Már kalkulálhatók az év végi évfordulós kgfb-szerződések díjai a MABISZ Díjnavigátoron, és a mabisz.hu-n tanulmányozhatóak az új fedezetlenségi díjak is, amelyeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleménye.

 

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően e hét elejéig kellett megkapniuk az érintett ügyfeleknek biztosító társaságaiktól a jövő év január elsejétől alkalmazandó díjtarifáikat. (A mostani kampány a több mint 5,3 milliós közúti gépjármű-állományból még mindig az 1,2 milliót meghaladó gépjárművet, köztük 726 ezernél is több személygépkocsit érint.)

 

A 13 piaci szereplő közül 10 biztosító új díjat alkalmaz a jövő év elejétől, miközben továbbra is sok, közel százféle kedvezményt hirdettek meg. A kedvezményrendszerekben kisebb változtatások fellelhetők, így például van olyan társaság, díjtarifa-kedvezményt ad a tömegközlekedési bérlettel rendelkezőknek, a bejelentett kilométer-óra állás alapján vagy akár az évszaknak megfelelő gumit használóknak. A biztosítók többségénél továbbra is díjkedvezményt kapnak a családosok, a kiskorú gyermeket nevelők. Kedvezményt biztosít az e-kommunikáció választása, ha a gépjármű-tulajdonos a korábbi, papír alapú kapcsolattartás helyett az e-mailen, Interneten keresztüli kommunikációt részesíti előnyben. Több biztosítónál kedvezményben részesülnek azok, akik a csekkes díjfizetés helyett a banki átutalás vagy csoportos beszedés lehetőségével kívánnak élni. Kedvezményes díjat kaphatnak az éves díjfizetést választó gépjármű-tulajdonosok is azokkal szemben, akik a negyedéves vagy havi díjfizetés lehetőségét részesítik előnyben. Továbbra is fellehető a díjkedvezmények körében a nyugdíjas-kedvezmény, a közszolgálati dolgozók, illetve az egyházi alkalmazottak kedvezménye. A partnerkedvezményeket széles körben alkalmazzák a társaságok azok számára, akik valamely meghatározott szervezet tagjai, illetve pénzintézet ügyfelei, vagy azok számára, akik más típusú biztosítással is rendelkeznek az adott cégnél. Széles körben alkalmazzák az úgynevezett együttkötési kedvezményt is, amelyhez akkor juthatunk hozzá, ha valamilyen más biztosítást is kötünk a kgfb-szerződéssel egy időben egyazon biztosítónál.

 

Azoknak a járműtulajdonosoknak, illetve üzembentartóknak, akik úgy döntenek, hogy biztosításukat valamely más társasághoz szeretnék átvinni, legkésőbb december 1-jén éjfélig el kell juttatniuk írásbeli felmondásukat a biztosítójukhoz. Ezt követően december 31-éig még egy hónap áll rendelkezésükre arra, hogy a jövő évre vonatkozó szerződésüket megkössék.

 

Amennyiben valaki biztosítóváltásban gondolkodik, érdemes felkeresnie a szövetség honlapján (mabisz.hu) megtalálható MABISZ Díjnavigátort. A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják, illetve hogy az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

 

Miközben a kgfb-szerződéssel rendelkező érintettek a Díjnavigátort böngészhetik a mabisz.hu-n, addig azoknak, akik nem rendelkeznek a kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, a csütörtökön közzétett, 2020-ra érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot érdemes tanulmányozniuk. E szerint személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – 510-1140 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – napi 820-4780 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 3900 forintot is elérheti naponta.

 

A jogalkotó ezzel a jogi eszközzel is azt kívánja elérni, hogy minden gépjármű rendelkezzen kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Emellett a jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők. Ezért a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül időben vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.

 

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.

 

A szeptember végi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer gépjármű (kb. 1,7 százalék) nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

 

Azon károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak, a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási számláról végzik. Felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a kárbejelentést a MABISZ felé kell megtenni, a kárrendezést pedig a káriratok alapján a MABISZ vagy az időközben azonosított felelősségbiztosító folytatja le, a szövetség pedig az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Tavaly a MABISZ Ügyfélszolgálatához 818, idén eddig 562 biztosítással nem rendelkező károkozó ügyében érkezett megkeresés.

 

A biztosítók idén is legkésőbb november 1. éjfélig közzéteszik az év végi évfordulós szerződésekre vonatkozó kgfb díjaikat. Nemzetközi összehasonlításban a hazai tarifák az elmúlt években tapasztalt emelkedés ellenére is a legolcsóbbak közé tartoznak Európában – állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződéseknél már nem a naptári év kezdete, hanem a gépjármű megvásárlásának napja számít évfordulónak. Ahogy cserélődik a gépjárműállomány, csökken azon járművek száma, amelyek január 1-i évfordulós szerződéssel rendelkeznek. Ez napjainkban már csak a forgalomban lévő járművek 22,89 százalékára igaz. A mostani kampány ezzel együtt is az 5 313 207 közúti gépjármű-állományból még mindig több mint 1 216 013 gépjárművet, köztük több mint 726 143 személygépkocsit érint.

