Ismerkedjünk meg röviden a veszélyközösség fogalmával! Veszélyközösségnek nevezzük az azonos kockázatoknak kitett személyek csoportját. A biztosító a biztosítási tevékenységének keretében ilyen veszélyközösségeket szervez az egyes biztosítási kockázatokra, ahol a nagy számok törvénye alapján az egyedileg bizonytalan, de az összességében becsülhető kockázat a veszélyközösség szintjén kiegyenlítődik. A biztosító tehát főszabályként a veszélyközösségtől begyűjtött pénzből (biztosítási díjak) finanszírozza a költségeit és a bekövetkezett károkat.

A veszélyközösség kialakításának legfontosabb eleme, hogy a biztosítottak a tényleges kockázatukkal arányos díjat fizessenek, ami biztosítja, hogy mindenki arányosan járuljon hozzá a közösségben felmerülő károk kifizetéséhez. A biztosító az összegyűjtött biztosítási díjakból tartalékokat képez, ezzel garantálva hosszú távú vállalásainak fedezetét és ügyel arra, hogy kárkifizetésre csak abban az esetben kerüljön sor, ha arra a vállalt biztosítási fedezet kiterjed. Ez egyben segíti a veszélyközösség díjszintjének megfelelő szinten tartását is. Amennyiben a szerződéses feltételek lehetővé teszik, a kártapasztalatok függvényében a biztosító a díjakat módosíthatja.

Kulcsszó tehát az arányosság! A beszedett díj arányos azzal a kockázattal, amit a biztosított a veszélyközösségbe hoz magával, továbbá arányos az igényelt szolgáltatás nagyságával is.

Nem, és ez nagyon fontos különbség a társadalombiztosításhoz képest. A magánbiztosító által elvállalható kockázattal (ún. biztosítható kockázat) szemben több elvárás létezik, hogy működni tudjon a nagy számok törvénye. Ilyen pl. hogy a káresemény bekövetkezése véletlenszerű, előre nem látható és a szerződésben meghatározott események tekintetében a biztosított akaratától független legyen.

A biztosító a kockázatelbírálás során dönt arról, hogy egy adott kockázat beilleszthető-e a veszélyközösség profiljába. A kockázatelbírálás eredménye lehet:

• normál díj melletti vállalás
• a kockázat elutasítása (pl. veszélyes tevékenység esetén)
• feltételek módosítása:
  • díjemelés (pl. foglalkozás vagy sporttevékenység vagy akár dohányzás miatt)
  • kizárás alkalmazása (pl. meglévő betegségek, sérülések esetén)
  • szolgáltatások körének szűkítése.

A biztosító szolgáltatása lehet egy előre megállapított fix összeg kifizetése (összegbiztosítás), vagy az egészségügyi ellátás finanszírozása (szolgáltatás-finanszírozó biztosítás), illetve a két megoldás valamilyen kombinációja.

Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a biztosító már a szerződéskötéstől kezdve szolgáltatást nyújt akkor is, amikor nincs konkrét káresemény vagy kifizetés. Ennek fontos részét képezi a rendelkezésre állás, a szükséges infrastruktúra folyamatos fenntartása annak érdekében, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a kifizetést bármikor, bármelyik biztosított felé rendben teljesíteni tudja. A biztosító tehát folyamatosan kockázatban áll.

• Összegbiztosítás esetében az előre meghatározott biztosítási összeg kerül kifizetésre (az esetleges önrész figyelembevétele mellett) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén. Itt tehát előre meghatározásra kerül, hogy mekkora pénzbeli szolgáltatást nyújt a biztosító a káresemény bekövetkezésekor. Ez a fajta szolgáltatás rugalmasan biztosít anyagi segítséget az extra kiadások (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, útiköltségek stb.) és a jövedelem-kiesés fedezéséhez baleset, betegség esetén.
• Szolgáltatás-finanszírozó biztosítás esetében a biztosító a tényleges egészségügyi ellátás költségeit vállalja át. Fontos különbség az előző változathoz képest, hogy a biztosító az egészségügyi ellátás előre pontosan nem tudható költségét fedezi korlátlanul vagy éppen limitekkel a szerződéses feltételek szerint. Jellemző módon a biztosító ilyenkor természetben szolgáltat; partnerén keresztül megszervezi az egészségügyi ellátást, azt a szerződésben meghatározott módon és mértékben finanszírozza. A biztosító partnerei segítségével több vonatkozásban is komfortosabbá teszi az ellátást, hálapénz-mentesen a következő, lehetséges szolgáltatásokat biztosítva: 24 órás asszisztencia, ellátásszervezés, előzetes időpont-egyeztetés/gyors hozzáférés, minőségi szolgáltatások (járó- és fekvőbeteg-ellátás, korszerű diagnosztikai eszközök, egynapos sebészet, betegszállítás), életkorhoz igazított szűrővizsgálatok lehetősége.

