttatási gyakorlata 2019-ben. A kutatásban 401 munkáltató adatait dolgozták fel. Bár jelentős változások történtek a juttatások szabályozásában, mégis a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a fix juttatásai közt kockázati biztosítást is nyújt a munkavállalói számára.

 

A kockázati biztosítási termékkör a felismert előnyöknek köszönhetően fokozatosan nyert teret az elmúlt évtizedekben mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében. Ez a gyűjtő fogalom azokat az élet-, baleset-, és betegségbiztosításokat foglalja össze, amelyek értelmében a biztosító a biztosítottat ért biztosítási esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkezése esetén teljesít szolgáltatást. A szolgáltatása lehet a biztosítási eseményre nézve előre meghatározott biztosítási összeg kifizetése, vagy baleset/betegség miatt szükséges egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése, illetve az orvosi protokoll szerint indokolt tartalmú szűrővizsgálat költségének viselése. Ezek mellett egyre többen igényelnek asszisztencia-szolgáltatásokat is, amelyek segítségével a biztosítók a betegút teljes hossza alatt támogathatják, segíthetik ügyfeleiket. Ilyen szolgáltatás lehet egy telefonon elérhető orvosi call center, bizonyos vizsgálatok megszervezése, vagy második orvosi vélemény biztosítása, akár külföldi szakemberektől.

 

Az MNB adati szerint tavaly a kockázati (haláleseti) életbiztosítások darabszáma meghaladta a hatszázezret és az önálló balesetbiztosítások darabszáma is hasonló nagyságrendben mozgott. Ugyanakkor az önálló (nem életbiztosítások kiegészítő elemeként megkötött) betegségbiztosítások száma nagyon alacsonyan mozgott, ami nyugat-európai összehasonlításban a piac egészére elmondható. Egy olyan piacról beszélünk, ahol a csoportos életbiztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések 2017-ben megközelítették az 5 milliárd forintot, a betegség- és egészségbiztosítások kárkifizetései pedig a 7 milliárdot.

 

Ráadásul az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke sem tekinthető ideálisnak. Mind élet-, mind baleset-, mind betegségbiztosítás esetén célszerű lenne növelni a biztosítási védelem szintjét, hogy a szerződések valóban hathatós segítséget tudjanak nyújtani a biztosítási esemény (haláleset, baleset, illetve betegség) bekövetkezésénél. Gyakorta emlegetett példa, hogy egy haláleset után egy család általában három év alatt tudja teljes mértékben újrarendezni anyagi viszonyait. Így célszerű lehet a biztosított három éves jövedelmének megfelelő, vagy magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani.

Elindult a digitális kárbejelentő applikáció!


E-kárbejelentő: egy hét alatt több mint hatvanezer letöltés!

2019.01.15.

Egy hét alatt kategóriájában Magyarország legnépszerűbb applikációjává nőtte ki magát a MABISZ január 8-án elindított digitális kárbejelentője, amely az ekar.hu oldalon keresztül tölthető le.

 

Mind az androidos, mind pedig az iOS platformon napok alatt a legnépszerűbb magyarországi alkalmazássá vált a múlt héten elindított digitális kárbejelentő, amelyet egy hét alatt több mint 62 ezren töltöttek le. Néhányan sajnos már használni is kényszerültek: a biztosítókhoz közel ötven, balesethez kötődő kárbejelentés érkezett ezen a csatornán. Az egyik társaság közleményben jelezte, hogy az egyik, kisebb koccanáshoz kapcsolódó ügyet 24 órán belül sikerült rendezni, a kártérítés összege az ügyfél számlájára került.

 

Az applikáció értékelése az áruházakban 4-es feletti átlagot ért el, a problémamentes felhasználók aránya 99,8 százalék. A MABISZ ugyanakkor folyamatosan értékeli a beérkező észrevételeket és ezek alapján napokon belül megjelenik az 1.0.1-es verzió. Az eddigi kérdések, megjegyzések nyomán érdemes felhívni a figyelmet az alábbiakra:

 

• A MABISZ digitális kárbejelentője az ekar.hu oldalról tölthető le. Figyeljünk oda, hogy az alkalmazás áruházak kínálatából ezt az applikációt töltsük le, mert csak ezzel a bejelentővel vannak összehangolva a magyarországi biztosítók informatikai rendszerei. Keresésnél a kulcsszó: e-kárbejelentő.

 

• Az alkalmazás jelenleg két, Magyarországon biztosított gépjárművet érintő káresemény bejelentésére használható. Többes baleset esetén párosával lehet kitölteni.

 

• A papíralapú, kék-sárga nyomtatványt továbbra is mindenki szabadon választhatja a balesetek bejelentéséhez. Az E-kárbejelentő alkalmazás segítségével azonban a káresemény jóval egyszerűbben és gyorsabban bejelenthető, az elküldést követően a biztosítók azonnal megkezdhetik az ügyintézést. Ám azokban az esetekben, amelyekben az E-kárbejelentő alkalmazás valamilyen okból nem használható (pl. külföldi vagy biztosítatlan gépjármű esetén), a hagyományos papír alapú kék-sárga nyomtatványra lesz szükség.

 

• Amennyiben a balesetben érintett másik gépjármű rendszáma ismeretlen, a rendőrségen be kell jelenteni a káreseményt, majd ezt követően a https://mabisz.hu/gepjarmu-karrendezes/ oldalon online lehet megtenni a kárbejelentést. Az E-kárbejelentőt csak két ismert magyar rendszámmal lehet használni.

 

• Az alkalmazás egyelőre nem alkalmas casco károk rögzítésére.

 

• A beküldést követően a bejelentést a rendszer véglegesíti, annak adatait egyik résztvevő fél sem módosíthatja. Hibás adat beküldése esetén annak korrigálását az illetékes biztosítótól lehet kérni a kárrendezési eljárás során, vagy a felek kitölthetnek egy teljesen új elektronikus kárbejelentőt.

 

• Az E-kárbejelentő alkalmazás segítségével kitöltött kárbejelentést a felelősként megjelölt fél biztosítója részére, ha vitatott a felelősség, mindkét érintett biztosító részére küldi meg a MABISZ.

