Mi minősül aszálynak?


Mi minősül aszálynak?

2017.08.02.

Miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A fogalom törvényi definíciója idén nyáron ugyan megváltozott, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt évek legnagyobb hőhulláma vonul át felettünk, tájékoztatnak a híradások. Az időjárás a szántóföldi növényeinket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat. Június 15-én ugyanis hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, s az egyik legjelentősebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik. A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert. Június közepe óta viszont a törvény szerint az is aszálynak minősül, ha az összcsapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot. Káreseményhez e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat adataival szükséges alátámasztani. Így biztosítási szempontból az idei év átmenetinek minősül, mivel különböző aszály meghatározások vonatkoznak a kárenyhítési rendszer két pillérére, az állami kárenyhítési rendszerre, (MKR I. pillér) valamint a díjtámogatott növénybiztosításokra (MKR. II. pillér). A MABISZ felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik. A 2017. június 15-e előtt létrejött növénybiztosítási szerződésekre minden esetben a szerződéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.

Mivel pedig az egyre népszerűbb díjtámogatott növénybiztosításokat csak május 31-ig lehetett megkötni, így idén azoknál a harminc napon át tíz millimétert el nem érő összcsapadék esetén állapítható meg az aszálykár. A klímaváltozásnak kitett legfőbb szántóföldi növényekinket (kukorica, napraforgó, búza, rozs stb.) egyébként ezen belül is csak az „A” díjtámogatott konstrukcióban lehet aszály ellen biztosítani. A kockázat növekedését a gazdálkodók is érzik, mivel egyre többen választják ezt a biztosítási csomagot: a szerződések száma idén több mint 60 százalékkal, az éves állománydíjuk pedig 53 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest.

Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását


Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását

Minimum kártérítési limit és fedezeti kör bevezetését javasolja a MABISZ

2010.10.25.

Minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező felelősségbiztosítást kötni – ezt indítványozza a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az ajkai vörösiszap katasztrófa következményeit összegző jelentésében a kormánynak. A szakmai szervezet szerint a felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőrizniük kell, és a minimum limitek mellett minimális fedezeti kört is szükséges meghatározni. Ezzel párhuzamosan javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez.

Molnos Dániel főtitkár szerint a magyar jogi szabályozás a felelősségbiztosítások esetében jelenleg nem egységes és nem átfogó. Kötelező jelleggel törvény írja elő felelősségbiztosítást, a részlet-szabályokat viszont már miniszteri rendeletekben határozzák meg. Ez okozza az egységes szabályozás hiányát, hiszen minden minisztérium a saját belátása szerint alakítja ki a rendelet formáját és tartalmát. További probléma, hogy a hatóságok jellemzően csak a tevékenységi engedély kiadásakor ellenőrzik a felelősségbiztosítás meglétét, a későbbiek során már nem, így számos esetben hiába kötelezi törvény a felelősségbiztosítás megkötését, a vállalkozások minden hátrányos következmény nélkül tudnak ennek hiányában is működni.

A főtitkár rámutatott: általános jelenség, hogy a törvényben csak azt rögzítik, hogy a tevékenység végzéséhez kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezni, de a minimum kártérítési limitet nem, vagy nagyon alacsony összegben határozzák meg. Így például a klasszikus felelősségbiztosítások közül a környezetszennyezési felelősségbiztosítások mellett nincs minimum limit az általános felelősségbiztosításnál, a munkáltatói felelősségbiztosításoknál, a szolgáltatás felelősségbiztosításnál és a termék felelősségbiztosításnál. A kötelező szakmai felelősségbiztosításoknál nincs alsó limit meghatározva egyebek között az egészségügyi szolgáltatóknál, a személy- és vagyonvédőknél valamint a magánnyomozóknál, a lőteret üzemeltetőknél, az orvostudományi kutatást végzőknél és a vadászati tevékenységénél. Nem kötelező a felelősségbiztosítást kötni és nincs is kártérítési limit sem például a belföldi árufuvarozóknak, a nemzetközi közúti árufuvarozóknak, a szállítmányozóknak és a vízi járművet üzemeltetőknek.

A MABISZ szerint a tevékenységenként eltérő szabályozást elsősorban a szakmai szervezetek (kamarák, egyesületek, szövetségek) érdekérvényesítő tevékenysége határozza meg. Érvelésük szerint a magas kártérítési limit magas díjat eredményez, amely az egyes vállalkozások számára komoly piacra lépési akadályt jelenthet, illetve a már működő vállalkozások számára pénzügyi nehézségeket okozhat. Az alacsony összegű kötelező felelősségbiztosítások esetén a biztosítottak, bár tudatában vannak annak, hogy az alacsony kártérítési limit adott esetben nem lesz elegendő egy esetleges kárigény rendezésére, mégsem kötnek magasabb összegre biztosítást.

