Címke: Élet

Általános gyermek- és balesetbiztosítás

Posted on | by root

Általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás

A Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzetgazdasági miniszter egy naptári évre – 2024. január 1. napjától 2024. december 31. napjáig – szóló szerződést kötött a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-vel, mint vezető biztosítóval, valamint a Groupama Biztosító Zrt.-vel, mint együttbiztosítóval annak érdekében, hogy az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendeletnek megfelelően biztosított korosztályba tartozó személyek a 3. életévük betöltésének napjától 18. életévük betöltésének napjáig államilag finanszírozott balesetbiztosítási védelemben részesüljenek.
A Biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén az alábbiakban meghatározott mértékű szolgáltatást teljesíti a Biztosító.
Biztosítási kockázat megnevezése Szolgáltatás mértéke
Baleseti halál 200 000 Ft biztosítási összeg
Csonttörés 3 000 Ft biztosítási összeg
Maradandó egészségkárosodás (rokkantság) amennyiben a rokkantság foka 1 – 9% 3 000 Ft biztosítási összeg
amennyiben a rokkantság foka 10 – 29% 50 000 Ft biztosítási összeg
amennyiben a rokkantság foka 30 – 100% 300 000 Ft biztosítási összegnek a rokkantság fokával megegyező százaléka
Hogyan jelentheti be szolgáltatási igényét?

Amennyiben biztosítási esemény történik, kérjük, hogy töltse ki a CIG Pannónia Életbiztosító szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványát, mely elérhető online a https://www.cigpannonia.hu/ugyfeleinknek/alt-gyerek-balesetbiztositas weboldalon.

A kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt a kárigények érvényesítéséhez szükséges dokumentumokkal együtt a CIG Pannónia Életbiztosítóhoz az alábbi elérhetőségeken lehet eljuttatni:

  • elektronikusan a gyermekkar@cig.eu e-mail címen,
  • postai úton: a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. 1476 Budapest, Pf.: 325 címen,
  • személyesen a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. és a Groupama Biztosító Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban.

A részletes biztosítási feltételekről, a szolgáltatásokról és a szolgáltatási igény bejelentésének lehetőségeiről bővebb információ található a CIG Pannónia Életbiztosító honlapján, valamint tájékoztatás kérhető a +36 1 510 0630 telefonszámon is.

Kockázati és Baleseti biztosítások

Posted on | by root

Kockázati és Baleseti biztosítások

A kockázati biztosítások a mindannyiunkat érintő alapvető kockázatokra nézve tartalmaznak védelmet, amely alapján a biztosító kockázatot visel, és szerződés szerint szolgáltatást teljesít a haláleseti, baleseti, vagy betegségi esemény kapcsán.

A biztosító halálesetnél jellemzően a túlélő hozzátartozók (mint kedvezményezettek) számára teljesít szolgáltatást, ezzel anyagi szempontból enyhítve megnehezült élethelyzetükön. Múlékony sérülést okozó baleset, vagy pl. kisebb nagyobb betegség esetén a biztosító szolgáltatása a felmerülő egészségügyi ellátás költségeinek megtérítésével, vagy pl. a rehabilitációs költségek megfizetésével a mihamarabbi gyógyulást, a munkába való korábbi visszatérést segíti elő. E mellett elérhetőek asszisztencia szolgáltatások is, melyek kézzelfogható segítséget nyújthatnak a felépülés során a balesetet szenvedetteknek. Ilyen szolgáltatás lehet a járóbeteg-szakellátás, a gyógytorna vagy a vizsgálatok megszervezése.

Ezek a biztosítások a munkavállaló oldaláról az egyén és a család nagyobb biztonságát szolgálják, míg a munkáltató oldaláról igen kedvező költségjellemzőkkel a munkavállalói lojalitást erősíthetik.

Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon

2015.08.19.