Különböző életkorban, ill. különböző élethelyzetekben találhat az aktuális igényekhez igazodó biztosítási terméket. A legkedvezőbb feltételeket ugyanakkor úgy tudjuk elérni, ha minél fiatalabb korban és minél jobb egészségi állapotban kötünk hosszú távra fedezetet nyújtó biztosítást.

Mint minden kötelezettségvállalás esetében, a biztosítási szerződésnél is alaposan mérlegelnie kell, hogy mit szeretne kapni és cserébe milyen kötelezettségeket vállal.

Fogalmazza meg az igényeit! Milyen szolgáltatásokat szeretne: kötetlenül felhasználható összeget vagy inkább az ellátás megszervezését szükség esetén? A széles skálán különböző összetételű fedezeteket talál, mérlegelnie kell többek között azt is, hogy egyéni vagy családra kiterjesztett fedezetre van szüksége.

Tájékozódjon! Egyre több biztosító kínál egészségbiztosítást. Minél szélesebb körben ismerkedjen meg a piacon található kínálattal, tájékozódjon a feltételekről (belépési/kilépési korhatár, limitek, szolgáltató partnerek stb.).

Figyelmesen olvassa el a feltételeket! Ha már kiválasztotta a biztosítót, szánjon megfelelő időt a szerződéses feltételek és egyéb tájékoztató anyagok részletes tanulmányozására! A szerződés aláírását, megkötését követően a szerződési feltételek ismeretének hiánya nem mentesíti Önt az abban foglalt kötelezettségek vagy ezek elmulasztásának következményei alól.

Fontos tudni, hogy csak a szerződésben rögzített eseményekre nyújt a biztosító fedezetet, és lehetnek olyan szolgáltatások, ahol korlátozásokat pl. limiteket alkalmaznak a biztosítók. Mindig figyeljen oda a szerződési feltételekre, melyek pontosan tartalmazzák, hogy mire terjed ki a biztosító szolgáltatása, ill. melyek a kizárások, mentesülési okok.

A szerződéskötéskor pl. a már fennálló betegségek, sérülések jellemző módon kizárásra kerülhetnek, vagy lehetetlenné teszik a biztosítás megkötését. Az előzménybetegségeknek is lehet jelentősége pl. kritikus betegségekre szóló biztosítás kötése esetén. Ennek akkor is lehet jelentősége, ha a betegség ténye ugyan nem ismert, de a tünetei okán vagy egyéb alapon a biztosítottnak tudnia kellett volna a betegségéről.

A kizárás azt jelenti, hogy a biztosító bizonyos kockázatokra, mivel azok jelentős kockázatnövelő tényezők, egyáltalán nem nyújt fedezetet. Ilyen kizárások lehetnek pl. az extrém sportok vagy hobbik, veszélyes földrajzi területek stb.

A biztosító mentesülése esetén, habár a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító mégsem köteles szolgáltatni. A mentesülésre okot adó körülmények a biztosított magatartásához kötődnek. Ide tartozik pl. a közlési- és változás bejelentési kötelezettség megszegése, a jogellenes szándékosság vagy a súlyos gondatlanság miatt bekövetkező esemény. Ezért külön felhívjuk a figyelmét a következő pontra.

Társaságtól, életkortól és a szolgáltatás tartalmától/nagyságától függ, hogy a biztosító milyen módszert alkalmaz a vállalt kockázat megbecsülésére: egészségi nyilatkozatot vagy orvosi vizsgálatot. Az egészségi nyilatkozat megtétele történhet írásban vagy akár telefonon, ahol ez utóbbira a biztosító lehetőséget nyújt. Az egészségi nyilatkozat kitöltése orvosi vizsgálat esetén is szükséges, illetve az egészségi nyilatkozatban foglaltak alapján dönthet úgy a biztosító, hogy orvosi vizsgálat is szükséges.

A biztosítottat minden esetben közlési kötelezettség terheli, azaz a valóságnak megfelelően köteles nyilatkozni egészségi állapotáról, foglalkozásáról, illetve sport- és szabadidős tevékenységéről, illetve minden olyan körülményről, melyre a biztosító kérdései irányulnak. A közlési kötelezettség mellett a változásbejelentési kötelezettségnek is eleget kell tenni, amennyiben a biztosítás tartama alatt lényeges körülmény megváltozik (pl. a biztosított veszélyes foglalkozásra vált, kockázatosnak minősülő sporttevékenységbe kezd). A biztosított ugyanakkor nem köteles az egészségi állapotában történt változást bejelenti a biztosítónak.

