A múlt héten változások történtek a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” listáján. Az utasbiztosítással foglalkozó társaságok igyekeznek összhangba hozni szerződéses feltételeiket az aktuális helyzettel.

Az elmúlt héten a Külgazdasági és Külügyminisztérium a nem javasolt térségek közül – ahol azt megelőzően a világ valamennyi országa szerepelt – 42 országot átsorolt a fokozottan veszélyes kategóriába. Ugyanakkor ezen országok esetében is csak azokra vonatkozik ez a megjelölés, akik a jogszabály szerint is megtehetik a kiutazást (például bírósági ügyintézés, halaszthatatlan üzleti tevékenység vagy családi esemény, fuvarozói tevékenység, tanulmány folytatása stb. miatt utaznak külföldre), az „egyéb” céllal útnak indulókra továbbra is a nem javasolt kategória vonatkozik.

Az utasbiztosítások szempontjából ez azért fontos, mert alapesetben amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely a beutazás napján – COVID-19 fenyegetettség miatt – szerepel a minisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigényekre. Amennyiben pedig nem koronavírussal, hanem egyéb biztosítási eseménnyel kapcsolatban merül fel kárigénye az utasnak (pl.: baleseti sérülés, poggyászkár, stb.), egyes biztosítók vállalják a szolgáltatást, mások viszont nem.

A társaságok igyekeznek szerződéses feltételeiket összhangba hozni az új helyzettel, ezt a feladatot azonban mindenki saját hatáskörben kezeli. Így előfordulhat, hogy az Európai Unió országaiba történő utazásokra a MABISZ egyes tagjai akár a COVID 19-re is vállalják az utasbiztosítási fedezetet, függetlenül az I. kategóriába sorolás tényétől. A biztosítók azonban – saját üzletpolitikájuknak valamint a piacot jellemző versenyhelyzetnek megfelelően – eltérő szolgáltatásokat nyújthatnak, és eltérő biztosítási összegeket (szolgáltatási limitet) alkalmazhatnak, így mindig érdemes az esetleges utazás előtt több biztosító ajánlatát összehasonlítani, vagy szakértőhöz fordulni. Amennyiben céges kiküldetésről, üzleti útról van szó, akkor a biztosított a munkáltatójánál érdeklődjön arról, hogy a munkáltató vállalati utasbiztosítása miként rendelkezik erről a kérdésről, mivel egyes vállalati utasbiztosítások az egyéni utasbiztosításoktól eltérően rendelkezhetnek a területi hatály kérdésében. Amennyiben pedig bankkártyához tartozó utasbiztosítással utazik külföldre, úgy hasonlóan javasoljuk, hogy tájékozódjon bankjánál a területi hatályról és a járványra vonatkozó szolgáltatásokról még az utazás előtt.

Az utasbiztosítási piac 2019-ben közel 18 mrd forint díjbevétellel és 1,25 millió szerződéssel zárt, 21%-os díjbevétel emelkedéssel az előző évhez képest. A Covid-19 járvány – remélhetőleg csak átmenetileg – megtörte az elmúlt évek pozitív trendjét, mivel az egyik legérintettebb szektor kétségkívül az utazási és idegenforgalmi piac. Az utasbiztosítások idei második negyedéves díjbevétele az egy évvel korábbi 3,5 milliárd forintról 756 millió forintra olvadt. Az elmúlt 15 évben megduplázódott a biztosítók összesített utasbiztosítási díjelőírása és nőtt a terméket kínáló biztosítók száma is. Mostanra 9 MABISZ tagbiztosító műveli ezt az üzletágat, de amennyiben a teljes piacot nézzük, akkor 14 társaság verseng az ügyfelekért. A biztosítók rugalmasan igazodnak a kihívásokhoz a fedezet bővítésével, mindazonáltal az utasbiztosítások piaca szükségszerűen együtt mozog a globális turizmus alakulásával.

Újabb funkciókkal bővült az E-kárbejelentő, amely a járványügyi intézkedések közepette egyre népszerűbb, a távolságtartást segítő alkalmazássá növi ki magát.

Az új fejlesztéseknek köszönhetően tovább bővültek az E-kárbejelentő szolgáltatásai. (Az applikáció a MABISZ által 2019 elején elindított, a három legnagyobb alkalmazás boltból – Play áruház, Apple Store, Huawei AppGalery – is ingyenesen letölthető autós kényelmi szolgáltatás, amely a közúti baleseteknél akár a helyszíni bejelentést is lehetővé teszi. A https://ekar.hu/ oldalon pedig oktató videót és egyéb hasznos információkat is találunk az alkalmazás használatáról.)