 

Az érdekelt ügyfelek szombattól tudják majd összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által ajánlott díjjal, amelyről az értesítést 50 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően, november 11-ig kell megkapniuk a biztosítójuktól. A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd mielőbb, legkésőbb január 1-jéig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. A tavalyi kampány során az érintettek közül 135 692 gépjármű tulajdonosnak szűnt meg a szerződése különböző okok miatt (szemben a megelőző évi százhatvanezerrel), s a társaságok az újonnan forgalomba helyezett gépjárművekkel együtt 136 ezer szerződést kötöttek meg január elsejével. Az ügyfelek között hatvannyolcezer volt a személyautóval rendelkező magánszemély. (A korábbi évben még százezren voltak).

 

Annak, hogy az év végén egyre kevesebben váltanak biztosítót, egyik oka lehet az autójuk öregebb életkora, valamint az ebben a körben jellemzően magas bónusz fokozat (mintegy háromnegyedük B10 besorolású). Éves átlagdíjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, így a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.

 

Ezt figyelembe véve is célszerű jóval a biztosítás megkötése előtt tájékozódni az ideális ajánlat kiválasztásához. A társaságok jellemzően nagyon sok, (tavaly például közel 100-féle) kedvezmény lehetőségét vonultatják fel a díjak kialakításánál. Ezek mindegyike szerepel majd november közepétől a mabisz.hu oldalon található Díjnavigátoron, amelyen valamennyi piaci szereplő aktuális ajánlatai üzleti érdektől mentesen hasonlíthatóak össze.

 

A díjakat a gépjármű-biztosításban érintett 13 társaság a saját üzleti stratégiájával összhangban kalkulálja ki, kárhányaduk (díjbefizetések és kárkifizetések aránya) valamint a piaci tendenciák – mint például a folyamatosan növekvő forgalomból következő baleseti statisztikák, a szervízdíjak és autó alkatrészárak alakulása – figyelembe vételével. Tavaly egyébként az egy kárra jutó kárfelhasználás több mint 12 százalékkal nőtt, megközelítve az 560 ezer forintot.

 

Az Insurance Europe, a biztosítók nemzetközi szervezete által a közelmúltban közzétett statisztika szerint a magyar kgfb díjak az elmúlt évek növekedése ellenére is még mindig a legolcsóbbak közé tartoznak Európában, csak Romániában és Litvániában maradnak alatta. Az európai éves átlagdíj 230 euró környékén van.

 

Elektromos gördeszkák, e-rollerek, villanyrollerek (segway), elektromos egykerekűek (airwheel), siklódeszkák (hoverboard) – számtalan új közlekedési eszköz jelent meg az elmúlt években az utakon, melyek nem csak infrastrukturális, de biztonsági és szabályozási kihívásokat is támasztanak. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Biztonság Hete programsorozat közlekedésbiztonsági része, beharangozó videója erre is megpróbálja felhívni a figyelmet – írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Mivel világszerte egyre több ember él városokban, a közlekedési dugók, a légszennyezés, a parkolóhiány egyre nagyobb problémát jelent az ott élőknek. Részben erre kínál megoldást a mikromobilitás innovációja, vagyis az autó-, robogó-, roller és kerékpármegosztáson alapuló közlekedés, ami hazánkban főként Budapesten, de egyre több vidéki városunkban is növekvő szerephez jut.

 

A mikromobilitás számtalan előnye mellett – mint például az egyszerű használat, gyors közlekedés, – szabályozási és infrastrukturális kihívásokat is támaszt. Ide tartoznak a biztonsági aggályok, a meglévő kerékpáros és gyalogos infrastruktúra növekvő terhelése, de a közlekedési és parkolási konfliktusok is. Ezzel összefüggésben egy kapcsolódó trend, hogy egyre gyorsabban terjed a különféle közösségi (shared) közlekedési formák használata is. Budapesten számtalan bicikli-, roller-, robogó-, autómegosztó szolgáltató működik, több ezer regisztrált felhasználóval. A robogók, autók esetében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások megléte nem kérdés, casco-t azonban nem mindegyik szolgáltató köt a járműveire. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy baleset vagy más esemény bekövetkezésekor a járműben keletkezett kárt a használó károkozó köteles megtéríteni. Regisztráció, illetve használat előtt éppen ezért érdemes alaposan átolvasni a szerződési feltételeket – hívja fel a figyelmet a MABISZ. ”

 

Előfordulhatnak olyan balesetek is, ahol figyelmetlen gyalogos miatt sérül meg az eszköz használója vagy maga a jármű. Amennyiben a kárt okozó gyalogos rendelkezik olyan lakásbiztosítással, ami tartalmaz általános felelősségbiztosítást, úgy a biztosító megtéríti a harmadik félnek okozott személysérüléses és anyagi károkat. Fordított esetekre is elmondható, hogy a lakásbiztosításhoz kapcsolódó – vagy mellé köthető – általános felelősségbiztosítás a balesetet okozó közlekedési eszköz használójának is segítségére lehet, hiszen kiterjedhet a járműnek nem minősülő közlekedési eszközzel történő károkozásra is. Ilyen biztosítás hiányában a károsult közvetlenül a károkozótól követelheti a kár megfizetését.