2015 első félévében 2,1 százalékos növekedés mutatkozott a biztosítási szektor összesített díjbevételében: a nem életbiztosítási üzletág 7 százalékkal bővült, ugyanakkor az élet üzletág bevételei 2,5 százalékkal csökkentek. A szektor féléves díjbevétele meghaladta a 453 milliárd forintot, ami 9,2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Az idei év első hat hónapjában a nem életbiztosítási üzletág díjbevétele meghaladta a 229 milliárd forintot, 15 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban regisztrált bevételeket. A növekmény jelentős része – 11,7 milliárd forint – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), a casco, illetve a betegségbiztosítási üzletágak bővüléséből származott. Az élet üzletág díjbevétele ugyanakkor 5,8 milliárd forinttal csökkent a 2014. évi első féléves díjbevételhez képest.

A nem életbiztosítási piac növekedésének motorja a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási üzletágban tapasztalt 15,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, aminek oka kettős: egyrészről a kgfb átlagdíjak, másrészről az újautó értékesítés és a magyarországi forgalombahelyezés volumene is növekedett. A kgfb átlagdíj mintegy 10 százalékkal, az egy évvel korábbi 19 887 forintról 21 910 forintra növekedett. Ennek ellenére a magyarországi kgfb-átlagdíjak még így is a legalacsonyabbak Európában.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb statisztikái szerint a 2015 első félévében Magyarországon üzembehelyezett gépjárművek száma 37 025 volt, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 12,2 százalékos bővülés. Ennek megfelelően a kgfb-szerződések darabszáma is jelentősen, mintegy 173 ezer darabbal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A gépjármű-biztosítások másik nagy területe, a casco-biztosítások piaca is lassú bővülést mutatott 2015 első félévében: a díjbevételek 6 százalékkal, közel 2 milliárd forinttal nőttek, a szerződések száma is csaknem 9700 darabbal emelkedett. Az átlagdíjakat tekintve 4 százalékos drágulás látszik, így az egy évvel ezelőtti 76 181 forintos átlagdíj 79 210 forintra emelkedett.

„Az életbiztosítási üzletág csökkenésének hátterében leginkább az egyszeri díjas befizetések zsugorodása áll. Öröm az ürömben, hogy az látszik, hogy a lakosság már inkább a hosszú távra szóló, folyamatos díjas befektetési termékeket választja. Ez azt mutatja, hogy erősödik az emberekben az öngondoskodás fontosságának felismerése és lépéseket is tesznek jövőbeli biztonságuk megteremtése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását

Posted on | by Lambert Gábor

Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását

Minimum kártérítési limit és fedezeti kör bevezetését javasolja a MABISZ

2010.10.25.

Minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező felelősségbiztosítást kötni – ezt indítványozza a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az ajkai vörösiszap katasztrófa következményeit összegző jelentésében a kormánynak. A szakmai szervezet szerint a felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőrizniük kell, és a minimum limitek mellett minimális fedezeti kört is szükséges meghatározni. Ezzel párhuzamosan javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez.

Molnos Dániel főtitkár szerint a magyar jogi szabályozás a felelősségbiztosítások esetében jelenleg nem egységes és nem átfogó. Kötelező jelleggel törvény írja elő felelősségbiztosítást, a részlet-szabályokat viszont már miniszteri rendeletekben határozzák meg. Ez okozza az egységes szabályozás hiányát, hiszen minden minisztérium a saját belátása szerint alakítja ki a rendelet formáját és tartalmát. További probléma, hogy a hatóságok jellemzően csak a tevékenységi engedély kiadásakor ellenőrzik a felelősségbiztosítás meglétét, a későbbiek során már nem, így számos esetben hiába kötelezi törvény a felelősségbiztosítás megkötését, a vállalkozások minden hátrányos következmény nélkül tudnak ennek hiányában is működni.