Mostantól az E-kárbejelentőn a címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) Bővült a beküldhető képek száma, továbbá a baleset résztvevői grafikusan és szövegesen is kiválaszthatják a járművek sérült elemeit, és megadhatják a sérülések jellegét. Pontosabban rögzíthetik a baleset körülményeit a bővített baleseti szituációs lista használatával. Ezek a fejlesztések tovább gyorsítják a károsultak és a biztosítók egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb együttműködését , valamint az akár kontaktmentes, biztonságos, digitális kárbejelentést.

A fejlesztések alapvető célja, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók. Ezáltal a kárrendezés és a kifizetés ideje csökken. Az alkalmazás gyorsabb kitöltését segíti a biztosítók által ügyfeleiknek kiküldött, közel 1 millió QR kód is, melyek segítségével könnyen beolvashatóak a jármű biztosítási adatai.

A 2019. januári megjelenés óta az alkalmazás már eddig is több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással. Értesíteni tudja a tulajdonost vagy üzembentartót a balesetről (pl. ha az autót más vezette), meg lehet adni a becsült kárértéket. Beépült egy CASCO-kárbejelentési funkció is.

Az eltelt hónapokban a  COVID19 vírussal járó érintésmentes kapcsolattartás kényszere is elősegítette, hogy a balesetben résztvevők egyre nagyobb része a „kék-sárga” nyomtatvány helyett ezt a – minden biztosító által elfogadott és támogatott – új digitalizált kárbejelentési csatornát használja. A kárbejelentések számát összehasonlítva, idén a tavalyi év hasonló időszakához képest az első három hónapban10 százalékkal, a járványügyi korlátozások bevezetését követően 20 százalékkal, augusztus hónapban 30 százalékkal növekedett az E-kárbejelentő használata. Az alkalmazást a megjelenése óta több, mint 300 ezren töltötték le, idén pedig már közel 5000 (indulása óta tizenkétezer) kárbejelentés érkezett az E-kárbejelentőn keresztül a biztosító társaságokhoz.

A használattal kapcsolatos visszajelzéseket a fejlesztők folyamatosan feldolgozzák, és beépítik az E-kárbejelentő rendszerébe. Mindezek az apró lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt. A felhasználók jelentős része nagy megelégedettséggel használta az alkalmazást, és 82 százalékuk ajánlaná a barátainak is.

A biztosítók a koronavírus járványt követően is válságállónak bizonyultak csakúgy, mint 2008-at követően. Az új értékesítések a második negyedévben is jól alakultak, köszönhetően az online értékesítésre történő sikeres átállásnak. Ezzel együtt is idén csak legfeljebb stagnálásra számít a szektor – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke, a szervezet pénteki sajtótájékoztóján.

A Magyar Biztosítók Évkönyve számaiból is kiderül, hogy tavaly rekord évet zártak a hazai biztosítók. A napokban jelent meg az MNB második negyedéves statisztikai sora, ami igazolja, hogy a biztosítók megint csak válságállónak bizonyultak, csakúgy mint a 2008-as válságot követően. A rendszeres díjú biztosításoknál nem történt tömeges felmondás az ügyfelek részéről, és az új értékesítések is jól alakultak, köszönhetően annak, hogy a biztosítók sikeresen átálltak az online, illetve hibrid értékesítésre – mondta Pandurics Anett.

Az utasbiztosítási piac nem meglepő módon összeomlott, ami a hagyományosnak erősnek számító harmadik negyedévben is várhatóan így lesz. Az egészség- és betegségbiztosításoknál tapasztalható második negyedéves visszaesés nagyrészt az utasbiztosítás visszaesésével magyarázható. Ebből komolyabb következtetést azonban nem érdemes levonni, hiszen néhány hónap meglehetősen rövid időszak biztosítási szempontból.

Az idei év viharos év volt, ami a kárkifizetéseken is látszik. A második negyedéves kötelező kárstatisztikák Pandurics Anett szerint kicsit megtévesztőek. Az első hullámnál a kárgyakoriság ugyan lecsökkent, azonban az elmúlt hónapokban jelentős romlás következett be. Ennek hatása csak késéssel fog megjelenni a kárstatisztikákban.

A korábbi rekord számok egy időre biztosan eltűnnek, jó esetben stagnálással zárhatják az idei évet a biztosítók. Ami a járvány termékekre gyakorolt hatását illeti, az elsősoban a kiegészítő biztosításokban és fedezetmódosításokban érhető tetten. Egyes utasbiztosítóknál megjelent már a karanténbiztosítás is, a változó helyzetre tehát meglehetősen dinamikusan reagáltak a biztosítók.

