Vegye igénybe az adójóváírást a nyugdíjbiztosítására!


Vegye igénybe az adójóváírást a nyugdíjbiztosítására!

2020.05.13.

Egy hét maradt hátra a 2019. évi jövedelmek bevallásának határidejéig, május 20-ig. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek is ekkor kell kérvényezniük a 2019-es befizetéseik után járó 20%-os adójóváírást – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

A NAV által elkészített adóbevallási tervezetet az ügyfélkapun keresztül, az eSZJA portálon lehet megtekinteni március 15-től, ami 2020-tól már elektronikus személyivel és telefonos azonosítóval is elérhető. Itt lehet visszaigényelni a nyugdíjbiztosítás után járó szja-t is.

Ellenőrizni, illetve a megfelelő sorokat helyesen kitölteni mindenképpen érdemes, hiszen a statisztikák szerint valamilyen ok miatt minden évben tízezrek nem veszik igénybe a nyugdíjbiztosításokba fizetett éves díj után járó 20% (évi maximum 130 000 forintos) adójóváírást. Tavalyelőtt például, amikor év végén összesen 285 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés volt érvényben, csak 243 ezren éltek a lehetőséggel.

Az adójóváírás igénylését a biztosító által minden évben megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Ez az igazolás tartalmazza többek között a szerződésszámot, a tárgyévben befizetett összeget, valamint a biztosító és a szerződő adatait, és azt a biztosítói számlaszámot (kötvényszámot) is, ahova a NAV az adójóváírást utalja. A megfelelő összeget a biztosító jóváírja a biztosított nyugdíjbiztosítási szerződésén.

Az adóbevallások 144–148. sorai vonatkoznak a nyugdíjbiztosítási szerződésre, ezeket kell az egyéni bevallóknak a biztosítótól kapott igazolás alapján kitölteni az adókedvezmény érvényesítéséhez. De a megfelelő sorokat mindenkinek érdemes ellenőrizni – különösen azoknak, akik más típusú nyugdíj megtakarításukhoz kapcsolódó rendelkezési lehetőségükkel is élni kívánnak, és az összesen legfeljebb 280 ezer forintot fel akarják osztani ezek között.

Ügyfélkapu hiányában a 19SZJA kódszámú adóbevallási dokumentumot kell kitölteni (a NAV ajánlása szerint az ÁNYK programmal). A kitöltés ugyanúgy működik, mint ügyfélkapu esetén, itt is a 144–148. közötti sorok vonatkoznak a nyugdíjbiztosításokra. A jóváírt összeg a NAV-hoz beérkezett hibátlan adóbevallás időpontjától számított 30 naptári nap múlva, várhatóan 2020 nyarán jelenik majd meg a nyugdíjbiztosítási számlán.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végére 341 ezer fölé emelkedett az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma Magyarországon, ami 20 százalékkal, 56 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A szerződők több mint 86 milliárd forintot fizettek be az év során. A termék népszerűsége annak is köszönhető, hogy 2014. január 1-től az szja-törvény 44/C paragrafusa értelmében a nyugdíjbiztosításokba befizetett éves díj után évi maximum 130 ezer forintig 20 százalék adójóváírás vehető igénybe. A maximális, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer forintot kellene befizetni, amit a szerződések átlagdíja még messze nem ér el, bár évről évre emelkedik. 2019-ben meghaladta a 252 ezer forintot.

Már a viharszezon előtt megközelíti a tavalyit a biztosítói kárrendezés összege


Már a viharszezon előtt megközelíti a tavalyit a biztosítói kárrendezés összege

2020.04.28.

A veszélyhelyzet első nagyobb elemi csapása, a hétvégi szélviharok nyomán több százmilliós kárkifizetésre számítanak a biztosítók. A társaságok az adott helyzetben telefonon és online várják a kárbejelentéseket, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A hétvégi szélviharok elsősorban a tetőkben és a kéményekben okoztak kárt, fákat döntöttek ki. A társaságokhoz eddig beérkezett mintegy másfélezer bejelentés nyomán több százmillió forintos kárráfordítással lehet számolni. (A biztosítók arra számítanak, hogy a veszélyhelyzet körülményei között a bejelentések még több napig is elhúzódhatnak, növelve a kárösszegeket.) A bejelentések túlnyomó része Szabolcs-Szatmár-Beregből és Hajdú-Bihar megyéből származik – ezeken belül Mátészalka, Fehérgyarmat és a környéken lévő kisebb települések, valamint Debrecen volt a legjobban érintve. Voltak károk Budapesten, Pest megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Borsodban és Hevesben is.

