2010 óta, amióta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összegzi a május 1 – augusztus 31 közötti viharszezon okozta kárkifizetéseket, egyedül a kiindulási évben fizettek ki többet a társaságok, mint idén.

 

A káresetek számában nem, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az idei viharszezon. A biztosítók idén május elseje és augusztus 31 között több, mint 9,1 milliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el kárrendezésre közel kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Tavaly előtt hasonló nagyságrendű kárigény kevesebb mint a felével (4,1 mrd forint) terhelte meg a társaságok kasszáit. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

 

A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenkét év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Ez után azonban az idei év következik, néhány viszonylag csendesebb esztendő kontrasztjaként. 2010-től kezdődően összesen egyébként közel másfél millió lakossági bejelentésre több mint 102 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

 

Idén a legtöbb bejelentés a július 9-i, valamint az augusztus 1-i viharokat követte. A főváros mellett Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Hajdú-Bihar megyéket, valamint Kadarkutat, Tatát, Pécset, Debrecent, Sellyét és Dunakeszit sújtotta leginkább az időjárási anomália.  Idén feltűnően sok volt a jégkár, a beázások és a tetőkárok mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai okoztak kiemelt károkat.  Sellyén a vihar és jégverés nyomán sok épületen a teljes tetőfedés megsérült, több milliós károk keletkeztek a házakban.

 

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén feltűnően sok, közel hatszor annyi (hatezernégyszáz) ilyen kárigény érkezett a biztosítókhoz, mint tavaly (ezeregyszáz). A kifizetett vagy tartalékolt összeg is több mint hatszorosa a tavalyinak (918 millió, illetve 149 millió). Hatmillió forintos kárt is okozott egy villámcsapás.

 

A tavalyihoz képest ötszáz millió forinttal többet, 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Pedig az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

Egy ilyen súlyos válság során jó okunk van feltételezni, hogy a biztonság, mint érték, sokakban felértékelődik, áll a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) most megjelent évkönyvében, amely a 2020-as részletes biztosítói adatsorokat mutatja be, értékelve az eredményeket, valamint a szövetség tagozatainak a munkáját.

 

Az üzleti eredmények, valamint a biztosítókkal szembeni lakossági bizalom alakulása összefüggenek egymással. Ez derül ki a most közzétett Magyar Biztosítók Évkönyve 2021-ből (https://mabisz.hu/evkonyvek/). Tavaly a szövetség tagjainak díjbevétele 1.242.885.664 milliárd forint volt, amely 3,8 %-kal, valamivel több, mint 45 milliárd forinttal haladta meg a megelőző év rekordbevételét. Az életbiztosítások díjbevétele az előző évihez képest 8,2%-kal, míg a nem életbiztosítások bevétele 4,8%-kal emelkedett, így a teljes összegen belül nőtt az életbiztosítások aránya, az előző évi 43,8%-ról 44,8%-ra.

 

Az évkönyv közli a Századvég tavaszi kutatását is, amely szerint a biztosítókkal szembeni összelégedettséget mérő index, a BIBIX 2015-ös kiindulási értéke óta 82,5 ponttal a legmagasabb értékén állt. A járvány közepette a biztonság, mint érték, sokakban felértékelődik, ami közvetett módon pozitív hatással lehetett a biztosítók imázsára, állapítja meg az elemzés. A fókuszcsoportos interjúk során a megkérdezettek számára a biztosítás az értékek védelmét, valamint a kár enyhítését és megelőzését jelentette. Még akkor is biztonságot jelent számukra a biztosítás megléte, ha eddig még nem kellett használniuk. „A hitelesség és a biztonságkeresés egyaránt hozzájárulhatott a biztosítási típusú, hosszú távú megtakarítások tavalyi erős növekedéséhez a válság közepette, aminek köszönhetően az életbiztosítási tartalékok sokáig csökkenő aránya a lakosság pénzügyi vagyonán belül végre enyhe növekedésnek indult”, állapítja meg az évkönyvben dr. Molnos Dániel. A szövetség főtitkára szerint társadalmi érdek is, hogy a megtakarítók legyenek tisztában az öngondoskodás lehetséges formáival, minél többen, minél korábban hozzanak megfontolt döntést, és kezdjék el az öngondoskodást.

 

A tanévkezdés heteiben számos kezdeményezés és program bizonyítja, hogy a MABISZ ennek, valamint a biztosítási ismeretek bővítésének, és a biztosításokról alkotott kép árnyalásának kiemelt jelentőséget tulajdonít. A Fiatal Generációs Stratégia keretében, amely a tizenéves korosztálytól a fiatal felnőttekig erősíti az adott korosztályban a pénzügyi és biztosítási tudást, a nyár eleje óta pörög az online térben a megújult Biztonságkerék – Forgasd ki a jövőd! játék. Az értékes nyereményeket is kínáló edukációs programot a tavalyi indulása óta eddig több mint tízezren kerestek fel. A korábbi változat végig kísérte a játékosokat a középiskolától a nyugdíjig tartó játéktábla életszakaszain, biztosítási ismeretekkel körítve. Az új játékra kattintók (https://biztonsagkerek.hu/) emellett „biztonsági párbajra” is kihívhatják barátaikat, ismerőseiket, vagy felmérhetik kockázatvállalási hajlandóságukat.

 

Idén második alkalommal az egyetemisták mellett a középiskolások is szabadjára engedhetik fantáziájukat a Biztosítsd Be Magad! (BBM) esettanulmány versenyen, amely ezúttal a jövő biztosításai körül forog. Az érdeklődő csapatok a jövő héttől regisztrálhatják majd magukat a BBM Facebook oldalán meghirdetett linken. 

