A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírussal kapcsolatos kormányzati intézkedések keretében a lejáró okmányok érvényességét meghosszabbították. Így ezeket a biztosítók is elfogadják.

 

A március 11-i (41/2020) kormányrendelet kimondja, hogy a terjedő koronavírus járványra tekintettel a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek. Így ezeket természetesen a biztosító társaságok is elfogadják, állapította meg a MABISZ.

Az elmúlt napokban a sajtóban találgatások jelentek meg arról, hogy amennyiben lejárt műszakival közlekedő autós okoz balesetet, akkor ezt esetleg nem téríti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), mivel a biztosító arra hivatkozhat, hogy a baleset okozója megszegte az egyik legfontosabb szerződési feltételt. Ezért is szükséges nyomatékosan hangoztatni, hogy a biztosítótársaságok a veszélyhelyzet idején, illetve azt követően tizenöt napig elfogadják a lejárt okmányokat. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy minden gépjárművezetőnek továbbra is rendelkeznie kell érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.

Aki az elkövetkező időszakban szeretné vagy kénytelen gépjárműve ügyeit intézni, annak érdemes figyelemmel lenni a kormányablakok megváltozott ügyfélfogadási rendjére, amit a https://kormanyablak.hu/hu oldalon tud követni.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) arra kéri ügyfeleit, hogy további intézkedésekig mellőzzék a személyes ügyintézést. A szövetséghez hasonlóan az egyes biztosítótársaságok is mindent megtesznek az ügyfélkiszolgálás zavartalanságáért, az online felületek preferálása mellett.

 

Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány leginkább cseppfertőzéssel terjed, a járvány megfékezésében kulcsfontosságú a zárt terek és a személyes kapcsolatok lehetőség szerinti kerülése, hívja fel a figyelmet a honlapján (mabisz.hu/elerhetosegek) a MABISZ. A szövetség ezért arra kéri ügyfeleit, hogy az elkövetkező időszakban a MABISZ illetékességébe tartozó ügyeikben a személyes ügyintézéstől eltekinteni szíveskedjenek. A szövetség munkatársai a telefonos elérhetőségeken és elektronikus úton is minden témakörben igyekeznek a lehető legteljesebb felvilágosítással szolgálni.

A MABISZ-hoz hasonlóan a szövetség tagbiztosítói is mindent megtesznek az ügyfélkiszolgálás zavartalanságának fenntartásáért. A biztosítók is preferálják a telefonos és online felületek igénybe vételét. Az egyes társaságok pontos kapcsolattartási protokolljáról a járvány ideje alatt az érintett biztosító honlapján lehet részletesen tájékozódni.

Az elmúlt évben a GDP kétszeresét meghaladó ütemben növekedett a hazai biztosítási szektor díjbevétele, derül ki a Magyar Biztosítók szövetsége (MABISZ) gyorsjelentéséből.

 

2019-ben a MABISZ tagjainak díjbevétele elérte az 1164,392 milliárd forintot. Ez 12 százalékkal magasabb, mint amennyi az előző évi volt – a növekedés üteme több mint kétszeresen haladja meg a GDP öt százalékosra becsült tavalyi bővülését.

Különösen a nem-élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagy ütemben, 17 százalékkal magasabban zárva, mint 2018-ban (654,849 milliárd forint volt tavaly). A növekedés motorját tavaly is a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás jelentette. Az eredménykimutatást azonban korrigálja, hogy tavaly a kgfb-díjbevételi statisztikákba már beépült a 23 százalékos biztosítási adó is. Az ennek megfelelő összegeket a korábbi években baleseti adó néven, külön költségvetési tételként fizették meg az ügyfelek.

Az elmúlt négy évben a nem-életági bevételek már megelőzték az életágiakat, s ez a tendencia egyre erősödik. A 2019-es díjbevételeknek már az 56,2 százalékát adta a nem-életág, szemben a 2018-as 53,8 százalékkal.

