Lassan emelkedik a casco szerződések száma


Lassan emelkedik a casco szerződések száma

2018.12.11.

Az elmúlt hetek hektikusan változó hőmérséklete után az előrejelzések szerint tartósan beköszönt a téli időszak. Az ilyen időjárási viszonyok között emelkedő balesetszám emlékeztetheti az autósokat arra, hogy gépjárművük téli felkészítésén túl a kiterjesztett biztosítást is érdemes megkötni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)

 

Mikor a hőmérséklet tartósan 7 Celsius-fok alá süllyed, különösen megnő a gumiszerelők forgalma, hiszen az autósok jelentős részének csak ekkor jut eszébe, hogy lecserélje a nyári gumikat. Sokan úgy érzik, ezzel le is tudták a felkészülést a tél kihívásaira. Decemberben pedig sok autós kap emlékeztetőt a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos egyéb teendőire és lehetőségeire: a kampányidőszakban az előzetes becslések szerint több mint nyolcvanezren mondták fel kötelező biztosításukat, és január 1-ig kötik meg velük választott társaságaik az új szerződésüket. Jellemzően az idősebb gépjárművek tulajdonosainak illetve üzembentartóinak maradt még meg a január elsejei évfordulós szerződésük. Számukra azért is különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése, mivel a gépjármű korának előrehaladtával exponenciálisan csökken az igényük a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítás megkötésére.

 

Az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt a magyar utakon futó személyautók száma, ami az idei első félévben elérte a 3,58 millió darabot a KSH adatai szerint. (Az összes, segédmotoros kerékpárok nélkül számított gépjárműállomány már 5,2 milliónál tart.) Az idei év első hét hónapjában 28 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, s az új autó eladások emelkedésének köszönhetően nőtt a casco szerződések száma is, ám a gépjárműpark növekedésétől elmaradó ütemben.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2018 első félévében 906 280 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez több, mint 53 ezerrel haladja meg a tavalyi év ugyanezen időszaki adatát, azonban a forgalomban lévő gépjárműveknek még mindig csak az ötödét-hatodát fedi le. Hazánkban ugyanis az öreg autók tömeges importja miatt 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (ez a KSH adatai szerint június végén 14,2 év volt), és ez sem kedvez a kiterjesztett vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának.  

 

Pedig tavaly a társaságok átlagosan több mint háromszázezer forintot fizettek ki egy-egy casco-szerződés alapján bejelentett kárra. Ehhez érdemes viszonyítani az éves szinten átlag kilencvenezer forint körüli díjat.

 

A casco-szerződések közvetve arra is késztethetnek, hogy jobban odafigyeljünk személyes biztonságunkra, mivel a biztosító akár elő is írhatja a téli gumi használatát bizonyos időszakokban. Magyarországon egyébként jelenleg nem kötelező a téli gumi használata, ám mind a közlekedés biztonságért felelős szervek, mind a biztosítók, és az abroncsgyártók is ajánlásokat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A balesetek száma ugyanis az enyhébb téli időszakokban megemelkedik, amiben a nem megfelelő gumihasználat is közrejátszik. Évtizedes tapasztalat, hogy a kemény és csapadékos téli hónapokban, amikor az átlagos haladási sebesség lassabb, inkább a koccanásos balesetek száma nő, míg enyhe időjárás esetén a következmények súlyosabbak. Általánosan igaz viszont, hogy a nyári gumik egyszerűen nem alkalmasak azokra a körülményekre, amelyek a téli időjárásra jellemzőek, 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban a havazás mellett gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok, amelyek az eltérő tapadású csúszásgátló anyagokra is jól reagálnak.

 

Egy új téli gumi profilmélysége 8-10 mm-közötti, ami használat során csökken. A 2013-as 72/2013. (XII. 2.) NFM rendeletben pontosították, hogy mi számít téli guminak, kimondva, hogy a bordázat mélységének meg kell haladnia a 4 mm-t. A felszerelt guminak pedig meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak.

 

Nyomós érv lehet az autók téli műszaki felkészítésére, hogy a biztosító bizonyos esetekben behajthatja a kifizetett kártérítést. A minimum profilmélységet el nem érő, sérült vagy szakadt abroncsokkal összefüggésbe hozható balesetek esetén a biztosító a károsultnak kifizeti ugyan a kártérítést, de annak összegét később a károkozótól visszakövetelheti.

Dok2

A biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó fokmérője


A biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó fokmérője

2018.11.27.