 

Nem árt gondolni arra sem, hogy a fejlett országokban – így nálunk is – még csak formálódik a szabályozás az újabbnál újabb közlekedési eszközökre. Az egységes szabályozás azonban gyorsan napirendre kerülhet, akár biztosítási szempontból is: Németországban például idén májusban frissítették a szövetségi szintű szabályokat, hogy az elektromos rollerek használatát is lefedjék. Ebben nem csak a maximális sebességet, a maximális teljesítményt, a kijelölt közlekedési felületet és a kötelező felszereléseket határozták meg, de a kötelező biztosítás hatálya alá is bevonták őket.

 

Hazánkban – ismét csak sok más országhoz hasonlóan – a KRESZ alapján gyalogosnak kell tekinti az úton görkorcsolyával, gördeszkával, rollerrel közlekedőket. Az elektromos roller használói szintén gyalogosnak minősülnek, így a közúti közlekedésben a gyalogosok számára előírt szabályok vonatkoznak rájuk is. A rollerezők többsége így jobb híján a járdát, illetve a kerékpársávokat használja, ahol sebességük miatt gyakran újabb konfliktusforrást jelentenek. Az elektromos rollerek ugyanis halkan és gyorsan – akár 20-25 km/h-val – közlekednek, ami kockázatos helyzeteket idéz elő. (A KRESZ szerint alapesetben a járdán tilos kerékpározni, illetve legfeljebb azokon a helyeken, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan. Ám ott is csak a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel.) A balesetveszély nemcsak a gyalogosokat, hanem a rollerek vezetőit is fenyegeti, hiszen bukósisakot és más védőfelszerelést sem kötelező viselniük. Ráadásul előfordul, hogy ittasan használják a rollereket, ami tovább növeli a veszélyt. Nem véletlen, hogy számos más nagyvároshoz hasonlóan Budapesten az V. kerületben és a várban önkormányzati rendelettel már kitiltották őket a járdákról.

 

Akárhogy is, a közlekedési kultúra fejlesztése, csiszolása igen fontos közös törekvés kell, hogy legyen, mivel látható, tapasztalható módon minden típusú jármű vezetője esetében vannak hiányosságok, sőt, durva szabálytalanságok is. Ismert, hogy a közlekedési balesetek leggyakoribb okai is itt keresendőek: gyorshajtás, elsőbbségi szabályok be nem tartása.

 

Mindezekre a témákra is fel kívánja hívni a figyelmet az idei Biztonság Hete rendezvénysorozat (You Tube filmek: https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A). Az országos tematikus hetet, amelynek fő témája és célkitűzése a balesetek megelőzése, szeptember 23-28 között tartják meg országosan. Az idei Biztonság Hetén az előzetes várakozások szerint már 25-30 ezer iskoláskorú érdeklődőre lehet számítani.

 

Az egyre bonyolultabb európai szabályozó rendszer versenyhátrányt jelent a magyarországi biztosítóknak is, ezért szisztematikusan dolgozni kell azon, hogy az uniónak legyen egy deregulációs iránya is – nyilatkozta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a Biztosítás és Kockázat folyóirat szeptemberi számában.

 

Ha egy amerikai vagy kínai szereplő be akarna jönni erre a piacra, vajon versenyképesek tudnánk-e lenni? – veti fel a dilemmát a részletes interjúban Pandurics Anett, kiemelve, hogy a biztosítási szakma működését befolyásoló jogszabályi környezet ma már jelentős részében Brüsszelben formálódik. Az elmúlt évtizedben kitört válság után sokan úgy érezték, hogy az alulszabályozottság hozzájárult a válság természetéhez és nagyságához, vagyis be kell avatkozni. „Ilyenkor mindig megvan a veszélye annak, hogy megkésve, túlreagálják a helyzetet. Szerintem néhány esetben ez történt uniós szinten is.” A bürokrácianövekedést és sok esetben túlbonyolítást azonban nem igazolják a szakmai visszamérések, amelyekből az derül ki, hogy az ügyfelek nem feltétlenül érzik magukat jobban informáltnak vagy nagyobb biztonságban az újonnan bevezetett szabályozók hatására. Közben viszont az a jogos elvárásuk, hogy a társaságok egyre költséghatékonyabban nyújtsák nekik a szolgáltatásokat, e tekintetben a túlszabályozottság plusz terhei nehezítik a megfelelést.

 

A közeljövőt illetően az elnök nem gondolja, hogy ez a kerék meg fog állni, „nem ilyen a bürokratikus szervezetek logikája”. A szabályozó rendszer tovább bonyolítása viszont versenyhátrányt okoz az európai szereplőknek, ezért azt szorgalmazza, hogy kerüljön napirendre európai szinten a deregulációs lehetősége is, „különben egy idő után az ügyféligények össze fognak ütközni a szabályozói elvárásokkal. Sőt, már most is gyakran összeütköznek.” Véleménye szerint a hazai biztosítási szakmának nagyon komoly szerepet kell és lehet vállalni abban, „hogy az Európai Unióban ne csak újabb és újabb szabályok szülessenek, és újabb és újabb aláírásokat követeljenek meg, de legyen egy deregulációs irány is. Ehhez sok munka kell és erős lobbi európai szinten.”

