Az eddigi tapasztalatok szerint a járványhelyzet tovább erősíti azt a tendenciát, hogy a jó idő közeledtével egyre több kétkerekű jelenik meg az utakon. Ám sokan elfelejtik, hogy érvényes kötelező biztosítás nélkül a segédmotorok nem vehetnek részt a közúti közlekedésben. De érdemes felelősség, baleset és vagyonbiztosítást kötni a nagyobb értékű kerékpárokra is. Az új típusú elektromos közlekedési eszközök státuszának rendezését pedig segítheti a németországi precedens – állapítja meg a MABISZ közleménye.

 

 

A visszafogottabb becslések szerint is több mint félmillió robogó üzemel az országban. Bár a segédmotor nem számít gépjárműnek, a közúti közlekedésről szóló 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról egyértelműen kimondja, hogy érvényes kötelező biztosítási szerződés nélkül a segédmotorok nem vehetnek részt a közlekedésben. Alkuszi becslések szerint ugyanakkor ezeknek az eszközöknek csak valamivel több, mint felére kötöttek valaha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, és mindössze 15-20 százalékuk után fizetik ki rendszeresen a biztosítási díjat.

Pedig az ily módon évi egy-kétezer forintot spórolók sokat kockáztatnak: a rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, károkozás esetén azonban akár több százezer, személyi sérülés okozása esetén pedig akár többmillió forintnyi kárösszeget kell saját zsebből kifizetniük. Az MNB statisztikái szerint a biztosítók átlagos kárkifizetései a segédmotoros kerékpárok által okozott károk esetében 2018-ban meghaladták az 672 ezer forintot. Nagy segítség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, amit utólag behajt a károkozón.

Egyre többen pattannak bringára is, részben a lassanként állandósuló jó idő hatására, részben a tömegközlekedési eszközök elkerülése érdekében. A korábbi évek statisztikái szerint ma a lakosságnak már több mint kétharmada birtokol kétkerekűt, ezen belül pedig nagyjából ugyanilyen arányban használják is valamilyen gyakorisággal. A kedvező adatok hátulütője ugyanakkor, hogy a statisztikák szerint az unión belül nálunk az egyik legmagasabb az egymillió lakosra jutó halálos kerékpáros balesetek száma. A személyi sérüléses közúti közlekedési baleseteknek a kerékpárosokhoz nagyjából hasonló arányban az elszenvedői, mint az okozói. Utóbbiak számára különösen jó tudni arról, hogy a lakásbiztosításhoz kapcsolódó általános felelősségbiztosítás a balesetet okozó biciklisnek is segítségére lehet, hiszen kiterjedhet a kerékpárral történő károkozásra is. Ilyen biztosítás hiányában a károsult csak a kerékpárostól követelheti a kár megfizetését.

A lakásbiztosítás mindezek mellett fedezetet nyújthat a kerékpár ellopása esetén is, igaz csak a megfelelő nyílászárókkal és zárral felszerelt, zárt helyiségből történő lopás esetén térít. A speciális kerékpár biztosítások viszont baleset- és felelősségbiztosítások mellett vagyonbiztosítási fedezetet is tartalmazhatnak, így akár az utcáról ellopott biciklik, valamint elemi és töréskár, rongálás esetén is megtérítik a kárt. Egy megfelelően megválasztott felelősségbiztosítással akkor is védettek vagyunk, ha kölcsönzött biciklivel okozunk kárt. A járványveszély idején az is fontos lehet, hogy egyes termékeknél minden folyamat digitális (a kötés és a díjfizetés is), miként a teljes kárbejelentés és kárügyintézés is digitális appon keresztül végezhető el.

A kétkerekűek és más elektromos közlekedési eszközök gyorsan bővülő piacának jele, hogy egyes társaságok már tervezik a kerékpár biztosítások kiterjesztését az elektromos rollerekre is. Az új típusú eszközök hatósági besorolása egyelőre folyamatban van, így a társaságok is csak a saját üzletpolitikájuk szerint tudják kezelni az ezekre jelentkező felelősségbiztosítási igényeket. Van, ahol típusengedélyt kérnek hozzá, van, ahol az online, segédmotoros kerékpárra kötött szerződéseket érvényesnek tekintik. Az ugyancsak még nem egyértelmű európai szabályozásban fontos precedens lehet, hogy Németországban márciustól az elektromos rollerre biztosítói rendszámot kell igényelni. A 25 km/h-nál nagyobb sebességre képes elektromos kerékpárokra, a Segway-ekre is vonatkozó szabályozás szerint a biztosítótársaságoknál kell igényelni a rendszámtáblát, amely 12 hónapig érvényes, és a kötelező felelősségbiztosítás meglétét automatikusan bizonyítja. Aki hivatalos megjelölés nélkül vesz részt a forgalomban, azt pénzbírsággal büntethetik, a rendszám nélküli rollerrel kárt, vagy személyi sebesülést okozó személyt pedig a biztosító be is perelheti.