Tízből három magyar takarít meg rendszeresen a havi jövedelméből, de ugyanennyien vannak azok is, akik nem rendelkeznek megtakarítással. Ami a jövőről való gondoskodást illeti, a lakosság közel fele az állami nyugdíjban bízik, közel egyharmaduk azonban már nyugdíjcélú pénzügyi termékből szándékozik biztosítani nyugdíjas éveit – derül ki a Századvég Alapítványnak a Magyar Biztosítók Szövetsége megbízásából készített kutatásából.

 

A magyar lakosság 33 százaléka rendszeresen, 34 százaléka esetenként, 33 százaléka azonban egyáltalán nem tesz félre rendszeres jövedelméből – derül ki abból az 1100 fős reprezentatív kutatásból, amit a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a MABISZ megbízásából készített a lakosság pénzügyi tudatosságáról. A megtakarítási rendszeresség kérdésében egyszerre van jelen a megtakarítási képesség és a hajlandóság. A magukat jó anyagi helyzetűnek meghatározók körében is csupán 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya, ami azt mutatja, hogy nemcsak az anyagi helyzettől, hanem egyéb kapcsolódó attitűdöktől is erősen függ a pénzügyi magatartás.

 

Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők körében a folyószámla (41 százalék) és a készpénz (37 százalék) szerepelt a legmagasabb említési aránnyal. A felsorolt lekötött, kamatozó megtakarítási formákat 8 és 24 százalék közötti arányban említették a válaszadók. A magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodó lekötött eszközök használói jellemzően azok, akik közép- és hosszú távú megtakarítási időpreferenciával rendelkeznek, rendszeresen takarítanak meg, életkor szempontjából pedig a 40 év feletti generációk felülreprezentáltak. Ezzel szemben a készpénz, mint legkevésbé tudatos megtakarítási forma említése a 18–29 évesek, az eseti és az 1 évnél rövidebb időre megtakarítók esetében volt átlagon felüli. Szoros összefüggés van a megtakarítási eszközök terén látható tudatosság és a háztartás biztosítottsága között. A kamatozó eszközöket preferáló válaszadóknál átlagon felüli volt a biztosítások száma. Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők több mint kétharmada (67 százaléka) 5 éves megtakarítási időtávon belül gondolkodik. A megtakarítások időtartamát tekintve elmondható, hogy minél több a biztosítás a háztartásban, jellemzően annál hosszabb időre tesznek félre az emberek.

 

A felmérés szerint a magyarok közel fele (48 százalék) az államtól várja a jövedelmét nyugdíjas éveire vonatkozóan. Az állami nyugdíjat megjelölők esetében a legfeljebb eseti megtakarítással és az alacsony pénzügyi tájékozottsággal rendelkezők voltak felülreprezentáltak. A nyugdíjcélú pénzügyi termék (30 százalékos említés), valamint az egyéb megtakarítás (26 százalékos említés) már magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodik. A nyugdíjas korban végzett további munkát a válaszadók 27, a családi gondoskodást pedig 14 százaléka jelölte meg. A pénzügyi döntések meghozatalakor a legtöbben korábbi tapasztalataikra (40 százalék) vagy a család, barátok véleményére (38 százalék) támaszkodnak. A 18–39 évesek, az aktívan dolgozók, a diplomások és a fővárosiak körében többen hoznak meg pénzügyi ismereteikre, képzettségükre támaszkodva döntéseket. Tanácsadó segítségét mindössze 3 százalék veszi igénybe.

 

Minden második megtakarítással rendelkező (51 százalék) veszi figyelembe, hogy jár-e állami támogatás az adott pénzügyi termékhez. Jellemzően a rendszeres megtakarítással rendelkezők (60 százalék), valamint a közép- és hosszú távra megtakarítók (58–61 százalék) számára fontos az állami támogatás, mint termékelőny. Egy megkötött banki vagy biztosítási szolgáltatást követően az ügyfelek csupán 7–12 százaléka figyeli rendszeresen a konkurens szolgáltatók ajánlatait, további egyharmaduk alkalmanként végez összehasonlítást. Az ügyfelek kevesebb mint ötöde (15–18 százalék) váltott szolgáltatót 5 éven belül, így összességében elmondható, hogy egy termék vagy szolgáltatás melletti döntés után az ügyfelek többsége hűséges marad az adott bankhoz vagy biztosítóhoz.

