Idén a csapadékszegény időjárásnak köszönhetően a ”kátyúszezon” az átlagosnál enyhébbnek ígérkezik. Aki azonban mégis balesetet szenved az úthibák miatt, annak nagyon körültekintően kell dokumentálnia a történteket, ha érvényesíteni akarja igényét. Évi pár ezer forintos kiegészítő biztosítással azonban lényegesen leegyszerűsödik az utánjárás és biztosabban pénzünkhöz jutunk – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Egy átlagosnak tekinthető évben, mint amilyen a tavalyi is volt, az országos közúthálózat vonatkozásában közel ezren tesznek kárbejelentést, míg csak a fővárosi közút kezelőjéhez évente 400-500 bejelentés érkezik. Ezekhez társulnak a többi önkormányzati kezelésű úthálózaton a burkolathibák okozta károk, vagyis évente átlagban több ezer kátyúkárról beszélhetünk. (Mivel a 2021/22-es téli szezon kevéssé volt csapadékos, szerencsére az útburkolatokat is kevésbé viselte meg a tél. Ennek köszönhetően a Magyar Közút Nonprofit Zrt-hez az év első két hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz képest harmadával kevesebb bejelentés érkezett.)

 

Az úthibák miatti balesetek elszenvedőinek fontos tudni, hogy a bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, amely azonban kizárólag olyan esetben fizet kártérítést, ha a közútkezelő felelőssége egyértelmű, a jogalap pedig tisztázott. A káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. Ezek alapján 2021-ben például a Budapest Közút Zrt.-nél a beérkezett kárigények alig több, mint felére ítéltek meg kártérítést.

 

A hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Ettől függetlenül is az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

 

A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

 

Jelentősen megkönnyítheti a balesetet szenvedett autós helyzetét, ha rendelkezik kátyúkár biztosítással. Ebben az esetben ugyanis nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

 

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.