Az életágai díjbevételek 509,543 milliárd forintot tettek ki tavaly, ami 6,1 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

A MABISZ-nak jelenleg 23 biztosító a tagja. Közülük 18 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság, kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, és három fióktelep szervezeti formában működik. A részvénytársasági formában működő hazai biztosítók közül mindössze három nem tagja a MABISZ–nak.

A természeti és épített környezet megóvása a XXI. század egyik legfontosabb olyan kihívása, amelyet a mindenki egységesen elfogad és elvár minden társadalmi szereplőtől. Mivel a gyártó és szolgáltató vállalkozások a természeti erőforrásokat aktívan használják akár inputoldalon – energia-, víz-, nyersanyagfelhasználás révén – akár a kimeneti oldalon – hulladék-, szennyvíz- légszennyező anyag vagy klímagázok közvetlen vagy közvetett kibocsátásával – ezért nemcsak a felelősségük fokozott a környezetvédelem tekintetében, hanem a társadalom figyelme is nagy mértékben irányul rájuk.

Lényeges tehát, hogy ne csupán az esetleges okozott környezeti károk csökkentésére és helyreállítására, hanem a megelőzésre, a környezeti károk kockázatának csökkentésére is kellő figyelmet fordítson minden gazdálkodó szervezet. Számos eszköz, módszer, eljárás létezik a preventív környezetvédelemre, melyek közül világszerte a leginkább elfogadott és elterjedt a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit meghatározó ISO 14001 szabvány (Magyarországon jelenleg a MSZ EN ISO 14001:2015 szabványjelzettel van érvényben).

Miért célszerű az ISO 14001 szerinti szabvány alkalmazása a vállalatirányításban?

Ahogy a szabvány bevezetője írja: „Mindenféle szervezet egyre inkább törekszik ésszerű környezetkímélő működést elérni és ennek meglétét bizonyítani, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait szabályozott keretek között tartani, környezeti politikájával és céljaival összhangban. Mindez egyre szigorúbb jogi szabályozás, a gazdaságpolitika és más környezetvédelmi intézkedések fejlesztése közepette megy végbe, miközben az érdekelt felek egyre növekvő aggodalmuknak adnak hangot a környezettel kapcsolatos kérdéseket és a fenntartható fejlődést illetően. … Ez a nemzetközi szabvány egy olyan környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit írja elő, amely képessé teszi a szervezetet a jogszabályi követelményeket és a jelentős környezeti tényezőkre vonatkozó információkat figyelembe vevő politika és célok meghatározására és bevezetésére.”

A szabvány olyan követelményeket támaszt, melyeket működtetve a szervezet megelőző tevékenységek sorával javíthatja környezeti teljesítményét:

– a környezeti tényezők azonosítása és a környezeti hatások felmérése;

– a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok szisztematikus figyelemmel kísérése;

– a környezeti teljesítményt javító célok kitűzése;

– a környezeti felelősségek és feladatok egyértelmű meghatározása;

– képzések és kommunikáció;

– a környezeti vonatkozásokat is figyelembe vevő szabályozott működés;

– felkészültség és reagálás vészhelyzetekre;

– a környezeti mutatók figyelemmel kísérése és mérése;

– a megfelelőség nyomonkövetése, helyesbítő tevekénységek;

– belső auditok és átvizsgálás.

A környezettudatos vállalatirányítást alkalmazó szervezetek zöme tanúsítással is rendelkezik, azaz független harmadik fél igazolja a szabvány szerinti működést. „E nemzetközi szabvány csak olyan követelményeket tartalmaz, amelyeket objektíven lehet auditálni.”

