CASCO biztosítás GYIK


CASCO biztosítás GYIK

Miért kössünk CASCO biztosítást?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a gépjármű üzembentartók által másoknak okozott károkat téríti, amennyiben azok felelősek a bekövetkezett károkért.

A felelősségbiztosítás alapján nem térülnek meg tehát a gépjármű üzembentartók azon kárai, amelyek saját maguknak okoznak (sajáthibás balesetekből eredő károk), illetve azok a károk sem, amelyeket mások okoznak ugyan, de vagy a személyük nem ismert, vagy a személyük ismert ugyan, azonban a felelősségük nem bizonyítható, illetve a kár valamilyen okból nem hajtható be rajtuk.

Nem térülnek meg felelősségbiztosítás alapján a természeti tényezők által okozott károk sem (az ún. elemi károk), mint ahogy nem térül meg a jármű, vagy annak alkatrészének, tartozékának, illetve a jármű utasterében, vagy csomagtartójában elhelyezett tárgyaknak, vagy magának a teljes járműnek idegen személy által történő eltulajdonításával okozott lopáskár sem.

Ezeknek a felelősségbiztosítás alapján meg nem térülő károknak a megtérítésére ajánlott a casco biztosítás.

Kik a casco biztosítási szerződés alanyai?

A szerződés alanyai: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett.

A szerződő a gépjármű tulajdonosa, vagy más, a kötvényben megnevezett személy, akinek a jármű megóvásához érdeke kötődik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

A biztosított a gépjármű tulajdonosa (forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója), a kötvényben megnevezett személy. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, ha a szerződésben nincs külön kedvezményezett megnevezve.

A kedvezményezett a biztosított által a szerződésben megnevezett személy. Ha a szerződésben kedvezményezett van megnevezve, akkor a biztosító szolgáltatására a kedvezményezett jogosult a káresemény időpontjában fennálló kedvezményezetti joga mértékéig. (Ilyen lehet például az autóvásárláshoz hitelt nyújtó bank, vagy a lízingcég.)

Milyen területre terjed ki a casco biztosítás hatálya?

A CASCO biztosítások általában Európa területére hatályosak, de a pontos meghatározás eltérő lehet az egyes biztosítóknál.

Milyen kockázatokra nyújt fedezetet a casco biztosítás?

A casco biztosításoknál megkülönböztetjük az ún. alapbiztosítást és az ehhez kapcsolódó, önkéntesen választható és megköthető ún. kiegészítő biztosításokat.

Az alapbiztosítás a következő károkat, vagy ezek egy részét tartalmazza:

Elemi kár pl., amely a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/sec sebességű szélvihar, a Mercali-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott károkat jelenti.

Töréskár, amely a biztosított járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra nyújt fedezetet. („Idegen”-nek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.)

Lopáskár, amely a megfelelően lezárt és az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármű, vagy alkatrészeinek, illetve tartozékainak ellopása, elrablása esetére; valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülésekre nyújt fedezetet.

Üvegtörés, amely a biztosított jármű széria-kivitelű ablaküvegeiben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által – a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg – keletkezett törés, sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás következtében lép fel.

Az utólag beépített vagy a szériakivitel felett rendelt tartozékokra a biztosítási védelem általában csak abban az esetben áll fenn, ha ezek az ajánlatban felsorolásra kerültek, és ezek kapcsán az extra tartozékok pótdíjat a szerződő megfizette.

Az alapbiztosításon belül szokás megkülönböztetni a teljes körű, illetve a részleges casco biztosításokat. A teljes körű casco biztosítás a nevével összhangban valamennyi fent felsorolt kockázatra fedezetet nyújt, a részleges casco biztosítások csak egy, kettő vagy esetleg három kockázatra nyújtanak fedezetet.

A casco alapbiztosításhoz általában az alábbi kiegészítő biztosításokat szokták ajánlani a társaságok:

Balesetbiztosítás, mely a gépjármű vezetője, a személygépjármű utasterében, illetve a haszongépjárművek vezetőfülkéjében utazó személyek által elszenvedett baleseti eredetű személyi sérüléses károkra (baleseti halál, teljes vagy részleges megrokkanás, kórházi kezelés stb.) nyújt térítést a szerződésben előre meghatározott feltételek szerint.

Üvegkár-biztosítás, mely a gépjármű ablaküvegeire és esetleg a fényszóró üvegeinek elemi károk, baleset, lopás közbeni sérülésére nyújt térítést abban az esetben, ha az alapbiztosítás nem tartalmaz töréskárokra fedezetet.

Extra tartozékok biztosítása, mely a gyári kivitelezésű a járműhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített, magasabb minőségűre kicserélt, a jogszabály által nem tiltott alkatrészekben, tartozékokban és komfortfokozó berendezésekben bekövetkező károkra nyújt fedezetet a biztosítási feltételeknek megfelelő módon és mértékben.

Poggyászbiztosítás, mely a gépjármű zárt csomagtartójából vagy a csukott kesztyűtartóból, dolog elleni erőszakkal ellopott, személyes használatú tárgyak elvesztésének megtérítését, továbbá egyes biztosítóknál a járműben utazók ruházatának baleseti eredetű károsodása miatt bekövetkezett károk megtérítését szolgálja.

Kölcsöngépjármű-biztosítás, mely a gépjármű baleseti üzemképtelensége vagy ellopása esetén egy hasonló kategóriájú jármű – a szerződésben meghatározott idejű – bérlésére nyújt fedezetet.

Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás- és biztosítás, mely a gépjármű vezetőjének biztosít jogi védelmet és igényérvényesítési lehetőséget a külföldön elszenvedett, illetve okozott közúti baleset esetén szabálysértési, büntetőjogi vagy polgári jogi ügyekben egyaránt.

Autósegély, asszisztenciabiztosítás, mely a biztosított gépjármű nem baleseti eredetű, műszaki meghibásodása, üzemzavara miatti menetképtelensége esetén nyújt segítséget, például helyszíni javítást, műhelybe szállítást, a biztosított elszállásolását, hazaszállítását, holttest hazaszállítását.

Előfordulhat az, hogy a biztosító mentesül a kárfizetési szolgáltatása alól?

A biztosító vállalt kockázatok esetében is – bizonyos körülmények fennállása során – mentesülhet szolgáltatási kötelezettsége, a kár megtérítése alól.

Amennyiben a biztosító bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, vagy szerződő fél, illetve a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművet üzemeltető alkalmazottai szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozták, akkor nem kell teljesítenie a szolgáltatási kötelezettségét.

Ilyen jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásnak minősül:

  • ha a gépjárművet érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, illetőleg az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették,
  • ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át.
  • ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;
  • ha a káresemény – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be;
  • a biztosítási eseménnyel összefüggő szándékos bűncselekmény kísérlete, illetve elkövetése esetén;
  • A biztosító a lopáskár esetén mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a védelmi rendszer az előírásoknak nem felelt meg, vagy nem volt bekapcsolva.
  • A biztosító mentesül a kár megfizetése alól abban az esetben, ha a jármű bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye, vagy annak elvesztése esetén annak a hatóság által kiállított másodpéldánya, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója a jármű ellopásakor a járműben volt.

Mit kell tenni a biztosítottnak, hogy megelőzze a kárt és enyhítse annak mértékét?

A szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosított) köteles

– azokat a zárakat haladéktalanul kicseréltetni illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

– az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken felvett riasztó vagy lopás gátló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani.

– a nem megfelelően zárható jármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.

Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a lopás kockázatát?

A biztosítók által elvárt védelmi eszközök minősége természetesen nagymértékben függ a biztosítani kívánt gépjármű értékétől, az elvárt védelmi eszközöket a társaságok üzleti szabályzatai részletesen meghatározzák.

A biztosítani kívánt gépkocsi típusától függően, több védelmi eszköz együttes meglétét is előírhatják a biztosítók.

Az előírt védelem meglétét lopáskár esetén a biztosítottnak igazolnia kell. A szükséges védelem meglétét a biztosítók elsősorban a szerződéskötéskor vizsgálják, illetve később a lopáskár során, kétség felmerülése esetén.

Hogyan történik a casco szerződés megkötése?

A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződés akkor jön létre, ha a biztosító az ajánlatot a biztosítási kötvény kiállításával elfogadja.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

Meg lehet állapodni abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (a továbbiakban: előzetes fedezetvállalás). Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.

Ha a szerződés létrejön, az abban meghatározott biztosítási díj az előzetes fedezetvállalás időszakára is irányadó. A szerződés megkötésének meghiúsulása esetén a szerződő fél az előzetes fedezetvállalás időszakára a biztosító által a kockázatvállalás előzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelő díjat meg kell, hogy fizesse.

Hogyan működik a bonusz-rendszer a casco biztosításoknál?

A casco biztosításoknál csak bonusz-rendszer működik és általában itt is csak a határozatlan idejű szerződések esetében. A biztosítók kedvezménnyel jutalmazzák azon ügyfeleiket, akik nem vették igénybe a szerződésből eredő szolgáltatásokat.

A piacon lévő társaságok túlnyomó többsége az előző időszak káralakulásától függő díjkedvezményt ad a következő évre.

A megszerzett bonusz (kármentes évek) továbbvihető, ha a biztosított szerződése a biztosítónál érdekmúlás miatt szűnik meg és ezt követő 6 hónapon belül a biztosított a biztosítónál legalább olyan biztosítást köt, amelynek éves díja a megszűnt szerződés díjának minimum 50 %-a.

A biztosítók elfogadják a más biztosítóknál megszerzett és igazolt díjvisszatérítésre jogosító időszakot is, feltéve, ha a másik biztosítónál a szerződés érdekmúlás miatt szűnt meg és ezt követően 6 hónapon belül a biztosított új casco biztosítást köt.

Mit kell tudni a biztosított változás-bejelentési kötelezettségéről?

A biztosított (szerződő) 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a szerződés megkötése után bekövetkezett, különösen az alábbi változásokat:

– a biztosított (szerződő) nevének megváltozását,

– a lakhely (telephely) megváltozását,

– a gépjármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, motorszámának, illetve a felépítmény jellegének hatósági engedéllyel történő megváltozását,

– a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási, stb. szerződés, illetve – a tulajdonos halála esetén – a hagyatéki végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával),

– a gépjármű feletti rendelkezési jog vagy tulajdonjog bármilyen korlátozását, megterhelését,

– valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra történt biztosítás kötését, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget,

– a gépjármű forgalomból való kivonását,

– a gépjármű garanciális cserére történő leadását.

– az ajtó vagy kormányzár cseréjét,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének, illetve a jármű távirányítójának elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikéről másolat készítését,

– a gépjármű vagyonvédelmi rendszerében bekövetkezett változást, a riasztó vagy lopás gátló berendezés cseréjét.

Mik a biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor?

A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítóhoz. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell különösen:

– a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

– a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

– a kárrendezésben közreműködő – a biztosítottat, szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

A casco biztosítási kárigény elbírálásához, a kárösszeg megállapításához az alábbi iratokat kell bemutatni a biztosító részére:

– a biztosítási kötvényt és a díjfizetésről szóló igazolást

– a jármű forgalmi engedélyét,

– a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,

– szabálysértési- vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,

– lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát, továbbá a nyomozást megszüntető határozatot, igazolást,

– teljes gépkocsi lopás esetén a gépjármű forgalomból történő hatósági kivonásáról szóló határozatot, a forgalmi engedélyt, ennek hiányában a rendőrség által kiállított hiteles másolatot,

– tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról.