 

A szabályozói környezet komplexitásának jelentős növekedése pedig a fix költségek folyamatos növekedéséhez vezet, és ez a tendencia tartósnak ígérkezik. A MABISZ elnöke szerint ez azzal jár, hogy a kis biztosítóknak, különösen, ha csak a nemzeti piacon vannak jelen, egyre nehezebb dolguk lesz. Elsősorban őket érintheti majd a további konszolidáció, a maradók közötti átrendeződés pedig továbbra is a közepes szereplők javára történik. Pandurics Anett kitér arra is, hogy a magyar biztosítási szektor ugyan sokszereplős és versenyző piac, de profitabilitás szempontjából sokkal jobban koncentrált, mint bevételi szempontból. A tőkeerősebb, ilyen szempontból stabilabb üzleti modellel rendelkező társaságok jobban ki tudják használni a konjunktúrát, és ez látszik a profitabilitási számokon is. „Ezzel lehet indokolni, hogy az MNB miért tűzte ki azt a célt, hogy a versenyt fokozza, mert az érvelése szerint ezáltal a profitabilitási mutatókat kiegyenlítené. De azért a szektoron belüli profitabilitási különbségeknek nagyon sok objektív oka is van, ami a struktúrából, historikus, múltbeli adatokból, útfüggőségből, tulajdonosi szándékból, a választott stratégiából, a menedzsment talpraesettségéből és csomó egyéb tényezőből áll össze.” A verseny intenzitása csak egy, bár fontos tényező ebben a halmazban. „A nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a szektoron belüli profitabilitási különbségek nagyobbak, mint a szektorok közöttiek. Éppen ezért szektoron belüli kisimulás ritkán fordul elő a sokszereplős iparágakban.”

 

A jövőt illetően a MABISZ elnöke arra számít, hogy például a felelősségbiztosítások területén, ahol viszonylag alacsony a penetráció, és óriási a fejlődési potenciál, van tér a növekedésre. Ilyen terület a vagyonbiztosításoké is, nemcsak a gazdaság gyarapodásának, hanem az új típusú kockázatoknak és lehetőségeknek – mint a kiberbiztosítás, vagy a smart home terjedése – köszönhetően is. „Továbbá ott van az egészségbiztosítás, ahol részben a mindenkori kormányzat által választott működési modell függvénye, hogy mekkora tér nyílik a kiegészítő egészségbiztosítások számára”, de a nyugdíjbiztosítások, vagy a kockázati életbiztosítások sem merítették még ki a növekedési lehetőségeiket. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac – nehéz évek után – jelenleg minden szempontból egészségesnek tűnik, a jövőjére viszont ellentétes erők hatnak. A munkaerő piaci helyzetnek a begyűrűző hatása, ami a szerviz óradíjakban jelentkezik, továbbá az alkatrészdíjak, az egyre drágább gépkocsik, általában a gépkocsi árak bekerülési összegei vagy a változó bírósági gyakorlat felhajtó erővel bírnak a díjszintre. Közben a beépített biztonsági technológiák fejlődése – a kárgyakorisági mutatókon keresztül – negatív irányba befolyásolja azt. Nagy kérdés az önvezető autók jövője és annak felforgató hatása a jelenlegi üzleti modellre is. „Hogy hosszú távon melyik milyen hatást fog kifejteni, azt aligha lehet ma megjósolni. Mindenesetre azt hiszem, hogy az elmúlt hat év dinamikája aligha tartható, a jövőben alacsonyabb növekedésre számítok”.

 

A szeptemberi Biztosítás és Kockázat egyebek mellett foglalkozik a halandósági mutatók javulásában mutatkozó lassulás nemzetközi tendenciájával, a kiberkockázat biztosíthatóságával, a környezeti felelősségi károk biztosítási kérdéseivel. A folyóirat a https://mabisz.hu/biztositas-es-kockazat/ linken olvasható.

 

Az idei, harmadik alkalommal megrendezett Biztonság Hete országos programjait szeptember 23-28 között többen keresték fel, mint az előző kettőt összesen. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezdeményezéseként, az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal közösen létrehozott rendezvénysorozatról készült filmeket pedig máris több mint 1,1 millióan nézték meg a You Tube-on.