 

A lakosság döntő többsége fontosnak tartja, hogy biztosítással rendelkezzen: élete, egészsége biztosítását 61 százalék, vagyontárgyai biztosítását 53 százalék tartja kiemelten fontosnak. Élete első (nem kötelező) biztosítását a megkérdezettek 47 százaléka még 25 éves kora előtt megkötötte, mindössze 14 százalék mondta azt, hogy még soha nem kötött biztosítást. A lakosság biztosítási ismereteit tekintve az elmúlt években nem történt jelentős változás: a megkérdezettek átlagosan négyféle biztosítást tudnak spontán módon felsorolni, a legismertebb biztosítástípusok továbbra is a lakás-, az élet- és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Módszertan

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány a MABISZ megbízásából telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2018 májusában, amelynek során 1100 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. A minta a fő szocio-demográfiai dimenziók mentén reprezentálja a felnőtt magyar lakosságot. A hibahatár plusz-mínusz 3,1 százalékpont.

 

„A közbeszerzés és a biztosítás kérdései” konferencia – 2018. november 7.


„A közbeszerzés és a biztosítás kérdései” konferencia – 2018. november 7.

A Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Biztosítók Szövetsége konferenciát szervez „A közbeszerzés és a biztosítás kérdései” címmel. A konferencián az előadások a biztosítási szolgáltatások közbeszerzésével, valamint az építési beruházások közbeszerzéséhez kapcsolódó biztosítási követelményekkel foglalkoznak. A részletes program és a jelentkezési lap a mellékelt meghívóban található. A részvétel ingyenes, regisztrációhoz kötött. A jelentkezést a kozbeszerzes@mabisz.hu e-mail címre várjuk.

Biztonság hete

 


Biztonság Hete

Biztonság Hete 2018 – helyszínek

Szeptember 17.

  • BUDAPEST Sajtótájékoztató Nemzeti Közszolgálati Egyetem
  • BÉKÉS Békéscsaba, Szent I. tér 7, felnőttek részére 09.30-tól
  • BÉKÉS Békéscsaba, Bartók Béla út 1-3. gyermeke részére 09.00-tól
  • HEVES Eger, Kemény Ferenc Sportcsarnok- Érsekkert 10.00-14.00 óra

Szeptember 18.

  • BARANYA Délután 12 órától 15 óráig a Pécsi Tudományegyetem 1. sz. Gyakorló Általános Iskolájában (Pécs, Alkotmány u. 38.)
  • SOMOGY A Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium lesz a helyszín – Egyházi iskola, 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 15.
  • FEJÉR 9.00-14.00 óra között Székesfehérvár, Interspar Áruház Budai úti parkolója

Szeptember 19.

  • GYŐR-MOSON-SOPRON Győr, Hunyadi u. 14. – Leier City Center reggel 9-től 13 óráig
  • NÓGRÁD Szécsény, XI. Ince Pápa tér 08.30-17.45 között
  • HAJDÚ-BIHAR Debrecen, Salétrom utca DKV Zrt. telephelye 09.00-12.00 között
  • PEST Budaörs Hársfa u. 6. kb. 400 fő ált. iskolás 09.00 órától
  • BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN Sátoraljaújhely Kossuth tér (sétáló utca) 08.45-től
  • BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN Sárospataki vár

Szeptember 20.

  • BÁCS-KISKUN Kecskemét Vadaspark (Műkert sétány 1.)
  • ZALA Zalaegerszeg Kis utca kerül lezárásra 09.00-12.00 között
  • SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG Nyíregyháza, Szt. Imre tér Korzó bevásárlóközpont

Szeptember 21.

  • CSONGRÁD Szeged, Dugonics tér 10.00 órától
  • VAS Szombathely, Gayer Park 09.00-12.00 között
  • KOMÁROM-ESZTERGOM Tatabánya, Vértes Center területén 12.00-17.00 között . Tatabánya Győri út 5-7.
  • PEST Göd Piarista Iskola sportpályáján (Göd, Jávorka Sándor u. 18, 2131) 9.30 – 10.30.
  • TOLNA PTE IGY Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda 7100 Szekszárd, Mátyás K. u. 5.
  • VESZPRÉM Ajka, Agóra tér 10.00 órától Várpalota Stadion 10.00 órától.

Szeptember 22.

  • BUDAPEST Bikás park– 14.00-20.00 óra között családi nap
  • JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Szolnok, Tiszai Hajósok tere (Tiszavirág gyaloghídnál) 10-14 óra.
  • HAJDÚ-BIHAR Debrecen, II. János Pál pápa tér 10.00-18.00 között

Biztonság Hete 2018 – Oktatási segédletek

A 2018-as Biztonság Hete országos rendezvénysorozaton a MABISZ oktatási szakértői a különböző helyszíneken egységes tematika alapján, játékos formában szeretnék közelebb hozni az iskolás korosztályokhoz a biztonság témáját. Ezt a célt szolgálja az alábbi képregény is, amely a 9-14 éves korosztálynak magyaráz el biztosítási alapfogalmakat, illetve az az oktatási segédanyag, amely az e felett lévő korosztályt célozza meg.

