Címke: Hírek

Szezonja van a kátyú-baleseteknek

Posted on | by Lambert Gábor

Szezonja van a kátyú-baleseteknek

2020.01.23.

A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A téli fagyok igen súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti.

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni. Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát. Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb. Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.

MABISZ: az idei évben is szemmel látható növekedésre számít a szektor

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ: az idei évben is szemmel látható növekedésre számít a szektor

2020.01.15.

Az első három negyedév eredményei alapján a 2019-es esztendő meglehetősen sikeres év volt a magyar biztosítók számára. Az időszak során körülbelül 11%-kal nőtt a szektor díjbevétele, ami az év végére valószínűsíthetően átlépte 1100 milliárd forintot – mondta Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökhelyettese.

 

A nyugdíjbiztosítások növekedése töretlen volt, de a kockázati biztosítások is valószínűleg jelentős növekedést tudtak felmutatni a teljes évre vonatkozóan. A biztosítási szektor kiváló indikátora a gazdaság irányának, így a vállalatbiztosításoknál a megemelkedett beruházásoknak is látszódott a hatása.

Egyedi hatásnak tekinthető a tavalyi év növekedésében a kgfb-piac növekedése, amely nagyrészt a biztosítási adónak a kgfb-díjakba való beépüléséből adódik. A negyedik negyedévre is hasonló növekedési dinamikát feltételezve nagyjából 230 milliárd forint lehet a teljes éves kgfb-díjbevétel. Az idei évben a gépjármű piacon kettős hatásra számítunk: egyrészt a nagy járműeladó cégek részéről lassulás, ugyanakkor a kormány családvédelmi programjának köszönhetően nem csak a kötelező, de a casco biztosítások iránt is növekvő kereslet várható. Az egyéb biztosítási ágak közül Erdős Mihály kiemelte: a mikrovállalkozások nagyon kevés biztosítással rendelkeznek, amiben van növekedési potenciál, másrészt az utasbiztosítások dinamikus növekedésére is számít a szektor. A lakásbiztosításoknál az ingatlanpiacok várható lassulása, valamint a minősített fogyasztóbarát lakásbiztosítás megjelenése okozhat megmozdulást a piacon a 2020-as esztendőben. A nyugdíjbiztosítások az idei évben is a húzóágazata lehet az életbiztosításoknak.

A MABISZ elfogadott, változatlan stratégiai témái közé tartozik az idei évben is a digitalizáció erősítése, az ezt támogató szabályozói környezet elősegítése, a Fiatal Generációs Stratégia továbbvitele, valamint az egy éve elindított és nagy sikerrel debütáló E-kárbejelentő mind szélesebb körben történő megismertetése. A szövetség mindezek mellett igyekszik edukációs szerepét is tovább erősíteni a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás területén.

A szövetség nyugdíjbiztosítási kampányának videóit közel másfél millióan tekintették meg, a honlapon kialakított tájékoztató és tanácsadási oldalon pedig több mint százötvenezer látogatás történt.

Az immár hagyományosnak mondható őszi Biztonság Hete rendezvénysorozatot idén negyedik alkalommal szeretné megszervezni a MABISZ az ORFK OBB-vel közösen. A tavalyi országos témahétnek több mint huszonötezer látogatója volt a helyszíneken, a YouTube-on pedig a kisfilmek megtekintőinek a száma meghaladta az 1,1 milliót.

A tavasz nagy feladata és vállalása pedig a márciusi Pénz7 rendezvény, amelyet a teljes szektor támogat, és a rendezvényeken, illetve az iskolai órákon képviselteti magát.

A 2019. január elején indított E-kárbejelentő alkalmazás Magyarország egyik legnépszerűbb alkalmazása lett, amely mind a mai napig kategóriájában a TOP 10-ben szerepel – mondta Mészáros László, a MABISZ informatikai főosztályvezetője. Az alkalmazást a megjelenése óta több, mint 250 ezren töltötték le, és több, mint 7000 kárbejelentés érkezett az E-kárbejelentőn keresztül a biztosító társaságokhoz.

A két résztvevős és nem személyi sérüléses balesetek közül az év végi adatok szerint már minden 10. baleset kárrendezését a MABISZ E-kárbejelentőjén keresztül indították el.

Az ügyfél-visszajelzések szerint az E-kárbejelentő applikációról a magyar felnőtt lakosság 48,4 százaléka hallott már. A kárbejelentőktől érkezett visszajelzések alapján számos javaslat beépítésre került az E-kárbejelentő rendszerébe. A felhasználók jelentős része nagy megelégedettséggel használja az alkalmazást és 82% ajánlaná barátainak is. Alapvető cél, hogy egy baleset utáni, stresszes helyzetben a felek automatikusan a mobiltelefonjukhoz nyúljanak, ne pedig a papíralapú kárbejelentő és íróeszköz után kotorásszanak a kocsijukban – mondta Mészáros László.

A bonus-malus rendszer szabályozása kapcsán Kerékgyártó Csaba, a MABISZ nem-életbiztosítási ágazatvezetője kihangsúlyozta, hogy a biztosítási szabályozások 90 százaléka nemzetközi szintről jön. A bonus-malus rendszerek a közlekedésbiztonság érdekében kerültek bevezetésre Európa szerte. Hazánkban 1991 óta működik a rendszer, az elmúlt 20 évben rengeteg ügyfél érte el a legmagasabb bonus fokozatot: a személygépjárművek 35%-a B10-es kategóriába tartozik. A bonus-maluson kívüli kártörténeti adatok figyelembe vétele igazságosabbá teszi a rendszert, egyéb díjkedvezményekre, pótdíjakra ad lehetőséget.