 

• Ha a bejelentő felek 72 órán belül nem kapnak visszajelzést a biztosítótól, ennek tényét a biztosító részére haladéktalanul jelezni kell, a bejelentő készülékén elmentett bejelentés hagyományos módon történő továbbításával.

 

• A biztosítók a biztosítási dokumentumokon (pl.: díjigazolás, zöldkártya) január elejétől kezdve folyamatosan a QR-kódokat helyezhetnek el, és így küldhetik majd ki azokat ügyfeleiknek. A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód, amely a szerződő és a biztosított gépjármű legfontosabb adatait tartalmazza egyszerűen beolvasható formában. Célja a kitöltési folyamat meggyorsítása, használata pedig nem nélkülözhetetlen, a kárbejelentés ennek hiányában is megtehető.

 

• Az alkalmazás jobb felső sarkában található menüben lehetőség nyílik adataink előzetes beolvasására és elmentésére (☰ Menü/ 👤 Személyes adatok/ Gépjármű és szerződés adatok/ Új gépjármű/ 📷 Biztosítási QR kód beolvasása).

Elindult a digitális kárbejelentő applikáció!


Elindult a digitális kárbejelentő applikáció!

2019.01.08.

A mai naptól az autósok mobiltelefonjukon is intézhetik a baleset utáni adminisztratív teendőket. Elindult ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) új, digitális kárbejelentője, amely a hagyományos, „kék-sárga” nyomtatvánnyal egyenértékű, ám gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé.

 

Történelmi mérföldkövet lépett át tavaly a biztosítási piac. A díjbevételek várhatóan meghaladták az ezermilliárd forintot – mondta a MABISZ keddi sajtótájékoztatóján Pandurics Anett, a szövetség elnöke. Idén a legtöbb társaság számára a legfontosabb feladat, hogy a digitalizáció eredményeit hogyan tudja beépíteni a saját ügyviteli, kárrendezési, ügyfélkezelési folyamataiba. A digitalizáció már 10 éve jelen van a biztosítási piacon, hangsúlyozta Pandurics Anett. A KGFB tarifák online közlése, a személyes értékesítés háttérbe szorulása, a szerződések adminisztrációja, valamint részben már a kárrendezés is digitálisan történik, és mától útjára indul a digitális kárbejelentő is.

 

Az egész kárrendezési folyamat digitalizációjának is lökés adhat az E-kárbejelentő, amely a MABISZ és az érintett 13 tagbiztosító teljes összefogásával valósulhatott meg. A fejlesztési folyamat során a szövetség, valamint a munkában kiemelkedő részt vállaló Allianz szakemberei az ügyfelek érdekeit is igyekeztek maximálisan szem előtt tartani. A potenciális felhasználók így többkörös fókuszcsoportos beszélgetések során fogalmazhatták meg véleményüket, észrevételeiket a készülő applikációval kapcsolatban.

 

Ma még a biztosítók túlnyomó többségben papír formátumban fogadják a kárbejelentéseket a károsultaktól. Egyes biztosítók lehetőséget adnak ügyfeleiknek digitális csatorna igénybevételére, ezek azonban korábban nem voltak egységesek. Egyetlen egységes offline csatorna létezett a kárbejelentésre, az úgynevezett baleseti bejelentő, vagy más néven kék-sárga nyomtatvány. A „kék-sárga” bejelentő fogalma talán minden autós számára ismert, ám mivel csak akkor vesszük elő, ha baleset történt, nem sokan tudják felidézni, hogy valójában mit is tartalmaz. Pedig a hibás kitöltése akár azzal is járhat, hogy a baleset vétlen részese nem, vagy csak nagy késéssel jut hozzá a kártérítés összegéhez.

 

Az új, online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak. Az alkalmazás könnyen használható szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele, amit a társaságok mától belátható időn belül lehetővé tesznek ügyfeleik számára, mind hozzájárulnak a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

 

A baleseti bejelentőn megadott adatok, esetleírás és vázlatrajz alapján próbálnak tisztán látni a biztosítók a baleset ügyében, ezért nagyon fontos, hogy minden szükséges sor pontosan ki legyen töltve. Papír alapú kitöltésnél gyakori hiba, hogy egyes rovatokat a felek üresen hagynak, ami akár több évig elhúzódó kárrendezési eljárást vonhat maga után. Ez az applikáció használatával elkerülhető, hiszen az alkalmazás figyelmeztet az üresen hagyott sorokra. Szintén sokan elmulasztják lerajzolni az autók helyzetét, a baleset lezajlását attól tartva, hogy nem tudnak megfelelően rajzolni és a vázlat alapján téves tájékoztatást adnak. Ezt is megkönnyíti az alkalmazás azáltal, hogy a baleset vázlata választható ikonokból (például gépjárművek, utak, kereszteződések, táblák, tereptárgyak, állatok), illetve szükség esetén szabad kézzel is megrajzolható. Tipikus hiba az is, hogy a szabályosan kitöltött bejelentőről lemarad az aláírás. Ez az applikáció használóival szintén nem fordulhat elő.

 

Balesetet követően mindkét félnek jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Erre a károkozónak 5 nap áll rendelkezésre, a károsultnak pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. Az alkalmazás használata ezt a kötelezettséget is leegyszerűsíti, hiszen az adatok kitöltése után, ha minden érintett fél aláírta a bejelentőt, egy gombnyomással el tudják azt küldeni a helyszínről. A bejelentés során a rendszer e-mailben is küld egy értesítést minden érintettnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentőt. Az érintett biztosítók ezután belső folyamataiknak megfelelően felveszik a kapcsolatot a bejelentőkkel.

 

A közúti forgalomban lévő gépjárművek száma a KSH adatai szerint 2000-2017 között folyamatosan emelkedett, 2013 óta pedig gyorsulva nő. 2018. június 30-án meghaladta a 4,4 millió darabot. Ami a baleseteket illeti, hazánkban és az EU28 átlagát tekintve is jelentősen kevesebb történik napjainkban, mint a 1990-es években, azonban 2013 óta a balesetek száma is emelkedni kezdett. 2017-ben összesen 16 489 személyi sérüléses közúti baleset történt hazánkban. Mindezek következtében a bejelentett kgfb-károk száma, és az egy kárra jutó kárfelhasználás is folyamatosan emelkedik 2013 óta.

