Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díj-nemfizetés miatt következett be.

A díjnemfizetés miatt az adott biztosítónál megszűnt és a törvény értelmében ugyanazon biztosítási időszakban az adott biztosítónál újrakötött szerződések esetében az évforduló marad az eredeti szerződés szerinti évforduló. Csak abban az esetben változik meg az új szerződés évfordulója, ha az újbóli kötésre az eredeti biztosítási időszak lejártát követően kerül sor.

A fedezetlenségi díjra vonatkozó rendelkezéseket a 2009.évi LXII. törvény 3.§. (7) pont, 5.§, 9. 22.§ tartalmazza. A fedezetlenségi díjat (ami nem „MABISZ-díj”, ez az elnevezés helytelen!) a gépjármű üzembentartójának kell megfizetnie a biztosítási kötelezettség díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, vagyis arra az időszakra, mikor a gépjármű nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.

A fedezetlenségi díj befizetése semmilyen szolgáltatásra nem jogosít, ez az utólagosan befizetett összeg a fedezetlenség, a biztosítatlanság szankciójának tekinthető, ami a biztosítási szerződés mielőbbi megkötésére ösztönzi az üzembentartókat.

A fedezetlenségi díj összegét az a biztosító társaság állapítja meg és szedi be, melynél az üzembentartó szerződéskötés céljából megjelent. Vagyis a fedezetlenségi díj megállapítása és beszedése tekintetében kizárólag a biztosítók illetékesek, ezzel kapcsolatban a MA Elkülönített Szervezeti Egységének semmiféle teendője nincs.

Az üzembentartó a fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt egy összegben, 30 napon belül köteles megfizetni.

A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítási szerződést a biztosítási évfordulóra a felek bármelyike, tehát mind a biztosított, mind a biztosító indokolás nélkül írásban felmondhatja, oly módon, hogy a felmondásnak a címzetthez a szerződés megszűnését megelőző 30. nap éjfélig be kell érkeznie.

A határidőt követően, a későn beérkező felmondást az érintett fél már nem köteles elfogadni. Ennek megfelelően, célszerű a felmondó levelet postai úton ajánlott levél formájában vagy faxon elküldeni a biztosítónak, de még biztosabb a társaság irodájában személyesen átadni és átvetetni.

A biztosítási időszakon belül a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

A szerződés érdekmúlással szűnik meg:

• a gépjármű forgalomból történő kivonásával,
• az üzembentartó változása esetén,
• szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
• tulajdonjog átszállása esetén, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.

Az ügyfélnek lehetősége van a kötelező felelősségbiztosítását szüneteltetni. Ehhez elengedhetetlenül fontos a gépjármű forgalomból történő kivonása, melyet az illetékes okmányirodában kell kezdeményezni.

A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében akkor szünetel, ha az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került. A biztosítót ajánlott az ideiglenes kivonás tényéről haladéktalanul értesíteni (a forgalmi engedély vagy az okmányiroda igazolásának bemutatásával).

A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. A hat hónapos időtartam elteltével a gépjármű automatikusan visszahelyeződik a forgalomba és biztosítási kötelezettség alá esik.

Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

2009. évi LXII. tv. 4. § (6) bekezdése értelmében az üzembentartó halála esetén a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a szerződéstdíjfizetéssel hatályban tartotta. Ez a biztosítás azonban a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésének napjától megszűnik, mivel a gépkocsi tulajdonjoga az örökösre szállt, s ebből adódóan a biztosító a részükre befizetett többletdíjat visszafizeti.

A biztosítatlan (a baleset időpontjában érvényes felelősségbiztosítással nem rendelkező) gépjármű által okozott kárt a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége, mint a Kártalanítási Számla kezelője rendezi.

Amennyiben a károsult casco biztosítással vagy egyéb vagyonbiztosítással rendelkezik, akkor a károsultnak az érintett biztosítójánál, annak hiányában pedig a Kártalanítási Számla kezelőjénél kell bejelentenie a káreseményt a kárfelmérés és a további szükséges intézkedések elvégzése érdekében.

E-mail cím: kar@mabisz.hu vagy mabiszesze@mabisz.hu

Levelezési cím: MABISZ ESZE, H-1381 Budapest 62. Pf.1297

Amennyiben a kárt a biztosító mérte fel, a káranyagot a biztosító társaság továbbítja Szövetségünkhöz.

A Gfbt. szerint a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységének, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben okozott károkra. Kivétel, ha súlyos személyi sérülés vagy haláleset történt.

Az ilyen jellegű károk olyan casco vagy egyéb vagyonbiztosítási szerződés terhére térülhetnek meg, amely fedezetet nyújt a károkozásra, illetve felelősségi alapon csak akkor, ha egy esetleges rendőrségi eljárás eredményeképpen az elkövető kilétére fény derül.

Évekre visszamenőleg – attól függ, hány évre kéri a külföldi biztosító az új szerződés bónuszfokozatának a megállapításánál – be kell gyűjteni a kártörténeti igazolásokat, melyeket azok a biztosító társaságok adhatnak ki, akik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését tartották nyilván, és csak arra az időszakra, amíg kötelező biztosítási szerződéssel rendelkezett az adott biztosító társaságnál.