Még el sem indult a szokásos viharszezon, de már a második, nagyobb károkat okozó időszakon vagyunk túl ebben az évben. A február közepi időjárási katasztrófa nyomán a társaságok majd hárommilliárd forintot fizettek ki. Hagyományosan pedig a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárultközel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) Idén tehát már a „start” előtt ennek nagyjából háromnegyedénél tartanak a biztosítók.

A mostani helyzet sajátossága, hogy a bejelentéseket telefonon és online várják a biztosítók. A veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt azoknál is, akik egyes megoldásokat későbbre terveztek. Az online ügyintézésről a társaságok részletes tájékoztatást adnak a honlapjaikon.  A kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás, többen a távoli kárfelvétel választását javasolják az ügyfeleiknek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulnak. Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés. Az eszköz kameráján keresztül az ügyfél élő kapcsolatba lép a társaság kárfelmérőjével és az elhangzott kéréseket követve gyorsan, egyszerűen végre tudja hajtani a kárfelmérést, ami így akár hétvégén is megtörténhet.

Egyes társaságoknál azt tapasztalták, hogy bár az online megoldások nagy része már eddig is rendelkezésre állt, ügyfélkörüknek csak igen kis része élt a lehetőségekkel. Az elmúlt hetekben azonban jelentősen megnőtt az online felületekre regisztrálók száma, s a kárbejelentések aránya is egyre magasabb ezeken a felületeken. Mindez maga után vonhatja a további fejlesztések felgyorsítását, az ügyfélbarát megoldások minél szélesebb körű alkalmazását.

Erre már csak azért is lehet egyre növekvő kereslet, mivel a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Nekik és a szerződéssel még nem rendelkezőknek tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási feltétel részletesen tartalmazza. Emellett, szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a csőtörés (vezetékes-víz károk), az üvegtörés és a betöréses lopás károkra is. Gyakori elem a baleset- és felelősségbiztosítás is, de az egymással versengő, újabbnál újabb konstrukciók ezeken kívül számos más kockázatot is tartalmazhatnak, illetve kiegészítő szerződésekkel bővíthetőek. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

 

A távolsági ügyintézést segíti az E-kárbejelentő


A távolsági ügyintézést segíti az E-kárbejelentő

2020.04.09.

Az ingyenes parkolás, a szép idő és az ünnepi hosszú hétvége hatására ismét megnövekedhet a gépjárműforgalom, s ezzel együtt – márciushoz képest – a balesetek száma is. A válsághelyzetben különösen fontos lehet, hogy ilyen esetekben a résztvevők közötti távolság tartására is alkalmas E-kárbejelentőt használjuk, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az E-kárbejelentő tavaly január óta teszi lehetővé a gépjárműbalesetek digitális bejelentését, akár már a helyszínről is, megtartva az 1-2 méteres távolságot a balesetben résztvevők között, amennyiben két külön készüléken töltik ki az applikációt. A biztosítói szövetség égisze alatt valamennyi, a gépjármű felelősségbiztosítási piacon érdekelt biztosító társaság együttműködésével kifejlesztett applikáció a hagyományos papír alapú „kék-sárga” baleseti kárbejelentőnek kínál alternatívát. Az ekar.hu oldalról valamint az alkalmazás-boltokból ingyenesen, adott esetben akár a baleset helyszínén is letölthető, autós kényelmi szolgáltatás. Ám már 272 ezren nem bíznak semmit a véletlenre: mobil eszközeiken ott van az E-kárbejelentő. Március végéig közel 8800-an használták is, s a havi 550-800 online bejelentés közötti átlag az elmúlt hónapban érzékelhetően lecsökkent gépjárműforgalom (s így kevesebb baleset) ellenére sem esett vissza.

