Lassan emelkedik a casco szerződések száma


Lassan emelkedik a casco szerződések száma

2018.12.11.

Az elmúlt hetek hektikusan változó hőmérséklete után az előrejelzések szerint tartósan beköszönt a téli időszak. Az ilyen időjárási viszonyok között emelkedő balesetszám emlékeztetheti az autósokat arra, hogy gépjárművük téli felkészítésén túl a kiterjesztett biztosítást is érdemes megkötni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)

 

Mikor a hőmérséklet tartósan 7 Celsius-fok alá süllyed, különösen megnő a gumiszerelők forgalma, hiszen az autósok jelentős részének csak ekkor jut eszébe, hogy lecserélje a nyári gumikat. Sokan úgy érzik, ezzel le is tudták a felkészülést a tél kihívásaira. Decemberben pedig sok autós kap emlékeztetőt a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos egyéb teendőire és lehetőségeire: a kampányidőszakban az előzetes becslések szerint több mint nyolcvanezren mondták fel kötelező biztosításukat, és január 1-ig kötik meg velük választott társaságaik az új szerződésüket. Jellemzően az idősebb gépjárművek tulajdonosainak illetve üzembentartóinak maradt még meg a január elsejei évfordulós szerződésük. Számukra azért is különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése, mivel a gépjármű korának előrehaladtával exponenciálisan csökken az igényük a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítás megkötésére.

 

Az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt a magyar utakon futó személyautók száma, ami az idei első félévben elérte a 3,58 millió darabot a KSH adatai szerint. (Az összes, segédmotoros kerékpárok nélkül számított gépjárműállomány már 5,2 milliónál tart.) Az idei év első hét hónapjában 28 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, s az új autó eladások emelkedésének köszönhetően nőtt a casco szerződések száma is, ám a gépjárműpark növekedésétől elmaradó ütemben.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2018 első félévében 906 280 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez több, mint 53 ezerrel haladja meg a tavalyi év ugyanezen időszaki adatát, azonban a forgalomban lévő gépjárműveknek még mindig csak az ötödét-hatodát fedi le. Hazánkban ugyanis az öreg autók tömeges importja miatt 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (ez a KSH adatai szerint június végén 14,2 év volt), és ez sem kedvez a kiterjesztett vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának.  

 

Pedig tavaly a társaságok átlagosan több mint háromszázezer forintot fizettek ki egy-egy casco-szerződés alapján bejelentett kárra. Ehhez érdemes viszonyítani az éves szinten átlag kilencvenezer forint körüli díjat.

 

A casco-szerződések közvetve arra is késztethetnek, hogy jobban odafigyeljünk személyes biztonságunkra, mivel a biztosító akár elő is írhatja a téli gumi használatát bizonyos időszakokban. Magyarországon egyébként jelenleg nem kötelező a téli gumi használata, ám mind a közlekedés biztonságért felelős szervek, mind a biztosítók, és az abroncsgyártók is ajánlásokat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A balesetek száma ugyanis az enyhébb téli időszakokban megemelkedik, amiben a nem megfelelő gumihasználat is közrejátszik. Évtizedes tapasztalat, hogy a kemény és csapadékos téli hónapokban, amikor az átlagos haladási sebesség lassabb, inkább a koccanásos balesetek száma nő, míg enyhe időjárás esetén a következmények súlyosabbak. Általánosan igaz viszont, hogy a nyári gumik egyszerűen nem alkalmasak azokra a körülményekre, amelyek a téli időjárásra jellemzőek, 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban a havazás mellett gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok, amelyek az eltérő tapadású csúszásgátló anyagokra is jól reagálnak.

 

Egy új téli gumi profilmélysége 8-10 mm-közötti, ami használat során csökken. A 2013-as 72/2013. (XII. 2.) NFM rendeletben pontosították, hogy mi számít téli guminak, kimondva, hogy a bordázat mélységének meg kell haladnia a 4 mm-t. A felszerelt guminak pedig meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak.

 

Nyomós érv lehet az autók téli műszaki felkészítésére, hogy a biztosító bizonyos esetekben behajthatja a kifizetett kártérítést. A minimum profilmélységet el nem érő, sérült vagy szakadt abroncsokkal összefüggésbe hozható balesetek esetén a biztosító a károsultnak kifizeti ugyan a kártérítést, de annak összegét később a károkozótól visszakövetelheti.

Dok2

Határbiztosítás


Határbiztosítás

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának (vezetőjének) Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a gépjármű felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak. A biztosítási fedezet meglétét nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylattal (Zöldkártya), vagy meghatározott országok esetében a gépjármű forgalmi rendszámával és a gépjárműre külön elhelyezett országjellel igazolja.

Amennyiben a külföldi jármű üzembentartója (vezetője) nem tudja a biztosítási fedezet meglétét a fenti módok valamelyikén igazolni, határbiztosítási szerződés megkötésére kötelezett. A határbiztosítási szerződés megkötésére a határvámhivatalokban és az Allianz Hungária Biztosító Rt. kijelölt fiókjaiban van lehetőség. Az így kötött határbiztosítás az Európai Gazdasági Térség és Svájc egész területére érvényes. A biztosítás egy alkalommal egy hónap időtartamra köthető, mely indokolt esetben meghosszabbítható. A szerződéskötéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat az AHB Rt., míg a kárrendezést az ESZE (2013. december 31-ig MABISZ GKI) végzi.

Ha egy káreseményt követően a külföldi autós a gépjármű felelősségbiztosítási fedezet meglétét határbiztosítási kötvénnyel vagy zöldkártyával igazolja, pontosan ki kell tölteni az ehhez csatolt Baleseti bejelentő nyomtatványt és mindkét fél általi aláírása után ennek eredeti és a kötvény vagy zöldkártya másolati példánya átadásával kell kárbejelentést tenni a károsult saját felelősségbiztosítójánál. A biztosító szakértője a sérült gépjárművet vagy egyéb vagyontárgyat megszemlézi, kárfelvételi jegyzőkönyvet és kárszámítást készít, majd a káriratokat az ESZE Nemzeti Irodájához továbbítja kárrendezés céljából.