A főtitkár rámutatott: általános jelenség, hogy a törvényben csak azt rögzítik, hogy a tevékenység végzéséhez kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezni, de a minimum kártérítési limitet nem, vagy nagyon alacsony összegben határozzák meg. Így például a klasszikus felelősségbiztosítások közül a környezetszennyezési felelősségbiztosítások mellett nincs minimum limit az általános felelősségbiztosításnál, a munkáltatói felelősségbiztosításoknál, a szolgáltatás felelősségbiztosításnál és a termék felelősségbiztosításnál. A kötelező szakmai felelősségbiztosításoknál nincs alsó limit meghatározva egyebek között az egészségügyi szolgáltatóknál, a személy- és vagyonvédőknél valamint a magánnyomozóknál, a lőteret üzemeltetőknél, az orvostudományi kutatást végzőknél és a vadászati tevékenységénél. Nem kötelező a felelősségbiztosítást kötni és nincs is kártérítési limit sem például a belföldi árufuvarozóknak, a nemzetközi közúti árufuvarozóknak, a szállítmányozóknak és a vízi járművet üzemeltetőknek.

A MABISZ szerint a tevékenységenként eltérő szabályozást elsősorban a szakmai szervezetek (kamarák, egyesületek, szövetségek) érdekérvényesítő tevékenysége határozza meg. Érvelésük szerint a magas kártérítési limit magas díjat eredményez, amely az egyes vállalkozások számára komoly piacra lépési akadályt jelenthet, illetve a már működő vállalkozások számára pénzügyi nehézségeket okozhat. Az alacsony összegű kötelező felelősségbiztosítások esetén a biztosítottak, bár tudatában vannak annak, hogy az alacsony kártérítési limit adott esetben nem lesz elegendő egy esetleges kárigény rendezésére, mégsem kötnek magasabb összegre biztosítást.

Molnos Dániel bejelentette, hogy a MABISZ a kötelező felelősségbiztosítások egységes szabályozása érdekében haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a jogalkotókkal, hogy előzetes szakmai egyeztetéseket folytassanak a felelősségbiztosítási követelményrendszerek jogszabályi hátterének kialakításáról. Indítványozzák majd, hogy minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező a felelősségbiztosítás megléte, továbbá legyen kötelező minimális kártérítési limit és minimális fedezeti kör meghatározva, hogy az egyes biztosítók termékei összehasonlíthatóak legyenek. A felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőriznie kell. Ezzel párhuzamosan azt javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez. A biztosítók számára azt ajánlja a MABISZ, hogy a kiemelt ügyfelek felelősségbiztosításainál vezessék be, illetve alkalmazzák a helyszíni kockázatfelmérést a kártérítési limitek meghatározásához – fejezte be a főtitkár.

Lemaradásban a hazai öngondoskodás

Posted on | by Lambert Gábor

Lemaradásban a hazai öngondoskodás

Az uniós átlag ötödét sem fordítjuk öngondoskodásra

2010.12.16.

Súlyos lemaradásban van az öngondoskodási célú megtakarítási piac Magyarországon. Annak ellenére, hogy az öregedő kontinensen létfontosságú az öngondoskodás, 2009-ben mindössze 202 dollárnak megfelelő összeget költöttünk élet- és nyugdíjbiztosításra, ami kevesebb, mint ötöde az európai átlagnak – hívta fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára.

Európának szembe kell néznie a kedvezőtlen demográfiai változások következményeivel: az „öreg kontinensen” egyre kevesebben születnek, s mivel a lakosság várható átlagos életkora örvendetesen nő, egyre kevesebb leendő aktív dolgozónak kell majd eltartania az egy egyre növekvő számú idős populációt. Erre egyetlen állam sem képes, még a leggazdagabbak sem, így a jövőben növekvő szerepet kell kapnia az öngondoskodásnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európában már most is nálunk a legrosszabb az aktív dolgozók és az inaktívak aránya. „Öngondoskodás nélkül a ma aktív generációknak nyugdíjas kori életszínvonaluk drasztikus esésével kell szembenézniük” – jelentette ki Molnos Dániel.