Molnos Dániel bejelentette, hogy a MABISZ a kötelező felelősségbiztosítások egységes szabályozása érdekében haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a jogalkotókkal, hogy előzetes szakmai egyeztetéseket folytassanak a felelősségbiztosítási követelményrendszerek jogszabályi hátterének kialakításáról. Indítványozzák majd, hogy minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező a felelősségbiztosítás megléte, továbbá legyen kötelező minimális kártérítési limit és minimális fedezeti kör meghatározva, hogy az egyes biztosítók termékei összehasonlíthatóak legyenek. A felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőriznie kell. Ezzel párhuzamosan azt javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez. A biztosítók számára azt ajánlja a MABISZ, hogy a kiemelt ügyfelek felelősségbiztosításainál vezessék be, illetve alkalmazzák a helyszíni kockázatfelmérést a kártérítési limitek meghatározásához – fejezte be a főtitkár.

Mezőgazdasági biztosítás: a kárenyhítő juttatás miatt is érdemes kötni


Mezőgazdasági biztosítás: a kárenyhítő juttatás miatt is érdemes kötni

Idén ismét támogatott biztosításokkal csökkenthetik kockázataikat a gazdák

2012.05.14.

Az idei évtől minden termelőnek érdemes csatlakoznia a mezőgazdasági biztosítások új, kétpilléres rendszeréhez, hiszen 2012-től ismét díjtámogatással köthetőek egyes agrárbiztosítások. Bármilyen mezőgazdasági biztosítás megléte esetén, ha kár keletkezik, a gazdák a megítélt kárenyhítési juttatás teljes összegére jogosultak lesznek.

A jogszabályok szerint a termelők május 15-ig csatlakozhatnak – az egységes kérelem benyújtásával – a kárenyhítési rendszerhez. Ezt követően még csaknem egy hónapig, június 11-ig minden gazdának lehetősége van a már benyújtott egységes kérelem módosítására. Az idei évben tehát június 11-e a legutolsó határidő, ameddig igényelhetik a gazdák biztosításuk díjtámogatását, amit pedig az új támogatási rendszer adottságai miatt több okból sem érdemes elmulasztani.

A kárenyhítési rendszerhez való csatlakozással a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére jogosultak lesznek azok a gazdák, akik mezőgazdasági biztosítást kötnek; támogatott konstrukció esetén annak díjára a biztosítási díj legfeljebb 65 százalékáig díjtámogatás is igényelhető. Mindezek mellett az átalakított rendszerben a biztosítás kockázati köre is kiszélesedett, így 2012-től olyan fedezeteket is tartalmaz – felhőszakadás, tavaszi fagy, aszály -, amelyek korábban nem voltak biztosíthatók.

Az idei évtől a korábbiaknál is érdemesebb mezőgazdasági biztosítást kötni minden gazdálkodónak, hiszen amellett, hogy díjuk a támogatás miatt olcsóbb lehet, kétszer akkora kárenyhítő juttatásra lesznek jogosultak azokhoz a gazdákhoz képest, akik nem rendelkeznek mezőgazdasági biztosítással.

„Az új, két pillérre épülő mezőgazdasági kockázatkezelés erősíti a termelők öngondoskodási hajlandóságát, miközben a támogatás bevezetésével jelentős díjterhektől mentesíti a gazdálkodókat.” – hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. „Az új rendszer beindítása hosszabb távon jótékony hatással lehet a mezőgazdasági biztosítások elterjedtségére is, hiszen általa a termelők szélesebb köre kerülhet biztosítási védelem alá.”

Kétpilléres rendszer – számokban

2012-ben az I. pillér, vagyis a kárenyhítési alap által nyújtott keret összege 8 milliárd forint. Ez az összeg felerészben a tagi befizetésekből, felerészben az állami támogatásokból származik.

A II. pillért jelentő, a mezőgazdasági biztosítás díjtámogatására fordítható összeg 9,33 millió euró, amely uniós forrásból áll rendelkezésre. A díjtámogatás mértéke nem haladhatja meg az éves díj 65 százalékát.