Az online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak, mint a „kék-sárga”. Az alkalmazás könnyen használható szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele, (amit a társaságok az új kgfb-szerződések megkötésekor például a díjigazolásokon, zöldkártyán küldtek-küldenek ki ügyfeleiknek), mind hozzájárulnak a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

Általános jogszabályi kötelezettség, hogy a balesetet követően mindkét félnek jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Erre a károkozónak 5 nap áll rendelkezésre, a károsultnak pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. Az alkalmazás használata ezt az általános jogszabályi kötelezettséget is leegyszerűsíti, hiszen az adatok kitöltése után, ha minden érintett fél aláírta a bejelentőt, (ami a „kék-sárgákról” gyakran lemarad), egy gombnyomással el tudják azt küldeni a helyszínről. Ez különösen fontos lehet a jelenlegi veszélyhelyzetben, amikor a személyes ügyintézés egyébként is jóformán ellehetetlenült. A bejelentés során a rendszer e-mailben is küld egy értesítést minden félnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentőt. Az érintett biztosítók ezután belső folyamataiknak megfelelően felveszik a kapcsolatot a bejelentőkkel.

A megjelenése óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással, értesíteni tudja a tulajdonost vagy üzembentartót a balesetről (pl. ha az autót más vezette), meg lehet adni a becsült kárértéket. Beépült egy CASCO-kárbejelentési funkció is. A kárbejelentőktől érkezett visszajelzések alapján számos technikai javaslat is beépítésre került az E-kárbejelentő rendszerébe. Mindezek az apró lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt.

Az applikáció alapvető célja, hogy a káresemények rendezése a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban menjen végbe. A folyamatos fejlesztések nagy hangsúlyt fektetnek a felhasználói élményre, és arra, hogy a felület teljes mértékben felhasználóbarát legyen. Az E-kárbejelentő tavaly az online marketing-kommunikációs szakma legrangosabb hazai eseményén, Az Év Honlapja pályázaton  Non profit kategóriában elnyerte Az Év Honlapja díjat, Az Év Technológiai Megoldása kategóriában pedig minőség díjjal gazdagodott. A felmérések és visszajelzések alapján a személyes tapasztalattal rendelkezők döntő többsége elégedett volt az applikációval. A felhasználók jelentős része nagy megelégedettséggel használja az alkalmazást, és ajánlaná barátainak is.

 

Tovább bővülhet a kétkerekűek biztosítási piaca


Tovább bővülhet a kétkerekűek biztosítási piaca

2020.04.03.

Az eddigi tapasztalatok szerint a járványhelyzet tovább erősíti azt a tendenciát, hogy a jó idő közeledtével egyre több kétkerekű jelenik meg az utakon. Ám sokan elfelejtik, hogy érvényes kötelező biztosítás nélkül a segédmotorok nem vehetnek részt a közúti közlekedésben. De érdemes felelősség, baleset és vagyonbiztosítást kötni a nagyobb értékű kerékpárokra is. Az új típusú elektromos közlekedési eszközök státuszának rendezését pedig segítheti a németországi precedens – állapítja meg a MABISZ közleménye.

 

 

A visszafogottabb becslések szerint is több mint félmillió robogó üzemel az országban. Bár a segédmotor nem számít gépjárműnek, a közúti közlekedésről szóló 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról egyértelműen kimondja, hogy érvényes kötelező biztosítási szerződés nélkül a segédmotorok nem vehetnek részt a közlekedésben. Alkuszi becslések szerint ugyanakkor ezeknek az eszközöknek csak valamivel több, mint felére kötöttek valaha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, és mindössze 15-20 százalékuk után fizetik ki rendszeresen a biztosítási díjat.

Pedig az ily módon évi egy-kétezer forintot spórolók sokat kockáztatnak: a rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, károkozás esetén azonban akár több százezer, személyi sérülés okozása esetén pedig akár többmillió forintnyi kárösszeget kell saját zsebből kifizetniük. Az MNB statisztikái szerint a biztosítók átlagos kárkifizetései a segédmotoros kerékpárok által okozott károk esetében 2018-ban meghaladták az 672 ezer forintot. Nagy segítség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, amit utólag behajt a károkozón.

Egyre többen pattannak bringára is, részben a lassanként állandósuló jó idő hatására, részben a tömegközlekedési eszközök elkerülése érdekében. A korábbi évek statisztikái szerint ma a lakosságnak már több mint kétharmada birtokol kétkerekűt, ezen belül pedig nagyjából ugyanilyen arányban használják is valamilyen gyakorisággal. A kedvező adatok hátulütője ugyanakkor, hogy a statisztikák szerint az unión belül nálunk az egyik legmagasabb az egymillió lakosra jutó halálos kerékpáros balesetek száma. A személyi sérüléses közúti közlekedési baleseteknek a kerékpárosokhoz nagyjából hasonló arányban az elszenvedői, mint az okozói. Utóbbiak számára különösen jó tudni arról, hogy a lakásbiztosításhoz kapcsolódó általános felelősségbiztosítás a balesetet okozó biciklisnek is segítségére lehet, hiszen kiterjedhet a kerékpárral történő károkozásra is. Ilyen biztosítás hiányában a károsult csak a kerékpárostól követelheti a kár megfizetését.