Biztonság Hete 2018 – Online játékkal

Az Országos Rendőr-Főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) idén második alkalommal is megrendezi a Biztonság Hetét 2018. szeptember 17-22 között. A témahét keretein belül elindult egy középiskolásoknak szóló edukációs online játék is, amiben a diákok egy fiatalokból álló társaság külföldi vakációját kísérik nyomon és egy játékos történeten keresztül válaszolnak a biztonsággal és balesetmegelőzéssel kapcsolatos kérdésekre. Abban az iskolában, ahonnan a legtöbb kitöltés érkezik, rendkívüli biztonsági napot tartanak a Biztonság Hete szervezői. Ezen felül a kitöltők között ajándékcsomagokat sorsolunk ki.

Biztonság Hete 2018 – Kerekasztal-beszélgetés a felelős szórakozásról

A Biztonság Hete,- immár országos rendezvénysorozat – keretein belül került sor a „Szórakozz felelősen” témájú kerekasztal-beszélgetésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A beszélgetés során számos partner figyelmeztette a fiatalságot az őket érintő veszélyekre, melyeket saját, személyes történeteiken keresztül mutattak be. A meghívott partnerek között volt Dr. Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő, Besenyei Péter műrepülő világbajnok, repülőoktató, Dr. Farkas Ramón, a MABISZ életbiztosítási ágazat vezetője, Benis Dániel a Sziget Fesztivál műszaki és biztonsági vezetője, valamint Takács Ákos, a Redbull Marketing Managere.

Bővebben

Biztonság Hete – Hagyományteremtő programhét

A MABISZ valamint a fővárosi és országos rendőri szervek kezdeményezésére 2017-ben először rendezték meg szeptember 18-22 között Budapest öt kerületében valamint hat Pest megyei városban a Biztonság Hetét, kapcsolódva a szeptember 20-i biztosítási világnaphoz, valamint a 21-i nemzetközi EDWARD Day-hez (European Day Without A Road Death – Európai Nap Közúti Áldozat Nélkül).

Bővebben

Biztonság Hete YouTube csatorna

2017 szeptemberében, az eredeti szándék szerint hagyományteremtő, a jövőben országos kezdeményezéssé váló rendezvénysorozat keretében Budapest több kerületében (II., VIII., IX., XVIII., XXII.) és Pest megye hat városában (Cegléd, Göd, Monor, Nagykőrös, Szentendre, Vác) találkozhatnak a helyi általános iskolák gyerekei és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló-segítő és a közlekedési, otthoni baleseteknél érintett szakmai szervezetek képviselőivel. A rendőrség és katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívják fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A helyi eseményekről a MABISZ és az ORFK a Biztonság Hete YouTube csatornán is beszámol.

Együttműködő partnerek

A „Biztonság Hete” tematikus hét kiemelt célcsoportja az általános iskolák felső tagozata. A több ezer gyermek részvételével zajló hatalmas összefogásban az ORFK-OBB és a MABISZ mellett együttműködőként részt vesznek a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a rendőrség és a katasztrófavédelem kerületi/városi testületei, a Magyar Vöröskereszt, Közlekedéstudományi Intézet, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), Magyar Autóklub, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Budapest Fővárosi és Megyei Balesetmegelőzési Bizottságok, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Országos Polgárőr Szövetség, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, BKV Zrt., FKF Zrt., Magyar Mentőkutyás Szervezetek Országos Szövetsége, valamint önkéntesek sokasága – köztük számos biztosítási szakember is.

A szervezésben és lebonyolításban a Budapesti és megyei Rendőr-főkapitányságok, a Fővárosi és Megyei Balesetmegelőzési Bizottságok, az érintett települések városi kapitányságai, az érintett kerületi és pest megyei önkormányzatok, továbbá a polgárőrség helyi szervezeteinek tagjai is közreműködnek.

Kiemelt szerep jut a programban résztvevő iskoláknak és pedagógusoknak, akik lehetővé teszik, hogy a diákok részt vegyenek a biztonságukat szolgáló rendezvényeken.

A Biztonság Hete nyilvánvaló baleset-megelőzési céljai mellett az együttműködés hozzáadott értéke, hogy a résztvevőknek a Biztonság Hete kapcsán kialakult, illetve megerősödött gyümölcsöző együttműködése további programok megvalósítását is szolgálja.

Hét évvel ezelőtt kezdte meg működését a MABISZ ügyfélszolgálata


Hét évvel ezelőtt kezdte meg működését a MABISZ ügyfélszolgálata

2017.09.01.