Tájékoztató a vagyon és műszaki biztosításokról


Tájékoztató a vagyon és műszaki biztosításokról

A tájékoztatóban megfogalmazott biztosításszakmai ismeretek segítséget nyújthatnak az ügyfeleknek, leendő ügyfeleknek a biztosításkötés előtt és a biztosítás időtartama alatt, továbbá a biztosításközvetítőknek az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelő biztosítási módozat megtalálásában, a biztosítási feltételek „testreszabott” kialakításában. A közbeszerzési pályázatok biztosításra vonatkozó részeinek kiírásánál kiemelten fontos lehet a megfelelő biztosítási ismeretek alkalmazása, hogy a beszerzéshez, a projekthez illeszkedő biztosítás megkötése kerüljön előírásra.

Mire jó a felelősségbiztosítás?


Mire jó a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás feladata, hogy abban az esetben, ha Ön vagy a cége kárt okoz másnak, az okozott kárt megtérítse, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A felelősségbiztosítás fontos feladata ezen felül, hogy segítséget nyújtson az Önnel vagy cégével szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A felelősségbiztosítás vonatkozhat a Magyarországon, illetve külföldön okozott károkra is.

Mire jó a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás feladata, hogy abban az esetben, ha Ön vagy a cége kárt okoz másnak, az okozott kárt megtérítse, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A felelősségbiztosítás fontos feladata ezen felül, hogy segítséget nyújtson az Önnel vagy cégével szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A felelősségbiztosítás vonatkozhat a Magyarországon, illetve külföldön okozott károkra is.

Mi a különbség a vagyon- és felelősségbiztosítás között?

A vagyonbiztosítás a saját vagyonomban bekövetkező kár esetén térít (csőtörés, tűz), míg a felelősségbiztosítás a másnak okozott kár esetén nyújt segítséget.

Miért kössek felelősségbiztosítást, hiszen én sosem okoztam kárt?

Kétfajta ügyfél létezik, aki már okozott és aki még nem okozott kárt.

Minden cégnek a működésében benne van, hogy a legkisebb hiba is okozhat komoly kárt. Elég egy rosszul lerakott lábtörlőben elbotló ügyfélre, vagy egy számítógépes kábelben eleső munkatársra gondolni.

Milyen kockázatokra lehet felelősségbiztosítást kötni?

A biztosítási piacon széleskörű termékek érhetőek el, azonban az alábbi lényeges fedezeteket mindenképpen érdemes lefedni:

Általános felelősségbiztosítás – Harmadik személyeknek okozott kár, akikkel nem vagyunk szerződéses kapcsolatban. Itt alapvetően az ingatlan (iroda, gyár) üzemeltetésével összefüggő károkat térítik a biztosítók. (A cég ügyfele elcsúszik a folyosón.)

Munkáltatói felelősségbiztosítás – Munkáltatóként a munkavállalókat ért munkabaleset esetén, a biztosítottal szemben érvényesített igényekre vonatkozik. (Munkavállaló a munkahelyen balesetet szenved.)

Szolgáltatói felelősségbiztosítás – Amennyiben szolgáltatást nyújtunk a működésünk során, akkor a munka során a megrendelőnek okozott károkat téríti meg a biztosító. (Munkavégzés során betörik a megrendelő ablaka.)

Termékfelelősség biztosítás – A biztosított által gyártott termékkel okozott károkra vonatkozik. (A gyártott termék a használat során összetörik és megrongál más gépeket, illetve a gyártott élelmiszer ételmérgezést okoz.)

Szakmai felelősségbiztosítás – A biztosított szakmájára vonatkozó előírások megszegéséből eredő károk (például: orvosi műhiba; adótanácsadó hibás adóbevallást készít)

Mitől függ a biztosítási díjam?

A biztosítási díj többek között függ a cég tevékenységétől, árbevételétől, a munkavállalói létszámtól, illetve attól, hogy a cég milyen biztosítási összeget (limit) és önrész konstrukciót választ.

Kinek fizet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén?

A felelősségbiztosítás esetében a biztosító a károsultnak fizet.

Mekkora biztosítási összegre kössek felelősségbiztosítást?

Egy komolyabb személysérülés esetén a bírói gyakorlat alapján 20-30 millió forintos kártérítést is meg kell fizetni, de ha a bérelt ingatlanban miattunk keletkezik kár (például: csőtörés), az is elérheti a 10 millió forintot. Külföldön okozott károk esetén a 100-200 millió forintos kártérítések sem ritkák.

Mi történik, ha nem elegendő a biztosítási összeg?

Ebben az esetben a biztosító kifizeti a biztosítási kötvényben foglalt összeget, a többit Önnek kell megfizetnie.

Érdemes-e elolvasni a biztosítási feltételeket?