A lakásbiztosítás mindezek mellett fedezetet nyújthat a kerékpár ellopása esetén is, igaz csak a megfelelő nyílászárókkal és zárral felszerelt, zárt helyiségből történő lopás esetén térít. A speciális kerékpár biztosítások viszont baleset- és felelősségbiztosítások mellett vagyonbiztosítási fedezetet is tartalmazhatnak, így akár az utcáról ellopott biciklik, valamint elemi és töréskár, rongálás esetén is megtérítik a kárt. Egy megfelelően megválasztott felelősségbiztosítással akkor is védettek vagyunk, ha kölcsönzött biciklivel okozunk kárt. A járványveszély idején az is fontos lehet, hogy egyes termékeknél minden folyamat digitális (a kötés és a díjfizetés is), miként a teljes kárbejelentés és kárügyintézés is digitális appon keresztül végezhető el.

A kétkerekűek és más elektromos közlekedési eszközök gyorsan bővülő piacának jele, hogy egyes társaságok már tervezik a kerékpár biztosítások kiterjesztését az elektromos rollerekre is. Az új típusú eszközök hatósági besorolása egyelőre folyamatban van, így a társaságok is csak a saját üzletpolitikájuk szerint tudják kezelni az ezekre jelentkező felelősségbiztosítási igényeket. Van, ahol típusengedélyt kérnek hozzá, van, ahol az online, segédmotoros kerékpárra kötött szerződéseket érvényesnek tekintik. Az ugyancsak még nem egyértelmű európai szabályozásban fontos precedens lehet, hogy Németországban márciustól az elektromos rollerre biztosítói rendszámot kell igényelni. A 25 km/h-nál nagyobb sebességre képes elektromos kerékpárokra, a Segway-ekre is vonatkozó szabályozás szerint a biztosítótársaságoknál kell igényelni a rendszámtáblát, amely 12 hónapig érvényes, és a kötelező felelősségbiztosítás meglétét automatikusan bizonyítja. Aki hivatalos megjelölés nélkül vesz részt a forgalomban, azt pénzbírsággal büntethetik, a rendszám nélküli rollerrel kárt, vagy személyi sebesülést okozó személyt pedig a biztosító be is perelheti.


 

Még a csekkbefizetést is lehet online intézni!


Még a csekkbefizetést is lehet online intézni!

2020.03.27.

A korona-vírus járvány idején a MABISZ és tagbiztosítói az ügyfeleik, munkatársaik és mindannyiunk egészsége érdekében a működésüket igyekeznek az elektronikus ügyintézés felé terelni, és ebben kérjük az Ön együttműködését is!

 

A korona-vírus járvány idején a MABISZ és tagbiztosítói az ügyfeleik, munkatársaik és mindannyiunk egészsége érdekében a működésüket igyekeznek az elektronikus ügyintézés felé terelni, és ebben kérjük az Ön együttműködését is! A jelen helyzetben a központi ügyfélszolgálati irodákban és a legtöbb esetben az értékesítési pontokban is az ügyfélfogadás határozatlan ideig szünetel. Kérjük, hogy ügyintézéshez válassza alapvetően az online felületeket, esetleg a telefonos ügyintézést. A szövetség és a társaságok honlapjain található online felületeken egyszerűen, gyorsan bejelentheti kárát.