 

Kevesen tudják, hogy amennyiben nem történik személyi sérülés, akkor nem feltétlenül kell rendőri intézkedés, elég a baleseti bejelentést megtenni az alkalmazás segítségével – hangsúlyozta a keddi tájékoztatón Berzai Zsolt rendőr alezredes. A cél az lenne, hogy csak akkor értesítsék a rendőrséget, amikor valóban indokolt – mondta az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője, külön kiemelve, hogy a rendőrnek intézkedési kötelezettsége van, akár helyszíni bírságot is kiszabhat.

 

Az alkalmazás letölthető a https://ekar.hu oldalon, androidos és iphone-os telefonokra is.

 

Egyre többen kötnek télen is utasbiztosítást


Egyre többen kötnek télen is utasbiztosítást

2018.12.20.

Bár az utasbiztosítások terén az összes díjbevétel közel fele jellemzően a harmadik negyedévben, vagyis nyáron jön össze, az idei első negyedévben a piac gyorsabban bővült tavalyhoz képest, mint a rákövetkező időszakokban. A téli utak számának az emelkedése mellett a bevételek növekedése főként annak tudható be, hogy egyre komplexebb biztosítási csomagokat választanak az utazók – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elemzéséből. 

 

Meghaladta a 11,3 milliárd forintot az idei év első 9 hónapjában a biztosítási szektor utasbiztosításokból származó díjbevétele. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 26 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül is az első negyedévben kiugróan, több mint 42%-kal bővült a piac az előző év első három hónapjával összevetve, ami a téli utak számának emelkedésére utal. Tavaly egyébként a MABISZ adatai szerint összesen 12,185 milliárd forintot ért el a szektorszintű díjbevétel, amit tehát már szeptember végén megközelített a piac, így idén jelentős növekedés várható.

A díjbevételek növekedése az utak számának emelkedése mellett főleg annak köszönhető, hogy egyre komplexebb biztosítási csomagokat választanak az utazók.  Különösen a repülős utazásokra speciális szolgáltatásokat kínáló termékek népszerűsége nő évről évre. A légi személyszállítás amúgy is rekordot döntött tavaly az Európai Unióban: több mint egymilliárdan utaztak, hazánkban pedig közel 15%-kal nőtt egy év alatt a légi utasforgalom az Eurostat adatai szerint.

Ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbek azok az utasbiztosítási kiegészítők, amelyek a járatkésések, járattörlések következtében fellépő többletköltségeket térítik meg. Elterjedtek azok a magasabb kategóriájú utasbiztosítási termékek, amelyek az elveszett, vagy megrongálódott poggyász, illetve a járatkésés, -törlés miatti sürgős beszerzéseket (ruhanemű, tisztasági eszközök) térítik, a biztosításban szereplő limit erejéig. Egyes biztosítóknál az ügyfél bejelentése után a biztosítás időtartama automatikusan meghosszabbodik, ha az ügyfél hazautazása kitolódik, a járata késik vagy törlésre kerül. Létezik a piacon olyan kiegészítő biztosítás is, amely automatikusan kifizeti a légitársaságot terhelő kártérítés összegét, ha az ügyfél repülője több mint három órát késik, a járatot törlik, vagy nem tudott felszállni a repülőre annak ellenére, hogy érvényes beszállókártyája volt, például túlfoglalás miatt.

Ám nem csak repülős utazások esetén kerülhetünk nehéz helyzetbe, az is kellemetlenséget okozhat, ha autónk meghibásodik. Lakóhelyünktől távol szervizt találni nem egyszerű feladat, nem is beszélve a felmerülő költségekről, illetve az utazás folytatásáról. Ezekben a helyzetekben nyújthat segítséget az utasbiztosítások mellé köthető autós asszisztencia biztosítás, amely jellemzően a külföldön felmerülő helyszíni javítást, szervizbe szállítást, végső esetben hazaszállítást, az utasok tovább- vagy éppen hazautazási költségtérítését fedezi. Ezzel a kiegészítővel gyakorlatilag a sikeres utazást biztosíthatja magának a tudatos ügyfél.. Kevesen tudják, hogy egy szerződésen belül több gépjárműre is köthető asszisztencia biztosítás, azonban a casco biztosításhoz hasonlóan, itt fontos szempont az autók kora. Jellemzően a 15 évnél fiatalabb járművek biztosíthatóak, de vannak olyan társaságok, akiknél elérhető gépjármű assistance akár 20 éves autóra is.

Mindezek ellenére a külföldre utazó magyarok nagyjából fele köt csak utasbiztosítást. A síelők körében valamivel magasabb ez az arány, részben a sífelszerelések értéke miatt is. A jegybank tavalyi adatai szerint az utasbiztosítások terén viszont kiugróan magas az online értékesítés aránya. Míg a nem élet ágazatban összességében 16,6 százalékot tett ki az elektronikus csatorna aránya, addig az utasbiztosítások terén elérte a 74 százalékot az az alkuszi és többes ügynöki értékesítésben.

Az ünnepek alatt sem a karácsonyfa, hanem a konyha a legveszélyesebb tűzforrás


Az ünnepek alatt sem a karácsonyfa, hanem a konyha a legveszélyesebb tűzforrás

2018.12.20.

Advent idején és karácsony közeledtével megnő a tűzesetek száma. Különösen a konyha válik a veszélyek forrásává – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). 

 

Ebben az évtizedben, az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzeset után közel negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ebből közel tízmilliárdot 2012-ben, amely év mind az esetek száma, mind pedig a kárösszeg tekintetében kirívóan „lobbanékonynak” számított. Ehhez képest a tavalyi, közel hatezer tűzeset után kifizetett közel 3,8 mrd forint nyugodtabb évet jelentett mind a tűzoltók, mind a biztosítók számára. (Az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái némileg eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat azonban a társaságok segítségére. A magyarországi lakóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.)