Mivel az ügyfelek megszerzéséért folytatott verseny erős (13 kgfb-biztosító verseng a piacon), a biztosítók díjtarifáikat eltérő kockázati profil mentén alakítják ki, jelentős díjszórással, így kijelenthető, hogy az ügyfél nagy valószínűséggel talál olyan biztosítót, amely a B/M-on kívüli kártörténeti adatokat a kárt okozó ügyfelek számára kedvezőbben veszi figyelembe. Ezt segíti a MABISZ is a honlapon működtetett összehasonlító oldallal, a Díjnavigátorral.

A hazai biztosítások, így a kgfb-biztosítások európai összehasonlításban is jó ár-érték arányt képviselnek. Széles fedezeti körrel rendelkező biztosításokról van szó, ami európai összehasonlításban is igen jó védelmet nyújt a magyar biztosítottak számára. Az EU-s tagállamok kgfb-s átlagdíjaihoz képest ráadásul a hazai átlagdíj a legalacsonyabbak közé tartozik.

A fogyasztók körülbelül 80%-a elégedett a kgfb-biztosítók szolgáltatásával a közvéleménykutatások több éves eredményei szerint. A kárban érintett felek körében is meglepően magas az elégedett ügyfelek aránya: vétlen ügyfeleknél közel 70%, kárt okozó ügyfeleknél is közel 50%-os.

Varga Mihály: nagy szükség van egy erős, korszerű termékekkel rendelkező biztosítási szektorra

Posted on | by Lambert Gábor

Varga Mihály: nagy szükség van egy erős, korszerű termékekkel rendelkező biztosítási szektorra

2019.12.17.

Folyamatos az együttműködés a Pénzügyminisztérium és a MABISZ között az öngondoskodás ösztönzése, a pénzügyi tudatosság erősítése terén, amely végső soron a biztosítások iránti igényt is fokozza – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Biztosítás és Kockázat című folyóirat legfrissebb számában, amelynek online változata már elérhető a mabisz.hu oldalon.

 

„A világgazdaságot érintő politikai bizonytalanság – legyen az a migrációs válság, kereskedelmi háború, vagy épp a Brexit – egyelőre tartósnak tűnik, de mi arra törekszünk, hogy a magyar gazdaság a borús kilátások ellenére is megőrizze évek óta tartó lendületét” fejtette ki interjújában Varga Mihály. A pénzügyminiszter a magyar gazdaság eddigi teljesítményét értékelve elmondta, hogy a német ipar tavaly ősz óta tartó gyengélkedése nálunk egyelőre nem érezteti hatását. Szeptemberben például 11 százalék felett nőtt a magyar ipar, ami azt mutatja, hogy csökkent hazánk kitettsége a külső kockázatokkal szemben. A harmadik negyedév 5,1 százalékos GDP-bővülésének a legnagyobb részét a kormányzati intézkedések nyomán felpörgő belső motorok, valamint az exportteljesítmény adták. A makrogazdasági mutatók alapján a magyar gazdaság erős és biztos alapokon áll, tehát egy lehetséges válság kevésbé éreztetné a hatását, állapította meg a pénzügyminiszter. Ugyanakkor hozzátette: „A várható lassulás miatt a magyar gazdaságpolitikának ezután is kerülni kell a túlköltekezést és a tartalékok felélését, a beruházások támogatását folytatni kell, a forintárfolyamnak kiszámíthatónak kell maradnia, mozgósítani kell a munkaerő-tartalékokat, de szükséges a szakpolitikai javaslatok végrehajtása, a kkv-szektor versenyképességének növelése, valamint a politikai stabilitás megőrzése is.” A kormány a magyar gazdaság növekedését célzott gazdaságvédelmi lépésekkel a következő években is az uniós átlag felett kívánja tartani, emellett folytatni kívánja a gazdaság fehérítését is – így vizsgálják az elektronikus fizetések kiterjesztésének lehetőségét.

Varga Mihály kiemelte, hogy 2010 óta a hazai aktivitási ráta 61,7 százalékról 72,7 százalékra nőtt. Közben a tőkevonzó-képességünk egyre kevésbé épül az olcsó munkaerőre, amit megállapítása szerint az is mutat, hogy az euróban számolt nettó kereset a V4-országok között hazánkban emelkedett a második legnagyobb mértékben 2010 és 2018 között. Magyarország így is jelenleg Európa egyik legnépszerűbb befektetési célpontja. 2019 első félévében a beruházási volumen 19,3 százalékkal emelkedett, ami 4088 milliárd forintnyi fejlesztést jelent.

Biztosítási témákról szólva Varga Mihály utalt arra, hogy egy erős, korszerű termékekkel rendelkező biztosítási szektorra a gazdaságnak, a lakosságnak és a kormányzatnak is nagy szüksége van. „Folyamatos az együttműködés a Pénzügyminisztérium és a MABISZ között az öngondoskodás ösztönzése, a pénzügyi tudatosság erősítése terén, amely végső soron a biztosítások iránti igényt is fokozza.” A pénzügyi tudatosság erősödésével – amelyre stratégiát is alkotott a kormány – a jövőben tovább nőhet az öngondoskodás a fiatalkori életkezdés, a család bővülése, az idős korra való felkészülés területén, amely egybeesik a biztosítási szektor szereplőinek törekvéseivel.