Adott körülmények között célszerű a csekkes fizetés helyett egyéb más, kényelmes online fizetési lehetőséget választani a biztosítási díjak fizetésére. Aki teheti, váltson e-számlára. (Ez több társaságnál is már elérhető – bővebb információkat az adott társaság honlapján találni.) Így már a díjértesítőt is e-mailben kapja meg, és az e-mail fiókjába érkező számlát is otthonából tudja kifizetni. Amennyiben pedig hosszútávon is szeretné megváltoztatni a szerződés díjfizetési módját, akkor ezt egyeztesse a biztosítójával.
Javasolt online lehetőségek:
CSOPORTOS BESZEDÉS – az Ügyfél kezdeményezheti a számlavezető bankjánál. Aki rendelkezik online banki hozzáféréssel, ezt egyszerűen beállíthatja a banki felületen, vagy számlavezető bankja telefonos, telebankos ügyfélszolgálatán a biztosítója nevének és a szerződés kötvényszámának megadásával.
ÁTUTALÁS BANKSZÁMLÁRÓL (egyszeri vagy állandó megbízás adható). A közlemény rovatban kérjük, minden esetben adja meg a szerződése kötvényszámát. Ezen adat nélkül nem, vagy csak késedelmesen lesz jóváírva a szerződésére befizetett díj.
BANKKÁRTYÁS FIZETÉS: ugyancsak elérhető több társaság honlapján.
CSEKKBEFIZETÉS QR KÓDDAL  (iCsekk) Okostelefonja, PC-je segítségével (internet kapcsolattal) kényelmesen, készpénzkímélő megoldással fizetheti be a postai QR-kóddal ellátott sárga, ill. fehér csekkjeit. A csekkbefizetés a kártyabirtokos ügyfél bankszámlájának terhére történik, bankkártyás vásárlásnak minősül, amelyért a Magyar Posta külön díjat nem számít fel. https://www.posta.hu/be_es_kifizetes/csekkbefizetes/csekkbefizetes_qr_koddal
Fontosnak tartjuk, hogy Ön kényelmesen, otthonából intézhesse biztosítási ügyeit és mindent megteszünk ennek érdekében!

A biztosítók a veszélyhelyzetben elfogadják a lejárt okmányokat


A biztosítók a veszélyhelyzetben elfogadják a lejárt okmányokat

2020.03.19.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírussal kapcsolatos kormányzati intézkedések keretében a lejáró okmányok érvényességét meghosszabbították. Így ezeket a biztosítók is elfogadják.

 

A március 11-i (41/2020) kormányrendelet kimondja, hogy a terjedő koronavírus járványra tekintettel a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek. Így ezeket természetesen a biztosító társaságok is elfogadják, állapította meg a MABISZ.

Az elmúlt napokban a sajtóban találgatások jelentek meg arról, hogy amennyiben lejárt műszakival közlekedő autós okoz balesetet, akkor ezt esetleg nem téríti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), mivel a biztosító arra hivatkozhat, hogy a baleset okozója megszegte az egyik legfontosabb szerződési feltételt. Ezért is szükséges nyomatékosan hangoztatni, hogy a biztosítótársaságok a veszélyhelyzet idején, illetve azt követően tizenöt napig elfogadják a lejárt okmányokat. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy minden gépjárművezetőnek továbbra is rendelkeznie kell érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.

Aki az elkövetkező időszakban szeretné vagy kénytelen gépjárműve ügyeit intézni, annak érdemes figyelemmel lenni a kormányablakok megváltozott ügyfélfogadási rendjére, amit a https://kormanyablak.hu/hu oldalon tud követni.

A MABISZ a telefonos és online ügyfélkiszolgálást preferálja a járvány idején


A MABISZ a telefonos és online ügyfélkiszolgálást preferálja a járvány idején

2020.03.16.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) arra kéri ügyfeleit, hogy további intézkedésekig mellőzzék a személyes ügyintézést. A szövetséghez hasonlóan az egyes biztosítótársaságok is mindent megtesznek az ügyfélkiszolgálás zavartalanságáért, az online felületek preferálása mellett.

 

Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány leginkább cseppfertőzéssel terjed, a járvány megfékezésében kulcsfontosságú a zárt terek és a személyes kapcsolatok lehetőség szerinti kerülése, hívja fel a figyelmet a honlapján (mabisz.hu/elerhetosegek) a MABISZ. A szövetség ezért arra kéri ügyfeleit, hogy az elkövetkező időszakban a MABISZ illetékességébe tartozó ügyeikben a személyes ügyintézéstől eltekinteni szíveskedjenek. A szövetség munkatársai a telefonos elérhetőségeken és elektronikus úton is minden témakörben igyekeznek a lehető legteljesebb felvilágosítással szolgálni.

A MABISZ-hoz hasonlóan a szövetség tagbiztosítói is mindent megtesznek az ügyfélkiszolgálás zavartalanságának fenntartásáért. A biztosítók is preferálják a telefonos és online felületek igénybe vételét. Az egyes társaságok pontos kapcsolattartási protokolljáról a járvány ideje alatt az érintett biztosító honlapján lehet részletesen tájékozódni.

