Elérhetőségek


Elérhetőségek

MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége)

E-mail: info@mabisz.hu

Címünk: 1062 Budapest, Andrássy út 93.

Telefon: (+36 1) 802-8400

Fax: (+36 1) 802-8499

Levelezési cím: 1381 Budapest 62., Pf. 1297

Adószám: 19638672-2-42

Számlaszám: 10300002-20326416-00003285

MABISZ ESZE (Elkülönített Szervezeti Egység)

E-mail: mabiszesze@mabisz.hu

Címünk: 1062 Budapest, Andrássy út 93.

Levelezési cím: ESZE — 1381 Budapest 62., Pf. 1297

Adószám: 19638672-2-42

Számlaszám: 10300002-20384078-00003285

Kérjük, hogy leveleiket lehetőleg postafiókcímünkre küldjék, amivel nemcsak a posta munkáját segítik, de a levelek is valamivel gyorsabban jutnak el irodánkba.

Központi telefonszám: (+36 1) 802-8400

Kárügyintézés telefax: (+36 1) 802-8499

Kárbejelentés: kar@mabisz.hu

Panaszbejelentés: panasz@mabisz.hu


A MABISZ Ügyfélszolgálata az ügyféligények minél teljesebb kiszolgálása érdekében az alábbi ügyfélfogadási rend szerint üzemel:


Hétfő: 8.00-16.00


Kedd: 8.00-16.00


Szerda: 7.00-19.00


Csütörtök: 8.00-16.00


Péntek: 8.00-16.00


Tájékoztatjuk T. Ügyfeleinket, hogy a MABISZ Ügyfélszolgálata 2024. október 1-jén kedden kivételesen 7 órától 19 óráig áll ügyfeleink rendelkezésére, október 2-án szerdán pedig a szokásos munkarend szerint (8:00-16:00 óráig).


Mivel egészségünk megőrzése és a különösen veszélyeztetett embertársaink védelme közös felelősségünk, tisztelettel kérjük T. Ügyfeleinket, hogy a MABISZ illetékességébe tartozó ügyeikben szíveskedjenek lehetőleg a telefonos és elektronikus csatornáinkat igénybe venni, melyeken munkatársaink minden témakörben igyekeznek a lehető legteljesebb felvilágosítással szolgálni. Megértésüket és együttműködésüket nagyon köszönjük!


Panaszkezelési tájékoztatónkat ezen az oldalon találhatja meg.

Megközelíthetőség

Tömegközlekedéssel: az Oktogon vagy a Hősök tere irányából kisföldalattival (M1 sárga metró) vagy a 105-ös autóbusszal. Mindkét esetben a Bajza utca vagy a Kodály körönd megállónál érdemes leszállni.

Gyalogos megközelítés: az Oktogontól vagy a Hősök terétől mindössze 10 perces sétával az Andrássy úton.

Ügyfélszolgálat megközelítése: Ügyfélszolgálatunk az Andrássy út 93. szám alatti székházunkban található.

Parkolási lehetőség: a környéken fizetős parkolásra van lehetőség, ami azonban a környéken rendkívül korlátozott, nem előre tervezhető, így mindenképpen ajánlott a közösségi közlekedés igénybevétele.

Bemutatkozás

Szövetségünk fő célkitűzése

A magyarországi biztosítási monopólium megszűnése óta (1986) számos biztosítótársaság alakult Magyarországon, az addig meghatározó állami tulajdonú biztosítóintézetek szerepét átvették az újonnan létrejött részvénytársaságok. Ezzel párhuzamosan a biztosítás jogi környezete is gyökeres változásokon ment keresztül, ami szükségessé tette, hogy a társaságok érdekeik védelmében szakmai szövetségbe tömörüljenek. 1990. november 14-én nyolc biztosítótársaság megalapította a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ).

A MABISZ rövid története

A magyarországi biztosítási monopólium megszűnése óta (1986) számos biztosítótársaság alakult Magyarországon, az addig meghatározó állami tulajdonú biztosítóintézetek szerepét átvették az újonnan létrejött részvénytársaságok és biztosítóegyesületek. Ezzel párhuzamosan a biztosítás jogi környezete is gyökeres változásokon ment keresztül, ami szükségessé tette, hogy a társaságok érdekeik védelmében szakmai szövetségbe tömörüljenek.

1990. november 14-én nyolc biztosítótársaság megalapította a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ).

Napjainkra a magyarországi biztosítótársaságok, biztosítóegyesületek és EU tagállami biztosítók magyarországi fióktelepeinek jelentős része vált a MABISZ tagjává.

A MABISZ tevékenysége

A MABISZ tevékenysége két fő területre oszlik, az egyesületi szakmai érdekképviseleti tevékenységre, illetőleg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos feladatok ellátására.

Érdekképviselet

Az egyesületi érdekképviseleti tevékenység keretében Szövetségünk célkitűzése a magyar biztosítási szakma képviselete és érdekvédelme. Emellett szövetségünk feladatának tekinti tagjaink közös érdekkörébe tartozó tevékenységek koordinálását és levezetését (pl. kármegelőzés, oktatás, biztosítási csalások elleni védekezés). A MABISZ tagozatai fórumot biztosítanak közös területen dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjére is. A kutatási és a kármegelőzési munka támogatására egységes kárstatisztikai rendszert és több közös káradatbázist dolgozunk ki.

Az Európai Unió tagjaként a magyar biztosítási piacot szoros kapcsolatok fűzik az EU szerveihez, illetőleg más tagállamokhoz is, amelyek fenntartása érdekében a MABISZ tagja az Insurance Europe-nak, a biztosítószövetségek európai ernyőszervezetének, és kapcsolatokat ápol számos más nemzetközi szervezettel is.

A MABISZ társadalmi kötelezettségvállalása keretében nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók védelmére, a biztosításokkal kapcsolatos szakmai tájékoztatásra és a lakosság biztosítási edukációjára. Ennek szellemében honlapunkon is számos tájékoztató anyag található. A MABISZ évente több kiadványt publikál a nagyközönségnek és tagjainak, többek között a minden évben kiadásra kerülő MABISZ Évkönyvet, valamint sajtószemlét (Biztosítási Szemle) és szakmai folyóiratot (Biztosítás és Kockázat) is működtet. A MABISZ beszámolója itt tekinthető meg.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos feladatok

A MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE) a kötelező gépjármű-felelősségbiztossal kapocslatosan számos, jogszabályban rá delegált feladatot lát el. Többek között kezeli a Kártalanítási Számlát, mely olyan károsultaknak nyújt kártérítést, ahol a károkozó gépjármű nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, illetve bizonyos körülmények között, ha a károkozó ismeretlen. Ugyancsak a MABISZ ESZE kezeli Kártalanítási Alapot, amelynek feladata a fizetésképtelenné váló biztosítók KGFB károsultjainak kártalanítása. Szintén a MABISZ ESZE működteti a nemzetközi kárrendezéssel kapcsolatosan az Információs Központot valamint a Magyar Zöldkártya Irodát. Ismert tevékenység a károk és a Bónusz-Málusz fokozatok nyilvántartására szolgáló Központi Kártörténeti Nyilvántartás is.

Ügyvezető elnökség
Tagok:

Bacsó Gergely

Erdős Mihály

Havas Gábor

Holló Bence

Alexandre Jeanjean

Kovács Zsolt

Kurtisz Krisztián

Monika Spadlo Kolano

Zatykó Péter

elnök

Erdős Mihály

elnök-helyettes

Holló Bence

Ellenőrző bizottság

Munkatársaink:

Dr. Molnos Dániel főtitkár

Dr. Kerékgyártó Csaba nem élet
ágazatvezető és főtitkárságvezető

Lambert Gábor kommunikációs vezető

Dr. Farkas Ramón életbiztosítási ágazatvezető

Kéri Zsuzsanna pénzügyi számviteli
és kontrolling főosztályvezető

Dr. Svecz Mária tagozatvezető

Lencsés Katalin tagozatvezető

Dr. Juhász Istvánné tagozatvezető

Hortobágyi Katalin tagozatvezető

Szilágyi József informatikai osztályvezető

Czirók Zsófia titkárságvezető

Tagok:

Csata Dénes

Kiss Mariann

Kádár Péter

Varga Krisztián

Lilli Róbert

elnök

Munkaapparátus:

Szabó Mihály, belföldi területért felelős
főosztályvezető

Dr. Rumi Tamás, nemzetközi területért felelős
főosztályvezető

Kéri Zsuzsanna, számviteli rendért felelős vezető

Tatár Zsolt műszaki és informatika
főosztályvezető

Dr. Horváth Zoltán, vezető jogtanácsos

Bauer Zoltán, osztályvezető

Dr. Varga Kristóf, osztályvezető

Turi István András, csoportvezető

Domak Gabriella vezető aktuárius

Babocsai István belső ellenőrzési vezető

Szabó Ágnes csoportvezető

Both Mária könyvelési csoportvezető

ÁLLÁSAJÁNLATOK

A Magyar Biztosítók Szövetsége jelenleg az alábbi munkakör(ök)be keres munkatársa(ka)t:

Jelenleg nincs aktuális álláshirdetésünk.