Elmondása alapján az Európai Unióban már a 2000-es évek elején megkezdődött az előkészítő munka a biztosítási garanciarendszerek egységesítése érdekében, azonban a tagállamok megosztottsága és az eltérő gyakorlatok miatt konkrét előrehaladás sokáig nem történt. Ugyanakkor az Európai Bizottságtól származó legújabb értesülések szerint már előkészítették a biztosítási garanciarendszerre vonatkozó munkaanyagot, és az új biztos döntésének függvénye a tervezet hivatalos benyújtása. „Amellett, hogy az uniós fejleményeket aktívan követjük, itthon is történtek előkészítő szakmai egyeztetések ebben a témakörében az érintett felek között, amelyeken a MABISZ tapasztalt szakértői is részt vettek. A hazai jogalkotás természetesen ebben az esetben is igazodik az európai keretekhez, ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az egységes belső piac kialakítása a pénzügyi területen kimondottan előrehaladott állapotban van.”

A teljes interjú a https://mabisz.hu/biztositas-es-kockazat/ linken olvasható.

Egyre többen veszik igénybe a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét

Posted on | by Lambert Gábor

Egyre többen veszik igénybe a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét

2019.12.11.

A nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjak után járó adókedvezményt 2015-ben még csak alig 90 ezren vették igénybe. Tavaly viszont már több mint 243 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével. Idén csupán néhány hetük maradt azoknak, akik még nem használták ki ennek kereteit, de élni kívánnak vele – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A pénzügyi tudatosság egyik leglényegesebb eleme az öngondoskodás. A hosszú távú, időskorra szóló döntések meghozatalakor érdemes figyelembe venni a nyugdíj célú megtakarítások után járó adókedvezményt is. 2014 óta a nyugdíjbiztosítások díjai után adókedvezmény vehető igénybe, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti, az adóból visszajáró összeget ugyanis az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét.

 

Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor. A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a 2018-as adóévre vonatkozóan több, mint 243 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, közel 11 milliárd forint összegben, ami fejenként átlag 45 ezer forint feletti adókedvezményt jelent. Az adóhatóság adatai szerint évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő.

 

Ez természetesen elsősorban azzal függ össze, hogy egyre többen választják a hosszú távú öngondoskodásnak ezen formáját. 2018-ban a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma közel 18 százalékkal, míg a díjbevétel 27 százalékkal nőtt. Az idei harmadik negyedéves adatok alapján a szerződésszám már átlépte a 324 ezret, ami az év végi hajrát követően, még konzervatív becslések alapján is meghaladhatja idén a 330 ezret. A nyugdíjbiztosítások kedvező hatása nem csak a díjbevétel növekedésén látszik, hanem egyéb pozitív trendeket is kirajzol. Az életbiztosítási piac folyamatos díjas díjbevételeinek mintegy 20 százaléka már ebből a biztosítási termékből származik. A rendszeres díjú termékek aránya az elmúlt időszakban stabilizálódott, nyugdíjbiztosítások esetében a szerződések 85 százaléka ilyen termék. Mindez jól mutatja, hogy a bevezetett adójóváírás lehetősége hatékonyan tudja ösztönözni a hosszú távú megtakarításokat, összhangban az előzetes várakozásokkal.

 

Kedvező tendencia az is, hogy az egyes szerződésekre jutó éves befizetések összege, vagyis az átlagdíj is évek óta növekszik az MNB statisztikái szerint. 2018 év végén a folyamatos díjas nyugdíjbiztosítási szerződések esetében 246 861 forint volt, amely összeg átlagosan több mint 49 ezer forintos adójóváírásra jogosít. Bőven van még tér tehát a maximális adójóváírásra jogosító befizetések eléréséhez.

 

 

Ma már versenyképességi tényező az ügyfélélmény a biztosítók számára is

Posted on | by Lambert Gábor

Ma már versenyképességi tényező az ügyfélélmény a biztosítók számára is

2019.11.21.

Meg kell értenünk ügyfeleink személyes céljait és igényeit, hogy a kiszolgálási színvonalat folyamatosan emelni tudjuk – mondta Dr. Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára a szövetség X. Biztosításszakmai Konferenciájának megnyitóján. Az érzékelhetően egyre tudatosabbá váló ügyfelek igényeit a MABISZ is igyekszik kiszolgálni, ezt segíti az idén útjára indított E-kárbejelentő is, melynek létrehozását a szövetség koordinálta.

 

Az EU GDP-jének jelentős részét a biztosítások adják, jelentős szerepet betöltve a gazdaság stabilitásában. Ez a hazai biztosítási piacról is elmondható, bár még van tere a biztosítások erősödésének – mondta a konferencián Varga Mihály pénzügyminiszter. A biztosítási ágazat egyfajta indikátora a gazdaság egészségének is. A díjbevételek 2018 végén meghaladták az ezer milliárd forintot, az idei első félévben pedig már közel 10%-kal nőttek. A szektor jövedelmezősége is folyamatosan javul, közel 40 milliárd forint adózott eredményt értek el a biztosítók. Az állampapírokba 1400 milliárd forintot fektetett be az ágazat – tette hozzá Varga Mihály.

 

A fejlesztési területek közé sorolta a pénzügyi kultúra, ezen keresztül a lakossági megtakarítások érdemi növelését, amire a kormánynak kétéves stratégiája is született. Ma a lakosság körében főként a készpénzállomány nő: mintegy 6500 milliárd forintot kellene visszacsatornázni a gazdaság működésébe. A köznevelésben is szeretnék a pénzügyi ismeretek oktatását elterjeszteni, ezt szolgálja a Pénz7 programsorozat. Varga Mihály megköszönte a MABISZ-nak a pénzügyi tudatosságot növelő oktatási anyagok elkészítésében nyújtott aktív segítségét.

 

Mára a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé vált az ügyfélélmény, a fogyasztói út teljes hosszán – mondta a MABISZ elnök-helyettese. Az ehhez szükséges első lépés Erdős Mihály szerint az ügyfelek megszólítása, amit a MABISZ idén a nyugdíjbiztosítások esetében egy sikeres őszi kampánnyal is támogatott. Az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások száma megközelíti a 320 ezret, ami egy év alatt 52 ezres növekedést jelent, vagyis az egyik legdinamikusabban fejlődő termékcsoport, ugyanakkor még komoly potenciál van ezen a téren a szerződésszámok növelésére.