 

Az első évben még csak Budapesten és Pest megyében megrendezett témahét második alkalommal vált országos rendezvénysorozattá. Idén szeptember 23-28 között a másfél tucat helyszínen a szervezők becslése alapján több mint huszonötezren vettek részt, alapvetően a leginkább megcélzott korosztály, az általános iskolások. A programhét távlati célja, hogy a balesetmegelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód fokozatosan beépüljön az oktatásba, és szeptemberben egy hét a közoktatási intézményekben a biztonságtudatosság elmélyítéséről is szóljon. Az elmúlt három év rendezvényeiről készül filmeket a hétfői napig több mint 1,1 millióan tekintették meg a You Tube-on (https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A/about). Az idei programok nézőinek a száma pedig már meghaladja a félmilliót. A Biztonság Hete üzeneteiről, rendezvényeiről és a hozzá kapcsolódó eseményekről az országos és a helyi, elektronikus, online és offline médiában több mint száz alkalommal számoltak be. (A MABISZ a tematikus hét Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szervezett megnyitásához időzítette az e-kárbejelentő legújabb, külföldi-, biztosítatlan-, teherautó- vagy munkagép és annak vontatmányával okozott károk bejelentésére, valamint CASCO-s kárrendezés megkezdésére is alkalmas verziójának elindítását. A szövetség az általános iskolai tanároknak meghirdetett, a biztonság témaköréhez kapcsolódó óravázlat-pályázata díjátadóját is ezen a napon tartotta.)

 

A Biztonság Hetén az egyes budapesti és megyei helyszíneken az általános iskolás gyerekek és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló-segítő és a közlekedési balesetek esetén érintett szakmai szervezetek képviselőivel találkozhattak. Idén már több mint kéttucat szervezet csatlakozott a témahéthez és képviseltette magát a különböző helyszíneken – a rendőrség és katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók mellett például az élelmiszer, illetve a vízbiztonsággal, közlekedésszervezéssel foglalkozó hatóságok, intézmények, de piaci szereplők is. A látványos bemutatók mellett biztosítási szakemberek hívták fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A biztonságot a lehető legszélesebb értelemben tekintve a Biztonság Hetén szó volt élelmiszerbiztonságról, biztonságos hulladékkezelésről, erdőtüzek megelőzéséről, az árvizek elleni védekezésről, a vagyonbiztonságról, és a munkahelyi balesetek megelőzéséről is. A szombati záróeseménynek idén is Újbuda önkormányzata adott otthont a Bikás parkban, ahol a több ezer látogatót a kiállítók mellett színvonalas programok (pl Hegedűs László sokszoros triálos magyar bajnok showműsora) szórakoztatták.

 

A tematikus hét időzítése igazodik ahhoz, hogy szeptember második felére esik a gyermekek világnapja, a biztosítás világnapja és az EDWARD nap. Utóbbit a közúti rendőrség nemzetközi szervezete (TISPOL) kezdeményezte, s a figyelemfelhíváson túl az a célja, hogy legalább ezen – az Európa-szerte minden országban megrendezett – napon senki ne veszítse életét Európa útjain. Ebben az évben az EDWARD nap szeptember 26-ra esett.

 

 

A mai nappal – a felhasználók és a biztosítók visszajelzései alapján – elindul a továbbfejlesztett E-kárbejelentő alkalmazás új verziója. „Ez az egész magyarországi biztosítási szektor egy újabb fontos mérföldköve.” – jelentette be a Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára a Biztonság Hete eseménysorozat nyitórendezvényén. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mától külföldi-, biztosítatlan-, teherautó- vagy munkagép és annak vontatmányával okozott károkat is be lehet jelenteni az applikációval, valamint el tudjuk indítani a kárrendezést CASCO-ra is.

 

Az E-kárbejelentő applikáció a https://ekar.hu/ oldalról és az alkalmazás boltokból (Play áruház, Apple Store) ingyenesen letölthető autós kényelmi szolgáltatás. A 2019. januári megjelenés óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül, annak érdekében, hogy még egyszerűbb és gyorsabb kitöltést tegyen lehetővé az ügyfeleknek a kiemelten stresszes szituációkban.

 

Az indulást követően a MABISZ folyamatosan bővíti az E-kárbejelentő applikációt. A most kiadott verzióban az alábbi újdonságokkal találkozhatnak a felhasználók:

 

• Már nem csak a gépjárművezető kapja meg a kárbejelentést, hanem másnak is el tudja küldeni (tulajdonos, üzembentartó, flottakezelő, egyéb))

• Ha külföldi biztosítású járművel ütközik – tehát nem magyar a károkozó – már azt is be tudja jelenteni

• Ha a károkozónak nincs biztosítása, azt is be tudja jelenteni

• Ha rendelkezik CASCO biztosítással, akkor a saját CASCO biztosítóján keresztül is el tudja indítani a kárrendezést, hogy gépjárművét minél hamarabb használhassa

• Már teherautó- vagy munkagép és vontatmánya károkozását is bejelentheti

• A járművekkel okozott dologi kárt is bejelentheti (kerítés, híd, oszlop, stb.)

• A felhasználók és a biztosítók visszajelzései alapján egyértelműbbé és pontosabbá tettük az alkalmazás használatát

 

Mindezek az apró lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt. A kárrendezés folyamatát nem csak az E-kárbejelentő, hanem az azt támogató, a biztosítók által kiküldött közel 800 ezer QR kód is támogatja, melynek segítségével előtölthetőek a jármű biztosítási adatai.

 

Egy júniusi felmérés szerint az E-kárbejelentő applikációról a magyar felnőtt lakosság 48,4 százaléka hallott már, ebből 5,6 százalékuk le is töltötte, de még nem használta, míg további 1,1 százalékuk már használta is. A személyes tapasztalattal rendelkezők mindegyike elégedett volt az applikációval. A felhasználók jelentős része nagy megelégedettséggel használja az alkalmazást és ajánlaná barátainak is.