TAGOZATOK ÉS SZEKCIÓK

Tagozatok:

  • Egészség-, Baleset és Kockázatelbírálói Tagozat
    • Orvosi Bizottság
    • Utasbiztosítási Bizottság
  • Életbiztosítási Tagozat
  • Gépjárműbiztosítási Tagozat
    • Kárrendezési Bizottság
  • Kommunikációs Tagozat
  • Vagyonbiztosítási Tagozat
    • Felelősségbiztosítási Bizottság
    • Ipari-biztosítási és Technikai Bizottság
    • Lakás- és kisvállalkozás Biztosítási Bizottság
    • Mezőgazdasági Biztosítási Bizottság
    • Szállítmánybiztosítási Bizottság
    • Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottság
  • Üzleti Tagozat

Szekciók

  • Aktuáriusi Szekció
  • Belső Ellenőrzési Szekció
  • CFO Szekció
  • HR Szekció
  • Informatikai Szekció
  • Jogi Szekció
  • Pénzügyi Szekció
  • Oktatási Szekció

Vezérigazgatói klub

Referenciarendszer

A magyarországi függő és független biztosításközvetítők Referencia Rendszere a magas színvonalon működő biztosításközvetítők tevékenységét, piacon való megmaradását elősegítő ajánlólevél-rendszer.

A rendszer a biztosítótársaságok és független biztosításközvetítők önkéntes részvételével működik.

A Referencia Rendszerhez csatlakozott társaságok
MABISZ_REFERENCIA_RENDSZER_SZABÁLYZAT_2022_02_01-jétől_tisztázott

Nemzetközi kapcsolatok

Insurance Europe (CEA)

Az Insurance Europe (korábbi nevén: CEA*) a nemzeti biztosítási szövetségeket tömörítő „csúcsszövetség”, amely 1953-ban alakult meg Párizsban. A MABISZ 1992 óta társult tagja, majd 1998 óta rendes tagja a szervezetnek. Az Insurance Europe megfogalmazott céljai közé tartozik többek között:

Bővebben

Council of Bureaux (CoB)

Európában, a fejlett motorizációjú országokban már a két világháború között kötelezővé tették a gépjárművel okozott károkat fedező felelősségbiztosítások megkötését. A háború után romokban heverő kontinens szinte az elsők között tűzte ki céljául, hogy a közúti baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön hátrányos helyzetbe, ha a kárt külföldi gépjármű okozta.

Bővebben

Presse Internationale des Assurances (PIA)

Szövetségünk – a Biztosítási Szemle kiadójaként – tagja a biztosítási szakfolyóiratok nemzetközi szervezetének. A szervezetet 1954-ben alapították Párizsban. A PIA-nak jelenleg 18 állandó és 8 levelező tagja van, a szervezet hatóköre elsősorban Európára korlátozódik.

Bővebben

Association International de Droit des Assurances (AIDA)

A nemzetközi szervezet a biztosítási jogászokat tömöríti.

2006 november végén került megrendezésre Budapesten az immár hagyományos IX. AIDA Budapest Biztosítási Szeminárium. A kétévenként megrendezett nemzetközi konferencia témája: „Új tendenciák a biztosítási szerződési jog törvényi szabályozásában” – volt.

Bővebben

International Committee of Life Insurance Medicine (ICLAM)

A biztosítási orvos nemcsak gyógyító szakember, hanem a biztosításügy és a piac egyik kulcsszereplője. Tevékenysége három ponton kapcsolódik a biztosítási szisztéma kialakításához és működtetéséhez.

Bővebben

Tájékoztató a vagyon és műszaki biztosításokról


Tájékoztató a vagyon és műszaki, valamint az üzemszünet biztosításokról

A tájékoztatóban megfogalmazott biztosításszakmai ismeretek segítséget nyújthatnak az ügyfeleknek, leendő ügyfeleknek a biztosításkötés előtt és a biztosítás időtartama alatt, továbbá a biztosításközvetítőknek az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelő biztosítási módozat megtalálásában, a biztosítási feltételek „testreszabott” kialakításában. A közbeszerzési pályázatok biztosításra vonatkozó részeinek kiírásánál kiemelten fontos lehet a megfelelő biztosítási ismeretek alkalmazása, hogy a beszerzéshez, a projekthez illeszkedő biztosítás megkötése kerüljön előírásra.

Tájékoztató az üzemszünet biztosításról

Ipari és/vagy kereskedelmi vállalatok, vállalkozások esetén a vállalkozás vagyontárgyait védő vagyon- és géptörés biztosítások mellett jelentős szerepet játszanak az un. üzemszünet biztosítások. Egy tűzeset vagy egy géptörés biztosítási esemény esetén a termelés-, illetve a bevétel kiesése nagyobb veszteséget okozhat, mint maga a dologi kár. A Tájékoztató az üzemszünet biztosításokról tartalmaz hasznos információkat.

Visszaélés-bejelentés


Visszaélés-bejelentés

A visszaélés-bejelentési rendszer általános szabályai

A MABISZ a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján, azzal összhangban visszaélés-bejelentési rendszert működtet.

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet

  1. a MABISZ munkavállalója;
  2. az a munkavállaló, akinek a MABISZ-nál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt;
  3. a MABISZ-szal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
  4. az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a MABISZ-szal szerződéses kapcsolatban áll;
  5. a MABISZ ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy;
  6. a MABISZ-szal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
  7. a MABISZ-nál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes;
  8. a MABISZ-szal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
  9. az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a MABISZ-szal megszűnt.

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre (különösen: csalás, lopás, korrupció, vesztegetés, adózási, számviteli, pénzügyi vagy versenyjogi rendellenességet megvalósító esemény) vonatkozó információt lehet bejelenteni. E szabályzat vonatkozásában visszaélésnek minősül minden olyan szándékos cselekedet, melyet a MABISZ vezetője, munkatársa, vagy a MABISZ-szal szerződéses vagy más kapcsolatban álló személy követ el azért, hogy a MABISZ-nak, tagbiztosítóinak, vagy ezek ügyfeleinek jogtalan hátrányt okozzon, vagy terhükre jogtalan előnyhöz jusson.

A visszaélések bejelentésének módja

Az arra jogosultak a visszaéléseket a kizárólag erre a célra szolgáló e-mail címre (visszaelesbejelentes@mabisz.hu) küldött üzenetben, a főtitkárságvezető részére címzett papír alapú levélben (1381 Budapest 62., Pf. 1297) vagy személyesen a MABISZ székhelyén (1062 Budapest, Andrássy út 93.) jelenthetik be.

A bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak.

A nem munkavállaló bejelentő a bejelentés megtételekor a nevét és lakcímét, jogi személy bejelentő esetén a székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét köteles megadni.

A visszaélés szóbeli bejelentése esetén a MABISZ a szóbeli bejelentést jegyzőkönyv formájában írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

A bejelentés megalapozottsága

Az MABISZ a bejelentők figyelmét ezúton is felhívja a rosszhiszemű bejelentés 2023. évi XXV. törvény 3. § (5) bekezdésében foglalt következményeire. A jóhiszemű bejelentő által tett, de kivizsgálást követően utóbb a megalapozatlannak, tévesnek bizonyuló bejelentések nem járhatnak a bejelentőre nézve hátrányos következménnyel.

A MABISZ minden bejelentést a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgál. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meg lehet hosszabbítani.

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

  1. a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg;
  2. a bejelentést nem a jogszabály szerint erre jogosult személy tette meg,
  3. a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
  4. a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Ha az eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt, a MABISZ a vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.

A bejelentések kivizsgálása

Ha az eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt, a MABISZ a vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.

A MABISZ minden bejelentést a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgál. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meg lehet hosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól tájékoztatni kell. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

A bejelentés kivizsgálása során a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az elkövetett visszaélés bűncselekményt valósít meg, vagy annak alapos gyanúja felmerül, a főtitkár dönt a büntető feljelentés megtételéről.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

Adatkezelés

A bejelentő adatait a MABISZ az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.), valamint a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról 2023. évi XXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, bizalmasan kezeli.

A személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg.

A Zöldkártya Rendszer tagországai


A Zöldkártya Rendszer tagországai

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Közlekedési Albizottsága 1953. január 1-jei hatállyal, nyolc ország (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság) részvételével hívta életre a Zöldkártya Rendszert. Fél éven belül további négy ország (Dánia, Norvégia, Finnország és Írország), majd a következő években majdnem minden európai ország csatlakozott a rendszerhez. Magyarország 1960 óta tagja a Zöldkártya Rendszernek.

A Zöldkártya Rendszer megfelelő működése érdekében a csatlakozást az Irodák Tanácsa (Council of Bureaux – a Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve) egyre szigorúbb feltételekhez köti. Az új tagok meghatározott ideig korlátozott jogokkal járó ún. átmeneti tagsággal rendelkeznek, működésüket pedig a Council of Bureaux közgyűlése által erre a célra választott bizottság ellenőrzi és segíti.

Bár a Zöldkártya Rendszer deklaráltan európai szervezet, gazdasági, politikai és idegenforgalmi okok miatt egyes nem európai országok (mint pl. Marokkó, Tunézia, Azerbajdzsán, Irán) is tagsággal rendelkeznek.

A Zöldkártya Rendszer tagországainak aktuális listája elérhető a Council of Bureaux honlapján.

 

Utasbiztosítások


Utasbiztosítások

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alábbi tájékoztató nem teljes körű. A biztosításokra vonatkozó általános szabályok, melyek az utasbiztosításokra is vonatkoznak (szerződés létrejötte, megszűnése, díjfizetés kötelezettség és annak elmulasztásának következményei stb.) az alábbi összefoglalóban nem szerepelnek. Jelen tájékoztató nem helyettesíti ezek ismeretét. Kérjük ezért, hogy a részletes feltételekről mindenkor alaposan tájékozódjon a szerződés megkötése előtt!

I. Utasbiztosítási tudnivalók a KORONAVÍRUS kapcsán

Az utasbiztosítással és az útlemondási biztosítással kapcsolatos leggyakoribb kérdések koronavírus kapcsán

Milyen biztosítási fedezetek elérhetőek az utazások kapcsán

Az utazások kapcsán kétféle biztosítási védelem érhető el az utazó számára, mindkettőnek más a funkciója. Az utasbiztosítás az utazás során érvényes (az utazás első napjától a hazaérkezésig), míg az útlemondás biztosítás jellemzően az utazást megelőző időszakra szól (az utazás lefoglalásától az utazás kezdetéig). Ezek a biztosítások elérhetőek külön-külön megvásárolva és egyben (ún. kombinált termék) is.

Az utasbiztosítás, – amit BBP biztosításnak is nevezünk a baleset, betegség és poggyász szavak betűszavaként, habár ma már több biztosítási fedezetet is tartalmazhat, – talán legfontosabb szolgáltatása, hogy 24 órában elérhető telefonos segítséget nyújt, mely keretében többek között koordinálja az utazás során felmerülő egészségügyi probléma kapcsán szükséges sürgősségi orvosi ellátást. Ezen túlmenően a választott terméktől függően különböző összeghatárig tartalmazhat betegségbiztosítást, balesetbiztosítást, poggyászbiztosítást, az utazáshoz kapcsolódó segítségnyújtási szolgáltatásokat, gépjármű asszisztenciát, továbbá felelősségbiztosítást, jogvédelmi biztosítás stb. fedezetet. A biztosító „kockázatviselése” ebben az esetben az utazás idejére szól, azaz az utasbiztosítás alapvetően az utazás első napjától a hazaérkezésig érvényes.

Az útlemondás/stornó biztosítás „kockázatviselése” az utazási szolgáltatás (pl. szállás, repülőjegy) lefoglalásától, (az ehhez az időponthoz kapcsolódó szerződéskötéstől), az utazás kezdőnapjáig szól. Fő funkciója az utasbiztosítástól eltérően az, hogy ha az utas, jellemzően váratlanul fellépő egészségügyi okból nem tud elutazni, akkor térítse az esetlegesen fizetendő bánatpénzt / kötbért, egyszerűen fogalmazva, a lemondási költséget. Fontos, hogy a lemondás okait (biztosítási esemény) a biztosítás általános szerződési feltételei (biztosítási feltétek) tételesen felsorolják, a szerződés alapján a biztosító csak az ott nevesített esetekben (biztosítási események bekövetkezése esetén) fizet kártérítést! Ezek az események jellemzően a biztosított vagy közvetlen családtagja váratlan megbetegedéséhez kapcsolódnak. Jelen GYIK azt tekinti át, hogy a koronavírus kapcsán kialakult nemzetközi helyzet hogyan érinti ezeket a biztosításokat.
Utasbiztosítás

Térít-e a biztosító, ha olyan országba / régióba utazom, amely szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata által „utazásra nem javasolt” térségek között?

Amennyiben az utas olyan területre utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata által „utazásra nem javasolt térségek” között a világjárvány miatt, nem minden utasbiztosítás nyújt szolgáltatást a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigények vonatkozásában. Az utazásra nem javasolt térségek naprakész listája a következő oldalon érhető el:

      Utazásra nem javasolt országok és térségek | Konzuli Tájékoztatás (gov.hu)

      Amennyiben nem koronavírussal, hanem egyéb biztosítási eseménnyel kapcsolatban merül fel kárigénye az utasnak (pl.: baleseti sérülés, poggyászkár stb.), egyes biztosítók vállalják a szolgáltatást, mások viszont nem. A biztosítók eltérő szolgáltatásokat nyújthatnak, és eltérő biztosítási összegeket (szolgáltatási limitet) alkalmazhatnak, így mindig érdemes az utazás előtt több biztosító ajánlatát összehasonlítani, vagy szakértőhöz fordulni.

Amennyiben céges kiküldetésről, üzleti útról van szó, akkor a biztosított a munkáltatójánál érdeklődjön arról, hogy a munkáltató vállalati utasbiztosítása miként rendelkezik erről a kérdésről, mivel egyes vállalati utasbiztosítások az egyéni utasbiztosításoktól eltérően rendelkezhetnek a területi hatály kérdésében. Amennyiben pedig bankkártyához tartozó utasbiztosítással utazik külföldre, úgy hasonlóan javasoljuk, hogy tájékozódjon bankjánál a területi hatályról és a járványra vonatkozó szolgáltatásokról még az utazás előtt.

Van-e különbség a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata honlapján feltüntettet két kategória (utazásra nem javasolt térségek és fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek) között a biztosítás megítélése szempontjából?

Igen, van.

A biztosítók jellemzően az I. kategóriába (utazásra nem javasolt térségek) sorolt területek esetében nem nyújtanak szolgáltatást, mert ezen területekre a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata „nem javasolja az utazást”, vagyis, ha valaki mégis ilyen területre utazik, nem lesz érvényes a biztosítása. Utazásra nem javasolt országok és térségek | Konzuli Tájékoztatás (gov.hu) A II. kategóriába (fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek) sorolt területek kapcsán pedig a biztosítók jellemzően nem korlátozzák szolgáltatásukat, habár javasolják, hogy az ügyfelek körültekintően válasszanak úti célt!

Mi a helyzet akkor, ha az utazásom alatt sorolják át az adott országot / régiót „utazásra nem javasolt” térségnek járványhelyzet miatt?

Ha az utas nem az „utazásra nem javasolt térségek” között felsorolt helyre látogat, de az utazás során válik azzá az adott régió, egyes biztosítók – az utasbiztosítás érvényességi idején belül – időkorlát nélkül vállalják a vírusfertőzés és egyéb biztosítási esemény kapcsán felmerülő kárigények megtérítését, ha az utazás során kerül átsorolásra az adott terület az utazásra nem javasolt térségek közé. Azonban vannak biztosítók, amelyek korlátozzák, hogy az átsorolás után legfeljebb mennyi ideig vállalják a kockázatviselést egy ilyen területen, és javasolják, hogy a megadott időszakon belül az utas hagyja el a veszélyesnek minősített térséget.

Mi a helyzet akkor, ha karanténba kerülök?

Az adott területre vonatkozó be- és kiutazási karantént csak hatóság rendelhet el és szintén hatóság oldhatja azt fel. Ha az utas karanténba kerül, együttműködési kötelezettség terheli! Pusztán a karanténba kerülés ténye jellemzően nem minősül biztosítási eseménynek, ezért a legtöbb biztosító nem nyújt szolgáltatást. Azonban van olyan utasbiztosítás, amely alapján a biztosított karanténba kerülése is biztosítási eseménynek minősül, és ez alapján pl. megtéríti a karantén miatt felmerült meghosszabbított szállodai tartózkodás vagy a hazautazás többletköltségét, napi díjat térít.