A harmadik országbeli telephelyű (nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállama, vagy Svájc hatóságai által regisztrált) gépjármű üzembentartója/vezetője a Magyarország területére történő belépésekor és Magyarország területén közlekedésekor a gépjármű felelősségbiztosítási fedezetének meglétét a nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylattal (Zöldkártya) igazolhatja. Ha a jármű olyan harmadik országból érkezik, amelynek nemzeti irodájával a MABISZ megállapodást kötött, akkor a Magyarországon megkívánt felelősségbiztosítási fedezet meglétét a telephely szerinti állam hatóságai által kiadott érvényes forgalmirendszám és az attól külön elhelyezett ország jel tanúsítja.

Ennek megfelelően Magyarországra történő belépéskor csak olyan gépjárműre váltható határbiztosítás, amelynek telephelye a Zöldkártya Rendszeren kívüli ország, amennyiben nem rendelkezik más országban váltott, Magyarország területére érvényes zöldkártyával.

Ha a fedezetet a fenti módon nem igazolták, a harmadik országbeli üzembentartónak/vezetőnek az országba való belépéskor, illetve korábbi határbiztosítása vagy a Zöldkártyája lejáratakor az országban való tartózkodás teljes időtartamára, határozott időtartamú ún. határbiztosítási szerződést kell kötnie. A határbiztosítási szerződés területi hatálya Magyarország területén kívül kiterjed az Európai Gazdasági Térség valamennyi tagállama és Svájc területére.

A határbiztosítás aktuális díjai a következők:

Járműkategória Havidíj
Személygépkocsi 90 000 Ft
Motorkerékpár 35 000 Ft
Autóbusz 150 000 Ft
Tehergépkocsi 170 000 Ft
Vontató 170 000 Ft
Mezőgazdasági vontató 50 000 Ft
Pótkocsi 50 000 Ft
Segédmotor-kerékpár 3 500 Ft
Személygépkocsi utánfutó, lakókocsi 2 000 Ft
Motorkerékpár utánfutó 2 000 Ft

CASCO biztosítás GYIK


CASCO biztosítás GYIK

Miért kössünk CASCO biztosítást?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a gépjármű üzembentartók által másoknak okozott károkat téríti, amennyiben azok felelősek a bekövetkezett károkért.

A felelősségbiztosítás alapján nem térülnek meg tehát a gépjármű üzembentartók azon kárai, amelyek saját maguknak okoznak (sajáthibás balesetekből eredő károk), illetve azok a károk sem, amelyeket mások okoznak ugyan, de vagy a személyük nem ismert, vagy a személyük ismert ugyan, azonban a felelősségük nem bizonyítható, illetve a kár valamilyen okból nem hajtható be rajtuk.

Nem térülnek meg felelősségbiztosítás alapján a természeti tényezők által okozott károk sem (az ún. elemi károk), mint ahogy nem térül meg a jármű, vagy annak alkatrészének, tartozékának, illetve a jármű utasterében, vagy csomagtartójában elhelyezett tárgyaknak, vagy magának a teljes járműnek idegen személy által történő eltulajdonításával okozott lopáskár sem.

Ezeknek a felelősségbiztosítás alapján meg nem térülő károknak a megtérítésére ajánlott a casco biztosítás.

Kik a casco biztosítási szerződés alanyai?

A szerződés alanyai: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett.

A szerződő a gépjármű tulajdonosa, vagy más, a kötvényben megnevezett személy, akinek a jármű megóvásához érdeke kötődik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

A biztosított a gépjármű tulajdonosa (forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója), a kötvényben megnevezett személy. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, ha a szerződésben nincs külön kedvezményezett megnevezve.

A kedvezményezett a biztosított által a szerződésben megnevezett személy. Ha a szerződésben kedvezményezett van megnevezve, akkor a biztosító szolgáltatására a kedvezményezett jogosult a káresemény időpontjában fennálló kedvezményezetti joga mértékéig. (Ilyen lehet például az autóvásárláshoz hitelt nyújtó bank, vagy a lízingcég.)

Milyen területre terjed ki a casco biztosítás hatálya?

A CASCO biztosítások általában Európa területére hatályosak, de a pontos meghatározás eltérő lehet az egyes biztosítóknál.

Milyen kockázatokra nyújt fedezetet a casco biztosítás?

A casco biztosításoknál megkülönböztetjük az ún. alapbiztosítást és az ehhez kapcsolódó, önkéntesen választható és megköthető ún. kiegészítő biztosításokat.

Az alapbiztosítás a következő károkat, vagy ezek egy részét tartalmazza:

Elemi kár pl., amely a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/sec sebességű szélvihar, a Mercali-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott károkat jelenti.

Töréskár, amely a biztosított járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra nyújt fedezetet. („Idegen”-nek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.)

Lopáskár, amely a megfelelően lezárt és az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármű, vagy alkatrészeinek, illetve tartozékainak ellopása, elrablása esetére; valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülésekre nyújt fedezetet.

Üvegtörés, amely a biztosított jármű széria-kivitelű ablaküvegeiben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által – a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg – keletkezett törés, sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás következtében lép fel.

Az utólag beépített vagy a szériakivitel felett rendelt tartozékokra a biztosítási védelem általában csak abban az esetben áll fenn, ha ezek az ajánlatban felsorolásra kerültek, és ezek kapcsán az extra tartozékok pótdíjat a szerződő megfizette.

Az alapbiztosításon belül szokás megkülönböztetni a teljes körű, illetve a részleges casco biztosításokat. A teljes körű casco biztosítás a nevével összhangban valamennyi fent felsorolt kockázatra fedezetet nyújt, a részleges casco biztosítások csak egy, kettő vagy esetleg három kockázatra nyújtanak fedezetet.

A casco alapbiztosításhoz általában az alábbi kiegészítő biztosításokat szokták ajánlani a társaságok:

Balesetbiztosítás, mely a gépjármű vezetője, a személygépjármű utasterében, illetve a haszongépjárművek vezetőfülkéjében utazó személyek által elszenvedett baleseti eredetű személyi sérüléses károkra (baleseti halál, teljes vagy részleges megrokkanás, kórházi kezelés stb.) nyújt térítést a szerződésben előre meghatározott feltételek szerint.

