A Gfbt. értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csak a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A jogszabály azonban nem részletezi, hogy pontosan mi tartozik ebbe a körbe. Erre vonatkozóan a bíróságok ítélkezési gyakorlata alakítja a biztosítótársaságok kárrendezési gyakorlatát. Általában elmondható, hogy a parkoló gépjármű által okozott károk nem térülnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére, mivel ezeket nem tekintik üzemeltetés során keletkezett kárnak, éppen a veszélyes üzem lényegét adó járó motor hiánya miatt.

Ez nem jelenti azt, hogy a vétlen károsult kára ne térülhetne meg valamilyen módon. Amennyiben ugyanis a gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának, vezetőjének felelőssége bebizonyosodik (pl. nem rögzítette az elvárható módon a gépjárművet, nem kellő gondossággal járt el az ajtó kinyitása során), akkor az általános felelősségi szabályok alapján követelhető tőle a kár megtérítése, végső esetben jogi úton.

A biztosítási kötelezettség csak gépjárművekre vonatkozik. A vonatkozó jogszabály (Gfbt.) szerint gépjárműnek a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár minősül. Amennyiben a kárt nem gépjármű okozza, és az okozó semmiféle olyan biztosítással nem rendelkezik, mely az adott kárügyben fedezetet biztosítana (pl. lakásbiztosításhoz tartozó vagy egyéb felelősségbiztosítás), a károsult közvetlenül az okozótól követelhet kártérítést. Amennyiben az okozó nem hajlandó önként megtéríteni az okozott kárt, a károsult polgári peres útra terelheti az ügyet. Ehhez a lépéshez a károsultnak ajánlott felvenni a kapcsolatot jogi képviselővel. A károk felmérése érdekében a károsult független kárszakértő irodához fordulhat.

Ha a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója nem ismert, a Magyar Biztosítók Szövetsége tájékoztatást nyújt az okozó felelősségbiztosításáról. Ezt a tájékoztatást Szövetségünk az adatvédelmi szabályokra való tekintettel kizárólag írásbeli kérelemre adja meg. A megkeresésnek tartalmaznia kell:

• a baleset helyét és idejét,
• a károkozó gépjármű rendszámát, honosságát, típusát, tulajdonosának nevét,
• a károsult gépjármű rendszámát.

A károkozó felelősségbiztosítójáról kizárólag konkrét káresemény kapcsán, az arra jogosult személy részére lehet tájékoztatást adni. A jogosult személyek körébe tartozik a károsult, annak ügyvédje vagy más meghatalmazottja, valamint a károsult biztosítója.

A Magyar Biztosítók Szövetségének weboldalán a kárbejelentés elektronikus úton is kezdeményezhető. Mivel így a kárbejelentés folyamata jóval egyszerűbb, ezért mindenképpen ajánlott a bejelentést ezen az úton megtenni.

A Gfbt. szerint a károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a károkozó biztosítójának. Amennyiben a károsult rendelkezik casco biztosítással, úgy casco biztosítóját felkeresheti kárainak felmérése érdekében. Ha a károkozó gépjármű biztosítója nem ismert, akkor erről – írásos kérelemre – a MABISZ, mint Információs Központ ad tájékoztatást.

A törvény szerint a biztosított (azaz a károkozó) köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. A biztosítatlan károkozó a Kártalanítási Számla kezelőjének (MABISZ ESZE) köteles bejelenteni a káreseményt.

Amennyiben a MABISZ E-kárbejelentő alkalmazása valamilyen okból nem használható, és sem baleseti bejelentő, sem olyan papírlap nem áll rendelkezésre, amelyen a részesek adatai, a káresemény bekövetkezésének körülményei rögzíthetők, tanácsos a helyszínre rendőrt hívni.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.) szerint a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a gépjárművezető személy illetve a gépjármű adatait, beleértve a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó egyéb információkat, mely alapján értelemszerűen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” űrlapot) függetlenül attól, hogy a résztvevők a felelősség kérdésében meg tudnak-e egyezni. Továbbá 2019 januárjától a MABISZ E-kárbejelentő alkalmazása segítségével, a papír alapú megoldáshoz képest jóval egyszerűbben és gyorsabban is bejelenthető a káresemény.

A károsult a kártérítési igényét a károkozó felelősségbiztosítójához nyújthatja be. Ha az nem ismert, a lentebb leírtaknak megfelelően kell eljárni.

Amennyiben a részes felek között a felelősség kérdése vitatott, rendőrségi intézkedést kell kérni. Az eljáró rendőrnek lehetősége van hivatalos formában igazolni a szükséges adatokat, a baleset bekövetkezésének körülményeire, valamint a felelősség kérdésére vonatkozó nyilatkozatokat. Ez esetben a károkozás ténye és a balesetért való felelősség kérdése a rendőrség által kiadott rendőri határozattal, jegyzőkönyvvel, igazolással vagy vádindítvánnyal az esetek döntő részében a biztosító illetve a MABISZ számára megállapíthatóvá válik.

Igen, a demó verzió az alkalmazás honlapjáról már elérhető, használatával az alkalmazás funkciói egyszerűen és biztonságosan, kötelezettségvállalás nélkül kipróbálhatók.

A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód, amely a biztosított gépjármű legfontosabb adatait tartalmazza egyszerűen beolvasható formában. A biztosítók a QR-kódokat a biztosítási dokumentumokon (díjigazolás, zöldkártya) 2019. január elejétől kezdve folyamatosan helyezik el, így lehetséges, hogy még nem minden dokumentumon található ilyen kód. A QR-kód célja a kitöltési folyamat meggyorsítása, használata pedig nem nélkülözhetetlen, a kárbejelentés QR-kód hiányában is megtehető.

Ha a bejelentő felek 72 órán belül nem kapnak visszajelzést a biztosítótól, ennek tényét a biztosító részére haladéktalanul jelezni kell, a bejelentő készülékén elmentett bejelentés továbbítása mellett.

Az E-kárbejelentő alkalmazás segítségével kitöltött kárbejelentést a felelősként megjelölt fél biztosítója részére, ha mindkét fél felelős vagy vitatott a felelősség, mindkét érintett biztosító részére küldi meg a MABISZ.