Ugyanakkor a korábbi évek tapasztalatai alapján a november végétől az év utolsó napjáig tartó időszakban jegyzik fel az otthonokban keletkező tűzeseteknek kb. a hatodát, vagyis az éves átlag kétszeresét. Ezeknek csak az elenyésző részét (úgy minden harmincadikat) okozzák gondatlanul elhelyezett karácsonyfák vagy gyúlékony adventi koszorúk. Annál többször, az esetek csaknem felénél, a konyhából indul ki a lakástűz.

Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat. Karácsonyi időszakban nem árt gondolni arra sem, hogy egy-egy fali csatlakozóra ne kössünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést hosszabbítók és elosztók segítségével, mert különben könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. A legfontosabb tudnivalókat aprólékosan és pontosan összeszedte a MABISZ-szal közösen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A két szervezet már nem az első ajánlását adja ki ebben a témában, ezek a https://mabisz.hu/karmegelozes-kockazatkezeles/ oldalon is olvashatóak.

A legfrissebb, 24 oldalas ajánlás a villamos áram okozta balesetek megelőzéséről és csökkentéséről például felhívja a figyelmet arra is, hogy karácsonyfa izzósor fényforráscseréjét csak a csatlakozódugó kihúzott állapotában végezzük, mert az érintkezők között életveszélyes feszültség lehet. A jó tanácsok és a villamos árammal kapcsolatos alapismeretek mellett az ajánlás részletesen kitér arra is, hogy ha már a baj bekövetkezett, pontosan milyen esetekben és hogyan segíthet a balesetbiztosítás.  A szerződéses támasz segít a baleset miatti anyagi kiadások fedezésében, pótolhatja a jövedelemkiesést, de az asszisztencia szolgáltatást választva a pénzügyi szolgáltatáson túli, kézzelfogható segítséget is kaphatunk a biztosítótól. Ilyen szolgáltatás lehet például az orvosi tanácsadás telefonon keresztül, a háziápolás, otthoni segítségnyújtás vagy éppen baleseti eredetű gyógytorna megszervezése, a rehabilitációhoz történő segítségnyújtás a lakásátalakítástól a komplex orvosi rehabilitációig. Az asszisztencia keretében a biztosító arra vállalkozik, hogy a szerződésben felsorolt szolgáltatásokat megszervezi, az ellátások költsége azonban jellemzően a biztosítottat terheli, (feltéve, hogy nem lehet valamely biztosítási összeg terhére elszámolni).

 

Lassan emelkedik a casco szerződések száma


Lassan emelkedik a casco szerződések száma

2018.12.11.

Az elmúlt hetek hektikusan változó hőmérséklete után az előrejelzések szerint tartósan beköszönt a téli időszak. Az ilyen időjárási viszonyok között emelkedő balesetszám emlékeztetheti az autósokat arra, hogy gépjárművük téli felkészítésén túl a kiterjesztett biztosítást is érdemes megkötni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)

 

Mikor a hőmérséklet tartósan 7 Celsius-fok alá süllyed, különösen megnő a gumiszerelők forgalma, hiszen az autósok jelentős részének csak ekkor jut eszébe, hogy lecserélje a nyári gumikat. Sokan úgy érzik, ezzel le is tudták a felkészülést a tél kihívásaira. Decemberben pedig sok autós kap emlékeztetőt a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos egyéb teendőire és lehetőségeire: a kampányidőszakban az előzetes becslések szerint több mint nyolcvanezren mondták fel kötelező biztosításukat, és január 1-ig kötik meg velük választott társaságaik az új szerződésüket. Jellemzően az idősebb gépjárművek tulajdonosainak illetve üzembentartóinak maradt még meg a január elsejei évfordulós szerződésük. Számukra azért is különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése, mivel a gépjármű korának előrehaladtával exponenciálisan csökken az igényük a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítás megkötésére.

 

Az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt a magyar utakon futó személyautók száma, ami az idei első félévben elérte a 3,58 millió darabot a KSH adatai szerint. (Az összes, segédmotoros kerékpárok nélkül számított gépjárműállomány már 5,2 milliónál tart.) Az idei év első hét hónapjában 28 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, s az új autó eladások emelkedésének köszönhetően nőtt a casco szerződések száma is, ám a gépjárműpark növekedésétől elmaradó ütemben.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2018 első félévében 906 280 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez több, mint 53 ezerrel haladja meg a tavalyi év ugyanezen időszaki adatát, azonban a forgalomban lévő gépjárműveknek még mindig csak az ötödét-hatodát fedi le. Hazánkban ugyanis az öreg autók tömeges importja miatt 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (ez a KSH adatai szerint június végén 14,2 év volt), és ez sem kedvez a kiterjesztett vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának.  

 

Pedig tavaly a társaságok átlagosan több mint háromszázezer forintot fizettek ki egy-egy casco-szerződés alapján bejelentett kárra. Ehhez érdemes viszonyítani az éves szinten átlag kilencvenezer forint körüli díjat.

 

A casco-szerződések közvetve arra is késztethetnek, hogy jobban odafigyeljünk személyes biztonságunkra, mivel a biztosító akár elő is írhatja a téli gumi használatát bizonyos időszakokban. Magyarországon egyébként jelenleg nem kötelező a téli gumi használata, ám mind a közlekedés biztonságért felelős szervek, mind a biztosítók, és az abroncsgyártók is ajánlásokat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A balesetek száma ugyanis az enyhébb téli időszakokban megemelkedik, amiben a nem megfelelő gumihasználat is közrejátszik. Évtizedes tapasztalat, hogy a kemény és csapadékos téli hónapokban, amikor az átlagos haladási sebesség lassabb, inkább a koccanásos balesetek száma nő, míg enyhe időjárás esetén a következmények súlyosabbak. Általánosan igaz viszont, hogy a nyári gumik egyszerűen nem alkalmasak azokra a körülményekre, amelyek a téli időjárásra jellemzőek, 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban a havazás mellett gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok, amelyek az eltérő tapadású csúszásgátló anyagokra is jól reagálnak.