Amennyiben a karantén időtartama alatt biztosítási esemény következik be, például a biztosított személy a koronavírus miatt vagy egyéb okból kifolyólag sürgősségi orvosi ellátásra szorul, vagy ha egyéb biztosítási esemény történik, akkor a biztosítók vállalják a szolgáltatást, a kórházi ellátást.

Meg lehet-e hosszabbítani az utasbiztosításomat?

Amennyiben a biztosított utazó az adott területre elrendelt karantén miatt nem tud visszautazni Magyarországra az utasbiztosításának érvényessége alatt, akkor a telefonos ügyfélszolgálatok jellemzően segítséget nyújtanak az utasbiztosítás meghosszabbításában.

A biztosítók gyakorlata eltérő a szerződés meghosszabbításával kapcsolatban. Emiatt, és azért is mert a meghosszabbítás jellemzően előzetes engedélyhez kötött, kiemelten fontos, hogy egyedi tájékoztatást kérjünk a biztosítótól, akinek elérhetőségét minden utazás során tartsuk „kéznél”!

Lehet-e töröltetni az utasbiztosításomat?

Amennyiben egy korábban megvásárolt utasbiztosítást az ügyfél nem veszi igénybe, mert nem utazik el, a szerződés kockázatba lépése előtt bármikor lemondhatja azt, a biztosítók a díjat teljes mértékben visszatérítik. Fontos, hogy az ügyfél utasbiztosítás törlésre vonatkozó kérését még a biztosítás kockázatviselésének megkezdődése (a tervezett utazás első napja) előtt jelezze a biztosító felé!

Kiterjed-e az utasbiztosítás a Covid-19 fedezetre?

A biztosítók jellemzően vállalják a szolgáltatást a koronavírus-járvány kapcsán szükséges sürgősségi ellátás vonatkozásában (ideértve különösen az orvosi ellátás, gyógyszerek, mentés és hazaszállítás költségét) a választott utasbiztosítás szerinti összeghatárig. Mindazonáltal előfordulhat, hogy a biztosító terüli korlátozásokat alkalmaz (bizonyos területeket kizár a fedezetből), illetve felső korlátot alkalmaz a biztosítási összegnél. Javasoljuk, hogy a biztosításkötés előtt tájékozódjon a biztosító honlapján vagy ügyfélszolgálatán, illetve személyesen a biztosítási tanácsadójánál, hogy a választott utasbiztosítás milyen szolgáltatásokat tartalmaz.

Emellett szeretnénk ismét felhívni a figyelmet, hogy a biztosítók jellemzően nem nyújtanak szolgáltatást abban esetben, ha az utazás olyan országba vagy térségbe történik, amely a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata által az utazásra nem javasolt térségek között szerepel. Az utazásra nem javasolt térségek listája a következő oldalon érhető el: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek

További információk a járványügyi helyzetről itt találhatóak: 

https://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasi-tanacs

Útlemondás biztosítás

Fizeti-e a biztosító az útlemondással kapcsolatos költségeket, ha olyan területre szól az utazásom, amit lezártak / karanténba helyeztek, a koronavírus miatt?

Az útlemondás biztosítás nem fizet, ha olyan területre szól az utazás, amit lezártak. A biztosított karanténba kerülése akkor lehet biztosítási esemény, ha annak oka a betegség és nem egyéb, hatósági rendelkezés, vagy az adott biztosítás szabályzatában ez kifejezetten szerepel. Az útlemondás biztosítás csak azokban az esetekben szolgáltat, amelyeket a biztosítási feltételek tételesen felsorolnak. A lemondás okai akár széles kört is felölelhetnek (pl. a biztosított vagy egy közeli hozzátartozó elhalálozása, súlyos megbetegedése, nagyobb kárú betörés vagy rablás esetén, váratlan terhesség stb.) mindegyikben közös ugyanakkor, hogy ezek valamilyen módon mind a biztosított személyéhez, illetve egyes esetekben a biztosított személy közvetlen hozzátartozójához kötődnek. A célország vagy adott térség koronavírussal vagy bármely vírussal fertőzöttsége, vagy ennek veszélye a biztosítás szempontjából jellemzően nem lemondási ok, azaz nem biztosítási esemény.

Fizet a biztosító, ha olyan területre szól az utazásom, ahova félek elmenni, mert a közelben már felbukkant a koronavírus?

Nem számít biztosítási eseménynek, ezért az útlemondás biztosítás nem nyújt térítést, ha az utas a járványtól való félelmében nem kíván elutazni.

A fenti esetben visszakapom-e az útlemondás biztosítás díját?

Főszabályként a díjvisszafizetés esete fel sem merülhet az útlemondás biztosításnál, mivel vagy bekövetkezik a biztosítási esemény (pl. utas igazolt megbetegedése) és a biztosító megtéríti a lemondási költséget, vagy problémamentesen elutazik az utas és akkor a biztosító szolgáltatása az utazás napjáig a kockázatban állás volt. 

Van ugyanakkor olyan biztosító, amely részleges díjvisszatérítést ad, ha a biztosító kockázatviselése a biztosítási érdek megszűnésére tekintettel a tervezett utazás kezdete előtt megszűnik (az utazási szolgáltató lemondja vagy törli az utazást) és az ügyfél nem él(t) szolgáltatási igénnyel. Az ügyfél ebben az esetben a kockázatviselés hátralévő tartamára vonatkozóan jogosult időarányos díjvisszatérítést kérni a biztosítótól. Javasoljuk, hogy a biztosításkötés előtt tájékozódjon a biztosító honlapján vagy ügyfélszolgálatán, illetve személyesen a biztosítási tanácsadójánál, hogy a választott biztosítás miként rendelkezik a díjvisszatérítésről.

Mi lesz a repülőjegyemmel, ha törli a légitársaság az járatomat?

Az útlemondás biztosítás nem nyújt térítést arra az esetre, ha a légitársaság törli a járatot. A légitársaság eljárása attól függ, hogy mi volt a járattörlés oka. Főszabályként a légitársaság vis maior esetén nem köteles visszatéríteni a repülőjegy árát, ugyanakkor jelen helyzetben a légitársaságok ettől a főszabálytól eltérhetnek. Amennyiben a törlés oka nem vis maior volt, akkor az a légitársaság, amely a járatot törölte, köteles visszaadni a repülőjegy árát, vagy köteles azt áttenni másik időpontra. Egyes biztosítók függetlenül a légijárat törlésének okától, szolgáltatást nyújtanak, melynek keretében a szerződési feltételekben meghatározott összeget átutalják az ügyfeleknek. 

Térít-e biztosító, ha késik a légijáratom?

Egyes biztosítók térítenek a légijárat késésére is, de érdemes tájékozódni az utasbiztosítás megkötése előtt a térítés összege és kifizetése kapcsán, mert például biztosítónként elérőek a limitek, illetve az, hogy mennyi idő késés után jár térítés. Vannak biztosítók, akik a vásárlási számla (pl. étel, ital) benyújtását követően térítik meg a késés miatt felmerült költségeket, de van olyan biztosító is, aki automatikusan fix összeget utal a szerződő részére kárbejelentés nélkül.  

Mi az eljárás szervezett utak esetén?

Felmerül, hogy mi a helyzet akkor, ha az utas szervezett úton vett volna részt és a koronavírus miatt az utazás ellehetetlenül. Ez a kérdés nem biztosítási kérdés, egy európai szabályozáson alapuló hazai jogszabály ugyanakkor rendezi ezt az esetet. Az utazási csomagra és az utazási szolgáltatás-együttesre vonatkozó 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a 9. §-ban kimondja, hogy abban az esetben, amikor az utazásszervező azért mondja fel az utazási szerződést, mert a célország „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, akkor a) az utazó az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, vagy b) ha az utazásszervező az a) pont szerinti helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utazó a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező köteles a teljes befizetett díj azonnali visszafizetésére.

A bankkártyámhoz tartozik utasbiztosítás is. Akkor is szükségem van külön utasbiztosításra?

Fontos ellenőrizni a meglévő biztosítási védelem tartalmát: mely országokra, milyen tevékenységre, milyen időszakra vonatkozik a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás, a biztosítási díj be van-e fizetve, megfelelő nagyságúak-e a biztosítási összegek (például figyelembe véve a célországban jellemző egészségügyi ellátás árszínvonalát, vagy a biztosítani kívánt poggyász értékét).

A bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítások az utazás meghatározott számú napjára nyújtanak biztosítási védelmet (pl. a kiutazástól számított 15, 30 vagy akár 60 napra), és ez az időszak általában nem hosszabbítható. Kérjük, hogy utazás előtt ellenőrizze, hogy a biztosítási fedezet kiterjed e az utazás teljes tartamára!

Egyes bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítások területi hatálya nem terjed ki azokra az országokra, amelyek a beutazás napján a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata által meghatározott utazásra nem javasolt térségek között szerepelnek. Az utazásra nem javasolt térségek listája Az utazásra nem javasolt országok és térségek listája bármikor változhat. Kérjük, az utazás előtt ellenőrizze, hogy az utasbiztosítás kiterjed e úti céljának területére!

A Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségek listája folyamatosan változik, ezért az utazás előtt kérjük ellenőrizze úti célját a Konzuli Szolgálat oldalán, vagy hívja segítségért biztosítóját!

Több bankkártyához tartozó utasbiztosítás feltétele, hogy a bankkártyát az adott országban már használni kell fizetésre vagy pénzfelvételre, csak ezután indul a biztosítási fedezet.

Amennyiben minden rendben van, a biztosítási összegek (limitek) kellően magasak és az adott tevékenységre megfelelő biztosítással rendelkezik, amely kiterjed valamennyi együtt utazó személyre, akkor nyugodtan vághat neki az útnak. Ellenkező esetben viszont célszerű a megfelelő védelemről gondoskodnia, pl. kiegészítő utasbiztosítást választani. Jó tudni, hogy a bankkártyába épített biztosítás és a külön kötött üzleti biztosítás biztosítási összegei a tényleges költségek erejéig összeadódnak, a baleseti térítést pedig valamennyi biztosítás alapján megkapja az ügyfél.

II. Gyakran ismételt kérdések az utas- és útlemondás biztosítások kapcsán

Hol van helye a biztosítási védelemnek? Milyen útra kössek biztosítást?

Kétféle utas létezik biztosítási szempontból. Van, aki köt utasbiztosítást (a rendelkezésre álló becslések szerint az összes utazó közül kevesebb, mint fele), és van, aki nem.

Egyrészt fontos, hogy nemcsak tengerentúli, egzotikus úticélok esetén szükséges, de Európán belül, például egy olaszországi, horvátországi út esetén is elengedhetetlen, illetve belföldi út esetén is igen hasznos lehet az utasbiztosítás. Előbbi esetén az Európai Egészségügyi Kártya által helyben nem fedezett költségekre tekintettel is indokolt utasbiztosítást kötni (pl. magánkórház, klinika általi ellátásnál, vagy az adott ország szabályai szerint az egészségügyi ellátással kapcsolatos önrész megtérítésére).

Amennyiben valaki gyakran utazik vagy hosszabb távon tartózkodik külföldön, és külföldi útja során fontosnak tartja a megfelelő biztosítási védelmet, akár az év egészére is vásárolhat biztosítási fedezetet.

Miért érdemes utasbiztosítást kötnöm?

Az utasbiztosításra minden utazónak szüksége lehet, hiszen váratlan helyzetek bármikor történhetnek. Például, ha balesettel, váratlan megbetegedéssel, esetleg lopással, rablással kapcsolatos gondja merül külföldön, a biztosító 0-24 órában elérhető magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálata, asszisztencia szolgáltatása segít a probléma megoldásában.

Van Európai Egészségügyi Kártyám (EEK), akkor is szükségem van utasbiztosításra?

Az Európai Egészségügyi Kártya (a továbbiakban: EEK) nem feltétlenül elég felmerülő költségei megtérítésére.

Az EEK számos esetben csak korlátozottan használható, csak a helyi TB-vel szerződött szolgáltatók fogadják el, nem biztosít teljes ellátást és teljes költségmentességet a felmerülő költségekkel szemben.

Az EEK segítségével a magyar utazó ahhoz a szolgáltatáshoz juthat hozzá ingyenesen, amelyet az adott uniós tagállam a saját olyan állampolgárának biztosít, aki nem rendelkezik magán egészségbiztosítással.

Bizonyos költségeket és szolgáltatásokat nem fed le az EEK. Ezek közül a legfontosabbak, amelyeket tehát saját költségén kellene megtérítenie, ha nincs biztosítása:

  • önrészek (járóbeteg-ellátás esetén az orvosi vizitdíjak, fekvőbeteg-ellátásnál a kórházi napi díjak összege, amely országonként eltérő lehet),
  • helikopteres mentés költsége (pl. egy síbaleset esetén),
  • búvárkodás kapcsán felmerülő keszonkezelés költsége (pl. egy horvátországi nyaralás kapcsán),
  • bármely olyan orvos/egészségügyi szolgáltató általi ellátás költsége, aki/amely nincs szerződésben az állami egészségbiztosítással – pl. egy görögországi nem „zöldkeresztes” orvos általi ellátás költsége,
  • bármely tagállamban felírt gyógyszer ára; a gyógyszerekre általánosan igaz, hogy azt csupán felírja a külföldön felkeresett orvos és a gyógyszert a betegnek kell a saját költségén kiváltania
  • gyógyászati segédeszközök költsége (pl. térdrögzítő, mankó),
  • a beteg hazaszállításának költségei (az EEK nem fedezi pl. a mentővel, vagy mentő repülőgéppel történő hazaszállítást)
  • a hozzátartozók többletköltségei (pl. megváltozott hazautazási időpont miatt felmerülő utazási költségek, extra szállásköltség, telefon-költség),
  • autós utazásnál, ha a sérült nem tudja hazavezetni az autót, akkor sofőr-küldés költsége,
  • továbbá az EEK az utasbiztosításokkal szemben nem tartalmaz poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási, valamint asszisztencia szolgáltatásokat sem.

A repülőjegy/vonatjegy, távolsági buszjárat jegyára nem tartalmaz biztosítási védelmet?

Számos utazási irodában elérhetőek utasbiztosítási szolgáltatások, de a biztosítási védelem meglétéről, tartalmáról, a biztosítás díjáról mindig külön tájékoztatást kap. Az utasbiztosítás szolgáltatás külön vásárolható meg. Léteznek olyan rendezvények, amelyek esetében a belépőjegy megvásárlásával egy – általában korlátozott szolgáltatási körrel – balesetbiztosítási védelemhez is hozzájuthat, azonban a menetjegyek jellemzően nem tartalmaznak utasbiztosítási védelmet.

Csak egy napra ugrok át a szomszéd országba, miért volna szükségem utasbiztosításra?

A baj sajnos egy nap alatt is megtörténhet, akár belföldön, akár külföldön. Egy rövidebb út alatt is ugyanazok a veszélyek leselkednek Önre, mint hosszabb tartózkodás idején. Egy nap alatt is érheti Önt baleset, jelentkezhet megbetegedés (pl. vakbélgyulladás), okozhat sajnálatos közlekedési balesetet, vagy ellophatják úti okmányait, stb.

Megtörtént példa egy honfitársunk fél napos bécsi látogatása, amikor az út egyetlen célja az esti operaelőadás megtekintése volt. A néző két felvonás között rosszul lett és a hozzá kiérkező és segítséget nyújtó szakorvosi ellátás 180 eurós költségét utóbb – biztosítás híján – a betegnek kellett állnia.

Mit tartalmaz az utasbiztosítási védelem?

Bár az utasbiztosítások részét képező balesetbiztosítási fedezet jellemzően belföldre és külföldre is szól, az utasbiztosítások – mint sajátos termékek – nem csupán balesetbiztosítási védelmet tartalmaznak. A legfontosabb szolgáltatás a 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálat által koordinált sürgősségi orvosi ellátás, kórházi ápolás költségeinek fedezése. Ezen túlmenően a választott terméktől függően különböző összeghatárig betegségbiztosítási fedezetet (pl. a kórházi ápolási költségek megtérítésére), poggyászbiztosítási fedezetet (pl. poggyászkésedelemre, rablásra vagy elveszett okmányok pótlására), illetve felelősségbiztosítási és jogvédelmi fedezeteket, valamint egyéb asszisztencia szolgáltatást is magukban foglalhatnak.

Mi az asszisztencia szolgálat?

Egy külföldi utazás esetén bármikor történhet olyan baj, ami azonnali segítséget igényel, de nem ismerjük az adott ország nyelvét vagy nem tudjuk hová forduljunk segítségért. Az asszisztencia szolgáltatás a nap 24 óráján át rendelkezésre áll, a hívásokat magyar nyelven fogadják és a partnerirodák segítségével gondoskodnak gyors kiszolgálásról. Amennyiben a helyszíni segítségnyújtáson (pl. helyi orvosi ellátás megszervezése) kívül további segítségre is szükség van (pl. beteg hazaszállítás), akkor a biztosító azt is megszervezi.