 

Az MNB új fogyasztóvédelmi intézkedése, a Minősített Fogyasztóbarát Lakásbiztosítás bevezetése kapcsán Erdős Mihály elmondta, hogy ez is erősítheti az ügyfelek elköteleződését és elégedettségét, ami a szakma érdeke is. Ez az ajánlás beemeli a piaci legjobb gyakorlatokat is, egységes fogalomhasználatot vezet be, ami egyszerűsíti a fogyasztók számára az összehasonlítást. Az elnök-helyettes megköszönte az MNB-nek az előkészületek során mutatott konzultációs készséget és jelezte, hogy várakozása szerint a jövő év elején megjelennek majd az első biztosítási termékek.

 

Az elmúlt években jelentősen megnőtt az életbiztosításokra nehezedő jelentéstételi, tájékoztatási kötelezettségek. Ezek alapvetően EU szabályozáson alapulnak, azonban a hazai szabályozásban van mozgástér, amire a MABISZ is tesz javaslatokat. A digitalizáció is az ügyfélélmény szolgálatában áll, így a papírmentes működés erősítése, a készpénzmentes megoldások elterjesztése és a pénzügyi, digitális kultúra erősítése területén a MABISZ munkacsoportjai is dolgoznak.

 

Az előző napon bejelentett Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) kapcsán az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az közvetlen módon tudja támogatni az ügyfélélményt. Az elsődleges cél a háztartások egzisztenciális biztonságának növelése, emellett a díjak és szolgáltatások egyensúlyának javulását várja a jegybank, nem pedig a díjak csökkenését – mondta Szeniczey Gergő. A gyors és nagyvonalú kárrendezés is elvárás a jegybank részéről, amit pontos határidők kijelölésével igyekszik elérni. Egyszerű, közérthető szerződési dokumentációt, kárigénye elutasításánál világos indoklást vár el az MNB.

 

Decemberben indul egy aloldal, a pályázatok benyújtására januártól lesz lehetőség és az első negyedév végén, a második negyedév elején elindul egy összehasonlító oldal is, akkortól várható a termékek megjelenése is.

 

A tavalyi konferencián került bejelentésre az E-kárbejelentő, ami idén januárban indult útjára. Azóta egyértelművé vált, hogy az alkalmazás hasznos, sikerességéhez azonban szükség volt a MABISZ kommunikációs támogatására is, ami jelentős letöltésszámot eredményezett – mondta az alkalmazást fejlesztő suIT SOLUTIONS Informatikai Szolgáltató Kft. tulajdonostársa. A piacon korábban elérhető két ilyen applikáció másfél év alatt ért el olyan letöltésszámot, mint az E-kárbejelentős 3 nap alatt. A biztosítók tájékoztató levelei szintén hozzájárultak a letöltésszám növeléséhez – hangsúlyozta Lengyel Sándor.

 

Szeptember vége óta emelkedett a bejelentések száma is: éves szinten már több mint 5000 bejelentésnél tart. A tapasztalatok alapján a két telefon PIN kódos összepárosítása könnyedén megy a felhasználóknak, a fényképezést is szívesen használják, ami ugyan nem kötelező, de majdnem mindenki készít és csatol képet a kárbejelentéshez. A Google térkép használata is készségszintű a felhasználóknál: a szemle helyszín megadása is opcionális elem, mégis ezt is nagyon sokan megadják. Ugyanakkor a QR kód beolvasási funkció és a megjegyzés hangrögzítés formájában rögzítése még nem elég elterjedt.

 

A már elvégzett több mint 5000 kárbejelentés adatai számos statisztikai elemzésre adnak lehetőséget, így már térkép is van arról, hogy hol történtek balesetek az országban. A felhasználók elégedettségét mérő felmérések alapján, ami már több mint 600 kitöltést eredményezett, az E-kárbejelentőnek nagyon nagy a támogatottsága a felhasználók körében: akinek már használni kellett, az ezt használná újra is, és ajánlja ismerőseinek is!

 

Az E-kárbejelentő alkalmazás Az Év Honlapja díjat kapott!

Posted on | by Lambert Gábor

Az E-kárbejelentő alkalmazás Az Év Honlapja díjat kapott!

2019.11.28.

A MABISZ által kifejlesztett digitális baleseti kárbejelentő, – az e-kárbejelentő alkalmazás – két kategóriában is díjazott lett az idei Az Év Honlapja pályázaton. Díjazták a szövetség öngondoskodási kampányát is.

 

Az online marketing-kommunikációs szakma legrangosabb hazai eseményén, az idén már 18. alkalommal megrendezett Az Év Honlapja pályázaton az E-kárbejelentő Non profit kategóriában elnyerte Az Év Honlapja díjat, Az Év Technológiai Megoldása kategóriában pedig minőség díjjal gazdagodott. Az Extra Budapestben rendezett ünnepélyes gálán a díjakat dr. Molnos Dániel és Mészáros László, a MABISZ főtitkára és informatikai vezetője vették át.

 

A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által szervezett versenyre 183 nevezés érkezett, 26 kategóriában. A szakmai zsűri a pályaműveket azok technikai fejlettsége, a tartalom gazdagsága és a népszerűsége vonatkozásában vizsgálta. A zsűri értékelése a két díjhoz: „Gyorsan, egyszerűen, a problémára koncentrálva. Igazi platform független megoldás egy kényes helyzetben. Az applikáció letisztult, könnyen használható, igazán felhasználóbarát. Emellett pedig környezetbarát is, hiszen ezentúl nincs szükség a papír alapú kárbejelentőre.” Illetve: „A kezdeményezés célja valóban hiánypótló, de a kivitelezése szemmel láthatóan túlmutat mindazon, amit elképzelnénk. Érzékelhetően igyekeztek igazodni a várható helyzetekhez és minél egyszerűbben kezelhetővé tenni az oldalt mind vizuálisan, mind pedig tartalmilag, mely óriási segítség a gépjárművezetőknek.”