A legfrissebb, európai uniós összehasonlító adatok egyelőre nem adnak okot a derűlátásra. 2009-ben Magyarországon átlagosan 202 dollárt (mintegy 42 ezer forint) fizettünk ki élet- és nyugdíjbiztosításra, miközben az Európai Unióban ennek átlagosan öt és félszeresét, 1111 dollárt (233 ezer forintot) fordítottak ugyanerre. Európában a legnagyobb összeget Dániában áldozzák jövőbeli jólétükre – legalábbis ami az életbiztosításokat illeti. A dánok tavaly 3816 dollárt (mai árfolyamon több mint 800 ezer forintot) fizettek be élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéseikre. A legkevesebbet – évi mindössze 25 dollárt (kevesebb mint 5300 forintot) – Romániában áldoztak ugyanerre.

A friss Európai Uniós adatok azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai országokban szignifikánsan alacsonyabb a hosszú távú megtakarítási hajlandóság. Magyarország ebben a tekintetben sajnos még a régióban sem jár az élen: Szlovéniában több mint kétszer akkora összeget, évi 431 dollárt (több mint 90 ezer forintot) költenek életbiztosításokra, s a 2009-es 241 dolláros (több mint 50 ezer forint) egy főre jutó szlovák életbiztosítási költés is meghaladja a magyarországi 202 dollárt.

A nyugat-európai országok közül kiemelkedően nagy összeget fordítanak életbiztosításra Luxemburgban és Belgiumban. 2009-ben Luxemburgban 3229 dollárt – csaknem 680 ezer forintot – fizetett ki életbiztosításra a lakosság, s Belgiumban is 2323 dollár (több mint 488 ezer forint) volt a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló életbiztosítási megtakarítások egy főre jutó éves átlagos összege.

Az életbiztosítási díjbevételek bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított aránya nemcsak a lakosság öngondoskodási képessége és hajlandósága szempontjából fontos, hanem nemzetgazdasági szempontból is fontos mutatószám – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel. Ez a mutatószám azt is jelzi, hogy a nemzeti össztermékhez viszonyítva milyen nagyságrendű, hosszútávra befektethető lakossági forrás áll rendelkezésre – tette hozzá a főtitkár. E tekintetben is van pótolnivalónk. Az Európai Unióban átlagosan a GDP 5 százalékának megfelelő összeg folyt be életbiztosítási szerződésekre 2009-ben, Magyarországon pedig a bruttó hazai össztermék mindössze 1,6 százaléka. A hosszú távú öngondoskodási hajlandóság növelése különösen egy olyan nemzetgazdaság esetében fontos, amely csökkenteni akarja külső finanszírozási függőségét, és egyre növekvő mértékben kíván a belső megtakarításokra támaszkodni.

Az uniszex árazás éppen a nők számára kedvezőtlen

Posted on | by Lambert Gábor

Az uniszex árazás éppen a nők számára kedvezőtlen

2012.10.04.

2012. december 21-e után az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan Magyarországon sem lehet többé különbséget tenni a férfiak és a nők között a biztosítás díjaiban és szolgáltatásaiban. A közkeletűen „Gender-irányelvnek” nevezett rendelkezés várhatóan a hazai piacon is a nőket érinti majd hátrányosan – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) csütörtöki sajtóbeszélgetésén.

A jelenlegi differenciálás megszűntével a nők esetében a biztosítók nem tudnak majd a nőkre vonatkozó, kedvezőbb statisztikai mutatókkal kalkulálni. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a szabályozás a korábban megkötött szerződések feltételein nem fog változtatni.

Egészen mostanáig a „nem” az egyik legfontosabb kockázat-elbírálási szempont volt a biztosítási gyakorlatban. A férfiak halálozási kockázata például 70 éves korig több mint duplája a nőkének, és az egészségbiztosítási kockázatok is sok területen hasonló eltérést mutatnak. Ezt figyelembe véve a biztosítók képesek voltak a nőknek kedvezőbb díjú termékeket kínálni, mint a férfiaknak.