Tíz százalék feletti növekedés a biztosítási szektorban


Tíz százalék feletti növekedés a biztosítási szektorban

2020.03.03.

Az elmúlt évben a GDP kétszeresét meghaladó ütemben növekedett a hazai biztosítási szektor díjbevétele, derül ki a Magyar Biztosítók szövetsége (MABISZ) gyorsjelentéséből.

 

2019-ben a MABISZ tagjainak díjbevétele elérte az 1164,392 milliárd forintot. Ez 12 százalékkal magasabb, mint amennyi az előző évi volt – a növekedés üteme több mint kétszeresen haladja meg a GDP öt százalékosra becsült tavalyi bővülését.

Különösen a nem-élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagy ütemben, 17 százalékkal magasabban zárva, mint 2018-ban (654,849 milliárd forint volt tavaly). A növekedés motorját tavaly is a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás jelentette. Az eredménykimutatást azonban korrigálja, hogy tavaly a kgfb-díjbevételi statisztikákba már beépült a 23 százalékos biztosítási adó is. Az ennek megfelelő összegeket a korábbi években baleseti adó néven, külön költségvetési tételként fizették meg az ügyfelek.

Az elmúlt négy évben a nem-életági bevételek már megelőzték az életágiakat, s ez a tendencia egyre erősödik. A 2019-es díjbevételeknek már az 56,2 százalékát adta a nem-életág, szemben a 2018-as 53,8 százalékkal.

Az életágai díjbevételek 509,543 milliárd forintot tettek ki tavaly, ami 6,1 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

A MABISZ-nak jelenleg 23 biztosító a tagja. Közülük 18 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság, kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, és három fióktelep szervezeti formában működik. A részvénytársasági formában működő hazai biztosítók közül mindössze három nem tagja a MABISZ–nak.

A Nemzeti Akkreditáló Hatóság és a Magyar Biztosítók Szövetsége ajánlása


A Nemzeti Akkreditáló Hatóság és a Magyar Biztosítók Szövetsége

ajánlása

akkreditált környezeti tanúsításra a környezeti károk megelőzéséhez és csökkentéséhez

2020.03.10.

A természeti és épített környezet megóvása a XXI. század egyik legfontosabb olyan kihívása, amelyet a mindenki egységesen elfogad és elvár minden társadalmi szereplőtől. Mivel a gyártó és szolgáltató vállalkozások a természeti erőforrásokat aktívan használják akár inputoldalon – energia-, víz-, nyersanyagfelhasználás révén – akár a kimeneti oldalon – hulladék-, szennyvíz- légszennyező anyag vagy klímagázok közvetlen vagy közvetett kibocsátásával – ezért nemcsak a felelősségük fokozott a környezetvédelem tekintetében, hanem a társadalom figyelme is nagy mértékben irányul rájuk.

Lényeges tehát, hogy ne csupán az esetleges okozott környezeti károk csökkentésére és helyreállítására, hanem a megelőzésre, a környezeti károk kockázatának csökkentésére is kellő figyelmet fordítson minden gazdálkodó szervezet. Számos eszköz, módszer, eljárás létezik a preventív környezetvédelemre, melyek közül világszerte a leginkább elfogadott és elterjedt a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit meghatározó ISO 14001 szabvány (Magyarországon jelenleg a MSZ EN ISO 14001:2015 szabványjelzettel van érvényben).

Miért célszerű az ISO 14001 szerinti szabvány alkalmazása a vállalatirányításban?

Ahogy a szabvány bevezetője írja: „Mindenféle szervezet egyre inkább törekszik ésszerű környezetkímélő működést elérni és ennek meglétét bizonyítani, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait szabályozott keretek között tartani, környezeti politikájával és céljaival összhangban. Mindez egyre szigorúbb jogi szabályozás, a gazdaságpolitika és más környezetvédelmi intézkedések fejlesztése közepette megy végbe, miközben az érdekelt felek egyre növekvő aggodalmuknak adnak hangot a környezettel kapcsolatos kérdéseket és a fenntartható fejlődést illetően. … Ez a nemzetközi szabvány egy olyan környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit írja elő, amely képessé teszi a szervezetet a jogszabályi követelményeket és a jelentős környezeti tényezőkre vonatkozó információkat figyelembe vevő politika és célok meghatározására és bevezetésére.”