 

Az E-kárbejelentő idén január 8-án indult útjára. A MABISZ égisze alatt, valamennyi, a gépjármű felelősségbiztosítási piacon érdekelt biztosító társaság együttműködésével kifejlesztett applikáció a hagyományos papír alapú „kék-sárga” baleseti kárbejelentőnek kínál alternatívát, és az ekar.hu oldalról valamint az alkalmazás-boltokból ingyenesen letölthető autós kényelmi szolgáltatás. A megjelenése óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással, értesíteni tudja a tulajdonost vagy üzembentartót a balesetről, megadja a becsült kárértéket, ajánl szervizt. Beépült egy CASCO-funkció is. A biztosítótársaságok által pedig az ügyfeleiknek kiküldött, illetve az új szerződések megkötésekor a biztosítási dokumentumokon (például díjigazolás, zöldkártya) elhelyezett QR kódokkal egyszerűen, akár előre feltölthetők a felelősségbiztosítási szerződésünk adatai az applikációba.

 

Egy júniusi felmérés szerint az E-kárbejelentő applikációról a magyar felnőtt lakosság 48,4 százaléka hallott már. A személyes tapasztalattal rendelkezők mindegyike elégedett volt az applikációval. Az E-kárbejelentő november végén már több mint 240 ezer letöltésnél tart és több mint hatezer kárbejelentés ennek segítségével érkezett be a biztosító társaságokhoz.

 

Az applikáció marketing célja, hogy a káresemények rendezése a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban menjen végbe. A hagyományos „kék-sárga” baleseti bejelentővel szemben az alkalmazással pontosabb információk oszthatók meg a biztosítókkal. Az applikáció a folyamatos fejlesztésekkel nagy hangsúlyt fektet a felhasználói élményre, és arra, hogy a felület teljes mértékben felhasználóbarát legyen.

 

A szerdai díjátadón Marketing Gyémánt díjat kapott az applikáció kampánya is. A Magyar Marketing Szövetség díját kapta a MABISZ öngondoskodási kampánya is, amely egyben elnyerte Az év influencer kampánya díjat is.

 

Még mindig közel 90 ezer biztosítatlan gépjármű van az utakon

Posted on | by Lambert Gábor

Még mindig közel 90 ezer biztosítatlan gépjármű van az utakon

2019.11.14.

Már kalkulálhatók az év végi évfordulós kgfb-szerződések díjai a MABISZ Díjnavigátoron, és a mabisz.hu-n tanulmányozhatóak az új fedezetlenségi díjak is, amelyeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleménye.

 

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően e hét elejéig kellett megkapniuk az érintett ügyfeleknek biztosító társaságaiktól a jövő év január elsejétől alkalmazandó díjtarifáikat. (A mostani kampány a több mint 5,3 milliós közúti gépjármű-állományból még mindig az 1,2 milliót meghaladó gépjárművet, köztük 726 ezernél is több személygépkocsit érint.)

 

A 13 piaci szereplő közül 10 biztosító új díjat alkalmaz a jövő év elejétől, miközben továbbra is sok, közel százféle kedvezményt hirdettek meg. A kedvezményrendszerekben kisebb változtatások fellelhetők, így például van olyan társaság, díjtarifa-kedvezményt ad a tömegközlekedési bérlettel rendelkezőknek, a bejelentett kilométer-óra állás alapján vagy akár az évszaknak megfelelő gumit használóknak. A biztosítók többségénél továbbra is díjkedvezményt kapnak a családosok, a kiskorú gyermeket nevelők. Kedvezményt biztosít az e-kommunikáció választása, ha a gépjármű-tulajdonos a korábbi, papír alapú kapcsolattartás helyett az e-mailen, Interneten keresztüli kommunikációt részesíti előnyben. Több biztosítónál kedvezményben részesülnek azok, akik a csekkes díjfizetés helyett a banki átutalás vagy csoportos beszedés lehetőségével kívánnak élni. Kedvezményes díjat kaphatnak az éves díjfizetést választó gépjármű-tulajdonosok is azokkal szemben, akik a negyedéves vagy havi díjfizetés lehetőségét részesítik előnyben. Továbbra is fellehető a díjkedvezmények körében a nyugdíjas-kedvezmény, a közszolgálati dolgozók, illetve az egyházi alkalmazottak kedvezménye. A partnerkedvezményeket széles körben alkalmazzák a társaságok azok számára, akik valamely meghatározott szervezet tagjai, illetve pénzintézet ügyfelei, vagy azok számára, akik más típusú biztosítással is rendelkeznek az adott cégnél. Széles körben alkalmazzák az úgynevezett együttkötési kedvezményt is, amelyhez akkor juthatunk hozzá, ha valamilyen más biztosítást is kötünk a kgfb-szerződéssel egy időben egyazon biztosítónál.

 

Azoknak a járműtulajdonosoknak, illetve üzembentartóknak, akik úgy döntenek, hogy biztosításukat valamely más társasághoz szeretnék átvinni, legkésőbb december 1-jén éjfélig el kell juttatniuk írásbeli felmondásukat a biztosítójukhoz. Ezt követően december 31-éig még egy hónap áll rendelkezésükre arra, hogy a jövő évre vonatkozó szerződésüket megkössék.