„Magyarországon a ’nem’, mint kockázat-elbírálási szempont főleg az élet- és személybiztosítások területén, ezen termékek árazásánál tölt be fontos szerepet – húzza alá Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke. Helyettesíteni csak olyan, sokkal esetlegesebb, „változékonyabb” tényezőkkel lehetséges, mint a lakóhely, a táplálkozás vagy például a jellemző szabadidős tevékenység. Ezekkel kapcsolatban jóval kevesebb statisztikai adat áll rendelkezésre, és mivel e sajátosságok sokkal inkább a „privát szférába” tartoznak, az ezekre való rákérdezés az ügyfelek egy részénél akár komoly ellenérzéseket is kelthet.

A kötelezően előírt uniszex díjak így várhatóan éppen a kisebb kockázatú ügyfeleket fogják a biztosításoktól eltántorítani, vagyis a biztosítási csoportok kockázata nőni fog, ami várhatóan magasabb tartalékképzési kötelezettséget is szükségessé tesz majd. Emellett az átállás jelentős plusz feladatokat is ró a biztosító társaságokra.

„Az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelv – a közvélekedéssel ellentétben – nem kifejezetten biztosító-specifikus szabályként született. Sőt, a nyomós szakmai indokokra tekintettel hosszú évekig kivételként lehetővé tette a biztosítók számára, hogy a ’nem’-et továbbra is differenciáló tényezőként alkalmazhassák – magyarázza Lencsés Katalin, a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának vezetője. Az Európai Bíróság ezt felülbíráló, 2011-es döntése sem e gyakorlat jogosságát vonta kétségbe, csupán a jogszabály megalkotásának a technikáját kifogásolta. Mégis, bár egyetlen tagország sem akarta, decemberben minden tagországban, így Magyarországon is be kell vezetni az uniszex árazást. Mindez komoly tanulságot kell hogy jelentsen az uniós döntéshozók számára.

„Az egyenlő bánásmód elvének ilyen jellegű értelmezése paradox módon a legtöbb biztosítási ágazatban a nőket érinti majd hátrányosan, és a kockázatok és költségek növekedése miatt társadalmi szinten is veszteséget okoz – mutat rá Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki főtanácsadója. – Ezek a negatív hatások azonban eltörpülnek az életkor szerinti differenciálási tilalom esetleges bevezetésének következményei mellett, amelyek egyértelműen a jelenlegi életbiztosítások végét jelentenék az Európai Unióban.”

Paradigmaváltásra van szükség a biztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Paradigmaváltásra van szükség a biztosítási piacon

MABISZ konferencia 2012

2012.11.13.

Komoly kihívások, feladatok és változások előtt áll a magyar biztosítási piac, az ezekre való felkészülésben és az ezeknek való megfelelésben pedig közös felelőssége van a nemzetközi szabályozóknak, a magyar jogalkotóknak és a piaci szereplőknek egyaránt – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) harmadik nemzetközi konferenciáján.

Az esemény hivatalos megnyitójában Gabriel Bernardino, az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíjfelügyeleti Hatóság (EIOPA) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EIOPA minden esetben igyekszik a helyi piacok sajátosságait figyelembe véve végezni felügyeleti és szabályozási tevékenységét, legyen szó a pénzügyi stabilitás megőrzéséről, vagy éppen fogyasztóvédelmi kérdésekről. Bernardino hangsúlyozta: legfontosabb feladatuknak jelenleg a Szolvencia II-es direktíva konzisztens kereteinek megteremtését tekintik, emellett kiemelte, hogy bár az uniós direktíva bevezetésére való felkészülés igen komoly feladat elé állítja a biztosítókat, a szabályozási módosítás bevezetése szükséges és időszerű volt.

„A korábbi szabályrendszer kevéssé volt érzékeny a kockázatokra, töredezetté tette a piacokat, és nem tudott megküzdeni a nemzetközi sztenderdekkel sem.” Nem kérdés tehát, hogy a kockázatalapú megközelítéssel választ kellett nyújtani ezekre az anomáliákra, miközben reagálni kellett a pénzügyi válság hatásaira, valamint a megnövekedett prudenciális elvárásokra is.