Fontos szempont, hogy olyan tanúsító végezze el az auditot, amely rendelkezik a Nemzeti Akkreditáló Hatóság akkreditálásával, amely hitelt ad a tanúsítás megfelelőségére is. „Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy egy szervezet, természetes személy alkalmas bizonyos megfelelőségértékelési tevékenységek (vizsgálat, kalibrálás, mintavétel, tanúsítás, ellenőrzés stb.) elvégzésére. Az akkreditálás célja az egységes európai elvekre épülő akkreditálási rendszerekben elismerést nyert szervezetek iránti bizalom növelése, a vizsgálati, tanúsítási és ellenőrzési tevékenység megbízhatóságának emelése, a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának elősegítése, megteremtve ez által az ismételt vizsgálatok kiküszöbölését és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását.”

Az akkreditálás nemcsak a tanúsítók pártatlanságát vizsgálja megkülönböztetett figyelemmel, hanem a megfelelő kompetenciájú auditorok foglalkoztatását a tanúsító részéről, hogy valóban érvényes és értékes legyen a tanúsítás.

A MABISZ tagbiztosítói elkötelezettek minden olyan kezdeményezés mellett, amelynek célja a környezet védelme, a környezettudatosság növelése, az emberi tevékenység környezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentése. Üzleti biztosítóként pedig az általuk nyújtott biztosítási fedezet kockázatainak felmérése során figyelembe vesznek minden olyan tényezőt, mely e kockázatok nagyságára hatással van, így a véletlen, váratlan, balesetszerű környezetszennyezés esetére szóló felelősségbiztosítási szerződéseknél a fent említett szabványnak megfelelő akkreditált vállalatirányitási rendszer meglétét is.

Európát is elérte a koronavírus, így egyre több kérdés érkezik az utasbiztosítások és az útlemondás (sztornó) biztosítások kapcsán a hazai biztosítókhoz. A Magyar Biztosítók Szövetségének a tájékoztatása a koronavírussal kapcsolatban a tagbiztosítók utasbiztosítási szerződési feltételei alapján készült.

 

Ezen feltételek szerint amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigények vonatkozásában.

Amennyiben az utazás során kerül az adott terület vagy régió az „utazásra nem javasolt térségek” közé, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre.

Amennyiben karanténba kerül az utas, pusztán a karanténba kerülés ténye nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, erre tehát „nem fizet” a biztosító. Ellenben fennáll a térítési kötelezettség, ha pl. sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas, vagy ha egyéb, a szabályzatban nevesített esemény történik.

Útlemondás biztosítás kapcsán nem minősül káreseménynek, így nem jár kártérítés abban az esetben, ha a célországba az utazás kezdetén már nem lehet belépni, mert az adott terület felkerült az „utazásra nem javasolt térségek” közé. Ebben az esetben az utazási irodának fel kell ajánlania egy másik utat, vagy vissza kell adnia az utazásra befizetett összeget az utasnak, a 472/2017. (XII.28) kormányrendelet értelmében. Fontos hangsúlyozni, hogy az utazó félelme szintén nem lemondási ok.

A szerződési feltételek kitérnek a díjvisszatérítés kérdésére is. Amennyiben egy korábban megvásárolt utasbiztosítást az ügyfél nem vesz igénybe, mert nem utazik el, a szerződés kockázatba lépése előtt a díjat a biztosítók visszatérítik.

Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett.

 

Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe tegnap mutatta be Brüsszelben azt a felmérést, amelyet tíz, a kutatásban együttműködő tagállamában, több mint tízezer fő megkérdezésével készített a lakosság öngondoskodási szokásairól. A magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekből kiderül, hogy miként készülnek pénzügyi szempontból a nyugdíjazásra, és mit várnak el a nyugdíjmegtakarításoktól.

Az Európai Unió 80 év feletti népessége az előrejelzések szerint 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik, ami a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. Nem véletlen, hogy szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az egyéneket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért. A biztosítók kiemelt szerepet játszanak a nyugdíjhiány megszűntetésében, miután ők a kiegészítő nyugdíjtermékek egyik legfőbb szolgáltatói.