 

A kárbejelentőktől érkezett visszajelzések alapján számos javaslat beépítésre került az E-kárbejelentő rendszerébe. Az alkalmazást a megjelenése óta több mint 220 ezren töltötték le, és több mint 4200 kárbejelentés érkezett a mai napig az E-kárbejelentőn keresztül a biztosító társaságokhoz, valamint a MABISZ-hoz.

 

Idén harmadjára kerül megrendezésre a Biztonság Hete rendezvénysorozat, amelynek látványos programjain az előzetes várakozás szerint idén már 25-30 ezer gyerek vesz részt – hangzott el a programsorozat nyitóeseményén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott sajtótájékoztatón.

 

Három éve a MABISZ megkereste az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságát, hogy közös akciókkal hívják fel a gyerekek figyelmét a biztonságra, a balesetmegelőzés lehetőségére és fontosságára. Ebből nőtte ki magát a Biztonság Hete rendezvénysorozat – mondta dr. Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkára. A programok részben iskolai szervezésűek, részben a családok számára szólnak. A MABISZ több szinten is készül erre az eseményre. Egyrészt a korosztálynak oktatási segédletekkel, egyebek mellett egy képregény sorozattal, amely egy osztályközösség biztosításokkal kapcsolatos kalandjain keresztül ismerteti meg az alsó tagozatosokkal a kockázatközösség fogalmait és előnyeit. A tizenévesek érdeklődésének a felkeltését és fenntartását segíti a Biztonsági szerencsekerék játék is, amelyet a MABISZ oktatási szakértői kifejezetten a Biztonság Hetére fejlesztettek ki.

 

A biztonsági, balesetmegelőzési ismeretek iskolai befogadhatóságát szeretné elősegíteni idén az általános iskolai tanároknak kiírt óravázlat pályázat is, melynek díjátadójára is a nyitóeseményen került sor. Az eseményen jelentette be a MABISZ, hogy héftőtől indul útjára az egész magyarországi biztosítási szektor nagy közös vállalkozásának, az e kárbejelentőnek egy újabb fejezete is. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően mától egyebek mellett a casco-s, valamint a külföldi gépjárművel, Magyarország területén történt baleset kárrendezését is el lehet indítani az applikációval.

 

A balesetmegelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes is, kihangsúlyozva, hogy nem csak ezt az egy hetet kell a témának szentelni. Dr. Töreki Sándor elmondta, hogy évek óta javulás figyelhető meg a közlekedésbiztonság terén, azonban nemzetközi összehasonlításban hazánk helyzete nem a legfényesebb. Magyarországon az egymillió lakosra jutó közlekedési balesetben elhunytak száma 64 fő volt, ezzel Európában az utolsó negyedben vagyunk. Idén 349 fő vesztette életét augusztus végéig, ami azért jelentős csökkenést mutat az egy évvel korábbihoz képest. A kerékpározás egyre népszerűbb, ám a biciklisek által okozott közlekedési balestek száma idén augusztus végéig 1112 volt. 2018-ban az összes rendőri eljárás keretében regisztrált bűncselekmények száma 186724 volt, ami évi 13,4%-os csökkenést jelent.

 

A munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára hívta fel a figyelmet Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. Hangsúlyozta: életünk egy jelentős részét a munkahelyen, illetve oda menet töltjük. A mezőgazdaságban és az építőiparban a munkavállalók jelentős része folyton úton van. Ezeken a területeken elsősorban tanácsadással, oktatással, szükség esetén szankciókkal igyekeznek segíteni a munkaerő-, illetve munkahelyi biztonság fejlődését.

 

Az iskolakezdés időszakában az egész ország másfajta üzemmódba kapcsol, a balesetmegelőzés ilyenkor még fontosabb – mondta Dr. Beneda Attila, az EMMI családpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Családpolitikai szempontból a biztonság megteremtése az életkörülmények stabilizását, megerősítését jelenti, erre törekszik az EMMI is. A mindennapokban a különböző támogatásokkal a családok gazdálkodását lehet támogatni, de a munka-szabadidő egyensúlyának megteremtése, vagy a bölcsődei hálózat szélesítése is ide sorolható a családvédelmi akcióterv lépései közül – mondta Beneda.

 

A legveszélyesebb terepnek az otthonunk, lakásunk számít, főként a szénmonoxid-mérgezés, lakástüzek révén – jelezte Erdélyi Krisztián tűzoltó dandártábornok. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettese elmondta: 2013-ban még csak 17% volt a CO-érzékelőkkel felszerelt lakások száma, ami 2018-ra 80%-ra emelkedett. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a halálesetek száma. Egy átlagos füstérzékelő 8-10 évig funkcionál, ami napi átlagosan 2 forint költségterhet jelent, nem érdemes tehát spórolni ezen.