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke a Szolvencia II kapcsán arra tért ki, hogy bár az uniós direktívának kétségkívül vannak implementálható elemei, és ebben a folyamatban, ahogy eddig is, ezután is partner lesz a felügyelet. Ugyanakkor szerinte a magyar piac, így a magyar hatóság is büszke lehet arra, hogy a hazai biztosítási piac az elmúlt évek felügyeleti tevékenységének köszönhetően több régiós piachoz képest biztonságosabb, és megbízhatóbb. Mint mondta: a direktíva átültetésével kapcsolatban álláspontja szerint merülnek fel kérdések, hiszen a legfontosabb cél a magyar piac jelenlegi stabilitásának megőrzése.

A felügyelet elnöke a magyar piaci viszonyokat értékelve elmondta azt is, hogy bár egyes nyugat-európai országok biztosítási penetrációjától a hazai elmarad, keletközép-európai összehasonlításban a trendvonalban van a szektor. Ugyanakkor az öngondoskodás, nyugdíj-, vagy egészségcélú felkészülésben szerinte a piaci biztosítóknak a jövőben még nagyobb szerepük lesz, hiszen az állam úgynevezett kiszorító hatására a társaságoknak szakmai, professzionális termékek létrehozásával kell reagálniuk. „Hosszú távon az állami szerepvállalás egyre inkább korlátos lesz, a reáljövedelmek emelkedése ugyanakkor differenciáló hatást eredményezhet, így erősödni fog az ügyfelek oldaláról az az igény, amely az állami szintnél magasabb szolgáltatások iránt jelentkezik majd.” – mondta Szász Károly. „Erre pedig fel kell készülnie a szakmának, és már ma ellene kell menni a kiszorító hatásnak”. – tette hozzá.

A PSZÁF elnöke a közvetítői szabályozás kapcsán arra tért ki, hogy álláspontja szerint az egész rendszer újraszabályozására van szükség, ám ebben minden esetben törekedni fognak a szakma véleményével való kompromisszumok megtalálására.

Hornyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője a biztosításokra vonatkozó adókedvezmények kapcsán előadásában azt hangsúlyozta, hogy korábban számtalan probléma merült fel az adókötelezettségekkel kapcsolatban, ezért egy koncepcionális, átfogó változtatásra van szükség ezen a területen, amely közgazdasági megközelítést tartalmaz, amellett bizonyos adminisztrációs problémákat is megold majd.

A délelőtti szekció zárásaként Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon mind az életbiztosítási, mind a nem-életbiztosítási piacon komoly paradigmaváltásra van szükség, és mind az disztribúciós, mind az általános üzletpolitikai modelleket újra kell gondolniuk a biztosítóknak. Mint elmondta: a nem-élet ágban a vállalati biztosítások területén a globalizáció, és a specializáció kihívásainak kell megfelelni, miközben a helyi szolgáltatásnyújtás mellett várhatóan a jövőben egyre több szereplő kezeli majd kockázatait a határokon kívül.

Átalakul a lakossági szegmens is, amelyben a MABISZ elnöke szerint az lesz képes talpon maradni, aki újra tudja definiálni termékpalettáját a megváltozott igényeknek megfelelően. Kisbenedek Péter hangsúlyozta: a transzparenciának, az érthetőségnek és az egyszerűségnek, ezek mellett pedig a fogyasztóvédelemnek és a tisztességes üzletpolitikának lesz kiemelt jelentősége a jövőben.

Trendfordulóra várva: a gazdaság állapotát tükrözi a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Trendfordulóra várva: a gazdaság állapotát tükrözi a biztosítási piac

A szabályozók kedvezőtlen környezetben is serkenthetik az öngondoskodást

2012.11.21.