Üvegkár-biztosítás, mely a gépjármű ablaküvegeire és esetleg a fényszóró üvegeinek elemi károk, baleset, lopás közbeni sérülésére nyújt térítést abban az esetben, ha az alapbiztosítás nem tartalmaz töréskárokra fedezetet.

Extra tartozékok biztosítása, mely a gyári kivitelezésű a járműhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített, magasabb minőségűre kicserélt, a jogszabály által nem tiltott alkatrészekben, tartozékokban és komfortfokozó berendezésekben bekövetkező károkra nyújt fedezetet a biztosítási feltételeknek megfelelő módon és mértékben.

Poggyászbiztosítás, mely a gépjármű zárt csomagtartójából vagy a csukott kesztyűtartóból, dolog elleni erőszakkal ellopott, személyes használatú tárgyak elvesztésének megtérítését, továbbá egyes biztosítóknál a járműben utazók ruházatának baleseti eredetű károsodása miatt bekövetkezett károk megtérítését szolgálja.

Kölcsöngépjármű-biztosítás, mely a gépjármű baleseti üzemképtelensége vagy ellopása esetén egy hasonló kategóriájú jármű – a szerződésben meghatározott idejű – bérlésére nyújt fedezetet.

Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás- és biztosítás, mely a gépjármű vezetőjének biztosít jogi védelmet és igényérvényesítési lehetőséget a külföldön elszenvedett, illetve okozott közúti baleset esetén szabálysértési, büntetőjogi vagy polgári jogi ügyekben egyaránt.

Autósegély, asszisztenciabiztosítás, mely a biztosított gépjármű nem baleseti eredetű, műszaki meghibásodása, üzemzavara miatti menetképtelensége esetén nyújt segítséget, például helyszíni javítást, műhelybe szállítást, a biztosított elszállásolását, hazaszállítását, holttest hazaszállítását.

Előfordulhat az, hogy a biztosító mentesül a kárfizetési szolgáltatása alól?

A biztosító vállalt kockázatok esetében is – bizonyos körülmények fennállása során – mentesülhet szolgáltatási kötelezettsége, a kár megtérítése alól.

Amennyiben a biztosító bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, vagy szerződő fél, illetve a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművet üzemeltető alkalmazottai szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozták, akkor nem kell teljesítenie a szolgáltatási kötelezettségét.

Ilyen jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásnak minősül:

  • ha a gépjárművet érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, illetőleg az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették,
  • ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át.
  • ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;
  • ha a káresemény – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be;
  • a biztosítási eseménnyel összefüggő szándékos bűncselekmény kísérlete, illetve elkövetése esetén;
  • A biztosító a lopáskár esetén mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a védelmi rendszer az előírásoknak nem felelt meg, vagy nem volt bekapcsolva.
  • A biztosító mentesül a kár megfizetése alól abban az esetben, ha a jármű bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye, vagy annak elvesztése esetén annak a hatóság által kiállított másodpéldánya, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója a jármű ellopásakor a járműben volt.

Mit kell tenni a biztosítottnak, hogy megelőzze a kárt és enyhítse annak mértékét?

A szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosított) köteles

– azokat a zárakat haladéktalanul kicseréltetni illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

– az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken felvett riasztó vagy lopás gátló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani.

– a nem megfelelően zárható jármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.

Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a lopás kockázatát?

A biztosítók által elvárt védelmi eszközök minősége természetesen nagymértékben függ a biztosítani kívánt gépjármű értékétől, az elvárt védelmi eszközöket a társaságok üzleti szabályzatai részletesen meghatározzák.

A biztosítani kívánt gépkocsi típusától függően, több védelmi eszköz együttes meglétét is előírhatják a biztosítók.

Az előírt védelem meglétét lopáskár esetén a biztosítottnak igazolnia kell. A szükséges védelem meglétét a biztosítók elsősorban a szerződéskötéskor vizsgálják, illetve később a lopáskár során, kétség felmerülése esetén.

Hogyan történik a casco szerződés megkötése?

A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződés akkor jön létre, ha a biztosító az ajánlatot a biztosítási kötvény kiállításával elfogadja.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

Meg lehet állapodni abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (a továbbiakban: előzetes fedezetvállalás). Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.

Ha a szerződés létrejön, az abban meghatározott biztosítási díj az előzetes fedezetvállalás időszakára is irányadó. A szerződés megkötésének meghiúsulása esetén a szerződő fél az előzetes fedezetvállalás időszakára a biztosító által a kockázatvállalás előzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelő díjat meg kell, hogy fizesse.

Hogyan működik a bonusz-rendszer a casco biztosításoknál?

A casco biztosításoknál csak bonusz-rendszer működik és általában itt is csak a határozatlan idejű szerződések esetében. A biztosítók kedvezménnyel jutalmazzák azon ügyfeleiket, akik nem vették igénybe a szerződésből eredő szolgáltatásokat.

A piacon lévő társaságok túlnyomó többsége az előző időszak káralakulásától függő díjkedvezményt ad a következő évre.

A megszerzett bonusz (kármentes évek) továbbvihető, ha a biztosított szerződése a biztosítónál érdekmúlás miatt szűnik meg és ezt követő 6 hónapon belül a biztosított a biztosítónál legalább olyan biztosítást köt, amelynek éves díja a megszűnt szerződés díjának minimum 50 %-a.

A biztosítók elfogadják a más biztosítóknál megszerzett és igazolt díjvisszatérítésre jogosító időszakot is, feltéve, ha a másik biztosítónál a szerződés érdekmúlás miatt szűnt meg és ezt követően 6 hónapon belül a biztosított új casco biztosítást köt.

Mit kell tudni a biztosított változás-bejelentési kötelezettségéről?

A biztosított (szerződő) 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a szerződés megkötése után bekövetkezett, különösen az alábbi változásokat:

– a biztosított (szerződő) nevének megváltozását,

– a lakhely (telephely) megváltozását,

– a gépjármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, motorszámának, illetve a felépítmény jellegének hatósági engedéllyel történő megváltozását,

– a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási, stb. szerződés, illetve – a tulajdonos halála esetén – a hagyatéki végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával),

– a gépjármű feletti rendelkezési jog vagy tulajdonjog bármilyen korlátozását, megterhelését,

– valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra történt biztosítás kötését, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget,

– a gépjármű forgalomból való kivonását,

– a gépjármű garanciális cserére történő leadását.