Bizonyos tényezők a kockázat vállalásának elutasítását, díjemelést, kizárás alkalmazását vagy a szolgáltatás szűkítését eredményezhetik. Ez azonban nem büntetés, hanem a veszélyközösség védelmében hozott intézkedés (viszonylag homogén kockázatközösség létrehozása, kockázatarányos díj biztosítása, ahogy azt az összefoglaló elején már jeleztük).

Fontos tudni azt is, hogy a biztosító jogosult a szerződéskötéskor és a tartam során megadott adatok ellenőrzésére a kár bejelentésekor. Amennyiben a megadott adatok nem feleltek meg a valóságnak, vagy valamilyen fontos körülmény elhallgatásra került (közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése), akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

Önrésznek nevezzük a kár azon részét, amit a biztosított magára vállal. Ez az összeg a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti olyan mértékben és módon, ahogyan arról a szerződés rendelkezik. Az önrész alkalmazása minden esetben csökkenti a biztosító kockázatát, és ezáltal a szolgáltatás díját is. Egyben arra ösztönzi a biztosítottat, hogy – az egész veszélyközösség érdekében – lehetőleg tegyen meg mindent a káresemény megelőzésére.

Összegbiztosítások esetében az önrész a tényleges szolgáltatási kifizetés elhalasztásával függ össze. Például a kórházi napi térítés esetében csak a 3., kórházban töltött naptól nyújt szolgáltatást a biztosító, vagyis az első két nap a biztosított önrésze, melyre nem jár szolgáltatás.

Szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások esetében az önrész megjelenhet az első szolgáltatás nyújtásánál vagy a felmerült költségek megosztásában, azaz a felmerült egészségügyi költségek egy részét (fix összeget vagy az összeg arányos részét) a biztosító nem téríti meg a szolgáltatónak, azt a biztosítottnak kell megfizetnie.

Egyes biztosítástípusok esetében előfordulhat, hogy a biztosító a szerződés egyes részeinek hatálybalépését, ill. a szerződés bizonyos kockázatait csak egy bizonyos idő elteltével vállalja. Ebben az időszakban a kockázatviselés tehát csak részleges, a biztosító csak a meghatározott szűkebb körben teljesít.

Az egészségbiztosítások ebben a vonatkozásban hasonló módon működnek, mint más biztosítások. A megszűnés oka lehet többek között a lejárat, a biztosított halála vagy az ügyfél részéről történő rendes felmondás, illetve a közlési, bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító felmondása.

Két esetre ugyanakkor külön is fel szeretnénk hívni a figyelmét:

• Amennyiben a szerződéses feltételek maximális életkort rögzítenek, akkor ennek meghaladtával az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés megszűnik.
• Amennyiben a szerződésben megszabott határidőben nem kerül befizetésre az esedékes biztosítási díj, az szintén eredményezheti a szerződés megszűnését. Ez adott esetben nagyon fontos lehet, mivel a szolgáltatás igénybevétele előtt a biztosító ellenőrzi, hogy a díjfizetés rendben megtörtént-e, ez a feltétele a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek.

Egyéb speciális esetekben is megszűnhet a szerződés, ezeket a biztosítási feltételek tartalmazzák

Ahogy korábban már jeleztük, az összegbiztosítások és szolgáltatás-finanszírozó biztosítások eltéréseiből adódóan más az eljárás az egyik, ill. a másik esetben. Vannak azonban olyan közös szabályok, melyek mindkettő esetében igazak.

• A káreseményt, annak bekövetkezését követően, a lehető leghamarabb jelezni kell a biztosító felé. Mindig figyeljen arra, hogy a biztosítási szerződésben rögzített határidőket és dokumentációs követelményeket minden esetben betartsa.
• A kifizetés, ill. az egészségügyi szolgáltatás nyújtását megelőzően a biztosító mindig végez ún. fedezetellenőrzést, vagyis megnézi, hogy az adott eseményre kiterjed-e a biztosítás, illetve a díjak rendben befizetésre kerültek-e.

A szolgáltatás-finanszírozó változatnál ugyanakkor számos olyan eltérés van a „klasszikus” összegbiztosításokhoz képest, melyekre célszerű külön kitérni. Az alábbi kérdések ezek megválaszolását célozzák.