 

Azokhoz pedig, akik szeptembertől már állást keresnek vagy a jövőjükön gondolkodnak, közelebb hozza a biztosítások világát egy új videóprojekt (https://mabisz.hu/biztositsd-be-a-karriered/). Ezen a szövetség tagjainak egy-egy munkatársa mutatja be a szakma különböző részterületeit, kínál gondolatébresztőt ahhoz, hogyan találják meg a legkülönbözőbb végzettséggel és érdeklődési körrel érkező fiatalok a helyüket az ágazatban.

 

Az általános iskolásokat szeptemberben a nekik szóló képregénysorozat legfrissebb, tizedik része szólítja meg (https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2021/08/kepregeny-10-resz.pdf).  A mostani kaland a közlekedésbiztonsági ismereteiket gyarapítja, mintegy felvezetve az idei Biztonság Hetét. A szeptember 20-25 közötti országos rendezvénysorozat a szervezők reményei szerint a tavalyi kényszerű online kitérő után újra a szabadtéri helyszínekre költözik vissza. A Biztonság Hetén 2017-es elindítása óta több, mint 50.000 diák vett részt személyesen. Az együttműködő szervezetek száma – beleértve több minisztériumot és állami intézményt is – meghaladja a két tucatot. A helyszíni videók, online üzenetek megtekintőinek száma több, mint kétmillió: https://www.youtube.com/c/Biztons%C3%A1gHete/videos. Az eseménysorozat sikerét bizonyítja, hogy idén már a nemzetközi színtérre is kilép, hiszen magyar indítványra, Child Safety néven nyolc közép-európai ország nemzeti szövetsége indít ebben az időpontban valamilyen kezdeményezést a gyerekek biztonságának növelésére.

A júliusi viharkárok nyomán a biztosítók közel tízmilliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el lakossági, ipari és intézményi, valamint casco károkra. Csak a lakásbiztosításokra kifizetett tételek meghaladják a tavaly előtti év május-augusztus közötti viharszezonjának teljes kárösszegét, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A júliusi viharok nyomán közel ötvenezer lakossági kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Ezek alapján a már kifizetett vagy tartalékba helyezett összegek csaknem elérik az ötmilliárd forintot. Rég volt ennyi kárt okozó egy hónapnyi viharos időszak az országban. 2019-ben például a május 1- augusztus 31 közötti teljes viharszezon lakossági kárkifizetései nem haladták meg a 4,1 milliárd forintot (tavaly 6,6 milliárdot értek el). Az elmúlt évtizedben az árvizekkel sújtott, kirívónak számító 2010-es év kivételével (amikor háromszázezret meghaladó kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a társaságok) a legrosszabb esztendőkben is nyolc milliárd forint környékén állt meg a számla. Idén a több mint két milliárdos május-júniusi időszakhoz adódik hozzá a júliusi ötmilliárd.

 

A biztosítói terheket tetézi, hogy az ipari létesítmények, intézmények oldaláról is két és fél ezret megközelítő kárbejelentés érkezett, mintegy másfél milliárd forint értékben. Július első felének jégverései kirívó károkat okoztak a gépjárművekben is. Alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezik casco-val (kevesebb, mint húsz százalék). Ezen szerződések alapján hatezerhatszázan jelentettek kárt, amelyek kifizetésére a társaságok több mint 3,2 milliárd forint tartalékot képeztek.

 

Mindezeket figyelembe véve a júliusi viharszámla megközelíti a tízmilliárd forintot. Ebben az összesítésben még nincsenek benne az elmúlt hétvége vihar-adatai, valamint a mezőgazdaságban okozott károk.

 

A kárbejelentések a legtöbb esetben jégveréshez, villámcsapás másodlagos, indukciós hatásához (amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre), beázáshoz, villámárvizekhez, szélviharhoz kötődnek az ország legkülönbözőbb területeiről, elsősorban  Budapestről és Pest, Komárom, Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, valamint Tatáról, Debrecenből, Sellyéről, Érdről, Pécsről, Győrből. Bár a július 10-e környéki jégverést követően egyes társaságoknál az átlagkár meghaladta az ötszázezer forintot, a hónap egészét tekintve a biztosítók 100-160 ezer forint közötti átlagkárral számolnak. Az ilyen nagyságrendű károk elszenvedői jellemzően egyszerűsített eljárással, néhány nap alatt a pénzükhöz jutnak. (Az ipari, intézményes átlagkárok ennél jóval magasabbak, 400-750 ezer forint közöttiek, míg a casco átlagkárok ötszázezer forint környékén mozognak.) A kárügyintézést gyorsítja, hogy a társaságoknál többnyire már nemcsak a bejelentést lehet online megtenni, de távszemlézésre, fotók beküldésére is van lehetőség.

 

Egy-egy ilyen nagyobb természeti katasztrófát követően növekszik az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt. Jelenleg nagyjából minden negyedik ingatlan, azaz több mint egymillió otthon még nem rendelkezik lakásbiztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, s az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.  Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. Egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

 

A casco-t illetően a kevesebb, mint húsz százaléknyi szerződés sem jelent ennyi teljes körű biztosítást, ugyanis sok az úgynevezett rész-casco, amely csak bizonyos típusú biztosítási eseményekre, például kizárólag totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően új, illetve fiatalabb autókra kötnek biztosítást az autótulajdonosok, annak ellenére, hogy a casco biztosítások idősebb autókra is köthetőek.