– az ajtó vagy kormányzár cseréjét,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének, illetve a jármű távirányítójának elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikéről másolat készítését,

– a gépjármű vagyonvédelmi rendszerében bekövetkezett változást, a riasztó vagy lopás gátló berendezés cseréjét.

Mik a biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor?

A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítóhoz. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell különösen:

– a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

– a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

– a kárrendezésben közreműködő – a biztosítottat, szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

A casco biztosítási kárigény elbírálásához, a kárösszeg megállapításához az alábbi iratokat kell bemutatni a biztosító részére:

– a biztosítási kötvényt és a díjfizetésről szóló igazolást

– a jármű forgalmi engedélyét,

– a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,

– szabálysértési- vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,

– lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát, továbbá a nyomozást megszüntető határozatot, igazolást,

– teljes gépkocsi lopás esetén a gépjármű forgalomból történő hatósági kivonásáról szóló határozatot, a forgalmi engedélyt, ennek hiányában a rendőrség által kiállított hiteles másolatot,

– tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról.

Teljes gépkocsi lopás esetén a szerződő (biztosított) a jármű összes kulcsát és a riasztó, indításgátló, jeladó vezérlő elemeit köteles a biztosítónak leadni.

Ha az ellopott jármű, vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a biztosított köteles e tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

Miből áll a biztosító szolgáltatása?

A biztosító alkalmazottja, vagy megbízottja köteles a sérült járművet megszemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható sérüléseket pótszemlén jegyzőkönyvileg is rögzíteni.

A biztosítók a kárösszeget a kárrendezési jogalap, és a kár összegszerűségének megállapításához szükséges utolsó irat, dokumentáció beérkezésétől számított 15 nap alatt kifizetik, kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.

Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, a kárösszeg kifizetése legkorábban a rendőrségi feljelentéstől számított 60-ik napon esedékes, feltéve, ha az említett határidőn belül a nyomozást megszüntető határozat beérkezett már a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60-ik naptól kell számítani.

Ha a nyomozás még nem fejeződött be, a biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatásra – előleg folyósítását követelheti a biztosítótól.

Hogyan történik a javítással helyreállítható károk megtérítése?

A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgyak – hazai, belföldi átlagos árszínvonalának megfelelő – számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.

Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosítók egy része az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

Amennyiben az alkatrész sérülése nem javítható, akkor több biztosító az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti meg, bizonyos alkatrészek kivételével. Az így felmerülő költség nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben megtalálható alkatrészár.

A biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket, ezek nagyságát azonban a legtöbb biztosító káreseményenként maximálja.

Milyen térítés várható totálkár esetén?

Totálkárról beszélünk, ha valamely biztosítási esemény következtében

– a gépjármű megsemmisült, vagy

– ellopták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan, vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei és az egyéb, a káreseménnyel kapcsolatos járulékos költségek együttesen meghaladják a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti forgalmi értékét. Ezt a kárrendezési esetet nevezik gazdasági totálkárnak.

Beszélhetünk műszaki totálkárról is. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és a felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul.

A biztosító a biztosítási esemény során megsérült, megsemmisült, ellopott gépjárművet, alkatrészét vagy tartozékát az esetek többségében káridőponti értékük figyelembevételével téríti meg a következők szerint.

Mi tartozik a biztosított vagyontárgy körébe?

– a jármű eredeti gyári széria kivitelű alaptípusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai,

– a KRESZ által kötelezően előírt tartozékok,

– a személy- és vagyonbiztonságot növelő tartozékok

Gazdasági, illetve műszaki totálkár esetén a biztosító a maradványértékkel (roncs értékével) csökkentett pótlási értéket téríti meg. Lopáskár esetén természetesen a teljes pótlási érték megtérítésre kerül.

A biztosítók a gazdasági, illetve műszaki totálkár rendezése során a káridőponti hazai belföldi piaci forgalmi értékből levonják az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét. Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

Mi a szerepe az önrészesedés intézményének?

Az önrészesedés az az összeg, melyet a bruttó kárösszegből káreseményenként a biztosított maga visel.

A biztosítók igyekeznek érdekeltté tenni ügyfeleiket a kármegelőzésben. Ezt szolgálja a már korábban ismertetett bonusz rendszer is, amely előre, vagy utólag (díjvisszatérítéssel) nyújtott díjengedménnyel igyekszik „honorálni” a balesetmentes vezetést, a biztosítási „eseménymentes” éveket. Egyes biztosítók ugyancsak díjengedménnyel honorálják a korszerű biztonságtechnikai eszközök beszerelését is, ami a lopás kockázatát nagymértékben csökkenti.

Ugyanezt a cél szolgálja az önrészesedés is, ami szintén igyekszik érdekeltté tenni a biztosítottat a kármegelőzésben, a kár enyhítésében. Másrészt viszont az önrészeknél szereplő minimum összeg alkalmazása megelőzi azt, hogy a biztosító jelentős költségeket fordítson kisebb összegű, un. bagatell károk felvételére, rendezésére.

A biztosított általában többfajta önrészesedési lehetőség közül választhat. A biztosítók általában relatív (százalékos mértékű) önrészesedést és ezzel egyidejűleg abszolút (fix összegű, minimális) önrészesedést is meghatároznak és a biztosítottnak a kettő közül a magasabb önrészesedést kell, hogy megfizesse.

Hogyan szűnik meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási év kezdetének időpontjától számított harmincadik nap elteltével a szerződés és azzal a biztosítónak ezen időtartam (respiró) végéig fennállott kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított (szerződő) a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti esedékes díját nem fizette be a biztosító számlájára.

A biztosító és a szerződő/biztosított közös megegyezéssel is megszüntethetik a szerződést. A gépjármű értékesítése is – biztosítóhoz történő bejelentése által – a szerződés megszűnését vonja maga után.

A határozatlan időtartamú casco biztosítási szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően, bármelyik fél írásban felmondhatja. A felmondással a szerződés – és vele a biztosító kockázatviselése – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.

Megszűnik-e és ha igen, mikor érdekmúlás miatt a szerződés?