Több mint 165 ezren keresték fel a MABISZ fogyasztóvédelmi célú, hiteles információk közvetítésére létrehozott ügyfélszolgálatát. A valóban impozáns adatok azt mutatják, hogy helyes döntés volt a szervezet létrehozása, az intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket és beteljesítette az elvárásokat – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára a MABISZ Ügyfélszolgálat megalapításának hetedik évfordulóján.

A szövetség 2010. szeptember 1-jétől működteti az ügyfelek minél teljesebb körű informálását és hiteles tájékoztatását célul kitűző intézményét. Ez idő alatt 165 096 ügyfélmegkeresést regisztrált a szervezet.

„A MABISZ Ügyfélszolgálat életre hívásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a nemzetgazdaság olyan alapvető fontosságú területéről, mint a biztosítási szektor, megfelelő információkhoz jusson a lakosság és a vállalkozói szektor. Célunk már az intézmény létrehozásakor az volt, hogy segítsük az ügyfeleket a tájékozódásban, az információszerzésben és az esetleges vitás kérdések megoldásában. Az adatok azt mutatják, hogy jó volt az elgondolás, s sikeres a megvalósítás” – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

Az adatokból kitűnik, hogy a megkeresések száma a teljes éveket tekintve stabilan meghaladja az évi 20 ezret, s lakosság bizalommal fordul a szövetség ügyfélszolgálatához.

A leggyakrabban telefonon keresztül keresik fel az ügyfélszolgálatot, a 2010-es indulás óta összesen 141 261-szer tárcsázták az ügyfélszolgálat számát.

A MABISZ Ügyfélszolgálat 2010-es megalapításával jelentős fogyasztóvédelmi feladatot vállalt fel. A szövetség olyan fogyasztóvédelemmel kapcsolatos eszközeinek sorába illeszkedik, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak (kgfb) hiteles összehasonlítását nyújtó MABISZ Díjnavigátor, a hosszú távú megtakarításokra szolgáló élet- és nyugdíjbiztosítások megbízható összehasonlítását célzó Teljes Költség Mutató (TKM) kifejlesztése és működtetése, illetve a lakásbiztosításokkal kapcsolatos döntések meghozatalában segítséget nyújtó Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetése.

„A MABISZ Ügyfélszolgálat kiemelkedő sikere a szövetség más, fogyasztóvédelmi eszközei, valamint a korábbinál aktívabb, nyíltabb kommunikációt folytató, edukációs feladatokat is felvállaló szervezet sikere is egyben” – jelentette ki Molnos Dániel.

Megjelent a Magyar Biztosítók Évkönyve 2017


Megjelent a Magyar Biztosítók Évkönyve 2017

2017.08.31.

A magyar fuvarozási vállalkozások minden adminisztratív korlátozás ellenére teret nyernek a nyugat-európai piacokon. Ennek bizonyítéka a hazai szállítmánybiztosítási piac stabil növekedése is, derül ki egyebek mellett a hazai biztosítók 2017-es évkönyvéből, amelyet most tett közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A május végéig leadott társasági mérlegek adataiból elkészült az egyik első részletes ágazati elemzés. Az ebből kirajzolódó tendenciák érdekes részletekkel gazdagítják az elmúlt évnek nemcsak a biztosítási, de szélesebb kitekintésben a gazdasági és társadalmi folyamatait is. Így például abban, hogy a szállítmánybiztosítási szerződések száma tavaly több, mint 80 százalékkal megugrott és a díjbevételek is stabilan növekedtek, fontos szerepe van a magyar fuvarozási vállalkozások térnyerésének a nyugat-európai piacokon. Bár az ottani fuvarozók a saját kormányaiknál igyekeznek elérni a piacukat védő jogi korlátok bevezetését a közép-európai versenytársaikkal szemben, ám ezek a törekvések a tényleges üzleti volumenben még nem érzékelhetőek. A közép- és kelet-európai fuvarozók tevékenységét azonban megnehezítik a tőlük megkövetelt biztosítási fedezetek is. Egyre speciálisabb igények merülnek fel, s az ezekre való reagálás a biztosítók számára is külön feladatot jelent.