Teljes gépkocsi lopás esetén a szerződő (biztosított) a jármű összes kulcsát és a riasztó, indításgátló, jeladó vezérlő elemeit köteles a biztosítónak leadni.

Ha az ellopott jármű, vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a biztosított köteles e tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

Miből áll a biztosító szolgáltatása?

A biztosító alkalmazottja, vagy megbízottja köteles a sérült járművet megszemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható sérüléseket pótszemlén jegyzőkönyvileg is rögzíteni.

A biztosítók a kárösszeget a kárrendezési jogalap, és a kár összegszerűségének megállapításához szükséges utolsó irat, dokumentáció beérkezésétől számított 15 nap alatt kifizetik, kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.

Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, a kárösszeg kifizetése legkorábban a rendőrségi feljelentéstől számított 60-ik napon esedékes, feltéve, ha az említett határidőn belül a nyomozást megszüntető határozat beérkezett már a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60-ik naptól kell számítani.

Ha a nyomozás még nem fejeződött be, a biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatásra – előleg folyósítását követelheti a biztosítótól.

Hogyan történik a javítással helyreállítható károk megtérítése?

A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgyak – hazai, belföldi átlagos árszínvonalának megfelelő – számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.

Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosítók egy része az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

Amennyiben az alkatrész sérülése nem javítható, akkor több biztosító az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti meg, bizonyos alkatrészek kivételével. Az így felmerülő költség nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben megtalálható alkatrészár.

A biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket, ezek nagyságát azonban a legtöbb biztosító káreseményenként maximálja.

Milyen térítés várható totálkár esetén?

Totálkárról beszélünk, ha valamely biztosítási esemény következtében

– a gépjármű megsemmisült, vagy

– ellopták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan, vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei és az egyéb, a káreseménnyel kapcsolatos járulékos költségek együttesen meghaladják a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti forgalmi értékét. Ezt a kárrendezési esetet nevezik gazdasági totálkárnak.

Beszélhetünk műszaki totálkárról is. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és a felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul.

A biztosító a biztosítási esemény során megsérült, megsemmisült, ellopott gépjárművet, alkatrészét vagy tartozékát az esetek többségében káridőponti értékük figyelembevételével téríti meg a következők szerint.

Mi tartozik a biztosított vagyontárgy körébe?

– a jármű eredeti gyári széria kivitelű alaptípusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai,

– a KRESZ által kötelezően előírt tartozékok,

– a személy- és vagyonbiztonságot növelő tartozékok

Gazdasági, illetve műszaki totálkár esetén a biztosító a maradványértékkel (roncs értékével) csökkentett pótlási értéket téríti meg. Lopáskár esetén természetesen a teljes pótlási érték megtérítésre kerül.

A biztosítók a gazdasági, illetve műszaki totálkár rendezése során a káridőponti hazai belföldi piaci forgalmi értékből levonják az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét. Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

Mi a szerepe az önrészesedés intézményének?

Az önrészesedés az az összeg, melyet a bruttó kárösszegből káreseményenként a biztosított maga visel.

A biztosítók igyekeznek érdekeltté tenni ügyfeleiket a kármegelőzésben. Ezt szolgálja a már korábban ismertetett bonusz rendszer is, amely előre, vagy utólag (díjvisszatérítéssel) nyújtott díjengedménnyel igyekszik „honorálni” a balesetmentes vezetést, a biztosítási „eseménymentes” éveket. Egyes biztosítók ugyancsak díjengedménnyel honorálják a korszerű biztonságtechnikai eszközök beszerelését is, ami a lopás kockázatát nagymértékben csökkenti.

Ugyanezt a cél szolgálja az önrészesedés is, ami szintén igyekszik érdekeltté tenni a biztosítottat a kármegelőzésben, a kár enyhítésében. Másrészt viszont az önrészeknél szereplő minimum összeg alkalmazása megelőzi azt, hogy a biztosító jelentős költségeket fordítson kisebb összegű, un. bagatell károk felvételére, rendezésére.

A biztosított általában többfajta önrészesedési lehetőség közül választhat. A biztosítók általában relatív (százalékos mértékű) önrészesedést és ezzel egyidejűleg abszolút (fix összegű, minimális) önrészesedést is meghatároznak és a biztosítottnak a kettő közül a magasabb önrészesedést kell, hogy megfizesse.

Hogyan szűnik meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási év kezdetének időpontjától számított harmincadik nap elteltével a szerződés és azzal a biztosítónak ezen időtartam (respiró) végéig fennállott kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított (szerződő) a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti esedékes díját nem fizette be a biztosító számlájára.

A biztosító és a szerződő/biztosított közös megegyezéssel is megszüntethetik a szerződést. A gépjármű értékesítése is – biztosítóhoz történő bejelentése által – a szerződés megszűnését vonja maga után.

A határozatlan időtartamú casco biztosítási szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően, bármelyik fél írásban felmondhatja. A felmondással a szerződés – és vele a biztosító kockázatviselése – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.

Megszűnik-e és ha igen, mikor érdekmúlás miatt a szerződés?

– a biztosítási esemény napján, ha az annak folytán megrongálódott gépjármű helyreállítása nem gazdaságos, illetve ha az megsemmisült, vagy azt ellopták és nem került meg;

a gépjármű tulajdonjogának átszállásakor, kivéve, ha a gépjármű más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt;

– azon a napon, amikor a casco biztosítási esemény bekövetkezése – pl. a biztosított gépjármű garanciális cserére történt leadása miatt – lehetetlenné vált.

Az első esetben a biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az addig kiegyenlítetlen, időarányos díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.

A másik esetben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj.

Mennyi idő után évülnek el a casco biztosítási szerződésből eredő igények?

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított, egy vagy két év letelte után évülnek el attól függően, hogy személyi sérüléses vagy nem személysérüléses károkról, jogi vagy természetes személyekről beszélünk.

Gyakran Ismételt Kérdések az európai KID kapcsán


Gyakran Ismételt Kérdések az európai KID kapcsán

A jövőben újabb betűszóval kell megismerkedni a hazai fogyasztóknak, amikor befektetési terméket kívánnak vásárolni. Az európai pénzügyi szolgáltatók főszabályként 2018. januárjától alkalmazzák az egységes szerkezetű Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentumot, a KID-et az ún. becsomagolt lakossági befektetési termékre. A Magyar Biztosítók Szövetségének tagbiztosítói ezzel az útmutatóval is szeretnék segíteni az ügyfeleket a KID értelmezésében.

Milyen termékek esetében keressük a KID-et?

A KID dokumentum alkalmazását egy európai uniós szabályozás teszi kötelezővé minden olyan lakossági befektetési termék esetében, ahol a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. Ezekben az esetekben a termék befektetési hozama jellemző módon a mögöttes, becsomagolt befektetési eszközöktől függ, ezért különösen fontos, hogy a fogyasztó megértse a mögöttes eszközben foglalt kockázatokat és költségeket. Tipikusan ilyen becsomagolt termékek a biztosítási unit linked termékek (befektetési egységekhez kötött életbiztosítások) és a befektetési jegyek.

Az európai jogszabály ebbe a kategóriába sorolja a klasszikus életbiztosítási termékeket is, ahol a biztosító a szerződéskötéskor meghatározza a lejáratkor garantált kifizetést, ami az elért többlethozamból származó jóváírással még növekedhet a lejáratkor.

Milyen célt szolgál a KID?

A KID azzal a céllal készül, hogy egyszerű és áttekinthető tájékoztatást nyújtson a becsomagolt lakossági befektetési termékekről. A KID-et az értékesítési szakaszban, a szerződéskötés előtt kell átadni, és a dokumentum a fogyasztó döntéshozatalát segíti azzal, hogy rövid és áttekinthető módon mutatja be a termék legfontosabb tulajdonságait.

A KID tehát használható az adott termékkel kapcsolatos tájékozódáshoz, de az egységes szerkezet módot nyújt arra is, hogy a különböző befektetési termékeket összehasonlítsuk.

Az ügyfélnek az adott termék kockázatait, hozamkilátásait és költségeit egyszerre kell mérlegelnie, mielőtt meghozza befektetési döntését. A KID ebben azzal segít, hogy ezeket a sokszor bonyolult összefüggéseket egyszerűbb nyelvre fordítja le.

A KID lehetővé teszi az egyes termékekről való tájékozódást, de módot ad a különböző termékek összehasonlítására is.

Mi biztosítja az összehasonlíthatóságot?

Az összehasonlíthatóságot a KID egységesen alkalmazandó szerkezete biztosítja, hogy minden terméknél ugyanolyan struktúrában mutatják be a szolgáltatók a kockázatot, a teljesítmény-forgatókönyveket és a költségeket.

Szintén az összehasonlíthatóságot célozza, hogy minden terméknél ugyanakkora befektetési összeget vesznek figyelembe: egyszeri díjas szerződések esetében ez 3.000.000 Ft, rendszeres díjas szerződések esetében pedig évi 300.000 Ft. Ott ahol euróban denominált a szerződés, a biztosító 10.000 €, illetve 1.000 € összeget alkalmaz.

A MABISZ tagbiztosítók azzal is segíteni szeretnék a termékek összehasonlítását, hogy az ajánlott tartási időt is egységesen mutatják be. Rendszeres díjas szerződések esetében ez 20 év, egyszeri díjas szerződéseknél pedig 10 év, ami már ismerős lehet a TKM rendszerből. A biztosítók ezzel a figyelmet is fel szeretnék hívni arra, hogy a biztosítások jellemzően hosszú távú szerződések, az ügyfél tehát akkor járhat a legjobban, ha azt a lejárati idő végéig megtartja.

A KID összehasonlíthatóságát biztosítja az egységesen alkalmazott javasolt tartási idő.

Mi a KID és az egyedi szerződés kapcsolata?

A KID egy szerződéskötés előtti tájékoztató dokumentum és nem a konkrét szerződést mutatja be. Éppen a bemutatás minta-jellege teszi lehetővé a különböző termékek összehasonlítását. Ugyanakkor a konkrét szerződés több vonatkozásban is eltérhet ettől a mintától. Ilyen lehet többek között az ügyfél által választott befizetési összeg (biztosítási díj), a biztosítási tartalom és a futamidő.

A KID szerződéskötés előtti tájékoztatás, nem a konkrét szerződés adatait tartalmazza, segít ugyanakkor a befektetési döntés meghozatalában.

Minden becsomagolt befektetési terméket össze tudok hasonlítani a KID dokumentummal?

Egyelőre nem lehet minden ilyen terméket összehasonlítani a KID dokumentummal, mivel a befektetési alapkezelő szektor 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt Befektetői Információk) alkalmazza. A fogyasztók az alapkezelők termékeivel leggyakrabban a befektetési jegyeknél találkoznak.