 

Egy új téli gumi profilmélysége 8-10 mm-közötti, ami használat során csökken. A 2013-as 72/2013. (XII. 2.) NFM rendeletben pontosították, hogy mi számít téli guminak, kimondva, hogy a bordázat mélységének meg kell haladnia a 4 mm-t. A felszerelt guminak pedig meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak.

 

Nyomós érv lehet az autók téli műszaki felkészítésére, hogy a biztosító bizonyos esetekben behajthatja a kifizetett kártérítést. A minimum profilmélységet el nem érő, sérült vagy szakadt abroncsokkal összefüggésbe hozható balesetek esetén a biztosító a károsultnak kifizeti ugyan a kártérítést, de annak összegét később a károkozótól visszakövetelheti.

Dok2

Határbiztosítás


Határbiztosítás

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának (vezetőjének) Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a gépjármű felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak. A biztosítási fedezet meglétét nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylattal (Zöldkártya), vagy meghatározott országok esetében a gépjármű forgalmi rendszámával és a gépjárműre külön elhelyezett országjellel igazolja.

Amennyiben a külföldi jármű üzembentartója (vezetője) nem tudja a biztosítási fedezet meglétét a fenti módok valamelyikén igazolni, határbiztosítási szerződés megkötésére kötelezett. A határbiztosítási szerződés megkötésére a határvámhivatalokban és az Allianz Hungária Zrt. kijelölt fiókjaiban van lehetőség. Az így kötött határbiztosítás az Európai Gazdasági Térség és Svájc egész területére érvényes. A biztosítás egy alkalommal egy hónap időtartamra köthető, mely indokolt esetben meghosszabbítható. A szerződéskötéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat az Allianz Hungária Zrt., míg a kárrendezést az ESZE (2013. december 31-ig MABISZ GKI) végzi.

Ha egy káreseményt követően a külföldi autós a gépjármű felelősségbiztosítási fedezet meglétét határbiztosítási kötvénnyel vagy zöldkártyával igazolja, pontosan ki kell tölteni az ehhez csatolt baleseti bejelentő nyomtatványt és mindkét fél általi aláírása után ennek eredeti és a kötvény vagy zöldkártya másolati példánya átadásával kell kárbejelentést tenni a károsult saját felelősségbiztosítójánál. A biztosító szakértője a sérült gépjárművet vagy egyéb vagyontárgyat megszemlézi, kárfelvételi jegyzőkönyvet és kárszámítást készít, majd a káriratokat a MABISZ által működtetett Nemzeti Irodájához továbbítja kárrendezés céljából.

A harmadik országbeli telephelyű (nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállama, vagy Svájc hatóságai által regisztrált) gépjármű üzembentartója/vezetője a Magyarország területére történő belépésekor és Magyarország területén közlekedésekor a gépjármű felelősségbiztosítási fedezetének meglétét a nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylattal (Zöldkártya) igazolhatja. Ha a jármű olyan harmadik országból érkezik, amelynek nemzeti irodájával a MABISZ megállapodást kötött, akkor a Magyarországon megkívánt felelősségbiztosítási fedezet meglétét a telephely szerinti állam hatóságai által kiadott érvényes forgalmi rendszám és az attól külön elhelyezett országjel tanúsítja.

Ennek megfelelően Magyarországra történő belépéskor csak olyan gépjárműre váltható határbiztosítás, amelynek telephelye a Zöldkártya Rendszeren kívüli ország, amennyiben nem rendelkezik más országban váltott, Magyarország területére érvényes zöldkártyával.

Ha a fedezetet a fenti módon nem igazolták, a harmadik országbeli üzembentartónak/vezetőnek az országba való belépéskor, illetve korábbi határbiztosítása vagy a Zöldkártyája lejáratakor az országban való tartózkodás teljes időtartamára, határozott időtartamú ún. határbiztosítási szerződést kell kötnie. A határbiztosítási szerződés területi hatálya Magyarország területén kívül kiterjed az Európai Gazdasági Térség valamennyi tagállama és Svájc területére.

A határbiztosítás aktuális díjai a következők:

Járműkategória Havidíj
Személygépkocsi 90 000 Ft
Motorkerékpár 35 000 Ft
Autóbusz 150 000 Ft
Tehergépkocsi 170 000 Ft
Vontató 170 000 Ft
Mezőgazdasági vontató 50 000 Ft
Pótkocsi 50 000 Ft
Segédmotor-kerékpár 3 500 Ft
Személygépkocsi utánfutó, lakókocsi 2 000 Ft
Motorkerékpár utánfutó 2 000 Ft

CASCO biztosítás GYIK


CASCO biztosítás GYIK

Miért kössünk CASCO biztosítást?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a gépjármű üzembentartók által másoknak okozott károkat téríti, amennyiben azok felelősek a bekövetkezett károkért.

A felelősségbiztosítás alapján nem térülnek meg tehát a gépjármű üzembentartók azon kárai, amelyek saját maguknak okoznak (sajáthibás balesetekből eredő károk), illetve azok a károk sem, amelyeket mások okoznak ugyan, de vagy a személyük nem ismert, vagy a személyük ismert ugyan, azonban a felelősségük nem bizonyítható, illetve a kár valamilyen okból nem hajtható be rajtuk.

Nem térülnek meg felelősségbiztosítás alapján a természeti tényezők által okozott károk sem (az ún. elemi károk), mint ahogy nem térül meg a jármű, vagy annak alkatrészének, tartozékának, illetve a jármű utasterében, vagy csomagtartójában elhelyezett tárgyaknak, vagy magának a teljes járműnek idegen személy által történő eltulajdonításával okozott lopáskár sem.

Ezeknek a felelősségbiztosítás alapján meg nem térülő károknak a megtérítésére ajánlott a casco biztosítás.

Kik a casco biztosítási szerződés alanyai?

A szerződés alanyai: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett.

A szerződő a gépjármű tulajdonosa, vagy más, a kötvényben megnevezett személy, akinek a jármű megóvásához érdeke kötődik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

A biztosított a gépjármű tulajdonosa (forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója), a kötvényben megnevezett személy. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, ha a szerződésben nincs külön kedvezményezett megnevezve.

