Az elmúlt évtized rekordösszegű biztosítói kárrendezésével zárul az idei viharszezon: a társaságok közel másfélszer annyit fizettek ki, mint 2021-ben, az eddigi csúcstartó évben, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

 

Az idei május 1 – augusztus vége közötti viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján, közel száztízezer bejelentésre több mint tizenhárom milliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a társaságoknak (ez akkor mintegy harminc milliárd forintot jelentett), az elmúlt tíz évben a 2021-es 9.1 milliárdos kifizetés volt a legmagasabb összeg. 2017-19 között pedig három év kárkifizetései együtt tettek ki mintegy 13,5 milliárd forintot. (Ez alatt a tizennégy év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek összesített száma egyébként meghaladja az 1,6 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 122 milliárd forintot. Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

 

A legtöbb bejelentés a június 23-i, valamint az augusztus 4-5-i viharokhoz köthető, de a szélsőségessé váló időjárásra utal, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is a hagyományos viharszezonon kívüli, január végi időjárás hasonló nagyságrendű károkkal társult, mint ezek a nyári napok. A bejelentések zöme Budapest mellett tíz vármegyéhez társítható (Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves) valamint a következő településekhez: Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse, Kiskőrös. A legjellemzőbb kártípusok pedig: vihar, tetőbeázás, felhőszakadás-károk, jégverés, cserép, redőny, tető rongálódás, elektronikus eszközös sérülése, viharos szél okozta rongálódások.

 

Az elmúlt évhez hasonlóan idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és azok másodlagos, indukciós hatásai okozta kár.  Ezek külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a mintegy huszonegyezer kárigény nagyságrendileg megfelel a tavalyinak, a kifizetett vagy tartalékolt összegek tekintetében (kb. három milliárd forint) viszont mintegy hatszáz millió forinttal meghaladja azt. Különösen szembetűnő, hogy a három milliárdból 2,7-et tesznek ki a másodlagos hatás okozta károk. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) Ez egymilliárd forinttal haladja meg a tavalyi, hasonló jogcímen történt kifizetéseket. A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a korábbi évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káreseménynél pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

 

A szövetség most megjelent, idei évkönyvéből (https://mabisz.hu/evkonyvek/) kitűnik, hogy a lakossági vagyonbiztosítások – melyek jelentős hányadát a lakásbiztosítások teszik ki – növekedése 2022-ben 10% volt díjban, kismértékű állományvolumen változás mellett. A hazai lakásbiztosítási telítettség a nemzetközileg is jónak tekinthető 73-74% körül mozog. Az állománydíjak 10%-os emelkedése nem tudta követni a lakásbiztosítási területet érintő kb. 20%-os inflációt (a 14,5%-os fogyasztói árindex és a kb. 25%-os lakásépítési árindex kb. középértéke). Bár a 2022-es év mentes volt a rendkívüli káreseményektől, katasztrófakároktól, és a károk száma csak minimálisan, 2%-kal emelkedett 2021-hez képest, de a növekvő lakásépítési-, javítási költségek miatt a kárkifizetések értéke 16%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A kisebb mértékben növekvő díj és jobban emelkedő kárkifizetések kb. 2%-kal meg is emelték az ágazat kárhányadát az előző évhez képest. Az idei adatok alapján ennek a trendnek a folytatása várható.

Forrás: MABISZ