Első ránézésre nem tűnik jelentősnek a KID és a KIID különbsége, az elnevezésben is csak egy betű az eltérés. Alaposabban megnézve azonban látszik, hogy a KIID a befektetési eszköz múltbeli teljesítményét mutatja be, míg a KID a jövőbeli feltételezett teljesítmény-forgatókönyveket. A költségek bemutatása is részletesebb a KID esetében, és a költségmutató tartalma sem pontosan ugyanaz a két dokumentumban. A KID-et eredetileg az alapkezelők KIID-je inspirálta, ugyanakkor azt meghaladva, a KID tartalma bővebb és részletesebb lett, mint a mintául szolgáló dokumentumé.

Ahogy korábban jeleztük, a KID egységes alkalmazására valamennyi szektor vonatkozásában 2020-tól kerül sor.

A KID és a KIID dokumentum nem hasonlítható össze egy az egyben. A pénzügyi szolgáltatók 2020-tól alkalmazzák egységesen a KID-et.

Mit jelent a termék összetettségére történő figyelmeztetés?

Bizonyos termékek esetében találkozni lehet azzal a figyelmeztetéssel, hogy a termék összetett, és annak megértése nehéz lehet. Az európai jogszabály szerint a figyelmeztetés alkalmazásakor azt kell mérlegelnie a szolgáltatónak, hogy a termék lejáratakor kifizetendő összeg előre ismert-e, illetve az hogyan viszonyul a tartam során befizetett pénzekhez. Szempont továbbá, hogy a termék költségprofilját egyoldalúan módosíthatja-e a szolgáltató, illetve, van-e olyan szerződési feltétel, ami nehézzé teszi a termék sajátosságainak megértését.

Fontos ugyanakkor, hogy különbséget tegyünk azon esetek között, amikor bonyolult a termék, és amikor a termék mögött egy bonyolult befektetési konstrukció áll. A klasszikus életbiztosítások esetében például az ügyfél előre tudja, hogy biztosítói garanciával mennyi kifizetésre számíthat a lejáratkor és nem kell azzal foglalkoznia, hogy a biztosító ezt a kifizetést milyen befektetési technikákkal oldja meg.

Vannak ugyanakkor olyan termékek, ahol szükség van bizonyos szintű befektetési ismeretre az ügyfél részéről is, mert a termék hozamkilátásai olyan mögöttes eszközöktől függnek, melyek piaci értéke erősen ingadozó vagy más további befektetési eszközökhöz kötött. Ilyen termékeket csak akkor célszerű választani a fogyasztónak, ha érti az ezekben foglalt kockázatot. A következőként bemutatott kockázati mutató ezen termékek azonosításában segíthet.

Miben segíti a döntést a kockázati mutató?

A kockázati mutató két olyan összetett tényezőt gyúr össze egyetlen, könnyen értelmezhető számba, ami befolyásolja, hogy az adott termék milyen pénzügyi kockázatot hordoz az ügyfél számára. Az egyik elem a mögöttes befektetési eszköz piaci kockázata, vagyis az, hogy az adott befektetési eszköz piaci árfolyama folyamatosan változhat. Vannak olyan pénzügyi eszközök, ahol a lehetséges változás nagyobb mértékű, kevésbé kiszámítható, ezek tekinthetők a kockázatosabb befektetési eszközöknek. A másik figyelembe vett tényező a befektetési eszközt kibocsátó intézmény hitelkockázata, ha a nála lévő ügyfélpénzeket nem tudná kifizetni az ügyfeleknek. A biztosítók hitelkockázati besorolásánál az európai szabályozás figyelembe veszi, hogy a biztosítók működését és tőkekövetelményeit szabályozó Szolvencia II rendszer más pénzügyi szolgáltatókhoz képest is megerősítettebb módon garantálja az ügyfélpénzek biztonságát.

A fent leírt bonyolult összefüggések tehát egyetlen mutatóban olvadnak össze, és a fogyasztó egy 7 fokozatú kockázati skálán látja elhelyezve a terméket. Az 1-es kategória a legalacsonyabb, a 7-es pedig a legmagasabb kockázati besorolást jelenti. A számok értékelésénél célszerű figyelni arra, hogy többnyire a magasabb kockázatú termékek hozamkilátása is magasabb és fordítva. A biztonság jellemző módon alacsonyabb hozamkilátással társul.

Mit nem mutat a kockázati mutató?

A kockázati mutatót azzal a feltételezéssel állapítják meg, hogy a szerződő a terméket az ajánlott tartási idő végéig megtartja. Szükségszerűen nem tudja a mutató figyelembe venni azt, ha a terméket futamidő közben visszavásárolják. Az ajánlott futamidő megtartása minden esetben jelentőséggel bír, de az különösen fontos lehet a kockázatosabb befektetési eszközök esetében, ahol a hozamelvárások csak a megfelelő időtávon tudnak realizálódni.

A KID kockázati mutató nem veszi figyelembe, ha a terméket a futamidő közben visszavásárolják.

Mit jelent a likviditási kockázatra történő figyelmeztetés?

Bizonyos eszközök esetében találkozni lehet a likviditási kockázatra történő figyelmeztetéssel is. Ez a biztosítások esetében nem azt jelenti, hogy a szerződő nem juthat hozzá a pénzéhez a futamidő lejárata előtt, hanem azt, hogy a korai visszavásárlás nem célszerű, mivel a már befizetett díjak egy részét az ügyfél ebben az esetben nem kapja vissza.

Milyen egyéb tudnivalók vannak a kockázatok kapcsán?

A kockázatokat bemutató részben jelzésre kerül az is, ha a termék beépített garanciával rendelkezik. Amennyiben ezt a termék indokolja, akkor külön figyelemfelhívás történik az árfolyamkockázatra is, ami akkor merülhet fel, ha a kifizetés pénzneme eltér a befektetés pénznemétől. Ilyenek például az euróban vagy más devizában nyilvántartott szerződések.

Mit mutatnak a teljesítmény-forgatókönyvek?

Ez a fejezet abban segít tájékozódni, hogy az adott befektetéssel kapcsolatban milyen hozamok várhatóak. A minél pontosabb kép érdekében négy különböző forgatókönyvet is bemutat a KID: kedvező, mérsékelt és kedvezőtlen, a negyedik, stresszforgatókönyv pedig azt illusztrálja, hogy mire lehet számítani szélsőséges piaci körülmények esetén.

A forgatókönyvek három időpontra mutatnak értékeket: a javasolt tartási időre, annak felére és az első évre, mindezt annak érdekében, hogy a fogyasztó érdemben fel tudja mérni a korábbi visszavásárlás lehetséges hozamkövetkezményeit. Van, akinek az összegszerű és van, akinek a százalékos bemutatás a szemléletesebb, ezért a termék várható teljesítménye kétféle módon is illusztrálásra kerül: egy konkrét összegként, amit az adott időpontban kifizetnek és éves átlagos hozamként. Valamennyi esetben a költségekkel csökkentett kifizetéseket tünteti fel a KID.

Itt ismét felidézzük azt, hogy a kockázat és a hozamkilátás jellemző módon egyenesen arányos egymással, továbbá bizonyos eszközök esetében a hozamvárakozások csak megfelelően hosszú távon tudnak realizálódni.

A KID teljesítmény-forgatókönyvek a költségekkel csökkentett kifizetéseket mutatják.

Mire kell figyelni a teljesítmény-forgatókönyveknél?

Fontos tudni, hogy a teljesítmény-forgatókönyvek számítása az európai jogszabály szigorúan kötött képletei szerint történik, ahol a jövőbeli feltételezett hozamkilátások a múltbeli teljesítményeken alapulnak. Vannak ugyanakkor olyan befektetési eszközök a hazai piacon, ahol az elmúlt évek magas tényhozamai reálisan nem várhatóak el a jövőbeli hozamoktól. A kötött számítási metódus ugyanakkor nem teszi lehetővé a biztosítók számára, hogy ezt a körülményt figyelembe vegyék a KID-ben. A biztosítók ezért annyit tehetnek, hogy erre a körülményre külön is felhívják az ügyfelek figyelmét.

A múltbeli teljesítmények alapján számolt jövőbeli hozam-forgatókönyvek bizonyos befektetési eszközök esetében túlzott várakozásokat kelthetnek.

Mit mutat a biztosítási forgatókönyv?

A befektetéssel kombinált biztosítási termékek jellemzően tartalmaznak egy beépített biztosítási elemet, ami lehet életbiztosítás, baleset- vagy egészségbiztosítás. Ez a biztosítási fedezet igény szerint tovább bővíthető a konkrét szerződésben.

A KID biztosítási forgatókönyve a kötelezően beépített biztosítási fedezet kifizetését mutatja be arra az esetre, ha a biztosítási esemény a szerződés futamideje alatt bekövetkezik. A biztosító elkülönített módon a „Felhalmozott biztosítási díj” sorban feltünteti a biztosítási fedezet ellenértékét a biztosítási díjon belül. Ennek a díjnak a hozamra gyakorolt hatását pedig a „Milyen termékről van szó” fejezetben lehet megtalálni.

Hogyan kell értelmezni a költségek időbeli alakulását mutató táblázatot?

A termék várható költségeit két táblázat mutatja be. Az első táblázat a költségek időbeli alakulását mutatja az ajánlott tartási időre és két további időpontra, az ajánlott tartási idő felére és egy évre. Ez utóbbiak azért fontosak, mert arról tájékoztatnak, hogy mivel kell számolnia az ügyfélnek, ha az ajánlott tartási időnél korábban szeretné visszavásárolni a szerződését.

A költségek a szemléletesség kedvéért kétféle módon is szerepelnek. Az egyik változat költségek kumulált összegként történő bemutatása a már megismert három időpontra. Vagyis azt lehet megtudni, hogy a bemutatott időpontig összesen mennyi költséget von el a biztosító. Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy az itt feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek levonásra, tehát azokat nem a befizetett díjakkal kell összevetni.

A másik típusú bemutatás százalékos formában, hozamveszteségként történik a RIY (Reduction in Yield) mutató segítségével. Vagyis azt tudjuk meg, hogy mennyivel lesz alacsonyabb a várható hozam a felmerült költségek miatt. Ez a megközelítés már ismerős a magyar fogyasztók számára a TKM számításból. A KID hozamveszteség mutató (RIY mutató) sokban hasonlít a magyar TKM mutatóhoz, a kettő azonban nem teljesen egyforma. A különböző tartalomra történő RIY bemutatás jó illusztrálja azt, hogy a szerződést érdemes a futamidő végéig megtartani, mivel a biztosítási termékek költségstruktúrája jellemzően úgy van megalkotva, hogy az a futamidő elején relatíve magasabb elvonásokat eredményez.

A KID-ben feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek elvonásra.

Hogyan kell értelmezni az első éves RIY mutatót?

Terméktől függően előfordulhat, hogy az első éves RIY értéknél nagyon magas szám, akár 100% vagy afeletti érték is szerepelhet, ami a hozamveszteség mutató logikája szerint azt sugallja, mintha az ügyfél az első év után semmit nem kapna vissza a befizetéséből.

Ahogy azt korábban jeleztük a teljesítmény-forgatókönyveknél, a KID módszertanát szigorúan köti az európai szabályozás. A megadott képletbe a termék paramétereit beírva előfordulhat az, hogy az első éves RIY érték magasabb lesz, mit 80%. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a befektetéssel kombinált életbiztosítások első éves visszavásárlási értékének minimumát Magyarországon törvény szabályozza, ami nem lehet kevesebb, mint a befizetett díj 20%-a. Az első évnél feltüntetett, esetlegesen ennél magasabb RIY érték kizárólag az előírt számítási módszer sajátosságaiból fakad, és nem érinti ezt a biztosítói – jogszabályon alapuló – kötelezettséget. A biztosítók erre a körülményre külön is felhívják az ügyfelek figyelmét.