A feltételeket mindenképpen érdemes elolvasni, mert a biztosítók nem vállalnak minden eshetőségre fedezetet, tekintettel arra, hogy vannak olyan üzleti kockázatok, amelyeket nem lehet biztosítással fedezni. A biztosítók biztosítási feltételei eltérnek egymástól, így amennyiben több biztosító ajánlatát kívánja összehasonlítani, akkor a díjon kívül fontos ezt is összehasonlítani.

Kit keressek, ha felelősségbiztosítást akarok kötni?

Biztosítást a biztosítók üzletkötőinél, többes ügynököknél, illetve biztosítási alkuszoknál lehet megkötni. Javasoljuk mindenképpen, hogy szakember segítségét vegye igénybe, mivel az Ön cégének kockázatait leginkább lefedő biztosítást érdemes megkötni.

Együttműködési megállapodást írt alá a BKIK és a MABISZ


Együttműködési megállapodást írt alá a BKIK és a MABISZ

2014.01.16.

2014. január 15-én együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a kamara Krisztina körúti székházában.

A megállapodást Kiss Ervin, a BKIK főtitkára és Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára jegyezte. Az együttműködés elsődleges célja, hogy a két szervezet előremutató megoldásokkal, javaslatokkal, a megoldandó feladatok közös feltárásával segítse egymás és a kis- és középvállalkozások munkáját a magyarországi gazdasági fejlődés, illetve a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében.

„Különös fontossággal bír szövetségünk számára a megállapodás, mivel a BKIK vállalta, hogy felhívja tagjai figyelmét az öngondoskodás fontosságára és megismerteti velük a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos lehetőségeket. A kis- és középvállalkozók, a mikro-vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók különösen fontos szegmenst képviselnek a biztosító társaságok számára. Ez év januárjától számukra is jelentős adókedvezménnyel érhetők el a nyugdíjbiztosítási termékek” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségnek főtitkára.

A szervezetek vállalták továbbá, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást az őket érintő kérdésekről, közös feladatokról, legyen szó jogszabályváltozásokról, akár egyéb, közös szakmai állásfoglalást érintő kérdésekről.

Ptk: felértékelődhet a vezetői felelősségbiztosítás


Ptk: felértékelődhet a vezetői felelősségbiztosítás

2014.03.13.

Március 15-étől válik hatályossá az új Polgári Törvénykönyv, amely a biztosítások területén is jelentős változásokat hoz. Érinti az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint az ezeket támogató informatikai rendszereket is. Az egyik legkomolyabb horderejű módosítás ugyanakkor a cégvezetők felelősségi körére vonatkozik – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Jelentősen felértékelődhet a felelősségbiztosítás szerepe az új Polgári Törvénykönyv (Ptk) életbe lépésével. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai, valamint vezető állású munkavállalói magánvagyonukkal felelnek azokért a károkért, amelyeket okoznak akár magának a társaságnak, akár harmadik személynek.

Számukra védelmet jelenthet e kockázatok kiküszöbölésére a vezető tisztségviselőkre köthető felelősségbiztosítás, amely kifejezetten a vezetők tevékenysége során, annak következtében okozott károkra nyújt fedezetet.

Magyarországon jelenleg elhanyagolható az ilyen típusú biztosítási szerződések száma – a szövetség legfrissebb adatgyűjtése szerint tavaly év végén mindössze 320 ilyen szerződés alkotta a piacot –, miközben a mostani módosítás több mint 300 ezer gazdasági társaság és még néhány ezer egyéb formában működő jogi szervezet első emberét érintheti. Külföldön ezzel szemben jóval nagyobb hagyománya van az ilyen típusú védelemnek.

Az új Polgári Törvénykönyv életbe lépése nemcsak ezt a területet befolyásolja: a hazai biztosítók által kezelt, közel 12 millió biztosítási szerződést érinti valamilyen módon. Több ponton egyszerűsítheti, gyorsíhatja a biztosítási ügymenetet. Tartalmaz az ügyfelek számára kedvező fogyasztóvédelmi módosításokat: ezek egyike, hogy az új Ptk. szerint a biztosítási szerződés nem szűnhet meg automatikusan attól, hogy a szerződő elfelejti befizetni az esedékes díjat. A biztosítónak minden esetben írásban, póthatáridő kitűzésével kell felhívnia a szerződő figyelmét a teljesítésre. Amennyiben mégis megszűnik a szerződés – a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésével – a szerződő kérheti a biztosítótól a biztosítási fedezet helyreállítását.

Szintén a fogyasztói érdekeket – és a korszerű kommunikációs eszközök elterjedését – jelzi, hogy a 2014. március 15-étől hatályossá váló Polgári Törvénykönyv már nem köti az írásbeliséghez a szerződés létrejöttét, illetve érvényességét. A bizonyíthatóság természetesen lényeges elem, de az eddiginél szélesebb körben ismerik el az új, korszerű kommunikációs eszközök közötti üzenetváltás írásbeliségét, ami várhatóan egyszerűsíti és gyorsítja a biztosítási ügymenetet.