A szolgáltatás igénybevételére csak előzetes bejelentkezést követően kerülhet sor. Minden esetben először egy erre megadott telefonszámot kell felhívni, ahol ellenőrzik a jogosultságot, megválaszolják a felmerült kérdéseket és szükség esetén megszervezik az ellátást. Erre a nap 24 órájában lehetőség van.

A biztosított az egészségi probléma felmerülésekor elsődlegesen nem a biztosítóval kerül kapcsolatba, hanem az ellátásszervezővel, mely a biztosító megbízásából megszervezi és ellenőrzi az egészségügyi ellátást, egyes esetekben kikérve a biztosító előzetes kárelbírálását.

Fontos tudni, hogy a biztosítási szolgáltatás a sürgősségi ellátásokra általában nem terjed ki. A sürgősségi ellátások szervezése minden esetben a társadalombiztosítás feladata.

Ez a biztosító/ellátásszervező döntése, aki ugyanakkor körültekintő módon, az ellátás minőségére koncentrálva választja ki az egészségügyi szolgáltatókat. Az ellátásszervező segít megtalálni az ellátási szükségletnek megfelelő szakorvost, melynek során igyekszik figyelembe venni a biztosított preferenciáit (terület, időpont).

Azt pedig, hogy adott esetben Ön milyen ellátásokra jogosult a szerződése kapcsán, mindig a választott biztosítás szolgáltatása határozza meg. Ennek pontos részleteit a szerződésben találja meg.

A biztosító az egészségügyi ellátás igénybevétele során nem hagyja magára a biztosítottat, és ez nagyon fontos körülmény. A biztosító megbízásából az ellátásszervező nyomon követi a folyamatot pl. tartja a kapcsolatot az ellátást végző orvossal vagy egészségügyi szolgáltatóval, és szükség esetén beavatkozik.

Természetesen nem feleslegesen kötötte meg a szerződést, mivel a biztosító a szerződés megkötésétől kezdve folyamatosan szolgáltatott azzal, hogy készen állt a lehetséges kárigények teljesítésére, ahogy arról az összeállítás elején már írtunk. Ez a tudat mindenképpen megnyugtató és biztonságot nyújt. De ez csak a biztosításszakmai oldala a kérdésnek. Van egy ennél személyesebb olvasat is.

Előre soha nem tudhatjuk, hogy milyen esemény fog bekövetkezni az életünkben, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítási fedezetekkel rendelkezzünk. A legnagyobb nyereség mégis az, ha nem kellett igénybe venni a biztosítási szolgáltatást, mert az azt jelenti, hogy egészségesen éltünk.

Panasz esetén azt először a biztosítója felé kell jeleznie. Ez történhet szóban (pl. személyesen, telefonon) vagy írásban (pl. személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, e-mailben). A biztosító minden panaszt köteles rövid határidőn, legkésőbb a jogszabályban rögzített 30 napon belül kivizsgálni és megválaszolni. A panaszkezelés vonatkozó részletes szabályait a Biztosítási törvényben találja meg (167/B §).

Amennyiben a kapott válasszal nem elégedett, akkor a következő jogorvoslati lehetőségek közül választhat:

• kérheti a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület közreműködését.
• fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál,
• fordulhat az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

• Egyre több biztosító ajánlja ezt a terméket, az egyes biztosítók szolgáltatási köre és háttere eltér egymástól. A részletekről tájékozódhat a biztosítók honlapjáról, de a képzett biztosításközvetítők kérésre az otthonában is felkeresik Önt.
• Amennyiben az Ön egészségbiztosítási szerződése az egészségpénztárak működését szabályozó jogszabályban (1993. évi XCVI tv.) meghatározott feltételeknek megfelel, akkor lehetőség van arra is, hogy a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítás díját a pénztári számláról egyenlítse ki. A technikai részletekről tájékozódjon a pénztáránál vagy a biztosítónál!
• Egyre elterjedtebb az a megoldás is, hogy a munkáltató a céges cafeteria (béren kívüli juttatások) keretében vásárolja meg ezt a szolgáltatást a dolgozók számára. Tájékozódjon a vonatkozó lehetőségekről munkáltatójánál!

Olvassa át a szerződés részletes feltételeit, tájékozódjon a biztosítók honlapján!

Kérdezzen bátran a biztosításközvetítőtől, a biztosító ügyfélszolgálatától!

A honlapunkon olvasható információk mellett keresse fel a Felügyelet honlapját (https://www.mnb.hu/felugyelet)!