 

A jövő héten immár harmadik alkalommal rendezik meg a MABISZ kezdeményezésére elindult Biztonság Hete tematikus programhetet, amely minden megyében várja főként az iskoláskorú, de az idősebb érdeklődőket és a családokat is. Az előzetes várakozások szerint idén is több tízezren találkozhatnak a széleskörű együttműködés szereplőivel – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Az Országos Rendőr-Főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által megrendezett Biztonság Hetére 2019-ben szeptember 23-28. között kerül sor. Az országos programsorozat megnyitóját szeptember 23-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezik meg. Míg első évben több, mint 5 ezer, 2018-ban már több, mint 15 ezer diákot sikerült bevonni a programba, 2019-ben pedig már a 25-30 ezer főt is elérheti a programokra ellátogatók száma.

 

A Biztonság Hete célja a mindennapok biztonságának erősítése, amit nemcsak a közlekedési balesetek és egyéb sérülések megelőzése révén szolgál, hanem a biztonságot igen tágan értelmezve, más területeken is értéket teremt. A héten szó lesz közlekedésbiztonságról, a kerékpárok valamint az új közlekedési eszközök biztonságos használatáról, passzív biztonsági eszközökről és azok alkalmazásáról, a katasztrófavédelem és a kutyás mentőszolgálatok révén mentési feladatokról, és tűzmegelőzésről, társterületként a foglalkoztatásban igen kiemelt szerepet kapó munkavédelemről is. Hangsúlyt helyezünk a mindenkit érintő élelmiszerbiztonságra, a biztonságos ivóvíz fontosságára, és ha már a vízről van szó, az árvízvédelemre is. A biztosítások mindezek kapcsán szóba kerülnek a vagyonbiztonsági kérdéseknél, vagy akár a háztartási- és sportbalesetek megelőzésekor, kezelésekor. Mindemellett a hulladékbiztonság, a biztonságos mobilhasználat, vagy az erdőtüzek megelőzése is napirenden lesz. Vezető szimulátortól balesethelyszínelő versenyen át rengeteg interaktív és játékos módszerrel várják a résztvevőket.

 

A hét folyamán a MABISZ oktatási szakértői a különböző helyszíneken egységes tematika alapján, játékos formában szeretnék közelebb hozni az iskolás korosztályokhoz a biztonság témáját. Idén kibővült a paletta vagyonvédelmi edukációval, jó gyakorlatok és játékok bemutatásával. Ezt a célt szolgálják a MABISZ honlapján elérhető képregények is, melyek a 9-14 éves korosztálynak magyaráznak el biztosítási alapfogalmakat. A középiskolások számára interaktív, gyakorlatias oktatási segédanyag készült, amely önállóan, személyes szakértői jelenlét nélkül is feldolgozható minden osztályban és csoportban. Szintén a Biztonság Hetén kerül sor a májusban meghirdetett Tanári óravázlat verseny pályamunkáinak díjazására is, melynek célja olyan közkinccsé tehető órai anyagok elkészítése, amelyeket országosan használhatnak tanárok és diákok a gyakorlatias közlekedési és a baleset-megelőzésről szóló ismeretek átadására, elsajátítására. A kezdeményezők vállalt célja és törekvése az is, hogy a mindennapok biztonságának a kérdésköre egyre jobban beépüljön a közoktatás rendjébe is.

 

A hét záróeseményének már második alkalommal Újbuda Önkormányzata ad otthon, a Bikás parkban, szeptember 28-án. A témahéten több mint két tucat együttműködő szervezet és sok száz önkéntes működik együtt és várja a helyszíni érdeklődőket, és a sajtó munkatársait is. A kezdeményezők vállalt célja és törekvése az is, hogy a mindennapok biztonságának a kérdésköre egyre jobban beépüljön a közoktatás rendjébe is.

 

Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók, állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

 

Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban. A társaságokhoz ebben a periódusban közel százezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, a harmadával több, mint tavaly, az azt megelőző évekéhez hasonló nagyságrendű. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

 

Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben.

 

Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, amely például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott.

 

Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben közel két és félezer elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például egy nagyösszegű villámcsapáskár utáni kifizetés megközelítette a 2,4 millió forintot.

 

Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

Az éves adatok kapcsán még pár dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

 

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.

 

A biztosítási szektor szövetségi tagjainak saját és idegen vagyona tavaly év végén megközelítette a kétezer ötszáz milliárd forintot, a GDP közel hat százalékát. A befektetések majdnem fele van már állampapírban, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) most megjelent évkönyvéből.

 

A biztosítók szövetségének jelenleg 27 tagja van, amelyek közül 19 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság, kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, míg hatan fióktelep szervezeti formában működnek. (A részvénytársasági formában működők közül mindössze hárman nem tagjai a MABISZ–nak.) A szövetség idei, a https://mabisz.hu/evkonyvek/ linken olvasható évkönyve szerint a tavalyi, rekord, az adatot szolgáltató biztosítókat tekintve 1,035 millió forint díjbevétellel záruló évben a társaságok jelentett vagyona 0.6 %-kal növekedett az előző év végihez képest. A teljes vagyon nagysága 2,493,317 milliárd Ft volt. A felhalmozott vagyon nagysága alapján a biztosítók intézményi befektetőként továbbra is nagyon jelentős befektetési tőkeerőt képviselnek a pénzpiacon, s a befektetéseiken belül az állampapírok részaránya az előző évi 46.8%-ról már 49.1%-ra emelkedett.