A kedvezményezett a biztosított által a szerződésben megnevezett személy. Ha a szerződésben kedvezményezett van megnevezve, akkor a biztosító szolgáltatására a kedvezményezett jogosult a káresemény időpontjában fennálló kedvezményezetti joga mértékéig. (Ilyen lehet például az autóvásárláshoz hitelt nyújtó bank, vagy a lízingcég.)

Milyen területre terjed ki a casco biztosítás hatálya?

A CASCO biztosítások általában Európa területére hatályosak, de a pontos meghatározás eltérő lehet az egyes biztosítóknál.

Milyen kockázatokra nyújt fedezetet a casco biztosítás?

A casco biztosításoknál megkülönböztetjük az ún. alapbiztosítást és az ehhez kapcsolódó, önkéntesen választható és megköthető ún. kiegészítő biztosításokat.

Az alapbiztosítás a következő károkat, vagy ezek egy részét tartalmazza:

Elemi kár pl., amely a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/sec sebességű szélvihar, a Mercali-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott károkat jelenti.

Töréskár, amely a biztosított járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra nyújt fedezetet. („Idegen”-nek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.)

Lopáskár, amely a megfelelően lezárt és az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármű, vagy alkatrészeinek, illetve tartozékainak ellopása, elrablása esetére; valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülésekre nyújt fedezetet.

Üvegtörés, amely a biztosított jármű széria-kivitelű ablaküvegeiben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által – a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg – keletkezett törés, sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás következtében lép fel.

Az utólag beépített vagy a szériakivitel felett rendelt tartozékokra a biztosítási védelem általában csak abban az esetben áll fenn, ha ezek az ajánlatban felsorolásra kerültek, és ezek kapcsán az extra tartozékok pótdíjat a szerződő megfizette.

Az alapbiztosításon belül szokás megkülönböztetni a teljes körű, illetve a részleges casco biztosításokat. A teljes körű casco biztosítás a nevével összhangban valamennyi fent felsorolt kockázatra fedezetet nyújt, a részleges casco biztosítások csak egy, kettő vagy esetleg három kockázatra nyújtanak fedezetet.

A casco alapbiztosításhoz általában az alábbi kiegészítő biztosításokat szokták ajánlani a társaságok:

Balesetbiztosítás, mely a gépjármű vezetője, a személygépjármű utasterében, illetve a haszongépjárművek vezetőfülkéjében utazó személyek által elszenvedett baleseti eredetű személyi sérüléses károkra (baleseti halál, teljes vagy részleges megrokkanás, kórházi kezelés stb.) nyújt térítést a szerződésben előre meghatározott feltételek szerint.

Üvegkár-biztosítás, mely a gépjármű ablaküvegeire és esetleg a fényszóró üvegeinek elemi károk, baleset, lopás közbeni sérülésére nyújt térítést abban az esetben, ha az alapbiztosítás nem tartalmaz töréskárokra fedezetet.

Extra tartozékok biztosítása, mely a gyári kivitelezésű a járműhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített, magasabb minőségűre kicserélt, a jogszabály által nem tiltott alkatrészekben, tartozékokban és komfortfokozó berendezésekben bekövetkező károkra nyújt fedezetet a biztosítási feltételeknek megfelelő módon és mértékben.

Poggyászbiztosítás, mely a gépjármű zárt csomagtartójából vagy a csukott kesztyűtartóból, dolog elleni erőszakkal ellopott, személyes használatú tárgyak elvesztésének megtérítését, továbbá egyes biztosítóknál a járműben utazók ruházatának baleseti eredetű károsodása miatt bekövetkezett károk megtérítését szolgálja.

Kölcsöngépjármű-biztosítás, mely a gépjármű baleseti üzemképtelensége vagy ellopása esetén egy hasonló kategóriájú jármű – a szerződésben meghatározott idejű – bérlésére nyújt fedezetet.

Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás- és biztosítás, mely a gépjármű vezetőjének biztosít jogi védelmet és igényérvényesítési lehetőséget a külföldön elszenvedett, illetve okozott közúti baleset esetén szabálysértési, büntetőjogi vagy polgári jogi ügyekben egyaránt.

Autósegély, asszisztenciabiztosítás, mely a biztosított gépjármű nem baleseti eredetű, műszaki meghibásodása, üzemzavara miatti menetképtelensége esetén nyújt segítséget, például helyszíni javítást, műhelybe szállítást, a biztosított elszállásolását, hazaszállítását, holttest hazaszállítását.

Előfordulhat az, hogy a biztosító mentesül a kárfizetési szolgáltatása alól?

A biztosító vállalt kockázatok esetében is – bizonyos körülmények fennállása során – mentesülhet szolgáltatási kötelezettsége, a kár megtérítése alól.

Amennyiben a biztosító bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, vagy szerződő fél, illetve a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművet üzemeltető alkalmazottai szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozták, akkor nem kell teljesítenie a szolgáltatási kötelezettségét.

Ilyen jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásnak minősül:

  • ha a gépjárművet érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, illetőleg az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették,
  • ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át.
  • ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;
  • ha a káresemény – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be;
  • a biztosítási eseménnyel összefüggő szándékos bűncselekmény kísérlete, illetve elkövetése esetén;
  • A biztosító a lopáskár esetén mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a védelmi rendszer az előírásoknak nem felelt meg, vagy nem volt bekapcsolva.
  • A biztosító mentesül a kár megfizetése alól abban az esetben, ha a jármű bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye, vagy annak elvesztése esetén annak a hatóság által kiállított másodpéldánya, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója a jármű ellopásakor a járműben volt.

Mit kell tenni a biztosítottnak, hogy megelőzze a kárt és enyhítse annak mértékét?

A szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosított) köteles

– azokat a zárakat haladéktalanul kicseréltetni illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

– az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken felvett riasztó vagy lopás gátló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani.

– a nem megfelelően zárható jármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.

Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a lopás kockázatát?

A biztosítók által elvárt védelmi eszközök minősége természetesen nagymértékben függ a biztosítani kívánt gépjármű értékétől, az elvárt védelmi eszközöket a társaságok üzleti szabályzatai részletesen meghatározzák.