– a biztosítási esemény napján, ha az annak folytán megrongálódott gépjármű helyreállítása nem gazdaságos, illetve ha az megsemmisült, vagy azt ellopták és nem került meg;

a gépjármű tulajdonjogának átszállásakor, kivéve, ha a gépjármű más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt;

– azon a napon, amikor a casco biztosítási esemény bekövetkezése – pl. a biztosított gépjármű garanciális cserére történt leadása miatt – lehetetlenné vált.

Az első esetben a biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az addig kiegyenlítetlen, időarányos díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.

A másik esetben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj.

Mennyi idő után évülnek el a casco biztosítási szerződésből eredő igények?

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított, egy vagy két év letelte után évülnek el attól függően, hogy személyi sérüléses vagy nem személysérüléses károkról, jogi vagy természetes személyekről beszélünk.

Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon


Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon

2015.08.19.

2015 első félévében 2,1 százalékos növekedés mutatkozott a biztosítási szektor összesített díjbevételében: a nem életbiztosítási üzletág 7 százalékkal bővült, ugyanakkor az élet üzletág bevételei 2,5 százalékkal csökkentek. A szektor féléves díjbevétele meghaladta a 453 milliárd forintot, ami 9,2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Az idei év első hat hónapjában a nem életbiztosítási üzletág díjbevétele meghaladta a 229 milliárd forintot, 15 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban regisztrált bevételeket. A növekmény jelentős része – 11,7 milliárd forint – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), a casco, illetve a betegségbiztosítási üzletágak bővüléséből származott. Az élet üzletág díjbevétele ugyanakkor 5,8 milliárd forinttal csökkent a 2014. évi első féléves díjbevételhez képest.

A nem életbiztosítási piac növekedésének motorja a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási üzletágban tapasztalt 15,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, aminek oka kettős: egyrészről a kgfb átlagdíjak, másrészről az újautó értékesítés és a magyarországi forgalombahelyezés volumene is növekedett. A kgfb átlagdíj mintegy 10 százalékkal, az egy évvel korábbi 19 887 forintról 21 910 forintra növekedett. Ennek ellenére a magyarországi kgfb-átlagdíjak még így is a legalacsonyabbak Európában.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb statisztikái szerint a 2015 első félévében Magyarországon üzembehelyezett gépjárművek száma 37 025 volt, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 12,2 százalékos bővülés. Ennek megfelelően a kgfb-szerződések darabszáma is jelentősen, mintegy 173 ezer darabbal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A gépjármű-biztosítások másik nagy területe, a casco-biztosítások piaca is lassú bővülést mutatott 2015 első félévében: a díjbevételek 6 százalékkal, közel 2 milliárd forinttal nőttek, a szerződések száma is csaknem 9700 darabbal emelkedett. Az átlagdíjakat tekintve 4 százalékos drágulás látszik, így az egy évvel ezelőtti 76 181 forintos átlagdíj 79 210 forintra emelkedett.

„Az életbiztosítási üzletág csökkenésének hátterében leginkább az egyszeri díjas befizetések zsugorodása áll. Öröm az ürömben, hogy az látszik, hogy a lakosság már inkább a hosszú távra szóló, folyamatos díjas befektetési termékeket választja. Ez azt mutatja, hogy erősödik az emberekben az öngondoskodás fontosságának felismerése és lépéseket is tesznek jövőbeli biztonságuk megteremtése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Szélesedő kínálat a casco-piacon


Szélesedő kínálat a casco-piacon

A piaci versenyből és a rengeteg ajánlatból az autósok profitálnak

2010.11.19.

Minden eddiginél több casco-konstrukcióval jelentkeztek az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban a biztosítók, van olyan cég, amely már egy éttermi vacsora áráért kínál éves biztosítási védelmet. A Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára szerint az éles versenyből adódó lehetőségekkel érdemes élniük az autósoknak.

Az elmúlt években a casco piac gerincét az új autókra vagy az igen fiatal autókra kötött szerződések alkották, hiszen a józan megfontolások mellett a finanszírozók is megkövetelték a biztosítás kötését ezekre a járművekre. Magyarországon azonban 2005 óta folyamatosan csökken az újautó-értékesítések száma, így a casco-szerződésből is kevesebbet kötöttek. „Tovább rontja a helyzetet, hogy az évek múlásával már a néhány éves autók esetében is felmondják a szerződéseket, így nemcsak az új szerződések hiánya, hanem az egyre több megszűnő casco-kötvény is zsugorítja a piac méretét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Az sem kedvez a piacnak, hogy a gazdasági válság okozta átlagos jövedelemcsökkenés miatt olyan járművekre sem kötnek cascót, amelyekre indokolt volna.

A főtitkár szerint a szűkebb piacon egyre élesebb versenyt vívó biztosítók az autósok szempontjából kedvező változtatásokat hajtottak végre, s az éles verseny csökkentette a díjakat is. „Ami ennél is fontosabb, hogy a biztosítók sokkal szélesebb kör számára tették elérhetővé a cascót, azaz a biztosítók hozzáállása lényegesen rugalmasabb lett. Ez alatt nem az árszint változását értem, hanem azt, hogy a piaci helyzetre reagálva az idősebb autók tulajdonosai is megfelelő védelemben részesíthetik vagyontárgyukat” – mutatott rá Molnos Dániel.

A MABISZ főtitkára úgy látja, hogy ez a kiélezett versenyhelyzet kiváló lehetőséget teremtett arra a biztosítóknak, hogy kreatív ajánlatokat dolgozzanak ki. „Minden eddiginél többféle casco-biztosítás érhető el a piacon, és ezek egy része olyan új elemeket tartalmaz, amelyekkel sohasem találkozhattak eddig a fogyasztók. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az innovatív megoldások nagy része valóban olyan hasznos konstrukció, amelyeket a fogyasztók igényeinek felmérése után dolgoztak ki” – jegyzi meg Molnos Dániel. Hozzáteszi, hogy van olyan biztosító, amely már egy éttermi vacsora áráért biztosít egész éves limitált védelmet a gépjárművekre.

Különösen jól járhatnak azok, akik a kgfb-szerződésükkel együtt kötnek cascót, mert így a két szerződés együttes árából szinte biztos, hogy számottevő kedvezményt kapnak. Molnos Dániel szerint az idén minden eddiginél többen válthatnak biztosítót, és ezzel együtt nagyon sok casco-szerződés is születhet.