Mi az útlemondás biztosítás?

Adott esetben ez a szolgáltatás is rendkívül hasznosnak bizonyulhat. Adódhatnak olyan váratlan esetek, mint pl. egy vírusos megbetegedés, ami miatt az előre lefoglalt utazást, repülőjegyet le kell mondani. Az útlemondás biztosítással védekezni lehet az ilyenkor felmerülő pénzveszteséggel szemben.

Az útmegszakításra kiterjedő szolgáltatás keretében pedig pl. egy betegség vagy baleset miatt megszakított utazásnál az utazás fennmaradó részére vonatkozó utazási díjat téríti vissza a biztosító – lehetővé téve ezzel az utazási élmények későbbi pótlását.

Milyen korlátozások lehetségesek a fedezetben?

Fontos tudni, hogy csak a szerződésben rögzített eseményekre nyújt a biztosító fedezetet, és lehetnek olyan szolgáltatások, ahol korlátozásokat pl. limiteket, önrészt alkalmaznak a biztosítók. Mindig figyeljen oda a szerződési feltételekre, melyek pontosan tartalmazzák, hogy mire terjed ki a biztosító szolgáltatása, ill. melyek a kizárások, mentesülési okok.

A szerződéskötéskor pl. a már fennálló betegségek, sérülések, vagy ezek következményei jellemző módon kizárásra kerülhetnek. Ennek akkor is lehet jelentősége, ha a betegség ténye ugyan nem ismert, de a tünetei okán vagy egyéb alapon a biztosítottnak tudnia kellett volna a betegségéről.

Mire kell figyelnem a biztonsági kockázatokkal, a terrorizmus veszélyével kapcsolatban?

Minden korra érvényes volt, és érvényes is marad, hogy az utazás veszélyeket rejt magában, illetve felmerülhetnek speciális kockázatok, amelyeket indulás előtt azonosítani, mérlegelni, és lehetőség szerint kezelni szükséges. Napjainkban különösen fontos számba venni a biztonsággal, terrorizmussal kapcsolatos kockázatokat.

Utazásunk megtervezésekor legyünk figyelemmel arra, hogy a célország szerepel-e a konzuli szolgálat által nem ajánlott úticélok között, és erről a tényleges kiutazás előtt újra győződjünk meg. Fontos tudni, hogy a terrorizmussal kapcsolatos biztosítási eseményeket a biztosítótársaságok általában kizárják a kockázatviselési körből, a biztosítók többsége azonban a vétlen utast – aki kiutazáskor nem egy a konzuli szolgálat által nem javasolt országba utazik és merénylet elszenvedője lesz – ellátja, számára – a szerződésben meghatározott – szolgáltatást teljesít.

A biztosítási védelem pontos tartalmáról (lefedett országok és események illetve szolgáltatási limitek) minden esetben tájékozódjon kiutazása előtt!

A háború, polgárháború sújtotta területek kapcsán is elmondható mindez: alapvetően a kizárások között szerepel az olyan területen bekövetkezett esemény, amelyen már a kiutazás idején is háborús, polgárháborús helyzet uralkodik, főképp, ha az esemény kapcsolatban van ezen körülményekkel. A biztosítók jellemzően a külügyekkel foglalkozó kormányzati szerv értékeléséhez igazítják szabályaikat (ld.: utazásra nem javasolt térségek.

Előfordulhat olyan helyzet is, amikor adott terület nem szerepel az utazásra nem javasolt térségek között, mégis csak korlátozottan vehető igénybe az utasbiztosítás. Adódhat olyan ország, amely nem szerepel az utazásra nem javasolt térségek között, de pénzügyi, beutazási szankciók miatt nehézségekbe ütközik, vagy akár lehetetlenné válik a bajba jutott személy hazaszállítása, kezelési költségének banki utalása. Ez olyan külső körülmény, amellyel mindenképpen számolni kell abban az esetben, ha ilyen területre tervezünk utazni. Bizonyos biztosítók az ilyen területekre egyáltalán nem vállalnak szolgáltatást, míg mások nem zárják ki ezeket a területeket, de ténylegesen csak a helyi viszonyoknak megfelelően tudják teljesíteni a szolgáltatásokat. Mindig érdemes az értékesítővel egyértelműen tisztázni az utazás pontos célját, hogy a biztosítás megkötésekor részletes tájékoztatást tudjon adni az adott cég által vállalt szolgáltatásokról és limitekről, online kötés esetén pedig a kötési felületen illetve a biztosító honlapján szükséges tájékozódni.

III. Az utasbiztosításhoz (is) kapcsolódó biztosítási alapfogalmak, a szolgáltatás korlátozásának esetei

Mi a kockázatarányos díj szerepe a magánbiztosításban?

Ismerkedjünk meg röviden a veszélyközösség fogalmával! Veszélyközösségnek nevezzük az azonos kockázatoknak kitett személyek csoportját. A biztosító a biztosítási tevékenységének keretében ilyen veszélyközösségeket szervez az egyes biztosítási kockázatokra, ahol a nagy számok törvénye alapján az egyedileg bizonytalan, de az összességében becsülhető kockázat a veszélyközösség szintjén kiegyenlítődik. A biztosító tehát főszabályként a veszélyközösségtől begyűjtött pénzből (biztosítási díjak) finanszírozza a költségeit és a bekövetkezett károkat.

A veszélyközösség kialakításának legfontosabb eleme, hogy a biztosítottak a tényleges kockázatukkal arányos díjat fizessenek, ami biztosítja, hogy mindenki arányosan járuljon hozzá a közösségben felmerülő károk kifizetéséhez. A biztosító az összegyűjtött biztosítási díjakból tartalékokat képez, ezzel garantálva hosszú távú vállalásainak fedezetét és ügyel arra, hogy kárkifizetésre csak abban az esetben kerüljön sor, ha arra a vállalt biztosítási fedezet kiterjed. Ez egyben segíti a veszélyközösség díjszintjének megfelelő szinten tartását is. Amennyiben a szerződéses feltételek lehetővé teszik, a kártapasztalatok függvényében a biztosító a díjakat módosíthatja.

Kulcsszó tehát az arányosság! A beszedett díj arányos azzal a kockázattal, amit a biztosított a veszélyközösségbe hoz magával, továbbá arányos az igényelt szolgáltatás nagyságával is.

Bármilyen kockázatot elvállal a biztosító?

Nem, és ez nagyon fontos különbség a társadalombiztosításhoz képest. A magánbiztosító által elvállalható kockázattal (ún. biztosítható kockázat) szemben több elvárás létezik, hogy a biztosítás a nagy számok törvénye alapján valóban működőképes legyen. Ilyen például, hogy a káresemény bekövetkezése véletlenszerű, előre nem látható és – a szerződésben meghatározott események tekintetében – a biztosított akaratától független legyen.

A biztosító általában kockázatelbírálás során dönt arról, hogy egy adott kockázat beilleszthető-e a veszélyközösség profiljába. A kockázatelbírálás eredménye lehet:

  • normál díj melletti vállalás
  • a kockázat elutasítása (pl. veszélyes tevékenység esetén)
  • feltételek módosítása:
    • díjemelés (pl. foglalkozás vagy sporttevékenység vagy akár dohányzás miatt)
    • kizárás alkalmazása (pl. meglévő betegségek, sérülések esetén)
    • szolgáltatások körének szűkítése.

Utasbiztosítások esetében azonban a biztosító nem végez kockázatelbírálást, hanem a szerződés részét képező szerződési feltételekben rögzíti, hogy mire terjed ki a biztosítás (mely kockázatokra, és milyen összegig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget) és mire nem vonatkozik a kockázatviselés (milyen eseményekkel, magatartással kapcsolatos kockázatot nem vállal a biztosító). Ezek az ún. kizárások, mentesülések, és a szolgáltatás korlátozásának esetei a szerződési feltételeknek nagyon lényeges rendelkezései, amit mindenképp olvasson el a szerződéskötés előtt.

Mit jelent a kizárás és a biztosító mentesülése?

A kizárás azt jelenti, hogy a biztosító bizonyos kockázatokra, mivel azok jelentős kockázatnövelő tényezők, egyáltalán nem nyújt fedezetet. Ilyen kizárások lehetnek pl. az extrém sportokkal, háborúval vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos események, stb.