A biztosítani kívánt gépkocsi típusától függően, több védelmi eszköz együttes meglétét is előírhatják a biztosítók.

Az előírt védelem meglétét lopáskár esetén a biztosítottnak igazolnia kell. A szükséges védelem meglétét a biztosítók elsősorban a szerződéskötéskor vizsgálják, illetve később a lopáskár során, kétség felmerülése esetén.

Hogyan történik a casco szerződés megkötése?

A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződés akkor jön létre, ha a biztosító az ajánlatot a biztosítási kötvény kiállításával elfogadja.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

Meg lehet állapodni abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (a továbbiakban: előzetes fedezetvállalás). Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.

Ha a szerződés létrejön, az abban meghatározott biztosítási díj az előzetes fedezetvállalás időszakára is irányadó. A szerződés megkötésének meghiúsulása esetén a szerződő fél az előzetes fedezetvállalás időszakára a biztosító által a kockázatvállalás előzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelő díjat meg kell, hogy fizesse.

Hogyan működik a bonusz-rendszer a casco biztosításoknál?

A casco biztosításoknál csak bonusz-rendszer működik és általában itt is csak a határozatlan idejű szerződések esetében. A biztosítók kedvezménnyel jutalmazzák azon ügyfeleiket, akik nem vették igénybe a szerződésből eredő szolgáltatásokat.

A piacon lévő társaságok túlnyomó többsége az előző időszak káralakulásától függő díjkedvezményt ad a következő évre.

A megszerzett bonusz (kármentes évek) továbbvihető, ha a biztosított szerződése a biztosítónál érdekmúlás miatt szűnik meg és ezt követő 6 hónapon belül a biztosított a biztosítónál legalább olyan biztosítást köt, amelynek éves díja a megszűnt szerződés díjának minimum 50 %-a.

A biztosítók elfogadják a más biztosítóknál megszerzett és igazolt díjvisszatérítésre jogosító időszakot is, feltéve, ha a másik biztosítónál a szerződés érdekmúlás miatt szűnt meg és ezt követően 6 hónapon belül a biztosított új casco biztosítást köt.

Mit kell tudni a biztosított változás-bejelentési kötelezettségéről?

A biztosított (szerződő) 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a szerződés megkötése után bekövetkezett, különösen az alábbi változásokat:

– a biztosított (szerződő) nevének megváltozását,

– a lakhely (telephely) megváltozását,

– a gépjármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, motorszámának, illetve a felépítmény jellegének hatósági engedéllyel történő megváltozását,

– a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási, stb. szerződés, illetve – a tulajdonos halála esetén – a hagyatéki végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával),

– a gépjármű feletti rendelkezési jog vagy tulajdonjog bármilyen korlátozását, megterhelését,

– valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra történt biztosítás kötését, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget,

– a gépjármű forgalomból való kivonását,

– a gépjármű garanciális cserére történő leadását.

– az ajtó vagy kormányzár cseréjét,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének, illetve a jármű távirányítójának elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikéről másolat készítését,

– a gépjármű vagyonvédelmi rendszerében bekövetkezett változást, a riasztó vagy lopás gátló berendezés cseréjét.

Mik a biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor?

A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítóhoz. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell különösen:

– a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

– a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

– a kárrendezésben közreműködő – a biztosítottat, szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

A casco biztosítási kárigény elbírálásához, a kárösszeg megállapításához az alábbi iratokat kell bemutatni a biztosító részére:

– a biztosítási kötvényt és a díjfizetésről szóló igazolást

– a jármű forgalmi engedélyét,

– a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,

– szabálysértési- vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,

– lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát, továbbá a nyomozást megszüntető határozatot, igazolást,

– teljes gépkocsi lopás esetén a gépjármű forgalomból történő hatósági kivonásáról szóló határozatot, a forgalmi engedélyt, ennek hiányában a rendőrség által kiállított hiteles másolatot,

– tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról.

Teljes gépkocsi lopás esetén a szerződő (biztosított) a jármű összes kulcsát és a riasztó, indításgátló, jeladó vezérlő elemeit köteles a biztosítónak leadni.

Ha az ellopott jármű, vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a biztosított köteles e tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

Miből áll a biztosító szolgáltatása?

A biztosító alkalmazottja, vagy megbízottja köteles a sérült járművet megszemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható sérüléseket pótszemlén jegyzőkönyvileg is rögzíteni.

A biztosítók a kárösszeget a kárrendezési jogalap, és a kár összegszerűségének megállapításához szükséges utolsó irat, dokumentáció beérkezésétől számított 15 nap alatt kifizetik, kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.

Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, a kárösszeg kifizetése legkorábban a rendőrségi feljelentéstől számított 60-ik napon esedékes, feltéve, ha az említett határidőn belül a nyomozást megszüntető határozat beérkezett már a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60-ik naptól kell számítani.

Ha a nyomozás még nem fejeződött be, a biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatásra – előleg folyósítását követelheti a biztosítótól.

Hogyan történik a javítással helyreállítható károk megtérítése?

A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgyak – hazai, belföldi átlagos árszínvonalának megfelelő – számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.

Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosítók egy része az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

Amennyiben az alkatrész sérülése nem javítható, akkor több biztosító az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti meg, bizonyos alkatrészek kivételével. Az így felmerülő költség nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben megtalálható alkatrészár.

A biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket, ezek nagyságát azonban a legtöbb biztosító káreseményenként maximálja.

Milyen térítés várható totálkár esetén?

Totálkárról beszélünk, ha valamely biztosítási esemény következtében

– a gépjármű megsemmisült, vagy

– ellopták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan, vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei és az egyéb, a káreseménnyel kapcsolatos járulékos költségek együttesen meghaladják a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti forgalmi értékét. Ezt a kárrendezési esetet nevezik gazdasági totálkárnak.

Beszélhetünk műszaki totálkárról is. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és a felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul.

A biztosító a biztosítási esemény során megsérült, megsemmisült, ellopott gépjárművet, alkatrészét vagy tartozékát az esetek többségében káridőponti értékük figyelembevételével téríti meg a következők szerint.

Mi tartozik a biztosított vagyontárgy körébe?