 

Amennyiben valaki biztosítóváltásban gondolkodik, érdemes felkeresnie a szövetség honlapján (mabisz.hu) megtalálható MABISZ Díjnavigátort. A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják, illetve hogy az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

 

Miközben a kgfb-szerződéssel rendelkező érintettek a Díjnavigátort böngészhetik a mabisz.hu-n, addig azoknak, akik nem rendelkeznek a kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, a csütörtökön közzétett, 2020-ra érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot érdemes tanulmányozniuk. E szerint személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – 510-1140 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – napi 820-4780 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 3900 forintot is elérheti naponta.

 

A jogalkotó ezzel a jogi eszközzel is azt kívánja elérni, hogy minden gépjármű rendelkezzen kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Emellett a jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők. Ezért a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül időben vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.

 

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.

 

A szeptember végi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer gépjármű (kb. 1,7 százalék) nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

 

Azon károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak, a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási számláról végzik. Felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a kárbejelentést a MABISZ felé kell megtenni, a kárrendezést pedig a káriratok alapján a MABISZ vagy az időközben azonosított felelősségbiztosító folytatja le, a szövetség pedig az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Tavaly a MABISZ Ügyfélszolgálatához 818, idén eddig 562 biztosítással nem rendelkező károkozó ügyében érkezett megkeresés.

 

Kgfb-díjak: Európában a legolcsóbbak között

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb-díjak: Európában a legolcsóbbak között

2019.10.31.

A biztosítók idén is legkésőbb november 1. éjfélig közzéteszik az év végi évfordulós szerződésekre vonatkozó kgfb díjaikat. Nemzetközi összehasonlításban a hazai tarifák az elmúlt években tapasztalt emelkedés ellenére is a legolcsóbbak közé tartoznak Európában – állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződéseknél már nem a naptári év kezdete, hanem a gépjármű megvásárlásának napja számít évfordulónak. Ahogy cserélődik a gépjárműállomány, csökken azon járművek száma, amelyek január 1-i évfordulós szerződéssel rendelkeznek. Ez napjainkban már csak a forgalomban lévő járművek 22,89 százalékára igaz. A mostani kampány ezzel együtt is az 5 313 207 közúti gépjármű-állományból még mindig több mint 1 216 013 gépjárművet, köztük több mint 726 143 személygépkocsit érint.

 

Az érdekelt ügyfelek szombattól tudják majd összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által ajánlott díjjal, amelyről az értesítést 50 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően, november 11-ig kell megkapniuk a biztosítójuktól. A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd mielőbb, legkésőbb január 1-jéig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. A tavalyi kampány során az érintettek közül 135 692 gépjármű tulajdonosnak szűnt meg a szerződése különböző okok miatt (szemben a megelőző évi százhatvanezerrel), s a társaságok az újonnan forgalomba helyezett gépjárművekkel együtt 136 ezer szerződést kötöttek meg január elsejével. Az ügyfelek között hatvannyolcezer volt a személyautóval rendelkező magánszemély. (A korábbi évben még százezren voltak).

 

Annak, hogy az év végén egyre kevesebben váltanak biztosítót, egyik oka lehet az autójuk öregebb életkora, valamint az ebben a körben jellemzően magas bónusz fokozat (mintegy háromnegyedük B10 besorolású). Éves átlagdíjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, így a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.

 

Ezt figyelembe véve is célszerű jóval a biztosítás megkötése előtt tájékozódni az ideális ajánlat kiválasztásához. A társaságok jellemzően nagyon sok, (tavaly például közel 100-féle) kedvezmény lehetőségét vonultatják fel a díjak kialakításánál. Ezek mindegyike szerepel majd november közepétől a mabisz.hu oldalon található Díjnavigátoron, amelyen valamennyi piaci szereplő aktuális ajánlatai üzleti érdektől mentesen hasonlíthatóak össze.

 

A díjakat a gépjármű-biztosításban érintett 13 társaság a saját üzleti stratégiájával összhangban kalkulálja ki, kárhányaduk (díjbefizetések és kárkifizetések aránya) valamint a piaci tendenciák – mint például a folyamatosan növekvő forgalomból következő baleseti statisztikák, a szervízdíjak és autó alkatrészárak alakulása – figyelembe vételével. Tavaly egyébként az egy kárra jutó kárfelhasználás több mint 12 százalékkal nőtt, megközelítve az 560 ezer forintot.

 

Az Insurance Europe, a biztosítók nemzetközi szervezete által a közelmúltban közzétett statisztika szerint a magyar kgfb díjak az elmúlt évek növekedése ellenére is még mindig a legolcsóbbak közé tartoznak Európában, csak Romániában és Litvániában maradnak alatta. Az európai éves átlagdíj 230 euró környékén van.

 

 

A biztosításban is új kihívásokat jelentenek a gyorsan terjedő elektromos közlekedési eszközök

Posted on | by Lambert Gábor

A biztosításban is új kihívásokat jelentenek a gyorsan terjedő elektromos közlekedési eszközök

2019.09.12.

Elektromos gördeszkák, e-rollerek, villanyrollerek (segway), elektromos egykerekűek (airwheel), siklódeszkák (hoverboard) – számtalan új közlekedési eszköz jelent meg az elmúlt években az utakon, melyek nem csak infrastrukturális, de biztonsági és szabályozási kihívásokat is támasztanak. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Biztonság Hete programsorozat közlekedésbiztonsági része, beharangozó videója erre is megpróbálja felhívni a figyelmet – írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Mivel világszerte egyre több ember él városokban, a közlekedési dugók, a légszennyezés, a parkolóhiány egyre nagyobb problémát jelent az ott élőknek. Részben erre kínál megoldást a mikromobilitás innovációja, vagyis az autó-, robogó-, roller és kerékpármegosztáson alapuló közlekedés, ami hazánkban főként Budapesten, de egyre több vidéki városunkban is növekvő szerephez jut.