A változatlanul erős díjverseny ellenére a biztosítók igyekeznek a növekvő kockázattal arányos díjakat elérni. Ezek növelése annál is indokoltabb, mivel 2016-ban bizonyos kárkategóriában 60 %-os növekedést is érzékeltek egyes biztosítók. Nagymértékben nőttek a közlekedési balesetekhez kapcsolódó árukárok. Ez beleillik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál is tapasztalt kár darabszám-növekedés tendenciájába, derül ki az évkönyvből. De míg ott ez főként a személygépkocsi állomány több mint százezres bővülésének valamint a csökkenő üzemanyagárak következtében megnövekedett gépjárműhasználatnak volt a sajnálatos velejárója, addig a szállítmányozási területen a károk számának növekedésében szerepet játszott például az Európát érintő menekültválság is. A menekültek nagyon gyakran használják „közlekedési eszközként” a teherszállító járművek rakterét. Különösen az élelmiszerszállítmányoknál fordul elő – a szigorú élelmiszerhigiéniai előírások miatt, – hogy a címzett visszautasítja a teljes szállítmányt, függetlenül a tényleges károkozás mértékétől. Ez a szállítmányozó és fuvarozó cégeket is új kihívások elé állítja, és ennek a kártípusnak a kezelése egyre komolyabb problémát jelent a biztosítóknak is. A kockázat növekedése még inkább indokolttá teszi, hogy a biztosítók megalapozottan, az ügyfél és fuvarozó tevékenységének minél jobb megismerése után vállalják a kockázatot.

Az évkönyvből megtudható az is, hogy az ágazatban a tavalyi, több mint öt százalékos növekedéssel a 920 milliárd forintot megközelítő díjbevétel már majdnem elérte a válság előtti, 2007-es szintet. Az életbiztosítási szerződések száma 5 százalékkal csökkent az előző évihez képest, a nem életbiztosítási szerződéseké viszont összességében 1,7 százalékkal emelkedett. Az életbiztosítási bevétel szerényebb mértékben, a nem életbiztosításoké viszont jelentősen növekedett 2015-höz képest, így a teljes díjbevételen belül már kisebb az előbbi aránya. (Az előző évi 51,3 százalékról 49,6 százalékra csökkent.)

Az évkönyv megjelenésének pillanatában a hazai piacon 24 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaságnak volt tevékenységi engedélye, közülük 21 tagja a szövetségnek, míg a 19 biztosító egyesület közül egy, a 17 EU tagállami fióktelepi biztosító közül öt. Négy társaság piaci részesedése haladja meg a tíz százalékot, így együtt közel a piac felét fedik le.

Részletes elemzések és táblázatok a mabisz.hu-n olvashatók.

MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma


MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma

2015.07.28.

2015 első félévében az ügyfelek közel 12 000 alkalommal keresték meg a fogyasztóvédelmi és edukációs feladatokat ellátó MABISZ Ügyfélszolgálatot. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kötődő kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat kedden.

Az idei évben, január és június között összesen 11 597 megkeresés érkezett a MABISZ ügyfélszolgálatára, ami 1570 megkereséssel haladja meg az előző év hasonló időszakában mért adatokat. Az érdeklődők jelentős része – akárcsak az előző években – továbbra is telefonon keresztül kéri az ügyfélszolgálat segítségét.

A fogadott megkeresések száma

Kiemelt helyen szerepelnek a kgfb-ügyek, a szerződéseket, a kárrendezést érintő kérdések, s 2014-hez hasonlóan az idei első félévben is sokan érdeklődtek a bónusz fokozatok átvezethetőségével kapcsolatosan is.

A fogadott megkeresések jellege

„Közel öt évvel ezelőtt azzal a céllal hoztuk létre a MABISZ ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek számára gyors és pontos információt tudjunk nyújtani a biztosítási szerződéseket, lehetőségeket érintő, általános kérdésekben. Ez a törekvés szervesen illeszkedik ahhoz az edukációs és fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelyet a szövetség több más területen is folytat. Ennek szellemében hoztuk létre a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), illetve a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjak hiteles összehasonlítását nyújtó MABISZ Díjnavigátort. A fogyasztóvédelmi és edukációs feladatok kiemelt kezelése nemcsak a hazai, hanem az Európai Uniós iránnyal is összhangban van” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A biztosítási piac még nem heverte ki a válságot


A biztosítási piac még nem heverte ki a válságot

2010.11.12.

A biztosítási szerződések száma közel 465 ezer darabbal csökkent az elmúlt évben, miközben, főként a viharos időjárás következtében, a nem életbiztosítási szerződések káraira 60,9 milliárd forinttal magasabb összeget fizettek ki a társaságok, mint az előző évben – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) az idei első háromnegyed évet felölelő gyorsjelentése.