Változik a kártérítés szabályozása is, amelyben lényegi eltérés a korábbi gyakorlathoz képest, hogy az új törvény alapján megszűnik a nem vagyoni kártérítés, helyette a jövőben úgynevezett sérelemdíjat kell fizetniük a károkozóknak – vagy helyettük a biztosítóknak. A sérelemdíjnak elégtételt kell nyújtania a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kielégítésére, ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a jogsértés szankcionálására is, mértékét a bíróság az eset körülményeire, például a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére figyelemmel fogja megállapítani.

Szállítással kapcsolatos biztosítások


Szállítással kapcsolatos biztosítások

A Magyar Biztosítók Szövetsége Szállítmánybiztosítási Bizottsága összeállította a szállítással kapcsolatos biztosításokról szóló tájékoztatóját.

A szállítmány védelme az áru tulajdonosának, a szállítmányozónak, a fuvarozónak egyaránt érdeke. A szállítmányozási folyamat során bekövetkezett károk megtérítésére, a szerződéssel vagy szerződésen kívül okozott károkért felelős fuvarozó, szállítmányozó kártérítési kötelezettségének átvállalására szolgál a biztosítási védelem a szállítmánybiztosítás vagy/és felelősségbiztosítás keretében.

A tájékoztató a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza a szállítási folyamathoz kapcsolódó biztosításokról.

Tájékoztató letöltése

Tehergépjármű vezetőknek szóló biztonsági ajánlások

Napjainkban a fuvarozás során számos biztonságot érintő fenyegetéssel kell szembenéznie a szektor szereplőinek. A MABISZ kiemelt feladatának tartja az edukáció erősítését, a kockázatok csökkentését, a kármegelőzést. Ezért készítettük el a ROADSEC ajánlás tehergépjármű vezetőknek szóló fejezetének magyar változatát.

Tájékoztató letöltése

Agrárbiztosítás: idén 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keret


Agrárbiztosítás: idén 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keret

2016.02.25.

Megjelent a mezőgazdasági biztosításokhoz igényelhető díjtámogatási felhívás, amelynek rendelkezésre álló keretösszege idén 4 milliárd forintra nőtt. Az összeg így közel egy milliárd forinttal haladja meg az előző évi vissza nem térítendő díjtámogatás összegét – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2016-tól ismételten az „Egységes kérelmen” lehet megjelölni, hogy az adott, mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozás igényel-e díjtámogatást, amelyet 2016. március 16-a és 2016. június 9-e között lehet benyújtani. Emellett külön támogatási kérelem beadása nem szükséges. A felhívás szerint a támogatás maximális mértéke a megfizetett éves nettó biztosítási díj 65 %-a lehet. Amennyiben az igények meghaladják a rendelkezésre álló keretet, a támogatási összeget arányosan csökkentik.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – idén is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak. Mindhárom konstrukcióban – a már ismert biztosítási események mellett – új elem az őszi fagykár biztosítása.

„A rendszer sikerét mutatja, hogy évről évre bővül a díjtámogatást igénylő mezőgazdasági gazdálkodók száma, emellett szerencsére elmondható, hogy az igények növekedésével együtt emelkedik a lehívható éves keretösszeg is. Sajnos Magyarországon is egyre több problémát okoz a szélsőséges időjárás, amely rendkívül kiszolgáltatottá teszi a mezőgazdasági iparágat. Ezért is fontos, hogy minél több termelő rendelkezzen mezőgazdasági biztosítással” – hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

2014-ben és 2015-ben a beérkezett támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló keretet, így a B és a C konstrukciók esetében csökkenteni kellett a támogatási arányt. A 2015-ös támogatási évre 8606 ügyfél számára 2,99 milliárd forint díjtámogatást fizettek ki.

„Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2012. évi bevezetése óta eltelt időszak adatai azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik a mezőgazdasági biztosítások száma, ami a díjtámogatásnak is köszönhető. Az új rendszer megteremtette annak lehetőségét, hogy az időjárás okozta kockázatok hatásának enyhítésére kockázatközösség alakuljon és a gazdálkodók öngondoskodáson alapuló felelősségvállalása megerősödjön. Az idei évtől minden földalapú támogatás igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a pályázati felhívás szerinti szerződés biztosítottja, igényelhet biztosítási díj támogatást” – tette hozzá Füzesi Dániel.