A szabvány olyan követelményeket támaszt, melyeket működtetve a szervezet megelőző tevékenységek sorával javíthatja környezeti teljesítményét:

– a környezeti tényezők azonosítása és a környezeti hatások felmérése;

– a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok szisztematikus figyelemmel kísérése;

– a környezeti teljesítményt javító célok kitűzése;

– a környezeti felelősségek és feladatok egyértelmű meghatározása;

– képzések és kommunikáció;

– a környezeti vonatkozásokat is figyelembe vevő szabályozott működés;

– felkészültség és reagálás vészhelyzetekre;

– a környezeti mutatók figyelemmel kísérése és mérése;

– a megfelelőség nyomonkövetése, helyesbítő tevekénységek;

– belső auditok és átvizsgálás.

A környezettudatos vállalatirányítást alkalmazó szervezetek zöme tanúsítással is rendelkezik, azaz független harmadik fél igazolja a szabvány szerinti működést. „E nemzetközi szabvány csak olyan követelményeket tartalmaz, amelyeket objektíven lehet auditálni.”

Fontos szempont, hogy olyan tanúsító végezze el az auditot, amely rendelkezik a Nemzeti Akkreditáló Hatóság akkreditálásával, amely hitelt ad a tanúsítás megfelelőségére is. „Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy egy szervezet, természetes személy alkalmas bizonyos megfelelőségértékelési tevékenységek (vizsgálat, kalibrálás, mintavétel, tanúsítás, ellenőrzés stb.) elvégzésére. Az akkreditálás célja az egységes európai elvekre épülő akkreditálási rendszerekben elismerést nyert szervezetek iránti bizalom növelése, a vizsgálati, tanúsítási és ellenőrzési tevékenység megbízhatóságának emelése, a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának elősegítése, megteremtve ez által az ismételt vizsgálatok kiküszöbölését és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását.”

Az akkreditálás nemcsak a tanúsítók pártatlanságát vizsgálja megkülönböztetett figyelemmel, hanem a megfelelő kompetenciájú auditorok foglalkoztatását a tanúsító részéről, hogy valóban érvényes és értékes legyen a tanúsítás.

A MABISZ tagbiztosítói elkötelezettek minden olyan kezdeményezés mellett, amelynek célja a környezet védelme, a környezettudatosság növelése, az emberi tevékenység környezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentése. Üzleti biztosítóként pedig az általuk nyújtott biztosítási fedezet kockázatainak felmérése során figyelembe vesznek minden olyan tényezőt, mely e kockázatok nagyságára hatással van, így a véletlen, váratlan, balesetszerű környezetszennyezés esetére szóló felelősségbiztosítási szerződéseknél a fent említett szabványnak megfelelő akkreditált vállalatirányitási rendszer meglétét is.

Utasbiztosítási szerződési feltételek a koronavírus kapcsán


Utasbiztosítási szerződési feltételek a koronavírus kapcsán

2020.03.02.

Európát is elérte a koronavírus, így egyre több kérdés érkezik az utasbiztosítások és az útlemondás (sztornó) biztosítások kapcsán a hazai biztosítókhoz. A Magyar Biztosítók Szövetségének a tájékoztatása a koronavírussal kapcsolatban a tagbiztosítók utasbiztosítási szerződési feltételei alapján készült.

 

Ezen feltételek szerint amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigények vonatkozásában.

Amennyiben az utazás során kerül az adott terület vagy régió az „utazásra nem javasolt térségek” közé, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre.

Amennyiben karanténba kerül az utas, pusztán a karanténba kerülés ténye nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, erre tehát „nem fizet” a biztosító. Ellenben fennáll a térítési kötelezettség, ha pl. sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas, vagy ha egyéb, a szabályzatban nevesített esemény történik.

Útlemondás biztosítás kapcsán nem minősül káreseménynek, így nem jár kártérítés abban az esetben, ha a célországba az utazás kezdetén már nem lehet belépni, mert az adott terület felkerült az „utazásra nem javasolt térségek” közé. Ebben az esetben az utazási irodának fel kell ajánlania egy másik utat, vagy vissza kell adnia az utazásra befizetett összeget az utasnak, a 472/2017. (XII.28) kormányrendelet értelmében. Fontos hangsúlyozni, hogy az utazó félelme szintén nem lemondási ok.

A szerződési feltételek kitérnek a díjvisszatérítés kérdésére is. Amennyiben egy korábban megvásárolt utasbiztosítást az ügyfél nem vesz igénybe, mert nem utazik el, a szerződés kockázatba lépése előtt a díjat a biztosítók visszatérítik.