Éppen a rengeteg kgfb-ajánlat miatt érdemes alaposan tájékozódni, leginkább a MABISZ weblapján található Díjnavigátoron – hívja fel a figyelmet Molnos Dániel. A Díjnavigátor egy olyan internetes eszköz, melynek segítségével a fogyasztók egyszerűen és átlátható módon össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait, az egyedi szerződések vonatkozásában. „A MABISZ a Díjnavigátorral szeretne segíteni az autósoknak egy megalapozott döntés meghozatalában” – mondta el Molnos Dániel. A Díjnavigátor működtetésének célja, a GFB piac egyedi díjainak egy helyen való megjelenítése, lehetőség szerint a teljes körűségre törekedve. A Díjnavigátorhoz önkéntes alapon csatlakozhat bármely, Magyarország területén GFBterméket ajánló biztosító.

2010-ben 15 milliárd forint „tűnt el” az autóbiztosítási piacról


2010-ben 15 milliárd forint „tűnt el” az autóbiztosítási piacról

Az új autó eladások csökkenése nemcsak a casco üzletágat sújtja

2011.02.23.

Az elhúzódó válság 2010-ben különösen súlyosan érintette a nem életbiztosítási piacot: a díjbevételek csaknem 13 milliárd forintos zsugorodását elsősorban a gépjármű-biztosítások visszaesése okozta. 2010-ben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás (kgfb) piac díjbevétele 7, míg a casco szerződéseké mintegy 8 milliárd forinttal csökkent – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2010-es előzetes adataiból.

Az elhúzódó válság és a csökkenő jövedelmi viszonyok súlyos nyomot hagytak a hazai biztosítási piacon. A Magyar Biztosítók Szövetségének frissen közzétett adatai szerint 2010-ben 12,93 milliárd forinttal, a 2009. év végi 414,1 milliárd forintról 401,17 milliárd forintra zsugorodtak a díjbevételek a nem-életbiztosítási ágazatban.

Alapvetően a két autós ágazat, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco felelős a díjbevételek csökkenéséért. A kgfb-díjbevételek több mint 7 milliárd forinttal, 125,2 milliárdról 118 milliárd forintra csökkentek tavaly, ami 5,7 százalékos esésnek felel meg. „A jelentős csökkenés hátterében elsősorban a kgfb átlagdíjak évek óta tartó, folyamatos lejtmenete húzódik meg, ami részben az éles verseny, részben a javuló káralakulás eredménye” – mutatott rá Megyeri Gábor a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. A „kötelező” éves átlagdíja (az összes gépjármű kategóriát figyelembe véve) az elmúlt öt évben 2006 és 2009 között 34.250 forintról 32.260 forintra mérséklődött, míg 2010-ben már csak mindössze 29.086 forintos értéket mutatott.

A díjbevételek zsugorodásának azonban van egy másik oka is: a gazdasági válság hatására mélypontra zuhant az új autó értékesítés, ami kevesebb új kötelező biztosítást generált. Eközben viszont több autót vontak ki a forgalomból tulajdonosaik, mivel a csökkenő jövedelem, a növekvő üzemanyagár és a romló életkörülmények hatására sokan kénytelenek voltak lemondani a gépkocsi-használatról.

Az alacsonyabb díjszint kialakulásának irányába hatott a díjak könnyű összehasonlíthatósága is. E tekintetben a Magyar Biztosítók Szövetsége igen fontos lépést tett tavaly ősszel: létrehozta a MABISZ Díjnavigátort. A MABISZ Díjnavigátoron keresztül a fogyasztók egyszerűen és közvetítő igénybe vétele nélkül össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait. A kampány idején e lehetőséggel közel százezren éltek, de mivel a kgfb-váltás a jogszabályváltozás következtében már nem koncentrálódik az év végére, az ügyfelek azóta is folyamatosan használják ezt az eszközt.

A 2010-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban 1,25 millióan mondták fel szerződésüket és kötöttek újat. Ez a szám a 2009-es 1,5 millióhoz képest csökkenés, ám már nem minden szerződés évfordulója esik egybe a naptári év végével. Lényegesen, a 2009. évi 515 ezerről mintegy 310 ezerre csökkent azon ügyfelek száma is, akik felmondták, majd ugyanannál a biztosítónál kötötték meg újra kgfb-szerződésüket.

A casco-piacon még a kgfb-nél is erőteljesebb visszaesés volt tapasztalható tavaly. A díjbevételek ebben a szegmensben – a MABISZ becslése szerint – 8 milliárd forinttal estek vissza, ami közel 9 százalékos csökkenésnek felel meg. A díjbevételek mérséklődésében az éles verseny miatt csökkenő díjak is szerepet játszottak, azonban ez csak az egyik ok. „Az elmúlt években a casco piac gerincét az új autókra vagy a fiatal, néhány éves autókra kötött szerződések alkották, hiszen legtöbbször a finanszírozók is megkövetelték a biztosítás megkötését. Magyarországon azonban évek óta folyamatosan csökken az új autó értékesítés, így a casco szerződések száma is visszaesett.” – jelentette ki Megyeri Gábor.

A válság elhúzódó hatásának számlájára írható az is, hogy a gépjármű-finanszírozási piacon is sok a bedőlt hitel: amikor a tulajdonos nem tud törleszteni és a finanszírozó kénytelen visszavenni a gépkocsit. De még ha nem is kerül sor erre a végső lépésre és sikerül az adósnak a hitelt visszafizetnie, a gépjármű-tulajdonosok akkor is megpróbálnak ott spórolni, ahol csak tudnak. „Ha a hitelt visszafizeti az autótulajdonos, és így már nem ’kötelező’ fenntartania a casco biztosítást, nagyon gyakori, hogy megszünteti a szerződést annak ellenére, hogy egy három-négy éves autó esetében jelentős vagyoni kockázatot vállal magára.” – hívja fel a figyelmet egy lényeges szempontra a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

A magyarországi újautó-értékesítés megugrása jót tehet a casco-piacnak is


A magyarországi újautó-értékesítés megugrása jót tehet a casco-piacnak is

2016.07.28.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatai szerint 2016 első félévében Magyarországon 24,1 százalékkal nőtt az újonnan üzembe helyezett személygépkocsik száma. A növekedés kedvező hatással lehet a casco-biztosítások piacára is – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az ACEA 2016 júliusában publikált adatai szerint Magyarországon a 2016. január–júniusi időszakban 45 959 személygépkocsit helyeztek üzembe, míg 2015 ugyanezen időszakában 37 023 darabot. A növekedés az előző év hasonló időszakához képest meghaladja a 24 százalékot, amivel nemcsak a 9,4%-os Európai Uniós átlagot, hanem a közép-kelet-európai régióba tartozó országokat is megelőzte a hazai értékesítés bővülése.