Az első éves biztosítói kifizetés minimum értékét Magyarországon törvény szabályozza, ami nem lehet kevesebb, mint a befizetett díj 20%-a, abban az esetben is, ha 80%-nál magasabb a kiszámított RIY érték.

Mi a TKM és a RIY viszonya?

Magyarországon 2010 óta alkalmazzuk a TKM mutatót, ami hozamveszteségként mutatja be a befektetéssel kombinált életbiztosítások költségét. Most hasonló logikával kerül bevezetésre az európai költségmutató a KID dokumentumban. A két mutató, habár sokban hasonlít egymásra, nem teljesen egyforma. Annak érdekében, hogy a két költségmutató értékei minél közelebb kerüljenek egymáshoz, a magyarországi biztosítók igyekeznek a RIY számításhoz alkalmazott paramétereket minél közelebb hozni a TKM rendszerhez ott, ahol ezt a rugalmasságot az európai módszertan megengedi. Ilyen például a javasolt tartási idő vagy az ügyfél belépéskori életkora. Az európai módszertan ugyanakkor a legtöbb vonatkozásban nem enged meg rugalmasságot a számításban, ezért a RIY és a TKM számítás az esetek többségében nem pontosan ugyanazt az eredményt fogja adni.

Az MNB által elvárt maximum értékek továbbra is a TKM értékhez kötődnek, mely értékről az ügyfelek az eddigi gyakorlatnak megfelelően a biztosítók, a MABISZ és az MNB honlapján tájékozódhatnak. Az ügyfelek az ajánlati szakaszban mindkét értékről tájékoztatást kapnak.

Az ügyfelek két, százalékban kifejezett költségmutatóval is fognak találkozni a biztosítások esetében. A RIY és a TKM nagyon hasonlítanak egymásra, de azok nem teljesen azonos költségmutatók.

Miben különbözik a TKM és RIY mutató számítása?

Anélkül hogy túlságosan technikai részletekbe bocsátkoznánk, röviden bemutatjuk, hogy milyen érdemi számítási különbségek vannak a két mutató között.

  • A költségmutató számításakor a biztosító feltételezi, hogy a befektetési eszközökön a futamidő során hozam keletkezik. A RIY mutató esetében ez a jövőbeli hozamfeltételezés a múltbeli hozamokon alapul, míg a TKM számításnál a figyelembe vett hozamot az MNB rendelet egységesen rögzíti (azt az EIOPA által közzétett kockázatmentes hozamgörbéhez köti). Az egységes paraméterezés miatt a TKM módszertan jobb összehasonlíthatóságot biztosít.
  • Mindkét költségmutatónál három kiemelt tartamra történik a bemutatás. A TKM esetében a tartamos biztosításoknál ezek az ún. lejárati tartamok, tehát azzal a feltételezéssel él a biztosító, hogy az ügyfél az adott időpontig megtartja a szerződését, azt nem vásárolta vissza. Amennyiben egy kiemelt tartamra nem elérhető lejárattal az adott termék, akkor a biztosító arra a tartamra nem mutat be TKM értéket. A teljes életre szóló biztosítások esetében ugyanakkor a bemutatott tartamoknál a biztosító visszavásárlási értékkel számolja a TKM-et, feltételezve, hogy abban az időpontban az ügyfél a szerződést visszavásárolja.

    A RIY mutató esetében csak a javasolt tartási időnél él azzal a feltételezéssel a biztosító, hogy az ügyfél a lejárati idő végéig megtartja a terméket. A köztes tartamoknál a RIY költségmutató mindkét terméktípus esetében (tartamos és teljes életre szóló) egyaránt az ún. visszavásárlási értékkel kerül kiszámításra.

Hogyan kell értelmezni a költségek összetételét mutató táblázatot?

A költségek megtalálhatóak a KID egy másik táblázatában is, mely a különböző költségtípusok hozamra gyakorolt hatását mutatja be a RIY mutató segítségével az ajánlott tartási idő végén. A költségeket a szerint bontják fel, hogy azok a szerződés mely időszakában, illetve milyen címen merülhetnek fel. Főszabályként az itt feltüntetett RIY részösszegek együtt kiadják az előző táblázat harmadik oszlopában szereplő összesített RIY értéket.

Megismerhető továbbá a biztosítási fedezet ellenértékéül szolgáló kockázati díjrész hatása is a befektetetési eredményre, de nem ebből a táblázatból, hanem a „Milyen termékről van szó” fejezetből.

Melyek ezek a termékek?

Itt alapvetően a unit linked típusú biztosításokról van szó, ahol az ügyfél nagy rugalmassággal választhatja meg, hogy a rendelkezésre álló befektetési eszközökből (eszközalapok, befektetési jegyek) milyen kombinációt állít össze a saját maga számára. Erről a termékcsoportról bővebben is tájékozódhat a MABISZ „Unit-linked 1×1” ismertetőjéből.

Milyen sajátosságai vannak a unit-linked termékek KID-ben történő bemutatásának?

A unit-linked termék által biztosított rugalmasság komoly kihívást jelent a biztosítók számára a szerződéskötés előtti KID tájékoztatásnál, amikor még nem tudható, hogy az ügyfél milyen kombinációban választ a befektetési lehetőségekből. Az európai szabályozás éppen ezért szabad kezet ad a biztosítóknak abban a vonatkozásban, hogy a két rendelkezésre álló lehetőség közül melyiket választják: a hibrid vagy generikus KID bemutatást. Nézzük, melyik mit jelent.

A unit-linked termékekhez tartozó mögöttes befektetési lehetőség bemutatására több lehetőséget is felkínál a KID szabályozás.

Mit kell tudni a hibrid KID-ről?

Ebben az esetben a biztosító a unit-linked termék mögött elérhető minden egyes eszközalapra egy különálló KID dokumentumot állít elő, ahol az adott eszközalaphoz tartozó információkat lehet megtalálni. A biztosító mindazon unit linked termékhez elkészíti az adott eszközalap-specifikus KID-et, ahány unit linked termékhez elérhető az eszközalap. Ez a megoldás egyértelműen eligazít, hátránya viszont, hogy megsokszorozza a tájékoztató anyagokat, mivel az általános, nem eszközalap-specifikus részeket is meg kell ismételni minden egyes KID verzióban.

Mit kell tudni a generikus KID-ről?

Ennél a megoldásnál a biztosító a KID-ben a választható eszközalapokat összesítetten, sávos módon mutatja be a kockázati mutatónál, a teljesítmény-forgatókönyveknél és a költségeknél, úgy, ahogy azt egyébként az ügyfelek a TKM-nél már megszokhatták.

Az egyes mögöttes eszközökhöz tartozó konkrét értékek is megismerhetőek természetesen, de itt ismét két lehetőséget ajánl fel az európai jogszabály. A biztosítók tovább utalhatnak – amennyiben befektetési alap áll az eszközalap mögött – a befektetési alapkezelők KIID dokumentumára, vagy külön dokumentumban mutatják be a termékhez elérhető eszközalapokra vonatkozó speciális információkat, az egyes eszközalapokhoz tartozó értékeket.

Irodák Tanácsa (Council of Bureaux)


Irodák Tanácsa (Council of Bureaux)

A Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával együttműködve) 1949-es alakulása óta a Council of Bureaux (CoB, Irodák Tanácsa) hosszú évekig londoni, majd 2006-tól brüsszeli székhellyel.

A Council of Bureaux főbb feladatai:

  • A zöldkártya irodák közötti megállapodások nyilvántartása;
  • A zöldkártya irodák közötti megállapodásokból keletkező, bármely tag által felvetett gyakorlati problémák megoldása;
  • Az irodák közötti vitáknál közvetítői és döntőbírói szerep ellátása;
  • Összekötő szerep betöltése az ENSZ-EGB Közlekedési Albizottsága és más nemzetközi szervezetek (pl. az Európai Biztosítók Bizottsága (CEA), valamint az EU Bizottság) irányában.

A Council of Bureaux működését a szervezet alapokmánya szabályozza.

Az operatív és döntéselőkészítő munkát a CoB apparátusa és különböző, a tagországok képviselőiből meghatározott időre választott összetételű bizottságok végzik. A CoB legfőbb döntéshozó szerve a korábban ritkábban, 1994 óta évenként ülésező Közgyűlés (General Assembly, majd International Motor Insurance Convention).

Információs Központ


Információs Központ

Annak érdekében, hogy a Gépjármű-biztosítási Irányelv szerinti, magyar károsult által külföldön elszenvedett károk esetén a károsultnak lehetősége legyen hazájában, anyanyelvén kártérítést követelni, valamennyi tagállam köteles létrehozni információs központokat.

Az információs központok felelősek:

  • a gépjárművek forgalmi rendszámát és felelősségbiztosítási adatait tartalmazó nyilvántartások vezetéséért,
  • ezen adatok gyűjtésének és továbbításának összehangolásáért,
  • azon személyek tájékoztatásáért, akik az említett adatok megismerésére jogosultak.

Hazánkban az Információs Központ tevékenységét a MABISZ látja el.

Az Információs Központ gépjárművel okozott káresemény esetén tájékoztatást ad a károsult részére a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójáról, külföldi gépjármű esetén annak magyarországi képviselőjéről (levelező, kárrendezési megbízott). Ezt az adatot a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokra tekintettel kizárólag írásban történő kérésre, kizárólag konkrét káresemény kapcsán áll módunkban kiadni az arra jogosult személy részére, amennyiben a megkereső az adatok megszerzéséhez fűződő jogos igényét adatokkal és bizonylatokkal igazolta.

A Zöldkártya Rendszer eredete és céljai


A Zöldkártya Rendszer eredete és céljai

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

A nemzetközi autós idegenforgalom fellendülése következtében már a II. világháború előtt felmerült az a gondolat, hogy miképpen lehetne kiterjeszteni külföldre a felelősségbiztosítási garancia hatályát

A II. világháború után a frissen alakult Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve ennek Genfben működő Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB, UNECE) kezdett foglalkozni a kérdéssel. A kitűzött cél kettős volt:

  • Egy olyan rendszer kialakítása, amely megoldja, hogy a közlekedési baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön rosszabb helyzetbe akkor, ha a balesetet egy külföldi gépjármű üzemeltetésével okozták, valamint

  • a más országokba látogató gépjárművek határokon való átjutásának megkönnyítése.

A témával foglalkozó ENSZ munkacsoport, az ENSZ-EGB Közlekedési Albizottsága e célra létrehozott Főmunkacsoportjában 1949. január 25-én megfogalmazták a Főmunkacsoport ún. 5. sz. ajánlását, amely a már 1926 óta működő skandináv rendszer átvételét javasolta. Ennek lényege az, hogy azon országok központi biztosítási szervei, amelyekben kötelező a gépjármű felelősségbiztosítás, a svéd mintához hasonlóan vezessék be a zöldkártyát, mint a felelősségbiztosítási garancia igazolását, kössenek egymással megállapodásokat, amelyek értelmében a külföldiek által okozott károkat a külföldi biztosító helyett rendezik.