A felmérés szerint a válaszadók közel fele (43 százalékuk) nem rendelkezik még nyugdíjcélú megtakarítással, bár 62 százalékuk érdeklődését fejezte ki ezek iránt. (A magyar válaszadók esetében 46 százalék, illetve 59 százalék az arány.) A nem megtakarítók 42%-a ugyanakkor azt mondta, jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését. A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.

Számos kérdés vonatkozott a nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárásokra is. Messze a legfőbb prioritásnak számít a biztonság a befektetett összeget illetően. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 73%-a magasabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.

Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok. Természetesen az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.

A biztosítók által kínált nyugdíjtermékek egy része széles körű kockázatokkal – például halálozás, rossz egészségi állapot – szemben, illetve hosszú élettartam esetén is képesek pénzügyi védelmet nyújtani. A megkérdezettek szignifikáns hányada hajlandó is fizetni ilyen kiegészítő fedezetek iránt.

Ami a kifizetési preferenciákat illeti, a válaszadók többsége elvben általában a járadékfizetést (46%) és a rugalmas kivételeket (30%) preferálja az egyösszegű kifizetés (19%) helyett. Konkrét összegek megadása estén ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.

A nyugdíjjal kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához a megtakarítóknak megfelelő információkra van szükségük. A válaszadókat leginkább a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik mind szerződéskötés előtt (64%), mind a szerződést követően (51%). Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információk. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak.

A megkérdezettek 67%-a ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.

A felmérés alapján az Insurance Europe szakértői úgy látják, hogy az európai lakosság körében tovább kell növelni a pénzügyi tudatosságot illetve a nyugdíjcélú megtakarítások iránti igény szükségességét. A nyugdíjtermékeknek pedig fogyasztó-központúaknak kell lenniük, és valós igényeken, valamint szükségleteken kell alapulniuk.

Akik a novemberi kampányidőszak után, január elsejével új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést kötöttek, azoknak február 29-én éjfélig kell eljuttatniuk az esedékes díjrészleteket régi vagy új biztosítójukhoz. A biztosítással nem rendelkező hazai gépjárművek aránya az európai átlag alatt van – állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A hazai, segédmotoros kerékpárok nélkül számított, és kötelező felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező gépjármű állomány már jóval túllépte az ötmilliós darabszámot és túlnyomó részük magántulajdonban lévő személygépkocsi. Ezek közül már csak nagyjából minden ötödik (22,89%) autós kgfb-szerződésének az évfordulója az év első napja. A személygépkocsik esetében még alacsonyabb az arány: közel 726 ezer jármű szerződése fordult az év végén a MABISZ adatai szerint.

A tavalyi év végével az érintettek közül 141 836 gépjármű szerződése szűnt meg különböző okok miatt. A társaságok ezen belül – az értékesített gépjárművekkel együtt – csupán hatvannégyezer magánszemély által üzembentartott személyautó szerződését törölték év végével. (Tavalyelőtt hatvannyolcezren voltak). Az év végén biztosítót váltók autóinak jellemzően öregebb az életkora, valamint magasabb a bónusz fokozata (mintegy háromnegyedük B10 besorolású), mint az éves átlag. Kgfb-díjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, így a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.

Akinek még nem rendeződött a bonus-malus fokozata, (ezerkilencven ilyen magánszemély autós szerződés van) annak az elkövetkező napokban érdemes felvennie a kapcsolatot a biztosítójával. A jogszabály szerint ugyanis legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél február 29-e szombat, ami az idei szökőévben ráadásul a hétvégére esik. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek. Abban az esetben, ha határidőre nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, úgy az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig teljes egészében a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében, 2020-ban – a gépjárművek teljesítményétől függően – 510-1140 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi több ezer forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

A MABISZ figyelmeztet arra is: az, hogy egy jármű hosszabb ideig nincs használatban, még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Aki hosszabb ideig nem használja járművét, annak érdemes a közlekedési hatóságnál ideiglenesen kivonatni a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben nem kell biztosítás díjat fizetnie az adott időszakra!

