Ha külföldön kárt szenvedünk, és az ellenérdekű féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben sikerült megegyezni, valamint egyéb ok miatt sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni), a baleset másik részesével a fentiekben leírt módon kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” formulát), nem megfeledkezve annak aláírásáról sem.

A magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére.

Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi ún. kárrendezési megbízottjához. A magyarországi kárrendezési megbízott feladatát valamely magyar biztosító társaság vagy kárrendezési iroda látja el, így a kár érvényesítése során nem merülhetnek fel nyelvi problémák. A kárrendezési megbízott feladata a károsult igényének beterjesztése külföldi partneréhez és a partner jóváhagyásával az igény rendezése. Javasoljuk, hogy amennyiben a károsult igényét kárrendezési megbízotton keresztül szeretné érvényesíteni, a hazaérkezést követően igényét a kárrendezési megbízottnál, ha ez nem ismert, akkor valamelyik magyar biztosítónál (esetleg saját felelősségbiztosítójánál) haladéktalanul jelentse be. A kárrendezési megbízott személyéről a MABISZ által működtetett Információs Központ tud felvilágosítást adni.

Amennyiben a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben a károsult igényét közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben érvényesítheti. Ha a károkozó gépjármű szokásos telephelye nem az Európai Unió valamely tagállamában és nem is a baleset helye szerinti országban volt, a károsult választhat, hogy igényének rendezését közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójától, vagy – ha a károkozó gépjármű szokásos telephelye a Zöldkártya Rendszer valamely tagállamában volt – annak a baleset helye szerinti képviselőjétől (úgynevezett „levelezőpartner”) kéri.

Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.

Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszeren kívül következik be, a kártérítés érvényesítés közvetlenül a károkozóval szemben történhet.

Amennyiben külföldön magyar forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt magyar gépjárműnek, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni) a részes felek az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány kitöltésével kölcsönösen közlik egymással adataikat és rögzítik a baleset körülményeit, a felelősség kérdését. Továbbá 2019 januárjától a MABISZ E-kárbejelentő alkalmazása segítségével, a papír alapú megoldáshoz képest jóval egyszerűbben és gyorsabban is bejelenthető a káresemény.

A balesetben vétlen fél kártérítési igényével közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójához fordulhat. Amennyiben a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója nem ismert, a kárt saját felelősségbiztosítójánál kell bejelentenie.

A Gfbt. szerint a károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

A vétkes fél köteles a károkozást a saját felelősségbiztosítója felé – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül írásban bejelenteni.

Figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben a nemzetközi magánjog általános szabályainak értelmében a kár rendezése a magyar jogszabályok szerint történik.

Amennyiben Magyarországon magyar gépjárműben külföldi forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt) a részes felek az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány kitöltésével kölcsönösen közlik egymással adataikat és rögzítik a baleset körülményeit, a felelősség kérdését. Továbbá az E-kárbejelentő alkalmazás is alkalmas külföldi gépjárművek adatainak rögzítésére is, ebben az esetben biztosítóként a “külföldi biztosító” opciót kell kiválasztani. A beküldést követően a további teendőkről és a kárredezésben illetékes szervezetről a MABISZ által üzemeltetett Információs Központ tájékoztatja a károsultat.

Ilyen esetben kártérítési igényünket a külföldi gépjármű felelősségbiztosítójának magyar képviselőjével, az úgynevezett levelezőpartnerrel (levelező) szemben érvényesíthetjük. Amennyiben a levelező ismert, a kárbejelentést célszerű ennél a társaságnál megtenni. Ha a levelező nem ismert, annak adatairól a MABISZ honlapján tájékozódhatunk. Ez utóbbi esetben, figyelemmel a Gfbt. által előírt 30 napos kárbejelentési határidőre, a károk felmérése érdekében a Nemzeti Irodához fordulhat.

Amennyiben a károsult gépjármű lízingelt vagy banki hitellel terhelt, a károsultnak a káreseményről – a szerződésben meghatározott feltételektől függően – tájékoztatnia kell az érintett hitelintézetet. A jármű üzembentartója részére történő kárkifizetéshez minden esetben szükséges a tulajdonos jogi személy meghatalmazása, kivéve, ha a lízingcég egy bizonyos kárösszeg alatt eltekint az eseti meghatalmazástól. Erről, valamint a kárrendezéshez szükséges egyéb dokumentumokról az adott cég ügyfélszolgálatán érdemes érdeklődni.

Ha a lízingelt jármű totálkárt szenvedett, a bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján a lízinggel vagy bankhitellel kapcsolatos esetleges további költségeket, árfolyamkockázatokat a biztosító nem köteles viselni, ugyanis a károkozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe azért, mert a károsult a járművét nem készpénzért, hanem hitelre vagy egyéb konstrukció segítségével vásárolta, és így adott esetben a valós értékénél többet kell érte fizetnie.

A helyszínen kitöltésre kerülő Európai Baleseti Bejelentőn a szerződő adatainál a tulajdonos/üzembentartó nevét, címét, elérhetőségét fel kell tüntetni. A megadott adatok valódiságát a forgalmi engedély alapján tanácsos ellenőrizni.

Akár a papír alapú, akár az elektronikus nyomtatványt értelemszerűen kell kitölteni, lehetőség szerint minden abban kérdezett adatra vonatkozóan. Elengedhetetlenül fontos a baleset pontos idejének (év, hónap, nap, óra, perc) és pontos helyének rögzítése.