Az idei első félévben tapasztalt új személyautó értékesítés közvetlen hatással van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések számára, de jótékony hatással lehet a casco-piacra is. Az új járművek növekedésével párhuzamosan jellemzően emelkedik a finanszírozott személyautók száma is, ami viszont felfelé húzhatja a casco-piacot.

A MABISZ tavalyi adatai szerint mind a kgfb, mind a casco-biztosítások száma bővülést mutatott az előző évihez képest. 2014-ben 4,5 millió, 2015 végén 4,59 millió kgfb-szerződést kezeltek a biztosítók. Ez utóbbiból mintegy 3,2 millióra tehető a személygépjármű.

A casco-piac is bővült 2015-ben: a 2014-es 812 ezerről 821 ezer darabra nőtt a szerződések száma. Az elmúlt évben tapasztalt növekedés ellenére igen komoly az elmaradás ezen a piacon: Magyarországon a járművek kevesebb, mint 18 százaléka rendelkezik casco-biztosítással. Azaz, mindössze minden hatodik járműre kötöttek cascót, s a szerződések között sok a limitált kockázati kört lefedő rész-casco is.

Jó hír, hogy az ORFK adatai szerint 2016 első félévében ismét csökkent az autólopások száma, a leginkább „veszélyeztetett” márka a BMW, ezt követi az Audi és a Ford.

Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre


Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre

2011.08.12.

2011 első félévében az előzetes adatok szerint 419,4 milliárd forint díjbevétellel zártak a hazai biztosító társaságok, ami elmaradást mutat az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első félév összesített adatait.

2011 első hat hónapjában a 30 biztosító társaság, egyesület, illetve fióktelep adatait tartalmazó adatsorok tanúsága szerint a nem életbiztosítási díjbevételek 8,7 milliárd forinttal csökkentek. Míg 2010 első félévében a társaságokhoz 215,3 milliárd forint díj folyt be a nem életbiztosítási üzletágakból, addig az elmúlt félévben 206,6 milliárd forint.

„A casco-díjak csökkenéséről sok szó esik manapság, azonban a piac fejlődésének ismeretében érdemes egy kissé árnyalnunk a képet” – jelentette ki Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. 2011 első hat hónapjában alig 38 milliárd forint jelentette a hazai casco-piacot, a díjbevétel közel 6 milliárd forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

„A casco-díjbevételek csökkenése mögött több, a piac struktúráját is érintő jelenség áll” – árnyalja a képet az elnök. A piacon egyre inkább terjednek a limitált szolgáltatást nyújtó casco-termékek, a „kötelezőt-cascót együtt” típusú biztosítási csomagok. Teret nyernek a „részcascók”, amikor a termék például részlopásra nem terjed ki – egy lámpa, kerék vagy antenna eltulajdonítására –, vagy totálkárra nem a tényleges értéket, hanem csak a szerződésben megállapított, limitált összeget fizetik ki a biztosítók – természetesen alacsonyabb díj ellenében.

A casco-díjbevételek növekedését az újautó-értékesítés fellendülése hozhatja majd meg, erre azonban a jelek szerint még várnunk kell. Sőt, a tapasztalat az, hogy a korábban, finanszírozott gépjárműre megkötött szerződéseket a hitel lejárta után nem, vagy csak szűkített formában kötik újra az autótulajdonosok. Az alacsonyabb szolgáltatási limitekhez alacsonyabb díj társul, ami szintén oka a piac csökkenésének.

„Öröm az ürömben, hogy az alacsonyabb díjak láthatóan több szerződést generálnak: 2011. június végén 818 ezer darab casco-szerződést kezeltek a biztosítók, közel 14 ezer darabbal többet, mint egy évvel korábban. Ez annyit jelent, hogy remélhetően egyre többen ismerik fel, hogy ha több millió forintért sikerül egy autót vennie a családnak, nem szabad sajnálni havi néhány ezer forintot azért, hogy a jármű biztonságban is legyen” – összegzi tapasztalatait Szombat Tamás.

A másik nagy autós üzletágból, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) befolyt díjak is csökkentek – több mint 8 milliárd forinttal – az egy évvel korábbihoz képest. „Az évről évre tapasztalható díjcsökkenés kedvező az ügyfeleknek, és abban, hogy ez lehetővé vált, szerepe van a kedvezően alakuló kárstatisztikáknak is” – mutat rá a MABISZ Gépjármű Tagozatának elnöke. A javuló kárstatisztika nemcsak a válság, a magas benzinárak következtében visszaeső gépjárműforgalommal, hanem a kármegelőzés érdekében életbe léptetett jogszabályi változásokkal – a bírságtételek jelentős emelése, az objektív felelősség bevezetése – is magyarázható.

Az életbiztosítási piacról származó adatok ma még nem teljesek, mivel a nyilvános részvénytársasági formában működő CIG Pannónia Életbiztosító adatait még nem tartalmazzák. A biztosítók visszajelzései alapján a lakosság körében a megtakarítási hajlandóság erősödik, kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyiben mutatkozik majd meg a befektetések piacán, és milyen mértékben választják az ügyfelek az elsősorban hosszú távú megtakarítási lehetőséget kínáló életbiztosítási termékeket.

A tapasztalatok szerint a túlzott és felelőtlen eladósodás kockázatait megtapasztalva a lakosság felismerte a megtakarítás, a nyugdíjas korra történő elő-takarékosság és öngondoskodás szükségességét. Mindenképpen kívánatos lenne, ha legalább azok az összegek, amelyek a nyugdíjas kori megélhetésre szolgáltak – a magán nyugdíjpénztári hozamok – „visszakerülnének” a hosszú távú megtakarítások rendszerébe, például az életbiztosításokba.