2012 első háromnegyedévében közel öt százalékkal zsugorodott a hazai biztosítási piac az előző év hasonló időszakához képest. A díjbevételek összege 593,1 milliárd forint volt, a csökkenés jelentős része a befektetési célú, unit-linked életbiztosítási termékek díjbevétel-visszaesésének köszönhető – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb, a 2012-es év harmadik negyedévét összegző jelentéséből.

Az életbiztosítási szerződésekre az év első kilenc hónapjában 297,4 milliárd forint folyt be, ami 8 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a legnagyobb szegmenset képviselő unit-linked életbiztosítások díjbevétele – 192,7 milliárd forint – csaknem 12 százalékot esett egy év alatt. Nőtt ugyanakkor a kockázati életbiztosítások díjbevétele: a halálesetre szóló életbiztosítások díjbevétele például 14,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Főként az egyszeri és eseti díjas termékek népszerűsége nőtt, ami azt mutatja, hogy bár az ügyfelek egy része rövidebb időtávra képes tervezni, az öngondoskodás igénye a jelenlegi helyzetben is fennáll. Az év végéig a kockázati életbiztosítások területén további időszakos felfutás várható, mivel egy hónap múlva – a „Genderdirektíva” kötelező átvétele következtében – az „uniszex” termékárazás miatt eltűnhetnek a nőknek kínált jelenlegi kedvezőbb díjak.

A 2012-es év második fele az életbiztosítók számára döntően a „Gender-direktíva” által előírt „uniszex” árazás közelgő, 2012. december 21-étől esedékes kötelező átvételéről szól. A biztosítók számára komoly feladatot – és költséget – jelent a szerződések átárazása, az informatikai rendszerek átállítása, illetve az adminisztrációs rendszerek módosítása.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012 első kilenc hónapjában 295,7 milliárd forintot tett ki, ami 1,5 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év első háromnegyed évéhez képest. A visszaesés főként a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjbevétel folytatódó csökkenésének tudható be. A nem élet üzletágba tartozó, kgfb-n kívüli biztosítások díjbevétele ugyanakkor enyhe, 2,5 százalékos növekedést produkált.

A hosszú távú lakossági öngondoskodás ösztönzése a biztosítási piacon is elemi gazdasági érdek. Már a jelenlegi adatokból is leszűrhető, hogy az ösztönző szabályozási környezet megteremtése hogyan segítheti elő e cél megvalósítását. Az első kilenc hónapban 6,8 milliárd forintos díjbevételt hozó betegségbiztosítások beemelése az idei cafeteria-elemek közé 31 százalékos bővülést eredményezett tavalyhoz képest. Igaz, a cafeteria-rendszer folyamatos változtatása miatt ez a növekedés szinte kizárólag az egyszeri, eseti díjas kategóriában jelentkezett, ami szintén rávilágít arra, hogy tartós eredmény csak a hosszabb távon is kiszámítható szabályozási környezetben remélhető.

Életbiztosítás: december 21-én véget ér egy korszak

Posted on | by Lambert Gábor

Életbiztosítás: december 21-én véget ér egy korszak

Már csak uniszex díjon köthetők biztosítások az EU-ban

2012.12.20.

A „Gender-irányelvként” emlegetett Európai Uniós rendelkezés értelmében 2012. december 21-étől Magyarországon is csak azonos díjon köthetnek biztosítást a nők és a férfiak.

A hazai piacon mindez elsősorban az élet- és személybiztosításokat érinti, ahol korábban a nők – előnyös statisztikai mutatóik alapján – kedvezőbb díjakon köthettek szerződést, mint a férfiak.

Fontos tudni, hogy a szabályozás csupán a jövőben megkötendő biztosításokra vonatkozik, a már meglévő szerződésekre nem. A jelenlegi szerződések feltételei változatlanok maradnak a szerződés lejáratáig, illetve mindaddig, amíg azok alapvető paramétereit – díj, összeg stb. – nem módosítják.