Látszólag örülhetnek a biztosítók, hiszen 2010 első kilenc hónapjában a biztosítási piac összes díjbevétele a válság kezdete óta először 2,98 %-os növekedést mutat. Ha azonban egy kicsit a számok mögé nézünk, a kép már nem ennyire szívderítő. „Továbbra is – több mint 4 százalékkal – zsugorodott a nem életbiztosítások piaca, ezen belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevétele az előző év hasonló időszakához képest 8,5 %-kal lett kevesebb. S a tendencia az idei kampány első, közel két hetének tapasztalatai alapján jövőre is folytatódhat – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A piac növekedését – amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta – ugyanis valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évit. „A válság hatására tavaly a díjbevételek olyan drasztikus mértékben estek, hogy még a jelenlegi, magasabb díjbevétel sem közelíti meg a válság előtti utolsó év, a 2007-es egyszeri díjas bevételét. Ha a nem igazán stabil és a gazdasági változásoknak erősen kitett egyszeri díjas biztosításokat csak csökkentett mértékben vesszük figyelembe, akkor a helyzet még kevésbé ad okot derűlátásra: a rendszeres díjas életbiztosítások piaca ugyanis továbbra is csökkenést mutat” – ad rövid helyzetelemzést a piacról Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

„Az életbiztosítási piac további gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legstabilabb formáját jelentik” – jelentette ki Paál Zoltán. A jelenlegi helyzetben, amikor a gazdaság gyengélkedik, az állami források is végesek, a demográfiai problémák a nyugdíj- és az egészségügyi helyzetet is egyre nehezebbé teszik, az öngondoskodás egyre fontosabbá válik. Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat erősödésének. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is” – tette hozzá a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

Aggodalomra ad okot a nem-életbiztosítási szerződések számának tartós és folyamatos csökkenése is. A tavaszi rendkívüli időjárási körülmények mutatták meg, hogy az ingó és ingatlan vagyontárgyakban okozott károk enyhítésében milyen fontos szerep hárulna a biztosítókra, azonban a gazdasági válság hatására, a lakosság pénzeszközeinek szűkülése miatt az előző évihez képest közel 216 ezer darabbal kevesebb neméletbiztosítási szerződést kötött a lakosság.

Az idei évben tapasztalt extrém időjárási körülmények megmutatkoznak a kárráfordításokban: a teljes tárgyévi kárráfordítás 464,1 milliárd forint volt az év első kilenc hónapjában, ami 22 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest. A nem-életbiztosítási kárráfordítás 60,9 milliárd forintos, közel 40 százalékos növekedést mutat, összege meghaladta a 213 milliárd forintot 2010 első kilenc hónapjában.

2010 első kilenc hónapjában a hazai biztosító társaságok összesített bruttó díjbevétele 622,3 milliárd forintot tett ki. Ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz, a nem életbiztosításokból származó díjak 314 milliárd forintot tettek ki, ami 14 milliárd forintos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.

Összességében: bár a válságév eséseit követően inkább gyenge stagnálásról számolhatunk be, a tény azonban az, hogy a hazai biztosítási piac még nem heverte ki a válságot, amelynek hatását még súlyosbítja az idei árvizek és viharok okozta fokozott kárterhelés.

A földrengés okozta károk meghaladhatják a fél milliárd forintot


A földrengés okozta károk meghaladhatják a fél milliárd forintot

Ál-kárszakértők Oroszlány térségében

2011.02.01.

Több mint három ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz kedd délig a 2011. január 29-i földrengéssel kapcsolatban, szakértői becslések szerint a földrengés okozta károk teljes összege meghaladhatja a fél milliárd forintot. A társaságok megerősített ügyfélszolgálattal várják a bejelentéseket – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2011. január 29-én szombaton 18:41-kor közepes méretű földrengés történt Oroszlánytól néhány kilométerre északra. A rengés sekély mélységben (kb. 6 km) pattant ki, magnitudója 4,7 volt a Richter-skálán. A biztosító társaságok már hétfőn kora reggel megkezdték a helyszínen a károk felmérését és ahol szükséges volt, kárszakértőiket az érintett területekre csoportosították át. A cégek jelzései alapján a bejelentések döntően kisebb falrepedésekkel, illetve a vakolat lehullásával járó károkról érkeznek. Nagyobb, az épületek szerkezetének sérülésével járó, statikai problémákat felvető káresetekről eddig nem érkezett információ. A leginkább érintett terület Komárom-Esztergom megye, de Győr-Moson-Sopron, valamint Fejér megyéből és Budapestről is érkeztek bejelentések.