A Zöldkártya Rendszer tagországai


A Zöldkártya Rendszer tagországai

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Közlekedési Albizottsága 1953. január 1-jei hatállyal, nyolc ország (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság) részvételével hívta életre a Zöldkártya Rendszert. Fél éven belül további négy ország (Dánia, Norvégia, Finnország és Írország), majd a következő években majdnem minden európai ország csatlakozott a rendszerhez. Magyarország 1960 óta tagja a Zöldkártya Rendszernek.

A Zöldkártya Rendszer megfelelő működése érdekében a csatlakozást az Irodák Tanácsa (Council of Bureaux – a Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve) egyre szigorúbb feltételekhez köti. Az új tagok 4 évig korlátozott jogokkal bíró ún. átmeneti tagsággal rendelkeznek, működésüket pedig a Council of Bureaux közgyűlése által erre a célra választott bizottság ellenőrzi és segíti.

Bár a Zöldkártya Rendszer deklaráltan európai szervezet, gazdasági, politikai és idegenforgalmi okok miatt egyes nem európai országok (mint pl. Marokkó, Tunézia, Izrael, Irán) is tagsággal rendelkeznek.

A Zöldkártya Rendszer tagországainak aktuális listája elérhető a Council of Bureaux honlapján.

 

Zöldkártya Egyezmény


Zöldkártya Egyezmény

A Zöldkártya Egyezmény a kezdetektől szabályozta a zöldkártya irodák közötti kapcsolatokat, és két alapvető elvet határozott meg:

  1. A baleset helye szerinti ország zöldkártya irodája (Kezelő Iroda) kizárólagos kompetenciával rendelkezik a kár rendezésére a baleset helye szerinti ország jogszabályainak megfelelően.
  2. A Kezelő Iroda köteles a kárt okozó külföldi gépjármű biztosítója, illetve annak zöldkártya irodája (Fizető Iroda) érdekeinek megfelelően eljárni.

Ezeket az elveket tükrözte a Zöldkártya Egyezmény (Nemzeti Irodák Közötti Egységes Megállapodás / Inter-Bureaux Uniform Agreement, 1951-2002) szövege, amely részletesen ismertette a rendszer fogalmait, működésének, a kár rendezésének és visszatérítésének szabályait.

Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)


Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)

A nemzetközi gépjárműforgalom növekedésével felmerült az egyébként jól működő Zöldkártya Rendszer egyszerűsítésének igénye. Egyes zöldkártya tagországok idővel olyan kiegészítő megállapodásokat kötöttek, melyek a zöldkártya, mint felelősségbiztosítást igazoló okirat kiállításáról és határátlépéskori ellenőrzéséről lemondanak. Ezeket a megállapodásokat később egyetlen egyezménybe foglalták, melynek tagországai a gépjármű-felelősségbiztosítási garancia (fedezet) igazolásául kölcsönösen vagy egyoldalúan elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját és a megkülönböztető országjelzést.

Új, egyesített egyezmény: Belső Szabályzat (Internal Regulations; 2003. július 1.)


Új, egyesített egyezmény: Belső Szabályzat (Internal Regulations; 2003. július 1.)

A Belső Szabályzat a Zöldkártya Egyezményt és a Multilaterális Garancia Egyezményt egy egységes dokumentummá formálta, amely ma is a zöldkártya irodák kétoldalú kapcsolatai alapjául szolgál. A Belső Szabályzat a korábbi egyezmények egyes eltérő definícióit egységesítette, szövegezése már összhangban van az európai uniós irányelvek szóhasználatával, nyelvezete egyszerűbb és érthetőbb. A Belső Szabályzat a zöldkártya irodák olyan alapokmánya, amely általános rendelkezéseket és egyes választható elemeket (Rendszámegyezmény) is tartalmaz. A korábbi egyezmények helyébe lépő Belső Szabályzat 2003. július 1-jén lépett hatályba. Az új egyezmény rendelkezéseit a fenti időponttól mind az új, mind a már folyamatban levő ügyekben alkalmazzák az aláírók.

Utasbiztosítások


Utasbiztosítások

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alábbi tájékoztató nem teljes körű. A biztosításokra vonatkozó általános szabályok, melyek az utasbiztosításokra is vonatkoznak (szerződés létrejötte, megszűnése, díjfizetés kötelezettség és annak elmulasztásának következményei stb.) az alábbi összefoglalóban nem szerepelnek. Jelen tájékoztató nem helyettesíti ezek ismeretét. Kérjük ezért, hogy a részletes feltételekről mindenkor alaposan tájékozódjon a szerződés megkötése előtt!

Utasbiztosítási tudnivalók a KORONAVÍRUS kapcsán

Az utasbiztosítással és az útlemondási biztosítással kapcsolatos leggyakoribb kérdések koronavírus kapcsán

Az utazások kapcsán kétféle biztosítási védelem érhető el az utazó számára, mindkettőnek más a funkciója. Az utasbiztosítás az utazás során érvényes (az utazás első napjától a hazaérkezésig), míg az útlemondás biztosítás jellemzően az utazást megelőző időszakra szól (az utazás lefoglalásától az utazás kezdetéig). Ezek a biztosítások elérhetőek külön-külön megvásárolva és egyben (ún. kombinált termék) is.

Az utasbiztosítás, – amit BBP biztosításnak is nevezünk a baleset, betegség és poggyász szavak betűszavaként, – habár ma már több biztosítási fedezetet is tartalmazhat, talán a legfontosabb szolgáltatása, hogy 24 órában elérhető telefonos segítséget nyújtó szolgáltatást nyújt, ami koordinálja az utazás során felmerülő egészségügyi probléma kapcsán szükséges sürgősségi orvosi ellátást. Ezen túlmenően a választott terméktől függően különböző összeghatárig tartalmazhat betegségbiztosítást, balesetbiztosítást, poggyászbiztosítást, az utazáshoz kapcsolódó segítségnyújtási szolgáltatásokat, gépjármű asszisztenciát, továbbá felelősségi, jogvédelmi, stb. fedezetet. A biztosító „kockázatviselése” ebben az esetben az utazás idejére szól, azaz az utasbiztosítás alapvetően az utazás első napjától a hazaérkezésig érvényes. Az útlemondás/stornó biztosítás „kockázatviselése” az utazási szolgáltatás (pl. szállás, repülőjegy) lefoglalásától, (az ehhez az időponthoz kapcsolódó szerződéskötéstől), az utazás kezdőnapjáig szól. Fő funkciója az utasbiztosítástól eltérően az, hogy ha az utas, jellemzően váratlanul fellépő egészségügyi okból nem tud elutazni, akkor térítse az esetlegesen fizetendő bánatpénzt / kötbért, egyszerűen fogalmazva, a lemondási költséget. Fontos, hogy a lemondás okait (biztosítási esemény) a biztosítás általános szerződési feltételei (biztosítási feltétek) tételesen felsorolják, a szerződés alapján a biztosító csak az ott nevesített esetekben (biztosítási események bekövetkezése esetén) fizet kártérítést! Ezek az események jellemzően a biztosított vagy közvetlen családtagja váratlan megbetegedéséhez kapcsolódnak. Jelen GYIK azt tekinti át, hogy koronavírus kapcsán kialakult nemzetközi helyzet hogyan érinti ezeket a biztosításokat.

Utasbiztosítás

Térít-e a biztosító, ha olyan országba / régióba utazom, amely szerepel a Külgazdasági- és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt” térségek között?

Amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigények vonatkozásában. Az utazásra nem javasolt térségek naprakész listája a következő oldalon érhető el: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek Amennyiben nem koronavírussal, hanem egyéb biztosítási eseménnyel kapcsolatban merül fel kárigénye az utasnak (pl.: baleseti sérülés, poggyászkár, stb.), egyes biztosítók vállalják a szolgáltatást, mások viszont nem. A biztosítók eltérő szolgáltatásokat nyújthatnak, és eltérő biztosítási összegeket (szolgáltatási limitet) alkalmazhatnak, így mindig érdemes az utazás előtt több biztosító ajánlatát összehasonlítani, vagy szakértőhöz fordulni. Amennyiben céges kiküldetésről, üzleti útról van szó, akkor a biztosított a munkáltatójánál érdeklődjön arról, hogy a munkáltató vállalati utasbiztosítása miként rendelkezik erről a kérdésről, mivel egyes vállalati utasbiztosítások az egyéni utasbiztosításoktól eltérően rendelkezhetnek a területi hatály kérdésében. Amennyiben pedig bankkártyához tartozó utasbiztosítással utazik külföldre, úgy hasonlóan javasoljuk, hogy tájékozódjon bankjánál a területi hatályról és a járványra vonatkozó szolgáltatásokról még az utazás előtt.

Van-e különbség a Minisztérium honlapján feltüntettet két kategória (utazásra nem javasolt térségek és fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek) között a biztosítás megítélése szempontjából?

Igen, van. A biztosítók jellemzően az I. kategóriába (utazásra nem javasolt térségek) sorolt területek esetében nem nyújtanak szolgáltatást, mert ezen területekre a Külgazdasági és Külügyminisztérium „nem javasolja az utazást”, vagyis, ha valaki mégis ilyen területre utazik, azzal gyakorlatilag megszegi a kármegelőzésre vonatkozó rendelkezéseket. A II. kategóriába (fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek) sorolt területek kapcsán pedig a biztosítók jellemzően nem korlátozzák szolgáltatásukat, habár javasolják, hogy az ügyfelek körültekintően válasszanak úti célt!

Mi a helyzet akkor, ha az utazásom alatt sorolják át az adott országot / régiót „utazásra nem javasolt” térségnek?

Ebben az esetben az utas nem egy eleve veszélyesnek minősített helyre látogatott, hanem az utazás során vált azzá az adott régió. Egyes biztosítók – az utasbiztosítás érvényességi idején belül – időkorlát nélkül vállalják a koronavírus fertőzés és egyéb biztosítási esemény kapcsán felmerülő kárigények megtérítését, ha az utazás során kerül átsorolásra az adott terület az utazásra nem javasolt térségek közé. Azonban vannak biztosítók, amelyek korlátozzák, hogy az átsorolás után legfeljebb mennyi ideig vállalják a kockázatviselést egy ilyen területen, és javasolják, hogy a megadott időszakon belül az utas hagyja el a veszélyesnek minősített térséget.

Mi a helyzet akkor, ha karanténba kerülök?

Az adott területre vonatkozó be- és kiutazási karantént csak hatóság rendelhet el és szintén hatóság oldhatja azt fel. Ha az utas karanténba kerül, együttműködési kötelezettség terheli! Pusztán a karanténba kerülés ténye jellemzően nem minősül biztosítási eseménynek, ezért a legtöbb biztosító nem nyújt szolgáltatást. Azonban van olyan utasbiztosítás, amely alapján a biztosított karanténba kerülése is biztosítási eseménynek minősül, és ez alapján pl. megtéríti a karantén miatt felmerült meghosszabbított szállodai tartózkodás vagy a hazautazás többletköltségét. Amennyiben a karantén időtartama alatt biztosítási esemény következik be, például a biztosított személy a koronavírus miatt vagy egyéb okból kifolyólag sürgősségi orvosi ellátásra szorul, vagy ha egyéb biztosítási esemény történik, akkor a biztosítók vállalják a szolgáltatást.

Meg lehet-e hosszabbítani az utasbiztosításomat?