A biztosító mentesülése esetén, habár a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító mégsem köteles szolgáltatni. A mentesülésre okot adó körülmények a biztosított magatartásához kötődnek. Ide tartozhat pl. a biztosított jogellenes és szándékos vagy jogellenes és súlyosan gondatlan magatartása miatt bekövetkező esemény.

Mi az önrész?

Önrésznek nevezzük a kár azon részét, amit a biztosított magára vállal. Ez az összeg a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti olyan mértékben és módon, ahogyan arról a szerződés rendelkezik. Az önrész alkalmazása minden esetben csökkenti a biztosító kockázatát, és ezáltal a szolgáltatás díját is. Egyben arra ösztönzi a biztosítottat, hogy – az egész veszélyközösség érdekében – lehetőleg tegyen meg mindent a káresemény megelőzésére.

Mi a biztosító szolgáltatása az utasbiztosításoknál?

A biztosító szolgáltatása utasbiztosítás esetén jellemzően:

  • a nap bármely szakában elérhető egészségügyi tájékoztatás, szolgáltatás szervezés (asszisztencia-szolgálat),
  • a felmerült egészségügyi ellátás költségének a megtérítése (kárbiztosítás),
  • egyéb előre nem látható, váratlanul felmerülő költségek megtérítése (pl. poggyászkár, úti okmányok elvesztése, járatkésés miatti költségek), illetve
  • felelősségbiztosítási és jogvédelmi szolgáltatások nyújtása,
  • szolgáltatás lehet a szerződésben meghatározott fix összeg kifizetése (összegbiztosítás) például egy baleset kapcsán, valamint
  • a fenti két megoldás valamilyen kombinációja.

Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a biztosító már a szerződéskötéstől kezdve szolgáltatást nyújt akkor is, amikor nincs konkrét káresemény vagy kifizetés. Ennek fontos részét képezi a rendelkezésre állás, a szükséges infrastruktúra folyamatos fenntartása annak érdekében, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító azonnal rendelkezésre tudjon állni szerződött, ellenőrzött orvosi hálózatával, és szükséges szolgáltatást bármikor, bármelyik biztosított felé szakszerűen teljesíteni tudja.

A biztosító tehát folyamatosan kockázatban áll az Ön érdekében.

Mi a teendő szerződéskötés előtt?

Mint minden kötelezettségvállalás esetében, a biztosítási szerződésnél is alaposan mérlegelnie kell, hogy milyen útra indul, ott milyen kockázatokra szeretne biztosítási védelmet vásárolni és cserébe mekkora díj megfizetését tartja reálisnak. Ez azonban az utasbiztosítások esetében már nagyon kényelmesen, és rövid idő alatt megtehető, akár a világhálón, bankautomatán (ATM-en) keresztül vagy hagyományosan, a biztosító, illetve értékesítője segítségével

Fogalmazza meg az igényeit! Milyen kockázatok merülhetnek fel útja során, és ezekkel kapcsolatban milyen szolgáltatásokat szeretne? Az utasbiztosítások széles skálájából választhat a célország (Európán belüli és kívüli célpont), az út jellege (turizmus, tengerparti nyaralás, üzleti út, fizikai munkavégzés, sport stb.), a használt közlekedési eszköz szerinti kiegészítő fedezetek (jellemzően autós vagy repülőút kapcsán) különböző összetételű és biztosítási összegű fedezeteket talál, amelyek egyéni, családi, vagy akár csoportos biztosítási védelmet nyújtanak Önnek és az Önnel utazóknak.

Tájékozódjon! Számos hazai vagy Magyarországon székhellyel nem rendelkező, ún. határon átnyúló szolgáltatást értékesítő biztosító kínál utasbiztosítást, és a különböző, piacon megtalálható termékek között akár lényeges különbség is lehet. Tájékozódjon ezért a pontos termékjellemzőkről, feltételekről (önrész, biztosítottsági korhatár, maximális szolgáltatási limitek, panaszbejelentés helye – ahol egy esetleges vitás helyzetben az adott biztosítót el lehet érni stb.).

Figyelmesen olvassa el a feltételeket! Ha már kiválasztotta a biztosítót, szánjon megfelelő időt a szerződéses feltételek és egyéb tájékoztató anyagok részletes tanulmányozására! A szerződés aláírását, megkötését követően a szerződési feltételek ismeretének hiánya nem mentesíti Önt az abban foglalt kötelezettségek vagy ezek elmulasztásának következményei alól.

Mi az elektronikus biztosítási kötvény?

Az e-kötvény – ahogy az a nevéből is látszik –, a biztosítás meglétét bizonyító elektronikus fedezetigazolás. Az e-kötvény a ma már rendkívül egyszerű, gyors és kényelmes szerződéskötési folyamat végén áll elő. A biztosítók ugyanis az Ön érdekében is egyszerűsítették az ügyintézést, akár otthonról, vasárnap, még az indulás előtt pár perccel is igényelhet biztosítási védelmet, amikor nincs elérhető utazási iroda a környéken.

Mikortól és meddig áll fenn, mikor szűnik meg a biztosítási szerződés?

Az utasbiztosítások jellemzően az utazás kezdő napjától a befejező napjáig fennálló, általában rövid tartamú szerződések. Létezik azonban „éves bérlet”, egész évre szóló biztosítás is, amit jellemzően azoknak érdemes megvásárolniuk, akik gyakran és akár előre nem tervezhetően utaznak – pl. munkaköri kötelezettségeik teljesítése körében – és szeretnének egyszerűen, előre gondoskodni a biztosítási védelemről. Éves bérlet vásárlása esetén a biztosítók meghatározhatnak egy utazás alkalmára vonatkozó maximális kint tartózkodási időt. A hosszabb tartamú utasbiztosítások esetén figyelemmel kell lenni a szerződés lejáratára, és szükség esetén az újabb kiutazás előtt a biztosítást meg kell újítani, vagy új szerződést szükséges kötni.

Mit kell tennem, ha káresemény ér az utazás során? Hol jelenthetem be a szolgáltatási igényemet?

A legfontosabb természetesen, hogy baleset vagy betegség esetén azonnal vegye fel a kapcsolatot a biztosítóval (hiszen a biztosító csak ekkor tud segíteni Önnek) – a kapcsolatfelvételre megjelölt telefonszámon, ahol a biztosítótársaság 0-24 órában elérhető asszisztenciája várja a hívását. Egyúttal felhívjuk figyelmét, hogy mindig figyeljen arra, hogy a biztosítási szerződésben rögzített határidőket és dokumentációs követelményeket minden esetben tartsa be, mert a szerződésben írt kötelezettségek be nem tartása a biztosító mentesüléséhez vezethet.

A bejelentés alapján a biztosító azonnal megteszi a szükséges lépéseket – és így tudja az Ön helyzetének, egészségügyi problémájának megfelelő, ellenőrzött szakorvosok segítését megszervezni. Ennek különös jelentősége van főként Európán kívüli országokban, pl. Egyiptomban, hogy az Ön biztosítója ilyen esetben is az egészségi állapotának megfelelő ellátást tudja megszervezni, képzett orvosokkal, tiszta, megfelelően felszerelt rendelőkben.

Fontos tudnia, hogy a szolgáltatásnyújtást megelőzően a biztosító mindig végez ún. fedezetellenőrzést, vagyis ellenőrzi, hogy az adott eseményre kiterjed-e a biztosítás, illetve a díjak rendben befizetésre kerültek-e.

Ki dönti el, hogy melyik orvoshoz kell fordulni, és ott milyen ellátásra tarthat igényt?

Nagyon fontos, hogy a biztosító/asszisztencia-szolgáltató jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az Ön egészségi állapota milyen egészségügyi ellátást indokol. Az asszisztencia szolgáltató feladata a konkrét egészségügyi szolgáltató közvetítése, szervezése is. Az egészségügyi szolgáltatók kiválasztása minden esetben körültekintő módon, az ellátás minőségére koncentrálva történik. A biztosító/asszisztencia-szolgáltató segít megtalálni az ellátási szükségletnek megfelelő szakorvost, melynek során a szükséghez, és az igényekhez mérten maximálisan igyekszik figyelembe venni a biztosított preferenciáit (terület, időpont).

Azt pedig, hogy adott esetben Ön milyen szolgáltatásokra jogosult (pl. sofőr küldése, hozzátartozó kiutazása költségének megtérítése) mindig a megkötött biztosítás tartalma határozza meg. Ennek pontos részleteit a szerződésben találja meg.

Ki segít a káresemény/ellátás során?