Minden esetben szerepelniük kell a következő adatoknak is:

• részes gépjárművek üzembentartóinak adatai
• részes gépjárművek forgalmi rendszámai és típusai
• gépjárművezetők adatai
• felelősségbiztosítási adatok
• részesek aláírása

A nyomtatványon erre a célra szolgáló 13. pont alatt a baleset körülményeit vázlatszerűen, de egyértelműen le kell rajzolni, oly módon, hogy a részes gépjárművek az „A” és „B” oszlopokban szereplők adatokhoz minden kétséget kizáróan kapcsolhatóak legyenek. A rajz alapján esetleg mégis előforduló félreértések megelőzése érdekében a 12. pontban szereplő lehetőségek közül – két egymást keresztező, egyenes vonallal (+/x jellel) – a megfelelő gépjárműhöz tartozót meg kell jelölni. A jelzésnek tehát közvetlenül a mellette szereplő oszlop adatai szerinti gépjárműre és nem a másik részes félre kell vonatkozniuk.

Megkönnyítheti a felelősség igazolását és ezzel a kárrendezési eljárást, amennyiben az esetleges független szemtanú(k) adatai (név, cím, esetleg telefonszám) az 5. pontban feltüntetésre kerülnek. Nem minősül függetlennek a tanú, ha valamelyik balesetben részes gépjármű utasa, a részes felekkel rokoni vagy egyéb olyan jellegű kapcsolatban áll, mely alapján a felelősség megállapításához érdeke fűződik.)

Amennyiben a baleset valamelyik részese járműszerelvény volt, ügyelni kell arra, hogy a bejelentő lapon mind a vontató, mind a vontatmány adatai szerepeljenek.

A papír alapú nyomtatvány eredeti és másolati példánya a kitöltést követően szétválasztható, így a baleset mindkét részese azonos módon kitöltött példánnyal rendelkezhet. Az aláírást és szétválasztást követően a nyomtatvány tartalmán változtatni nem szabad. Több részes esetén több, adott esetben különböző nyelvű Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány (vagy elektronikus kárbejelentő) is kitölthető.

Az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány egy olyan, Európa-szerte használt szabványosított dokumentum, amely a majdani kárrendezés elősegítését szolgálja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Gfbt. szerint a biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani. (Amint az a nyomtatványon is olvasható, a baleseti bejelentő kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését.)

Amennyiben közlekedési baleset történik és a részes felek a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben egyetértenek, továbbá egyéb ok (pl. személyi sérülés) miatt sem szükséges rendőrt hívni, akkor elegendő, ha a részesek kitöltik az Európai Baleseti Bejelentőt. Ez a nyomtatvány európai szabvány szerint készül, ezért minden nyelven azonos tartalmú és a felek adatainak és a baleset mechanizmusának rögzítésére szolgál. Célszerű ezért egy példányt mindig a gépjárműben tartani.

FONTOS INFORMÁCIÓ: 2019 januárjától a MABISZ E-kárbejelentő alkalmazása segítségével, a papír alapú megoldáshoz képest jóval egyszerűbben és gyorsabban is bejelenthető a káresemény.

Azokban az esetekben, amelyekben az E-kárbejelentő alkalmazás valamilyen okból nem alkalmazható, a papír alapú kék-sárga nyomtatvány továbbra is használható.

A magyar jogi szabályozásban a vontató, illetve pótkocsi kötelező gépjármű felelősségbiztosításának terhére történő kárrendezésre vonatkozóan kifejezett rendelkezés nem található. Ezen kérdést többnyire a bírói gyakorlat válaszolja meg.

A vontató gépjármű elsődleges felelőssége a KRESZ fogalom meghatározásából logikai úton levezethető.

„Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció.”

A gépjárművel összekapcsolt pótkocsi – közlekedés közben – egységet alkotó veszélyes üzemnek minősül, ezért a gépes jármű üzembentartója/vezetője tekinthető felelősnek a szerelvény működése során bekövetkezett kárért akkor is, ha azt ténylegesen a pótkocsival való érintkezés okozta. A vontató üzembentartója/vezetője felelős a szerelvény megfelelő összekapcsolásáért és a szállított áru rögzítéséért is, így az ezek nem megfelelő elvégzéséből eredő károk is a vontató felelősségbiztosításának terhére térülnek.

A pótkocsira (vontatmányra) kötött gépjármű felelősségbiztosítás csak másodlagos jelleggel nyújt fedezetet azon esetekben, ha a baleset kizárólag a pótkocsi üzemkörében következett be (pl. leesik a vontatmány pótkereke és az okoz kárt). A pótkocsi felelősségbiztosítása alapján kell rendezni a kárt, ha annak szakértő által bizonyított műszaki meghibásodása, vagy a pótkocsi kapcsolószerkezetének – ugyancsak bizonyított – anyagfáradása, rejtett hibája, tehát ún. üzemkörön belüli rendellenesség miatt következett be a gépes járműről levált vontatmány által okozott baleset.

A törvény értelmében a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, ami a gépjármű közúti forgalomban való részvétele nélkül, munkagépként való használata során keletkezett. Munkavégzés közben okozott kárra például a vállalkozói felelősségbiztosítás nyújthat fedezetet.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) módosítása következtében 2012. január 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség gépjárműveire (honvédségi járművekre) nem terjed ki a felelősségbiztosítási kötelezettség. 2012. január 1-jétől a honvédségi gépjárművek által okozott károkért nem biztosító, hanem a Honvédelmi Minisztérium áll helyt. Bővebb információk az alábbi tájékoztatóban találhatóak.