A fedezetigazolás meglétével, a zöldkártya rendszerrel foglalkozó illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) 2018-as összehasonlító adatai szerint egyébként az akkori mintegy 5,26 milliós magyar gépjárműállományból több mint nyolcvannégyezer nem rendelkezett biztosítással (1,6%). Harminc európai állam regisztrált gépjárműállományát (kb 380 millió) illetve biztosítatlan járműveit (kb 11,7 millió) tekintve ez az átlag (3,2% körüli) alatti arány. Egyfelől Németországban 0,01%, Ausztriában 0,1% Szerbiában 0,20%, Szlovéniában 0,22%, Lengyelországban 0,29% ez a mutató, Szlovákiában a miénkhez hasonló (1,58%). Másfelől Romániában 5,22%, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban pedig a hat százalékot meghaladó. Ukrajnában minden tízedik gépjárművel (10,22%), Portugáliában egyenesen minden harmadik-negyedikkel (28,07%) történő ütközéskor számíthatunk arra, hogy annak vezetője nem tud felmutatni érvényes kötelező biztosítást.

A februári viharkárok a korábban becsültnél is jóval magasabbak. Csak a lakásbiztosításokra már átutalt vagy folyamatban lévő kifizetések összege is jóval meghaladja a kétmilliárd forintot, amit tovább növelnek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A februári szélviharok pusztításai előreláthatólag több milliárd forinttal terheli meg a biztosítók kárkifizetéseit. Csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladja a harminckétezret. Ezek nyomán a biztosítók közel 2,2 milliárdnyi összeget fizettek már ki, illetve különítettek el kárrendezésre. Ezekhez az adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező közel kétezer bejelentés, illetve a 750 millió forintot meghaladó kárösszeg. Összesen tehát majd hárommilliárd forintos februári viharszámláról beszélhetünk.

Különösen február első hetének viharai bizonyultak pusztító erejűnek: a múlt heti gyorsbecsléseket jóval meghaladták, csaknem megkettőzték a tényleges adatok: a több mint húszezer bejelentés nyomán több mint 1,8 milliárd forintnyi kifizetés történt meg vagy várható az elkövetkező időszakban. Ehhez képest Ciara tombolásának következményei várhatólag egymilliárd forint környékén lesznek.

Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Az elmúlt tíz évre visszatekintve nem volt még ilyen katasztrofális időjárás februárban: az elmúlt évek júniusi viharaihoz mérhető az utolsó téli hónap ciklonjainak pusztítása. Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) 2018-ban ennél is kisebb volt a végösszeg, de például a 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Vagyis az elmúlt évtized nyári biztosítói adataiból még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy egyre szélsőségesebbé válik az időjárás. Igaz, ha a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is, akkor majd felül kell értékelni a statisztikákat. 2017-ben például októberben is volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar.

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. Több biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési lehetőséget is kialakított a honlapján, sőt, akár élő videós kárfelvételre is van már lehetőség némelyiküknél. A kárszemléig – amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási feltétel részletesen tartalmazza. Emellett, szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a csőtörés (vezetékes-víz károk), az üvegtörés és a betöréses lopás károkra is. Gyakori elem a baleset- és felelősségbiztosítás is, de az egymással versengő, újabbnál újabb konstrukciók ezeken kívül számos más kockázatot is tartalmazhatnak, illetve kiegészítő szerződésekkel bővíthetőek. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Az elmúlt heti viharok nyomán közel tízezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. A társaságok úgy kalkulálnak, hogy az elkövetkező hetekben akár a milliárd forintot is elérheti a kifizetések összege, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az elmúlt heti szélviharok pusztításai nyomán az észak-dunántúli megyéktől kezdve Békésig és Hajdú-Biharig érkeztek nagyszámú kárbejelentések a biztosítókhoz. A lakossági bejelentések mellett jelentős számban és nagyobb kárösszeget megjelölve futottak be ipari létesítmények illetve középületek megrongálódásáról szóló értesítések is. Az eddig összesen mintegy 9500 bejelentés nyomán a várható kárösszeg elérheti az egymilliárd forintot.