– a jármű eredeti gyári széria kivitelű alaptípusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai,

– a KRESZ által kötelezően előírt tartozékok,

– a személy- és vagyonbiztonságot növelő tartozékok

Gazdasági, illetve műszaki totálkár esetén a biztosító a maradványértékkel (roncs értékével) csökkentett pótlási értéket téríti meg. Lopáskár esetén természetesen a teljes pótlási érték megtérítésre kerül.

A biztosítók a gazdasági, illetve műszaki totálkár rendezése során a káridőponti hazai belföldi piaci forgalmi értékből levonják az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét. Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

Mi a szerepe az önrészesedés intézményének?

Az önrészesedés az az összeg, melyet a bruttó kárösszegből káreseményenként a biztosított maga visel.

A biztosítók igyekeznek érdekeltté tenni ügyfeleiket a kármegelőzésben. Ezt szolgálja a már korábban ismertetett bonusz rendszer is, amely előre, vagy utólag (díjvisszatérítéssel) nyújtott díjengedménnyel igyekszik „honorálni” a balesetmentes vezetést, a biztosítási „eseménymentes” éveket. Egyes biztosítók ugyancsak díjengedménnyel honorálják a korszerű biztonságtechnikai eszközök beszerelését is, ami a lopás kockázatát nagymértékben csökkenti.

Ugyanezt a cél szolgálja az önrészesedés is, ami szintén igyekszik érdekeltté tenni a biztosítottat a kármegelőzésben, a kár enyhítésében. Másrészt viszont az önrészeknél szereplő minimum összeg alkalmazása megelőzi azt, hogy a biztosító jelentős költségeket fordítson kisebb összegű, un. bagatell károk felvételére, rendezésére.

A biztosított általában többfajta önrészesedési lehetőség közül választhat. A biztosítók általában relatív (százalékos mértékű) önrészesedést és ezzel egyidejűleg abszolút (fix összegű, minimális) önrészesedést is meghatároznak és a biztosítottnak a kettő közül a magasabb önrészesedést kell, hogy megfizesse.

Hogyan szűnik meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási év kezdetének időpontjától számított harmincadik nap elteltével a szerződés és azzal a biztosítónak ezen időtartam (respiró) végéig fennállott kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított (szerződő) a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti esedékes díját nem fizette be a biztosító számlájára.

A biztosító és a szerződő/biztosított közös megegyezéssel is megszüntethetik a szerződést. A gépjármű értékesítése is – biztosítóhoz történő bejelentése által – a szerződés megszűnését vonja maga után.

A határozatlan időtartamú casco biztosítási szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően, bármelyik fél írásban felmondhatja. A felmondással a szerződés – és vele a biztosító kockázatviselése – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.

Megszűnik-e és ha igen, mikor érdekmúlás miatt a szerződés?

– a biztosítási esemény napján, ha az annak folytán megrongálódott gépjármű helyreállítása nem gazdaságos, illetve ha az megsemmisült, vagy azt ellopták és nem került meg;

a gépjármű tulajdonjogának átszállásakor, kivéve, ha a gépjármű más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt;

– azon a napon, amikor a casco biztosítási esemény bekövetkezése – pl. a biztosított gépjármű garanciális cserére történt leadása miatt – lehetetlenné vált.

Az első esetben a biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az addig kiegyenlítetlen, időarányos díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.

A másik esetben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj.

Mennyi idő után évülnek el a casco biztosítási szerződésből eredő igények?

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított, egy vagy két év letelte után évülnek el attól függően, hogy személyi sérüléses vagy nem személysérüléses károkról, jogi vagy természetes személyekről beszélünk.

Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon


Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon

2015.08.19.

2015 első félévében 2,1 százalékos növekedés mutatkozott a biztosítási szektor összesített díjbevételében: a nem életbiztosítási üzletág 7 százalékkal bővült, ugyanakkor az élet üzletág bevételei 2,5 százalékkal csökkentek. A szektor féléves díjbevétele meghaladta a 453 milliárd forintot, ami 9,2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Az idei év első hat hónapjában a nem életbiztosítási üzletág díjbevétele meghaladta a 229 milliárd forintot, 15 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban regisztrált bevételeket. A növekmény jelentős része – 11,7 milliárd forint – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), a casco, illetve a betegségbiztosítási üzletágak bővüléséből származott. Az élet üzletág díjbevétele ugyanakkor 5,8 milliárd forinttal csökkent a 2014. évi első féléves díjbevételhez képest.

A nem életbiztosítási piac növekedésének motorja a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási üzletágban tapasztalt 15,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, aminek oka kettős: egyrészről a kgfb átlagdíjak, másrészről az újautó értékesítés és a magyarországi forgalombahelyezés volumene is növekedett. A kgfb átlagdíj mintegy 10 százalékkal, az egy évvel korábbi 19 887 forintról 21 910 forintra növekedett. Ennek ellenére a magyarországi kgfb-átlagdíjak még így is a legalacsonyabbak Európában.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb statisztikái szerint a 2015 első félévében Magyarországon üzembehelyezett gépjárművek száma 37 025 volt, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 12,2 százalékos bővülés. Ennek megfelelően a kgfb-szerződések darabszáma is jelentősen, mintegy 173 ezer darabbal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A gépjármű-biztosítások másik nagy területe, a casco-biztosítások piaca is lassú bővülést mutatott 2015 első félévében: a díjbevételek 6 százalékkal, közel 2 milliárd forinttal nőttek, a szerződések száma is csaknem 9700 darabbal emelkedett. Az átlagdíjakat tekintve 4 százalékos drágulás látszik, így az egy évvel ezelőtti 76 181 forintos átlagdíj 79 210 forintra emelkedett.

„Az életbiztosítási üzletág csökkenésének hátterében leginkább az egyszeri díjas befizetések zsugorodása áll. Öröm az ürömben, hogy az látszik, hogy a lakosság már inkább a hosszú távra szóló, folyamatos díjas befektetési termékeket választja. Ez azt mutatja, hogy erősödik az emberekben az öngondoskodás fontosságának felismerése és lépéseket is tesznek jövőbeli biztonságuk megteremtése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.