Biztonság Hete: idén online

A Biztonság Hete idén a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva az online térben kerül megrendezésre szeptember 14-19 között. Az esemény a rendőrség számára is nagyon fontos, hiszen egyszerűbb a baleseteket megelőzni, mint a következményeivel foglalkozni – mondta Oberling József rendőrezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője.

Magyarországon évente körülbelül 600 ember hal meg közlekedési balesetben és több ezren sérülnek meg. A közlekedés okozta nemzetgazdasági károk évente 600 milliárd forintra rúgnak, amibe a meghalt és megsérült emberek által el nem végzett munka is beletartozik. Ebből is látszik, hogy érdemes közlkedésbiztonságra költeni.

Hazánkban az elmúlt tíz évben soha nem volt olyan jó a közlekedésbiztonság helyzet, mint idén, amit a karantén okozta forgalomcsökkenés is magyaráz, ugyanakkor július-augusztus hónapokban is folytatódott a tendencia. Augusztus hónap végéig 262 halálos baleset történt, ami a tavalyi év azonos időszakában még 358 volt.

Az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő baleset-megelőzései és biztosítási témahét hivatalos dátuma szeptember 14-19., központi témája az ittas vezetés, illetve ennek elkerülése – mondta Farkas Ramón, a MABISZ ágazatvezetője.

A rendezvény célja, hogy egy hétre ráirányítsa a figyelmet a széles értelemben vett biztonságra, segítse a közlekedésbiztonsági célok elérését. Országosan 27 szervezet vesz részt a programokban. A rendezvényen résztvevő diákok száma évről évére nő, a videómegtekintések száma is meghaladta a 700 ezret.

Idén az esemény alatt jelenik meg a MABISZ képregény sorozatának 7. része, ami szintén az ittasvezetés témáját járja körbe, emellett egy online játékkal is igyekszik ráirányítani a fiatalok figyelmét a szövetség a biztonság, illetve kockázatok témájára. (A képregények és a Biztonság Hetéhez kapcsolódó Biztonság kerék játék – Forgasd ki a jövőd! játék a https://mabisz.hu/oktatasi-segedletek/ oldalon érhetők el.)

Biztosítás és adózás

Hiánypótló könyv jelent meg a biztosításokkal kapcsolatos adózási kérdésekről. József-Polonyi Gábor adószakértő Biztosítás és adózás című könyvének minden biztosításpiaci szakember polcán ott a helye. A könyv a biztosításokkal kapcsolatos társadalmi viszonyokat ragadja meg, és a biztosítási ügyletek adóügyi következtményeit mutatja be. „Ha azokat a társadalmi viszonyokat nem értjük, amit adóztatni szeretnék, akkor nem születhet hatékony adórendszer” – véli József-Polonyi Gábor, aki szerint könyve hasznos lehet a törvényhozóknak, de az üzletkötőnek, biztosítási szakértőknek, az ügyfeleknek, a hatóságoknak, a tanácsadó cégeknek is.

Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1 – augusztus 31 közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit idén fognak előreláthatólag, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

A múlt évinél kevesebb lakossági bejelentés nyomán az akkorinál több mint másfélszer nagyobb összeget fizettek már ki vagy fizethetnek még valószínűsíthetően ki a biztosítók az idén május elseje és augusztus 31 közötti viharkárokra. A társaságokhoz ebben a periódusban közel nyolcvanötezer (tavaly kilencvenhatezer) bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. A 2019-es évben a négy hónap alatt ezek nyomán a lakásbiztosítási szerződésekre 4,1 milliárdot fizettek ki a biztosítók, idén előreláthatólag 6,6 milliárdot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások, valamint a hét eleji károk sem.)

A tavalyihoz képest jelentősen nagyobb összeg ugyanakkor hosszabb távon nem számít kirívónak. A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, majd csendesebb évek következtek: utoljára 2015-ben „került többe” a társaságoknak a viharszezon, mint az idei. 2010-től kezdődően összesen egyébként az egymillió háromszázezret meghaladó lakossági bejelentésre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Idén a legtöbb bejelentés a június 12-14-i, július 24-25-i, augusztus 17-18-i viharokat követően érkezett, de felzárkózott hozzájuk a február 4-5-i, „szezonon kívüli” vihar is. A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.  

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti: 2019 végén a 34 milliárd forintot is meghaladta a számla. Idén az első nyolc hónap összesen húszezer bejelentése nyomán 2,1 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok.

Ebből közel kétmilliárd forintot tesznek ki  a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, s az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.