Az elmúlt hónapok során valamennyi biztosító felkészült a változásra: többségük már korábban, fokozatosan vezette be az új előírásoknak megfelelő biztosítási termékeket, miközben a rendszereiket is folyamatosan adaptálták, így az ügyfelek lényegi változást a határidő kapcsán nem fognak tapasztalni.

Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése a nők számára eredményez kedvezőtlenebb díjakat az élet- és személybiztosítások esetében. Ennek várható hatása azonban a termék típusától függően igen eltérő lehet. Az alacsony kockázati díjrésszel rendelkező unit-linked életbiztosításoknál például az uniszex árazás értelemszerűen jóval kevésbé befolyásolja a díjak alakulását, mint a kockázati életbiztosítások esetében.

„Méltányos díjazás csak az egyes biztosított csoportok megfelelő megkülönböztetésével valósítható meg. Bízunk benne, hogy az európai döntéshozók is megértik, hogy a differenciálás nem diszkrimináció, mielőtt az egyenlő bánásmód elvének abszurd alkalmazásával komolyan felmerülne a fogyatékosság vagy az életkor szerinti díjképzés tilalma is” – hívta fel rá a figyelmet Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki főtanácsadója egy, a közelmúltban a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) tartott sajtóbeszélgetésen.

Biztosítási piac: gyorsuló csökkenés 2012-ben

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac: gyorsuló csökkenés 2012-ben

Jelentős pénzt vontak ki az ügyfelek az életbiztosításokból

2013.02.21.

A nem életbiztosítási piacon 3 százalékkal, az életbiztosítási piacon 9 százalékkal estek vissza a díjbevételek 2012-ben. Míg a nem-élet ágban elsősorban az átlagdíjak mérséklődésének hatása érvényesült, az életbiztosítási területen az állományok jelentős visszaesése okozta a bevételek apadását – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2012-es előzetes adataiból.

2012-ben 768 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosítótársaságokhoz, ami azt jelenti, hogy gyorsuló ütemben zsugorodik a piac. Hosszú idő után először 2011-ben – 2,8 százalékkal – esett a befolyó díjak összege, a tavalyi évben pedig a csökkenés mértéke már meghaladta a 6 százalékot.

Forrás: MABISZ

A biztosítási szerződések száma 2012 folyamán több mint 140 ezerrel csökkent, így az időszak végén 10,8 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosítók.

„Az általános gazdasági környezet hatása alól a biztosítási piac sem volt képes kivonni magát. A biztosítási termékek iránti keresletet alapvetően korlátozza, hogy továbbra is mélyponton van a lakásépítés, és az új autók piaca sem tud lényegesen elmozdulni a 2011-es, rendkívül alacsony bázisról. Ugyanakkor az életbiztosítási üzletágban változatlanul az látszik, hogy az ügyfelek jelentős része továbbra is kénytelen mobilizálni megtakarításait – összegezte Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 398,8 milliárd forintnyi díj több mint 9 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 439,8 milliárd forinttól. A vegyes életbiztosítások 2012-es záró állománya közel 80 ezerrel, 549 ezer darabra csökkent, e szegmensben a tárgyévi kifizetés 120 milliárdos nagysága közel másfélszerese volt a 82 milliárdos díjbevételnek.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012-ben 369 milliárd forintot tett ki, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A vállalati vagyonbiztosítások átlagdíjának növekedése nem érte el az infláció mértékét.

Lassult a környező országokhoz képest alacsonynak számító gépjármű-biztosítási termékek átlagdíjának mérséklődése. A casco 82 100 forintos átlagdíja 8,4 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja 19 600 forint volt 2012 végén, ami töredéke az EU-átlagnak.

„Bár az összesített díjbevételeket nem befolyásolja jelentősen, mégis örvendetesnek mondható, hogy olyan korszerű biztosítási termékek, mint a jogvédelem- vagy a kezességbiztosítás, ebben az időszakban jelentős bővülést tudtak elérni. Az utóbbi díjbevétele egy év alatt csaknem megháromszorozódott” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.