 

A mikromobilitás számtalan előnye mellett – mint például az egyszerű használat, gyors közlekedés, – szabályozási és infrastrukturális kihívásokat is támaszt. Ide tartoznak a biztonsági aggályok, a meglévő kerékpáros és gyalogos infrastruktúra növekvő terhelése, de a közlekedési és parkolási konfliktusok is. Ezzel összefüggésben egy kapcsolódó trend, hogy egyre gyorsabban terjed a különféle közösségi (shared) közlekedési formák használata is. Budapesten számtalan bicikli-, roller-, robogó-, autómegosztó szolgáltató működik, több ezer regisztrált felhasználóval. A robogók, autók esetében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások megléte nem kérdés, casco-t azonban nem mindegyik szolgáltató köt a járműveire. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy baleset vagy más esemény bekövetkezésekor a járműben keletkezett kárt a használó károkozó köteles megtéríteni. Regisztráció, illetve használat előtt éppen ezért érdemes alaposan átolvasni a szerződési feltételeket – hívja fel a figyelmet a MABISZ. ”

 

Előfordulhatnak olyan balesetek is, ahol figyelmetlen gyalogos miatt sérül meg az eszköz használója vagy maga a jármű. Amennyiben a kárt okozó gyalogos rendelkezik olyan lakásbiztosítással, ami tartalmaz általános felelősségbiztosítást, úgy a biztosító megtéríti a harmadik félnek okozott személysérüléses és anyagi károkat. Fordított esetekre is elmondható, hogy a lakásbiztosításhoz kapcsolódó – vagy mellé köthető – általános felelősségbiztosítás a balesetet okozó közlekedési eszköz használójának is segítségére lehet, hiszen kiterjedhet a járműnek nem minősülő közlekedési eszközzel történő károkozásra is. Ilyen biztosítás hiányában a károsult közvetlenül a károkozótól követelheti a kár megfizetését.

 

Nem árt gondolni arra sem, hogy a fejlett országokban – így nálunk is – még csak formálódik a szabályozás az újabbnál újabb közlekedési eszközökre. Az egységes szabályozás azonban gyorsan napirendre kerülhet, akár biztosítási szempontból is: Németországban például idén májusban frissítették a szövetségi szintű szabályokat, hogy az elektromos rollerek használatát is lefedjék. Ebben nem csak a maximális sebességet, a maximális teljesítményt, a kijelölt közlekedési felületet és a kötelező felszereléseket határozták meg, de a kötelező biztosítás hatálya alá is bevonták őket.

 

Hazánkban – ismét csak sok más országhoz hasonlóan – a KRESZ alapján gyalogosnak kell tekinti az úton görkorcsolyával, gördeszkával, rollerrel közlekedőket. Az elektromos roller használói szintén gyalogosnak minősülnek, így a közúti közlekedésben a gyalogosok számára előírt szabályok vonatkoznak rájuk is. A rollerezők többsége így jobb híján a járdát, illetve a kerékpársávokat használja, ahol sebességük miatt gyakran újabb konfliktusforrást jelentenek. Az elektromos rollerek ugyanis halkan és gyorsan – akár 20-25 km/h-val – közlekednek, ami kockázatos helyzeteket idéz elő. (A KRESZ szerint alapesetben a járdán tilos kerékpározni, illetve legfeljebb azokon a helyeken, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan. Ám ott is csak a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel.) A balesetveszély nemcsak a gyalogosokat, hanem a rollerek vezetőit is fenyegeti, hiszen bukósisakot és más védőfelszerelést sem kötelező viselniük. Ráadásul előfordul, hogy ittasan használják a rollereket, ami tovább növeli a veszélyt. Nem véletlen, hogy számos más nagyvároshoz hasonlóan Budapesten az V. kerületben és a várban önkormányzati rendelettel már kitiltották őket a járdákról.

 

Akárhogy is, a közlekedési kultúra fejlesztése, csiszolása igen fontos közös törekvés kell, hogy legyen, mivel látható, tapasztalható módon minden típusú jármű vezetője esetében vannak hiányosságok, sőt, durva szabálytalanságok is. Ismert, hogy a közlekedési balesetek leggyakoribb okai is itt keresendőek: gyorshajtás, elsőbbségi szabályok be nem tartása.

 

Mindezekre a témákra is fel kívánja hívni a figyelmet az idei Biztonság Hete rendezvénysorozat (You Tube filmek: https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A). Az országos tematikus hetet, amelynek fő témája és célkitűzése a balesetek megelőzése, szeptember 23-28 között tartják meg országosan. Az idei Biztonság Hetén az előzetes várakozások szerint már 25-30 ezer iskoláskorú érdeklődőre lehet számítani.

 

Európai szintű deregulációs irány kidolgozását sürgeti a MABISZ elnöke

Posted on | by Lambert Gábor

Európai szintű deregulációs irány kidolgozását sürgeti a MABISZ elnöke

2019.10.01.

Az egyre bonyolultabb európai szabályozó rendszer versenyhátrányt jelent a magyarországi biztosítóknak is, ezért szisztematikusan dolgozni kell azon, hogy az uniónak legyen egy deregulációs iránya is – nyilatkozta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a Biztosítás és Kockázat folyóirat szeptemberi számában.