Amennyiben a biztosított utazó az adott területre elrendelt karantén miatt nem tud visszautazni Magyarországra az utasbiztosításának érvényessége alatt, akkor a telefonos ügyfélszolgálatok jellemzően segítséget nyújtanak az utasbiztosítás meghosszabbításában. A biztosítók gyakorlata eltérő a szerződés meghosszabbításával kapcsolatban. Emiatt, és azért is mert a meghosszabbítás jellemzően előzetes engedélyhez kötött, kiemelten fontos, hogy egyedi tájékoztatást kérjünk a biztosítótól, akinek elérhetőségét minden utazás során tartsuk „kéznél”!

Lehet-e töröltetni az utasbiztosításomat?

Amennyiben egy korábban megvásárolt utasbiztosítást az ügyfél nem veszi igénybe, mert nem utazik el, a szerződés kockázatba lépése előtt bármikor lemondhatja azt, a biztosítók a díjat teljes mértékben visszatérítik. Fontos, hogy az ügyfél utasbiztosítás törlésre vonatkozó kérését még a biztosítás kockázatviselésének megkezdődése (a tervezett utazás első napja) előtt jelezze a biztosító felé!

Kiterjed-e az utasbiztosítás a Covid-19 fedezetre?

A biztosítók jellemzően vállalják a szolgáltatást a koronavírus-járvány kapcsán szükséges sürgősségi ellátás vonatkozásában (ideértve különösen az orvosi ellátás, gyógyszerek, mentés és hazaszállítás költségét) a választott utasbiztosítás szerinti összeghatárig. Mindazonáltal előfordulhat, hogy a biztosító terüli korlátozásokat alkalmaz (bizonyos területeket kizár a fedezetből), illetve felső korlátot alkalmaz a biztosítási összegnél. Javasoljuk, hogy a biztosításkötés előtt tájékozódjon a biztosító honlapján vagy ügyfélszolgálatán, illetve személyesen a biztosítási tanácsadójánál, hogy a választott utasbiztosítás milyen szolgáltatásokat tartalmaz. Emellett szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a biztosítók egységesen nem nyújtanak szolgáltatást abban esetben, ha az utazás olyan országba vagy térségbe történik, amely a Külgazdasági és Külügyminisztérium által az utazásra nem javasolt térségek között szerepel. Az utazásra nem javasolt térségek listája a következő oldalon érhető el: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek További információk a járványügyi helyzetről itt találhatóak: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasi-tanacs

Útlemondás biztosítás

Fizeti-e a biztosító az útlemondással kapcsolatos költségeket, ha olyan területre szól az utazásom, amit lezártak / karanténba helyeztek, a koronavírus miatt?

Nem, az útlemondás biztosítás nem fizet, ha olyan területre szól az utazás, amit lezártak, illetve ha a biztosított karanténba került a koronavírus miatt. Az útlemondás biztosítás csak azokban az esetekben szolgáltat, amelyeket a biztosítási feltételek tételesen felsorolnak. A lemondás okai akár széles kört is felölelhetnek (pl. a biztosított vagy egy közeli hozzátartozó elhalálozása, súlyos megbetegedése, nagyobb kárú betörés vagy rablás esetén, váratlan terhesség stb.) mindegyikben közös ugyanakkor, hogy ezek valamilyen módon mind a biztosított személyéhez, illetve egyes esetekben a biztosított személy közvetlen hozzátartozójához kötődnek. A célország vagy adott térség koronavírussal vagy bármely vírussal fertőzöttsége, vagy ennek veszélye a biztosítás szempontjából jellemzően nem lemondási ok, azaz nem biztosítási esemény.

Fizet a biztosító, ha olyan területre szól az utazásom, ahova félek elmenni, mert a közelben már felbukkant a koronavírus?

Nem számít biztosítási eseménynek, ezért az útlemondás biztosítás nem nyújt térítést, ha az utas a járványtól való félelmében nem kíván elutazni.

A fenti esetben visszakapom-e az útlemondás biztosítás díját?

Főszabályként a díjvisszafizetés esete fel sem merülhet az útlemondás biztosításnál, mivel vagy bekövetkezik a biztosítási esemény (pl. utas igazolt megbetegedése) és a biztosító megtéríti a lemondási költséget, vagy problémamentesen elutazik az utas és akkor a biztosító szolgáltatása az utazás napjáig a kockázatban állás volt. Mindazonáltal, tekintettel a mostani rendkívüli helyzetre, előfordul, hogy a biztosító az ügyfél javára tér el méltányosságból, és visszafizeti az útlemondás biztosításnak a díját is. Van ugyanakkor olyan biztosító, amely részleges díjvisszatérítést ad, ha a biztosító kockázatviselése a biztosítási érdek megszűnésére tekintettel a tervezett utazás kezdete előtt megszűnik (az utazási szolgáltató lemondja vagy törli az utazást) és az ügyfél nem él(t) szolgáltatási igénnyel. Az ügyfél ebben az esetben a kockázatviselés hátralévő tartamára vonatkozóan jogosult időarányos díjvisszatérítést kérni a biztosítótól. Javasoljuk, hogy a biztosításkötés előtt tájékozódjon a biztosító honlapján vagy ügyfélszolgálatán, illetve személyesen a biztosítási tanácsadójánál, hogy a választott biztosítás miként rendelkezik a díjvisszatérítésről.

Mi lesz a repülőjegyemmel, ha törli a légitársaság az járatomat?

Az útlemondás biztosítás nem nyújt térítést arra az esetre, ha a légitársaság törli a járatot. A légitársaság eljárása attól függ, hogy mi volt a járattörlés oka. Főszabályként a légitársaság vis maior esetén nem köteles visszatéríteni a repülőjegy árát, ugyanakkor jelen helyzetben a légitársaságok ettől a főszabálytól eltérhetnek. Amennyiben a törlés oka nem vis maior volt, akkor az a légitársaság, amely a járatot törölte, köteles visszaadni a repülőjegy árát, vagy köteles azt áttenni másik időpontra.

Szervezett utak kérdése
Felmerül, hogy mi a helyzet akkor, ha az utas szervezett úton vett volna részt és a koronavírus miatt az utazás ellehetetlenül. Ez a kérdés nem biztosítási kérdés, egy európai szabályozáson alapuló hazai jogszabály ugyanakkor rendezi ezt az esetet. Az utazási csomagra és az utazási szolgáltatás-együttesre vonatkozó 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a 9. §-ban kimondja, hogy abban az esetben, amikor az utazásszervező azért mondja fel az utazási szerződést, mert a célország „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, akkor a) az utazó az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, vagy b) ha az utazásszervező az a) pont szerinti helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utazó a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező köteles a teljes befizetett díj azonnali visszafizetésére.

Hol van helye a biztosítási védelemnek? Milyen útra kössek biztosítást?

Kétféle utas létezik biztosítási szempontból. Van, aki köt utasbiztosítást (a rendelkezésre álló becslések szerint az összes utazó közül kevesebb, mint fele), és van, aki nem.

Egyrészt fontos, hogy nemcsak távoli, egzotikus úticélok esetén, de akár egy olaszországi, horvátországi vagy belföldi út esetén is igen hasznos lehet a biztosítás. Előbbi esetén az Európai Egészségügyi Kártya által helyben nem fedezett költségekre tekintettel is indokolt biztosítást kötni (pl. magánkórház, klinika általi ellátásnál, vagy az adott ország szabályai szerint az egészségügyi ellátással kapcsolatos önrész megtérítésére).

Ha viszont valaki a külföldi útja során fontosnak tartja a biztosítási védelmet, akár az év egészére is megvásárolhatja biztosítási fedezetét.

Miért érdemes utasbiztosítást kötnöm?

Az utasbiztosításra minden utazónak szüksége lehet, és azért érdemes megkötni, hogy ha bármilyen balesettel, váratlan megbetegedéssel, esetleg lopással, rablással kapcsolatos gondja felmerül külföldön, azt megoldják Önnek.

A biztosító 0-24 órában elérhető magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálata, asszisztencia szolgáltatása segít a problémák megoldásában.

Van Európai Egészségügyi Kártyám (EEK), akkor is szükségem van utasbiztosításra?

Az Európai Egészségügyi Kártya nem feltétlenül elég felmerülő költségei megtérítésére.

Az EEK kártya számos esetben csak korlátozottan használható, csak a helyi TB-vel szerződött szolgáltatók fogadják el, nem biztosít teljes ellátást és teljes költségmentességet a felmerülő költségekkel szemben.

Az EEK kártya segítségével a magyar utazó ahhoz a szolgáltatáshoz juthat hozzá ingyenesen, amelyet az adott uniós tagállam a saját olyan állampolgárának biztosít, aki nem rendelkezik magán egészségbiztosítással.

Bizonyos költségeket és szolgáltatásokat nem fed le az EEK kártya. Ezek közül a legfontosabbak, amelyeket tehát saját költségén kellene megtérítenie, ha nincs biztosítása:

  • önrészek (járóbeteg-ellátás esetén az orvosi vizitdíjak, fekvőbeteg-ellátásnál a kórházi napi díjak összege, amely országonként eltérő lehet),
  • helikopteres mentés költsége (pl. egy síbaleset esetén),
  • búvárkodás kapcsán felmerülő keszonkezelés költsége (pl. egy horvátországi nyaralás kapcsán),
  • bármely olyan orvos/egészségügyi szolgáltató általi ellátás költsége, aki/amely nincs szerződésben az állami egészségbiztosítással – pl. egy görögországi nem „zöldkeresztes” orvos általi ellátás költsége,
  • bármely tagállamban felírt gyógyszer ára; a gyógyszerekre általánosan igaz, hogy azt csupán felírja a külföldön felkeresett orvos és a gyógyszert a betegnek kell a saját költségén kiváltania
  • gyógyászati segédeszközök költsége (pl. térdrögzítő, mankó),
  • a beteg hazaszállításának költségei (az EEK kártya nem fedezi pl. a mentővel, vagy mentő repülőgéppel történő hazaszállítást)
  • a hozzátartozók többletköltségei (pl. megváltozott hazautazási időpont miatt felmerülő utazási költségek, extra szállásköltség, telefon-költség),
  • autós utazásnál, ha a sérült nem tudja hazavezetni az autót, akkor sofőr-küldés költsége,
  • továbbá az EEK kártya az utasbiztosításokkal szemben nem tartalmaz poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási, valamint asszisztencia szolgáltatásokat sem.

A bankkártyámhoz tartozik utasbiztosítás is. Akkor is szükségem van külön utasbiztosításra?

Fontos ellenőrizni a meglévő biztosítási védelem tartalmát: mely országokra, milyen tevékenységre, milyen időszakra is vonatkozik az adott biztosítás, a biztosítási díj be van-e fizetve, megfelelő nagyságúak-e a biztosítási összegek (figyelembe véve a célországban jellemző egészségügyi ellátás árszínvonalát, vagy a biztosítani kívánt poggyász értékét).

Több bankkártyához tartozó utasbiztosítás feltétele, hogy a bankkártyát az adott országban már használni kell fizetésre vagy pénzfelvételre, csak ezután indul a biztosítási fedezet.

