Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását


Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását

Minimum kártérítési limit és fedezeti kör bevezetését javasolja a MABISZ

2010.10.25.

Minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező felelősségbiztosítást kötni – ezt indítványozza a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az ajkai vörösiszap katasztrófa következményeit összegző jelentésében a kormánynak. A szakmai szervezet szerint a felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőrizniük kell, és a minimum limitek mellett minimális fedezeti kört is szükséges meghatározni. Ezzel párhuzamosan javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez.

Molnos Dániel főtitkár szerint a magyar jogi szabályozás a felelősségbiztosítások esetében jelenleg nem egységes és nem átfogó. Kötelező jelleggel törvény írja elő felelősségbiztosítást, a részlet-szabályokat viszont már miniszteri rendeletekben határozzák meg. Ez okozza az egységes szabályozás hiányát, hiszen minden minisztérium a saját belátása szerint alakítja ki a rendelet formáját és tartalmát. További probléma, hogy a hatóságok jellemzően csak a tevékenységi engedély kiadásakor ellenőrzik a felelősségbiztosítás meglétét, a későbbiek során már nem, így számos esetben hiába kötelezi törvény a felelősségbiztosítás megkötését, a vállalkozások minden hátrányos következmény nélkül tudnak ennek hiányában is működni.

A főtitkár rámutatott: általános jelenség, hogy a törvényben csak azt rögzítik, hogy a tevékenység végzéséhez kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezni, de a minimum kártérítési limitet nem, vagy nagyon alacsony összegben határozzák meg. Így például a klasszikus felelősségbiztosítások közül a környezetszennyezési felelősségbiztosítások mellett nincs minimum limit az általános felelősségbiztosításnál, a munkáltatói felelősségbiztosításoknál, a szolgáltatás felelősségbiztosításnál és a termék felelősségbiztosításnál. A kötelező szakmai felelősségbiztosításoknál nincs alsó limit meghatározva egyebek között az egészségügyi szolgáltatóknál, a személy- és vagyonvédőknél valamint a magánnyomozóknál, a lőteret üzemeltetőknél, az orvostudományi kutatást végzőknél és a vadászati tevékenységénél. Nem kötelező a felelősségbiztosítást kötni és nincs is kártérítési limit sem például a belföldi árufuvarozóknak, a nemzetközi közúti árufuvarozóknak, a szállítmányozóknak és a vízi járművet üzemeltetőknek.

A MABISZ szerint a tevékenységenként eltérő szabályozást elsősorban a szakmai szervezetek (kamarák, egyesületek, szövetségek) érdekérvényesítő tevékenysége határozza meg. Érvelésük szerint a magas kártérítési limit magas díjat eredményez, amely az egyes vállalkozások számára komoly piacra lépési akadályt jelenthet, illetve a már működő vállalkozások számára pénzügyi nehézségeket okozhat. Az alacsony összegű kötelező felelősségbiztosítások esetén a biztosítottak, bár tudatában vannak annak, hogy az alacsony kártérítési limit adott esetben nem lesz elegendő egy esetleges kárigény rendezésére, mégsem kötnek magasabb összegre biztosítást.

Molnos Dániel bejelentette, hogy a MABISZ a kötelező felelősségbiztosítások egységes szabályozása érdekében haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a jogalkotókkal, hogy előzetes szakmai egyeztetéseket folytassanak a felelősségbiztosítási követelményrendszerek jogszabályi hátterének kialakításáról. Indítványozzák majd, hogy minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező a felelősségbiztosítás megléte, továbbá legyen kötelező minimális kártérítési limit és minimális fedezeti kör meghatározva, hogy az egyes biztosítók termékei összehasonlíthatóak legyenek. A felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőriznie kell. Ezzel párhuzamosan azt javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez. A biztosítók számára azt ajánlja a MABISZ, hogy a kiemelt ügyfelek felelősségbiztosításainál vezessék be, illetve alkalmazzák a helyszíni kockázatfelmérést a kártérítési limitek meghatározásához – fejezte be a főtitkár.