Kölcsönös érdek a kárelhárítás és a kármegelőzés


Kölcsönös érdek a kárelhárítás és a kármegelőzés

2013.02.14.

A jövőben szoros együttműködést alakít ki az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége (ÖTOSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) annak érdekében, hogy a tűzkárok megelőzése, illetve elhárítása minél hatékonyabban valósuljon meg – az erről szóló megállapodást a napokban írta alá Balog László, az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke és Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A tűzvédelem és a tűzoltói beavatkozást igénylő kárelhárítás mielőbbi megkezdése és szakszerű végrehajtása a biztosítótársaságok számára is alapvető érdek. Ezáltal biztosítható az emberi élet védelme, illetve hogy a tűz következtében a lehető legkisebb kár keletkezzen a vagyontárgyakban.

Az önkéntes tűzoltóságok szerepe, tevékenységük kiemelkedően eredményes lehet a kárelhárításban, ha megfelelő képzettség, technika és korszerű riasztási rendszer párosul az állami és össztársadalmi akarattal. A MABISZ és az ÖTOSZ az együttműködési megállapodás alapján vállalják, hogy tagjaik tevékenységének jogi, szabályozási és működési környezete, annak fejlesztése érdekében együttműködnek az érdekazonosságokon alapuló ügyekben, illetve más, jogalkotási területeken.

A szervezetek vállalják továbbá, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást az őket érintő kérdésekben, legyen szó jogszabályváltozásokról vagy egyéb, közös szakmai állásfoglalást érintő kérdésekről. „A két szervezet közötti párbeszéd kiemelt jelentőségű a tekintetben, hogy közös szakmai álláspontot tudjunk kialakítani tűzvédelmi, illetve kárelhárítási kérdésekben, hiszen ez kölcsönös érdeke mind a lakosságnak, mind a tűzoltóknak, mind pedig a biztosítóknak” – emelte ki Molnos Dániel.

A megállapodás kapcsán Balog László elnök az időfaktor szerepére külön is felhívta a figyelmet. A mielőbbi kiérkezés a helyszínre kulcsfontosságú a tűzesetek elhárításában, illetve a károk minimalizálásában, ebben az önkéntes tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mivel lokális elhelyezkedésük és helyismeretük miatt sok esetben jóval korábban a helyszínre tudnak érni, mint a távolabbról kivonuló állami tűzoltók. „Az irányadó jogszabály csak arra vonatkozóan tartalmaz utasítást, hogy az állami tűzoltóknak a bejelentést követő 2 percen belül el kell indulniuk a helyszínre, azt azonban már nem írja elő, hogy mennyi időn belül kell odaérkezniük.” – hangsúlyozta Balog László. „A legfontosabb tényező ezekben az esetekben az idő, ebben pedig az önkéntes tűzoltóságok, szervezetek országos lefedettségük miatt, különösen fontos szerepet töltenek be.” – tette hozzá.

„Nem véletlen, hogy az önkéntes tűzoltóságok szerepe és elfogadottsága Európa-szerte közismert, így például Ausztriában és Németországban a tűzoltóságok mintegy 90 százaléka önkéntes, helyi szervezet. Ugyanígy Lengyelország vagy Horvátország is követendő példa lehet arra, hogy a helyi, és épp ezért igen hatékonyan működő önkéntes tűzoltóságok milyen jelentős szerepet játszhatnak a károk minimalizálásában” – emelte ki Molnos Dániel.

A magyarországi önkéntes tűzoltósági rendszerben az utánpótlás biztosítására is kiemelt figyelmet fordít a szakma. Már 10-12 éves kortól heti rendszerességgel képzik a fiatalokat, akik nyári táborok során is az elméleti tudás mellett a gyakorlati szaktudást is el tudják sajátítani. „Utánpótlás-képző programunk keretében 18 éves korára önkéntes tűzoltó lehet az a fiatal, aki már gyermekkorában megkezdi a felkészülést, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mindezt a tudást az is kamatoztathatja a civil életben, aki végül úgy dönt, nem csatlakozik az önkéntes tűzoltósághoz.” – hangsúlyozta Balog László.