Amennyiben minden rendben van, a biztosítási összegek (limitek) kellően magasak és az adott tevékenységre megfelelő biztosítással rendelkezik, amely kiterjed valamennyi együtt utazó személyre, akkor nyugodtan vághat neki az útnak. Ellenkező esetben viszont célszerű a megfelelő védelemről gondoskodnia, pl. kiegészítő utasbiztosítást választani. Jó tudni, hogy a bankkártyába épített biztosítás és a külön kötött üzleti biztosítás biztosítási összegei a tényleges költségek erejéig összeadódnak, a baleseti térítést pedig valamennyi biztosítás alapján megkapja az ügyfél.

A repülőjegy/vonatjegy, távolsági buszjárat jegyára nem tartalmaz biztosítási védelmet?

Számos utazási irodában elérhetőek utasbiztosítási szolgáltatások, de a biztosítási védelem meglétéről, tartalmáról, áráról, azaz a biztosítás díjáról mindig külön tájékoztatást kap, ez a szolgáltatás külön vásárolható meg. Léteznek olyan rendezvények, amelyek esetében a belépőjegy megvásárlásával egy – általában korlátozott szolgáltatási körrel – balesetbiztosítási védelemhez is hozzájuthat, azonban a menetjegyek jellemzően nem tartalmaznak utasbiztosítási védelmet.

Csak egy napra ugrok át a szomszéd országba, miért volna szükségem utasbiztosításra?

A baj sajnos egy nap alatt is megtörténhet, akár belföldön, akár külföldön. Egy rövidebb út alatt is ugyanazok a veszélyek leselkednek Önre, mint hosszabb tartózkodás idején. Egy nap alatt is érheti Önt baleset, jelentkezhet vakbélgyulladás, okozhat sajnálatos közlekedési balesetet, vagy ellophatják úti okmányait, stb.

Megtörtént példa egy honfitársunk fél napos bécsi látogatása, amikor az út egyetlen célja az esti operaelőadás megtekintése volt. A néző két felvonás között rosszul lett és a hozzá kiérkező és segítséget nyújtó szakorvosi ellátás 180 eurós költségét utóbb – biztosítás híján – a betegnek kellett állnia.

Mit tartalmaz az utasbiztosítási védelem?

Bár az utasbiztosítások részét képező balesetbiztosítási fedezet jellemzően belföldre és külföldre is szól, az utasbiztosítások – mint sajátos termékek – nem csupán balesetbiztosítási védelmet tartalmaznak. A legfontosabb szolgáltatás a 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálat által koordinált sürgősségi orvosi ellátás, kórházi ápolás költségeinek fedezése. Ezen túlmenően a választott terméktől függően különböző összeghatárig betegségbiztosítási fedezetet (pl. a kórházi ápolási költségek megtérítésére), poggyászbiztosítási fedezetet (pl. poggyászkésedelemre vagy elveszett okmányok pótlására), illetve felelősségbiztosítási és jogvédelmi fedezeteket, valamint egyéb asszisztencia szolgáltatást is magukban foglalhatnak.

Mi az asszisztencia szolgálat?

Egy külföldi utazás esetén bármikor történhet olyan baj, ami azonnali segítséget igényel, de nem ismerjük az adott ország nyelvét vagy nem tudjuk hová forduljunk. Az asszisztencia szolgáltatás a nap 24 óráján át rendelkezésre áll, a hívásokat magyar nyelven fogadják és a partnerirodák segítségével gondoskodnak gyors kiszolgálásról. Amennyiben a helyszíni segítségnyújtáson kívül további segítségre is szükség van (pl. hazaszállítás), akkor a biztosító azt is megszervezi.

Mi az útlemondás biztosítás?

Adott esetben ez a szolgáltatás is rendkívül hasznosnak bizonyulhat. Adódhatnak olyan váratlan esetek, mint pl. egy vírusos megbetegedés, ami miatt az előre lefoglalt utazást, repülőjegyet le kell mondani. Az útlemondás biztosítással védekezni lehet az ilyenkor felmerülő pénzveszteséggel szemben.

Az útmegszakításra kiterjedő szolgáltatás keretében pedig pl. egy betegség vagy baleset miatt megszakított utazásnál az utazás fennmaradó részére vonatkozó utazási díjat téríti vissza a biztosító – lehetővé téve ezzel az utazási élmények későbbi pótlását.

Milyen korlátozások lehetségesek a fedezetben?

Fontos tudni, hogy csak a szerződésben rögzített eseményekre nyújt a biztosító fedezetet, és lehetnek olyan szolgáltatások, ahol korlátozásokat pl. limiteket, önrészt alkalmaznak a biztosítók. Mindig figyeljen oda a szerződési feltételekre, melyek pontosan tartalmazzák, hogy mire terjed ki a biztosító szolgáltatása, ill. melyek a kizárások, mentesülési okok.

A szerződéskötéskor pl. a már fennálló betegségek, sérülések, vagy ezek következményei jellemző módon kizárásra kerülhetnek. Ennek akkor is lehet jelentősége, ha a betegség ténye ugyan nem ismert, de a tünetei okán vagy egyéb alapon a biztosítottnak tudnia kellett volna a betegségéről.

Mire kell figyelnem a biztonsági kockázatokkal, a terrorizmus veszélyével kapcsolatban?

Minden korra érvényes volt, és érvényes is marad, hogy az utazás veszélyeket rejt magában, illetve felmerülhetnek speciális kockázatok, amelyeket indulás előtt azonosítani, mérlegelni, és lehetőség szerint kezelni szükséges. Napjainkban különösen fontos számba venni a biztonsággal, terrorizmussal kapcsolatos kockázatokat.

Utazásunk megtervezésekor legyünk figyelemmel arra, hogy a célország szerepel-e az illetékes konzuli szolgálat által nem ajánlott úticélok között, és erről a tényleges kiutazás előtt újra győződjünk meg. Fontos tudni, hogy bár a terrorizmussal kapcsolatos biztosítási eseményeket a biztosítótársaságok általában kizárják kockázatviselési körből (mivel pontosan fel nem mérhető nagyságú kockázatot jelentenek és mert az utazások számához képest szerencsére nagyon ritka események), a biztosítók többsége azonban a vétlen utast – aki kiutazáskor nem egy a konzuli szolgálat által nem javasolt országba utazik és merénylet elszenvedője lesz – ellátja, számára szolgáltatást teljesít.

A biztosítási védelem pontos tartalmáról (lefedett országok és események) minden esetben tájékozódjon kiutazása előtt!

Az utasbiztosításhoz (is) kapcsolódó biztosítási alapfogalmak, a szolgáltatás korlátozásának esetei

Mi a kockázatarányos díj szerepe a magánbiztosításban?

Ismerkedjünk meg röviden a veszélyközösség fogalmával! Veszélyközösségnek nevezzük az azonos kockázatoknak kitett személyek csoportját. A biztosító a biztosítási tevékenységének keretében ilyen veszélyközösségeket szervez az egyes biztosítási kockázatokra, ahol a nagy számok törvénye alapján az egyedileg bizonytalan, de az összességében becsülhető kockázat a veszélyközösség szintjén kiegyenlítődik. A biztosító tehát főszabályként a veszélyközösségtől begyűjtött pénzből (biztosítási díjak) finanszírozza a költségeit és a bekövetkezett károkat.

A veszélyközösség kialakításának legfontosabb eleme, hogy a biztosítottak a tényleges kockázatukkal arányos díjat fizessenek, ami biztosítja, hogy mindenki arányosan járuljon hozzá a közösségben felmerülő károk kifizetéséhez. A biztosító az összegyűjtött biztosítási díjakból tartalékokat képez, ezzel garantálva hosszú távú vállalásainak fedezetét és ügyel arra, hogy kárkifizetésre csak abban az esetben kerüljön sor, ha arra a vállalt biztosítási fedezet kiterjed. Ez egyben segíti a veszélyközösség díjszintjének megfelelő szinten tartását is. Amennyiben a szerződéses feltételek lehetővé teszik, a kártapasztalatok függvényében a biztosító a díjakat módosíthatja.

Kulcsszó tehát az arányosság! A beszedett díj arányos azzal a kockázattal, amit a biztosított a veszélyközösségbe hoz magával, továbbá arányos az igényelt szolgáltatás nagyságával is.

Bármilyen kockázatot elvállal a biztosító?

Nem, és ez nagyon fontos különbség a társadalombiztosításhoz képest. A magánbiztosító által elvállalható kockázattal (ún. biztosítható kockázat) szemben több elvárás létezik, hogy a biztosítás a nagy számok törvénye alapján valóban működőképes legyen. Ilyen például, hogy a káresemény bekövetkezése véletlenszerű, előre nem látható és – a szerződésben meghatározott események tekintetében – a biztosított akaratától független legyen.

A biztosító általában kockázatelbírálás során dönt arról, hogy egy adott kockázat beilleszthető-e a veszélyközösség profiljába. A kockázatelbírálás eredménye lehet:

  • normál díj melletti vállalás
  • a kockázat elutasítása (pl. veszélyes tevékenység esetén)
  • feltételek módosítása:
    • díjemelés (pl. foglalkozás vagy sporttevékenység vagy akár dohányzás miatt)
    • kizárás alkalmazása (pl. meglévő betegségek, sérülések esetén)
    • szolgáltatások körének szűkítése.

Utasbiztosítások esetében azonban a biztosító nem végez kockázatelbírálást, hanem a szerződés részét képező szerződési feltételekben rögzíti, hogy mire terjed ki a biztosítás (mely kockázatokra, és milyen összegig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget) és mire nem vonatkozik a kockázatviselés (milyen eseményekkel, magatartással kapcsolatos kockázatot nem vállal a biztosító). Ezek az ún. kizárások, mentesülések, és a szolgáltatás korlátozásának esetei a szerződési feltételeknek nagyon lényeges rendelkezései, amit mindenképp olvasson el a szerződéskötés előtt.

Mit jelent a kizárás és a biztosító mentesülése?

A kizárás azt jelenti, hogy a biztosító bizonyos kockázatokra, mivel azok jelentős kockázatnövelő tényezők, egyáltalán nem nyújt fedezetet. Ilyen kizárások lehetnek pl. az extrém sportokkal, háborús, vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos események, stb.

A biztosító mentesülése esetén, habár a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító mégsem köteles szolgáltatni. A mentesülésre okot adó körülmények a biztosított magatartásához kötődnek. Ide tartozhat pl. a biztosított jogellenes és szándékos vagy jogellenes és súlyosan gondatlan magatartása miatt bekövetkező esemény.

Mi az önrész?

Önrésznek nevezzük a kár azon részét, amit a biztosított magára vállal. Ez az összeg a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti olyan mértékben és módon, ahogyan arról a szerződés rendelkezik. Az önrész alkalmazása minden esetben csökkenti a biztosító kockázatát, és ezáltal a szolgáltatás díját is. Egyben arra ösztönzi a biztosítottat, hogy – az egész veszélyközösség érdekében – lehetőleg tegyen meg mindent a káresemény megelőzésére.

Mi a biztosító szolgáltatása az utasbiztosításoknál?

A biztosító szolgáltatása utasbiztosítás esetén jellemzően:

  • a nap bármely szakában elérhető egészségügyi tájékoztatás, szolgáltatás szervezés (asszisztencia-szolgálat),
  • a felmerült egészségügyi ellátás költségének a megtérítése (kárbiztosítás),
  • egyéb előre nem látható, váratlanul felmerülő költségek megtérítése (pl. poggyászkár, úti okmányok elvesztése, járatkésés miatti költségek), illetve
  • felelősségbiztosítási és jogvédelmi szolgáltatások nyújtása,
  • szolgáltatás lehet a szerződésben meghatározott fix összeg kifizetése (összegbiztosítás) például egy baleset kapcsán, valamint
  • a fenti két megoldás valamilyen kombinációja.

Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a biztosító már a szerződéskötéstől kezdve szolgáltatást nyújt akkor is, amikor nincs konkrét káresemény vagy kifizetés. Ennek fontos részét képezi a rendelkezésre állás, a szükséges infrastruktúra folyamatos fenntartása annak érdekében, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító azonnal rendelkezésre tudjon állni szerződött, ellenőrzött orvosi hálózatával, és szükséges szolgáltatást bármikor, bármelyik biztosított felé szakszerűen teljesíteni tudja.

A biztosító tehát folyamatosan kockázatban áll az Ön érdekében.

A szerződéskötés folyamata, kapcsolódó tudni- és tennivalók

Mi a teendő szerződéskötés előtt?

Mint minden kötelezettségvállalás esetében, a biztosítási szerződésnél is alaposan mérlegelnie kell, hogy milyen útra indul, ott milyen kockázatokra szeretne biztosítási védelmet vásárolni és cserébe mekkora díj megfizetését tartja reálisnak. Ez azonban az utasbiztosítások esetében már nagyon kényelmesen, és rövid idő alatt megtehető, akár a világhálón, bankautomatán (ATM-en) keresztül vagy hagyományosan, a biztosító, illetve értékesítője segítségével

Fogalmazza meg az igényeit! Milyen kockázatok merülhetnek fel útja során, és ezekkel kapcsolatban milyen szolgáltatásokat szeretne? Az utasbiztosítások széles skálájából választhat a célország (Európán belüli és kívüli célpont), az út jellege (turizmus, tengerparti nyaralás, üzleti út, fizikai munkavégzés, sport stb.), a használt közlekedési eszköz szerinti kiegészítő fedezetek (jellemzően autós vagy repülőút kapcsán) különböző összetételű és biztosítási összegű fedezeteket talál, amelyek egyéni, családi, vagy akár csoportos biztosítási védelmet nyújtanak Önnek és az Önnel utazóknak.

Tájékozódjon! Számos hazai vagy Magyarországon székhellyel nem rendelkező, ún. határon átnyúló szolgáltatást értékesítő biztosító kínál utasbiztosítást, és a különböző, piacon megtalálható termékek között akár lényeges különbség is lehet. Tájékozódjon ezért a pontos termékjellemzőkről, feltételekről (önrész, biztosítottsági korhatár, maximális szolgáltatási limitek, panaszbejelentés helye – ahol egy esetleges vitás helyzetben az adott biztosítót el lehet érni stb.).

Figyelmesen olvassa el a feltételeket! Ha már kiválasztotta a biztosítót, szánjon megfelelő időt a szerződéses feltételek és egyéb tájékoztató anyagok részletes tanulmányozására! A szerződés aláírását, megkötését követően a szerződési feltételek ismeretének hiánya nem mentesíti Önt az abban foglalt kötelezettségek vagy ezek elmulasztásának következményei alól.

Mi az elektronikus biztosítási kötvény?

Az e-kötvény – ahogy az a nevéből is látszik –, a biztosítás meglétét bizonyító elektronikus fedezetigazolás. Az e-kötvény a ma már rendkívül egyszerű, gyors és kényelmes szerződéskötési folyamat végén áll elő. A biztosítók ugyanis az Ön érdekében is egyszerűsítették az ügyintézést, akár otthonról, vasárnap, még az indulás előtt pár perccel is igényelhet biztosítási védelmet, amikor nincs elérhető utazási iroda a környéken.

Mikortól és meddig áll fenn, mikor szűnik meg a biztosítási szerződés?

Az utasbiztosítások jellemzően az utazás kezdő napjától a befejező napjáig fennálló, általában rövid tartamú szerződések. Létezik azonban „éves bérlet”, egész évre szóló biztosítás is, amit jellemzően azoknak érdemes megvásárolniuk, akik gyakran és akár előre nem tervezhetően utaznak – pl. munkaköri kötelezettségeik teljesítése körében – és szeretnének egyszerűen, előre gondoskodni a biztosítási védelemről. Éves bérlet vásárlása esetén a biztosítók meghatározhatnak egy utazás alkalmára vonatkozó maximális kint tartózkodási időt. A hosszabb tartamú utasbiztosítások esetén figyelemmel kell lenni a szerződés lejáratára, és szükség esetén az újabb kiutazás előtt a biztosítást meg kell újítani, vagy új szerződést szükséges kötni.

Teendők a biztosítási esemény bekövetkezésekor

Mit kell tennem, ha káresemény ér az utazás során? Hol jelenthetem be a szolgáltatási igényemet?

A legfontosabb természetesen, hogy baleset vagy betegség esetén azonnal vegye fel a kapcsolatot a biztosítóval (hiszen a biztosító csak ekkor tud segíteni Önnek) – a kapcsolatfelvételre megjelölt telefonszámon, ahol a biztosítótársaság 0-24 órában elérhető asszisztenciája várja a hívását. Egyúttal felhívjuk figyelmét, hogy mindig figyeljen arra, hogy a biztosítási szerződésben rögzített határidőket és dokumentációs követelményeket minden esetben tartsa be, mert a szerződésben írt kötelezettségek be nem tartása a biztosító mentesüléséhez vezethet.

A bejelentés alapján a biztosító azonnal megteszi a szükséges lépéseket – és így tudja az Ön helyzetének, egészségügyi problémájának megfelelő, ellenőrzött szakorvosok segítését megszervezni. Ennek különös jelentősége van főként Európán kívüli országokban, pl. Egyiptomban, hogy az Ön biztosítója ilyen esetben is az egészségi állapotának megfelelő ellátást tudja megszervezni, képzett orvosokkal, tiszta, megfelelően felszerelt rendelőkben.

Fontos tudnia, hogy a szolgáltatásnyújtást megelőzően a biztosító mindig végez ún. fedezetellenőrzést, vagyis ellenőrzi, hogy az adott eseményre kiterjed-e a biztosítás, illetve a díjak rendben befizetésre kerültek-e.

Ki dönti el, hogy melyik orvoshoz kell fordulni, és ott milyen ellátásra tarthat igényt?

Nagyon fontos, hogy a biztosító/asszisztencia-szolgáltató jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az Ön egészségi állapota milyen egészségügyi ellátást indokol. Az asszisztencia szolgáltató feladata a konkrét egészségügyi szolgáltató közvetítése, szervezése is. Az egészségügyi szolgáltatók kiválasztása minden esetben körültekintő módon, az ellátás minőségére koncentrálva történik. A biztosító/asszisztencia-szolgáltató segít megtalálni az ellátási szükségletnek megfelelő szakorvost, melynek során a szükséghez, és az igényekhez mérten maximálisan igyekszik figyelembe venni a biztosított preferenciáit (terület, időpont).

Azt pedig, hogy adott esetben Ön milyen szolgáltatásokra jogosult (pl. sofőr küldése, hozzátartozó kiutazása költségének megtérítése) mindig a megkötött biztosítás tartalma határozza meg. Ennek pontos részleteit a szerződésben találja meg.

Ki segít a káresemény/ellátás során?

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése, egészségügyi ellátás igénybevétele során nem hagyja magára a biztosítottat, és ez nagyon fontos körülmény. A biztosító/az asszisztencia megadja a szükséges tájékoztatást, áthidalja a számos esetben felmerülő nyelvi nehézségeket, dönt a szükséges ellátásról, megszervezi azt (pl. hazaszállítás), nyomon követi a folyamatot (pl. tartja a kapcsolatot az ellátást végző orvossal vagy egészségügyi szolgáltatóval), és az egész szolgáltatási folyamatot felügyeli.

Amennyiben nem lesz káreseménye, nem lesz beteg, akkor hiába fizette a díjat?

Természetesen nem feleslegesen kötötte meg a szerződést, mivel a biztosító a szerződés megkötésétől kezdve folyamatosan szolgáltatott azzal, hogy készen állt a lehetséges kárigények teljesítésére, ahogy arról az összeállítás elején már írtunk. Ez a tudat mindenképpen megnyugtató és biztonságot nyújt. De ez csak a biztosításszakmai oldala a kérdésnek. Van egy ennél személyesebb olvasat is.

Előre soha nem tudhatjuk, hogy milyen esemény fog bekövetkezni az életünkben, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítási fedezetekkel rendelkezzünk. A legnagyobb nyereség mégis az, ha nem kellett igénybe venni a biztosítási szolgáltatást, mert az azt jelenti, hogy utunk rendben, kellemetlen váratlan eseményektől mentesen zajlott le.

Mi a teendő, ha elégedetlen a biztosító szolgáltatásával?

Panasz esetén azt először a biztosítója felé célszerű jeleznie. Ez történhet szóban (pl. személyesen, telefonon) vagy írásban (pl. személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, e-mailben). A biztosító minden panaszt köteles rövid határidőn, legkésőbb a jogszabályban rögzített 30 napon belül kivizsgálni és megválaszolni. A panaszkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a Biztosítási törvényben, és a biztosító honlapján, ügyfélszolgálatán megtalálja. Jó tudni, hogy a panaszok döntő többsége a felügyelet panasz statisztikája alapján a felek számára megnyugtató döntéssel lezárható, és ez legnagyobb eséllyel a biztosítóval való párbeszéd útján valósul meg.

  • kérheti a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület közreműködését.
  • fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál,
  • fordulhat az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Hol érhetőek el az utasbiztosítások?

Milyen módon tudok utasbiztosítást vásárolni, és mennyi időt igényel a biztosításkötés?

A biztosítási védelem igénylése ma már jellemzően igen egyszerűen, interneten, okos telefonon vagy akár bankjegy automatán (ATM) keresztül is lebonyolítható, a díjfizetést is beleértve néhány perc alatt elvégezhető. Természetesen a biztosítások elérhetőek a hagyományos csatornákon, a biztosító irodájában, közvetítőjénél, utazási irodákban is. Fontos azonban, hogy még az utazás megkezdése előtt gondoskodjunk a biztosításról, mivel a magyar határ átlépése utáni igénylés alapján a biztosító nem teljesít kifizetést.

Mennyibe kerül a biztosítás?

Nem kizárólagos, sőt nem is elsődleges kérdés az igényeinknek megfelelő biztosítás díjának nagysága, hiszen ha megtörténik a baj, akkor a biztosító szolgáltatása a díjnál nagyságrendekkel magasabb összegű kárunkat fedezheti, vagy az általunk okozott tetemes kár megfizetése alól mentesíthet minket. Emellett azonban tudható az is, hogy a biztosítás díja az utazás teljes költségének jellemzően csak töredékét teszi ki, egy napi középszintű fedezet díja kb. egy habos kávé ára.

Hol találhatok további információkat?

  • Olvassa át a szerződés részletes feltételeit, tájékozódjon a biztosítók honlapján!
  • Kérdezzen bátran a biztosításközvetítőtől, a biztosító ügyfélszolgálatától, az utazási irodától!
  • A honlapunkon olvasható információk mellett keresse fel a Felügyelet honlapját is!