 

Az évkönyv elemzéseiből és táblázataiból kiderül az is, hogy az életbiztosítások díjbevétele az előző évihez képest 1.1%-kal csökkent, a nem életbiztosítások bevétele pedig 9.9%-kal emelkedett. Így 2018-ban tovább csökkent a teljes díjbevételen belül az életbiztosítások aránya, az előző évi 48.2%-ról 45.6%-ra.

 

A lakosság tavalyi 44 790,9 milliárd forintnyi nettó pénzügyi vagyonán belül a biztosítástechnikai tartalékok csekély mértékben, 0,6 százalékkal emelkedtek és értékük 2018 negyedik negyedévének végén 4 148,7 milliárd forint volt. Ezen belül a nem életbiztosítási díjtartalékok 6,5 százalékkal 361,9 milliárd forintra, a nyugdíjpénztári díjtartalékok 1,6 százalékkal 1857,6 milliárd forintra nőttek, míg az életbiztosítási díjtartalékok 1,3 százalékkal 1929,3 milliárd forintra csökkentek. A nyugdíjpénztári díjtartalékokon belül a magán-nyugdíjpénztári díjtartalékok 2,9 százalékos csökkenést, az egyéb pénztári díjtartalékok pedig 2,3 százalékos emelkedést mutattak.

 

A nyugdíjbiztosítások számának növekedése tovább tart, 2018-ban 17.2%-os díjbevétel emelkedést regisztrálhattunk az egy évvel korábbihoz képest a 2018-as negyedik negyedéves adatszolgáltatás alapján. A nyug¬díjbiztosítások kedvező hatása nem csak a díjbevé¬tel növekedésén látszik, hanem egyéb pozitív tren¬deket is kirajzol. Az folyamatos díjas díjbevétel mintegy 20 százaléka már ebből a biztosítási termékből származik. A rendszeres díjú termékek aránya az elmúlt időszakban stabilizálódott, nyugdíjbiztosítások esetén a szerződések díjának 85%-a ilyen termék. Mindez jól mutatja, hogy a bevezetett adójóváírás lehetősége hatékonyan tudja ösztönözni a hosszú távú megtakarításokat, összhangban az előzetes várakozásokkal.

 

A nem életbiztosítási szerződések száma 2018.december 31-én összességében 10,543,931 darab volt, amely 3.7%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ezen belül a két legjelentősebb súllyal rendelkező gépjármű és lakossági vagyon biztosítások száma is az átlag fölött tudott emelkedni 4.3%-kal illetve 5.0%-kal. A gépjármű biztosításoknál a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások 5.0%-os emelkedése ismét magasabb volt, mint a casco biztosítások 0.4%-os növekedése.

 

A teljes egészség- és balesetbiztosítási piac díjbevétel növekedése a tavalyi évben 24% volt, ami messze meghaladta a biztosítási piac átlagos növekedését. Az impozáns százalékok ellenére azonban csak alacsony piaci telítettségről beszélhetünk, a növekedés értékelésénél figyelembe kell venni a még mindig alacsony előző évi bázist. Tovább erősödött a trend, hogy a piacot a csoportos biztosítások húzzák, a munkáltatók egyre tudatosabban használják ezt a juttatást a munkaerő megtartására és ösztönzésére. Egyelőre még nem tudható, hogy az adókörnyezet 2019. január 1-től történő változása, ami megszüntette a munkáltatók által vásárolt személybiztosítások adómentességét, hogyan fogja érinteni a csoportos személybiztosítások piacát, illetve a munkáltató által vásárolt egyéni személybiztosításokat. Ezek a biztosítások társadalmilag fontos hozzáadott értékkel bírnak, egyszerre segítik a biztosítottat a bajban és az államot az egyén anyagi biztonságának a növelésével, állapítja meg az évkönyv.

 

Az egyéb jelentősebb biztosítási fajták közül említésre méltó, hogy az általános felelősségbiztosítások száma 5.0%-kal emelkedett. Az utasbiztosítási piac 2018-ban is jó évet zárt, a 24%-os díjbevétel emelkedés mindenképpen kimagaslónak tekinthető. Ezt a piac úgy érte el, hogy a biztosítások átlagdíja nem emelkedett 5-6%-nál többet.

 

2018-ban az első öt legmagasabb díjbevételű társaság sorrendje nem változott. A piacvezető Allianz Hungária a piaci részesedését tovább növelte az előző évi 14.6%-ról 15.7%-ra. A második Generali Biztosító piaci súlya is növekedett 13.3%-ról 13.6%-ra. A harmadik és negyedik legnagyobb piaci részesedésű GROUPAMA Biztosító és AEGON Magyarország Általános Biztosító a szintén meg tudta őrizni piaci részesedését, mert ezek az értékek 10.9%-ről 10.8%-ra, 10.6%-ról 11.1%-ra változtak, az NN Biztosítóé 9.3%-ról 7.7%-ra csökkent