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac


Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

730 ezren váltottak tavaly kgfb-biztosítót

2012.02.17.

Az életbiztosítási díjbevételek lényegében stagnáltak, a nem életbiztosítási üzletágból származó díjak pedig – elsősorban az autóbiztosítások díjcsökkenése miatt – csaknem 5 százalékkal zsugorodtak 2011-ben – tette közzé a tavalyi évről szóló előzetes adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) pénteken.

2011-ben 821 milliárd forint díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, ami 2,69 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 843,8 milliárd forinttól. A biztosítási szerződések száma 60 ezerrel csökkent, így 2011 végén 11 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok.

„Nem jó hír, hogy csökkent a szerződések száma. Bár feltételezhető, hogy az életbiztosítási szerződések darabszámának 47 ezres csökkenése mögött a végtörlesztés lehetősége, illetve az a tendencia áll, hogy a lakosság megpróbálta mobilizálni megtakarításait hitelei kiváltása érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Ugyanakkor az életbiztosítási szerződésekre befolyt, 439,79 milliárd forintnyi díj mindössze 0,64 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, 442,6 milliárd forinttól. „Feltételezhetően az a réteg, amely képes megtakarítani és tudatosan gondoskodni saját és családja jövőjéről, a mostani, nehezebb körülmények között is megteszi ezt. Örvendetes jelenség, hogy a piac elmozdulni látszik a hosszú távú biztonságot jelentő, folyamatos díjas termékek irányába” – tette hozzá a főtitkár. E jelenséget támasztja alá, hogy 2011-ben az életbiztosításokból származó – az egyszeri és eseti díjakat csak 10 százalékos mértékben tartalmazó –, úgynevezett „korrigált” díjbevétel 299,2 milliárd forint volt, közel 8 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbit.

Az elmúlt évben folytatódott a befektetéshez kötött – unit-linked – biztosítások térnyerése a klasszikus, „vegyes” életbiztosítások rovására. 2010-ben az életbiztosítási díjbevétel 60 százaléka származott unit-linked biztosításokból, 2011-ben pedig már 67 százaléka.

A nem életbiztosítási üzletág 5 százalékos csökkenést szenvedett el 2011-ben: 2010-ben 401,2 milliárd, tavaly csupán 381,3 milliárd forintnyi díj folyt be az üzletágból. A piac zsugorodásának oka elsősorban az autóbiztosításokban keresendő, mind a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból, mind pedig a cascóból származó díjbevétel csökkent.

A 2012. évi kgfb-kampányban is tovább mérséklődtek a díjak, s ennek tudható be, hogy a szövetség előzetes adatai szerint a 2012. évi kampányban 730 ezren cseréltek kötelező biztosítót. „Egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy évről évre kevesebben váltanak biztosítót a kampányban: a 2009-es, 1,5 milliós csúcsot követően 2010-ben 1,23 millióan, tavaly pedig már csak a csúcsévben tapasztaltnak kevesebb, mint a fele váltott” – emelte ki Molnos Dániel.

A casco-díjbevételek is lejtmenetre kapcsoltak, ugyanakkor örvendetes jelenség, hogy a casco-szerződések darabszáma néhány ezerrel bővülni tudott. A „hiteles” autók számának csökkenésével, illetve kiesésével nem következett be a casco-szerződésszám zsugorodása. A kiesést feltehetően a kedvezményes áru, kötelező mellé kötött casco tudta ellensúlyozni. „Eszerint, ha csökkentett szolgáltatási tartalmú szerződést kötöttek is, de egyre többen érezték szükségét annak, hogy vagyontárgyaikat biztosítsák” – hangsúlyozta Molnos Dániel.

A tömegbalesetekben érintettek saját kgfb-biztosítójukhoz is fordulhatnak


A tömegbalesetekben érintettek saját kgfb-biztosítójukhoz is fordulhatnak

2013.03.18.

A biztosító társaságok illetékes vezetőinek hétvégi döntése értelmében a mielőbbi kárrendezés érdekében a csütörtöki, az M1-es és az M7-es autópályákon történt tömegbalesetekben érintettek kárfelvételét saját kgfb-biztosítójuk is elvégzi, amennyiben a károsult saját felelősségbiztosítójánál jelentkezik – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A hosszú hétvége előtti utolsó munkanapon, 2013. március 14-én az M1-es és M7-es autópályákon bekövetkezett tömegbalesetek elszenvedőinek, a kárfelvételek mielőbbi elvégzése érdekében, lehetőségük van arra, hogy kárukat a károkozó felelősségbiztosítójánál, vagy – az általános gyakorlattól eltérően – a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítójuknál jelentsék be. A károk felmérését az a biztosító végzi el, amely biztosítóhoz – az ügyfél választása szerint – a káresetet bejelentették.

A casco-biztosítással rendelkezők számára a kárfelmérést cascobiztosítójuk végzi.

Az általános gyakorlat szerint egy közúti balesetnél a balesetben érintett felek kitöltik a „Baleseti bejelentőt”, s ezt követően a károsultnak a károkozó felelősségbiztosítójához kell fordulnia. Ott történik meg a kár felmérése és a kárrendezés is.

A múlt csütörtöki tömegbaleseteknél a körülmények nagy valószínűséggel nem tették lehetővé az ilyenkor szokásos eljárást. A szélsőséges időjárás miatt valószínűleg nem történhetett meg a körültekintő nyomrögzítés, a körülmények részletes, helyszíni vizsgálata sem. Emiatt a felelősségi jogalap megállapítása a szokásosnál jóval bonyolultabb lesz.

A felelősségi jogalapok mielőbbi megállapítása érdekében a balesetben érintettek biztosítóinak illetékes szakértőiből álló operatív csoport alakul. E csoport kiegészül személybiztosítási, szállítmánybiztosítási és – mivel az eddigi információk szerint külföldi gépjármű is részese volt a tömegbaleseteknek -, nemzetközi kárrendezési szakemberrel is. Az operatív csoport szakemberei kísérlik meg rekonstruálni a baleseteket, döntenek a felelősség jogalapjáról annak érdekében, hogy a kárt szenvedettek mielőbb hozzájussanak a kártérítéshez.