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése, egészségügyi ellátás igénybevétele során nem hagyja magára a biztosítottat, és ez nagyon fontos körülmény. A biztosító/az asszisztencia megadja a szükséges tájékoztatást, áthidalja a számos esetben felmerülő nyelvi nehézségeket, dönt a szükséges ellátásról, megszervezi azt (pl. hazaszállítás), nyomon követi a folyamatot (pl. tartja a kapcsolatot az ellátást végző orvossal vagy egészségügyi szolgáltatóval), és az egész szolgáltatási folyamatot felügyeli.

Amennyiben nem lesz káreseménye, nem lesz beteg, akkor hiába fizette a díjat?

Természetesen nem feleslegesen kötötte meg a szerződést, mivel a biztosító a szerződés megkötésétől kezdve folyamatosan szolgáltatott azzal, hogy készen állt a lehetséges kárigények teljesítésére, ahogy arról az összeállítás elején már írtunk. Ez a tudat mindenképpen megnyugtató és biztonságot nyújt. De ez csak a biztosításszakmai oldala a kérdésnek. Van egy ennél személyesebb olvasat is.

Előre soha nem tudhatjuk, hogy milyen esemény fog bekövetkezni az életünkben, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítási fedezetekkel rendelkezzünk. A legnagyobb nyereség mégis az, ha nem kellett igénybe venni a biztosítási szolgáltatást, mert az azt jelenti, hogy utunk rendben, kellemetlen váratlan eseményektől mentesen zajlott le.

Mi a teendő, ha elégedetlen a biztosító szolgáltatásával?

Panasz esetén azt először a biztosítója felé célszerű jeleznie. Ez történhet szóban (pl. személyesen, telefonon) vagy írásban (pl. személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, e-mailben). A biztosító minden panaszt köteles rövid határidőn, legkésőbb a jogszabályban rögzített 30 napon belül kivizsgálni és megválaszolni. A panaszkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a Biztosítási törvényben, és a biztosító honlapján, ügyfélszolgálatán megtalálja. Jó tudni, hogy a panaszok döntő többsége a felügyelet panasz statisztikája alapján a felek számára megnyugtató döntéssel lezárható, és ez legnagyobb eséllyel a biztosítóval való párbeszéd útján valósul meg.

  • kérheti a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület közreműködését.
  • fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál,
  • fordulhat az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Milyen módon tudok utasbiztosítást vásárolni, és mennyi időt igényel a biztosításkötés?

A biztosítási védelem igénylése ma már jellemzően igen egyszerűen, interneten, okos telefonon vagy akár bankjegy automatán (ATM) keresztül is lebonyolítható, a díjfizetést is beleértve néhány perc alatt elvégezhető. Természetesen a biztosítások elérhetőek a hagyományos csatornákon, a biztosító irodájában, közvetítőjénél, utazási irodákban is. Fontos azonban, hogy még az utazás megkezdése előtt gondoskodjunk a biztosításról, mivel a magyar határ átlépése utáni igénylés alapján a biztosító nem teljesít kifizetést.

Mennyibe kerül a biztosítás?

Nem kizárólagos, sőt nem is elsődleges kérdés az igényeinknek megfelelő biztosítás díjának nagysága, hiszen ha megtörténik a baj, akkor a biztosító szolgáltatása a díjnál nagyságrendekkel magasabb összegű kárunkat fedezheti, vagy az általunk okozott tetemes kár megfizetése alól mentesíthet minket. Emellett azonban tudható az is, hogy a biztosítás díja az utazás teljes költségének jellemzően csak töredékét teszi ki, egy napi középszintű fedezet díja kb. egy habos kávé ára.

Hol találhatok további információkat?

  • Olvassa át a szerződés részletes feltételeit, tájékozódjon a biztosítók honlapján!
  • Kérdezzen bátran a biztosításközvetítőtől, a biztosító ügyfélszolgálatától, az utazási irodától!
  • A honlapunkon olvasható információk mellett keresse fel a Felügyelet honlapját is!

Zöldkártya Egyezmény, Belső Szabályzat


Zöldkártya Egyezmény, Belső Szabályzat

A Zöldkártya Egyezmény a kezdetektől szabályozta a zöldkártya irodák közötti kapcsolatokat, és két alapvető elvet határozott meg:

  1. A baleset helye szerinti ország zöldkártya irodája (Kezelő Iroda) kizárólagos kompetenciával rendelkezik a kár rendezésére a baleset helye szerinti ország jogszabályainak megfelelően.
  2. A Kezelő Iroda köteles a kárt okozó külföldi gépjármű biztosítója, illetve annak zöldkártya irodája (Fizető Iroda) érdekeinek megfelelően eljárni.

Ezeket az elveket tükrözte a Zöldkártya Egyezmény (Nemzeti Irodák Közötti Egységes Megállapodás / Inter-Bureaux Uniform Agreement, 1951-2002) szövege, amely részletesen ismertette a rendszer fogalmait, működésének, a kár rendezésének és visszatérítésének szabályait.

A korábbi egyezmények helyébe lépő Belső Szabályzat 2003. július 1-jén lépett hatályba.

A Belső Szabályzat a Zöldkártya Egyezményt és a Multilaterális Garancia Egyezményt egy egységes dokumentummá formálta, amely ma is a zöldkártya irodák kétoldalú kapcsolatai alapjául szolgál. A Belső Szabályzat a korábbi egyezmények egyes eltérő definícióit egységesítette, szövegezése már összhangban van az európai uniós irányelvek szóhasználatával, nyelvezete egyszerűbb és érthetőbb. A Belső Szabályzat a zöldkártya irodák olyan alapokmánya, amely általános rendelkezéseket és egyes választható elemeket (Rendszámegyezmény) is tartalmaz.  Az új egyezmény rendelkezéseit a fenti időponttól mind az új, mind a már folyamatban levő ügyekben alkalmazzák az aláírók.

Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)


Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)

A nemzetközi gépjárműforgalom növekedésével felmerült az egyébként jól működő Zöldkártya Rendszer egyszerűsítésének igénye. Egyes zöldkártya tagországok idővel olyan kiegészítő megállapodásokat kötöttek, melyek a zöldkártya, mint felelősségbiztosítást igazoló okirat kiállításáról és határátlépéskori ellenőrzéséről lemondanak. Ezeket a megállapodásokat később egyetlen egyezménybe foglalták, melynek tagországai a gépjármű-felelősségbiztosítási garancia (fedezet) igazolásául kölcsönösen vagy egyoldalúan elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját és a megkülönböztető országjelzést.

A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK irányelv (Gépjármű-biztosítási Irányelv) kimondja, hogy a harmadik országban szokásosan üzemben tartott gépjárműveket úgy kell kezelni, mint a Közösség területén szokásosan üzemben tartott gépjárműveket, ha minden tagállam nemzeti irodája – valamennyien a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami szabályozásban rögzített egyes feltételeknek megfelelően – külön-külön garantálja az ilyen gépjárművek által a területükön okozott balesetekből keletkező kárigények kiegyenlítését. Az irányelvben említett garanciát a Rendszámegyezmény (Multilaterális Garancia Egyezmény) biztosítja.

Irodák Tanácsa (Council of Bureaux)


Irodák Tanácsa (Council of Bureaux)

A Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával együttműködve) 1949-es alakulása óta a Council of Bureaux (CoB, Irodák Tanácsa) hosszú évekig londoni, majd 2006 óta brüsszeli székhellyel. 2020 óta a CoB tagjai az Információs Központok, Kártalanítási Szervezetek és Garancia Alapok is.

A Council of Bureaux főbb feladatai:

  • a Zöldkártya Rendszer adminisztrációja és működtetése az ENSZ-EGB (UNECE) égisze alatt, és szoros kapcsolattartás ez utóbbival a Zöldkártya Rendszer működése szempontjából releváns ügyekben vagy kezdeményezésekben;
  • a Kártalanítási Szervezetek, Garancia Alapok és Információs Központok közötti gördülékeny együttműködés ösztönzése és támogatása az európai uniós jog, és különösen a gépjármű-biztosítási irányelv keretei között;
  • a CoB-n belül elfogadott különböző megállapodások és egyéb szabályozások betartásának biztosítása a nemzetközi közúti balesetek károsultjainak védelme érdekében;
  • együttműködés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében részt vevő egyéb szervezetekkel  (pl. biztosítók, kárrendező irodák, az európai biztosítók érdekképviseleti szervezete, Európai Bizottság).

A Council of Bureaux működését a szervezet alapokmánya (Articles of Association) szabályozza.

Az operatív és döntéselőkészítő munkát a CoB apparátusa és különböző, a tagországok képviselőiből meghatározott időre választott bizottságok végzik. A CoB legfőbb döntéshozó szerve a korábban ritkábban, 1994 óta pedig évenként ülésező Közgyűlés (General Assembly).