Az évnek ebben a szakában mind a kárbejelentések száma, mind pedig a várható kárösszeg szokatlanul nagynak számít. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező napokban is nagy erejű szélviharokra kell felkészülni az ország több térségében, február hónap biztosítási szempontból előreláthatólag felzárkózik majd a hagyományos május-augusztusi viharszezon által okozott károkhoz.

Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. Több biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési lehetőséget is kialakított a honlapján, sőt, akár élő videós kárfelvételre is van már lehetőség némelyiküknél. A kárszemléig – amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével. A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek, mint a múlt heti viharok nyomán is tapasztalhatták a károsultak.

A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások (otthonunk méretétől és típusától függően) már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.

A koronavírus miatt kialakult helyzet az utasbiztosításokat és az útlemondási biztosításokat is érinti. Nem mindegy, hogy mikor került sor a szerződések megkötésére, és mikor indul az utazás, ezért mindenkinek érdemes alaposan áttekinteni a biztosítók szerződési feltételeit – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Több légitársaság óvintézkedéseket vezetett be a koronavírus miatt, törölte a Kínába tervezett járatait, díjmentes átfoglalást, illetve teljes visszatérítést biztosítva az utasoknak, eközben számos ország úgy döntött, nem engedi be a Kínából érkező repülőgépeket. Szállodák sora engedi el a már lefoglalt szállások lemondási díját.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína teljes Hupej tartományát az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Mivel a beutazás és tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe a II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került, ahova csak halaszthatatlan ügyben javasolt utazni.

Ezek után sokakban merülhet fel a kérdés, hogyan érinti a koronavírus az utas- és útlemondási biztosításokat? Ennek kapcsán érdemes leszögezni, hogy amennyiben az út során betegszik meg az ügyfél, akkor a legalapvetőbb utasbiztosítás is fedezi az orvosi ellátás, vagy az esetleg szükségessé váló útmegszakítás költségeit, feltéve, hogy az utazás a járvány kihirdetése előtt kezdődött. Ha tehát annak ellenére utazik az ügyfél adott országban / régióba, hogy az szerepel az „utazásra nem javasolt” térségek között, úgy elutasíthatja a biztosító az esetleges kárigényt, függetlenül a szerződéskötés időpontjától.

A legtöbb útlemondás biztosítás valószínűleg nem nyújt fedezetet a Kínába tervezett utazások lemondásának költségeire, mert az nem biztosítási esemény, ha az ügyfél a megbetegedéstől való félelme miatt mondja le az utazást.

Az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a 9. §-ban ellenben kimondja, hogy abban az esetben, amikor az utazásszervező azért mondja fel az utazási szerződést, mert a célország „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, akkor

„a) az utazó az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, vagy

b) ha az utazásszervező az a) pont szerinti helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utazó a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező köteles a teljes befizetett díj azonnali visszafizetésére.”

A legtöbb utas- és útlemondási biztosítás tartalmazza a kizárások között a geopolitikai, éghajlati, ökológiai és járványügyi helyzet miatt kialakuló káreseményeket, beleértve egy esetleges karanténból adódó többletköltségek térítését is. Ennek oka egyrészt az, hogy az ilyen események kockázatát és költségeit meglehetősen nehéz beárazni, másrészt pedig az, hogy a biztosító nem tudja garantálni szolgáltatásának egyik legfontosabb elemét, az asszisztenciát. Az orvosi segítség, betegszállítás, továbbá a kapcsolódó költségek átvállalása nem garantálható ezekben az élethelyzetekben. A térségbe utazást tervezők mindenképpen tájékozódjanak a Konzuli Szolgálat honlapján a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb hírekről, információkról és korlátozásokról.