 

Ha egy amerikai vagy kínai szereplő be akarna jönni erre a piacra, vajon versenyképesek tudnánk-e lenni? – veti fel a dilemmát a részletes interjúban Pandurics Anett, kiemelve, hogy a biztosítási szakma működését befolyásoló jogszabályi környezet ma már jelentős részében Brüsszelben formálódik. Az elmúlt évtizedben kitört válság után sokan úgy érezték, hogy az alulszabályozottság hozzájárult a válság természetéhez és nagyságához, vagyis be kell avatkozni. „Ilyenkor mindig megvan a veszélye annak, hogy megkésve, túlreagálják a helyzetet. Szerintem néhány esetben ez történt uniós szinten is.” A bürokrácianövekedést és sok esetben túlbonyolítást azonban nem igazolják a szakmai visszamérések, amelyekből az derül ki, hogy az ügyfelek nem feltétlenül érzik magukat jobban informáltnak vagy nagyobb biztonságban az újonnan bevezetett szabályozók hatására. Közben viszont az a jogos elvárásuk, hogy a társaságok egyre költséghatékonyabban nyújtsák nekik a szolgáltatásokat, e tekintetben a túlszabályozottság plusz terhei nehezítik a megfelelést.

 

A közeljövőt illetően az elnök nem gondolja, hogy ez a kerék meg fog állni, „nem ilyen a bürokratikus szervezetek logikája”. A szabályozó rendszer tovább bonyolítása viszont versenyhátrányt okoz az európai szereplőknek, ezért azt szorgalmazza, hogy kerüljön napirendre európai szinten a deregulációs lehetősége is, „különben egy idő után az ügyféligények össze fognak ütközni a szabályozói elvárásokkal. Sőt, már most is gyakran összeütköznek.” Véleménye szerint a hazai biztosítási szakmának nagyon komoly szerepet kell és lehet vállalni abban, „hogy az Európai Unióban ne csak újabb és újabb szabályok szülessenek, és újabb és újabb aláírásokat követeljenek meg, de legyen egy deregulációs irány is. Ehhez sok munka kell és erős lobbi európai szinten.”

 

A szabályozói környezet komplexitásának jelentős növekedése pedig a fix költségek folyamatos növekedéséhez vezet, és ez a tendencia tartósnak ígérkezik. A MABISZ elnöke szerint ez azzal jár, hogy a kis biztosítóknak, különösen, ha csak a nemzeti piacon vannak jelen, egyre nehezebb dolguk lesz. Elsősorban őket érintheti majd a további konszolidáció, a maradók közötti átrendeződés pedig továbbra is a közepes szereplők javára történik. Pandurics Anett kitér arra is, hogy a magyar biztosítási szektor ugyan sokszereplős és versenyző piac, de profitabilitás szempontjából sokkal jobban koncentrált, mint bevételi szempontból. A tőkeerősebb, ilyen szempontból stabilabb üzleti modellel rendelkező társaságok jobban ki tudják használni a konjunktúrát, és ez látszik a profitabilitási számokon is. „Ezzel lehet indokolni, hogy az MNB miért tűzte ki azt a célt, hogy a versenyt fokozza, mert az érvelése szerint ezáltal a profitabilitási mutatókat kiegyenlítené. De azért a szektoron belüli profitabilitási különbségeknek nagyon sok objektív oka is van, ami a struktúrából, historikus, múltbeli adatokból, útfüggőségből, tulajdonosi szándékból, a választott stratégiából, a menedzsment talpraesettségéből és csomó egyéb tényezőből áll össze.” A verseny intenzitása csak egy, bár fontos tényező ebben a halmazban. „A nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a szektoron belüli profitabilitási különbségek nagyobbak, mint a szektorok közöttiek. Éppen ezért szektoron belüli kisimulás ritkán fordul elő a sokszereplős iparágakban.”

 

A jövőt illetően a MABISZ elnöke arra számít, hogy például a felelősségbiztosítások területén, ahol viszonylag alacsony a penetráció, és óriási a fejlődési potenciál, van tér a növekedésre. Ilyen terület a vagyonbiztosításoké is, nemcsak a gazdaság gyarapodásának, hanem az új típusú kockázatoknak és lehetőségeknek – mint a kiberbiztosítás, vagy a smart home terjedése – köszönhetően is. „Továbbá ott van az egészségbiztosítás, ahol részben a mindenkori kormányzat által választott működési modell függvénye, hogy mekkora tér nyílik a kiegészítő egészségbiztosítások számára”, de a nyugdíjbiztosítások, vagy a kockázati életbiztosítások sem merítették még ki a növekedési lehetőségeiket. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac – nehéz évek után – jelenleg minden szempontból egészségesnek tűnik, a jövőjére viszont ellentétes erők hatnak. A munkaerő piaci helyzetnek a begyűrűző hatása, ami a szerviz óradíjakban jelentkezik, továbbá az alkatrészdíjak, az egyre drágább gépkocsik, általában a gépkocsi árak bekerülési összegei vagy a változó bírósági gyakorlat felhajtó erővel bírnak a díjszintre. Közben a beépített biztonsági technológiák fejlődése – a kárgyakorisági mutatókon keresztül – negatív irányba befolyásolja azt. Nagy kérdés az önvezető autók jövője és annak felforgató hatása a jelenlegi üzleti modellre is. „Hogy hosszú távon melyik milyen hatást fog kifejteni, azt aligha lehet ma megjósolni. Mindenesetre azt hiszem, hogy az elmúlt hat év dinamikája aligha tartható, a jövőben alacsonyabb növekedésre számítok”.

 

A szeptemberi Biztosítás és Kockázat egyebek mellett foglalkozik a halandósági mutatók javulásában mutatkozó lassulás nemzetközi tendenciájával, a kiberkockázat biztosíthatóságával, a környezeti felelősségi károk biztosítási kérdéseivel. A folyóirat a https://mabisz.hu/biztositas-es-kockazat/ linken olvasható.