Szinte az összes lakásbiztosítási szerződésben szerepel a földrengéskár, így az ügyfelek számíthatnak kártérítésre. „A biztosító társaságok a földrengések erősségét többféle skálán mérik. A legelterjedtebb a tizenkét fokozatú intenzitás skála, az úgynevezett „MSK 64” – ami nem azonos a szeizmológusok által használt „Richter skálával” -, de néhány biztosító számára az úgynevezett „Mercalli-skála” a támpont. A múlt szombati fölrengés azonban olyan mértékű volt, hogy a biztosítók mindegyikénél abba a kategóriába esik, amelyre a biztosítók már kártérítést fizetnek” – mondta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A biztosítók internetes weboldalaikon, telefonos ügyfélszolgálataikon, levélben, illetve személyesen, az ügyfélszolgálatokon is fogadják a kárbejelentéseket. A minél gyorsabb kárügyintézés érdekében a Magyar Biztosítók Szövetsége javasolja, hogy az ügyfelek adják meg napközbeni vagy mobiltelefonos elérhetőségüket, így a kárszakértők előzetesen időpontot tudnak egyeztetni és fel tudják gyorsítani az ügyintézést.

A MABISZ közben arra figyelmeztet, hogy ál-kárszakértők bukkantak fel Oroszlány térségében. Fontos tudni, hogy a valódi kárszakértők fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, és mivel általában magukkal viszik az ügyfél aktáját, így tisztában vannak az adatokkal, és nem tesznek fel felesleges vagy gyanús kérdéseket. Emellett a kárszakértők előre egyeztetett időpontban mennek ki a helyszínekre; így ha valakinek bármilyen kétsége merülne fel a kárszakértővel kapcsolatban, hívja a rendőrséget – figyelmeztet a MABISZ.

Magyarország területén évente 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak a szeizmológiai hálózat segítségével, melyek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A rengések gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt 2.5-3.0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 évente történik a Kárpát-medencében.

Csaknem nyolc és félezer földrengéskárt jelentettek be a biztosítókhoz


Csaknem nyolc és félezer földrengéskárt jelentettek be a biztosítókhoz

2011.02.10.

A biztosító társaságokhoz 2011. február 10-éig összesen 8481 földrengéssel kapcsolatos kárbejelentés érkezett. A károk nagyságáról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre, de a szakértők szerint a teljes kárérték meghaladhatja akár az egy milliárd forintot is – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) csütörtökön.

A biztosítók kárfelmérői folyamatosan, a helyszínen mérik fel a károkat. Mivel van olyan biztosító társaság, amely ügyfelei érdekében két hétre kitolta a kárbejelentési kötelezettség határidejét, még ezután is érkezhetnek bejelentések.

A biztosítókhoz érkezett bejelentések döntően kisebb falrepedésekkel, illetve a vakolat lehullásával járó károkról szólnak. Nagyobb, az épületek szerkezetének sérülésével járó, statikai problémákat felvető káresetek továbbra sem jellemzőek. A leginkább érintett terület Komárom-Esztergom megye, de Győr-Moson-Sopron, valamint Fejér megyéből és Budapestről is érkeztek bejelentések.

„Fontos tudni, hogy egzakt, ’körzővel rajzolt” ábra nem készíthető arról, hogy egészen pontosan milyen hatósugárban okozott károkat a földrengés” – hívta fel rá a figyelmet Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A rengések terjedése és a rengés nagysága – s ennek következtében érzékelhetősége és károkozása – ugyanis többféle tényezőtől, egyebek mellett talajmechanikai tényezőktől is függ.

A földrengéskár az úgynevezett „katasztrófakárok” közé tartozik, így szinte az összes lakásbiztosítási szerződés tartalmazza. A 14 lakásbiztosítási üzletágat művelő hazai biztosító társaság összesen 3 millió 60 ezer darab lakásbiztosítást kezel. A társaságok jelzései alapján a teljes szerződésállományból csupán néhány ezer darab olyan lakásbiztosítási szerződés van a piacon, amelyben opcionális – az ügyfél választásán múlt -, hogy a biztosító kockázatvállalása kiterjedjen-e a földrengés okozta kárra is, vagy sem. Ezekben az esetekben a biztosítók saját hatáskörben, egyedi döntés alapján vizsgálják meg a kártérítés lehetőségét.

A 2011. január 29-én szombaton 18:41-kor Oroszlánytól néhány kilométerre északra bekövetkezett közepes méretű földrengés erőssége a rengés epicentrumában a Richterskála szerint 4,7-es erősségű volt. A biztosítótársaságok a földrengés erősségére más rendszereket használnak, a rengés mértékét az úgynevezett MSK 64-es skála alapján határozzák meg, amely egy római számmal jelzett XII-fokozatú rendszer, és a rengés mértékét az érezhetőség, a hatás és az okozott kárkép alapján állapítja meg.